Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-14 / 44. szám

1976. február 14., szombat Dunántúli napló 5 Meghiúsult államcsíny Nigériában A nigériai hadsereg katona­tisztjeinek egy csoportja pén­teken reggel Lagosban meg­döntötte Muritala Mohammed tábornok 'köztársasági elnök héthónapos uralmát. A hírt a nigériai rádióadó közölte pén­teken délelőtt, s ezt a jelen­tést megerősítette a főváros­ban működő brit és amerikai nagykövetség is. Gyorsan hírt adott az eseményről a johan­nesburgi rádió is. Muritala Mohammed sorsa nem ismere­tes. Pénteken délután, közép­európai idő szerint 6 órakor a nigériai szövetségi kormány rádióközleményben jelentette be, hogy meghiúsították a reg­gel kirobbantott államcsínyt. A bejelentés szerint biztonsági okokból érvényben marad a ki­járási tilalom, amelyet koráb­ban maguk a puccsisták ren­deltek el. A Legfelsőbb Kato­nai Tanács összeült és további rádióközlemények várhatók. Az első bejelentés nem tett emlí­tést orról, hogy mi a sorsa Muritala Mohammed államfő­nek, akiről a nap folyamán olyan híresztelések is voltak, hogy életét vesztette. A közlemény szerint a szö­vetségi kormány „ura a hely­zetnek, a fegyveres erők és a rendőrség tagjai hűek marad­tak a katonai kormányhoz”. A rádióközlemény az elve­télt puccs vezetőjeként Dimka alezredest nevezte meg és be­jelentette, hogy a puccs leve­rését követően letartóztatások­ra került sor. Latin-JImerika tiltakozik Kissinger körútja ellen Tiltakozások sorozatát váltot­ta ki a latin-amerikai földré­szen az a bejelentés, hogy Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere, hét­főn megkezdi nyolcnapos kör­útját a földrészen. Az amerikai diplomácia vezetője ebben a minőségében először tesz körutat a kontinensen, s a tervek sze­rint Venezuelába, Brazíliába, Peruba, Bolíviába, Kolumbiába és Costa Ricába látogat. Az elmúlt három év alatt négyszer halasztották el útját „más fon­tos események miatt”. A mostani útjának első ál­lomása Caracas lesz, ahol vé­delmére húszezer katonát és rendőrt mozgósítanak. Nem a fővárosban találkozik Carlos Andres Perez elnökkel, hanem „egy biztonságosabb helyen”. Már előre bejelentették, hogy elmarad a szokásos diplomá­ciai fogadás. NAGYVILÁGBAN Befejeződött az Ukrán KP kongresszusa Kijevben pénteken végétért az Ukrán Kommunista Párt XXV. kongresszusa, s ezzel be­fejeződött az SZKP február 24- én kezdődő kongresszusának előkészítésével összefüggő ta­nácskozások sorozata is, amely­nek folyamán valamennyi szov­jet pártszervezetben megvitat­ták az SZKP Központi Bizottsá­gának a tizedik ötéves terv fő irányairól előterjesztett doku­mentumát, megválasztották a helyi és köztársasági pártszer­vezetek új vezető testületéit.-f HAVANNA: Havannában megkezdte munkáját a szocia­lista országok postai- és táv­közlési eayüttműködési szerve­zetének X. miniszteri értekez­lete. A tanácskozáson a KGST- tagországok, valamint a VDK és a KNDK vesz részt. * HELSINKI: A Béke Világ­tanács február 16-tól akcióhe­tet hirdetett az Indiai-óceánon található imperialista katonai támaszpontok felszámolásáért, az óceán térségének békeöve­zetté változtatásáért. A BVT tit­kárságának Helsinkiben kiadott felhívása akcióegységre szólít­ja fel a világ antiimperialista erőit ebben a harcban. 4- KABUL: Csütörtökön két újabb állam — Afganisztán és a Jemeni Arab Köztársaság — ismerte el az Angolai Népi Köztársaságot. + HELSINKI: Pénteken mint­egy hatezer rendőr lépett sztrájkba Finnországban, ma­gasabb béreket, a nyugdíjkor­határ csökkentését, valamint az állomány növelését követelve. Szakszervezetük és a munka­ügyi minisztérium közti tárgya­lások hajnalban félbeszakad­tak, miután a szakszervezet nem volt hajlandó engedni béremelési követeléséből. + PEKING: Csiao Kuan Hua kínai külügyminiszter pénteken Pekingben fogadta Alfred Dreg- gert és Werner Marxot, a CDU vezető politikusait. A két nyu­gatnémet kereszténydemokrata képviselő előzőleg egy kínai páncéloshadosztályt tekintett meg. + VARSÓ: Pedro Piresnek, a Zöldfoki-szigetek miniszterel­nökének lengyelországi látoga­tása befejeztével közleményt hoztak nyilvánosságra. A do­kumentum közli: a két ország nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesít. + BEIRUT: A libanoni lap- szerkesztők tanácsa által ala­kított vizsgáló bizottság felmé­rése szerint a polgárháborús események során öt újságíró és fotoriporter életét vesztette, hat újságíró megsebesült. lfegye igénybe szolgáltatásunkat! Tüzelőolaj házhoz szállítással Megrendelhető : VOLÁN MEGRENDELŐIRODA: Kossuth tér 1. TUZÉP MEGRENDELŐIRODAK: Jászai Mari u. 3. Kossuth Lajos u. 74. Építők útja 2. RÖVID SZÁLLÍTÁSI HATÁRIDŐI ■ #? Dél-dunántúli TUZÉP Vállalat KS/D. NAPLÓ TELEFOTÓ Pénteken befejeződött a francia—nyugatnémet csúcstalálkozó. Képünk: Giscard d'Estaing francia államfő (jobbról) és Helmut Schmidt kancellár a sajtónak nyilatkozik. Terepjáró Zsiguli A togliotti Zsiguli-gyárban megkezdték a népszerű szov­jet személyautó új, ötödik modelljének gygártását. A VÁZ—2121-es Zsiguli első mintadarabjai már elkészül­tek. Az új modell legfőbb jel­legzetessége az eddigiekhez képest, hogy terepjáró tu­lajdonságai lényegesen job­bak az eddigi változatoknál, a kocsi nyolcvan lóerős mo­torral készül, országúton 130 kilométeres óránkénti sebes­séggel közlekedik. + ROMSEY: ípitőmunkások 800 éves rózsát találtak a rom- seyi apátság falának egyik üre­gében, a teljes épségben meg­maradt virágszál rendkívül tö­rékenynek tűnt, ezért egy bo­tanikus szakértőt hívtak a hely­színre, aki azután négyórás munkával, egy kiskanál segít­ségével emelte ki nyugvóhelyé­ről a ritka leletet. + MANILA: Pénteken közép­erős földrengés rázkódtatta meg Manila környékét. A Fülöp szi­getek fővárosában ezrek ro­hantak az utcára. Személyi sé­rülésekről és anyagi károkról nem érkezett jelentés. ♦ WASHINGTON: Az FBI, az amerikai Szövetségi Iroda csü­törtöki jelentése szerint az Egyesült Államokban tavaly összesen 2053 pokolgépes me­rényletet kíséreltek meg, illet­ve követtek el. A robbanások­nak 69 személy esett áldozatul, a sebesültek száma 326 volt. Az anyagi kár összege 26,9 millió dollárt tett ki. ♦ SZIMFEROPOL: A Simfe­ropoli Kun Béla emlékmúzeum­ban a város iskolásai új kiál- litási anyagot állítottak össze, a magyar és a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom ki­emelkedő személyisége születé­sének 90. évfordulója alkalmá­ból. Több kiállítási tárgy érke­zett Kun Béla családjától, az MSZMP KB Párttörténeti Intéze­tétől, a Szovjet Hadsereg Ál­lami Levéltárától, olyan sze­mélyektől, akik együtt küzdöt­tek Kun Bélával, valamint kecs­keméti iskolásoktól. A szimfe- ropoli Kun Béla Múzeumot 1968-ban nyitották meg. Közlemény a Görög Köztársaság külügyminiszterének látogatásáról Púja Frigyes külügyminiszter meghívására' Dimitri Biciosz, a Görög Köztársaság külügy­minisztere 1976. február 11 — 13. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. A görög külügyminisztert fo­gadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A külügyminiszterek beható eszmecserét folytattak a ma­gyar—görög kapcsolatokról és az időszerű nemzetközi kérdé­sekről. Megá'l lapították, hogy or­szágaik kétoldalú kapcsolatai kielégítőek, számos lehetőség vám azonban ezek fejlesztésé­re. A két külügyminiszter alá­húzta, hogy a rövidesen alá­írásra kerülő magyar—görög kulturális egyezmény széles kö­rű együttműködést és cserét tesz lehetővé a> kultúra, a tu­domány és az oktatás terüle­tén'. A két fél képviselői tár­gyalásokat kezdenek konzuli és közúti szállítási egyezmény kö­téséről. A két miniszter támo­gatja a sokoldalú együttmű­ködés fejlesztését, beleértve az idegenforgalmat és a spor­tot 'is. Aláhúzták az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet kiemelkedő jelentősé­gét az enyhülés megszilárdí­tásában és a' résztvevő or­szágok közötti kölcsönös biza­lom erősítésében. Megerősítet­ték kormányaik szándékát, hogy maradéktalanul megvalósítják a záróokmányban foglaltakat. Az államok közötti kapcsolato­kat szabályozó alapelveknek megfelelően folytatják erőfe­szítéseiket, hogy a záróokmány rendelkezéseit minden állam teljes mértékben alkalmazza, s ezzel az európai biztonság és együttműködés ügye előre­haladjon. A két külügyminiszter kife­jezte meggyőződését, hogy a politikai enyhülésnek katonai enyhüléssel kell párosulnia. Különös fontosságot tulajdoní­tanak a közép-európai fegy­verzetek és fegyveres erők köl­csönös csökkentéséről folyó bé­csi tárgyalásoknak és hangsú­lyozták, hogy o létrejövő meg­állapodások nem csökkenthetik sem a résztvevő országok, sem a különleges státuszú államok biztonságát. Kifejezték remé­nyüket, hogy a hadászati fegy­verek korlátozására irányuló szovjet—amerikai tárgyalások mielőbb eredményre vezetnek. A két külügyminiszter hang­súlyozta a szigorú, hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósuló általános és tel­jes leszerelés szükségességét Aláhúzták annak fontosságát, hogy kerüljön mielőbb össze­hívásra a leszerelési világérte­kezlet a nukleáris hatalmak részvételével. A két fél nyugtalanságának adott hangot Ciprus — füg­getlen állam és az ENSZ tag­ja — súlyos helyzete miatt Támogatják, hogy a ciprusi görög és a ciprusi török kö­zösség között, az ENSZ-közgyű- lés és a Biztonsági Tanács ha­tározatának' megfelelően, mi­előbb folytatódjanak a tár­gyalások az ENSZ főtitkárának védnöksége alatt, hogy olyan békés megoldást találjanak, amely biztosítja a Ciprusi Köz­társaság szuverenitását füg­getlenségét, területi1 xsérthe- getlenségét, területi egységét és el nem kötelezettségét. A külügyminiszterek kifejez­ték aggodalmukat a közel- keleti helyzet alakulása miatt Kiindulva a népek önrendelke­zési jogából és abból az alap­elvből, hogy a nemzetközi kap­csolatokban elfogadhatatlan a területhódítás, szilárd meggyő­ződésük, hogy tartós és igaz­ságos béke csak úgy érhető el, ha kiürítik az 1967-ben megszállt összes arab terüle­tet, elismerik a palesztinaí arab nép törvényes jogait — beleértve az önrendelkézést és a nemzeti létet — s biztosítják a térség valamennyi országá­nak szuverenitását és függet­lenségét. A két külügyminiszter támogatja a genfi közel-keleti konferencia felújítását, megfe­lelő előkészítés után, az ösz- szes érdekelt fél részvételével. A Görög Köztársaság kül­ügyminiszterének budapesti tárgyalásai a mégértés és a szívélyesség légkörében foly­tak, hozzájárultak a nemzet­közi kérdésekben elfoglalt ál­láspontok alaposabb megisme­réséhez és o kétolalú kapcso­latok további fejlesztéséhez. Dimitri Biciosz, a Görög Köztársaság külügyminisztere hivatalos görögországi látoga­tásra hívta meg Púja Frigyest, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminiszterét, aki ai meghívást köszönettel elfogadta. A iáto- gatás időpontját diplomáciai úton rögzítik. Dimitri Biciosz görög külügy­miniszter pénteken — kíséreté­nek tagjaival együtt— elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Nagy János külügyminiszter-he­lyettes, Ágoston Béla, a Ma­gyar Népköztársaság athéni nagykövete, a Külügyminiszté­rium több vezető munkatársa. Az SZKP kongresszusa — a haladó emberiség ügye Február 24-én kezdődik Moszkvában a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXV. kong­resszusa. Túlzás nélkül mond­hatni: csakúgy, mint a szovjet kommunisták megelőző kong­resszusait, ezt is hallatlanul nagy, osztatlan érdeklődéssel várja a nemzetközi közvéle­mény. Elmondhatjuk, hogy a nem­zetközi közvéleményen belül mind nagyobb súlyt jelentenek a haladó szervezetek és cso­portok. Ök a tőkés Európában is, az Egyesült Államokban is és azokban az országokban is, amelyeket a „harmadik világ­ba” sorolnak, azzal a várako­zással tekintenek Moszkvára, hogy a Kongresszusi Palotában kezdődő nagy tanácskozás sa­ját életükre, sorsukra, az ő hol­napjukra is hat. Túlzott megállapítás? Nem hisszük, hogy az lenne. Ha igaz — és a történelem tanú­sítja —, hogy a kommunista mozgalom korunk legnagyobb történelemformáló ereje, akkor igaz az is, hogy ä történelem alakításában a Lenin alapítot­ta párt különösen gazdag ta­pasztalatokra tett szert. Hadd hivatkozzunk csak három dá­tumra: 1917-re, amikor ez a párt győzelemre vitte a forra­dalmat. 1945-re, amikor e párt vezetése alatt a Szovjetunió volt a fő ereje az emberiséget vég­pusztulással fenyegető fasizmus teljes szétzúzásának. És végül 1971 tavaszára, amikor a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának szónoki emel­vényéről ismertették azt a bé­keprogramot, amelynek követ­kezetes végrehajtása visszafor­díthatatlanná teheti földünkön az enyhülést. Amit a történelmi tapasztalat tanúsít, azt napjaink gyakor­lata újra, sokoldalúan alátá­masztja. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja a kommunista épí­tés vezető ereje. Ez az óriási építőmunka különös figyelmet kelt mindazokban, akik készek tárgyilagosan, elfogultság nél­kül tanulmányozni a létező szo­cializmus mérlegét. A mérleg pedig azt tanúsítia, hogy a szo­cializmus nemcsak a gazdasági növekedés ütemében bizonyítja fölényét a tőkés renddel szem­ben, hanem a „mutatók” sok­kal szélesebb körét tekintve is. Biztosítja minden nép és nem­zet egyenjogúságát, az egyéni­ség szabad fejlődését minden ember számára. A tudomány és technika vívmányait az ember szolaálatába állítja és az igazi kultúra kincseit teszi hozzáfér­hetővé milliók számára. De a lenini párt nemcsak a kommunista építőmunka lendítő ereje, hanem a világpolitika kulcstényezője is. Végtére is a szovjet diplomácia az SZKP iránymutatásait ülteti át az ál­lami politika’ síkjára; ezt alkal­mazza a békéért és a társadal­mi haladásért vívott harcban, bizonyítván, hogy az a tevé­kenység, amely a békét szilár­dítja, kedvezőbbé teszi a hala­dás és a forradalom híveinek lehetőségeit. Megnehezíti vi­szont azoknak a dolgát, akik bármikor készen állnak az el­lenforradalom exportjára. És amikor az SZKP politikájának nemzetközi hatásairól szólunk, persze még sokkal többről is van szó, mint a szovjet diplo­mácia tevékenysége, s még többről, mint az SZKP-nak más pártokkal és forradalmi szerve­zetekkel fenntartott kapcsolatai. Joggal mondotta Kádár János a február 4-i budapesti párt- aktíván, hogy nagyon sokat vár­hatunk e kongresszustól „a kom­munista mozgalom és a proletár ii ternacionalizmus szempontjá­ból”. Másszóval: az SZKP hely­zetértékelései s a helyzetből le­szűrt tiszta marxista—leninista következtetések elvi megalapo­zottságukkal, el nem avuló osz­tályszemléletükkel, azzal az in­ternacionalista megközelítéssel, amely aktualitását nem veszíti el, erőt adnak a haladás, a de­mokrácia és a szocializmus hí­veinek — minden égtájon, va­lamennyi kontinensen. Ezért néz az egész haladó emberiség megalapozott opti­mizmussal, jó reményekkel a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusa elé. Vajda Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom