Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-17 / 75. szám
A technika történetéből SINAI KÓDEX - A BRONZKORSZAK FÉMJEI - A TU- RAKÉTASZÉKE 1600 éve, az időszámításunk előtti 4. században keletkezett az ún. Sinai-kódex, amit 1844-ben Tischendorf német kutató fedezett fel a Sinai-hegy egyik kolostorában. Ez a negyvenhárom lapos mű átmenetet képez a tekercsektől a kódexekhez. A rendkívüli kultúrtörtérieti értékkel bíró és valószínűleg latin, dél-itáliai vagy caesariai nyelven írt mű lapjait a londoni és a lipcsei múzeumban őrzik. Az első bibliai jellegű mű, a Sinai-kódex. * A bronzkorszak idejére (i. e. 2200—i. e. 1250) esik a fújtató feltalálása (i. e. 1580 körül). Ezidőben a rezet a kénsavtartalmú érceiből állították elő, i. e. 1400 táján természetes vasércből ún. kovócsvasat állítottak elő és felfedezték annak felületi edzési módszerét is. ~ %**.-éáMi ■ 'ffe. \ été t áák ■ Van Hu rakétaszéke. Korát messze megelőzően — i. u. 1500 táján szerkesztette meg Van Hu kínai mandarin a robbanó keverékkel ellátott „rakéta- szék"-ét. Ezzel a rakéták hátralökő erejét repülésre kívánta felhasználni. A mai fogalmak szerint 36 rakétával felszerelt alkotmánya induláskor felrobbant és a feltaláló a korszakalkotó kísérletének áldozata lett. □tiétföi Kiállították a Nádor néháoy bátorát Régen büszkélkednek a pécsiek: a Nádor az ország ma már egyetlen, igazi kávéháza. Most egy újabb hír támasztja alá a Nádor jóhírét: szombaton megnyílt a fővárosi Vendéglátóipari Múzeum új kiállítása. Ezen a reformkor utáni évek vendéglátóipari berendezéseit mutatják be. A tárlaton pécsi tárgyak is láthatók, fgy a Nádor kávéházból két kis kerek márványasztalt és négy széket vittek föl, a Pannónia Szállóból pedig az első emeleti szép szalongarnitúrát kérték el. Szederkény Dr. Lajos László felvétele Tömeges ellenállás jógyárban, a MÁVAG-ban, a kőbányai sörgyárban, a Hazai Fésüsfonóban, a Mechanikai Cipőgyárban, az Ózdi Acélárugyárban, a Vadásztölténygyár mosonmagyaróvári részlegében és másutt is alakultak illegális szervezetek. A gépek elszállítását időhúzással, ide- oda utaztatással, nem egy esetben értéktelen szerszámok berakásával mentették meg. Pécsett a vasutasok helytállása akadályozta meg a megrakott szerelvények elindítását. A német fasiszták a fölszabadító Vörös Hadsereg megérkezése előtt minden talpalatnyi földet fel akartak perzselni, minden értéket el akartak hurcolni, minden épkézláb embert ágyútöltelékként akartak bevetni. E pokoli terv ellen a tömeges ellenállás a falvak, a városok kiürítését elrendelő parancsok megtagadásával kezdődött. A Tiszántúlon a nagy- birtokosok, a tőkések, a különféle egyéb urak pánikszerű menekülését még a legtöbb esetben követték a kishivatal- nokok. A dolgozók azonban csak elvétve hagyták el otthonukat. A Hajdúságban kelt szárnyra az a népi mondás: „Urak, papok szaladjatok, parasztok csak maradjatok!” A Duna—Tisza közének s főként a főváros és környékének kiürítésekor már tömeges ellenállással találták szemben magukat a nácik és csatlósaik. A menekülők szörnyű kálváriája, a németek és nyilasok hará- csolása, fosztogatása, a haITT VAN! ITT VAN! Az autós idény NYUGODT AUTÓZÁSNAK ELŐFELTÉTELE AZ ÜZEMBIZTOS GÉPKOCSI. Most készíttesse fel kocsiját! A Magyar Autóklub műszaki állomása várja Ont Reggel 7-töl este 7-ig, szombaton is! Pécs, Citrom u. 3. Telefon 12-738. zafiak szervezett ellenállásának eredményessége és főként a felszabadított területekről érkező hírek, amelyek megcáfolták a gyalázatos szovjetellenes propagandát, — jórészt maradásra bírta az embereket. „Mi Szegedre, Debrecenre nézünk és nem megyünk ... Az ország népe hazát akar és nem hontalanságot” — írta az Ellenállás novemberi száma. Csepel népének 1944. december 4. és 6-a között a város kiürítési parancsával szem-' ben szegülő bátor helytállása, amelyet Kalamár József vezetésével a „13-as bizottság” irányított, nemcsak a csepeli munkások elhurcolását, hanem a főváros munkáslakta perem- kerületeinek evakuálását is megakadályozta. A Dunántúlon jórészt már azok is ott maradtak, akik az ország más részeiből még ide menekültek. Főleg csak azok mentek tovább, akik tudták, hogy a felelősségre vonást nem kerülhetik el. Az utolsó „végvárakból", Sopronból és Szombathelyről származó nyilas jelentések is arról számolnak be, hogy a lakosság nem hajlandó szülőföldjét elhagyni, mert „ha már éhezni és fagyoskodni kell, legalább itthon legyünk." Tömeges ellenállással válaszolt a lakosság a nemzeti vagyon elhurcolásának és a gyárak felrobbantásának tervére. Egymás után alakultak kommunistákból, szervezett dolgozókból, öntudatos munkásokból különféle „védelmi bizottságok", amelyeket igen sok esetben a műszakiakkal, sőt a tőkésekkel vagy megbízottaikkal is együttműködve szerveztek. Csepelen, Miskolcon, Diósgyőrött, a győri vagongyárban, a Dunai Repülőgépgyárban, az Egyesült Izzóban, a Ganz HaA német hadvezetést meglepetésszerűen érte a Vörös Hadsereg gyors előretörése és Budapest megközelítése. Ezért minden épkézláb embert mozgósítani akartak, hogy legalább hevenyészett védőárkokban vehessék fel a harcot. A perem- kerületek és környező falvak lakóinak ezreit kényszerítették munkára, de kevés eredménynyel. Pedig e célra igénybe vették a csendőrséget, a nemzetőrséget, a légószolgálat fegyveres beosztottjait, sok esetben katonaságot is. A kispesti polgármester írja a sikertelen kísérletekről: „Minden odaadásunk ellenére is a lakosság kötelességérzete elkopott.” Az Országos Elhelyezési Kormánybiztosság elnöke röviden így összegezte tapasztalatait: „A magyar sem dolgozni, sem harcolni nem akar.” Falun a parasztság terményeinek eltitkolásával, a szállítási kötelezettségek szabotálá- sával menti, ami menthető. Az állatokat távol eső majorokban, tanyákon vagy erdőkben rejtegették. (Az állatállománynak így is több mint 50 százaléka pusztult el, vagy került a németek kezére.) A vidék, főként pedig a főváros lakosságának elévülhetetlen érdeme az üldözöttek, egyes esetekben szovjet hadifoglyoknak, a katonaszökevények és a zsidók tízezreinek rejtegetése, bújtatása. A rejte- getőknek nemcsak a kockázatot, a megtorlást kellett vállalniuk, hanem utolsó falatját is meg kellett osztani a bújtatottakkal. Kommunista vasárnap A XI. pártkongresszus tiszteletére a kaposvári MÁV fűtő- házban kommunista vasárnapot tartottak. A mozdony- és kocsiműhelyben hét vasúti személy- kocsi és ugyanennyi tehervagon futójavítását, ezenkívül egy személykocsi részleges, valamint egy tizenkilenc tehervagonból álló szerelvény kötelező havi vizsgálatát végezték el A magyar hadsereg a magyarországi hadműveletek során is az utóvéd szerepét kapta. De ez már egy demoralizált, szétesett hadsereg volt. Előbb a székelyek, aztán a kárpátaljaiak, a nyírségiek, majd az alföldiek mentek el tömegesen — panaszolják jelentéseikben a nyilas tisztek. A főváros pincéi, elhagyott házai tele voltak „dezertáíókkal”. A Dunántúl erdeiben, falvaiban is ezrével lézengtek a front elvonulását váró katonák. A városokban pedig „csak egy nap a világ” hangulatába temetkező, dáridózó tisztek mulattak. 1945 áprilisában t— két hadosztály átállása miatt — a német hadvezetés parancsot^.adott a Németországba hurcolt magyar honvédcsapatok lefegyverzésére és munkásalakulatokba történő beosztására. (Folytatjuk) Köbe gart kincseink Beszélgetés Tillinger Istvánnal, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatójával A két szélsőség: ha valahol híres hazánkfia egyetlen éjszakát is eltöltött, mindig akad a lelkes lokálpatrióták között néhány, aki ennek az akár 10C esztendő előtti éjszakának is örökbecsű emléket szeretne állítani. Az ellentábor — legtöbbször akinek a pénzt keli előteremteni — nagyértékű műemlékeinkből, hazánk történelmének kőbe zárt emlékeiből is legszívesebben csak néhány téglát őrizne meg, s mellette üveglapra rajzolnák római, törökkori, vagy barokk kori műemlékeink egykori látványát, illetve mindazt, ami a földből kimenthető, konzerválható lehetett volna. A gyors ítélkezés igazságtalan lenne mindkét fél számára. Minden kutatásra költött forint ugyanis 100 forint költségű helyreállítási, megóvási költséget von maga után. Baranyában 591 védett objektum, hazánk műemlékál- lományónak több mint 7 százaléka található. Az Országos Műemléki Felügyelőség a két tábor között próbálja a legértékesebb emlékeink védelmét, megóvását megvalósítani. Tillinger Istvánnal, az OMF igazgatójával hazánk műemlékvédelméről beszélgettünk. 9 Kérem, mutassa be az OMF-t. — Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium Főosztálya. Az ország építészeti emlékeinek, épületmaradványainak feltárása, megmentése a feladatunk. Speciális szervezet, mert nemcsak felügyelünk értékes emlékeink védelmére, hanem ebben a munkában részt is veszünk. Tudományos szinten, az elmélet és gyakorlat egységével, kiváló művészettörténészek, régészek és építészek közreműködésével végezzük ezt a munkát. Dr. Dercsényi Dezső, Kos- suth-díjas művészettörténész, kandidátus, Gerő László Kos- suth-díjas építész, Horler Miklós építész, Ernst Géza, a jeles művészettörténész vesz részt többek között a munkánkban. Másrészt kivitelező kapacitásunk is van, egyik építésvezetőségünk székhelye éppen Pécs. Tudományos munkatársaink az értékelés és feltárás mellett gazdag gyűjteményt is összehoztak, egy majdani építészeti múzeumnak akár alapanyagául is szolgálhat ez. Az ICO- MOS-ban — nemzetközi szervezetünk — végrehajtó bizottságában is képviselve vagyunk, így az egész világ műemlékvédelmi tevékenységét ismerjük. 9 Magyarország jól őrzi kőbe zárt kincseit? — Hazánk műemlékvédelme a világon rendkívül elismert. Több mint száz esztendő óta működik különböző formákban a műemlékvédelmi szervezet. Vannak országok, ahol nagy kivitelező kapacitással, de gyenge kutató és elméleti munkával végzik ezt a munkát. Másutt szinte kizárólag az elmélettel, a felügyelő tevékenységgel törődnek... Mi talán legjobban tartjuk a Velencei Cartát; nem építünk műemléket. A nemzet szempontjából legértékesebb építészeti emlékeink fellelhető romjait konzerváljuk. Nem építjük fel például a siklósi várat, mint ahogy a kimagasló értékű zsámbéki templomot sem. A romokat konzerváljuk. Másik törekvésünk, hogy nem akarunk műemlék rezervátumokat: a mai társadalomnak megfelelő élettel akarjuk műemlékeinket megtölteni. — Pécsett most a pincerendszer feltárásával, s a város alatti labirintus megszüntetésével soha vissza nem térő alkalom kínálkozik a régészek műemléki szakemberek számára a kutatásra. Most, s csak most az egyszer, lehet itt kutató tevékenységet folytatni. Annyira soha nem leszünk gazdagok, hogy a munkálatok befejezése után Pécs belvárosa alatt kutathassunk. Most viszont szükség van erre: az emberi tudós két irányba szeretne mindig haladni. A jövőt, s a múltat kutatva. 9 A hazafias érzés egyik fontos táplálója lehet, hogy a gyorsan változó falu- és városképben legalább néhány foltot megőrizzünk apáink, nagyapáink életéből, legalább néhány rom, templom idézze régmúlt századok történetét. .. — Szeretem azokat, akik él- nek-halnak városukért. Pécsett nagyon sokan vannak ilyenek. Én például székesfehérvári vagyok, s ott mint tanácsi vezető magam is sokat küszködtem a város évezredes emlékeinek megóvásáért. Ez azonban nem mindig, sőt csak nagyon ritkán egyszerű dolog. A műemléknek mindenki örül, szép, dicsekszünk vele. Csak akinek gondját kell viselni, az van bajban. Például a gyulai várat helyreállítottuk, a gyönyörű környezetbe szabadtéri színpadot építettünk. Ennek fenntartására, további megóvására azonban nincs pénz. Ha egy új szabadtéri színpadot építettek volna valahol, arra az értékének megfelelően minden esztendőre képződne fenntartási alap. De egy várra ...? 9 Baranyát járva milyen tapasztalatokat szerzett az OMF igazgatója? — Lehetőségükhöz képest, úgy látom, Baranya méltóképpen őrzi értékes műemlékeit. Mi legfőképpen a történelmi városmagot őrizzük, itt nem engedjük meg, hogy a környezetbe nem illő épületek épüljenek. 9 Kár, hogy az OMF nem tudja megakadályozni, hogy a Mecsek-oldalban az oda nem illő, a szemet szinte bántó épületek ne szaporodjanak... Baranyában ebben az évben milyen munkákat terveznek? — A pécsi városfal, a siklósi Perényi bástya, a középkori mánfai templom, a nagyhar- sányi református templom és a hetvehelyi templom helyreállítási munkáit tervezzük. Ezenkívül persze számtalan helyen a mi felügyeletünkkel, más vállalatok kivitelezésében folynak munkák, s régészeti kutatásokat, szobrászati restaurálási munkákat is végzünk ... Lombos! Jenő
