Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-30 / 29. szám
1977. január 30., vasárnap Dünantmt napló 3 JM> fdépítésve^etŐség §§ 1369 lakás Segítsük akisgazdaságok termelését A mezőgazdasági szövetkezetek nemrég lezajlott III. kongresszusán Kádár János elvtárs hozzászólásában többek között a következőket mondotta: „Az eddiginél következetesebben kell érvényesíteni azt az elvet, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a közös és a háztáji szerves egységet alkosson. Támogatni kell a termelőszövetkezetek és tagjaik között azt az együttműködést, amelynek keretében a háztáji gazdaságokban szerződéses alapon elsősorban állatot nevelnek és hizlalnak, zöldséget és gyümölcsöt termelnek, s ily módon bővítik a szövetkezet árutermelését. A termelő- szövetkezetek, az. állami gazdaságok igyekezzenek együttműködni azokkal is, akik, bár nem tartoznak a nagyüzemekhez, részt kívánnak venni a lakosság ellátását is szolgáló mezőgazdasági árutermelésben." A megyei pórt-végrehajtó- bizottság ez év elején vizsgálta a mezőqazdasági kistermelés helyzetét és megállapította, hoqy a nagyüzemek elsődleges fejlesztése mellett továbbra is — az országoshoz hasonlóan — nagy jelentőséggel bír a gazdaságok termelése. Ezt bizonyítja, hogy több mint 61 ezer kistermelő, — amelyből 36 ezer nem mezőgazdasági főfoglalkozású — rendelkezik a megművelt terület 11,6 százaléka és a megye szarvasmarha-állományának 29, a sertés- állományának pedig 48,6 százaléka felett. A megyei zöldségtermelés 65 százalékát és ezen belül például a kelkáposzta 84,8, a vöröshagyma 83,2, a petrezselyem 93,8, a fejessaláta 96,3 és a zöldpaprika 84,1 százalékát állították elő e gazdaságok az elmúlt évben. A kisgazdaságok létét és tevékenységük támogatását az alábbi tényezők is feltétlenül szükségessé teszik: — a kistermelés biztosítja a dolgozók iqen jelentős része és családtagjaik szabad idejének, töredék munkaerejének aktív felhasználását; — jelentős szerepet töltenek be az önellátásban; — emellett pótolhatatlan jelenleg árutermelő tevékenységük is, amivel hozzájárulnak a központi árualap képzéséhez; — és véqül, e kisgazdaságokban előállított terméktömeg nagyüzemi előállítása, a közös gazdaságba való átvitele megoldhatatlan beruházási feladat elé állítaná a népgazdaságot. A háztáji és kisegítő gazdaságok létezésével kapcsolatosan még napjainkban is két szélsőséges és gyökerében helytelen nézet tapasztalható. Ezek: vagy a közös gazdaságot, vagy a háztáji qazdaságot fejlesz- szük? — teszik fel a kérdést Egyiknél sem merül fel a kettő egyidejű, egymást segítő fejlesztésének a lehetősége. Mindkettő lényege, hogy különválasztja, sőt, egymással szembeállítja a közös és háztáji gazdaságokat. Súlyos hiba lenne és következményeiben is felmérhetetlen károkat okozna a háztáji és kisegítő gazdaságok elsorvasztására való törekvés. Pártunk XI. kongresszusán elfogadott határozat szerint: „Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek általános fejlesztése mellett a népgazdasági érdekeinknek megfelelően továbbra is támogatjuk a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését”. E megfogalmazásból kitűnik, A szarvasmarha tartása és a tejtermelés jelentős helyet foglal a háztáji gazdaságok árutermelésében hogy szó sincs a kisüzemek valami olyan fejlesztéséről, amely a nagyüzemek rovására történik. Továbbra is a szocialista nagyüzemek elsődleges, ütemében is lényeges, gyorsabb fejlesztése a feladat. Az V. ötéves tervben arra törekszünk, hogy a kistermelés mintegy 1,5—2 százalékkal növekedjék. Csak így tudjuk a mezőgazdaság előtt álló rendkívül jelentős feladatokat teljesíteni, A korábban tapasztalt termelés- és árutermelés visszaesés megállítása érdekében hozott pártunk Politikai Bizottsága határozatot, majd ennek alapján a kormány jelentős, komplex intézkedéseket. Ezek hatására megyénkben is a különböző szervek és üzemek jól koordinált, tudatos és következetes cselekedete eredményeképpen a kisgazdaságok termelése elmozdult mélypontjáról. Az 1976. évi eredmények azonban kezdeti jellegűek. A megyei pártvezetés a további eredmények elérése érdekében a párt és állami határozatok egységes értelmezését, az ennek alapján való feladat-meghatározást és azok következetes végrehajtását tűzte -ki célul. Hangsúlyozta, hogy a fő cél a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztése. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem kampány- feladatról van szó, hanem hosszabb távon ható qazdasá- gi szükségszerűségről. Amennyiben a háztáji gazdaságókat a közös gazdaságok szerves részeként fogjuk fel, akkor ezzel tulajdonképpen azt is megállapíthatjuk, hoqy a közös gazdaságok termelésének fejlődésével megváltoznak a háztáji és kisegítő gazdaságok is. A háztáji terület megművelése többségében a közös gazdaság által szervezetten, azok eszközeivel történik. A háztáji állatállomány takarmány-bázisát a közös gazdaság termelése biztosítja és többségében a termékek értékesítése is a közös gazdaságon keresztül történik. A vállalati és szövetkezeti tervek nagy többségükben számolnak a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésével és árutermelésével, törekszenek arra, hogy szoros együttműködést, kölcsönös érdekeltséget biztosítsanak a háztáji és kisegítő gazdaságok és a közös gazdaságok között. Jelentős szerkezeti változást is eredményez e gazdaságok termelésének korszerűsítése. Továbbra is nagy jelentőségű és erősen támogatott a szarvas- marha- és sertésállomány háztáji gazdaságokban való tartása. Emellett azonban olyan termékszerkezet változás is tapasztalható, amely a terület hasznosításánál az intenzív kultúrák elsősorban a kertészeti termékek termelésére irányul, az állattartásban pedig a kisállattartás és ezen belül is a liba, kacsa, nyúl stb. termelésének fejlesztését célozza. E változások alapja a nagyüzem, annak termelést és értékesítést segítő tevékenysége. Ezek hatására terjedt el megyénkben például a fóliás zöldségtermelés, a zárt rendszerű baromfitartás, tojástermelés, nyúltermelés stb. a háztáji gazdaságokban. Általánosítható és kedvező tapasztalat az is, hogy a kistermelők termelés-fejlesztő tevékenysége jórészt megegyezik a nagyüzemek profiljával. Azt tapasztaljuk, hogy a nagyüzemek — termelőszövetkezetek és állami gazdaságok egyaránt — olyan ágazatokban vállalnak kezdeményező szerepet, amelyekre a nagyüzem termelési színvonala jogosítja fel őket. A megyei párt-végrehajtóbizottság minden illetékes párt, állami és társadalmi szervnek, szövetkezetnek és vállalatnak feladatává tette a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek fokozottabb hasznosítása érdekében való tudatos cselekvést. Felhívta a figyelmet arra, hogy kezdeményezzék az új módszerek alkalmazását, a kistermelés korszerűsítését, a közös gazdasággal való szorosabb kapcsolatát. Biztosítsák, hogy a háztáji jellegű termelés a saját és a család munkáján alapuljon és az ott kifejtett többletmunka anvggi