Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-02 / 179. szám

t974. július 2. DUNANTOLI NAPLÓ 3 A sellyei mezőgazdasági szakiskolások az egyik új SZK—5-ős kombájn működésével ismerked­nek. Sík- és dombvidéki változatban készülnek Felülmúló i a legjobb nyugati márkákat A legnagyobb terméssel is megbirkóznak A nagyközönség a tavaly őszi AGROMASEXPO-n találkozott először a szovjet mezőgépipar egyik újdonságával, a nálunk már jól ismert SZK kombájncsa- lád legújabb tagjával, amely a vásáron NYIVA néven mutatko­zott be. Most kapott először ne­vet az eddiq csak betűvel és számmal jelzett szovjet arató- csépiőgép. A család első legöre­gebb tagja az SZK—3-as már csak itt-ott látható munkában. Kombájnparkunk gerincét az SZK—4-es változat teszi ki. En­nek a nagyon masszív és szinte elnyűhetetlen, de teljesítőképes­ségében már gyakran kifogásolt kombájnnak a felváltására hoz­ta ki a szovjet gyáripar a na­gyobb tudású NYIVA kombájno­kat, amelyekből Budapesten az őszi vásáron kettőt állítottak ki az SZK—5-öst és az SZK—6-ost. A vásárt követően import szerző­dést kötöttünk a szovjet partner­rel, melynek értelmében 1974- ben 1780 darab SZK—5-ös és 150 darab SZK—6-os NYIVA kombájnnak kell beérkeznie az országba, s ennek egy része már a búzaaratásra megjön. Baranya már az első szállít­mányból kapott NYIVA kom­bájnt, mivel déli megye s itt ko­rábban érik a gabona. Eddig nyolc SZK—5-ös érkezett a me­gyébe, ebből hat már összesze­relve, beüzemelve várja az ara­tás megkezdését, kettőt most szerelnek össze a MEZŐGÉP Vállalat villányi gyáregységében. Megérkezett ezen felül 12 vágó­szerkezet — ezt nem ugyanaz a gyár készíti, mint az alapgépet — amihez minden órában be­futhat a kombájn is Baranya még 20 SZK—5-ös és 2 darab SZK—6-os kombájnt vár az ara­tás idejére. Ezek a kombájnok tavaly még nem dolgoztak nálunk. Az első NYIVA kombájnt csak bemutat­ni hozták a bicsérdi Kutató Ál­lomásra, ahol szója aratásban próbálták ki, majd el is vitték. A kombájnvezétők az elmúlt hetekben Sellyén ismerkedtek meg a NYIVÁK-kal, ahol a Me- zőgazdasáqi Szakmunkásképző Intézet szaktanárai 100 baranyai kombájnvezetőt képeztek ki a NYIVA kombájnokkal kapcsola­tos tudnivalókra. Mit is tud ez a kombájn? Nemcsak qabonát, de más ala­csonyabb kultúrákat is kiválóan learat. Erre az úgynevezett tö- lajkopírozós vágószerkezete teszi iaen alkalmassá. A NYIVA kom­bájn vágóasztala jól követi a talaj egyenetlenségeit s így mint azt Bicsérden is láthattuk szója aratáshoz is jól használható. E tekintetben különbözik a nem talajkop'rozós nyugati kombáj­noktól a John Deertől és a C'aas Dominátortól — az idei aratásban már ilyeneket is lát­hatunk Baranyában. — Ezek a nyugati kombáinok ha nem asz- talsimasánú a föld, akkor bizony magas tarlóval dolgoznak. Az SZK—5-ös NYIVA kombájn változatban jött Baranyába, egy keskenyebb 4,1 méteres és egy szélesebb 5 méteres vágó­szerkezettel, az előzőt dombvi­dékre, az utóbbit síkvidékre ajánlják. Az eqyik 311 100 forint­ba, a másik 315 300 forintba ke­rül, mindkettő automatikával van ellátva. Ezek a kombájnok tehát valamivel drágábbak az előző szovjet típusoknál — ter­mészetesen jóval olcsóbbak az említett nyugati társaiknál — de többet is tudnak az SZK— 4-eseknél, A régebbi szovjet tí­pusok jól szolgálták a hazai mezőgazdaságot, míq az átlag­termések nem haladták meg hektáronkénti 40 mázsát. Ala­csonyabb szemáteresztő képes­ségük azonban már nem birkó­zik meg az igen gyakori 50— 60 mázsás átlagtermésekkel. A 100 lóerős SZK—5-5s NYIVA kombájn áteresztő képessége magasabb, 4—5 kilogramm má­sodpercenként Az SZK—6-os már ennél is fejlettebb változat, 150 motorlóerős, s úgy hírlik — bár erre még baranyai tapasz­talat nem áll rendelkezésre — áteresztő képessége elér; a má­sodpercenként 5—6 kilót,- sót egyes jelzések szerint 7 kilót is tud. Magasabb ára ellenére — az SZK—6-os kombájn automa­tikával 477 700 forintért kerül forgalomba — legjobb búzater­melő gazdaságainkba, ahol hek­táronként 6 tonna szemet kell betakarítani, ez a változat ajánlható. A NYIVA kombájn formaveze­tése modern, a vezető fülkéje is sokkal több kényelmet nyújt a megszokottnál. Még néhány nap és kezdődik a gabonaaratás, ahol — tekintettel a rekordter­més kilátásokra — égető szűk- ! ség lesz a NYIVA kombájnok tudományára. — Rné — Üj tröszt kezdte meg mű­ködését hétfőn Tatabányán. A nehézipari miniszter — a Minisztertanács jóváhagyá­sával hozta létre a Magyar Szénbányászati Trösztöt, amely a kilenc hazai szén­bánya vállalat munkáját ko­rábban koordináló Egyesült Magyar Szénbányák 1EMSZ) helyett, de attól lényegesen eltérő jogkörrel és tartalom­mal irányítja majd a hazai szénbányászatot. Egyidejűleg az EMSZ feloszlott. Az új szervezet a legnagyobb ma­gyarországi tröszt, ugyanis 85 000 dolgozó tartozik hoz­zá. Székhelyül nemcsak azért választották Tatabányát, mert Komárom megye a hazai szénbányászat legjelentő­sebb központja, hanem azért is, mert működési feltételeit itt tudták a legjobban biz­tosítani. Olasz, háti, motoros gázositó Á recept adott, az üzlet jónak látszik... Az idő — pénz... Egyhónapos időmegtakarítás félmilliót ér Egyszerű számtan az egész. Azt a régi mondást kell forintra átszámolni, miszerint; az idő — pénz... Hát mennyi pénz? Ezt számolgatta Kutj Ernő, a Szigetvári Állami Gazdaság ba­romfi-ágazatának vezetője. Mi­előtt az előnevelt csirke megér­kezik a szigetvári termelőszövet­kezettől, a baromfiólat — az előírt technológia szerint — ki kel] takarítani, s csíramentes, szinte steril környezetet kell ki­alakítani az új lakóknak, ame­Ő is húszéves... Foglalkozása: villanyszerelő — Réz-rózsa nyílik az alagsorban — Verssorok egy papírlapon Kék munkaruha, a táskában próbalámpa, kombinált fogó, csavarhúzók, bicska, szigetelő szalag és néhány biztosíték. Az övé. A pécsi híradástechnikai gyár KISZ-klubjában kiállítás réz­domborításokból. Klasszikus ala­kok és beszédes formák — ál­landóan változó, élettel teli vi­lág, a rézlemezeken. — Ez is az övé. Kézzel írt verssorok egy pa­pírlapon: „Húzd fel szakadt melósruhá- (dat, ülj le. Beszélgess kicsit anyáddal. Alkotó kezed nyújtsd át a szépnek, új csatlóst küldj szolgálni a létnek." Szintén az övé. Rátkai Béla, a Mechanikai Labor pécsi gyárának villany- szerelője, húsz éves, szőke, gön­dörhajú. — Minek tartod magad? — Munkás vagyok. — Nemcsak a foglalkozáso­dat kérdem. — Én sem csak azt értettem. A munkás nemcsak attól mun­kás, hogy reggelente átöltözik és kezébe veszi a szerszámot. — Hát? — Ne akard, hogy kereken meghatározzam. Az olyan, mint ha ez alkalomra felmelegitenék egy félkész szöveget. Inkább el­mondom, hogy nagyon tisztelem az idősebb szakikat. Illetve kö­zülük is azokat, akik összenőt­tek a gépeikkel, á szerszámaik­kal. Ez pedig nem egyszerű ra­gaszkodás. Csak így alkotnak egy egészet. Azt, hogy haszno­sak lehetnek, hogy szükség van ráiuk. — Mit jelent az, hogy dz idö­j sebb szakik? A fiatalok között i nincs ilyen? — Nem akarok általánosíta­ni, de valami nekem nem tet­szik. Az, hogy sokan és egyre többen, csak kereseti forrásnak tekintik azt, amit csinálnak. Va­lahogy úgy érzem, eltávolodik egymástól a munka és az em­ber. — Te hogy kerültél közel a munkához? — A Nagy Lajos villanyszere­lő tagozatán végeztem két év­vel ezelőtt. A híradástechnikai gyárban helyezkedtem el. Fur­csa, mi? Húszéves vagyok és alapító tag. Eleinte nehéz volt A szakmunkósbizonyítványt meg­kaptam, de amikor először meg­láttam egy gépet, körbejártam, hogy melyik az eleje. Akkor szerettem meg igazán a szak­mát, amikor már kezdtem meg­ismerni. "é­A családi ház, majdnem tíz év alatt szülői beruházással épült, belső díszítése azonban túlnyomórészt Rátkai Béla ízlése és kezemunkája. „Ubul”, a fa­törzsből faragott groteszk em­berfej, vagy egy szőlőgyökérből átalakított rohanó róka és sok kisebb-nagyobb fafaragás — a szobo díszei. — Ha meglátom őket vala­hol, nem hagyom heverni. Én csak hozzásegítem őket, hogy véqlegesen ilyenek legyenek. Azt a 0,8 milliméteres rézle­mezt azonban már nem elég hozzásegíteni. Azzal meg kell küzdeni. A ház alatt egy félig szenespince, félig műhely. A j sarokban a télről maradt szen- törmelék, a „főhelyen” polírko- ; rong — szintén házi készítmény I —, domborító kalapácsok, pro- i fiiszerszámok garmadája, a réz- 1 domborítás elengedhetetlen kellékei. Az asztalon nyílófélben egy réz-rózsa. Szapora, erőtel­jes ütések alatt domborodnak a szirmok. — Hiszen ez munka. Nem is akármilyen. Tíz perc múlva nyi­lallni kezd az ember csuklója. — fgy szép — mondja Rátkai Béla —, ebben én is benne va­gyok. — Szokatlan, így együtt. Munkásélet, versek, rézdombo­rítások. — Ha valaki mindháromhoz ért, ki is akarja fejezni magát, de egyiket sem meri igaz szív­vel vállalni, az biztos, hogy sze­rencsétlen lesz. Egyébként is­merek olyan embereket, akik nem is tudnak a saját szeren­csétlenségük nélkül élni. Pedig elégedetten, magabiztosan csak így lehet. Nem igaz? ♦ ö is húszéves. .. fcumcz Gyula lyek egy évig „gyártják” o to­jást a gazdaságnak. Takarítás, füstölés«. A paraziták — tofltetűk, vér­szívók, bélférgek —, a vírusok és baktériumok ellen vonul fel a hadsereg a megüresedett ól­hoz. Két hétiq takarítanak, az előírások szerint először tiszta, majd formalinos vízzel lemossák az ólban levő berendezési tár­gyakat: etetőket, itatókat, tojó­fészkeket. Azután kimeszelnek, s formaiint párologtatnak el a légtérben. Egy háromezer köb­méteres ólban három hektoliter oldatot kell „elfüstölni” huszonöt fokos melegben. Téli időben ez utóbbit nem tudtuk biztosítani, hiszen az ólak nem fűthetők — mondta ■ Kuti Ernő —, tehát a fertőtlení- í tés nem hozta meg a kívánt : eredményt. Arról nem is beszé­lek, hogy villanyrezsón párolog­tattunk az ól különböző pont­jain, s ez ellenkezett a tűzren­dészed és munkavédelmi előírá­sokkal egyaránt. Az is hátrány volt, hogy hat-nyolc embert kel- i lett foglalkoztatni emiatt két : műszakban. De a legnagyobb ! hátrány az volt, hogy mindez j másfél hónapot vett igénybe. ! A takarítás két hete után ! ugyanis egy hónapig kellett i „fürödnie" az ólnak a forma- i lingőzben. S ez idő alatt nem | történt semmi. Itt kezdődött a számolás. Ha j ugyanis egy hónappal harna- I rabb kerülne be az ólba a csir- j keállomány, az tisztán hetven- ] ezer forinttal jelentene többet. Hány ólja van a gazdaság­nak? — Nyolc. Az ötszázhatvanezer forint. Ami nincs. Ennyit ér itt egy hó­nap. Félmillió — egy nap alatt... Tavaly, kísérletképpen próbál­ták meg azt, ami ma már gya­korlat — legalábbis Szigetvá- rott. Kuti Ernő eqyütt számolt régi barátjával, hajdani kollé­gájával, Szekeres Sándorral, aki a Pécsi Köztisztasági és Útkar­bantartó Vállalat kártevőirtó üzemének vezetője. S mit tesz a jó kapcsolat: a kísérlet fé­nyesen bevált, A kártevőirtó üzem ugyanis olyan nagyhatású három ember szükséges. Lera­gasztják a nyílásokat, a nyílás­zárókat, azután a szükséges ha­tóanyagot vizes oldatban a he­lyiségbe permetezik. Okos és nagyteljesítményű qépeínk van­nak ehhez, a német NEBULÓ, a japán SPS 10-es, s a nemrég vásárolt olasz háti motoros per­metező, az F 320-as. A gázkép­ződés lassan Indul meg, s csak a permetezés után fél-másfél órával éri el az emberre már veszélyes értéket Akkorra az épületet már lezártuk, A behg,- tási idő hat óra, ez meghozza a kívánt hatást. Ezután leszedjük a ventillátorok szigetelését, s két óra alatt kiszellóztetürvk. Mindez három ember egyetlen munkanapját veszi igénybe. A gázosítást követő nap reggelén — így szokták — telepíthetik az ólba az új állományt. Egy hónapot — ötszózhatvon- ezer forintot — nyertek. Jobb is, olcsóbb is... Most már csak azt kelj meg­vizsgálni, hogy mibe került a gazdaságnak a hagyományos fertőtlenítés, mibe az új, s hogy a kártevőirtóknak terhes-e ez a munka? — A nyolc ember átlagos ke­resete az improduktív hónapban kétezerkétszáz forint volt — mondta el Kuti Ernő —, ehhez hozzá kell tenni méq a rezsi- költséget, villanyszámlát, fuvart, eqyebet. Ez ólanként mintegy húszezer forintot ielentett: eny- nyit fizettünk ki abban a hónap­ban, s emögött nem volt terme­lés. — Az újfajta eljárásén mennyit fizetnek a Köztisztaság Vállalatnak? — Légköbméterenként egy fo rint húsz fillért. Tehát ólankén nem ér; el költségünk a négy ezer forintot sem. Jobb is, ol esőbb is, kényelmesebb is — Mások még nem érdeklőd tek ez iránt? — kérdeztem Sze keres Sándortól. — A szigetvári termelőszövet kezetnél végeztünk ilyen mun kát. A qazdasáq innen vásárol ia az előnevelt csirkéket, s né hónapján előfordult, hoqy betegedtek a csirkék. Most napos korban ugyanúgy keze ólba kerülnek a csirkék, a tegséq valószínűs^qe tehát erá sen lecsökkent. De más m nem érdeklődött. Pedig bárm s ne :tTá kezel a be anyagokkal rendelkezik, ame- ; |yen ciilatistóllót, üres termény lyek tökéletesen csírátlanítanak — minden lélegző élőlényt megölnek. A NUVAN 100 EC nevezetű qáz mindenhová eljut, o legkisebb repedésekbe is. Az eljárást ismertesse Szekeres raktárt, vagy hasonló rendelte tésű helyiséget csírátloníthatun ezzel az eliárással. Kaoacitc sunk van, az igényeket ki tud nőnk elégíteni. Most már csak a jelentkező Sándor, aki elsőként alkaimazta | keNenSek.T receot adott az ü “ tepa'abb'S nálunk - ezt a | |et |ónok ,ótszik rertotlenrtest. Egy háromezer köbméteres ál fertőtlenítéséhez voltaképpen négyezeré hetvenezret cserébe, Kampis Péter Munkához kezdett Tatabányán a Magyar Szénbányászé Tröszt i t i NYIVü-komiiíjnok Baranyában

Next

/
Oldalképek
Tartalom