Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-28 / 27. szám
DuncmtQit napló 1977. január 28., péntek Könnyűzene Swingelő jazz, feszes rock |V/| ufójában különböző két kiváló együttes nyitotta Pécsett az idei könnyűzenei hangvrseny- évadot. A jazz-muzsika kedvelői a Kis Rákiogó, a rock zene hívei a Skorpió együttes koncertjén kaptak ízelítőt fejlődő könnyűzenénk legújabb alkotásaiból. Szemmel látható, füllel hallható előrelépés tanúi lehettünk mindkét hangversenyen. A Kis Rákfogó együttes alig két éves múltját sikerek egész sorozata jelzi. A tehetséges fiatal muzsikusokból álló jazz csoport két osztrák és egy qöröq turné után most lépett első ízben pódiumra Pécsett. Műsoruk összegzi az amerikai és európai jazz stílus-irányzataink lényegét. Ettől egyéni. Játékukban swinges alapokon mozgó modern harmóniák lüktetnek. Fiatalos életerő, jókedv és humor sugárzik a technikailag túlfűtött, hatásában lenyűgö- göző improvizációkból. A sikoltó szakszofonok kelet és nyugat zenei mesgyéjén találkoznak a fenderzongo- rával, a kongók afrika zenei üzenetét tolmácsolják. Együtt lélegzőnk velük. Ök is érzik. Tudják, hogy ez a felcsendülő vastapsnál is naqyobb elismerés. Kanada, Lengyelország, Törökország — harsogja többezer watton át a magnó és személytelenül személyesen bemutatja az „élő" Skorpiót. Zenés útibeszámoló hétfőn este. A négy fiú láttán éljenző füttykoncert. A falak is „belekönnyeznek". Az Ünnepnap című náaylemez dalait éneklik. Szép sorjában, ahogy az aranylemezen, csak élőben. Fényeffektusokkal, Frenreisz Károly gesztusaival, a közönség üvöltő újrázásai kíséretében. Kemény rock zene szól. Velőt rázó. idegeket borzoló. Tízen és húszon- évesek teltháza üvölti tele torokból: „Rongylábkirály”. Fergeteges dobszóló. Nonstop sokkolás. A márciusban megjelenő harmadik Skorpió nagylemez nótái tovább fokozzák a feszültséget. Kelj fel jóember — szól a címadó dal. Majd Frenreisszel közösen az egész színházterem: Döntsd el véqre már...; Jöjj vezess át az éjszzakán . . .; Jó lenne, ha szeretnél . . . Erre az egész közönség tombol. Színpad és nézőtér közös show-ja ez. Az extázis mámorában. Ismétlés. Újabb ismétlés. És mégegy ráadás: gyors feszes rock and roll. Mai idézet a réqi idők rock zenéiből. Bornemissza Géza Üttörőpályázat „Mindenki újakra készül” elnevezéssel, Ady szavaival hirdette meg a Magyar Úttörők Szövetsége 1977. évi nyári művészeti szaktáborát. A részvételre február 1-ig pályázhatnák azok az úttörőközösségek, úttörő művészeti csoportok, melyeknek tevékenységében kiemelkedő helyet foglal el az internacionalista, forradalmi kultúra, művészet hagyományainak ápolása. A tábor a magyar úttörők ünnepi felkészülését szolgálja, műsorokkal, ötletekkel kíván hozzájárulni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő csapatünnepségekhez. A csillebérci tábor augusztus 18—27. között 1000 úttörőpajtásnak nyújt majd, minden bizonnyal, felejthetetlen élményt. Közö^ munka §§ közös eredmény Tanácskozott a Megyei Természetvédelmi Bizottság Fiatal építészek kiállítása Pécsett Védett fasorok, források Baranyában Uj típusú lakóépületek Pakson. A pécsi IH-ban január 27- én kiállítás nyílt a PTV Ifjúsági Irodájának rendezésében. Az építészeti fotókkal és tér- szerkezeti elemekkel jelentkező alkotógárda a PTV építészeinek egyik csoportja, melynek tagjai együtt dolgoznak, közösen foglalkoznak az őket érintő szakmai problémákkal. Érdekes kezdeményezésnek tekinthetjük az Ifjúsági Iroda név alatt tömörülő közösséget, ugyanis a szokványostól eltérően végzik munkájukat. A Műszaki Egyetem elvégzése után néhány fiatal építész — többek között a most kiállító Blazsek Gyöngyvér, Nyári József, Kistelegdi István, Deák László, Dulanszky Jenő, Jankovics Tibor, Csete György és Oltai Péter — elhatározták, hogy együtt maradnak. Amikor a PTV-hoz kerültek, közösen terveztek meg olyan jelentős épületeket, mint az Ifjúsági Park „ékszerdoboza", a paksi és kaposvári panelépületek, a siklósi ravatalozó, a pécsi IBUSZ portálja, a Sallai úti zöldségesbolt. A csoport létrehozásának az volt az előnye, hogy esztétikailag igényes munkáikat közösen alkották meg, és ezek megvalósítása is könnyebben ment. A kiállítás saját ötlet, úgy gondolták, hogy építészeti fölfogásukat a közönségnek is meg kell ismerni, szükség van a véleményükre, és nem utolsó sorban a megrendelőknek adott tájékoztatás is fontos. Tervezési feladataik mellett munkáikban vizsgálják a nép- művészeti formakincs értékeit, Kós Károly munkáit, kedvelik a merész belsőépítészetet, a centrális térképzést. Tervezéssel kapcsolatban foglalkoznak térvizsgálatokkal is. A jelenlegi kiállítás értékes fotóit és szerkezeti elemeit is a közösség tagjai állították ösz- sze, kiemelve az épületek számunkra is érdekes megoldásait. Egyébként volt már egy bemutatkozásuk a fővárosi Fészek klubban, ahol egy belső tér kialakítását állították ki. Közelebbi terveik között kiemelten a siklósi Városi Nevelési Központ épületei, a paksi, kaposvári, szekszárdi lakótelepek szerepelnek. A kiállítás, melyet Erdélyi Zoltán Ybl-díjas építész nyitott meg, kiváló közösségi munkáról tesz tanúbizonyságot a szakemberek, de a nagyközönség számára is. Nagy Gyula- Huszonkét éve vagyok a Zsolnay Múzeumban teremőr. Innen mentem nyugdíjba 1960- ban, de bizony én még egy fél napot sem voltam otthon. Először hatórásnak jöttem vissza. Most már csak délutánonként négy órát dolgozom. Nem nehéz, nem fárasztó, de nem is unalmas teremőrnek lenni. Régen még „kalauzoltam" is, mostanság a csoportok idegenvezetővel jönnek. De azért sokszor előfordul, hogy a magánosok odajönnek hozzám; mit tudok a Zsolnay-család- ról, mi a titka az eozinnak, meg hogy mennyibe jönne ma a hátsó teremben lévő 24 személyes étkészlet. A külföldiek különösen rácsodálkoznak egy-egy darabra. Nem egyszer mondták, sőt még az emlékkönyvbe is beírták, hogy a Zsolnay porcelán szebb, mint a meisseni, vagy a herendi. Világelső!- Mindig szerettem a csöndet, a nyugodt, a szép, tiszta dolgokat. A festményeket, meg az antik bútorokat. Néhány éve a keszthelyi múzeumban jártam. Ott aztán „kinézelődtem” magam, annyi szép bútor volt. Tcrián a csönd miatt is, na meg, hogy sokat betegeskedtem, leginkább olvasni szeretek. A történelmi regényeket; Passuthot, Kodolányit és Germánus Gyulát. Annak aztán érdemes volt élni!- Ha tiszta idő van, ideülök az ablak elé. Most nem lehet látni, mert köd van, de különben nagyon szép innen a kilátás. El-elnézem, figyelem a Baranya megyében most már 54 védett terület, fa, forrás, park található, területük csaknem 2200 hektár. Decemberben védetté nyilvánították Kisszentmártonban a síkvidéki kőrisfa-erdőrészt, a szebényi háromszáz éves molyhos tölgyet, ugyanitt a csaknem kétszáz esztendős tiszafát, valalátogatókat is. A múzeumban a sok szépség láttán mindenki meghatódik. Sokszor mondták, hogy a kultúra temploma a múzeum. Ez így is van. Még az apróbb gyerekek is szinte suttogva beszélnek egymással. — Vannak csak bepillantó „na itt is voltunk” látogatók — szerencsére egyre kevesebben — vannak, akik órákat töltenek itt, jegyzetelnek, rajzolnak, gyönyörködnek. Már ránézésre tudom, ki melyik vitrin előtt időzik majd többet. Ha lehet így mondani, hosszú évek munkája ez a megfigyelés. — Legjobban szeretem az „Öz”-et, aztán a Japán vázát, amelyet Zsolnay Miklós tervezett. Ha becsukom a szemem, magam előtt látom az egész múzeumot. Gondolatban berendezem, hiszen tudom, melyik tárgynak, hol van a helye. Elmondta: Orbán Istvánná Lejegyezte: Varga Ági mint a mohácsi emlékparkhoz vezető bokréta-fasort. A Baranya megyei Természet- védelmi Bizottság január 27-én megtartott ülésén újabb területek védetté nyilvánítására tett javaslatot. Nemrég bejárták a szakemberek az esztétikailag is rendkívül szép parkot He- lesfán és Királyegyházán, és elkészültek a rekonstrukciós tervek. Most készülnek a gödrei és a görcsönyi park felújítási tervei is. Folytatódik a bó- lyi, mozsgói és margitmajori park felújítása. Megvitatták a melegmányi völgy és a Jakab- hegy természetvédelmi fejlesztésére született tervjavaslatokat. Ebben az évben a tervek szerint védelmet nyer a siklós—máriagyűdi, sellye—sós- vertikei, szigetvár—kaposvári» jegenye- és nyárfasor, valamint az almamellék—németlu- kafai ezüsthárs-fasor. Országos ifjúságpolitikai sajtóaktíva Országos ifjúságpolitikai újságíró-tanácskozást rendezett csütörtökön Budapesten a Magyar Kommunista Ifjúsági szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson rész vett és felszólalt Győri Imre, az MSZMP KB titkára és Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatlának elnökhelyettese. Lehoczky István, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, a társadalmi és állami szervezetek sajtómunkájának irányítóit, az országos saitó. valamint a meqyei napilapok belpolitikai rovatvezetőit, illetve ifjúsápolitikai témákkal foglalkozó munkatársait, a rádió és a Tv ifjúsági osztályainak vezetőit, az országos ifjúsági és úttörő sajtó vezetőit és munkatársait, a KISZ megyei bizottságainak agitációs és propaganda titkárait. Ezután Barabás János, a KISZ Központi Bizottságának titkára tartott előadást. Szólt az ifjúság helyzetéről, a KISZ tevékenységének időszerű kérdéseiről, a sajtó tennivalóiról az ifjúságpolitikai célok elérésében. Az előadást követő vitában az újságírók és az ifjúsági vezetők folytattak véleménycserét az ifjúságpolitikai újságírás soron- levő feladatairól. A Pécsi Ifjúsági Park épületének belső tere. Fotó: Panyik István Anna nem, a múzeum teremőre ÚJ rendelet az építési engedélyezési eljárásról Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter új rendeleté az építési engedélyezési eljárásról. Az új jogszabályokról csütörtökön tartott sajtótájékoztatót Gálosfai Jenő, az ÉVM Építésügyi Igazgatási Főosztályának helyettes vezetője. Hangsúlyozta, hogy az új rendelet elsősorban az állampolgárok építkezéseinek engedélyezési eljárását könnyíti, egyszerűsíti. Ennek érdekében meghatározta azoknak a létesítményeknek a körét, amelyre korábban építési engedélyt kellett beszerezni számos melléklettel, hosszadalmas eljárással, de most már elegendő az is, hogy bejelentsék aZ építésügyi hatóságoknak, s a bejelentéshez mindössze — akár sajátkezűig elkészített — vázlatrajzot csatoljanak a helyszínről. E szabályszérű bejelentést az építésügyi hatosag határozattal veszi tudomásul, de megtagadhatja, ha a tervezett munka nem felel meg az általános hatósági előírásoknak. Az építési engedély helyett tehát a bejelentés tudomásulvétele is elegendő ahhoz, hogy a lakó- és üdülőtelken az országos építésügyi szabályzat szerint elhelyezhető melléképületet és melléképítményt hozzanak létre — többek között ■nyárikonyhát, barkács helyiséget, tüzelőtárolót, fészert, növényházat, pincét, istállót, derítőt, ólakat, ásott kutat stb. — valamint bővítsék, helyreállítsák, átalakítsák ezeket a létesítményeket, feltéve, hogy a munkák következtében nem jön létre lakás, üdülőhelyiség vagy a tulajdonszerzési korlátozás alá eső más helyiség. A községekben — kivéve az üdülő- területeket— a rendelet tovább egyszerűsíti az állampolgárok építkezéseit azzal, hogy az egyébként csak bejelentés alapján végezhető munkálatokat sem kell bejelenteni, s természetesen ezekhez építési engedélyre sincs szükjég. Az országos építésügyi szabályzatban előírt műszaki és egyéb feltételeket azonban mindenképpen teljesíteniük kell, s ezeknek a létesítményeknek meg kell felelniök a rendezési tervéknek, az általános érvényű építésügyi, . közegészségügyi, tűzvédelmi stb. hatósági előírásoknak, műemléki környezetben pedig a műemléki hatóság előzetes hozzájárulását keli kérni. A műemlékvédelmi, a városképi és idegenforgalmi érdekek érvényesítését szolgálja az új rendeletnek az az előírása, amely szerint a tanácsok a városokban, a nagyközségekben és a községek üdülőterületén külön rendelkezésükben építési engedélyhez köthetik az egyébként bejelentés alapján végezhető építési munkákat, s szigoríthatják a követelményeket azzal is, hogy a községben meghatározott közutak, terek mentén bejelentési kötelezettség alá vonhatják az épület homlokzatának vagy tetőzetének felújítását is, amit más helyeken bejelentés vagy építési engedély nélkül elvégezhetnek, Nagyon fontos, hogy az érdekelt tanácsok az ÉVM rendelet hatálybalépéséig, tehát április 1-iq e jogszabályok keretén belül szabályozzák a helyi tennivalókat, az építési engedélyhez és a bejelentéshez kötött építési munkák körét Az új rendelet szerint az állampolgároknak továbbra is építési engedélyt kell kérniük a lakó- és üdülőépület, a tulajdonszerzési korlátozás alá eső más helyiség — tehát a különböző kiskereskedelmi kisipari és szolgáltdtóüzlet, műhely, elárusítóhelyiséq stb., orvosi-, fogorvosi rendelő, műterem, személygépkocsi- és motorkerékpártároló — építésére, átalakítására, bővítésére, emeletráépítésre, toldaléképítésre, tetőtérbeépítésre, műszaki megosztásra, szerkezeti változtatással járó felújításra, helyreállításra és lebontásra. A szomszédok közötti polgári peres ügyek keletkezésének megelőzésére építési engedélyhez kötik' a terep szintjének a telekhatároktól hó rom méteren belüli bármely, a telek belsejében pedig 1,5 métert meghaladó megváltoztatását, teásá- sát, feltöltését, kiegyenlítését. Az új előírások szerint az építésügyi hatóságok csak az építési engedély jogerőre emelése utón adja ki az építtetőnek az engedélyezési záradékkal ellátott helyszínrajzot és műszaki terveket. Ezzel csökkentik az engedély nélküli építkezések lehetőségeit, hiszen amikor az építtető kézhezkop- ja a záradékolt terveket, bizonyos lehet abban, hogy építési engedélye jogerős, s így nyugodtan megkezdheti a munkálatokat. Az engedélyezési eljárásról szóló új jogszabályokká! egy- időben jelent meg az épületek és egyes építménynek használatba vételének engedélyezésével kapcsolatos eljárásokat szabályozó rendelet is. Eszerint a bejelentésre kötelezett munkálatok után nem kell kérni használatbavételi engedélyt, csak a befejezést kell bejelenteni az építésügyi hatóságoknak. Mindkét új rendelet április 1-én lép hatályba.
