Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-12 / 250. szám

1975. szeptember 12., péntek Dunántúlt napló 3 Szerződés, becslés. Illeték, átírás I fr|H Hi ^ F ^ Lakást, házat, telket, sző­lőt vásárolni kellemes do­log. Annál kellemetlenebb viszont az ügyintézés, gz átírással, illetékkel kapcso­latos papirok után futká- rozni. Ha valaki például ingatlant vásárol, keres egy ügyvédet, szerződést készíttet, felbecsülted az INKGZ-zel, befizeti az ille­téket, végül elballag a te­lekkönyvbe, ahol nevére ír­ják az új szerzeményt. Köz­ben pedig múlnak a he­tek... Az eladó és a vevő is segíthet Mikor őrölnek lassan a malmok? Sima esetben azért nem olyan nagy tortúra az ilyesmi. Gyorsan megy az ügyintézés, ha a szerződésben szereplő vé­telár azonos az INKÖZ által megállapított valós forgalmi ér­tékkel, ha a vevő ezt tudomá­sul veszi, tehát nem fellebbez sem az INKÖZ-nél, sem az ille­tékhivatalnál. Az INKÖZ-t egyébként jogszabály kötelezi arra, hogy az adás-vételi szer­ződés benyújtásától számított tizenöt napon belül megnézze és felbecsülje az ingatlant. A gyakorlatban az ingatlanközve­títő ennek eleget is tesz, ugyan, is általában 3—4, legfeljebb 8-10 napon belül felbecsüli az ingatlant. lattal ellentétben nem kell a postára menni, a becslési dí­jakat az iroda pénztárában közvetlenül lehet befizetni. Az ügymenet intézését egyébként legcélszerűbb ügyvédre bízni, aki gondoskodik arról, hogy az iratok az ügyfél közbenjárása nélkül is megjárják a maguk útját. iiiiillii! érték A vevőnek viszont kötelessé­ge, hogy az adás-vételi szerző­dést annak keltétől számított 30 napon belül benyújtsa az INKÖZ-hőz, de sok esetben a vevő ennek nem tesz eleget, így már eleve csúszik az ügy­intézés ideje. Számtalanszor előfordul, hogy megveszik a há­zat, időközben rendbehozzák, átalakítják, s csak a szerződés- kötés után fél évvel becsülte­tik fel. Csakhogy ez illető ilyen­kor magasabb átírási illetéket fog fizetni, mert az INKÖZ an­nak az állapotnak megfelelően állapítja meg a forgalmi érté­ket, amikor becsüse a helyszí­nen járt. A Pécsi Ingatlankezelő Vál­lalat INKÖZ részlegének mun­katársai az első félévben több, mint ezer ingatlant becsültek fel a megye városaiban és ki­emelt üdülőhelyein, ennek elle­nére a kéréstől számított egy héten belül, a helyszínen van­nak, sőt alkalmazkodnak az ügyfélhez: akkor mennek, ami­kor az illető otthon tartózkodik. Az időpontot az ügyfél jelöli meg. Az ügyfelek érdekét szolgálja az is, hogy a korábbi gyakor­Nos, az út következő állomá­sa az Illetékhivatal. A hivatal malmai már sok esetben las­sabban őrölnek. Egy ingatlan­nak ugyanis háromféle értéke van: ami a szerződésben sze­repel, amit az INKÖZ állapí­tott meg, mint forgalmi érté­ket, végül a végleges illeték­alap, amit már az illetékhiva­tal állapít meg. Joguk van ugyanis az INKÖZ becslését is felülbírálni. Ez ritkán fordul elő, de különösen nagyértékű ingatlanoknál, vagy abban az esetben, amikor kirívó a kü­lönbség a szerződésben rögzí­tett összeg és a valós érték kö­zött, megteszik. Ha minden papírt rendben találnak, öt perc alatt kiszá­mítják az illetéket, a vevő be­fizeti, erről kap egy iqazolást, s máris mehet a telekkönyvbe, ahol a nevére írják. Csakhogy a dolog nein 'ilyen egyszerű, számtalanszor nem is megy ilyen gyorsan. A fellebbezés lllllllllllllll hónapok múltán kimennek a helyszínre, megnézik, felbecsü­lik az ingatlant, újabb határo­zatot hoznak. Végülis, mire minden papír a helyén van, fél év is eltelik. Egyszóval, az ingatlanvásár­lással járó ügyintézés optimá­lis esetben - a szerződéskötés­től a telekkkönyvi bejegyzésig — legfeljebb két hónapot vesz igénybe, s néhány órás után­járást. Ha viszont nem optimá­lis az eset — magyarán: át akarják ejteni az illetékhivatalt, s a vevő még fellebbez is — hónapokig tarthat. Ez viszont már nem írható a bürokrácia számlájára . . . Panics György Pályázat a pécsi egyetemi kollégium megtervezésére Az Oktatási Minisztérium és az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium pályázatot hir­det az 500 személyes pécsi egyetemi kollégium és 900 sze­mélyes diákétterem megterve­zésére. A festői környezetben építendő létesítményt nyaranta turistaszállóként hasznosítják. A pályázóknak különösen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a tervezett épület jól beilleszkedjen a környezet­be. Az-érdeklődők már átvehe­tik a pályázati kiírást az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium gazdasági hivatalá­ban, s a kész terveket legké­sőbb december 7-ig kell el­küldeni a Magyar Építőművé­szek Szövetségének. (Budapest, Vili. Dienes László u. 2.) A bíráló bizottság összesen 380 ezer forintot fordíthat a leg­jobb tervek díjazására és meg­vásárlására. A pályázat ered­ményét december végéig hoz­zák nyilvánosságra. Forgalomszámlálás Pécsett Megkétszereződő!* q varos forgalma Hasznos adatok a fejlesztéshez ötévenként vizsgálják or­szágszerte az utak forgalmát a Közúti Közlekedési Tudomá­nyos Kutató Intézet (KÖTUKI) irányításával. Pécsett most ért véget a munka, a tanácsi ke­zelésben lévő utak forgalmáról már rendelkezésre is áll néhány tájékoztató jellegű adat. Változások A 70-es forgalomszámlálás óta sok minden változott Pécs közlekedésében. Tízezernyi em­ber él Lvov-Kertvárosban, az észak-déli irányú forgalom fon­tos tengelye lett a felüljáró és a Rózsa Ferenc út, Tüskésréti Például: ha valaki vásárol egy hétvégi telket 40 ezer fo­rintért, de a szerződésben csak 20 ezret tüntet fel, a 20 ezer után rögtön kifizetheti az ille­téket, s máris a nevére írják a tulajdont. Ámde az illetéket nem a 20 ezer, hanem a valós forgalmi érték, a 40 ezer, vagy annál is nagyobb összeg után kell fizetni, ezért megkérik, 8, vagy 15 napon belül fáradjon be, s közük vele, mennyit kell még fizetnie. Vagy elfogadja, vagy fellebbez. Most már jócs­kán telnek a hetek, s az ügynek még nincs vége, sőt most kez­dődik igazán, össze kell hívni egy szakértői bizottságot, akik - lévén már dolguk is - hetek, tf| és «I lőtuöny... . Séta, romok között Naponta fel kell fedezni a várost. Az idelátogató idegen­ben állókép rögződik Pécsről, a pillanatnyi helyzetképet viszi magával, — a patrióta szeretné filmszerűen megőrizni újbóli nagykorúvá-válásának minden lényeges mozzanatát... És azért kell naponta felfedezni, mert naponta változik, alakul, képes arra, hogy hétfőről keddre egészen új, eddig rej­tett arcát mutassa meg . . . A Landler Jenő utca és az Esze Tamás utca sarkán, — pontosabban ott, ahol valami­kor a sarok volt — és a már lebontott két-három ház helyé­ről szinte középkori látványt kí­nál a Barbakán és a hátteré­ben látszó épület-torony „kom­pozíció". Most tűnik csak fel igazán, hogy mennyi szépséget takartak eddig ezek az öreg, roggyant házak... A Landler Jenő utca lassan eltűnik. A Farostlemezen a századelő Budapestje Mozgólépcső-borítás a Metrónak A Mohácsi Farostlemezgyár és a METRÓ Beruházási Vál­lalat kapcsolata nem újkeletű, öt esztendővel ezelőtt keresték meg először a Duna menti gyár vezetőit a METRÓ-építők, hogy a Deák téri mélyállomás mozgólépcsőinek borítását fa­rostlemezből kellene elkészíte­ni. Azóta a kelet-nyugati METRÓ valamennyi mozgólép­csőjéhez a mohácsiak gyártot­ták a méretre szabott, diófa- utánzatú farostlemezeket. Az előírások igen szigorúak voltak, az esztétikai követel­ményeken kívül garantálni kel­lett a lemezek lángállóságát, a nedvességgel szembeni ellen­állását. A mohácsi farost tesz­telését a Szovjetunióban, illet­ve a budapesti Építéstudomá­nyi Intézetben végezték el. Az évekkel ezelőtt beépített leme­zek igazolták a mohácsi farost kiváló minőségét. Szinte biz­tosra vehető, hogy ez is közre­játszott abban, hogy most az észak-déli METRÓ építésének időszakában ismét jelentkezett a METRÓ Beruházási Vállalat és mintegy kétmillió forint ér­tékű farostlemez készítését kér­te a gyártól. Mohácson most láttak hozzá a különböző szín­ben készülő mozgólépcsőborí­tók leszabásához. Jelenleg - az „első állomásnál tartanak" — a Ferenc körúti mélyállomás mozgólépcsőihez kezdték meg a fehér siínű borítólapok előál­lítását. Az előregyártott ele­meket a Deák téri állomáshoz szükséges lapokkal együtt még az év vége előtt Bulapestre szállítják, ahol a gyár vezető szerelőjének jelenlétében sze­relik be azokat végleges he­lyükre. A többi megállóba be­építendő piros, mélykék, vala­mint kénsárga színű farostle­mez-szállítmány a jövő év első felében hagyja el a mohácsi gyárat: eleget téve a METRÓ- BER megbízásának. Mint ahogy Fáy Mihály, a Mohácsi Farostlemezgyár igaz­gatója tájékoztatott bennünket, a közeljövőben újabb megbí­zást várnak; a budapesti Fel­szabadulás téri aluljáró tér­elemeinek elkészítésére. A meg-, rendelés értéke ugyan nem je­lentős a mohácsi gyár terme­léséhez képest, ám az érdek­lődést inkább a munka külön­legessége kéltette fel bennük. A leendő aluljáróba beépíten­dő 14 térelemen ugyanis meg­elevenedik majd a századelő Budapestje. Az archív képeket különleges eljárással égetik majd rá a farostlemezekre, amelyeket az év végéig szállí­tanak el a megrendelőnek. Barbakán közvetlen közelében mór csak egy emeletes ház áll, a kapu mellett még ott a táb­la: „Dr. Hahn Elemér belgyó­gyász, rendelési idő . . ." De itt már nem lakik senki. Olyan ez a ház, mint a hirtelen egyedül maradt öregember: lakók nél­kül szinte hónapok alatt vénült meg, belülről is siettetve az el­kerülhetetlen halált... De menjünk inkább felfelé, ahol inkább az újjászületés je­lei látszanak. A Barbakánnak az Aradi vértanúk útja felé eső része, a vár-árok Pécs talán legszebb sétáló-pihenő-olvasó parkja lesz . . . Illetve dehogyis lesz: a hivatalos megnyitó még késik ugyan, de a szépre fogé­kony, zöldbe vágyó városlakók máris elfoglalták ezt a terüle­tet. Zsenge még a gyep, fes- ték-szagúak a padok, kerti szé­kek, de máris sokan keresik fel napsütéses őszi délutánokon ezt a romantikus hangulatú sétányt. Az utolsó simítások vannak hátra: a körbástya kör­nyékén aszfaltozzák a sétányt, a kivezető fahíd is készen áll, az árok sétaútjai mellett már ott vannak a hulladékgyűjtő edények, és ott a tábla is: „Kutyát behozni tilos!” Az Aradi vértanúk útja sar­kán lévő körbástyánál, ahová a sétaút visz, még elég rende­zetlen állapotok fogadják a lá­togatót, — errefelé folytatódik majd tovább a munka. Félig romban a Kodály Zoltán utca, Bartók Béla utca sarkán álló épület, - a szemközti sarokról mára házak nyomait is eltüntet­ték — mindkettő útjában állt a majd erre futó északi körút­nak ... Az amúgy is igen kes­keny Aradi vértanúk útjából most még elvett egy méternyi területet a bontott házak tör­melékhalmai előtt futó drókerí- tés. „Cserébe" új képi élményt szerezhet az erre járó. A szé­kesegyház - amelyet ebből a szögből eddig takartak a há­zak — hátulról is impozáns lát­vány, s innen végigtekintve a városháza tornyától a kertváro­si új lakótelepig kitárulkozik a város... A borpince bejáratánál meg­szakad a drótkerítés, és feljebb egy kiskapunál is, amely vala­melyik aprócska házhoz vezet­hetett. Most táblát szegeitek a kiskapu fölé: „Ásatási terület. Idegeneknek belépni tilos." Tovább felfelé, a 25-ös szám­tól állnak még házak — több­ségében üresen, a 11-es szá­múból éppen most költöznek a lakók, talán éppen az innen szürke ködfátyolban látszó Kertvárosba. A Hunyadi út közelében mű­ködik még a kisposta - ezen a környéken messze-közel az egyetlen, de napjai már meg vannak számlálva. A mellette álló gyógyszertár már bezárt: „hatósági engedéllyel bizony­talan ideig zárva” adja tudtul egy cédula. A sarki cipész már nem ilyen óvatos: kitette a táb­lát, hogy az épület lebontása miatt máshová költözött üzle­tével ... Nagyon megnőtt a forgalom erre. A keskeny utcában türel­metlenül, küszködve jut tovább a kocsisor, „ők” kapják majd meg a házak helyét...- D. Kónya ­út néven belépett a déli ipari út, kritikus időszakban teher­mentesítő jelleggel nagysze­rűen üzemel a Szalai András út, váratlanul hatalmasan meg­növekedett forgalmat lát el az erre aligha alkalmas Aradi vér­tanúk útja, megszűnt a Megye­ri út Szigeti úti becsatlako­zása . . . Sorolhatnánk még a változásokat, amelyek így, jel­zésszerűen is igazolják: sok minden másképp van Pécs köz­lekedésében, mint öt esztende­je volt. Hogyan oszlik el most a forgalom, melyek a kritikus pontok, hol szükséges utakat építeni, bővíteni, milyen szé­lességre, pályaszerkezetre van szükség? Mindezek olyan kér­dések, amelyekre megbízható forgalomszámlálási adatok nél­kül aligha lehet válaszolni. A tanácsi utakon 96, a KPM kezelésében lévőkön 23 szám­lálóhelyet jelöltek ki, s június 10-től minden kedden, csütörtö­kön és vasárnap reggel 6-tól este 6-ig számlálták az átha­ladó járműveket — nem csak szám, hanem kategória szerint is. A számlálás munkáját diá­kok - főleg a Nagy Lajos Gim­názium tanulói — végezték, s az iskolaév kezdetén adták le az utolsó adatgyűjtő lapokat a tanács építési és közlekedési osztályán. Az értékelés bonyolult mun­kája még ezután következik, az első összesítések azonban egyet s mást máris mondanak. így pl. számszerűen is igazolják, amit eddig csak „becsülve" tudtunk, hogy ti. Pécsett a ro­hamosan növekvő motorizáció és a fejlődő idegenforgalom következtében átlagosan az 1970-ben mért kétszeresére nőtt a forgalom. Az első adatok És most lássuk a számokat. Mit mond pl. Pécs vadonatúj főútvonala, a Szalai András út? Az 1970-ben megvolt — Bajcsy-Zsilinszky út-Szabadság út közötti - szakaszon 3800 gépkocsi haladt át 24 óra alatt. Most a teljes szakaszon - még mielőtt a Rákóczi úti terelésre sor került volna — 8000! A „folytatáson” — a József Attila utcában - 2640-ről 6500-ra nőtt az áthaladó járművek szá­ma. Az Aradi vértanúk útján annakidején mindössze 874 jár­művet számoltak, most viszont 3200-at. Ennyit jelent a Janus Pannonius utcának és környé­kének tartós kiesése. S a Hu­nyadi út? Hasonló arányú for­galomnövekedésre számíthat­nánk, ha nem tudnánk, hogy itt egyéb tényezők is közbe­szólnak. Az 1627-ről 5500-ra (!) történt növekedésben nem kis része van a tévé-toronynak és a Mecsek egyéb változásainak, amelyek mind a hegyre irá­nyuló forgalmat növelik. Másvalamire szolgál például a Megyeri út. A 40. számú ház előtt 1970-ben 1622 járművet számoltak, most viszont csupán 1300-at. Hol van itt az általá­nos forgalomnövekedés? A vas­úttól délre eső területekre irá­nyuló (vagy onnan jövő) for­galom szempontjából — a Szi­geti úti csatlakozás kiesése miatt — a Megyeri út elvesztet­te a jelentőségét. Ezt bizonyítja, hogy közvetlenül a sorompó alatt viszont 2500 járművet számláltak. Ezek nagy része a Mártírok útján, vagy a Veress Endre úton „tűnik el", vagy on­nan jön. Ugyanakkor a Me­gyeri út 32-nél — a József Atti­la és az Alkony utca között — 2600 járművet számoltak, de ez a nyugati városrész és belvá­ros közötti forgalom növekedé­séből adódik. E néhány kiragadott adat is szemlélteti, hogy a most lezaj­lott forgalomszámlálás feldol­gozása után hasznos adatokat kap Pécs a város közlekedésé­nek fejlesztéséhez. H. I. A vevő kötelessége

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom