Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-18 / 67. szám

\ Béremelés — 34 milliónak 197 S végéig 31 százalékos reáljövedelem-növekedés Az ötéves terv elmúlt két esztendeje alatt 34 millió szovjet dolgozó, vagyis a felnőtt lakos­ságnak körülbelül egy negyede mondhatta el, hogy jelentősen emelkedett a keresete. Az elő­irányzatokat teljesítve az állam a munkások és alkalmazottak bérét 7 százalékkal növelte, a kolhoztagok jövedelme pedig 8,1 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaságban a gépkezelők száma o kolhozokban és a szovhozokban mintegy 4 mil­lió. Egy traktoros korábban a napi norma tel­jesítéséért 5,6—6 rubelt kapott. Ma a szántásért, vetésért, betakarításért a körzettől függően na­pi 5,8—7 rubelt fizetnek. Ezenkívül a gazdaság­ban ledolgozott évek alapján korpótlék (8—16 százalék), s magas prémium jár azoknak, akik különösen gondosan karbantartják a gépeiket. Két év alatt a vasutak és a metró közepes fizetésű kategóriába sorolt munkásainak és al­kalmazottainak — összesen 2,3 millió embernek emelkedett a bére. A mozdonyvezetők szak­képzettségüknek megfelelően » 25 százalékig terjedő összeget kapnak a fizetés mellett. A korábbi fizetésekhez képest 600 000 orvos keresete emelkedett átlag 23 százalékkal. A béremelésnél figyelembe vették az orvosokra váró feladatok bonyolultságát, így az üzemi or­vosoknál 32, a mentőszolgálatnál pedig 35 szá­zalékos a fizetésnövekedés. Az iskolákban és a szakmunkásképző intéze­tekben dolgozó 2,6 millió pedagógus fizetése átlagban 21 százalékkal nőtt. A gyermek-intéz- mértyek dolgozóinak bére 29 százalékkal nőtt. Ok ma 9,6 mil|ió bölcsődés és óvodás gyermek neveléséről, ellátásáról gondoskodnak. Az is­kolák testnevelő tanárai, szakfelügyelői ugyan­csak kaptak fizetésemelést. S ezzel még ko­rántsem értünk a lista végére. A falvaktól tá­vol levő legelőkön állataikat kísérő pásztorok jövedelme 12—25 százalékos pótlékkal emelke­dett. Nagyobb lett a pótdíj a könnyű-, az élel­miszer- és a gumiipari üzemekben éjszakai mű­szakot teljesítő munkások számára is. A kilencedik ötéves terv, amelynek első két esztendeje már eltelt, módot ad rá, hogy 1975 végéig a 250 milliós Szovjetunió minden lako­sának 31 százalékkal emelkedjék a reáljöve­delme. (APN) Kik voltak a taraszkánok? Újabb elmélet a mexikói indiánokról A chilei választás eredményei ismertek. A Népi Egység „túléite” a chilei jobboldal dühödt rohamát és az élelmezési nehézségek ellenére is még többen igent mondtak az Allende vezette kormány politikájára A baloldalra szavazók egy csoportja Santiagóban Az okok nem azok, amelyeket az ellenzék állít Miért van élelmiszer-fejadag Chilében? A The Observer erre kereste a választ a sorsdöntő március eleji választások előtt. A chilei változásokkal csak részben szimpatizáló lap cikkírója Hugh O’Saughnessy az okokat a következőkben találta. Allendének valóban nem volt más választása, mint a fejadag bevezetése. Hiány volt néhány alapvető élelmiszercikkben, hosszú sorok álltak az üzletek előtt és virágzott a feketepiac, ahol a hivatalosan ellenőrzött ár ötszörösén cseréltek gazdát A spekulánsok későbbi célok­ból felhalmozták az élelmiszer­készleteket Az ellenzék ' azt híresztelte, hogy a kormány agrárreform- tervei teljes zűrzavart idéztek elő. A gazdaságok élelmiszer termelését sikerült azonos szin­ten tartani, noha a tulajdon- viszonyokban bekövetkezett változások valóban okoztok problémákat Az élelmiszerhiány két oka, «mely nincs összefüggésben a szükséges agrárreformmal: A szegény családok százez­rei, akiken Allende az elmúlt két évben a jövedelem újra­elosztásával igyekezett segíteni azt teszik, amit a szegény csa­ládok mindenütt a világon, ha pénzhez jutnak: élelmiszerekre költik és bizonyos élelmiszerek kereslete megkétszereződött A feketepiac arra ösztönözte a parasztokat, hogy termékeiket pult alatt adják el. A világpiacon 1972-ben az élelmiszerárak emelkedtek, a tejtermékek árai