Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-02 / 179. szám
t974. július 2. DUNANTOLI NAPLÓ 3 A sellyei mezőgazdasági szakiskolások az egyik új SZK—5-ős kombájn működésével ismerkednek. Sík- és dombvidéki változatban készülnek Felülmúló i a legjobb nyugati márkákat A legnagyobb terméssel is megbirkóznak A nagyközönség a tavaly őszi AGROMASEXPO-n találkozott először a szovjet mezőgépipar egyik újdonságával, a nálunk már jól ismert SZK kombájncsa- lád legújabb tagjával, amely a vásáron NYIVA néven mutatkozott be. Most kapott először nevet az eddiq csak betűvel és számmal jelzett szovjet arató- csépiőgép. A család első legöregebb tagja az SZK—3-as már csak itt-ott látható munkában. Kombájnparkunk gerincét az SZK—4-es változat teszi ki. Ennek a nagyon masszív és szinte elnyűhetetlen, de teljesítőképességében már gyakran kifogásolt kombájnnak a felváltására hozta ki a szovjet gyáripar a nagyobb tudású NYIVA kombájnokat, amelyekből Budapesten az őszi vásáron kettőt állítottak ki az SZK—5-öst és az SZK—6-ost. A vásárt követően import szerződést kötöttünk a szovjet partnerrel, melynek értelmében 1974- ben 1780 darab SZK—5-ös és 150 darab SZK—6-os NYIVA kombájnnak kell beérkeznie az országba, s ennek egy része már a búzaaratásra megjön. Baranya már az első szállítmányból kapott NYIVA kombájnt, mivel déli megye s itt korábban érik a gabona. Eddig nyolc SZK—5-ös érkezett a megyébe, ebből hat már összeszerelve, beüzemelve várja az aratás megkezdését, kettőt most szerelnek össze a MEZŐGÉP Vállalat villányi gyáregységében. Megérkezett ezen felül 12 vágószerkezet — ezt nem ugyanaz a gyár készíti, mint az alapgépet — amihez minden órában befuthat a kombájn is Baranya még 20 SZK—5-ös és 2 darab SZK—6-os kombájnt vár az aratás idejére. Ezek a kombájnok tavaly még nem dolgoztak nálunk. Az első NYIVA kombájnt csak bemutatni hozták a bicsérdi Kutató Állomásra, ahol szója aratásban próbálták ki, majd el is vitték. A kombájnvezétők az elmúlt hetekben Sellyén ismerkedtek meg a NYIVÁK-kal, ahol a Me- zőgazdasáqi Szakmunkásképző Intézet szaktanárai 100 baranyai kombájnvezetőt képeztek ki a NYIVA kombájnokkal kapcsolatos tudnivalókra. Mit is tud ez a kombájn? Nemcsak qabonát, de más alacsonyabb kultúrákat is kiválóan learat. Erre az úgynevezett tö- lajkopírozós vágószerkezete teszi iaen alkalmassá. A NYIVA kombájn vágóasztala jól követi a talaj egyenetlenségeit s így mint azt Bicsérden is láthattuk szója aratáshoz is jól használható. E tekintetben különbözik a nem talajkop'rozós nyugati kombájnoktól a John Deertől és a C'aas Dominátortól — az idei aratásban már ilyeneket is láthatunk Baranyában. — Ezek a nyugati kombáinok ha nem asz- talsimasánú a föld, akkor bizony magas tarlóval dolgoznak. Az SZK—5-ös NYIVA kombájn változatban jött Baranyába, egy keskenyebb 4,1 méteres és egy szélesebb 5 méteres vágószerkezettel, az előzőt dombvidékre, az utóbbit síkvidékre ajánlják. Az eqyik 311 100 forintba, a másik 315 300 forintba kerül, mindkettő automatikával van ellátva. Ezek a kombájnok tehát valamivel drágábbak az előző szovjet típusoknál — természetesen jóval olcsóbbak az említett nyugati társaiknál — de többet is tudnak az SZK— 4-eseknél, A régebbi szovjet típusok jól szolgálták a hazai mezőgazdaságot, míq az átlagtermések nem haladták meg hektáronkénti 40 mázsát. Alacsonyabb szemáteresztő képességük azonban már nem birkózik meg az igen gyakori 50— 60 mázsás átlagtermésekkel. A 100 lóerős SZK—5-5s NYIVA kombájn áteresztő képessége magasabb, 4—5 kilogramm másodpercenként Az SZK—6-os már ennél is fejlettebb változat, 150 motorlóerős, s úgy hírlik — bár erre még baranyai tapasztalat nem áll rendelkezésre — áteresztő képessége elér; a másodpercenként 5—6 kilót,- sót egyes jelzések szerint 7 kilót is tud. Magasabb ára ellenére — az SZK—6-os kombájn automatikával 477 700 forintért kerül forgalomba — legjobb búzatermelő gazdaságainkba, ahol hektáronként 6 tonna szemet kell betakarítani, ez a változat ajánlható. A NYIVA kombájn formavezetése modern, a vezető fülkéje is sokkal több kényelmet nyújt a megszokottnál. Még néhány nap és kezdődik a gabonaaratás, ahol — tekintettel a rekordtermés kilátásokra — égető szűk- ! ség lesz a NYIVA kombájnok tudományára. — Rné — Üj tröszt kezdte meg működését hétfőn Tatabányán. A nehézipari miniszter — a Minisztertanács jóváhagyásával hozta létre a Magyar Szénbányászati Trösztöt, amely a kilenc hazai szénbánya vállalat munkáját korábban koordináló Egyesült Magyar Szénbányák 1EMSZ) helyett, de attól lényegesen eltérő jogkörrel és tartalommal irányítja majd a hazai szénbányászatot. Egyidejűleg az EMSZ feloszlott. Az új szervezet a legnagyobb magyarországi tröszt, ugyanis 85 000 dolgozó tartozik hozzá. Székhelyül nemcsak azért választották Tatabányát, mert Komárom megye a hazai szénbányászat legjelentősebb központja, hanem azért is, mert működési feltételeit itt tudták a legjobban biztosítani. Olasz, háti, motoros gázositó Á recept adott, az üzlet jónak látszik... Az idő — pénz... Egyhónapos időmegtakarítás félmilliót ér Egyszerű számtan az egész. Azt a régi mondást kell forintra átszámolni, miszerint; az idő — pénz... Hát mennyi pénz? Ezt számolgatta Kutj Ernő, a Szigetvári Állami Gazdaság baromfi-ágazatának vezetője. Mielőtt az előnevelt csirke megérkezik a szigetvári termelőszövetkezettől, a baromfiólat — az előírt technológia szerint — ki kel] takarítani, s csíramentes, szinte steril környezetet kell kialakítani az új lakóknak, ameŐ is húszéves... Foglalkozása: villanyszerelő — Réz-rózsa nyílik az alagsorban — Verssorok egy papírlapon Kék munkaruha, a táskában próbalámpa, kombinált fogó, csavarhúzók, bicska, szigetelő szalag és néhány biztosíték. Az övé. A pécsi híradástechnikai gyár KISZ-klubjában kiállítás rézdomborításokból. Klasszikus alakok és beszédes formák — állandóan változó, élettel teli világ, a rézlemezeken. — Ez is az övé. Kézzel írt verssorok egy papírlapon: „Húzd fel szakadt melósruhá- (dat, ülj le. Beszélgess kicsit anyáddal. Alkotó kezed nyújtsd át a szépnek, új csatlóst küldj szolgálni a létnek." Szintén az övé. Rátkai Béla, a Mechanikai Labor pécsi gyárának villany- szerelője, húsz éves, szőke, göndörhajú. — Minek tartod magad? — Munkás vagyok. — Nemcsak a foglalkozásodat kérdem. — Én sem csak azt értettem. A munkás nemcsak attól munkás, hogy reggelente átöltözik és kezébe veszi a szerszámot. — Hát? — Ne akard, hogy kereken meghatározzam. Az olyan, mint ha ez alkalomra felmelegitenék egy félkész szöveget. Inkább elmondom, hogy nagyon tisztelem az idősebb szakikat. Illetve közülük is azokat, akik összenőttek a gépeikkel, á szerszámaikkal. Ez pedig nem egyszerű ragaszkodás. Csak így alkotnak egy egészet. Azt, hogy hasznosak lehetnek, hogy szükség van ráiuk. — Mit jelent az, hogy dz idöj sebb szakik? A fiatalok között i nincs ilyen? — Nem akarok általánosítani, de valami nekem nem tetszik. Az, hogy sokan és egyre többen, csak kereseti forrásnak tekintik azt, amit csinálnak. Valahogy úgy érzem, eltávolodik egymástól a munka és az ember. — Te hogy kerültél közel a munkához? — A Nagy Lajos villanyszerelő tagozatán végeztem két évvel ezelőtt. A híradástechnikai gyárban helyezkedtem el. Furcsa, mi? Húszéves vagyok és alapító tag. Eleinte nehéz volt A szakmunkósbizonyítványt megkaptam, de amikor először megláttam egy gépet, körbejártam, hogy melyik az eleje. Akkor szerettem meg igazán a szakmát, amikor már kezdtem megismerni. "éA családi ház, majdnem tíz év alatt szülői beruházással épült, belső díszítése azonban túlnyomórészt Rátkai Béla ízlése és kezemunkája. „Ubul”, a fatörzsből faragott groteszk emberfej, vagy egy szőlőgyökérből átalakított rohanó róka és sok kisebb-nagyobb fafaragás — a szobo díszei. — Ha meglátom őket valahol, nem hagyom heverni. Én csak hozzásegítem őket, hogy véqlegesen ilyenek legyenek. Azt a 0,8 milliméteres rézlemezt azonban már nem elég hozzásegíteni. Azzal meg kell küzdeni. A ház alatt egy félig szenespince, félig műhely. A j sarokban a télről maradt szen- törmelék, a „főhelyen” polírko- ; rong — szintén házi készítmény I —, domborító kalapácsok, pro- i fiiszerszámok garmadája, a réz- 1 domborítás elengedhetetlen kellékei. Az asztalon nyílófélben egy réz-rózsa. Szapora, erőteljes ütések alatt domborodnak a szirmok. — Hiszen ez munka. Nem is akármilyen. Tíz perc múlva nyilallni kezd az ember csuklója. — fgy szép — mondja Rátkai Béla —, ebben én is benne vagyok. — Szokatlan, így együtt. Munkásélet, versek, rézdomborítások. — Ha valaki mindháromhoz ért, ki is akarja fejezni magát, de egyiket sem meri igaz szívvel vállalni, az biztos, hogy szerencsétlen lesz. Egyébként ismerek olyan embereket, akik nem is tudnak a saját szerencsétlenségük nélkül élni. Pedig elégedetten, magabiztosan csak így lehet. Nem igaz? ♦ ö is húszéves. .. fcumcz Gyula lyek egy évig „gyártják” o tojást a gazdaságnak. Takarítás, füstölés«. A paraziták — tofltetűk, vérszívók, bélférgek —, a vírusok és baktériumok ellen vonul fel a hadsereg a megüresedett ólhoz. Két hétiq takarítanak, az előírások szerint először tiszta, majd formalinos vízzel lemossák az ólban levő berendezési tárgyakat: etetőket, itatókat, tojófészkeket. Azután kimeszelnek, s formaiint párologtatnak el a légtérben. Egy háromezer köbméteres ólban három hektoliter oldatot kell „elfüstölni” huszonöt fokos melegben. Téli időben ez utóbbit nem tudtuk biztosítani, hiszen az ólak nem fűthetők — mondta ■ Kuti Ernő —, tehát a fertőtlení- í tés nem hozta meg a kívánt : eredményt. Arról nem is beszélek, hogy villanyrezsón párologtattunk az ól különböző pontjain, s ez ellenkezett a tűzrendészed és munkavédelmi előírásokkal egyaránt. Az is hátrány volt, hogy hat-nyolc embert kel- i lett foglalkoztatni emiatt két : műszakban. De a legnagyobb ! hátrány az volt, hogy mindez j másfél hónapot vett igénybe. ! A takarítás két hete után ! ugyanis egy hónapig kellett i „fürödnie" az ólnak a forma- i lingőzben. S ez idő alatt nem | történt semmi. Itt kezdődött a számolás. Ha j ugyanis egy hónappal harna- I rabb kerülne be az ólba a csir- j keállomány, az tisztán hetven- ] ezer forinttal jelentene többet. Hány ólja van a gazdaságnak? — Nyolc. Az ötszázhatvanezer forint. Ami nincs. Ennyit ér itt egy hónap. Félmillió — egy nap alatt... Tavaly, kísérletképpen próbálták meg azt, ami ma már gyakorlat — legalábbis Szigetvá- rott. Kuti Ernő eqyütt számolt régi barátjával, hajdani kollégájával, Szekeres Sándorral, aki a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat kártevőirtó üzemének vezetője. S mit tesz a jó kapcsolat: a kísérlet fényesen bevált, A kártevőirtó üzem ugyanis olyan nagyhatású három ember szükséges. Leragasztják a nyílásokat, a nyílászárókat, azután a szükséges hatóanyagot vizes oldatban a helyiségbe permetezik. Okos és nagyteljesítményű qépeínk vannak ehhez, a német NEBULÓ, a japán SPS 10-es, s a nemrég vásárolt olasz háti motoros permetező, az F 320-as. A gázképződés lassan Indul meg, s csak a permetezés után fél-másfél órával éri el az emberre már veszélyes értéket Akkorra az épületet már lezártuk, A behg,- tási idő hat óra, ez meghozza a kívánt hatást. Ezután leszedjük a ventillátorok szigetelését, s két óra alatt kiszellóztetürvk. Mindez három ember egyetlen munkanapját veszi igénybe. A gázosítást követő nap reggelén — így szokták — telepíthetik az ólba az új állományt. Egy hónapot — ötszózhatvon- ezer forintot — nyertek. Jobb is, olcsóbb is... Most már csak azt kelj megvizsgálni, hogy mibe került a gazdaságnak a hagyományos fertőtlenítés, mibe az új, s hogy a kártevőirtóknak terhes-e ez a munka? — A nyolc ember átlagos keresete az improduktív hónapban kétezerkétszáz forint volt — mondta el Kuti Ernő —, ehhez hozzá kell tenni méq a rezsi- költséget, villanyszámlát, fuvart, eqyebet. Ez ólanként mintegy húszezer forintot ielentett: eny- nyit fizettünk ki abban a hónapban, s emögött nem volt termelés. — Az újfajta eljárásén mennyit fizetnek a Köztisztaság Vállalatnak? — Légköbméterenként egy fo rint húsz fillért. Tehát ólankén nem ér; el költségünk a négy ezer forintot sem. Jobb is, ol esőbb is, kényelmesebb is — Mások még nem érdeklőd tek ez iránt? — kérdeztem Sze keres Sándortól. — A szigetvári termelőszövet kezetnél végeztünk ilyen mun kát. A qazdasáq innen vásárol ia az előnevelt csirkéket, s né hónapján előfordult, hoqy betegedtek a csirkék. Most napos korban ugyanúgy keze ólba kerülnek a csirkék, a tegséq valószínűs^qe tehát erá sen lecsökkent. De más m nem érdeklődött. Pedig bárm s ne :tTá kezel a be anyagokkal rendelkezik, ame- ; |yen ciilatistóllót, üres termény lyek tökéletesen csírátlanítanak — minden lélegző élőlényt megölnek. A NUVAN 100 EC nevezetű qáz mindenhová eljut, o legkisebb repedésekbe is. Az eljárást ismertesse Szekeres raktárt, vagy hasonló rendelte tésű helyiséget csírátloníthatun ezzel az eliárással. Kaoacitc sunk van, az igényeket ki tud nőnk elégíteni. Most már csak a jelentkező Sándor, aki elsőként alkaimazta | keNenSek.T receot adott az ü “ tepa'abb'S nálunk - ezt a | |et |ónok ,ótszik rertotlenrtest. Egy háromezer köbméteres ál fertőtlenítéséhez voltaképpen négyezeré hetvenezret cserébe, Kampis Péter Munkához kezdett Tatabányán a Magyar Szénbányászé Tröszt i t i NYIVü-komiiíjnok Baranyában