elismerését is. Koós László, MSZMP Baranya megyei Bizottsága Gazdaságpolitikai Osztály vezetője Profiltisztítás a BÉV-n Pécs idei tervéből 1617 darab lakásnak a megépítése a Baranya megyei Építőipari Vállalatnak a feladata. A szokatlanul nagy számot nyomban csökkenthetjük 248-cal — ez a magasház, aminek idei átadása ugyan tavalyi „adósság” törlesztése. A maradék tehát 1369, ami szintén igen sok. A BÉV panelból Pécsett még soha sem épített ennyit. A hatalmas feladat végrehajtása egyetlen főépítésvezetőségre hárul: a III- asra. Szellemi koncentráció A lakóst vállalati szintről így közelíti meg Lábady András termelési főosztályvezető: — 1,25 milliárd forint összegű az idei építési igény, 100 millióval több a kapacitásunknál. Amit teljesíteni tudunk, abból 900 millió körül van az átadási kötelezettség, 200 millió körül pedig az áthúzódó állomány. Idei legfőbb kötelezettségünk — a lakás. Hogy e kötelezettségnek eleget is tegyenek, január elején bizonyos profiltisztításra került sor a BÉV-nél. A lll-as — panelos — főépítésvezetőségről levettek minden „nem odavalót" és a járulékos létesítmények építését teljes egészében a 11-es főépítésvezetőségre bízták. — A feladattal együtt csak néhány kulcsember ment át, így a lll-as több emberrel dolgozhat most a lakásokon. A ll-esnek jelenleg kevesebb ember áll még rendelkezésére, viszont idén sok olyan munkája fejeződik be, amelyek helyét fokozatosan elfoglalhatják a járulékos létesítmények. — Milyen meggondolásból született a profiltisztítás? — Úgy véltük, hogy ha nincs az a szellemi többlet-igénybevétel, ami a sokféle építkezés miatt a főépítésvezetőség műszaki gárdájára hárul, akkor teljes szellemi kapacitását a lakásépítésre összpontosíthatja. De hogyan látja ugyanezt Állaga Zoltán, a lll-as főépítésvezetőség vezetője? Mindenekelőtt leszögezi: a profiltisztítás nem hozott kapacitást. — Idei programunkhoz 150- nel több emberre lett volna szükség, ehelyett bejött 40 .. . — Ez igen lényeges dolog, de nem biztos, hogy eleve a programot veszélyeztető tényezőként kell kezelni, hiszen... — Ha a panelüzem rekontstrukciója A primőrök fejlődését olajtüzelésű kazán biztosítja a háztáji gazdaság fóliasátrában A magas és középmagas lakóházak egységet képeznek a Szigeti lakónegyedben, a képen: előtérben az óvoda-bölcsőde épülete. teljes egészében befejeződik, talán sokat csökken a helyszíni befejező munka, mert most még ez okozza a legtöbb gondot. A rekonstrukció igazi hasznát úgy gondolom, jövőre érezzük majd. A főépítésvezetőség hat építési területen dolgozik idén. A feladat jellemzője — a nagy lakásszám mellett —, hogy rendkívül magas a tízszintes épületek aránya. Az épülő lakások 60 százaléka középmagas házban lesz. (1976-ban 40, 1975-ben 50 százalékos volt az arány — alacsonyabb lakásszám mellett). A középmagas házak nemcsak a szerelésben jelentenek többletet. Amióta a Schindler-liftek mennek, azóta a felvonó-szereléssel külön is számolni kell. Hiszen a szereléshez csaknem kész házra van szükség, minthogy a modern technológiához szinte laboratóriumi körülmények kellenek. A középmagas házak magasabb aránya több darut is kíván. A lll-as jelenleg négy daruval dolgozik, a szükséges ötödik csak májusban jön. A vele szerelt lakások átadása év végére várható. Tervezett év végi hajrá? És ezzel máris az átadásoknál vagyunk. A minisztérium igénye szerint — de így kívánja a logika és a lakossági érdek is — a lakásoknak legalább a 40 százalékát az első félévben kell átadni. — Hogyan áll ezzel idén a BEV, pontosabban a lll-as főépítésvezetőség? — Az idei ütemezett lakásátadások már megkezdődtek. Az első félévben 440-et adunk át (ez az 1369-nek csak a 32 százaléka — a szerk.), a második félévben havonta 120— 160-at adunk át, decemberben pedig 260-at. — Tervezett év végi hajrá? — Nem egészen. A decemberi többlet éppen az ötödik daru miatt van. Ha az Építőipari Gépesítő Vállalat korábban adná a darut, másként alakulna az év végi átadás. Most egyébként közel vagyunk az ütemhez (kicsit ugyan alatta) — az alapozásoknál van egy pici lemaradás. Számíthatunk rá — mert máskor is így volt —, hogy a daru-átállítások miatt ez növekszik még, hacsak ... Az ÉGV ígéret szerint felállít végre egy helyi szerelő- csoportot. Ennek segítségével sok csúszást előzhetünk meg. Különben érződnek mégi a tavalyi lemaradások is. ezeket a félév végéig be kell hoznunk, különben baj lesz. Tipizálni kellene Visszatérve a profiltisztításra, Állaga Zoltán elmondja, hogy ezzel lényegében olyasmit vettek le róluk, ami eddig is teher volt, s amit az emberek sem szívesen csináltak. De még nem szabadultak meg teljesen: ott van a Ivov-kertvárosi ABC és óvoda. Ezeket kell mielőbb átadni, hogy aztán csakugyan a lakás legyen az egyetlen. De vajon a másik oldalon, a II. főépítésvezetőségnél, illetve a II 3. építésvezetőségnél — ez kapta meg a pécsi járulékos létesítményeket — megszületett-e a biztosíték arra, hogy e létesítmények megszokott, ám távolról sem kívánatos többéves lemaradásaiban valami változás történik. Amit Lábady András elmond, az nem táplál túlzott reményeket: — Ha valaki kimondaná, hogy van bölcsődére, óvodára, iskolára, ABC-re alaptípus, abban a pillanatban megváltoznai minden. Ahogy a lakásnál is. a szalagszerű, begyakorlott munkától itt is feltétlen gyorsulást várhatnánk. Csakhogy ma ahány létesítmény, annyiféle. Az emberek nem tudnak mit begyakorolni — ez a mi legfőbb problémánk. Ha valami tipizálható lenne, hát a szinte sorozatban épülő hőközpontok azok lennének. De még azok sem egyformák. Hát tessék, mondja ki valaki. Bár... Emlékszünk még, hogy pár éve nagy reményekre jogo- sítóan épült meg Újmecsekal- ján és a Szigeti városrészben egy-egy bölcsőa'e-óvoda együttes — panelból. Vajon ez a most hiányolt tipizálás akkor miért halt el? Hársfai István Bányász szocialista brigádok tanácskozása A hazai szénbányászat 84 000 dolgozójának 53 százaléka szocialista brigádtag. A 2700 szocialista brigád képviseletében 130 brigádvezető tanácskozott szombaton Esztergomban. A tanácskozáson Seregi János, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgatója tartott vitaindítót a szénbányászat és a szocialista brigádmozgalom helyzetéről, ötödik ötéves tervfeladatairól, távlati céljairól. A feladatok rendkívül nagyok, s ezért a legtöbbet azzal foglalkoztak, hogy a szén- bányászatot alkalmassá kell tenni növekvő tennivalóinak ellátására. Addig is, amíg a sorra nyíló új bányákban megkezdik majd a termelést, tartani kell az 1975. évi átlagos mennyiségi és minőségi színvonalat. Évente mintegy 25 millió tonna szenet kell termelni. A tanácskozáson több brigádvezető számolt be arról, hogy csatlakoztak a csepeliek felhívásához, majd Balogh Lászlónak, a Mecseki Szénbányák brigádvezetőjének javaslatára a küldöttértekezlet résztvevői a hazai szénbányászat valamennyi dolgozója nevében munkafelajánlásokat tettek a Nagy Októberi Szocialista Forralom 60. évfordulója tiszteletére.
