Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-03 / 271. szám

é DUNÄNTOU NAPLÓ 1971, október 3. CCítOiátccá'. /uxílottuá. A Nők Lapjában Fedor Ag­nes elismeréssel ír o Zsolnay- gyár hagyományokat örökítő, múltszázadbeli figuráiról, ame­lyek a Parlamenttől az Iparmű­vészeti múzeumig mindenhol megtalálhatóak. Wartha és Jó­kai titkát eleveníti meg az író, illetve a fémátváltozásról ír, amelyekért az alkimisták idején vér és arany folyt. „Itt pediq eozin lett belőle, e bíbor és a zöldarany előidé­zésének csodája, amelyről per­sze itt mindenki tud, csak ép­pen valahogy mégsem lehet másutt leutánozni. Régi minta- könyvek alapján, új kompozí­ció." A gyár másik kincse, Gádor István „titkos" műhelye, ahol a művész üvegmozaikokkal „ját­szik”, mellyel kerámiatáblákon drágakő hatásokat ér el. A Zágrábban megjelenő Ma­gyar Képes Újság azt írja, hogy magyarországi volt partizánhar­cosok jártak Jugoszláviában, ahol régi emlékeket elevenítet­tek fel. A magyarok nagyban elősegítették a politikai munka eredményességét azzal, hogy agitáltak, Petőfi verseket mond­tak, ünnepségeket szerveztek, magyar dalokat énekeltek. Szá­lai József, a magyar küldöttség vezetője így nyilatkozott: A Ma­gyar Partizónszövetséq élénk te­vékenységet folytat. Mi Bara­nya megyei volt partizánok is kivesszük részünket a munká­ból. . .. Szinte mindannyian a Petőfi-brigódban voltunk, s ez­ért számunkra különösen jelen­tős ez a találkozás. Majd láto­gatásra hívta az Eszéki Harcos- szövetség tagjait. A Képes Újság Szerencse fel című cikkében olvashattuk o Mecseki Szénbányák és az érc­bánya tervéről, A szénbányák középtávú tervében a fiatalítást, valamint a szakmérnökiképzést célozzák, megtudhatjuk, hogy a Mecseki Ércbányában T á n c s a József vágatfeltáró szocialista brigádja havi átlagban eddig 130—140 százalékban teljesítet­te tervét. „Ostben főzik a fűzvesszőt" — tudósít az Esti Hírlap szep­tember 17-í száma. Nyolc bara­nyai telepen, összesen 780 hek­táron termesztik a fonásra al­kalmas fűzvesszőt. A hatalmas táblákon zöldellő embermagas- ságú növényt gépekkel vágják, majd a főzőüstökbe rakják, A főzés után mindegyiket külön- külön héjázzák, így válik le o hőtől barna színt kapott felső réteg. Ezután a fűzvessző fcöte- gekben Békésre kerül, ahol ko­sarakat készítenek belőle. A kész termékek sok országba el­jutnak, kosarak, kerti fotelek, kagylófotelek és kutyakosarak formájában. A Népszabadság szeptember 15-i száma egyes pécsi vállala­tok őrkutyáiról és őrtolvajairól közöl cikket. Megtudjuk, hogy ezek a kutyák, mint „obsitosok" c határőrségtől, rendőrségtől ke­rültek a vállalatokhoz és jelentős társadalmi tulajdont mentettek meg azzal, hogy több betörőt fogtak. Kivéve, ha a tolvaj ma­ga az éjjeliőr. Az őrkutya sem számíthatott rá például a pé­csi MÉH egyik telepén, hogy a négy éjjeliőr közül kettő tolvaj, okik az ő fedezetükkel lopnak. Egyik autójavító telepről kivit­tek egy 850-es FIAT-motort, pe­dig kiváló ebek vártak a betö­rőkre. Az éjjeliőr, aki azon az éjszakán szolgálatban volt, gya­nún felül áll. Lehet, hogy a ku­tya a tettes? * A Képes Újság szeptember 28 ' s’ámc Medgyesi János sik- lósboclonyj tanítóról közöl ripor­tot nyugdíjba vonulása alkal­mából, Mer!-ve'.: 37 éviq taní­totta a slklósbodonyi gyereke­ket, i íaerült ós igazságtalan so­hasem volt. Tisztelettel beszél róla az eqész falu. A búcsúesten az egész falu ott volt, ajándékokkal halmoz­tok el az Idős tanítót. A Modern Magyar Képtár alkotásaiból: Nagy Balogh János: önarckép, Szalatnyai József: Dénes Zsófia portréja, Dési Huber István: önarckép, Tamás Henrik portréja. Szokolai felv. Adatok az oktatásügy pécsi történetéhez A Belvárosi Iskola A Széchenyi tér északnyuga­ti sarkának jellegzetes, város­képi szempontból is jelentős épülete — a Belvárosi iskola. Helyén a középkor folyamán kanonoki ház állott, mint ahogy körülötte mindenütt káptalani, illetve püspöki épületeket talá­lunk. Amikor a jezsuiták 1697- ben letelepedtek Pécsett — és megkezdték az oktatást, a ka­marai igazgatástól megkapták ezt, a török harcokban erősen megrongálódott épületet, Mali­mét Aga házát Ebben az is­kolában indult meg tehát a jelenlegi Nagy Lajos Gimná­zium története, és az épüiet később is, egészen 1867-ig va­lamilyen formában szervesen kapcsolódott a gimnáziumhoz. Ebben a házban volt a jezsuita rend kollégiuma és iskolája egészen addig, amíg a Nagy Lajos Gimnázium jelenlegi tör­téneti épületrésze fel nem épült, vagyis a XVIII. század közepéig. I Másfél száz lakás épül a községben iVillány vizes gondjai ® Befejeződött a csatornázás, épül a szennyvíztisztító ^ Következő lépés az ivóvízhálózat létrehozása Növekszik a község vonzása Amikor a jezsuita rendet fel­oszlatták, az épületben tovább­ra is iskola maradt. Ez az is­kola volt az úgynevezett nor-B mái iskola, amelyben az okta­tás mellett egyben a tanítók képzése is folyt. 1792-ben ebben az iskolában kezdte meg működését a ké­sőbbi híressé vált pécsi rajz­iskola, II. József 1782-ben kö­telezővé tette a céhek inasai számára az iskolai jellegű gya-, korlati oktatást is. Emellett egyes szakmákban (így az asz­talosnak, kőfaragónak) rajzot Is kellett tanulni. Ez az oktatás ebben az iskolában folyt Jel­lemző a reformkor alatt megnyil­Minden méreti viüanymslorl ajánl „BARANYA” KERESKEDELMI VALLALAT 35. számú VILLAMOSSÁGI SZAKUZLETE. Pécs, Jókai Mór utca 3. sz. Telefon: 15-60 3. vánuló demokratizálódásra, hogy ugyanide jártak rajzoktatásra a különösebb kedvet vagy te­hetséget érző gimnáziumi ta­nulók, sőt akadémiai hallgatók is. így itt tanult a későbbi ki­váló klasszicista építő: Piacsek József, és valószínűleg itt ta­nult rajzolni Gianone János későbbi kiváló szobrász is. Az iskolában már a XIX. század elején lányok oktatása is folyt. így adatunk von arról, hogy 1809-ben egy Klára nevű asszony tanította a női kézi­munkát A napóleoni háborúk idején — 1809 után — katonai kórház volt az épület 1849-ben kato­nai börtönnek rendezték be. A kiegyezést követően, az 1868. évi XXXVIII. te. alapján ebben az épületben indult meg a modern népoktatás. Ekkor azonban egy kisebb földrengés rázta meg az egyébként is mór nagyon megviselt épületet A városi tanács az épület lebon­tása mellett döntött, 1883-ban bontották le, és épült a helyén a mai — klasszicista stílusú, nemes vonalú iskolaépület Időkörben Pécs városa több iskolát is állított fel: így az Ágoston térit, a Makár utcait (mai Alkotmány utcai gyakor­ló), illetve ahogy akkor nevez­ték: a Szigeti külvárosi iskolát, valamint a Felsóvámház utcai iskolát. Az iskolák élén a köz­ségi iskolaszék állott a polgár- mester elnökletével. A szakmai felügyeletet pedig elsőfokon az úgynevezett felügyelő igazgató látta el, akinek irodája mindig ebben az épületben volt Az első felügyelő igazgató a ki­váló nevelő: Schneider István lett. Érdekességképp megemlí­tem, hogy ugyancsak a fel­ügyelő-igazgató ellenőrzése alá tartozott a városi nyilvános zeneiskola is, amelyre jelentős összegeket áldozott a város. Pécs városa általában ügyelt arra, hogy a kornak megfelelő magas műveltségű, jól képzett tanítói legyenek. Ezeknek szin­te összefogója volt a belvárosi iskola, ahol általában a leg­jobbak működtek és ahol a pécsi tanítók egységes tantes­tületének központja is volt így ettől kezdve az iskola szép pedagógiai könyvtárát évről évre jelentős beszerzésekkel gyűrapítottók. Itt volt a negy­ven éven keresztül megjelenő Pécsi Néptanoda szerkesztősé­ge. és ebből az épületből in­dultak ki a különböző pedagó­gus kulturális és érdekvédelmi megmozdulások. A hivatali működésűket eb­ben az épületben folytató fel­ügyelő Igazgatók között később is igen jelentős személyeket találunk. így külön említést ér­demel az első világháború után működő „iskolaépítő” igazgató: Sziebert Róbert, aki magánvagyonából építette fel az általa szükségesnek tartott gyárvárosi iskolát, és sajá^ há­zában saját pénzéből rende­zett be a mai Ady utca 22. szám alatti házban egy tanítói internátust a falusi tanítók Pé­csett tanuló gyermekei számá­ra. 191S~ 21-es szerb megszál­lás idején az épület először a szerb csendőrség laktanyája, majd internáló börtön lett. Ké­sőbb úgynevezett Stiljanovics intézet alakult benne, amely­nek célja volt Baranya megye elszerbesítése céljából fiatalo­kat nevelni. (Stiljanovics a XVI. század eleji szerb népi hős, akinek emlékét a szerb megszállás alatt emelt siklós— göntéri emlékmű még ma is hirdeti.) A szerb megszállás után to­vábbra is népiskola. Amikor 1927-ben bevezetik a nyolc- osztályos népiskolát, ez lesz Baranya megyében az első nyolcosztályos népiskola. A felszabadulás után általános iskolaként működik tovább. Pár évig az ötvenes évek elején az akkori MTH (Munkaerő Tarta­lékok Hivatala) iskolája, majd újra általános iskola. Ha az ember Nagyharsány felől érkezik Villányba, úgy érzi, egy városka határához ért, Az út jobb oldalán a tavasszal el­készült diákotthon, vele szem­ben emeletes házak magasod­nak. Némelyiken már az utol­só simításokat végzik. Villány­ban 103 lakásszövetkezeti és 43 családi ház épül. A községben nemrég fejező­dött be a csatornázás, s most szennyvíztisztító telepet építenek. Tizenhárom évvel ezelőtt már megterveztették egyszer, aztán minden elhúzódott s végül el­maradt az építés. A tisztító hiá­nya miatt azonban nem tudták megépíteni a szakmunkásképző iskola diákotthonát és problé­máik voltak a vágóhíd, a sajt- érlelő, a cukrászüzem szennyvi­ze miatt. Az állami gazdaság önálló tisztító telepet akart épí­teni. Amikor nem kapta meg az engedélyt, már segítette azt a gondolatot, hogy a köz­ségnek társulásos alapon, kö­zösen kell támogatni a szenny­víz isztító létesítését. Amikor megalakult a társulat, a közös közséqi tanács megrendelte a tanulmány, majd a kiviteli ter­veket. Mind keltőt budapesti mérnökök: Kinczler Gyula és Csere István vállalták. A terve­zők ajánlották a kivitelezőket is: a hetvehelyi termelőszövetke­zet építő brigádját és a Dél- dunántúli Vízügyi és Közmű­építő Vállalat siklósi építésve­zetőségét. A telep csaknem hét­millió forintért épül, s a jövő év elejére elkészül. A helyi üze­mek, az állami gazdaság és a lakossáq egyaránt várja a be­fejezését. Egyrészt megoldódik a szennyvízelhelyezés! probléma, s nem kell attól tartani, hogy a fertőződött víz utat talál a Ka- rasicába, a nemzetközi vízfo­lyásba. Nem kell pénzt adni a szippantásra, s nem kell félni í az altalaj szennyezésétől sem. j Lehetőség nyílik a további fej­lesztésekre, beruházásokra. Az állami gazdaságnak már most épül egy rendkívül korszerű üze­Az épület modem iskolának mór nem felel meg. Udvara minimális, a termei sem meg­felelőek. Igen alkalmas lenne azonban arra, hogy részint a szomszédos Egyetemi Könyvtár­ral egy egységet alkosson (esetleg olvasószobókat lehet­ne bennük berendezni), de múltjánál fogva arra is alkal­mas lenne, hogy egy pedagó­giatörténeti múzeumnak is helyt adjon. Dr. Rajez! Péter mi konyhája. A lakosság |s rá­kötheti majd a házi szennyvizét a vezetékre. Ha a telep el is készül, tá­volról sem jelenti azt, hogy Vil­lány befejezte a „vizes" gond­jaival kapcsolatos tennivalóit. Szeretnének jó minőségű ivóvi­zet adnj a közös községi ta­nácshoz tartozó települések la­kóinak is, egy kis regionális víz­mű létrehozásával. A vízmű köz­pontja persze Villány lenne. Ez­zel a körhálózattal szinte kizár­nák a településeken jelentkező időszakos vízhiányt. A későbbi­ekben pediq folytatni kívánják a csatornázást Villányban, uta­kat, járdákat és lakásokat akar­nak építeni. A községnek jelenleg 2900 la­kosa van. Az elmúlt négy év­ben 150 ember költözött idő Mórokról és Kisjakabfalváról. Ha a folyamatban levő lakás- építkezéseket is beszámítják, a község vezetői elmondhatják, hogy Villányban csaknem min­den család külön lakásban él. Uszodája és teniszpályája ;s van a településnek. Bölcsődéjé­ben és óvodájában valamennyi jelentkező gyereket el tudták helyezni. Pillanatnyilag helyet keresnek egy állandó nemzetiségi, nép­rajzi bemutatónak. Az általános iskola mellé a közeljövőben egy 12x24 méteres, fürdővel ellátott tornatermet építenek, Az állami gazdaság technikusa, Berta Ká­roly társadalmi munkában ké­szítette el a terem terveit. A vasvázas épületet 800 ezer forin­tért vásárolja meq a község. A lakossáq egymillió forint érté­kű társadalmi munkát vállalt az építkezésnél. Persze nemcsak a villányiak dolgoznak a településükért tár­sadalmi munkában. A virágosi- ak 300 ezer forint értékű mun­kát vállaltak magukra, amikor a vizet kötötték be Virágosra, Az összesen 700 ezer forint értékű munkálatok az elmúlt hónapban fejeződtek be. T. L . ÍJ Villány városiasodé része az OTP házsorral I r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom