Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-18 / 97. szám

m3, április 18, DUNANTOLI NAPLÓ 3 Megyei döntés előtt Ösztöndíj diákoknak Fizikai dolgozók félezer gyerekét érinti Baranyában Legalább négyes tanulmányi átlag szükséges Vagy diákotthon yagy ösztöndíj Az átlami oktatásban hivata­losan úgy nevezik: fizikai dol­gozó szülők qyermekei. Támo­gatásuk közérdek, állami fel­adat, Csak így lehet megoldani, hogy lehetőleg minden nem­zedékből az arra rátermettek kerüljenek a társadalom szel­lemi munkahelyeire, Baranyában kétféle ösztön­díj is szolgál erre a célra, az ilyen gyerekek támogatásának sok egyéb módja mellett. Az egyiket központi, állami keret- j bői adják, a másikat megyeiből. Érdemes beszélni erről az ösz- szegről, még akkor is, ha a fizi­kai dolgozó szülők gyermekei­nek számához képest nem túl magas. A megyében és Pécs városában ugyanig az általános iskolákban összesen 5881 gye­rek tanul, s ezekből 4759-nek a szülei fizikai dolgozók. De eb- I bői a 4759-ből nem mindegyik | alkalmas a szellemi pályára. Pécs és a megye gimnáziumai­ban és szakközépiskoláiban — az első három osztályban — pedig 6994 fiú és leány tanul, s közülük 3686-nak a szülei fi­zikai munkások, illetve parasz­tok. Végülis tehát az általános iskolák nyolcadik és a közép­iskolák első, második és har­madik osztályos tanulói között lehet az ösztöndíjat kiosztani, s e néqy osztályban összesen 8445 gyereknek a szülei fizikai dolgozók. Közülük félezernek — a tervek szerint 550-nek — jut az ösztöndíjból. Tehát mintegy 7 százalékuknak. Hogyan választják ki ezt a hét százalékot? — Két lényeges követelménynek kell megfelelni. Az egyik: a család egy főre jutó jövedelemátlagának ala­csonyabbnak kell lennie 900 fo­rintnál. A másik: a tanuló leg­alább 4 egész tanulmányi át- lagesefitoényt érjen el. Más fel­tételek is vannak, például diák­otthoni elhelyezést nem igényel­het az, aki az ösztöndíjra pá­lyázik, azért, hogy az állam ál­tal nyújtott 'kedvezményeket, — az ösztöndíjat és a diákotthoni elhelyezést — arányosan osz- szák meg. De a legfontosabb mégis a családtagok jövede­lemátlaga és a tanulmányi eredmény. Mindkettő figyelembe vétele meglehetősen nehéz. A jövede­lemátlagot például aránytalanul megváltoztathatja a háztáji gazdaság bevétele. Ezért az ösztöndíjakról döntő megyei bi­zottságban mezőgazdasági szakemberek is vannak, akik ezt a jelentkező adataiból ki tud­ják számítani. De a tanulmányi átlag méq nagyobb bizonyta­lanságot rejt magában. Sőt egyenesen ellentmondását, leg­alábbis azzal a felismeréssel szemben, hogy a jegy, az osz­tályzat nem minden, S akkor most éppen ez az egyik leg­döntőbb érv abban, hogy a fi­zikai dolgozó szülők gyereke ösztöndíjjal tovóbbtanuíjon-e, j vaqy sem. De a jegy eltörlése, | helyesebben a háttérbe szőri- j tása nem oldható meg egy- | könnyen. Nagyon sok átszámí­tás, például különböző térítési díjak átszámítása kell ahhoz, hogy később véglegesen el le­hessen térni tőle. Akkor annak a tárgynak az eredményét ve­szik majd figyelembe, amelyik­nek a tanulásában d legjobb képességet mutatta a gyerek, A két alapvető nehézség mellett azonban egyéb okok is nehezítik az ösztöndíjak kiosz­tását. így nagyon sok iskolában nem számítottak arra, hogy ; magas követelményeket támasz­tanak — legalábbis az anyagi 1 rászorultság tekintetében — a j jelentkezőkkel szemben. Nem I gyakorlatias a pályázatra való I jelentkezés időbeosztása sem. | Arra azonban szerencsére csak j eqy példa akadt — a sziget- | vári általános iskolában —, I hogy az ösztöndíjra egyetlen al- j kalmas qyereket sem találtak. Végülis így alakultak a szá­mok: az általános iskolák nyol­cadikosai közül 161, a közép­iskolák elsősei közül 85, a másodikosokból 99, a harmadi­kosokból 76 bizonyult alkalmas­nak, a saját iskolájában tartott első „szűrés" során az ösztön­díjra. Ezen a fórumon 73 je­lentkező kérelmét utasították el. Eddig tehát 421 gyerek maradt a tervezett 550 ösztöndíjra. A végső döntés még hátra van — a megyei fórum. Az ösztöndíj azonban jó dolog, mert elő­segíti a társadalom jövő nem­zedékének eqészséges váloga­tását. Az apróbb qondokon — a jelentkezések időbeosztásán, a válogatás igazságosságának viszonylagos buktatóin, — pe­dig kellő figyelemmel segíteni lehet. Földessy Dénes ZSUZSA Hetekkel ezelőtt Sík Ferenc rendező felhívta Pesten Pálos Zsuzsát. A vonal rossz volt. Sik ordított, Pálos Zsuzsa ordított, mégsem értettek semmit, más­fél hét múlva összefutottak va­lahol és Pálos Zsuzsa most megérkezett Pécsre, mint a Marco Polo milliói című darab leendő Kokacskin hercegnője. A Pécsi Nemzeti Színháznak ed­dig még a nézőterén sem volt. Síket csak hallomásból, jó hí­re után ismerte, amikor idefelé kocsizott, szemben fújt a szél és eszébe jutott a filmszemle. Akkor, néhány évvel ezelőtt még javában főiskolás volt, amikor eljött ide és elhozta Pécsre az első maxiszoknyát. Csipkéset, feketét és — néhá­nyon megszólták érte. Persze, a női fejcsóválások mögött irigy­ség, a férfi megrökönyödés hát­terében pedig afféle „savanyú a szőlő” lelkiállapot rejlett. Mégis — új a város, új a szín­ház, új a darab, új a rendező, szóval ismerkedni kell. — Ez az első eset, hogy évad végén kapok szerepet, várat­lanul — mondja. — Sokat várok tőle, nem zengzetes dolgokat persze, hanem ritka szerepal- kalomnak tartom Kokacsin fi­guráját. Igen sok lányalakot játszottam már, de ez most va­lami új, valahogyan felül áll a sablonon. Az olvasópróba utáni pilla­natokban mondja ezt, amikor minden gondolkodó színész ösztönös pszichológiai kutató munkát végez. Hiszen a jobb darabokat általában nem. is le­het első olvasásra pontosan megérteni, éppen mert a jobb darabok gazdagabbak, sok színű figurákkal. Pálos Zsuzsa most Kokacskin hercegnőről gondolkodik. Bár azt mondia, hogy kicsit kivételes lehetősé­geket kapott az élettől. A fő­iskolán ugyanis vizsgaképpen eljátszhatta Szép Ernő Azrájá- ban Leilát, egy igencsak költői lényt, akinek szerelme tragé­diába torkollik, de könnyebb, mesésebb, szépernőibb az a történet. — Akkor a Leila alakjában már meglegyintett valami... Tudja, azt hiszem a színpado­kon körülbelül tízféle nőalak szerepel, s eltekintve egy-két tragikus alaktól — nem is a leg­jobb színben tárgyalják a nő­ket. A fiatal színésznő, aki vagy húsz nőalakot öltött már ed­dig, Kokacskin hercegnőről gondolkodik tehát. Nemcsak szerep adta kötelességképpen, hanem azért is, mert rokon­szenves ez a karakter. Némi töprengés után ugyanis így pióbálja megrajzolni: — Egy teljesen pozitív, az ér­zelmei mellett kitartó, csak a szerelemben élő, a mostani, anyagiakat hajszoló szokások­tól gyökeresen eltérő, ideális, az érzelmeket, a lelket szerető világról és lányról van szó. Hi­szen Külaj kán ebben a világ­ban neveli ezt a kishercegnőt. Nagy öröm nekem, hogy most nem az érdek oldaláról beállí­tott nőt játszhatok. És még élet­képes is. Még Sík Ferinek ser» Fiatal az „alma mater*... Jubiláló „komarovisták // Az iskolában vagyok, és ke­resem az iskolát. Az olajzöld folyosófalakat, a kétszárnyú tan­teremajtókat, a fakult tablókat a falon, amelyről Garbó-frizu- rás lányok, és professzor-szigorú fiúk néznek le ránk, a rézcsen­gőt a lépcsőfordulóban, a bice­gő lábú Sándor bácsit, akit mar csak a latin tanárunk titulált pedellusnak ... Dehogy az iskolát keresem. Az évtizedes diákemlékeimet —, amelyeket soha, sehol másutt nem fogok meglelni, csak ott abban az épületben, ahol a második emeleti folyosó egyik tablójáról magam is világmeg­váltó tekintettel meredek a mostani diákokra ... És itt, eb- | be a kétemeletes, nagyablakós, inkább játékosan vidám, mint szigorú küllemű iskolába csak a „komarovisták" járhatnak ha­za ... ,Alma mater", hallottuk sok­szor az iskolai ünnepségek ün­nepi szónoklataiban, s most amikor a pécsi Komarov Gim- | názium folyosóit járom, nem ( tudok szabadulni a kaján gon­dolattól: lehet-e egy tíz eszten­dős iskolát „materként" tisztel­ni? -a Persze, hogy lehet. Az igaz- I gatóné, Szentirányi Józsefné azt I ígérte, öregdiákokkal is fognak ] találkozni, — a legöregebbek- ! kel, akik először végeztek a kö­zépiskolában. Lemegyünk a lépcsőn, a KISZ klub felé, s az igazgatónőt miniszoknyás lá­nyok, enyhén hosszú hajú fiúk rohanják meg „csókolom Ica néni” csatakiáltással, a fiúk most már megkockáztatják, hogy „tetszik tudni, semmit sem vál­tozott", fényképek és sztorik ke­rülnek elő, a virágnyaláboknak vödröt kell keríteni... Hát ők a tízesztendős Koma­rov Gimnázium öregdiákjai. Akaratlanul össze kell hason­lítani a képet: egy seregnyi gyerek és tizenhárom tanár áll a pécsi, uránvárosi Misi cuk­rászda előtti téren, — tanév­nyitó ünnepséget tartanak. Fu­ra, formabontó, a hittől ünne­pélyes évnyitót: az iskolaépület ugyan már megvolt — igaz, albérletben —, de sem ünnep­lésre alkalmas udvar, helyiség, sem berendezett tanterem nem várta a diákokat —, mégis hit­tek abban, hogy 1963 szeptem­berében egy új középiskola alapjait rakták le. Hagyomá­nyok, neves elődök, országos hírű egykori tanítványok, tisz­teletben tartandó, megkü.ön- böztető szokások nélkül, a sem­miből. Ez a kép tíz esztendős. A másik pedig egészen friss, tegnapi: 667 diák, 43 tanár és 17 óraadó ünnepelte, hogy a tíz év előtti névtelen gimná­zium jogutódja, az időközben új épületbe költözött, Komarov nevét felvett gimnázium igenis középiskola, sőt rangos, hagyo­mányait maga teremtő közép­iskola lett. Bizonyságul számo­kat kellene sorolni: hány mil­lióért épült az 1967-ben át­adott, Tillai Ernő tervezte isko­la, kik kezdtek, hányán, s mi­lyen eredménnyel végeztek, mennyien jutottak felsőfokú tan­intézetekbe, kik és miért kaptak kitüntetést, oklevelet, serleget az elmúlt tíz esztendő alatt... De ez amúgy is benne van a Ko­marov Gimnázium és Szakkö­zépiskola erre az alkalomra ki­adott évkönyvében, — és úgy érzem, most a számok bizonyító erejére hivatkozni annyi lenne, mint a szülői házra emlékezve arról beszélni: hány szoba is volt benne ... mondtam, de megpróbálom a Szép Ernő-féle Leila szerep ide­jén megérzett tulajdonságokat most erőteljesebben kibontani Kokacskinban. De külön kell majd választanom a két alak hasonlatosságait az eltérései­től. Társulatában, a budapesti József Attila Színházban a Szó­kimondó asszonyság musical­változatában szántak neki sze­lepet. De elengedték Pécs'e, mert az új közönség új éltető közeg lehet egy fiatal színésznő számára, s ilyen változásban Pálos Zsuzsának eddig nem volt része. Most tehát itt próbál. Oko­san, ügyesen, és kislányosan. Furcsa érzés művésznőnek szó­lítani. Pusztán ez illik hozzá, egyszerűen és összefoglalóan: Zsuzsa. f B, „Komarovisták." Apróság ugyan, de ez a városszerte hal­lott elnevezés már rang. Nehe­zen szerzett, sok előítéleten győ­zedelmeskedő, jogos büszkeség­gel használt, szép csillogásé „márkanév”. Ha nem lenne így, vajon miért váltanák magukat „komarovistáknak” a Bánki Do- nát utcai iskolában végzett j öregdiákok, miért járnának ott­honos biztonsággal abban az iskolában, amelyet felnőttként láttak először, miért rendezné­nek zsíroskenyeres-pirospaprikós találkozókat, úgy ahogy a régi teadélutánokon volt, miért hoz­nák el a koruk szerint alig fel­nőtt, volt diákok bemutatni fér- jüket-feleségüket, s az újszülöt­teket a leendő „komarovistá- kat”, akik már a papa vagy | mama tablóképét is megtalál­ják a folyosón? Hazajönnek az akkor még nem volt otthonba, ahol nem az ismerős termek, szögletek, folyosók, hanem az ismerős ta­nári kar. szellem, légkör, sze­retet fogadja őket, — talán a minden édeskés romantikától megfosztott „alma mater",.. A jubileum alkalmából ren-. dezett kiállításon is a megkü­lönböztető apróságokat kere- . sem —, azokat, amelyek hitem | szerint az iskola egyéniségét adják. Az egyik falon például díszes oklevelek: „Miss Cérna- tündér”, „Miss Madzagtündér", „Miss Kötéltündér”, — vagyis az iskolai hímzőverseny győztesei­nek trófeái. Mulatságos és ha­lálosan komoly: a lányok egy­mást törik a kitüntető címekért Persze igázi trófeák Is vannak szép számmal: helikoni döntők­ről, tanulmányi-, sport- és mű­vészeti versenyekről... — A bolondos ballagást is a mi diákjaink kezdték először Pécsett, — mondja Szentirányi Józsefné — na nem mondhat­nám, hogy átütő sikerrel... Az első ballagókért ugyanis ő ballaghatott a rendőrségre, mi­vel nem tudták mire vélni a rongyos-bolondos csapatot, — most pedig mór majd minden pécsi középiskolában követik a „komarovistákat", — persze az utolsó felvonás nélkül ... ' Nevezetes ünnep a postafor­galmi szakközépiskolások hiva­tali eskütétele, minden eszten­dő január első tanítási hetének szombatján. Ilyen nincs ám má­sutt, — meg is adják a módját a rangos vendégek, s a három megyéből jött szülők előtt... És még valami: lehet, hogy csorbaigazság, de leírom, mert diákkoromból gyökerezik: nem is igazi gimnázium az, ahol ne lenne kicsapott diák. Hát náluk van. * Tőmondatok a jegyzetfüzet­ből. 1970—71-es tanév: német tagozatot indítanak. Egy évvel később: matematika tagozat. A most szeptembertől kezdődő tanévben: testnevelés tagozat. Új nagyméretű tornaterem épül. A szakközépiskolába járók geo­déziát és postaforgalmi ismere­teket tanulnak (a „komarovos” geodéták elhozták az országos verseny első három helyezését). Hatalmas udvar, paragrafusok mentén kijárt, társadalmi mun­kában épített sportpályák. „A semmiből indult iskolának leve­gője van”... Ha úgy tetszik többfélekép­pen lehet érteni. D. Kónya József Megyei­pedagógus ankét Kétnapos megyei pedagógus­ankét kezdődött tegnap, ked­den délelőtt a Doktor Sándor Művelődési Központban, óvo­dák, általános és középiskolák vezető pedagógusai, illetve szakfelügyelői és szülői munka- közösségek meghívott tagjai ré­szére. Az ünnepi megnyitón megje­lent Csorba Tivadar, a Megyei Pártbizottság munkatársa, to­vábbá Bujdosó László, a Peda­gógus Szakszervezetek megyei bizottságnak elnöke. Az ünnepi megnyitó beszédet Bernics Fe­renc, a Megyei Tanács Művelő­désügyi Osztálya vezetője mondta. Az első napon Molnár Gyu­lát, a Művelődésügyi Miniszté­rium Tanácsi Főosztályának ve­zetőjét és Bárdy Lászlót, a Me­gyei Tanács Művelődésügyi Osztály iskolai csoportjának ve­zetőjét kérték fel vitaindító elő­adások megtartására. Az ankét második napján, tehát ma a két előadás alapján összegezik a közoktatáspolitikai párthatá­rozat eddigi eredményeit és azt, hogy miként alakult a szocia­lista nevelés a párthatározat szellemében. A szülőkkel közö­sen beszélik meg, hogyan ér­vényesül a társadalom, a csa­lád és az iskola együttes szere­pe a nevelési feladatok megva­lósításában. Szó lesz iskolaszer­vezési és metodikai problémák­ról is. Többek között ismertetik az osztályozással, a tananyag- csökkentéssel kapcsolatos újabb terveket, a bukott tanu­lókat segítő pótlófoglalkozások rendszerét és a „vegyes élet­korú” KISZ-szervezetek kialakí­tásáról szóló elképzeléseket, Gépkocsi* hitelakció pedagógusoknak Pedagógusok részére az OTP kedvezményes gépkocsivásárlá­si akciót indít. Boranyában 24 személygépkocsi: 12 Zaporo- zsec, 6 Zsiguli, 2 Polski Fiat 1500-as; 2 Moszkvics 412-es, 3 Moszkvics Combi OTP-hitellel vásárolható. Ezzel a kedvez­ménnyel csak az lehet autó- tulajdonos, aki még lakásépí­tési kölcsönt nem vett igénybe; aki tanyán tanít vagy külterü­letről jár be az iskolába. To­vábbi feltételek: ha lakóhelyé­ről menetrendszerű közlekedés hiánya miatt nehezen éri el munkahelyét, s ha szakfelügye­lőként, vagy körzeti iskolaigaz­gatóként a tagiskolákba láto­gat. Nemzetközi gyermekrajzpályázat Hit tudok a Moncadáról? A Kubai Úttörők Szövetségé­nek Országos Tanácsa, a Mon- cada laktanya megrohamozásá­nak 20. évfordulója tiszteletére nemzetközi gyermekrajz-pályá- zatot hirdet. A rajzok témájá­nak kapcsolódnia kell a San­tiago de Cuba-i Moncada lak­tanya 1953. július 26-i megro­hamozásának 20. évfordulójá­hoz. Azon a napon a Fidel Castro vezette fiatalok egy cso­portja megtámadta a Kubát sanyargató diktatórikus rend­szer legnagyobb katonai erő­dítményeinek egyikét, megmu­tatva a követendő utat, újra fel­élesztve a harcokat a hegyek­ben a szabadság kivívása érde­kében 90 mérföidnyire az ame­rikai imperializmustól. A pályázaton csak úttörők és kisdobosok vehetnek részt A pályamű mérete 50x50 centimé­ter legyen. A rajzhoz egy lapot kell mellékelni o pályázó sze­mélyi adataival (név, lakcím, életkor, iskolai végzettség). Egy- egy pajtás két rajzzal pályáz­hat. A pályázatokat 1973. má­jus 20-ig kell elküldeni a Ma­gyar Úttörők Országos Elnök­sége címére (1387. Budapset Balassi Bálint u. 16.) A díjazottak diplomát kapnak a Kubai Úttörők Szövetségétől, a 10 legjobb pedig meghívást a „Július 26.” nemzetközi tábor­ba. A legkiemelkedőbb alkotá­sokat a nemzetközi úttörőtábor­ban is kiállítják. KONFEKCIÓ ÜZEMÜNKBE, szabászati szakmunkásokat betanított munkásokat, vágókat, rajzolókat felveszünk Jelentkezés: PÉCSI VEGYESIPARI VALLALAT. LOTZ KAROLY UTCA 2.. SZÁM y V

Next

/
Oldalképek
Tartalom