Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)
1973-08-07 / 206. szám
1973. augusztus 7, DUNÁNTÚLI NAPLÓ Uj utakon a hagyományos őszibarack-termesztés Pécsett Végrehajtjuk a gyümölcsprogramot Különböző fajtákkal „széthúzzák“ az érési időt Nőtt a termelési kedv, nőtt a kínálat Pécsett, akárcsak a szőlőtermesztésnek, az őszibaracknak is hagyományai vannak. Sőt, az őszibarackot mindig is együtt termesztették szőlővel a Mecsek déli lankáin. Már a török időkben jelentős őszibarack-termesztés folyt, de különösen a múlt század végén, a nagy filoxérajátvány után — amikor a betegség szinte letarolta a szőlőket, — kapott új lendületre az őszibarack-termelés, j Volt idő, amikor Pécsről vagonszám indultak a szezonban az | őszibarack-szállítmányok: 30—35 vagonos exportról is tudunk, de 15—20 vagonnyi mindig megtermett a nagy barackosokban. Az 50-es években aztán csökkenni kezdett a baracktermesztés, s az évtized végére szinte teljesen felaprózódtak a régi barackosok. A 70-es évek elejére mélypont keletkezett: a régi barackosok ki- . öregedtek, s a telepítés nem követte a pusztulást. Megszűnt az export, s a konzervgyárakból is hiányzott a pécsi barack. ! Megkezdődött a szabadtéri játékok „második félideje“ Az őszibarack-termesztésben új fellendülést hozott az 1970- ben alakult Pécsi Szőlő- és Gyümölcstermelő Szakcsoport. Megkezdték a gyümölcsfa-szaporítóanyag, azaz a csemeték árusítását, idén ősszel már 17 fajta lesz kapható a Nagyórpádi úti lerakatban. A szakcsoport egyébként is fő céljának tekinti a termesztési kedv növelését, s a minél több fajta meghonosítását. Az őszibarackot ugyanis ha nem is lehet hiánycikknek nevezni — hiszen a szegediek azért hoznak Pécsre, sajnos uralják is a piacot — de mindenképp kevés van, a mecseki • dombok termése nem elégíti ki a város igényeit sem. A több, s újabb fajtára pedig szükség van, mert a hagyományos őszibarack-fajták, a május virága, az Alexander, a Napsugár, a Champion, a Ford, az Elberta- félék szinte „egyidőben" érnek, azáltal egyszerre jelentkeznek a piacon és a konzervgyárban. A dömping pedig árcsökkenést eredményez, ami egy ideig jó a vásárlónak, de nem növeli a termelési kedvet. Ezért a szakcsoport olyan fajtákat igyekszik meghonosítani, amelyek június közepétől októberig egymást követve hoznak termést, mint például a Springtime, a Bársonypír, a Dixired, a Szegeden kikísérletezett újdonság, a Mariska, aztán a Nektár, a Red- Tlaf’eri és a TS-fajta. Ezek a fajták különböző időben érnek be, s így nyár elejétől októberig azonos mennyiségben, állandóan van barack a piacon. Ezeknek a fajtáknak egyébként is nagyobb a piaci értéke: jól bírják a szállítást, szép külle- műek, ellenállóak, bőven teremnek. A szakcsoport természetesen nemcsak a sokfajta csemete árusításával igyekszik jó Az ebéd — örök probléma. Régente jószerint a feleség gondja volt a ,,Mit főzzek ma?”. Az utóbbi években azonban e téren is változott a világ. A nők többsége dolgozni jár, s maga is az üzemi konyhák, éttermek, bisztrók törtjére kényszerül. A főzés tehát mór nem gond, csupán a választás: hol étkezzünk? Pénztárcánk, időnk és ízlésünk szerint. Ezt kutattuk Pécsett — ebédidőben. A legtöbb embert talán az üzemi étkezdék gazdája, a Me- csekvidéki Vendéglátó Vállalat „eteti”. Többezer dolgozó kosztjáról kell nap mint nap qon- doskodniok. Az újmecsekaljai Ságvári Étteremben például napi 1000—1200 adag fogy. Itt étkeznek a MÉV-központ dolgozói, a Mecsek Áruház is innét viszi az ebédet, s a munkás- szálláson is mindig sok a vendég. — Eqyre többen viszik haza éthordóban a kosztot, néhányon még Meszesről is ide'árnak az ebédért. Ma például öt külföldi turistacsooort étkezik nálunk, s itt ebédelnek a PMSC labda'ú gól is. Ügy aondolom, jól főzünk, s az árak is elfogadhatóak — mond'a nem titkolt büszkeséggel Schleier Henrik- né, az étterem vezetője. Ért bizonyítja az étlap is: a menü például 10,50, de 12—13 forintért már háromfoqásos ebédet lehet összeállítani. A választék is meqfelelő: négyféle leves és nyolc-tíz készétel szerepel az étlapon, s a lehetőségekhez képest a magyaros ételektől a tartármártáson át a kímélő ételekig sokminden kaoható. S ez az étterem növekvő néoszerűségének titka: jó izek, széles választék, viszony] irányba befolyásolni az őszibarack-termesztést, hanem a telenként megrendezett továbbképző tanfolyamokon, s egyéb szaktanácsadásokon ismertetik a gazdákkal, s az új kiskerttulajdonosokkal az őszibarack-termesztés fortélyait. Az 1930—40-es évek nagy telepítései a 60-as évek végére kiöregedtek, s egyre kevesebb volt a piacon a hagyományos pécsi barack. Olyannyira, hogy tavaly mindössze 30 mázsát vásárolt fel a szakcsoport. Idén 50 mázsára számítanak, s ez a tervszerű, tudatos „barack-rekonstrukció" eredménye. A fajtabővülés, a termőterület nőve- j lése folytán 3—4 év múlva hatalmas kínálat várható, akkor fordulnak termőre az új telepítések. A rekonstrukció tovább tart: míg tavaly 3600 csemetét forgalmazott a Nagyórpádi úti lerakat, az idei esztendőre tervezett 5000 csemete is kevésnek bizonyult. Ma már nagyobb ütemben történik a telepítés, mint a fák pusztulása. S idén már nemcsak a szegediek jelentkeztek a pécsi piacon a korai fajtákkal, hanem a Pécs- környéki termelők is. A négy-öt éve tartó állandó telepítés következtében a pécsi barack ma már ismét versenyképes. Valamikor a Székesegyház mögött kezdődtek a szőlők, gyümölcsösök. Ma már egyre feljebb húzódik a zöldterület, a Mecsek és a környező dombok oldalába. Felvetődik tehát a kérdés: hová ültessék az új csemetéket? Marad-e egyáltalán hely a baracktermesztés számára? A szakemberek már készítik a mecseki szőlő- és kertrendezés terveit. Lesznek továbbra is szőlők, barackosok, de azért mégsem érdemes mindenhova barackfát ültetni. A barack | lag alacsony áron. Igaz, hogy i a norma szerint például a húsadag csak 8 deka, de annyiba is kerül ... A belváros egyik, konyhájáról j híres étterme az Aranykacsa, amelyet a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat üzemeltet, A pécsiek kedvelik családias légkörét, jó kosztját, s bizonyára a turisták, külföldiek is szívesen költenék el itt az ebédet, ha tudnának róla. A meglehetősen eldugott étterembe ugyanis ritkán téved az idegen. — Főképp a- környékbeli üzletek, irodák dolgozói étkeznek rendszeresen nálunk — tájékoztat Légrády Ferencné üzletvezető-helyettes. — Igen szívesen jönnek hozzánk, s nemcsak a 11 forintos előfizetéses menüért, hanem a családias, kellemes légkörért is. Ebéd közben elcsevegnek a világ dolgairól, megbeszélik az üzletmenetet. De délután, „a második hullámban” is törzsvendégek jön- I nek: a buszosok, taxisok műszak végeztével betérnek egy pohár sörre. Az étlap itt is sok finom falatról tanúskodik: négyféle leves, 2—3 féle főzelék, 13 féle készétel, s ugyanennyi friss étel közül lehet választani. A másodosztályú zenés árak kicsik magasak, de 15—16 forintból jól lehet lakni. Az igényesebb ebédet viszont 20—25 forint alatt nem ússza meg a ven dég, A Nádor-kombinótot igazán [ nem lehet tömegétkeztetési i | ugyanis ugyanazt a talajt, azt a hőmérsékletet szereti, amit a szőlő. Erre pedig a Bálics, a Szkókó, a Makár-oldal, az ürögi rész, a Daindoli dombhát, a Csoronika, egyszóval, a hagyományos szőlőtermelő vidékek alkalmasak. A hidegebb talajú és hőmérsékletű völgyekbe inkább más gyümölcsöt, diót, cseresznyét, meggyet, körtét érdemes telepíteni. Nem cél, hogy mindenhová, mindenáron őszibarack kerüljön, hisz szükség van más gyümölcsre is. Végig az öreg városfalon Bozontos, szakállas Krisztusfejű malteros legény támasztja hátát a várfalnak, szemét lehunyja, halkan fütyörész, lábánál a földön táskarádió, amely levékonyítja a bömbölő déli harangszót. A Landler utca felől pillantom meg a fiút, keskeny pálcika alakja mulatságosan hat a nyolc-kilenc méter magas és roppant vastag, hűvös fal tövében. Száz és száz éveket vészelt át néma tanújaként a történelemnek ez a súlyos építmény s a támaszkodó segédmunkás csak emlékeztet arra, milyen törékeny. milyen parányi és rövidéletű az ember... ha éppen eme kövekhez viszonyítom. A várárok — legalább is itt ezen a részen még dudvót, limlomot, rossz fazekakat, szemetet őriz, de majd megtisztul ez is, úgy mint a Barbakán környékén. A tervezőmérnök Dénesi Ödön int az Esze Tamás és a Landler utca sarkáról menjek le, mutatja a kiszabadított délnyugati bástyát: — Ahogy a műemlékesek tervét ismerem, látod, onnét a belső várfalról kis híd ível rá a bástyára, mint ahogy — feltehehelynek nevezni, de messze földön híres konyhája révén azért sokan ebédelnek itt is. Néhány vállalat dolgozói rendszeresen itt étkeznek, de az ebédelő vendégek többségét a szállóvendégek és a turisták, ideqenek alkotják.' Igaz, az árak sem olyanok, hogy valaki hónapokon át nap, mint nap itt ebédeljen. A jó konyhát, az igényes kiszolgálást, s a nagyobb adagot — a Nádorban például 14 dekagramm egy szelet hús — meg kell fizetni. — Akik sietnek és olcsóbban akarnak étkezni, a sörözőbe mennek — mondja Polák Ferenc éttermi főnök. — Ott például 16,30 a menü, s néhány forinttal minden olcsóbb, mint a kávéházban vagy az étteremben. A kávéház és az étterem ugyanis elsőosztólyú. A kávéházban főként reggeliből nagyobb a forgalom, az étteremben viszont a különböző rendezvények, esküvők növelik a forgalmat. Igazán olcsón és gyorsan azonban csak bisztróban lehel ebédelni. A város három bisztrója, a Pannónia, a Tejbisztro és a Baranya bisztró azonban kevés. Mindegyik kicsi, mindegyik zsúfolt ebédidőben. Ezért is lenne már nagy szükség Pécs belvárosában egy igazán korszerű, nagy befogadóképességű gyors étkezőhelyre, olyasmire, amiből Budapesten és másutt mór nem egy működik , . Panics György Idegenforgalmi Szeged nagy kulturális eseménysorozata, a szabadtéri játékok vasárnap kezdődött „második félideje” egyben idegenforgalmi csúcsot is jelentett: a hét végén a Tisza parti városba érkezett hazai és külföldi vendégek, turisták száma megközelítette az ötvenezret. Az erre az alkalomra rendszeresített vendéglátó diszpécser szolgálat számos autós turistának mór csak a szomszédos városok: Hódmezővásárhely, Szentes, Makó szállodáiban talált helyet. A Dóm téri szabadtéri színpad soron lévő_elóadása, az Ukrán Állami Táncegyüttes esti fellépése előtt sokezren keresték fel a különtően annakidején — volt is — mondja. A felső sarkon — ahol az Aradi vértanúk útja nyílik — pontosabban befejeződik az 57. számú háznál — kilencven fokban törik meg a várfal és követi az utca vonalát (vagy fordítva?) egészen a Hunyadi útig. A falat házak, kertek takarják — sőt sokhelyütt több épület „hozzáragadt” — az 57. szám alatt nyitott, belső udvar van, asszonyok ülnek a lakásajtók előtt, átkiabálnak egymásnak, gyerekek visonganak, szomorú szemű korcs kutyát hajszolnak a különálló, külön életet élő fás- kamrák, bodegák között. Remélhetően most már ideiglenes látvány ez, hiszen egyszer majd — közeledünk ahhoz az időhöz — amikor a bűvös szó: „szanálás” —, realizálódik .. . Célunk — amiért Dénesi Ödönnel most bejárjuk a belső várfal Aradi vértanúk útjai szakaszát, udvarokon, kerteken, düledező házak dohos kapualjain át — nem más, mint hogy a valóságra ..reóképzeljük” azt a rekonstrukciós tervet, amely nagyjából már összeállt a tervezőmérnök és kollektívája asztalán. Még 1962-ben az MSZMP Pécs városi Végrehajtó Bizott- sáaa tárgyalta a város műemlékeinek helyzetét. A tizenegy évvel ezelőtti előterjesztésből egy idézet: „Pécs terjedelmes és jelentékeny magasságban álló városfalai nem csak régészeti és várostörténeti érdekességűek, hahem megkapó és nagyszabású városképet adnak . . . Ezért a városfejlesztés során a hosz- szabb és összefüggő . . . falszakaszokat ki kell szabadítani és a városkép architektonikus elemévé tenni...” — Méq eqy nagyon lényeges szempont indokolja a városfal kiszabadítását — mondja Dé- j nesi Ödön, míg közben átsétá- j lünk az Aradi vértanúk útja 55. alá. — Ennek a környéknek forgalmi helyzetének rendezése. A széles Kodály Zoltán utca itt folytatódik majd lehetőleg azonos szélességben, sőt, további elképzelés az, hogy az Aradi vértanúk útja keleti végéről felüljáró hidalná ót a Hunyadi utat, hogy a Vak Bottyán utcai merész emelkedő kiegyenlítőd- iön. Ezért az Aradi vértanúk útja déli utcasorát egyszer mindenképpen szanálni kell. Akkor megkapiuk a kellő utcaszélességet, a külső várfal kiszabodul, amelyet támfalakkal meq lehet j erősíteni, a következő sávot pe- j diq a belső és már kiemelt vár. I fal között parkosíthatjuk, Egyéb- I csúcs Szegeden féle egyéb rendezvényeket, kiállításokat. Változatlanul nagy volt az érdeklődés a fűvészkert látványosságai iránt, ahol szinte az ünneoi hetekre „időzítve” kibontották szirmaikat az indiai lótuszok gyermekfej nagyságú, rózsaszínű virágai, „nyitnak” az illatozó orchideák és más növényritkaságok. Szegeden o Bartók Béla Művelődési Otthonban vasárnap I megnyílt a hazai fotóklubok 9. szegedi szalonja. Az ország totóklubjainak ezt a hagyományos szegedi seregszemléjét dr. Lajos Sándor egyetemi *anár, a szegedi klub művészeti titkára nyitotta meg. ként emiatt van itt érvényben már építési tilalom. Nézzünk be a házak mögé,* hallatlanul szép látvány tárul elénk ... A keskeny bejárat baloldalán egy régi, öreg gazdasági épület húzódik, bár elégqé jó állapotban van, (jelenleg FŰSZERT raktár) a mennyezetet — annak idején külön erre a célra Jugoszláviából szállított — vö- rösfenyő-gerendók tartják. A barokk-épület maradhatna, esetleg múzeumnak. Vasrácsos kaput nyitunk és elénk tárul a függőkertek valóságos láncolata: kordonra nevelt körtefák, aztán szőlő, aztán őszibaracksorok, és az öreg várfal tövében — szélvédett helyen — füge érik, bocsásson meq a gazdája, megkóstoltuk, soha nem hittem volna, hogy az „élő” fügének ilyen fura és jó íze van. — Ez érintetlen marad, bűn lenne ennek a kertsornak egységét megbontani, de nincs is rá szükség. Hanem menjünk csak tovább, át a 33. szám alá. Becsengetünk, középkorú kedves asszony nyitja a kaput, tessék csak . . . honnét jöttek? Igen, tessék csak... nagyon szívesen . . . nézzenek körül . .. Az udvar magasságában megáll a tervező. — Ez a pont már eléggé távol esik a templomtól . . . Ebből a magasságból a kertek fölött egy óriási vasbeton-lemezt ve- zetnénk ót a belső várfalig amelynek tetejére mi egy kis csendes és szigorúan zenementes! — eszpresszót képzelünk el. Asztalok, színes ernyőkkel, aztán a presszót kis ajándékpavilonnal összehozni . . . Mit szólsz? Innét belátni majd az egész városfal-vonulatát... — Igen ... de mikor? Dénesi Ödön összekulcsolja a kezét és az égre néz: — Pénz . . . pénz . . . pénz ...! A rendezési tervet mi jövőre, szeptemberre szállítjuk, amelynek alapján készül majd a közlekedési, közművesítési terv, a szanálási terv, aztán a kivitelezés . . . Időt — pontosan meghatározni — most aligha lehet. Annyi bizonyos, hogy az Aradi vértanúk útja és ezzel együtt a városfal kiszabadításának rendezési terve csak része eqy nagy belvárosi rekonstrukciós programnak. Az örea házak közé szorított zöldterületet — egyes kertek kivételével — közkinccsé kell tenni, átjárókkal, sétányokkal, pihenőkkel egyetemben, s ennek méltó keretet nyújt majd a városfal, a Barbakántól a Hunyadi útig . Rab Ferenc A főzés nem gond, csak a választás Pénztárcánk ide nk és ízlésünk szerint P. Gr. Pénz... pénz., pénz..! Az anyavállalatok „gyermekei" Az elmúlt évtizedben tőr AA tént iparfejlesztés leg szembetűnőbb módja a vidék ipartelepítés volt, ami kettő célt szolgált: egyrészt a terme lőerők tervszerűbb, egészsége sebb területi elhelyezését, a ipar „Budapest-centrikusságá nak" mérsékelését; másrészt c kisebb városok, sőt a faival: szabad munkaerejének foglalkoztatását. E folyamat eredményeként jelentősen megnőtt ez ország ipari termelésében, az iparilag korábban fejletlen te rületek szerepe, megoldódtak vagy legalábbis enyhültek az érintett körzetekben a foglalkoztatási gondok, emelkedett a lakosság életszínvonala. (Bács megyében például az ipari foglalkoztatottak száma, tíz év alatt a kétszeresére, az ipar dolgozóknak kifizetett munkabér összege pedig háromszorosára növekedett.) Az új ipartelepek jelentősen hozzájárultak a városok és a nagyközségek fejlődéséhez, a munkaerő pedig a városokba, illetve c fejlettebb infrastruktúrával rendelkező településekre áramlott. Az iparosítás során első számú szempont volt általában a létszámnövelés, a foglalkoztatottság színvonalának emelése. Ahol szabad munkaerő volt, oda telepítettek. Mindegy, hogy milyen ipart és mindegy volt, hogy mi lesz a telepítés későbbi következménye. Mindezek persze erősen befolyásolták az ipartelepítés során létrehozott üzemek termelését, gazdaságosságát, termelékenységi eredményeit. A gondok egyre súlyosabbá váltak, s ezért tavaly, a kormány is foglalkozott az ipartelepítés problémáival. Az akkori határozat értelmében, a Munkaügyi Minisztérium most széleskörű vizsgálatot végzett 189 vidéki ipartelepen, hogy kiderítsék: hogyan alakult az utóbbi 3—4 évben az ipari- és más telec- helyek termelékenysége, illetve a munkaerő gazdaságos foglalkoztatása. A vizsgálatról készült jelentést a legutóbbi kör- mánygyűlésen tárgyalták. A vizsgálat leglényege- AA sebb megállapítása, hogy a telephelyek zöménél az átlagosnál jobb szervezési és egyéb munkafeltételeket találtak. A könnyűipari vállalatok által telepített egységek felénél például már elérték, vagy megközelítették az anyaválla'at termelékenységi színvonalát. A KGM-vállalatoknál ez az arány 77 százalék. Változatlanul gond azonban, hogy a telephelyeken még mindig nincs megfelelő szervező tevékenység, többnyire azért, mert a telepítő vállalatok sorsukra hagyják vidékre kihelyezett üzemeiket. Ennek következtében sokszor hiányzik az átgondolt fejlesztési program, a működtetett géppark elavult, gazdaságtalan a termékstruktúra, hiányzik a telep megfelelő önállósága, illetve az önelszámoló egységek kialakítása vontatottan halad, s mindezeket tetézi a szakember- hiány. A gazdaságos termékszerkezet kialakítása, a géppark modernizálása és az ezekhez hasonló bajok orvoslása persze nem csupán a vállalatok elhatározásán múlik. A tevékenységi kör bővítése minden esetben kisebb-nagyobb fejlesztéseket, beruházásokat követel, s a vidéki telephelyek jórésze bizony pénzszűkével bajlódik. A vizsgálatból leszűrhető egyik tanulság, hogy a telepítő vállalatoknak bizony sokkal többet kell törődniük vidéki termelő egységeikkel. De legalább ennyire fontos, a soron következő telepítések helyes megválasztása. Jónéhány vidéki ipartelep intő példa a telepítés gondolatával foglalkozó vállalatok, intézmények számára: szabad-e pillanatnyi célok érdekében olyan megoldásokat alkalmazni, amelyek a jövőt teszik bizonytalanná? Vértes Csaba