megkétszere­ződtek, ami pedig a marhahús árát illeti, arról már jabb ha nem is szólunk. Chilének tehát ma­gas áron, külföldről kell besze­reznie az élelmiszert. A Kenne- cott-kampány azonban meg­nehezíti az importhoz szüksé­ges valuta megszerzését min­dent elkövet, hogy meggátolja o chilei réz eladását, noha ebből származik Chile export­jának négyötöde. Ez a két ok, amit nem egé­szen a mi optikánkkal nézett a cikkíró, de a lényegre így is rávilágít. Végül hozzáteszi: Azóta, hogy a Szovjetunió és más országok hitelt folyósítot­tak Chilének a gondokat rész-- ben sikerült enyhíteni. (THE OBSERVER) A XV. századi Mexikóban, amikor a hatalmas azték nem­zet meghódította a környező területeket és sok más indián társadalmat legyőzött, a kevés­sé ismert taraszkán civilizáció azon kevesek közé tartozott, amely fölébe tudott kerülni az aztékoknak. Ennek okát a történészek és archeológusok sokáig nem lel­ték. Nemrég azonban a colum­biai egyetem egy kutatója, aki felfedezte az egyik kulcsfontos­ságú települést i. e. 500-ból, el­méletet állított fel a rejtély meg­oldására. A taraszkaiak, állítása szerint, központosított kormánnyal ren­delkeztek s erőteljes territorialí- tási érzékről és olyan politikai ravaszságról tettek tanúsá­got, amellyel képeseknek bizo­nyultak a velük határos nemze­tek megnyerésére a taraszkai területek védelmében. A többi indián társadalom­nak, amely megadta magát az aztékoknak, nem sok érzéke volt a nemzeti határok iránt, ame­lyeket védeni lehet, hanem ehe­lyett akkor igyekeztek harcolni a beözönlő aztékok ellen, ami­kor egyenként elérték és körbe­fogták a településeket, egyiket a másik után. Az elmélet szerzője, Shirley Gorenstein kijelentette, hogy nincs elég bizonyítéka az elmé­let helyességének igazolására. További vizsgálatokra és a Me­xikó Citytől 90 mérföldnyire északnyugatra levő terület to­vábbi feltárására van még szük­ség. A település helyét tavaly nyá­ron fedezték fel, amikor a co­lumbiai egyetem könyvtárában található évszázados spanyol dokumentumban említett kilenc „erődítményt" keresték. A fel­jegyzések a XVI. századból szár­maznak, amikor Spanyolország legyőzte az aztékokat A településeket az azték és a taraszkán területek határán említették, és Gorenstein azt gyanította, hogy esetleg itt van a rejtély kulcsa. A kutató légi felvételekkel kezdte a vizsgálódást és talált a képeken öt olyan pontot amelyek megközelítőleg úgy helyezkedtek el egymáshoz ké­pest ahogyan a dokumentumok leírták, és mindegyiket meglá­togatta, hogy tanulmányozza jellegüket. Mindegyikről kide- 1 rült, hogy települések romjai. A nemzetköziség felülkerekedik ű Vatikánban Az o/aszofc utón franciák, spanyolok, ncmettk AZ OLDALT SZERKESZTETTE: kaszon József Az olaszok, akik hosszú ideig uralták a római katolikus egyház központi adminisztratív testüle­tét, a Római Kúriát, ma — a Vatikán közelmúltban közzétett adatai szerint — alig egyhar- madát teszik ki ennek a testü­letnek. A Vatikán nemzetköziségének fokozódása az 1962-től 1965-ig tartó II. Vatikáni Zsinat ered­ménye. Az egyház vezetői 2041 szavazattal 54 ellenében fogad­ták el azt a javaslatot, hogy a Kúria és a pápai diplomáciai testület nem olasz tagjainak számát fel kell emelni. A Vatikán hivatalos nyelve egészen a közelmúltig a latin és az olasz volt. „Ma angol, francia és spanyol nyelven is kapunk emlékiratokat és doku­mentumokat a Kúriától” — mondotta az egyház legerősebb szerzetes rendjének, a Jézus Társaságnak egyik vezetője. „Semmi probléma: a legtöbb jezsuita nyelvtudó ember.” Noha számszerűen kevesen vannak, az olasz egyházi sze­* mélyiségek továbbra is kezük­ben tartják a kulcspozíciókat és feltétlenül fölényben vonnak a hatalmi központban, a vatikáni Államtitkárságon. A pápai végrehajtó iroda ve­zetője francia — Villát bíboros. A legbefolyásosabb személyiség azonban egy államtitkár-helyet­tes, Giovanni Benelli, egy olasz, aki valamikor VI. Pál pápa tit­kára volt, amikor ez utóbbi az államtitkárságon működött. Egy másik olasz, Agostino Casaroli a pópa fő tanácsadója nemzetközi ügyekben. A Vatikán „kommunista-szakértője" és az egyház közügyekkel foglalkozó tanácsának titkára. Az államtitkárságon szolgála­tot teljesítő mintegy 150 tiszt­viselő kétharmada olasz. Noha legtöbbjük felszentelt pap, a pápa végrehajtó irodá­jában néhány apáca és világi ember is tevékenykedik, vala­mennyien szigorú titoktartást fo­gadtak. A Kúria létszáma az 1961-es 1322 főről 1970-re 2260-ra emel­kedett. 1961-ben a Kúriának 749 olasz és 573 nem olasz tisztvi­selője volt. 1970 végére az ola­szok száma 854-re, míg a nem olaszoké 1406-ra emelkedett. Értesülések szerint ez az irány­zat tovább folytatódik. A Vátikán szóvivője a nem olasz tisztviselők csoportját nem bontotta fel nemzetek szerint Egy jezsuita szerzetes 1970-es felmérése szerint azonban 5,7 százalékuk volt amerikai — és ez az arány jelentősen azóta sem emelkedett. Az olaszok után sorrendben legnépesebb a franciák, a spanyolok és a né­metek tábora. A Vatikán mintegy 2000 sze­mélyt foglalkoztat mint a biz­tonsági szolgálat embereit, aj- tónállókat, küldöncöket, nyom­dászokat, karbantartókat és egyéb munkásokat. Ez a részleg a 70 főnyi svájci gárdától el­tekintve csaknem kizárólag ola­szokból áll. A kúriai tisztviselők középré­tegének fizetése átlagban havi 350 dollár. Az utóbbi időben egyre több elégedetlen hangot hallani: úgy találják, hogy eb­ből a fizetésből nagyon nehéz kijönni egy olyon drága város­ban, mint Róma. Noha a Vatikán költségveté­se szigorúan titkos, becslések szerint évente legalább 30 mil­lió dollárt fordítanak fizetések­re, beleértve a külföldön szol­gálatot teljesítő pápai diploma­ták fizetését is. Az utóbbi hónapokban taka­rékossági intézkedéseket rendel­tek el, elsősorban ami a telefon és utazási költségeket illeti. (INTERNATIONAL HERALD TRIBUNE) Gulf of Mexke Az ásatások helye (Mexikó egykori térképén) dr. Gorenstein azonban csak egyetlen egyet tanulmányozha­tott részleteiben. Itt a kutató csoport hét nagy építmény maradványaira talált, közülük kettő hatalmas lépcsős piramis. Az ásatások számos megmunkált tárgyat hoztak fel­színre. A kutatók megbizonyo­sodtak, hogy mintegy 6000 em­ber élt e kisvárosban körülbelül i. e. 500-tól i. u. 1500-ig. Gorenstein szerint a legszo­katlanabb lelet a különböző je­leneteket ábrázoló vésésekkel ékesített 70 természetes szikla- vájat volt. Ezek a vésések és a művészi és építészeti stílus erős taraszkán befolyást mutattak. „Nincs bizonyítékunk arra, hogy az aztékok valaha belép­tek taraszkán területére” — mondotta Gorenstein. „Úgy tű­nik, hogy ilyen előőrsök tartot­ták a frontot, ahnilyen ez is.” „Ügy véljük, hogy tanulmá­nyaink segítenek majd megerő­síteni azt a kezdeti feltevésün­ket, hogy a taraszkánok kitünő­en kiválasztották más, saját határaik stratégiai pontjain élő indiánok településeit az aztékok elleni védelemre, saját szolgá­latukba állítva a független tör­zseket. Ez olyan bonyolult poli­tikai struktúrát jelezne, amely magában foglalja egy határ megtartásának és egy nagy te­rület megvédésének a képessé­gét." A kutató véleménye szerint más indián csoportok nem ren­delkeztek az egyesített terület iránti érzékkel és áldozatul es­tek az aztékoknak, annak elle­nére, hogy egyes esetekben építészeti szempontból feltűnő­en jó erődítéseket tudtak épí­teni. A taraszkánokról feltételezik, hogy az azték család egy ágát képezik, bár nyelvüknek, a pu- répecha nyelvnek nincs ismert rokona. A törzs tagjai ma kézműve­sek, farmerek és az Egyesült Ál­lamokba vándorló munkások. Állítólag mintegy 60 000 ember beszéli még mindig ezt a nyel­vet. Azt mondják, hogy ez volt az első törzs Mexikóban, amely fel­fedezte a fémek olvasztási el­járását. (INTERNATIONAL HERALD TRIBUNE) Utópista célokkal Az amerikai fekete muzulmánok A washingtoni és New York-i zavargások után - amelyekben muzulmánok is részt vettek — az országos érdeklődés a Fekete Muzulmánok szervezet tevékeny­ségére terelődött. Kik a fekete muzulmánok? A látogató délután hat órától este kilenc óráig étkezhet a Salaam vendéglőben, ahol ze­nekar is játszik. Felkeresheti az élelmiszer-áruházát (ahol disz­nóhúst nem lehet kopni), van egy ruházati áruház is, valamint a Shabbaz pékség (itt vasárnap reggel minden látogató ingyen reggelit kap). Nyugodtan be­léphet a 2-es számú templom­ba, amelyet a götög ortodox egyháztól vettek meg. Mindezt megteheti, feltéve, ha a bőre fekete. Fehéreket nem engednek be. Ez a keres­kedelmi és vallási egyveleg jel­lemzi az Egyesült Államokban Fekete Muzulmánok néven is­mert iszlám szekta országos köz­pontját. Chicago déli részében, Elijah Muhammad prédikál a templomban, s arra buzdítja a Kábítószer-fogyasztó állatok A mesterséges paradicsom nem az emberek privilégiuma. Sok kábítószer-fogyasztó van a majmok, elefántok, macskák, pókok és hangyák között is. Közismert tény, hogy a feke­terigók és fenyőrigók szüret ide­jén annyi szőlőt fogyasztanak, hogy valósággal lerészegednek. Megfigyelhetjük azt is, hogyan tántorognak a csirkék, ha túl sok burgonyatörkölyt fogyasztot­tak. Tavasszal a tölgyfák körül repkedő bogarak is „beésip- nek" a tölgyfa részegitő nedvé- tői. Mexikó északi és az Egyesült Államok déli felében a lovak és juhok gyakran fogyasztanak mértéktelenül a lóhere-félék családjába tartózó csüd-füvet. A csüdfű mértéktelen fogyasztá­sa következtében gyakran elő­fordul, hogy az állatok órákon át forognak körbe-körbe. Ausztráliában a papagájok gyakran megrészegednek a nek­tártól. Ilyenkor eszméletlenül te­rülnek el. Az európai rekettye erős hatású alkaloidát, spar- teint tartalmaz. Ez a növény nyugtató hatást gyakorolhat a birkákra, mert az állatok való­sággal falják, ahol csak érik. A növény hatására békésen el- szunditanak. Afrikában február táján kezd erjedni a mazulafa. bogyós termése. Az elefántok és a batyuin majmok valóság­gal rávetik magukat a gyü­mölcsre és csakhamar az idült alkoholizmus jelei mutatkoznak rajtuk. Valamennyi „kábítószer-fo­gyasztó" állat szükségét érzi an­nak, hogy újból és újból meg­próbálkozzék a bóditó hatású növényekkel. Vagyis a szenve­dély rabja lesz, akárcsak az ember. (TRIBUNE DE GEUEVE) feketéket, hogy vívják ki függet­lenségüket a fehérek által uralt amerikai társadalomban, o né­ger szakembereket pedig arra ösztönzi, hogy lépjenek előre és segítsenek megteremteni a kü­lön néger nemzetet. Az országos taglétszám 100 és 200 ezer között van. Az or­szág minden részéből érkeznek hívek és látogatók. Nem esznek disznóhúst, nem fogyasztanak alkoholt, nem dohányoznak és nem keverednek az ördögökkel (ezek a fehérek), szigorú szabá­lyok irányítják az öltözködést és a viselkedést. A muzulmánok emblémáját Rassaul néger vezető, amely egyaránt kifejezője a vallás­nak és az államiságnak, így ír­ja le: „A vörös szín a napot (szabadságot) szimbolizálja. A félhold az egyenlőséget. A csil­lag az igazságot, s egyben az embereknek nyújtott irányítást, a világ szépségét jelenti. Sza­badság; igazság és egyenlőség. Ebből tevődik össze az iszlám.* * A Fekete Muzulmánok nem­zetté kívánnak válni. „...Allah akaratából és ígérete szerint megszerzik majd és fejlesztik azokat a nagy területeket, ame­lyeket az Egyesült Államok né­ven ismert országból szereznek meg maguknak...“ Ha az Egyesült Államok nem ad a Fe­kete Muzulmánoknak földet ah­hoz, hogy külön államot alapít­sanak, akkor nemzetté válnak, a nemzeten belül. Legalábbis ezt állítja a mozgalom hivata­los lapja. A néger mohamedánok szá­mos üzletágban tevékenyked­nek - mondja Rassoull. - Chi­cago keleti negyedében kizáró­lagos szolgáltatásaink vannak a néger közösség számára. Chi­cagóban vannak muzulmán vendéglők, halászkertek, van egy ruhagyár, egy tisztító, egy élelmiszer-áruház és itt jelenik meg a hivatalos lap is. (CHRISTIAN SCIENCE MONITOR) á iVt'Jvfli,Ai,Nfl,>i|f Mtnniin Bgjff

Next

/
Oldalképek
Tartalom