Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-22 / 350. szám
Rekordforgalom 1975-ken Egymillió lengyel látogatott hazánkba Beszélgetés Kornél Argasinskivel A ,,Ki tud többet Lengyel- országról?" vetélkedő Baranya megyei döntőjére eljött Kornél Argasinski is, a Lengyel Utazási Irodák Magyarországi Képviselete igazgatója. A fiatalok Lengyelország iránt megnyilvánuló fokozódó érdeklődéséről, az új év szervezett turista útjairól beszélgettünk Mohácson, az Ifjúsági Házban. — Ebben az évben nem kis büszkeséggel és örömmel számolhatunk be arról - mondja Kornél Argasinski —, hogy minden eddigi turistaforgalmat meghaladta az idei átlag. Egymillió lengyel látogatott Magyar- országra és mintegy 400 ezer magyar utazott Lengyelországba. Az 50 éves múltra visszatekintő magyar —lengyel idegenforgalomban ez az év jelenti a rekordot. — A szocialista országok idegenforgalmi szervei egyre nagyobb gondot fordítanak a szakmai érdeklődésű csoportok igényeinek kielégítésére. — Mivel minden magyar idegenforgalmi irodával kialakítottunk kapcsolatot, igyekszünk a lengyel és a magyar igényeket összehangolni. A növekvő ifjúsági idegenforgalom mellett a tapasztalatcsere jellegű utakról szólnék. Előtérbe kerülnek a jövő évi tervekben a sportolással kapcsolatos túrák, melyek az ifjúsági turizmust is elősegítik. Ebben az évben 1200 lengyel bányász üdült Hajdúszoboszlón, jövőre kétszer ennyien érkeznek a gyógyfürdőbe. Mivel Baranya megyének ‘rs vannak hasonló adottságai, gondolom lesznek érdeklődők a bányászok gyógy- üdültetésére, melyeket csere megállapodások alapján oldhatnánk meg. — A már jól ismert Krakkó, Zakopáne, Varsó, Gdansk útvonalakon kivül milyen újdonságokkal jelentkezik az önök irodája? — Évek óta próbálkozunk a megszokott útvonalaktól eltérő vidékeket ajánlani. A tavalyi Szép Lengyelország fotópályázaton kiderült, hogy az egyéni magyar turisták egész Lengyelországot igyekeznek megismerni. A Mazury tavakon tervezünk jövőre sportolásra is lehetőséget adó üdüléseket, de az 1976-os ajánlataink között mintegy 40 újfajta elképzelésünk van és hozzátehetem, hogy a lehetőségek szinte korlátlanok. És még valamit, mondja befejezésül Kornél Argasinski — a magyarok- és a lengyelek is híresek vendégszeretetükről. Elmondhatom, a lengyel idegen- forgalmi szakemberek felkészültek a jövő évi vendéglátásra. H. M. Jókai Mór tanácsolta veiéneks fesse meg a magyarok bejövetelét Részlet a körképből Megújul a Feszty körkép Néhány évvel ezelőtt, amikor újra megkezdődtek a templomrom ásatásai Pusztaszeren, dr. Trogmayer Ottó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója, nemcsak a frissen előkerült csontokat, köveket mutatta meg látogatóinak, hanem kezükbe adott egy érdekes könyvet is. A kötet Feszty Árpádnak, akadémikus fesztészetünk „A magyarok bejövetele” című híres körképét mutatta be, nemcsak szóban, hanem egy kihajtogatható, négy méter hosszú metszeten is, amelyet egy bizonyos Morelli Gusztáv örökített meg a fényképek pontosságával. — Azt tervezzük, hogy a második világháborúban Budapest ostromakor erősen megsérült körképet ide hozzuk, az első országgyűlés és az első földosztás színhelyére — mondotta akkor a múzeumigazgató. — Nemzeti emlékparkot létesítünk: annak lesz majd az egyik látványossága a Feszty- körkép. A*néhány évvel ezelőtti tervből lassan valóság lesz. Befejezés előtt állnak a pusztaszeri ásatások — a többhajós templom romjai mellett egy kisebb kastély maradványai is előkerültek —, s időközben megérkezett Szegedre a nevezetes Feszty-mű is, amelynek restaurálása megkezdődött s rendben ffl nyánszky László, a kép előterében húzódó utakat Mihalik Dániel, az itt-ott felvillanó tüzeket, izzó parazsakat pedig a művész felesége, Jókai Róza — Jókai Mór unokája — festette. Rajtuk kívül Vágó Pál, Spányi Béla, Olgyai Ferenc, Pállya Celestina is jókora vászondarabokat festett meg a Fesztytől kapott utasítások szerint. Maga az óriáskép kiötlője és első számú gazdája a főbb alakokat készítette el, így többek között a honfoglaló Árpádot is, akinek arcához saját vonalait kölcsönözte .. . A hatalmas munka — néha