Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)

1974-05-05 / 121. szám

A magánkereskedelemnek hézag­pótló, kiegészítő szerepe van, így határozzák meg helyét és feladatát a szabályok, rendeletek. A Ma­gyar Statisztikai Zsebkönyv 1974. évi ki­adásában ismertetett adatok a magán- kiskereskedők és vendéglátók szórnának — ha nem is nagymértékű, — de állan­dó növekedését bizonyítják. Míg 1965- ben a kereskedelmi és vendéglátó üzle­tek száma országosan 8730 volt, — 1973- ban 11 276. Legtöbb a zöldség- és gyü­mölcsbolt: 1965-ben 1743 —, az elmúlt évben 2366. Baranyában 1973. január 1-én 314 magánkereskedőt tartott nyilván a KISOSZ, — 1974. márciusában 339-et. Átlagban megyénkben évente 15—20 kis­kereskedői iparigazolványt adnak ki. Díszgombtól az autóalkatrészig A magánkiskereskedelemnek sokrétű az érdeklődése, szélesskálájú a profilja: vegyeskereskedő, cukorkaárus, virágke­reskedő. — iparcikkárus (közülük is so­kan vásároznak, divatholmit, bazárárut kínálnak, egy-egy népes vásár, vagy bú­csú alkalmával), — de kereskednek autó­műszaki cikkekkel, használt bútorral, ru­hával, régiséggel. Van ecset-, kefe-, dísz- gombárus, lángos- és pecsenyesütő, ru­hakölcsönző, drogéria, bélyegkiskereske­dő, éttermi vendéglátós. Ide sorolják a mutatványosokat, körhintósokot, céllövöl- déseket... Érdekes és figyelemre méltó vizsgála­tot végzett nemrég az Országos Keres­kedelmi Felügyelőség 1973. évi munka­terve alapján tíz megyei kereskedelmi felügyelőség (Bács-Kiskun, Békés, Csong- rád, Győr-Sopron, Nógrád, Somogy, Sza- bolcs-Szatmár, Szolnok, Tolna és Zala) megfelel-e a magánkereskedelem meg­határozott szerepének, milyen hiányossá­gok vannak a fogyasztói érdekvédelem­ben? A vizsgálat 345 ruházati és egyéb iparcikk kiskereskedőre terjedt ki. Idézet a tapasztalatokból: „A kereskedők 74 százaléka a rendeleteket megtartva vé­gezte tevékenységét, míg a többieknél különböző szabálytalanságokat észleltek és ezek miatt felelősségre vonták őket..." felügyelőségek megítélése szerint a divatáru, kötöttáru és a műszaki szak­mákban helyenként nem indokolt a je­lenlegi kereskedői létszám. Sok kereske­dő tevékenységét nem ellátatlan terüle­ten végzi. Egyes szakmákban (autóalkat­rész, építőanyag) rendezetlen árubeszer­zésük árfelhajtáshoz vezet..." „Tapasz­talat: a városok belterületére, forgalma­sabb utcákra szóló telephellyel adtak ki iparigazolványokat, ahol a meglevő üz­lethálózat az ellátást biztosította. Külö­nösen a rövidáru, divatáru, kötöttáru, to­vábbá a bazárárü-kereskedések nem az új településeken vagy peremkerületben, illetve falvakban helyezkednek el.” „Egyes területeken a magánkereskedők létszá­ma 1968 óta alig változott, míg más me­gyékben az 50 százalékot is megközelíti a létszámnövekedés. Nagymérvű a növe­kedés pl. a Balaton mindkét partján. Fontos idegenforgalmi területről lévén szó, a nö­vekedés örvendetes volna, ha az új üzle­tek többsége nem a kereskedelmileg egyébként is ellátott centrumokban nyílik. Ugyanakkor sok kisebb üdülőhelyen alig található kereskedelmi és vendéglátóipa­ri létesítmény . ..” „Egyes cikkeknél gya­kori a szabálytalan árubeszerzés. Autó- alkatrészeket, bizományi üzletekből szár­mazó műszaki cikkeket, építőanyagokat, továbbá külföldi származású borotvapen­gét, rágógumit és cigarettát szerzett be így néhány kereskedő ...” Megyénkben melyik a legkedveltebb kiskereskedői szakma, mennyi új ipariga­zolványt adtak ki az elmúlt évben, meny­nyi