Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-27 / 76. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napio XXX. évfolyam, 76. szám 1973. március 27., kedd Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ünnepi A munkásoké lett a gyár... nagygyűlés az ipar államosításának 25. évfordulója alkalmákál A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának Elnöksége hétfő délután a Vasas Szakszervezet székházának dísztermében ünnepi nagygyűlést ren­dezett az ipar államosításának 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepi nagygyűlésen részt vett Foek Jenő, a Miniszterta­nács elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Ajtai Miklós és dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei, dr. Szekér Gyula ne­hézipari miniszter, a Központi Bizottság tagja. Jelen volt az Elnöki Tanács, a kormány több tagja, ott voltak a Szocialista Munka Hő­se cimmel kitüntetett dolgozók, vállalati igazgatók, munkások. A Himnusz hangjai utón az ünnepi nagygyűlést az elnöki tisz­tet betöltő Apró Antal nyitotta meg, majd dr. Szekér Gyula nehéz­ipari miniszter mondott ünnepi beszédet. Dr. Széftér Gyula beszéde Az új. kizsákmányolásmentes társadalom építésének kiemel­kedő állomásához érkeztünk 25 évvel ezelőtt: államosítottuk a száznál több munkást foglal­koztató üzemeket, A kizsákmányolok tulajdoná­nak kisajátításával, a munkás- osztály jogos eszközeit vette a saját kezébe, hogy „közbirtokolt jussát" immár az egész dolgozó nép érdekében és javára hasz­nosítsa. Negyedszázaddal ezelőtt ép­pen ezen a helyen, ebben a te­remben hozták nyivánosságra a nagy eseményt. A „Szabad Nép" így tudósított róla; 1948. március 25-én délután többszáz ünneplőbe öltözött munkás sietett tanácskozásig a Vasas Székházba, A megbeszélés célját csak az előadótól tudták meg, aki kö­zölte: „azért hívtuk össze ezt a mai értekezletét, hogy rend­kívüli nagyjelentőségű kormány­intézkedésről tájékoztassuk önö­ket. Sokszor vetették fel a dol­gozók az elmúlt években, hogy amikor dolgoznak, vájjon ma­guknak épitenek-e? Mj mindig azt mondtuk, építsetek, mert magatoknak építlek. A két munkáspárt egyesülése lehető­vé tette ennek megvalósítását. A mai Minisztertanácson el­határozták mindazon üzemek­nek az államosítását, amelyek 100 munkásnál többet foglal­koztatnak Egy pillanatra néma csend Üli meg a termet. Aztán a meg­lepetéstől felocsúdott emberek felugróinak helyükről, kalapju­kat lengetik, éltetik a kormányt. Hirtelen csend lesz, mindenki az Internacionálét énekli . . így szól a korabeli tudósítás. Ma sem lehet megindultság nélkül hallgatni. A mai ünnepélyes megemlé­kezésen tisztelettel hajtjuk meg az elismerés zászlaját mindazok előtt, akik részt vettek a mun­kásosztály e dicső tettének kiví­vásában. Nagyon mélyről indultunk. Az új élet hatalmas szenvedések és megrázkódtatások közepette született, A háborúban elveszí­tettük nemzeti vagyonúnknak közel 40 százalékát. Némák és termelésre képtele­nek voltak a avárak. A mező- gazdaságon belül a háború léqiobban az állattenyésztést sújtotta. Hazánk felszabadulása és a gyárak államosítása kö­zött mindössze három év telt •I, De micsoda három év volt ez! Politikai küzdelmekben, nagy osztó lyösszecsa pások ban bővel­kedő, amelynek során vissza­szorítottuk a reakciót, létrehoz­tuk az új demokratikus rend alapjait, megvalósítottuk a föld­reformot, a nagybankokat álla­mi ellenőrzés alá hfelyeztük, bevezettük a 8 órás munkana­pot, az évi fizetett szabadságot. Túlzás nélkül mondhatjuk: a régi világot a sarkából kidöntő események időszaka volt az éle­tünkben. A földreform során 5,6 millió katasztrális holdat vettünk igénybe és ennek nagyobb ré­szét kiosztottuk a mezőgazda- sági munkások, cselédek, tör­pe- és kisbirtokosok között. A parasztság megkapta jogos jussát, a földet, A föld végre azé lett, aki megműveli. Ezzel végérvényesen eldőlt az ezer­éves per! Nagy nehézségek közepette a romos és nyersanyaghiány- nyal küzdő üzemekben is meg- j kezdődött a termelés és meg­indult a közlekedés, A munká­sok — ki öntudattól, ki élet- ösztöntől vezettetve — nagy nélkülözések közepette, hozzá­fogtak az új élet építéséhez. 1946. január 1-vel állami ellen­őrzés alá vettük a szénbányá­kat. A dolgozókra súlyos csapás­ként nehezedő infláció felszá­molására 1946. augusztus else­jével megvalósítottuk a stabili­zációt, megszületett az új pénz, a forint. Kezdetét vette a nagytőke „epének korlátozása. 1946. végén állami kezelésbe vettük az öt legnagyobb nehézipari vállalatot. Megalakult a nehéz­ipari központ, amely fontos sze­repet játszott az állami keze­lésbe vett nagyüzemek irányítá­sában, az államosítás előkészí­tésében, majd az új ipari ve­zetők kinevelésében. 1947, augusztus elsejével be­indult a hároméves terv, ugyan­ezen év őszén államosítottuk a nagy bankokat. 1948. márciusában a népi de­mokratikus hatalom újabb, most már döntő csapást mért a nagytőke gazdasági hadállá­saira, amikor közvetlenül és tel­jesen államosította a száz mun­kásnál többet foglalkoztató vál­lalatokat, Az államosítás mint­egy 600 vállalatot érintett, amelyek 160 ezer dolgozót fog­lalkoztattak. Ezzel a gyáripar­ban dolgozók több mint 80 százaléka állami irányítás alatt álló üzemekben dolgozott. A népi demokratikus hata­lom a bankok és vállalataik és a qyárak forradalmi kisajátítá­sával proletár diktatúrává fej­lődőt. Az államosítással a népgaz­daság szocialista szektora az iparban túlsúlyra jutott, fel­ölelte a bányaipar csaknem egészét, a gyáripar négyötö­dét és az egész nagyüzemi köz­lekedést. Az ipar államosítása megteremtette a feltételeket az állami kül- és belkereskedelem megszervezéséhez. Kedves Elvtársak! A felidézett történelmi ese­mények mozgatóereje a forra­dalmi munkásosztály volt, a fő szervezője és irányítója pedig a Magyar Kommunista Párt Az államosítást követően ha­talmas lendületet vett e mun­kakedv, kibontakozott éj töme­gessé vált a munkaverseny, amelyekben részt vett az üze­mek majd minden dolgozója. Soha eddig nem látott terme­lési eredmények születtek: a munka trónfoglalása volt ez: robotból „becsület és dicsőség (Folytatás a 3, oldalon) Kádár János elvtárs fogadta Abdullali Al-Ohmart Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára hétfőn a KB. székházában fo­gadta Abdullah Al-Ahmart, az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának főtitkárhelyettesét, és a küldöttség tagjait. A Szíriái Arab Köztársaságból érkezett delegáció az MSZMP Központi Bizottságának meghívására tar­tózkodik Magyarországon. A szívélyes baráti találkozón részt vett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A TARTALOMBÓL Változások az egyiptomi vezetésben (2 old.) Hi lesz a legközelebbi Nixon*kifogás? (2. old.) Díszünnepség a pécsi színházban (3. old.) Könyvek 50 százalékos engedménnyel (4. old.) Tüzelőakció (4. oldj Vendégvárás Mecsekalján (5. old.) Békekölcsön­sorsolás (6. old.) A hét vége sportja (8. old.) Választási gyűlések Választási gyűlést tartottak hétfőn este Mágocson a köz­ségi művelődési házban. A megjelenteket, a mágocsi dol­gozókat, a község vezetőit és a meghívott vendégeket a he­lyi úttörők rövid műsorral kö­szöntötték, majd Rajnai Sán­dor, a körzet megyei tanács­tagjának, a gyűlés elnökének megnyitó szavai után Palkó Sándor országgyűlési képviselő mondott választási beszédet. Elöljáróban kifejtette, hogy nem a község, a járás sajátos gond­jairól, problémáiról kíván szól­ni, — erről amúgy is sokat be­széltek a jelölőgyűléseken és más fórumokon — hanem né­hány, az egész országot érdek­lő aktuális kérdésről, hétköz­napjainkról. — Pártunk Központi Bizott­sága a tél végén, a két kong­resszus félidejében mérlegre tette a kongresszus határoza­tainak végrehajtását, megvizs­Baranyai kitüntetetlek A nagyipar és a kereskedelem államosításának 25. évfordulója alkalmából az eredményes munka elismeréseként kitünteté­seket adományozott a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa. A ki­tüntetések egy részét Losonca Pál, az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át tegnap 1— hétfőn -—dél­ben a Parlament kupolacsarno­kában. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János] az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Pocit lenő, a Minisztertanács el­nöke, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Cseterki Lajos, a Népköztársp- ság Elnöki Tanácsának titká­ra. A kitüntetési ünnepségén j%- len volt a kormány több tagja. A vendégeket és a kitüntetetteket Losonczi Pál köszöntötte, majd a kitüntetések átadására került sor. A Munka Érdemrend arany fo­kozatát 69-en, az ezüst fokoza­tát 153-an, a bronz fokozatát 220-an kapták, A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a nagyipar álla­mosításának 25. évfordulója al­kalmából eredményes munkájuk elismeréséül baranyai dolgozó­kat is kitüntetésben részesített. Böröcz Istvánnak, a Mecseki Szénbányák vájárának, Fritz Fe- rencnének, a Baranya m. Tej­ipari Vállalat üzemi munkásá­nak, Gönczi Gyulának, a Sziget­KS/D NAPLÖ, TELEFOTO Az Elnöki Tanács a nagyipar és a kereskedelem államosításának 25. évfordulója alkalmából ki­tüntetéseket adományozott. Képünkön a kitüntetés után Kádár János üdvözli Salgó Erzsébet nyugal­mazott minisztériumi főosztályvezetőt, vári Konzervgyár nyersanyag át­vevőjének, Stenczer Bélának, a Baranya megyei Élelmiszerkeres­kedelmi Vállalat boltvezetőjé­nek, Varga Lászlónak, a Mecse­ki Ércbányászati Vállalat vájárá­nak, Vissi Vendelnek, a pécsi Pannónia Sörgyár főkönyvelőjé­nek a Munka Érdemrend ezüst fokozata; Dévai Lajosnak és Kiss Gézá­nak, a Mecseki Szénbányák vá­járainak, valamint Tonini János­nak, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat ács szakmun­kásának a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetések átadása után az Elnöki Tanács fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. gálta, hogy a határozatok kö­zül, melyek váltak be teljes egészében, melyek igényelnek kiigazítást, — és általában azt, amit a nép a párttól, a párt vezetésétől várt, bekövetke­zik-e? Megállapíthatjuk: a népgazdaság elé kitűzött gaz­dasági célokat ebben az idő­szakban is elértük, ugyanakkor az életszinvonal is állandóan, tervszerűen, a meghatározott mértékben emelkedik, — mond­ta Palkó Sándor, Beszédének további részében a kormány programjáról. ón­nak helyi érvényesítéséről szólt, érintette az új választási rend­szer adta lehetőségeket, majd mindannyiunkat foglalkoztató, gazdasági, gazdaságpolitikai kérdésekről adott áttekintést. Palkó Sándor külön kitért az áremelkedés, béremelés kérdé­sére, szemléletes, hétköznap! példákon keresztül érzékelteti® életszínvonalunk alakulását, arányba állítva a megnöveke­dett igényekkel. Beszédének be­fejező részében a kormány, - a következő években végrehaj­tandó — terveiről beszélt: — Még ebben az ötéves tér** ben tervezi a kormány, hogy az egészen kis nyugdíjakat emeli, a népgazdaság erejéhez mér­ten. A nemzeti jövedelem ala­kulásának megfelelően várható a családi pótlék és a gyermek- gondozási segély összegének emelése is, — mondta. Szólt néhány megoldásra váró fel­adatról, így egyebek között a szarvasmarha-tenyésztésről, zöldségtermelésünkről, a mun­kaidő-csökkentés általánossá tételéről. A közvetlen hangú, minden lényeges kérdést érintő és ma­gyarázó választási beszéd után a gyűlés Rajnai Sándor elnöki zárszavával ért véget. * Választási nagygyűlés volt tegnap este Pécsváradon, a Mű­velődési Házban. A nagygyűlé­sen felszólalt Komár András or­szággyűlési képviselő, majd a nagyközség jövőjével kapcsola­tos dia-vetítéssel egybekötött fó­rum következett. A nagyközség központjának rekonstrukcióját Is­mertető előadás után a Magyar- országi Németek Demokratikus Szövetsége és a HNF szervezé­sében Pécsváradra érkezett pi- lisvörösvári német kultúrcsoport adott 1 órás színvonalas műsort. * A népfrontmozgalom nagyköz­ségi eredményeit, a fejlesztési terveket ismertette többek között Német István országgyűlési kép­viselő tegnap este Szentlőrincen, a művelődési házban tartott vá­lasztási nagygyűlésen. A nagy­gyűlést a szentlőrinci 1 -es szá­mú általános iskola úttörőzene­karának élményt adó játéka ve- zeffe be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom