Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-18 / 67. szám

* DUNÁNTOU NAPLÓ 1973. mórcius It A cél: arányosabb közteherviselés Mennyi adót fizettünk tavaly? ...mert mélységesen tiszteljük jelölőgyűlés Szalatnakon Az adók személyesen érintenek bennünket, hiszen az embernek a zsebébe kell nyúlnia. Az alábbiakban arról adunk képet, mit és mennyi adót róttak ki tavaly a tanácsok az állampolgárokra. Az országos adatokat a Pénzügyminisztérium bocsátotta rendel­kezésünkre. Fizetnek a nagy Jövedelműek A közelmúltban több új in- | tézkedést hoztak: 1972-ben töb­bek között módosultak az álta- ; lános jövedelemadó egyes ren- [ delkezései, és külön rendelet szabályozza a szellemi tevékeny­séget folytatók jövedelemadóját. 1973-tól emelték a mezőgazda- sági lakosság jövedelemadóját. Ezeket az intézkedéseket a jö­vedelmek korábbinál hatéko­nyabb szabályozása érdekében hozták, ami art is jelenti, hogy a végzett munkával nem ará­nyos jövedelmeket erőteljesen korlátozzák. 1973-tól felemelték a gépjárműadót, ezáltal a gép­kocsitulajdonosok nagyobb mér­tékben járulnak hozzá a közle­kedés fejlesztésével kapcsolatos állami kiadásokhoz. Az új adó­tételek az eddigieknél jobban igazodnak a gépjárművek minő­ségét kifejező hengerűrtartalom­hoz és lóerőteljesítményhez. A jövedelmek hatékonyabb szabályozása érdekében tett in­tézkedések folyamatosan fejtik ki hatásukat, azonban már az első évi tapasztalatok alapján is vannak kedvező eredmények, így például a kisiparosok és a magánkereskedők terhére 1972- ben kivetett általános jövede­lemadó — a jogszabály módo­sítása és döntően az adóslapok jobb kimunkálása következtében — változatlan létszámra vetítve mintegy húsz százalékkal több az előző évinél. Az arányosabb közteherviselés elvének helye­sebb érvényesülését és a nagy­jövedelműek erőteljesebb adóz­tatását mutatja például, hogy az 1972-re kivetett adóelőleg és adóátalány 25 százaléka ter­heli az összes adózó kisiparosok 75 százalékát kitevő kisebb — évi 48 ezer forint alatti — jö­vedelműeket, 75 százaléka pe­dig a kisiparosok 25 százalékát reprezentáló nagyobb jövedel­műeket. Az adózó kisiparosok alig öt százalékát kitevő (mint­egy 3000 fő), évi százezer fo­rintnál nagyobb jövedelműek viselik viszont a kisiparosokra kevetett adó 38 százalékát. Az 1972-től fokozatosan érvé­nyesülő intézkedések hatását és az adóztatási munka javulását tükrözi az is, hogy a konjunk­turális jellegű szakmákban (pél­dául a vas-, fém- és gépipar­ban), amelyekben elsősorban keletkeznek nagy jövedelmek, az egyéb szakmákhoz viszonyítva magasabb az adószint. (Például az autószerelők, az öntők, a la­katosok 1972-ben megállapított adója átlagosan 14 700 forint volt, ezzel szemben például a főként javításokat, átalakításo­kat végző szabók évi átlagos adója nem több kétezer forint­nál.) Nem terveznek adóemelést Az adóztatás módszerbeli vál­tozását jelentette, hogy a kis­iparosok és magánkereskedők jövedelemadóját szélesebb tár­sadalmi ellenőrzéssel, a szak­mai és a területi adóközösségek közreműködésével kell megálla­pítani. Az adóközösségek foko­zatosan alakultak meg. Az első tapasztalatok többségükben kedvezőek. A szakmai nyilvános­ság előtti adókivetés csökkenti a jövedelemeltitkolás lehetősé­gét, hozzájárul a tényleges jö­vedelmek reálisabb feltárásához. Az adóztatás hatékonyságának fokozását és a jövedelembeval­lási fegyelem hiányosságainak felszámolását célozta a megyei és a fővárosi illetékhivatalok el­lenőrző apparátusának múlt évi megerősítése is. Halálos baleset István-aknán Szombaton hajnalban, vala­mivel háromnegyed öt után egy váratlan robbanás rázta meg István-akna negyedik szintjét. A Központi Bányamentőállomás ügyeletes raját 4 óra 55 perc­kor riadóztatták, istván-akna üzemi mentóraja ekkor már út­ban volt a IV. szint nyugati irányvágata felé, ahol a rob­banás történt A történtekről ekkor még senkinek sem volt pontos képe. Vékás/ István bá- nyalechnikus, robbantómester, aki nem sokkal korábban hagy­ta el a vájvéget, arra gondolt, hogy a sűrített levegőt szállító vezetékről vágódott le a tömlő. Visszafordult, s félúton találko­zott a feltáró csapat véres fej­jel menekülő tagjaival... Az eseményeket csak jóval később, az üzemvezetőség és a Körzeti Bányaműszaki Felügye­lőség szakemberei tudták re­konstruálni. 1973. március 17-én 2 óra 50 perckor 69 FMG gyu­taccsal, 22,5 kilogramm Nidin felhasználásával lerobbantot­ták a nyugati irányvágat vájvé- gét. A feltárócsapat csillébe rakta és elszállította a leomlott kőzetet, majd hozzáláttak az acél biztosítóívek beépítésé­hez. Raffai Imre csillés a bizto sítóív helyét akarta kialakítani a réselővel, amikor a robba­nás bekövetkezett. Raffai Imre a váratlan robbanás következ­tében a helyszínen meghalt, Váradi Bertalan és Rozsnyai István vájárok pedig súlyos sé- rü'' -► szenvedtek. Megsé­rült Ili József vájár, az ő sé­rülése azonban nem súlyos. Dr. Koncsag Károly, a KBF vezetője munkatársunk kérdé­seire vó:oszo!va elmondotta, hogy a helyszíni szemle oIod- ján megálapították: egy hótra- maradt Nidin-rúd okozta a tra­gédiát. A 2 óra 50 perckor vég­rehajtott robbantás után egy töltet „állva maradt”, melyet a réselő felrobbantott. Raffai Im­re a biztosítóelem helyét akar­ta kialakítani a talpon, ami­kor a réselő elérte a robbanó­anyagot. A tragédiát okozó robbanótöltet a legalsó lyuk­ban helyezkedett el. A robba­nás sérültjeit kórházba szállí­tották, Ifi József sérülései nem súlyosak, Váradi Bertalan és Rozsnyói István vájár azonban súlyos vérveszteséggel került kórházba. A tragédia ügyében a vizs­gálatot folytatják. B. S. A Pénzügyminisztérium új, A Mecseknek egyik legszebb szélesebb rétegeket érintő intéz- j - hegyvidéki - kis községének kedéseket egyelőre nem tervez, rokonszenves népe vett részt mivel a jelenlegi rendelkezések általában alkalmasak a jövedel­mek megfelelő szabályozására Van azonban néhány részterület, ahol már indokolt felülvizsgálni a szabályozást, illetve keletkez­nek olyan újabb jelenségek is, amelyekre célszerű az adó esz­közével is reagálni. így például foglalkoznak azzal, hogy a sze­mélyi tulajdon szokásos mérté­két meghaladó, kifejezetten lu­pénteken este jelölőgyűlésen, a Szalatnaki Művelődési Házban Somogyi Lászlóné — aki Bikái község Közös Tanácsának sza­latnaki kirendeltségvezetője és egyben megyei tanácstag is ~ elmondotta, az elmúlt két esz­tendőben mit végzett a tanács közösen a lakosságai. Tehát nem beszámolt, nem felolva­sott (csak adatoknál pillantott feljegyzéseibe), hanem közölte xus célokat szolgáló, nagy érté- : a lényeget, gondos alaposság- kű ingóságok és ingatlanok te- gal, frázismentesen. Még arra kintetében fokozottabban érvé- j is pontosan emlékezett, hogy a nyesüljön az adó szerepe. I két év előtti jelölőgyűlésen Bencsik István nyilsf’fozala a választásokról (Folytatás az 1. oldalról) zatának szerveivé fejlődjenek, s mindennek következtében nőtt a tanácsok önállósáqa. — A Hazafias Népfronttal kapcsolatban úgy fogalmaztak a törvényhozók, hogy a n^p- frontmozgalom a tanácsok tö­megpolitikai bázisa. Bizottsá­gaink a Hazafias Népfront V. kongresszusa óta megerősödtek és mind hatékonyabban való­sítják meg a párt szövetségi politikáját, a lakosság minél szélestebb rétegeinek bevonását a helyi feladatok megoldásába, a közéletbe. A „tanácsok tö­megbázisa" azt jelenti, hogy a népfrontmozgalom a tanácsi tö­rekvéseknek, a jó tanácsi dön­téseknek a támogatására szer­vezze a lakosságot. Ez az érem egyik oldala. A másik pedig az, hogy a lakossági kezdeménye­zések, nemkülönben a bírála­tok eljussanak a tanácsokhoz. — A népfrontbizottságoknak ezekben a napokban fontos fel­adata a jelölőgyűlések szerve­zése, lebonyolítása, meg az is, hogy a népfront is javaslatot tegyen tanácstag-jelöltekre. — A jelölőgyűléseken mint fontos politikai eseményeken elsősorban a helyi lakosságot közvetlenül, személy szerint is érintő kérdések kerülnek elő. így például a kommunális gon­dok (a vízszolgáltatás, a világí­tás, iskolai tantermek, óvodák, bölcsődék, utak építése), de napirendre kerülnek a közösség életének más fontos kérdései: a nők gondjai, az ifjúság, az öregek problémái; a városban, a községben, a termelés fejlesz­tésének lehetőségei; a művelő­dés, az egészségügy, a keres­kedelem helyzete, a gazdaság szélesebb lehetőségei; s a la­kóterületen túl terjedő, de ott is valós gondok. — Említsük meg a gondok mellett azt is, hogy városaink, falvaink két év alatt sokat fej­lődtek. Ez is igazolja, hogy a tanácsok megnövekedett — de a feladatokhoz képest sokszor szerény — anyagi eszközeikkel Fonodái munkára [elveszünk FONŰ SZ AKMUNK ASNOKE1 és 16 ÉVET BETÖLTÖTT NÖKE1 BETANUL ÓNAK. Betanulósi idő 1 hónap. Bérezés: betanu­lási időre 1200 Ft Betanulási idő után: 1900-2500 Ft kereseti lehetőség Kéthetenként szabad szombat. Vidéki dol­gozók részére szállást és ágyneműt bizto­sítunk Bővebb felvilágosítást levélben odúnk Cim: PAMUTTEXTILMOVEK FONÓGYÁR: 1113 Budapest XI., Bocskai u. 90. Munkaügyi osztály mind önálóbban, takarékosan gazdálkodtak. Számos helység­ben a feladatok megoldására összefogtak a vállalatok, szövet­kezetek és a lakosság, meg­sokszorozva az anyagi feltéte­leket és az eredményeket. Po­zitív tapasztalat — amit a mostani hetekben, hónapokban is szerezhettünk —, hogy a leg­több ember, népünk megérti: a negyedik ötéves terv fejlesztési kereteit annakidején szétosztot­tuk, ezeknek valamiféle lénye­ges bővítéséről nem lehet szó; arról viszont igen, hogy saját erőfeszítéseikkel, a vállalatok segítségének megszervezésével még hozzá lehet tenni ezekhez az anyagiakhoz. És tegyünk is hozzá, mert ilyen kezdeménye­zésekből még sok — közte pél­dául kommunális jellegű — ki­sebb qond is megoldható. Más­részt javítani lehet a helyzeten a beruházási keretek bővítése nélkül egyszerűen azzal, hogy az adott lehetőségeket jobban, ésszerűbben kihasználják. A közigazgatás pedig — amely­nek korszerűsítése az elmúlt években eredményesen alakult — tovább javítható egyetlen fillér ráfordítás nélkül: az em­berek ügyes-bajos dolgainak figyelmes, lelkiismeretes kezelé­sével, intézésével — elintézé­sével. — Meggyőződésünk, mert ed­dig is azt tapasztaltuk, hogy állampolgáraink a jelölőgyűlé­seken nemcsak vitatkoznak, nemcsak megbízásokat adnak a tanácstag-jelölteknek, hanem felajánlják segítségüket, közre­működésüket. Ma már népünk egyre inkább érzékeli — értéke­li, hogy a város és a falu élete összefügg az országéval, része annak. A helyi gondok tehát országos gondokká lesznek, és ami országos: kihat a lakos­ság helyi életére is. — Ami most, a választások idején a külpolitikai helyzetet illeti: úgy látszik, kedvező a nemzetközi mozgás is. Külö­nösen két vonatkozásban. Egy­részt abban, hogy már meg­kezdődtek a tárgyalások az eu­rópai biztonság és együttmű­ködés konferenciájáról, és biz­tos, hogy az európai béke, gaz­dasági és kulturális együttmű­ködés kedvezően befolyásolja a mi életünket is. A másik jó 'ejlemény az, hogy Vietnamban és már Laoszban is aláírták a háború befejezéséről, valamint a béke helyreállításáról szóló egyezményt. — Mutatkoznak e két esemé­nyen kívül más jelei is az eny­hülésnek a világban, amelyben döntő része van a Szovjetunió és a szocialista tábor béke­politikájának. Népünk helyesli és támogatja kormányunk kö­rültekintő külpolitikáját, amely érezhetően elismerést szerzett országunknak — mint a szocia­lista közösség tagjának — a világban. Ez a biztonságérzet bizonyára ugyancsak fontos té­nyezője a választásoknak. — összegezésül megállapít­hatjuk, hogy a mostani válasz­tások során az ország helyzeté­nek, nemkülönben a viláq dol­gainak ismeretében a választó- polqárok alaposan, körültekin­tően és eredményesen vitathat­ják meg a helyi feladatokat, teendőket —. fejezte be nyilat­kozatát Bencsik István főtitkár. hány felszólaló fejezte ki kí­vánságát — például — a járda­hálózat bővítésére (11 fő), a vízellátásra (9), a közvilágítás és a cigánytelep villamosításá­ra (8), szeméttárolásra (11), vízelvezető-árkok építésére (7), vagyonok foglalkoztatósára (24) vonatkozóan. És ahogy a kívánságok el­hangzottak, talán abban a sor­rendben is kerültek végrehaj­tásra —, néhány, de jelentős ké­rés — kivételével, amelyeknek megoldása már nehéz, külön­böző okok miatt. Tehát:, a Komlói Carbon Vál­lalat kis varrodát rendezett be Szalatnakon — 110 lánynak, asszonynak van ma itt munká­ja. A Bikali AG jóvoltából is­kolabusza van a gyerekeknek. A Felszabadulás útja és a Koí- suth utca egy része — összesen 1680 régyzetméternyi betonjár­dát kapott. A templom-téri for­rást rendbehozták, valamit eny­hít a vízgondokon. A közvilágítás fejlesztése fo­lyamatosan megy. Kérték a la­kók a szolgáltatás kiterjeszté­sét: a községben működési en­gedélyt kapott egy asztalos, kő­műves és női fodrász. Az — egyelőre megoldatlan — gondok: a vízelvezető árok- rendszer megépítését a Talaj- erögazdálkodás csak 1974-re vállalja. A cigánytelep villamo­sításához az ott lakók anyagi hozzájárulása is szükséges, — fejenként ezerötszáz forintról lenne szó — ezt vállalták, de pénzzel még egy sem jelentke­zett a tanácsnál. Somogyiné et­től függetlenül levélben fordult Garamvölgyi Miklóshoz, a Pos­ta igazgatójához, hogy a köz­ség mentén korszerűsítésre ke­rülő telefonhálózat — egyéb­ként kicserélésre ítéltetett — oszlopait, szívesen megvásárol­ná a község, ezeket fölállíta­nák a telepen, világítótesteket szerelnének rá, ennyivel is ol­csóbb lenne. A tanács új sze­méttároló helyet jelöl ki, de fi­gyelmeztetést, illetve szabály­sértési eljárást helyez kilátásba azok számára, akik nem tartják be a tisztaságot, rendet. Az au­tóbusz-várótermet azért nem tudták beüvegezni, mert már tavaly május óta az ÖVÉRT a mai napig sem tudta kikülde­ni a megrendelt — dróthálós — üvegtáblákat. A községben lé­vő két híd állapota életveszélyt rejt magában. Az idén rendbe­hozatják. A községben 600 négyszögölnyi területen a ta­nács parkot létesít, az ehhez szükséges facsemetéket a Me­cseki Erdőgazdaság igazgató­jának határozott ígéretére meg is kapják, ebben bizonyosak, csak a tavasszal meg kell kez­deni a területrendezési munká­latokat társadalmi összefogás­sal. A legnagyobb gond: ivóvíz. Szalatnakon hihetetlenül rossz a víz, kevés a kút, ami van, la­za ros, egészségtelen. Törpevíz­mű — milliókba kerül. Ez a kis község, amelynek évi fejlesztési alapja mindössze 50 ezer fo­rint —, ha tíz évig gyűjtik, akkor is csak csekély töredéke a tel­jes bekerülési költségnek. A lakosság létszáma: 689 fő. Álla­mi támogatást — törpevímű épí­tésére — csak olyan település igényelhet, ahol 700 embernél több él. Somogyi Lászlóné mondja, hogy a tanácsi szer­vek már a korábbi ciklusban is kértek támogatást, majd a je­lenlegiben is. Sajnos ~ siker­telenül. De a következő — te­hát az ötödik ötéves tervre — ismét folytatják a küzdelmet (mert valóban küzdelem ez már!), azért, hogy a község né­pének bőséges és tiszta ivóvize legyen... már az elején, a gyűlésen nem Mondták hogy ezen hangzottak el szónoklatok. Megbeszélték közösen az ered­ményeket, gondokat, amelyet ez az okos, széles látókörű asz- szony fogott össze, mindig, min­den esetben a lakosság segít­ségére és véleményére támasz­kodva. Losonczl István — a Hazafias Népfront helyi bizottsága nevé­ben — a 29. választási kerület­ben — Somogyi lászlónét java­solta, ismét tanácstagnak. így indokolta: — ... Tizenöt esztendej. radhatatlanul dolgozik a k ségért. Szeretjük és mély: sen tiszteljük . .. Egyetlen ellenszavazat -■ volt. R.F íá­ös­3*­A XI. Országos Tudományos Diákköri Konferencián Kiemelkedő eredményt értek el a pécsiek Tudósítónk jelenti Szombaton hirdették ki Nyír­egyházán a XI. Országos Tudo­mányos Diákköri Konferenciára érkezett pályaművek értékelé­sét A rendkívül erős mezőny­ben kiemelkedően szerepelt, az élre került a Pécsi Tanárképző Főiskola: hét pályázó közül öten díjat szereztek. A fődíjat Bókái Antal magyar—angol sza­kos hallgató nyerte irodalom- elméleti dolgozatával. Különdí- jot kapott összehasonlító nyel­vészeti pályamunkájára CzolU ner Erzsébet, valamint Horváth Tamás — mindketten másod­éves, magyar—orosz tagozatos tanárjelöltek. Ugyancsak külön- díjjal jutalmazta a zsűri Győr* ke Ildikó irodalomelméleti dol­gozatát, valamint Pauker Zol­tán III. éves énekszakos hallga­tó zeneszerzeményét. A díjat nyert pécsi diákokon kívül Gáb­riel József és Barta Imre, a Pé­csi Tanárképző Főiskola hallga­tói tollrajzokkal szerepeltek a konferencia kiállításán. Eredményes zárszámadás Jól dolgozik a lakásfenntartó karbantartó társulás Zárszámadó intézöbizottsági ülést tartott a Lakásfenntartó Szövetkezetek Közös Karbantar­tó Társulása Pécsett. Az ülésen az intézőbizottság jóváhagyta a mérlegbeszámolót és az 1973. évi terveket. Az 1972-ben kép­ződött nyereséget — az idevo­natkozó miniszteri rendeletek alapján — visszautalják a tag- szövetkezeteknek. 1973-ban — mint az elmúlt évben — 200 000 forinttal já­rulnak a fejlesztéshez a közös társulást létrehozó szövetkeze­tek. Ez évben a SZÖVOSZ la­kásszövetkezeti választmánya is 150 000 forint hitellel segíti a társulást, amely 1973-ban sem tervezi növelni o szolgáltató­sok árait Értékelve az 1972. évi mun­kát, megállapítható, hogy a szövetkezeteknek és a tagok­nak 200 000 forint értékben vé­geztek festési munkát, a kő­műves és tetőszigetelő munkák értéke pedig elérte a 300 000 forintot. 1973-ban főállású kő­műveseket tetőszigetelőket é* villanyszerelőket vesznek fet így lehetőség nyílik arra is, hogy o lépcsőházi villanyok ja­vítását és más szolgáltatásokat is elvégezzenek. Mivel a közős karbantartó társulás önköltségi áron dolgozik és munkáik adó­mentesek, így a társulás elő­nyeit élvezik a szövetkezetek és tagjaik. L1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom