Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-21 / 289. szám

# A ragadozó madarat megtanítják vadászni Ha késik a posta... Néhány napja emlékez tünk meg a posta világszer­vezete megalakulásának szá­zadik évfordulójáról. Ez a szervezet biztosította az álla­mok közötti postaforgalom közös díjszabási rendszeré­nek kialakítását, elősegítve a küldemények gyors célba- érését, továbbítását a meg­állapodást aláíró országok­ba. A 100 évvel ezelőtti berni megállapodás nagyban hoz­zájárult a nemzetközi posta­forgalom egyszerűsítéséhez, zökkenőmentes megszervezé­séhez. Száz év múltán bennünket inkább a helyi postaforga­lom gondjai foglalkoztatnak. A posta iránti követelmé­nyek megnövekedtek, szám­talan szolgáltatást vállaltak magukra, melyeknek nem könnyű eleget tenni. Senki nem vitatja, hogy a postás dolgozók terhei nem kicsi­nyek, nap mint nap na­gyobb, nehezebb lesz a pos­tástáska a levelektől, külde­ményektől, sajtótermékektől. De mindenki elsősorban azon méri le munkájukat; hogyan jut el hozzája a cí­mére irányított postai külde­mény. Alig múlik el olyan hét, amikor az olvasóinktól kapott levelek között ne len­ne olyan, amelyik valamilyen formában panaszt emel a postával szemben, orvoslást kér vélt sérelmére. Egy ideig a posta igyeke­zett magyarázatokat keresni és találni a panaszokra, de ezek, érthetően, nem nyug­tatták meg az embereket örömmel üdvözölhetjük a hónap elején életbe lépte­tett postavezérigazgatói utasítást, amely a felesle­ges huzavona helyett konk­rétan szabályozta egy szol­gáltatás, az expresszkülde- mények és táviratok kézbesí­tésének rendjét Ez a ren­delkezés a postásokat jobb, gyorsabb "munkára készteti, intézkedik arról, hogy ha ezt a szolgáltatást nem teljesí­tik a különböző lakóhelyekre előírt időn belül, minden kü­lön kérés nélkül a befizetett díjat visszatérítik. Sőt még arra is kiterjedt figyelmük, hogy a kapuk alatti levél- szekrényekre a jövőben „sürgős küldemény” felirat­tal címkéket ragasztanak, hogy azokat a címzettek ész­revegyék. Szükségszerű, kezdemé­nyező intézkedés volt ez, melyet bizony egyéb terüle­teken is követhetnek előre­haladások. Például említem meg, hogy milyen sokszor te­szik szóvá nekünk is olva­sóink, hogy a hétvégi pihenő napokon, többszöri ígéretek ellenére sem viszik fel az emeletekre a kézbesítők a sajtótermékeket. Egy jó uta­sítással, esetleg ösztönzéssel, talán ezen Is lehetne segí­teni ... Mitzki Ervin Jolymászak Sport? Hobby? Tudomány? A bőrkesztyűről elrúgja ma­gát, fölemelkedik, majd lecsap a vadászmadár. A megriadt fá­cánnak, nyúlnak nincs már média menekülésre. Ez a solv- mászat. A solymász füttyent, és a madár v;szoszáll a bőrkesztyű­re. A vadat csak megöli, nem viszi oda a gazdájához. Ez a kutya feladata . . . Megközelítőig félszáz tagio van az Országos Természen'é- delmi Hivatal keretében műkö­dő ragadozómadár-védő és solymász szakosztálynak. A soiy- mcszok szenvedélyesen hódol­nak a solymászatnak, amelyről nehéz volna megmondani, a szabadidő eltöltésének melyik válfajához tartozik. Sport? Hob­by? tudomány? A solymászok ugyanis fő fel­adatuknak a ragadozómadarak védelmét tartják. Ehhez persze szükség van a fészkek feltérké­pezésére. A szakosztály tagjai bejárják az ország szinte vala­mennyi erdejét. Bejelölik a fész­keket. Ha valahol veszélybe ke­rül egy fészek, maguk őrzik a környéket, vagy felhívják a vad­őr figyelmét a fészek védelmé­re. Sajnos így is folytonosan csökken ezeknek a madaraknak a száma, ezért a szövetség a mesterséges tenyésztéssel is megpróbálkozott. Erről beszél­gettünk Plavecz Jánossal, a ra- gadozómadár-védő és solymász szakosztály egyik tagjával. A tenyésztés a vadászidény után kezdődik. Ekkor a mada­rak — most már megmondhat­juk — tulajdonképpen nem is sólymok, hanem galambász hé­ják és karvalyok hatalmas röp- dékbe kerülnek. Ezeket a mada­rakat a solymászok táplálják. A tojásokból kikerülő fiókákat a tojók fölnevelik. A fiatal mada­rakat — miután megerősödtek, szabadon eresztik. Az állomány így sem túl nagy számú. Jelen­leg Magyarországon galambász héja és karvaly összesen talán 100 pór van. — Hogyan tanítják meg a „solymászatra" ezeket a mada­rakat? — Kétféle módszer van. Ha fészekből került a madár a solymászhoz, nyers hússal ete­tik, kialakítják benne a szüksé­ges feltételes reflexet. Vagyis a madarat úgy idomítják, hogy füttyjelre mozogjon. Ezt követik a „műpedzések”. Madarat röp- tetnek előtte, és megtanítják vadászni. A befogott ragadozót, amelyet hálóval, csapdával sze­rez meg a solymász, 40 napig tartani kell. Utána úgy idoo'ít- ják, hogy mindenkor visszajöj­jön. A vadász az idomításkor arra is ügyel, hogy a madár csak elejtse a zsákmányt Ezért az elejtett vadat jutalomfalatra cseréli. A solymászat régi magyar va­dászati mód. Mint ahogyan az MHSZ egyik szakosztálya fölele­venítette a régi magyar törté­neti fegyverforgatást, mi is sze­retnénk ezt a szép sportot a maga történetiségében meg­' - '..X' ' r .„ ...........................................................“ V X >-m* *....c-" . ' "" ‘ ■;:«;* :: „ ■ * :;,-4 a.­Minden vásárlónak exübris Új könyvesbolt Baján Szombaton délben Presztw Sándor, a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat igazgatója Baján átadta az ország első ex libris-t kibocsájtó könyves­boltját. A könyvesboltot másfél millió forintos költséggel alakí­tották át egy korábban már működő üzletből, és a város költő-szülöttjéről, Tóth Kálmán­ról nevezték el. Az eddigi egy­millió forintos árukészlettel szemben másfél millió forint értékű könyv lesz állandóan az üzletben. A bolt — elsőként az országban — ex libris-t ad min­den vásárlójának. Ezen a város címere látható a két első em­berrel — Adómmal és Évával. Tekintettel a környék nemzeti­ségi lakosságára, délszláv nyel­vű könyveket is árusítanak majd. őrizni. A ragadozómadár védő és solymász szakosztály elsődle­ges feladata természetesen a szabad állomány védelme, és ha a kísérlet eredményes lesz, az állomány — bizonyos hatá­rokon belüli — növelésé, a visz- szatelepítés. A vadász puskáját tokba csúsztatva feltűnés nélkül kijut akár a legforgalmasabb város­részekből is a vadászterület'«, a sólymot azonban nem egy- könnyű tokba csúsztatni... A solymász fölhúzza a bőrkesztyűt, ráülteti a madarat, fölszáll a villamosra, és így próbálja meg­közelíteni a „prérit” ... — Majdnem így. Mindeneset­re, a madártól nem kell meg­ijedni. Csak a gazdájának a füttyjelére engedelmeskedik. A bőrkesztyűről elrúgja magát, föl­emelkedik, majd lecsap a va­dászmadár. B. K. 1 n m i | lőrék B H 1Ü m | Hírek fi um Ixitoh-siker Dombóváron Pécsi alkotó vehette át az első díjat tegnap délelőtt 11 órakor Dombóvárott, a X. Dél- dunántúli Amatőrfilm Szemle eredményhirdetésén. A három­napos fesztiválon — melyet a dombóvári Művelődési Központ­ban rendeztek meg — nyolc döntőbe jutott film közül hat a pécsi Ixilon amatőr film­stúdió munkája. A szemle első tánc Ixilon és Steib György (Pattantyús Jázsel—Varga Csa­ba) Párosító című animációs filmje nyerte. A zsűri második díjat nem adott ki, harmadik helyre Varga Csaba Hajnali tánc (Ikszilon) és Steib György bonyhádi amatőrfilmes Gépek című filmje került. Az Ixilon filmstúdió emellett elnyerte a Tolna megyei Moziüzemi Válla­lat különdíját, amelyet filmjeik jó minőségével érdemeltek ki, a zsűri különdíját pedig a stú­dióban végzett példás kollektív munkájukért kapták. Néprajzi­film kategóriában a pécsi stú­dió A klumpa készítése című filmjével megosztott első díjat kapott alkotói Varga—Pattan­tyús. Ixilonék egyébként szin­tén különdíját ajánlottak fel az általuk erre legérdemesebbnek tartott filmért, s ezt az ered­ményhirdetés után Pattantyús József a Gépek alkotójának, Steib Györgynek adta át. Pécsiek a HÉT-ben A televízió tegnap esti HÉT című adásában bemutatta az MSZMP Baranya megyei Bizott­sága Oktatási Igazgatóságán idén ősszél megnyílt politikai és szakközépiskolát. Az ország el­ső ilyen típusú iskolájának hall­gatói és tanárai mutatkoztak be a műsorban. A politikai és szakközépiskola beindításáról és célkitűzéseiről Földes Andrásáé, az Oktatási Igazgatóság igaz­gatója adott nyilatkozatot. Fejsze volt a kulcsa Életének egvharmadát rács mögött töltötte Életének több mint egyharma­át, összesen IT évet töltött ed- |g börtönben Tamás Ernő bü- jsi lakos 48 éves, alkalmi műn- ás. 1953-ban lopással kezdte lagyívű bűnözői pályafutását, izóía kilencszer ítélték börtön- lüntetésre. Július 15-én fejszével feltör- > unokatestvére, Kovács Sándor ürüsi lakos ajtaját, és 22 ezer 00 forintot vitt el a konyhában évő vaskazettából. Ez akkor .titokban" maradt, mivel Ta­másnak sürgősen be kellett onuínia a börtönbe, hogy 30 após büntetését leiöltse, Sza- ladulása után visszament Bü- iisre, és ott — ki tudja miért? - a rendőrséggel akarta ma­gát őrizetbe yétetni, „Kérését" természetesen nem teljesítet­ték. Augusztus 17-én hajnalban betört a kétújfalusi ÁFÉSZ ve­gyesboltjába, ellopott egy vas- kazettát, amelyben 4100 forint volt. Augusztus 18-án Pécsre jött és a pályaudvar melletti raktárépület mellől egy kerék­párt akart meglovasítani. Ez azonban nem sikerült neki, mert elkapták, és. visszavették a kerékpárt. A tolvaj azonban kereket oldott. Ezután a bálicsi szőlőhegyen csavargott, és ese­tenkénti alkalmi munkákat vál­lalt. Augusztus 24-én betört Schóber János pécsi lakos pa- tacsi présházába. Onnan 8 li­ter bort vitt el és szerszámo­kat, demizsonokat. A bor kivé­telével ezeket később megtalál­ták. Időközben Tamás Ernőt már keresték is, és augusztus 25-én egy rendőri igazoltatás során akadt horogra, ügyét a Szigetvári Járásbíró­ság dr, Bertha Pál tanácsa ok­tóber 8-án tárgyalta, és az El­nöki Tanács 1974 évj 9-es szá­mú törvényerejű rendeletének figyelembevételével hozta meg ítéletét. A rendelet a közrendre és a közbiztonságra különösen veszélyes, visszaeső bűnözők el­leni hatékonyabb fellépés érde­kében. a társadalom fokozot­tabb védelmét szolgálja. Ennek megfelelően a kiszabott börtön- büntetés letöltése után szigorí­tott őrizet rendelhető el. Megyénkben Tamás Ernő az első, akivel szemben a bíróság az 5 évi fegyház és a közügyek­től 8 évre való eltiltás mellett további két év szigorított őri­zetet ítélt meg. Az ítélet nem jogerős. — Veszprém megyében — ahol létrehozták hazánk első automatizált távbeszélő körze­tét — több, különféle értékű pénzérmével működő nyilvános használatú univerzális telefon- készüléket szereltek fel. Veszp­rémben, Várpalotán és Balaton- füreden a kísérleti jellegű ké­szülékek 1, 2 és 5 forintos ér­mékkel működnek. Ez a típus méltán nevezhető a jövő tele­fonjának, mert a helyi és távol­sági beszélgetésekre az igény­bevevő kívánsága szerinti idő­tartamig használható. — Fehér hattyúk. A moson­magyaróváriak legnagyobb örö­mére fehér hattyúk tűntek fel egy kavicsbánya helyén keletke­zett tóban, a Báger-tavon. Az elmúlt évben még csak egy hattyúpár látogatott el rövid időre a városba, most azonban már hét óriástestű fehér mada­rat számoltak meg. A hattyúk Ausztriából költözködtek át Mo- sonmagyaróvá rra. Kiskunfélegyháza külterületén az 5-ös főúton Takács Tibor sze­mélygépkocsijával az útmenti kerékvető kőnek és fának üt­között. Takács Tibor a helyszí­nen meghalt. A baleset oka: Takács Tibor vezetés közben el­aludt, * Csongrád megyében Ásott­halom és Öttőmös között Győri Antal szegedi lakos személy- gépkocsijával nekiütközött a ve­le azonos irányban haladó ör- dögh István által hajtott lovas­kocsinak. Győri Antal és 22 éves felesége a helyszínen meg­haltak. A vizsgálatot megkezd­ték. * Győr megyében a Kópháza és Sopron közötti úton Horváth György kópházi lakos motor- kerékpárjával nekiütközött az előtte szabályosan haladó Bug- leaics János, kópházi lakos ál­tal hajtott lovasfogatnak. A mo­torkerékpáros a helyszínen meg halt. * Érd külterületén, a 6-os fő úton Koller Ferenc budapesti lakos személygépkocsijával el­ütötte Berta Mihály 38 éves érdi lakást, segédmotoros ke­rékpárost. Berta Mihály, kórház­ba szállítás közben meghalt. Az eljárást megkezdték. — A Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat az őszi betakarításhoz határidő előtt átadott az üze­mében gyártott 240 egysoros és 150 hatsoros cukorrépabetaka- ritó gépet a gazdaságoknak. A korszerű hazai gyártmányú cu­korrépa-kombájnok üzembizton­ságának növelésére a vállalat — a cukorgyárakkal együttmű­ködve — országos szervizháló­zatot hozott létre. A sürgős munkákra tekintettel most a vál­lalat százhúsz szerelője, műszaki szakértője vesz részt a cukor­répa betakarításában. — Páratlan értékű lelet — nagyméretű, rendkívül szép római-kori ólomedény — került elő a Fejér megyei Szabadbaty- tyán községben. Rendeltetését egyelőre nem tudták megállapí­tani, de az István király Mú­zeum kutatói feltételezik, hogy ünnepélyes alkalmakkor hasz­nált víztározó edény lehetett. Oldalán két sáv húzódik, amely vadállatokkal viaskodó gladiá­torokat ábrázol. A benne talált pénzérmék azt tanúsítják, hogy az edény valószínűleg a keleti római birodalomban készült a negyedik század középső szaka­szában. — Tanácsi küldöttség utazik Eszékre. Papp Imrének, Pécs város Tanácsa elnökhelyettesé­nek vezetésével ma négy tagú küldöttség utazik Eszékre. A pécsi delegáció az eszéki ven­déglátókkal a művelődési, ok­tatási, kulturális, egészségügyi, járványügyi kérdésekről tanács­kozik, Megismerkedik, milyen a testnevelés, a tömegsport helyzete a szomszédos jugoszláv városban. Kocsiátvételi sorszámok Trabant Limousine (Budapest) <7 Mi §7 029 11 053 2 353 20 054 23 009 54 547 3322 4 540 M3 079 35 305 9 379 21 047 36 39Í 20 762 3 41# 4 Itt Trabant Limousine (Győr) Trabant Combi Trabant Limousine Hycomat Wartburg Limousine Wartburg de Luxé Skoda 100 Skoda 100 L (Budapest) Skoda 100 L (Győr) Skoda 110 L (Budapest) Skoda 110 L (Győr) 5koda Coupé Moszkvics 412 Polski FIAT 1500 Zaporozsee Zsiguli (Budapest) Zsiguli (Debrecen) Zsiguli Combi Dácia — 45 ezer látogató • zenben. Egy hete zárta az idei évadját a Göcseji Falumúzeum. Azóta elkészült a mérleg, mely szerint évről évre emelkedik a látogatók száma. Idén 45 ezer vendéget fogadott a skanzen, közöttük sok külföldi turistát; szovjeteket, franciákat, belgá­kat. — Duschek Lajosnénak, a SZOT titkárának vezetésével va­sárnap szakszervezeti küldöttség utazott a Szovjetunióba. A kül­döttség részt vesz a szocialista országok szakszervezeti köz­pontjai részvételével megrende­zésre kerülő munkavédelmi kér­désekkel foglalkozó tanácsko­záson. VÉNASSZONYOK NYARA — Hová mész Amálka? — Strandra! Erb János rajza <

Next

/
Oldalképek
Tartalom