szűnt meg? Űj iparlgazoivcinyt Meg­Szakma kaptak szűnések Vegyeskereskedők 3 2 Zöldség-gyümölcs 22 10 Iparcikk-kereskedők 20 3 Használtcikk (ruha, cipő) 2 3 Csak néhányat soroltunk fel, de ebből is kitűnik: legtöbben a zöldség—gyü­mölcs, valamint az iparcikk árusítása fe­lé orientálódnak... Mit keres a maszek? Hogyan tettek eleget a kiskereskedők a hézagpótló, kiegészítő feladatuknak megyénkben? A kérdésre a KISOSZ Ba­ranya megyei Szervezetének márciusban megtartott taggyűlésén a titkári beszá­molóból idézett válasz: „A kereskedelmi vállalatok az elmúlt esztendőben — né­hány panasztól eltekintve — zökkenő- mentesen, az igényeknek megfelelően ki­szolgálták a kiskereskedőket, az áruellá­tásuk jónak mondható . . A kiskereskedők áruikat általában a nagykereskedelmi vállalatoktól, termelő- szövetkezetektől szerzik be, de például ABC áruházban nem vásárolhatnak to­vábbi eladásra. Ez érthető, ugyanis eb­ben az esetben , árfelhajtó tevékenysé­get" folytatnának. Mert a kiskereskedő természetesen „ráteszi" hasznát az áru ra. Monm, t? Megbatározott „kulcs" van érvényben, ehhez kell tartani magukat: a ruházati termékre 8—10 százalékot, a sütemény- és tész'-aárura 10,5 százalékot, a szeszes italra általában 8 százalékot, a sörre 20 százalékot, a déligyümölcsre 12,5 százalékot. A kiskereskedelemre is érvényes: van rögzített ár, szabad ár, -tói -ig ár és maximált ár. Mégis: mit keres a „maszek"? A kér­désre végletes válaszokat is lehet halla­ni: „Hát csak meg kell nézni azt a sok nyaralót...’’ „Ismerek egy használt ruha kereskedőt, nem hiszem, hogy autót vesz az üzletből ...” Kétségtelen, hogy nagy a jövedelem- különbség a kiskereskedők között is. Vannak nagyforgalmú üzletek, — ven­déglátó éttermek, autóalkatrész üzletek, vegyeskereskedések, — de össze sem le­het hasonlítani ezek jövedelmét pl. az „egyedül batyúzó” használtruha kiskeres­kedővel. Általános érvényű adóskála: 100 000 forint tiszta jövedelem után 26 320 forint a jövedelmi adó, 200 000 forint után 76 320, 300 000 forint után 151 320 forint jövedelmi adót fizet a kiskereskedő. A kis­kereskedőnél a bevallott forgalom, illet­ve az összbevételből levonásra kerülő összkiadások után maradt összeg képezi a jövedelmi adót. Mennyi árut vett? — számlákkal kell igazolnia. Az említett Országos Kereskedelmi Felügyelőség vizsgálati összesítéséből idézet: „...Is­meretes, hogy a kiskereskedő a szakmá­ja üzletköréhez tartozó árut — a kiske­reskedelem és a magánkereskedelem kivételével — bárhonnan beszerezhet. E rendelkezések alapján az áruk bizonyla­tolásánál sok hiányt észleltek. A keres­kedők a készletükben levő áruk többsé­géről vagy nem tudtak számlát felmutat­ni, vagy az alapvető megnevezéseket is nélkülöző „jegyzékeken” egy-, kétéves dátumok szerepeltek olyan áruknál is, amelyek a legújabb divat szerint készül­tek..." Nos, számos esetben innen ered­het a „tisztes hasznon" felüli jövede­lem ... „Hézagpótló“ szerep Tény, hogy a kiskereskedők általában jóval többet dolgoznak a napi nyolc órá­nál. Van mit szaladgálni áru után, aztán Ogy tűnik: ennek az üzletnek helye van itt, — valóban hézoaoótló" a sze­repe. Fellebbezés nélkül... Baranya kiskereskedőinek döntő több­sége eleget tesz különböző kötelezettsé­geinek. De vannak, akik csak a haszon­nal törődnek. Két mohácsi kiskereskedő­nek legutóbb például egy évet megha­ladó, úgynevezett „tartós adótartozás" miatt megvonták kiskereskedői ipariga- zolványót. Jövedelem, adó... A kiskereskedők adóját az adóközösség veti ki. Természe­tesen a jövedelem után. A szakmai isme­retek alapján „hozzászól" a véleményező bizottság is, — aztán a kivető bizottság, majd a felszólalási bizottság is — vala­mennyi a KISOSZ keretén belül — köz­reműködik az adókivetésben. Itt felleb­bezhet az, akinek nem egyezik a véle­ménye. — A fellebbezés azonban nem dívik — mondja dr. Sárdy Imre, a KISOSZ me­gyei titkára. — Általában elfogadják a kivető bizottság véleményét. — Volt-e példa arra, hogy valaki több jövedelmet vallott be, mint a tényleges? — Bármennyire is furcsán hangzik,— igen. Miért „srófolta” fel a jövedelmét? Rátartiságból, vagy talán úgy is mond­hatnánk, szakmai kivagyiságból: én is vagyok olyan kereskedő, mint te! A jel­lemző azonban az, hogy a tényleges jö­vedelem „alá” vallanak... A szakma sokszemű bizottságai ezekben az esetek­ben emelnek! — Milyennek ítéli meg megyénkben a kiskereskedői „profilokat", van-e igény még különböző kiskereskedői boltokra? — Kiskereskedelmi hálózatunkat me­gyénkben nem kívánjuk számszerűleg lé­nyegesen fejleszteni. A 339 kiskereskedő közül 240 működik városokban, — 99 fa­lun. Hadd hivatkozzak arra a jelentésre, amelyet az Országos Kereskedelmi Fel­ügyelőség állított össze és a Belkereske­Magánkereskedők az üzletben, zárás után pedig a számlák stb. Pécsett az egyik legnagyobb forgal­mú magán-vegyeskereskedés a Rudas László utcában van, üzlettulajdonosa Brandt Jánosné. Kicsi, de tiszta bolt, — valóban vegyeskereskedés, — a mosó­szertől a töpörtyűig sokféle árut kínál. Az üzletben a feleség, a férj dolgozik, időnként besegít lányuk is. — A mi vevőkörünk általában a kesz­tyűgyár, a porcelángyár dolgozóiból és nyugdíjasokból tevődik össze — mondja Brandt Jánosné. — Nagyon rendes né­pek lakják ezt a környéket. — Áruellátás? — Nincs különösebb panaszom, rend­ben kapjuk a kenyeret, tejet... — Csak a tolvajokkal nincs valami rendben — szól közbe a férje, aki a má­sik pultnál szolgálja ki a vásárlókat. — Ma reggelre is elvittek 14 darab féllite­res kakaót... Az egészen nem keresek annyit, amennyi a károm ... Hajnalban ide teszik az árut az üzlet elé, ez rend­ben is van, az autónak tovább kell men­ni, sok üzletet kell még ellátniuk. Nem elsőízben loptak már innen az üzlet elől... — Hiánycikk? — Mosószerből nem kapunk kellő mennyiséget — folytatja a felesége. — De füstölt áruból is jobb lehetne az ellá­tás. Húsvétra nem tudtunk például son­kát adni. Valami keveset azért sikerült be­szereznünk a beremendi szövetkezettől. Narancsot nem kaptunk. Nézze, nem azért, mintha azon sokat keresnék, ha­nem csak ne kelljen azt mondani a ve­vőnek, hogy nincs... Az üzlet reggel 7-től 12-ig, délután 3- tól 6-ig tart nyitva. — Aztán árubeszerzés, elszámolás... Szóval nem nyolc óra... delmi Minisztérium vezetői a KISOSZ El­nökségének bevonásával elemzett. A ma­gánkiskereskedelemre ott van szükség és azokban a szakmákban, ahol arra ellá­tási szempontból jelentkezik igény. A mi­nisztérium intézkedése nyomán — a rend­kívül kivételes esetekben, például üzlet­utódlás, — egyes telítettnek látszó és konjukturális jellegű szakmákban nem kí­vánatos új iparigazolványok kiadása. Ilyen szakmák a divatáru-kereskedés, a műszaki kereskedés, a népművészeti — háziipari —, és iparművészeti cikk ke­reskedés, régiség-kereskedés, italmérési engedély a vendéglátó tevékenységgel kapcsolatban. Ugyancsak a minisztérium intézkedése nyomón az eddiginél körül­tekintőbben kell megvizsgálni a lángos- sütésre, a pecsenyesütésre és a használt­cikk kereskedésre irányuló kérelmeket. Viszont kereskedelempolitikai szempont­ból helyeselni lehet, különösen üdülő- és kirándulóhelyeken, új lakónegyedekben és másutt, ahol nincs teljes ellátottság, ha zöldség- és gyümölcsüzletek, kifőzé­sek, kóvémérések, tejivók nyílnak. Hadd mondom el: megyénkben folyamatban van a kiskereskedelmi „fehér-foltok" vizsgálata, amelyet a tanácsok és a KISOSZ végez. A vizsgálat eredménye jó tájékozódást nyújt majd, hogy hol és milyen iparígazolványok kiadását kell előnyben részesíteni. Csak annyit még ehhez: Pécsett, a Bajcsy piacon nincs szükség például újabb zöldséges üzletre. Fehér foltok Valóban időszerű a kereskedelem „fe­hér foltjainak" vizsgálata, különösen a megye városainak peremkerületeiben és a falvakban. Mert például Pécs gyárvá­rosi negyedében is igény van üzletre, cukrászdára, presszóra. Az áruellátás jelentősen hat a közhan­gulatra. Az állami és szövetkezeti keres­kedelmi hálózat mindjobban fejlődik, de ott, ahol valós igény jelentkezik, és ezt más módon még nem tudjuk kielégíteni, még viszonylag hosszú ideig hasznos sze­repük lehet a lakosság érdekeit kiszolgá­ló magánkiskereskedőknek. Garay Ferenc Jókai biztos siker a filmen is. Jelenet A kőszívű ember ffcri című kétrészes, színes magyar filmből. Hetven éve halt meg a „költőkirály" Hetven évvel ezelőtt, 1904. május 5-én este negyed 10 óra­kor Budapesten örökre lehunyta szemét Jókai Mór, legnagyobb regényírónk egyike, az Erdély aranykora, a Török világ Ma­gyarországon, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, Az új földesúr, az És mégis mozog o föld, a Rab Ráby, a Fekete gyémántok, az Aranyember, A kőszívű ember fiai, a Sárga ró­zsa című regények szerzője, aki műveivel világhírnévre tett szert. Bár Komárom volt, ahol szü­letett, Pápa, ahol Petőfivel diákoskodott, o Borsod megyei Bükk-hegység, ahová Világos után bujdosni kényszerült, Bu­dapest, ahol írói tevékenységét kifejtette, s ez mind messze esett Baranyától, mégis sok kedves emlék maradt fenn a „költőkirály" és Baranya kö­zönsége között. 1843-ban a legátusként Máriagyüdön járt, 1861. március 18-án Siklás lakossága először, majd 1865. november 16-án másodszor is országgyűlési képviselőjévé vá­lasztotta. 1893. április 17-én Pécs díszpolgárává, majd 1860- ban a felsőbaranyai református egyházmegye gondnokává vá­lasztották. Amikor 1904. május 6-án Pécsre is eljutott Jókai Mór ha­lálának híre, a „Pécsi Napló" gyászkeretben jelent meg és „Jókai meghalt” címmel emlé­kezett meg a nagy magyar író­nőről, életéről és irodalmi tevé­kenységéről. Délután 3 órakor a városi tanács ülést tartott, amelyen elhatározta, felhatal­mazza a polgármestert, hogy Jókai Mór özvegyéhez Pécs vá­ros közönsége nevében rész­véttáviratot intézzen. Megmozdult a pécsi kereske­delmi alkalmazottak egyesülete is. Azonnal átiratot intézett a város polgármesteréhez, akit ar­ra kért, szólítsa fel a kereske­dőket: május 9-én, Jókai Mór temetésének ideje alatt, dél­után fél 3 órától 4 óráig üzle­teiket tartsák zárva. Május 6-án Majorossy Imre, a város pol­gármestere a törvényhatósági bizottság tagjaihoz körlevelet intézett, amelyben a többi kö­zött a következőket olvashatjuk: „Egy tündöklő fényes csillag hullott le az égboltozatról! Meg­halt a nagy költő és hazafi, városunk díszpolgára: Jókai Mór. Nem működik többé az a fényes lángelme, mely az isme­retek kifogyhatatlan kincsével bevilágította az egész világot. Nem dobban többé az a ne­mes szív, melynek jótékony me­lege behatolt a családok köré­be, hogy élesztője, mestere le­gyen hazánk és nyelvünk szere- tetének itt a honban és nemze­tünk dicsőségének szószólója és nevelője a külföldön. A nemzet hálás és szeretet­teljes r agaszkodása, mellyel bálványát védőbástyaként kö­rülvette, nem akadályozhatta meg, hogy a múlandóság örök törvénye rajta be ne következ­zék. Meg kell hajolnunk a ter­mészet örök törvénye előtt, s a súlyos csapás felett érzett mély­séges fájdalmunkat enyhítse az a sziveket vigasztaló és nemze­ti önérzetet felemelő tudat, hogy az Ifjúlelkű szelíd aggas­tyán oly kincseket hagyott visz- sza nemzetének, mely a szelle­mi és lelki művelődés és igaz hazafiság kiapadhatatlan for­rása. A nemzet halottját a magyar tudós akadémia palotájából f. hó 9-én délután 3 órakor te­metik, amely végtiszteletadá­son — miután előzőleg váro­sunk koszorúját is ravatalára elhelyezendjük — városközön­ségünk kűldöttségileg fog részt venni." Május 9-én délután, amikor a nemzet utolsó útjára kísérte Jókait, az ódon pécsi házak homlokzatán gyászlobogót len­getett a tavaszi szél. Nendt- vich Andor polgármesterhelyet­tes és Tróber Aladár főjegyző vezetésével Pécs városa küldött- ségileg képviseltette magát a temetésen és a város nevében koszorút helyezett el Jókai ra­vatalára. Pécsett pedig délután fél 3-tól 4 óráig a kereskedők lehúzták üzletük redőnyeit és gondolatban ott voltak a vége­láthatatlan gyászmenetben. A temetés utáni napon, 1904. május 10-én Pécs város tör­vényhatósági bizottsága rend­kívüli ülést tartott, amelyet Jó­kai Mórnak, a város díszpolgá­rának szentelt. Az elnöklő főis­pán a következő szavakkal em­lékezett meg Jókairól: „Jelentem, hogy Jókai Mór, hazánk koszorús költője, a vá­ros díszpolgára, f. hó 5-én meg­szűnt élni. Halála nemcsak a nemzetre nézve jelent pótolha­tatlan vesztességet, hanem egy­úttal súlyos csapás az egész világirodalomra nézve is, mert ő volt korunk legtermékenyebb írója, ki a novellisztika terén elért fényes eredményeivel az egész világ bámulatát kivívta.“ Ezután Majorossy Imre polgár­mester bejelentette, hogy o legközelebbi közgyűlésen javas­latot tesz Jókai Mór arcképé­nek a városi székház közgyűlé­si terme részére való megfesté­sére. Javaslatát a törvényható­ság egyhangúlag elfogadta és a tanács 1904. július 12-i köz­gyűlésén el is határozta Jókai Mór arcképének megfestését, hogy „egyrészt szüntelen hir­desse a város közönségének a haza nagyjai iránt táplált há­láját és kegyeletét, másrészt az utókornak buzdító ereklyéül szolgáljon a magyar haza és a magyar nyelv lángoló szerete- tére." Siklós lakossága körében is mély részvétet keltett Jókai Mór halálának híre. Siklós nagyköz­ség azonnal táviratot küldött egykori képviselőjének özvegyé­hez. Halála alkalmából meg­emlékezett róla a siklósi sajtó is. Abban az időben „Siklós és Vidéke" címmel Siklóson heti­lap jelent meg. Az újság 1904. május 8-i száma gyászkeretben jelent meg és az első oldalon Kálmán Elek búcsúztatta Jókait. Hetven évvel halála után, Pécsett már csak az egykori Deák utca, a mai Jókai utca őrzi emlékét. A pécsi Levéltár­ban pedig egy diákköri nyugta, a „Pesti Népkör' 4 tagdíjfize­tési nyugtája, egy „Pesti Nép- kör”-be szóló belépti jegy és egy lapterjesztésre vonatkozó felhívás... Pusztai József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom