Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-07 / 275. szám
2 Dunántúlt napló 1975. október 7., kedd Szőlőtőkék közé lőtt, embert talált Mikor lőhet a mezőőr? Ritka dolog, hogy a mzőőr fegyvert használ. Ilyen ügyre nem is emlékezik Mosonyi Géza megyei vadászati felügyelő. Dániel Elemér 50 éves mezőőr október 3-án az újpetrei tsz területén, Egerág és Kishe- írend közötti gazos szőlőben rosszul adta le a figyelmeztető lövést: nem a levegőbe, hanem maga elé, a tőkék közé. Menekülő szőlődézsmálókat figyelmeztetett így, miután a szóbeli felszólítás nem használt. Közben a sörét az elrejtőzött — az őr által nem látott — 26 éves Kovács Rudolf- nét és 4 éves kisfiát érte. Mindketten megsérültek, a gyermek súlyosan. Dániel Elemér ellen a rendőrség büntető eljárást indított, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt. Fegyverét bevonták. Baranya megyében több mint 250 szakképzett mezőőr tevékenykedik főállásban — mint hatósági közeg. Többségüket a 69 termelőszövetkezet foglalkoztatja, ám sokan dolgoznak a hat állami gazdaságban is. A halőrök szintén mezőőri feladatot látnak el. — Két héttől egy hónapig terjedő próbaidőre veszi fel a mezőőr-jelölteket a termelő- szövetkezet vagy állami gazdaság. Fegyverük akkor még nincs. Közben a mezőőri kézikönyvet tanulmányozzák, amiből vizsgát tesznek a rendőrökből és vadászokból álló bizottság előtt. A sikeres vizsga után a járási rendőrkapitányság ad csak sörétes puskára tartási engedélyt. Évente tíz jelentkezőt minősítünk a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályán és minden évben tovább képezzük az őröket. Többségük 50 év feletti. A fegyverhasználat rendkívül ritka: elég a tolvajról személyleírást adni, ha nem áll meg a felszólításra. A fegyvert csak akkor használhatják, ha rájuk támadnak — magyarázza Mosonyi Géza. Tegnap az esti órákban felhívtuk a pécsi Gyermekklinika sebészetét, ahol az ügyeletes orvos elmondta, hogy a kisfiú túl van az életveszélyen. Kovács Rudolfné felépült sérüléséből. Csuti Jubileumi ünnepség Pécsett Huszonöt éves a szakszervezeti társadalombiztosítás Huszonöt évvel ezelőtt, 1950. október 1-én az Elnöki Tanács rörvényerejű rendelete a társadalombiztosítást a szakszervezetekre bízta. A munkásság irányítása alá került a legfontosabb szociális intézmény. Az évforduló kapcsán ünnepséget rendeztek tegnap Pécsett, a Társadalombiztosítási Igazgatóság székházában. Dr. Varga János igazgató-helyettes köszöntötte a jubileumi ünnepség résztvevőit, köztük az elnökségben helyet foglaló Ra- meist Ferencnét, az SZMT titkárát, Kecskés Sándort, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság osztályvezetőjét. ünnepi beszédet dr. Varga Kovács István igazgató mondott. Beszédében kiemelte, hogy az elmúlt huszonöt év alatt megerősödött a szakszervezetek társadalombiztosítást ■ irányító tevékenysége. A szak- szervezetek a dolgozók tízezreit vonták be a munkába, s ma is több tízezer aktivista segíti a társadalombiztosítást. A választott szakszervezeti testületek rendszeresen foglalkoznak a dolgozók munkakörülményeinek, egészségügyi ellátásának javításával. Különösen nagy figyelmet szentelnek a nyugdíjasokra: nemcsak a nyugdíjak összegét igyekeznek emelni, de az üzemekben, vállalatoknál anyagilag, erkölcsileg egyaránt törődnek a nyugdíjasokkal. Hasonlóan fontos szerepet tölt be a társadalombiztosítás a nők és a gyermeküket egyedül ne• Több tízezer aktivista • GYES, a világon először • Megduplázódott a biztosítottak száma velők helyzetének javításában. A világon először nálunk létesült gyermekgondozási segély, s a szülési szabadságot is felemelték húsz hétre. 1950. október 1-én a megyeszékhelyeken az OTI-k helyébe a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központok léptek. Azóta egyre decentralizálták a szervezetet, s ma már Baranyában több, mint 200 üzemi kifizetőhely működik. Az ügyvitel korszerűsítésének jegyében ma a baranyai termelőszövetkezetek felében működik társadalombiztosítási ügyintéző. A huszonöt év jelentős állomása volt az országgyűlés által idén tavasszal törvényerőre emelt új társadalombiztosítási törvény. Az egységes jogszabály-gyűjtemény hosszú évek munkája után született. Szükség is volt rá, hisz 1950. óta kétszeresére nőtt a társadalom- biztosításban résztvevők száma, a társadalombiztosítás kiadásai pedig több, mint hússzorosára nőttek. A jövőben a fejlett szocialista társadalom színvonalára kívánják emelni a társadalombiztosítást is, hogy a társadalommal együtt fejlődjék a dolgozókról való szociális gondoskodás is. Az ünnepi beszédet követően jubileumi emléklapot kaptak azok a dolgozók, akik huszonöt éve tevékenykednek a szakszervezeti társadalombiztosításban, majd megajándékozták az igazgatóság nyugdíjasait. Napirenden a gyógyvizek Nemzetközi gyógyfűrdö- és éghajlatügyi kongresszus kezdődött Budapesten Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián megkezdte munkáját a Nemzetközi Gyógyfürdő és Éghajlatügyi Szövetség (FITEC) kongresszusa. Az ötnapos tudományos tanácskozást dr. Vadász Gyula, az Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság vezetője nyitotta meg. Ezt követően dr. Shultheisz Emil egészségügyi miniszter és Guy Ebrard, a nemzetközi szövetség elnöke üdvözölte a kongresz- szus résztvevőit. Az ötnapos tudományos tanácskozáson csaknem valamennyi európai és számos tengerentúli — közöttük több latin-amerikai ország - több mint 200 szakembere, orvosok, mérnökök, közgazdászok, idegenforgalmi szakértők és szociológusok vitatják meg a gyógyvizek hasznosításával és az éghajlattal összefüggő időszaki gyógyászati, építészeti, idegenforgalmi szakmai kérdéseket. Az orvosi és felsőoktatási bizottság szekciójában az ivókúrákkal kapcsolatos gyógyászati kutatások tapasztalaHarmincéves a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége (Folytatás az 1. oldalról.) mintegy százezren tíz megyében élnek. A történelmet idéző visszatekintés után Mándics Mihály a jubiláló szövetség céljáról a következőket mondta: — A szövetség célja, hogy politikai és kulturális szervező, illetőleg nevelőmunkával serkentse a délszláv nemzetiségű állampolgárok részvételét a szocializmus építésében, segítse őket anyanyelvűk használatában és tanulásában, saját kultúrájuk megőrzésében és ápolásában. E feladatok végrehajtásának egyik fontos eszközét képezi a szövetség 31 amatőr művész- együttese. Ezenkívül mindjobban tért hódítanak a délszláv klubok, melyekből 19 működik az országban. — A néprajzi anyaggyűjtő és helytörténeti munka szép példáit találjuk Baranyában, mint Mohácson és Átán — mondta a szövetség főtitkára. Majd hozzáfűzte: — örvendetesen javult a nemzetiségi könyvtári munka is. E tevékenység javulását jelzik többek között a mohácsi és a bajai bázis könyvtá rak. Szfclt a főtitkár- a Pécsi Rádió 1953 óta sugárzott hor- vát-szerb nyelvű műsorainak jelentőségéről is. Néhány adat a délszláv nemzetiségi iskolai oktatás .fejlődését szemlélteti: szerb-horvát nyelvet 63 általános iskolában oktatnak. Az öt úgynevezett kétnyelvű általános iskolában 400 gyermek tanul, két helyen nemzetiségi tagozatos iskola működik, három évtizede áll fenn a szerb-horvát gimnázium. Délszláv óvónő-, tanító- és tanárképzés négy városban folyik. Végezetül a főtitkár a jubileum jegyében az országban lezajló nemzetiségi napok, találkozók jelentőségét méltatta. (Mécs) Vőlegénycipőben a lángok között BÚCSÚZIK A FŐCSŐ- VEZETŐ Férfiassági próbát is kellett tenni... A százesztendős dunaszek- csői önkéntes tűzoltó egyesület munkájából Martina János csaknem félszáz évig vette ki részét. Negyvenegy esztendős szolgálat után o vasárnapi jubileumi ünnepségen kérte, hogy mentsék fel az aktív szolqálat alól. — önkéntes tűzoltó vagyok 1934 óta — mondja —, a belépés előtt feleségemmel hónapokig vitáztunk, ő se, én se tudtuk, mire vezet ez az út. Akkor még úgy volt a reglama, hogy három vezetőségi tagnak kellett patronálnia a felvételhez. Nálam ez megtörtént, s működő tag lettem. Jól emlékszem, húsvét első napja volt. A magunk vásárolta ruhában végigvonultunk a falun, o zenekar fújta a marsot. Aztán esküt tettünk. Este meg a kocsmában volt a férfiassági próba: két- liter két deci bort kellett meginni egy üvegből. Nekem nem sikerült: a feleségem odaugrott s lekapta a Kígyós Sándor kiállítása a Kisgalériában Zenélő plasztika Szoborkiállítás és egyben rögtönzött hangverseny volt tegnap este a Pécsi Kisgalériában Kígyós Sándor Felhívás című, haranglábszerű plasztikájáról ugyanis kiderült, hogy elsőrangú dzsesszhangszer, amelynek megszólaltatása különös élményt jelentett a tárlatnyitó, több mint kétszáz főnyi közönségének. — Hajdanán dzsesszel foglalkoztam. Olyasféle zenész voltam, aki egy héten hatszor rosszul játszott, a hetediken viszont kiválóan. Ez kielégített... Éppen ezért ezt a hetedik napot szerettem volna kitágítani, állandósítani. Jó szerencsém volt a találkozásokban. Bocz Gyulával kötött barátságom a legjobb időben jött létre. Borsos Miklós, aki Pécsváradon jártában megnézte szobraimat, fölöttébb inspiráló dolgokat mondott — ugyancsak a számomra legjobb időben. Ugyanígy voltam Rétfalvi Sándorral is, aki amikor a plasztikával elkezdtem foglalkozni, még a villányi művésztelep vezetője volt. Elvitt engem is Villányba, ahol aztán számos külföldi művészszel találkoztam. Kitűnő és időben érkezett hatások tömege ért akkoriban, öt nyáron át dolgoztam Villányban. A kővel való bánásmódot ott tanultam meg. Igen jelentős volt eddigi életemben az, hogy a nagyméretű plasztika lehetőségét biztosították számomra, ez megvédett a meddő kapkodástól. Pécsváradon a Pécsi Járási Művelődési Központ előadójaként kezdett dolgozni 1966-ban. Jelenleg ugyanott igazgató. — Alföldi ember létemre kezdetben maga a Dunántúl is komoly plasztikai élményt jelentett nekem. A táj emberarcú. Rengeteg természetes anyaggal találkozik itt az ember. A fa, a kő szinte a kezem ügyében van. Ez fölöttébb termékennyé teszi a szobrászt. A tegnap megnyílt kiállítás gyors, f szépívű fejlődésének újabb fontos bizonyítéka. — Úgy gondolom, ráéreztem valamire. Ezekben a darabokban a puszta erőket akartam ábrázolni. Olyan erőket, ame-( lyek az alakzatokat természetes állapotukból kimozdítják Azt az erőt, amely meghajlít, szétfeszít valamit. Irodalmisógtól mentes dráma érződik a kiállított plasztikákban -— Vitányi Iván megnyitójából idézve — kevés bennük az esetlegesség. Kígyós Sándor a modern plasztikai művészet egyik legtisztább útját járja. Legközelebbi művével a Megyei Tanács megbízásának tesz eleget, Pécsváradra készít nagyméretű szobrot. Samu Gézával a közeljövőben szeretnének közös kiállítást rendezni a Déryné utcai kiállítóteremben. Erre már saját műtermében készülne fel. Most épül Pécsváradon. B. X. számról. Persze jobb is, mert az egyik kollégám megitta sajátját, meg az enyémet is, aztán lepedőben vitték haza. Hat parancsnoka volt. Legszívesebben Páliak Józsefre emlékezik, hisz az ő idejében lett főtörzsőrmester, másképp főcsővezető. Számtalan nagy tűznél járt, többek között a Pallér malomnál is. — A gépész riasztott, úgy siettem, hogy a vőlegény-cipőmet vettem fel. Mire odaértünk, már durrogott a cserép. A parancsnok elkurjantotta magát: csővezető előre! Én meg rohantam a tűzbe. Veszélyben volt hét vagon liszt, a garat tele zsákokkal . . . Rugdostam a cserepeket, nyúltam ide-oda, aztán észre se vettem, hogy leégett a lábamról a cipő. Kortyint a söréből, a bort az avatás óta se kedveli. Nem látszik rajta a 66 év terhe. Úgy mesél a tüzekről, mintha más nem is történt volna az életében, pedig például tizennégyszer -hívták be katonának, súlyosan meg is sebesült. A szakmájáról kérdezem. — Szakmám cipész. Később, a háború után téglagyárban dolgoztam, aztán a termelő- szövetkezetben, tavaly mentem nyugdíjba, öreg, rossz házacskában élünk a feleségemmel. -Ha kibírja ezt a néhány évemet, abban is maradunk. — Szeretnék még 35 éves lenni, örök emlék a testület. De öreg vagyok már, a feleségem is beteg, sok munkát kell otthon elvégeznem. A fiam hajós, a lónyom meg Dorogon van. Mostantól pártoló tag leszek, míg csak élek . . . Szántó Péter tairól tartanak előadásokat. A gazdasági szakemberek a betegek gyógyfürdőkúra utáni rehabilitációjával járó gazdasági előnyökről cserélik ki véleményüket. A műszaki tanácskozások központi témaköre a különféle típusú gyógyhelyek létesítésének kérdései, a szo- ciál-balneológiai bizottság szekciójában pedig a társadalombiztosítási szervezeteknek a gyógyhelyek állandó, folyamatos kihasználásában betöltött szerepéről tárgyalnak. A kongresszus jelentőségét fokozza, hogy napjainkban, amikor már szinte divat a túlzott gyógyszerfogyasztás, egyre nagyobb szerep jut a természetes gyógytényezőknek. Közöttük a gyógyvizek a legfontosabbak, amelyekben hazánk rendkívül gazdag. Csupán Budapesten 200 gyógyforrás van, az országban pedig több mint félezer gyógykezelésre alkalmas vízforrást tartanak nyilván. Ezek megfelelő kiépítése, hasznosítása és Magyarországnak a gyógyide- genforgalomba való fokozottabb mértékű bekapcsolása fontos népgazdasági érdek. A kongresszuson e fejlesztésekkel kapcsolatos szakmai igényeket és követelményeket is megvitatják a szakemberek. Megemlékezések október 6-rél Az aradi vértanúk kivégzésének 126. évfordulója alkalmából hétfőn országszerte kegyeletes ünnepségeket tartottak. Számos középiskolában, szakmunkás- képző iskolában klubprogramokon emlékeztek meg a KISZ-fiatalok az évfordulóról. Több egyetemi, főiskolai kollégiumban műsoros klub- rendezvényen idézték fel a fiatalok az 1348-as forradalom és szabadságharc mártírjainak alakját. Azok az iskolák, úttörőházak és úttörőcsapatok, őrsök, amelyek az aradi vértanúk valamelyikének nevét viselik, hétfőn szintén megemlékezést rendeztek: őrsi összejöveteleken, rajgyűléseken idézték a szabadságharc mártírjainak emlékét, s elhelyezték a kegyelet virágait névadójuk emléktábláinál. A diákok korabeli följegyzésekből, Petőfi verseiből összeállított irodalmi műsorral adóztak az aradi vértanúk emlékének. Átadták a szolgáltatóházat Ujmecsekalján Újmecsekalján, a 39-es dandár út 1/1. szám alatti szolgáltatóházat tegnap délután adta át dr. Balassa László, Pécs m. Városi Tanács V. B. III. kerületi hivatalának elnöke. A kétszintes épületben 9 kisipari szolgáltató helyiség: órás, villanyszerelő, koszorú készítő, férfi-, női szabó, rádió- és tv- műszerész, általános műszerész, gázöngyújtó töltő és javító, kézihurkoló és kötő, valamint október 15-től a posta zavarvizsgálója találhptó.