jónéhányan és óriási igyekezettel dolgoztak rajta — nem készült el az ezeréves honfoglalást köszöntő millenniumi ünnepségek idejére: csak egy féléves késéssel állították fel a Szépművészeti Múzeum helyén. Talán ez is magyarázza, hogy szenzáció lett belőle. A körbe futó festmény meg az elébe épített dioráma-szerű díszletek üszkös fadarabjai, bábui, szekerei sokezer látogatót vonzottak a nagy ünnepségeket követő csendben. alkotás!? Ötévi Agatha néni „konyhája Az eredeti műről készült metszet nyomán mérik fel a körképet. A helyreállítását három állandó restaurátor végzi, de segítik a munkát a budapesti Képzőművészeti Egyetem restaurátor hallgatói is. Képzőművészeti Jókai □Hétfői tanácsára A hatalmas tekercsekben Szegedre szállított körkép darabjai ott sorakoznak most a Közművelődési Palota mögötti várromban. Fiatal restaurátorok bontogatják le a szakadozott vásznakat, s fényképezik mindén négyzetcentiméterét. A helyreállítók nagy munkára vállalkoztak. Feszty Árpád — aki eredetileg a bibliai özönvíz látomását akarta megfesteni — apósa, Jókai Mór tanácsára 1800 négyzet- méternyi falfelületen idézte meg a magyarok bejövetelét. Munkájához egy 115x15 méter nagyságú vászonfelületre volt szüksége, amelynek „benépesítése” évekig tartott. Természetesen nem egyedül dolgozott. Munkács környékén, Kenderecske falu mellett —, ahol végre megtalálta a háttérül szánt hegyes-dombos természeti környezetet — ott segített neki korabeli festészetünk több ismert alakja. A lovasok rohamait Újváry Ignác, a fénylő dombokat MedMost, hogy a fahengerekről újabb és újabb tekercsek kerülnek le, már nagyjából tudni lehet, hogy mi is maradt meg az 1800 négyzetméteres óriásképből. A becslések szerint egyharmada teljesen elpusztult, s a megmaradt részek is többé-kevésbé megrongálódtak, újrafestésre, kiegészítésre szorulnak. Kisterenyei Ervinnek, a restaurátör-cső port vezetőjének a véleménye szerint négy-öt évi munka kell ahhoz, hogy a Feszty-mű ismét felállítható legyen. A jelenlegi felmérést a konzerválás követi. Ha minden jól megy, a rossz idő beálltáig kétszáz négyzetméternyi felületet rögzítenek, mégpedig az úgynevezett viaszbevasalá- sos módszerrel. Ennek lényege: a festményt japán papír- réteggel vonják be, amelyet aztán átvasalnak; a porlódó, töredező festék így a vászonra tapad. A körkép a konzerválás után természetesen új vászonra kerül. Ennek 10x4 méteres darabjai lesznek és alumínium keret feszíti majd ki valamennyit. A hiányzó részeket ezekre az új vásznakra festik majd rá. Ha mindennel végeznek, „A magyarok bejövetele” a pusztaszeri emlékpark körcsarnokába kerül — de az egykor úgy megcsodált dioráma- díszletek nélkül. Ez is mutatja: nem olcsó vásári látványosságnak szánják, hanem elsősorban, mint a honfoglalást megidéző képzőművészeti alkotást akarják ismét bemutatni. Pontosabban egy művészcsoport száz évvel ezelőtti elképzelését, vízióját történelmünk nagy eseményéről. Akácz László Aki olvasta, látta a Tíz kicsi négert (filmen: Tíz kicsi indián) vagy a felejthetetlen Charles Laughton főszereplésével A vád tanúja című filmet, annak bizonyára emlékezetes maradt Agatha Christie neve. Már akkor, ha először találkozott vele, hiszen a háború előtti generációk valamennyi korosztályának a nívós detektívregényt jelentette Magyarországon is Agatha néni szűnni nem akaró történeteinek áradata. (Nem egyet magam is szívesen forgattam — lúdbőröző háttal a pad alatt — megboldogult diákéveimben.) Műveit: mintegy 60—70 regényét, számtcHan. bűnügyi novelláját, jónéhány- nak színpadi és filmváltozatát is — több tucat nyelvre lefordították. Jellemző rá egy UNESCO-felmérés adata. E szerint Agatha Christie a világon a negyedik szerző, akit a legtöbb nyelvre lefordítottak. Egyik hazai értékelője szerint Agatha néni „titka" — ha van — abban keresendő, hogy a fellépése előtti „kemény ök- lű" stílussal szemben újat adott: „...A csattanó horogütések és a gyarapodó hullák helyett finom megfigyelésekre szánt áruló nyomokat, amelyek birtokában az olvasó részesévé válhat a gyilkos utáni hajszának, a mesterde- tektívvel együtt, sőt, megelőzve őt leplezheti le a tettest . . Voltaképpen erről van szó a nálunk talán harmadik legismertebb színpadi darabjában, az Egérfogóban is, aminek a bemutatására a Kaposvári Csíky Gergely Színház vállalkozott. A szó legszorosabb értelmében vállalkozott, hiszen mint másutt, ez a darabja is sajátos módszerével, az áldozat és a valószínű tettes pszichológiai alkatának tanulmányozására épül fel. A végén pedig merész ötlettel szellemesen „tálalja" elénk a tettest. Mindenki gyanús, az igazi gyilkost mindvégig a színen látjuk, de egyetlen szó, egyetlen utalás rá (attól aki már tudja), mindannyiunk élvezetét- elronthatja . . . Ilyen formán a krimi a színpadon mindig nagy-tizikó; sikere a nézők önfegyelmén is múlik. Mert kit nem környékez meg a csábítás ördöge, amikor a joviális öregúr fölemeli a piszkavasat... vagy amikor az angyali tekintetű penziósnő többször is furcsán viselkedik... A leggya- núsabb persze a blazírt modorú, szép fiatal lány, de ezt talán nem folytatom . . . Babarczy László rendezése nívós, jól pergő, izgalmakban, feszültségben bővelkedő előadást teremtett a voltaképpen nagyon is szimpla, ismert J<ép- letű sztori alapján. London- környéki penzió . .. Hét lakója sorban megérkezik, majd a nyomozó is. A környéken bestiális gyilkosság történt, a'szálak ide vezetnek — közben hóvihar; utak elzárva, telefonzsi- nor elvágva — a társaság itt marad a felügyelővel együtt ebben az „egérfogóban”. Fölbukkan a jellgezetes gyermekdalocska itt is, a „Három kicsi vak egér”-ről hátborzongató kontraszt jelzésként: a beteges alkatú gyilkos három áldozatot szemel ki... Az egyikkel, már végzett, mint a hírekből megtudjuk. Meglibben az oldalfüggöny, kialszik a villany, hörgés, függöny. Megvan a második hulla. Itt lép be igazán Agatha Christie zseniális „konyhaművészete”. Agatha néni ugyanis nemcsak otthonában híres szakácsnő és ínyenc. Igényes, fűszeres a krimi-szakácsmesterség fogásait is fölényes biztonsággal tálaló háziasszonyként mutatkozik be ebben a bonyodalomban is. Mindvégig egyszerűnek tűnő logikai játékkal szórakoztat bennünket. Igaz, egy kicsit úgy érezzük: hol van ez a „Tíz kicsi indián"-tól . . . Végül látványos csattanó, nem várt megoldása a „desszert" ezúttal is. (Pedig esküdni mertem volna, hogy más a gyilkos . . .) MTnd ez a játék elsősorban a kitűnő Pogány ludit és Szabó Kálmán alakításából kerekedik ki; Ol- savszky Évát, Kun Vilmost, Je- ney Istvánt és Pólyák Zoltánt érdekes karakter szerepben láttuk; Valez Olivia ígéretesen mutatkozott be. (Mellesleg őrá — színpadi alakjára — gyanakodtunk többen is. Pedig amikor kirohan a szobából . . . azaz inkább zárom soraim itt, amíg tartani tudom a számat. Továbbítva a színház kérését: „Kérjük, ön se mondja el, ki a gyilkos . . ." W. E. A felügyelő és az egyik „hullajelölt”. (Szabó Kálmán és VaU Olivia). BÖRZE SAROK Alig használt mély gyermekkocsi eladó. — Kovács Lajos, Komló, Alkotmány u. 34. Révfülöpön 270 n-öl hétvégi telek eladó. Rózsa Irén, Révfülöp, Kacsajtos-dűlő. Épületfa 10—12 méteres, eladó. Erdősmecs- ke. Kiss Balázs. Opel ,,A” Kadett, motor, sebességváltó és egyéb alkatrészek eladók. Pécs, Vilmos utca 43. sz. Kétmázsa körüli hússertés eladó. 25,— Ft kg. Pécs, Abaligeti út 6. Bőhm. Ne sokat költsön, vegyen inkább kölcsönt BÉRELJEN „CSINI" FOGYASZTÖGÉPET. Pécs, Bajcsy-Zsi- linszky u. 3. Tele fon: 15-740. Kívánságra házhoz szállítjuk. * Nagyteljesítményű, különleges japán táskarádió magnetofonnal igényesnek eladó. Érdeklődni a -21-575-ös telefonszámon.__________ OPEL RECORD 1700-as~ jó állapotban, igényesnek, sürgősen eladó. Auth János, Mecsekná- dasd. Alapműveletes zsebszámológép eladó. Telefon: 17-350. Párkányi. Sikondán üdülésre alkalmas, nagyméretű nyaraló kiadó vagy eladó. Érdeklődni: Komló, Hóvirág u. 8. Radnai. MECSEKVIDÉKI VENDÉGLÁTÓ VALLALAT személygépkocsija részére Kertvárosban, illetve annak környékén GARÁZST BÉRELNE. Ajánlatokat a Me- csekvidéki Vendéglő tó Vállalat 12-646 számú telefonjára kérjük, reggel 8-tól délután 4-ig. TANULÁSHOZ, GYAKORLÁSHOZ BÉRELJEN TASKAIRO- GÉPET. Pécs, Bajcsy-Zsi linszky u. 3. szám. Telefon: 15-740.