Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-15 / 191. szám

1972. augusztus 15. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Pénzügyi segítség az elemi károkat szenvedett termelőszövetkezeteknek Üj tejipari szállítási telepet avattak Pécsett az olimpiát, vásároljon televíziót szakboltjaiban 21. sz. MŰSZAKI BOLT, Pécs, Bem u. 3. Telefon: 65-07 22. sz. MŰSZAKI BOLT, Pécs, Kossuth Lajos u. 21. Tel.: 16-39 ♦7. sz. MŰSZAKI BOLT, Középmeszes, Telefon: 51-15 • MECSEK ARUHÁZ, Pécs, Ybl M u. Telefon: 65-00 103. sz. VEGYESIPARCIKK BOLT, Komló, Gorkij u. 1. T.: 81-660 112. sz. MŰSZAKI BOLT, Komló, Lenin tér 6. Tel.: 82-384 210. sz. MŰSZAKI BOLT, Mohács, Szabadság u. 22 Tel.: 223 304. sz. MŰSZAKI BOLT, Siklós, Felszabadulás u. 11. Tel.: 59 501. sz. VEGYESIPARCIKK BOLT, Szászvár, Fő tér 1. Tel.: 21 OTP ÜGYINTÉZÉS VIDEOTON GYÁRTMÁNYÚ KÉSZÜLÉKEKHEZ 203,— forint összegű vásárlási utalványt ajándékozunk. Pécs, Komló, Mohács területén díjmentes házhoz szállítás. fel. Könnyűszerkezeti elemeit az újvidéki Kooperativa cég szál­lította, s a szerelést is jugoszláv munkások végezték. Az egyik épületben az irodahelyiségek mellett tágas öltöző és fürdő áll a gépkocsivezetők rendelke­zésére, s külön női öltözőt-fürdőt építettek a majdani gépkocsi­vezetőnők részére is. Az üzemi épület jól felszerelt javítómű­helyében egy időben négy gép­kocsit javíthatnak, s külön helyi­ség szolgál a szervizre és a gép­kocsimosásra is. A pécsi szállítási telep típus­terv alapján készült, A kedvező tapasztalatok alapján a közel­jövőben az ország más tejipari vállalatai mellett is ugyanilyen telepeket építenek. Rendelet a szarvasmarhák tartós megjelöléséről A járványos vagy egyéb nagy gazdasági kárt okozó, az em­berre is veszélyes állatbetegsé­gek megelőzésére és felszámo­lására a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter - az egészségügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértés­ben - rendeletet adott ki a szarvasmarhák tartós megjelö­léséről. E jelzések alapján ugyanis azonosítani lehet az ál­lat származását megyére, köz­ségre, vagy akár tenyésztő gaz­daságra is. A rendelkezés értelmében a szarvasmarhákat december 31- ig — utána minden újonnan született szarvasmarhát 15 na­pos korig — el kell látni a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kiadott fül­jelzővel. A mezőgazdasági üze­mekben a megyei állattenyész­tési felügyelőség, másutt a me­gyei, illetve a fővárosi állat­egészségügyi állomás jelöli meg a szarvasmarhákat, mégpedig december 31-ig térítés nélkül, ingyenesen. Január 1-től a fül­jelzőkért darabonként 10 forin­tot kell fizetnie a szarvasmarha tulajdonosának. A háztáji és az egyéni állattartóknak ezenkívül az állatorvosi magángyakorlat , díjszabása szerint munkadijat és fuvarköltséget is meg kell téríteniök. A miniszteri rendelet kiegé­szítette az állategészségügyi szabályzatot is azzal, hogy min­dég szarvasmarhára kötelezően ki kell váltani december 31-ig - a később született szarvas- marhákra (a születéstől számí­tott 8 napon belül - a marha­levelet. A szarvasmarhák egységes nyilvántartását is szolgáló kü­lönféle megjelölések eddig nem váltak be, a hagyományos bélyegzés, tetoválás is sok vi­tára adott okot. Pedig a meg­jelölés nemzetközi gyakorlat s a külföldi tapasztalatokat hasz­nosítjuk most mi is. A MÉM Csehszlovákiából vásárolta a háromszögletű műanyag füljel­zőket, az úgynevezett krotaliá- kat, amelyek alkalmazása nem­csak az állategészségügy szem­pontjából hasznos, hanem az állami támogatás kifizetésének feltétele is. A rendelkezés ér­telmében ugyanis a füljelző nél­küli szarvasmarhák utón január 1-től semmiféle állami kedvez­ményt - támogatást, felárat stb. nem adnak. Otthonában nézheti Mint ismeretes, a rendkívüli időjárás a Délnyugat-Dunántú- lon jelentős károkat okozott egyes termelőszövetkezeteknek. Az MTI munkatársa tájékozta­tást kért a Pénzügyminisztéri­umtól és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minjsztériumtól arról, hogy az említett gazda­ságok milyen támogatást kap­hatnak pénzügyi ->ehézségeik áthidalásához. A két minisztériumban el­mondták, hogy az árvíz-, a jég- és viharkárok egy részét a biztosítási szerződés keretében az Állami Biztosító a szokásos módon téríti meg. így a jégkárt teljes mértékben, a viharkárok­nak 60 százalékát, az árvíz okozta terméskiesésnek pedig 50 százalékát fedezi. Jelen'eg még csak hozzávetőlegesen le­het felmérni azokat a károkat, amelyeket a biztosítási szerző­dés alapján nem rendeznek. E károk a betakarítás befejezé­séig még jelentősen változhat­nak, igen nagy a jelentősége ebből a szempontból az időjá­rás alakulásának. Elengedhe­tetlen, hogy az érintett terme­lőszövetkezetek a károk csök­kentésére, a jövedelemkiesés ellensúlyozásárc más termelési ágazatokban minden tőlük tel­hető intézkedést megtegyenek, tehát most különösen körülte­kintő, takarékos gazdálkodásra van szükség ahhoz, hogy a ká­rok veszteséget vagy alaph'ányt nem okoznak, a finanszírozás továbbra is az érvényben levő szabályok szerint folytatódik. Azon téeszek számára viszont, ahol az elemi kár olyan mérté­kű, hogy az évet veszteséggel, alaphiánnyal zárják, az illeté­kes szervek támogatást nyújta­nak. A Pénzügyminisztérium ren­deleté értelmében az említett gazdaságok hitelképességét a megyei tanácsok végrehajtó bi­zottságai óvadék letétbe helye­zésével helyreállíthatják. Ahol a várható igények alapján a megyei forrósok nem elegendő­ek az óvadék letétbe helyezé­sére, ott a Pénzügyminisztéri­um máris folyósította a megfe­lelő előleget. A megyei taná­csok végrehajtó bizottságai fel­hatalmazást kaptak az óvadék letétbe helyezésének gyorsítá­sára, vagyis arra, hogy az óva­dékot az előzetes termelőszövet­kezeti közgyűlés határozata nél­kül is engedélyezhessék. Elte­kinthetnek ez esetben a vesz­teséges gazdálkodás miatti fe­lelősség megállapításától, a ve­zetők személyi jövedelmének korlátozásától is. Mivel az óvadék letétbe he­lyezésével az érintett szövetke­zetek hitelképessége helyreáll, módjuk lesz arra, hogy a ter­melés érdekében szükséges idei és a jövő évet megalapozó ki­adásaikra, például üzemanyag­ra, műtrágyára, vetőmagok be­szerzésére, valamint a tagság számára az előző két év átla­gos részesedése 80 százaléká­nak megfelelő összeg biztosítá­sára hitelhez jussanak. Továbbra is érvényes az a rendelkezés, amely elemi csa­pások esetére a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek szá­mára segít a pénzügyi nehéz­ségek áthidalásában. A jog­szabály értelmében a biztosítá­si szerződésbe nem tartozó ele­mi káraikra az aranykorona-ka­tegóriánként meghatározott mértékig biztosítják a kiesett termés árát, illetve árkiegészí­tését. A rendkívüli időjárás okozta károk végleges pénzügyi rende­zésére egyébként az eddigi gyakorlatnak megfelelően a zárszámadások alapján az év végén kerül sor. A szövetkeze­tek figyelmét már most felhív­ják, hogy a rendezéskor hátrá­nyos helyzetbe kerülnek azok a kárt szenvedett szövetkezetek, amelyek a munkpdíjak kifizeté­sekor nem tartják be a 80 szá­zalékos szintet. Naponta egy százalékkal csökken a betakarítatlan terület Megkezdődött a kölcsönkombájnosok hazaszállítása A Mezógazdosági és Élelme­zésügyi Minisztérium legfrissebb jelentése szerint hétfőn estig országszerte learatják a gabo­na 94 százalékát. Jól előreha­ladtak a munkával a Duna-Ti- sza közén, Észak- és Dé!-Du- nántúlon, míg változatlanul a nyugat-dunántúli Vas, Zala és Veszprém megye helyzete a legnehezebb. A mezőgazdasági üzemek most már naponta kö­rülbelül 1 százalékkal csökken­tik a betakarítatlan területet. Ezt figyelembe véve azzal szá­molnak, hogy a hét közepén a dunántúli megyék többségében a hét végére országosan le­aratnak, legfeljebb Zala, Vas és Veszprém megyékben marad minimális betakarítatlan gabo­na. A megfeszített munka ered­ményeként sorban végetér az aratás több dunántúli járásban, közös gazdaságban, visszame­hetnek állomáshelyükre a köl- csön-kombájnok. Győr megyé­ből hétfőn megkezdődött a „visszavonulás”, s a következő napokban egyebek között Bara­nya, Tolna, Komárom és So­mogy megye gazdaságai is kö­szönettel hazaküldik a kölcsön- gépeket. Magyar siker a locarnói filmfesztiválon Magyar sikerrel zárult vasár­nap a locarnói filmfesztivál. Ba­csó Péter Jelenidő című filmje a 2. helyért járó Ezüst Leopárd díját kapta, ezenkívül elnyerte a filmkritikusok különdíját is. Az 1. helyet és az ezzel járó Arany Leopárd díjat Mike Leigh angol rendező filmje, a Sivár pillanatok nyerte. Harmadik díjjal egy indiai filmet jutal­maztak. A locarnói filmfesztivál hu­szonöt éves fennállása alkalmá­ból kitűzött különdíját a Szíriai Leopárd című film kapta. Kétszáz év - emberközelben... Szederkény község jubileumi hetet nyitott meg vasárnap. 1272-ből maradt fenn az első írásos emlék a községről, amely­ben egy főúr szederkényi javait a Nyulak-szigeti apácáknak adományozza. Ennek az ado­mányozó levélnek a fotókópiája is látható azon a helytörténeti kiállításon, amelyet dr. Krauth János, a Magyarországi Néme­tek Demokratikus Szövetségének elnökhelyettese nyitott meg. Szederkény már a honfogla­lás előtt is lakott település volt. Az iskolában vitrinekben talál­hatók azok a kőeszközök, ame­lyeket a régészek ezen a helyen találtak. E kiállítás végigvezeti a látogatót az évszázadokon, kronológiai sorrendben, öreg térképek, megfakult iratok, szer­számok láthatók a kiállításon, de ott van a hajdani népvise­let, végzés a múlt századi kirá­lyi táblától, házassági szerző­IPARI VALLALAI MEGYE- SZÉKHELYEN jogi előadói vagy jogtanácsosi munkakör betöltésére állást hirdet „Fiatal jogász" jeligéié a Hunyadi úti hirdetőbe dés: ki és mit visz a házhoz? Ezt szigorúan be kellett tartani — már akkor is fontos kérdés volt... A látogató teljes képet kap e település gazdasági, politikai és társadalmi alakulásáról. Do­kumentumok sora idézi fel o századeleji viharokat, a két vi­lágháború közötti időszak éle­tét, a felszabadulás hozta vál­tozást, az ötvenes éveket, s az ellenforradalom utáni konszoli­dációt, azt a dinamikus fejlő­dést, amely Szederkény mai or­cát, a község jelenlegi szerke­zetét eredményezte. Noll Walter tanár, amikor köszöntötte a megjelenteket — sokan voltak a megnyitón — még az udvaron adta át a szót az ünnepi szónoknak, majd a megnyitó beszéd után a megje­lent vendégek és szederkényiek végignézték a kiállítást. Népvi­seletbe öltözött öreg nénik vet­ték körül a népviseletbe öltöz­tetett bábukat... A fiatalok már nem „öltöztek be” az ün­nepi alkalomra sem. Hol van a múlt? Ezt kutathatják és a vá­laszt is megtalálhatják a láto­gatók a ragyogóan összeállított helytörténeti kiállításon: Ravasz János érdeme, aki a szederkényi Művelődési Ház igazgatója és „szerelme" n helytörténet. Köny­vet is írt a községről, szép lett volna, ha a 700 éves jubileum­ra meg is jelenik. Az érdekes, vonzó kiállítás augusztus 20-iq tekinthető meg a szederkényi iskolában. TANZANIA) NŐDELEGÁCIÓ ÉRKEZETT BUDAPESTRE Hétfőn néhánynapos látoga­tásra a Magyar NŐk Országos Tanácsa vendégeként hazánkba érkezett a Tanzániai Nőszövet ség háromtagú delegációja So phio Kawowának, a nőszövet ség elnökének vezetésével. Dél utón látogatást tettek a nőta nócs székházában, ahol Erdei Lószlóné, a nőtanócs elnöke fo- ' gadta a vendégeket JUBILEUMI VONAT DOMBÓVÁR ÉS KAPOSVÁR KOZOTT Korhű jubileumi vonatot indí­tottak hétfőn délelőtt Dombó­várról Kaposvárra, annak emlé­kére, hogy pontosan száz évvel ezelőtt, 1872. augusztus 14-én kezdődött meg a vasúti forga­lom Dombóvár és Zákány kö­zött. A múlt századi Öreg moz­dony által vontatott kéttenge­lyes személykocsikban a dom­bóvári vezetők, nyugdíjas vas­utasok, vasútforgalmi szakkö­zépiskolások és a dombóvári vasúti csomópont dolgozói utaz­tak a városi fúvószenekar kísé­retében, a jegyvizsgálók kora­beli egyenruhát viseltek. A ju­bileumi vonat utasai zenével köszöntötték a közbeeső állo­mások dolgozóit, majd Kapos­várott ünnepségen vettek részt. Új létesítménnyel gyarapo­dott Pécs. Tegnap délelőtt szűk­körű ünnepség keretében az iparág vezetőinek jelenlétében avatták fel a Tejipari Szállítási, Szolgáltató és Készletező Vál­lalat új pécsi telephelyét a Ba­ranya megyei Tejipari Vállalat tőszomszédságávan. Régi, ál­datlan helyzet szűnt meg ezzel. Hét esztendeje működik új te­lephelyén a korszerű tejüzem, az azt kiszolgáló szállítási üzem pedig tőle távol, primitív körül­mények között próbált megfe­lelni feladatának Dr. Szupper Márton, a Tejipari Vállalat igazgatója mondta, hogy a me­gye területéről naponta 150— 170 ezer liter tejet keil feldol­gozásra beszállítani, Erre a leg­utóbbi időkig egy már selejte­zésre érett tartálykocsi-parkot tudtak felhasználni. A kocsik műszaki állapota sokszor kérdé­sessé tette, hogy időben és még megfelelő minőségben jut-e be az üzembe a tej. A műszaki ál­lapotban pedig nem kis része volt a réqi szállítási telephely korszerűtlen voltának. — A műszaki háttér hiányá­ban mértéken felüli volt a gép­kocsik romlása — állapította meg avató beszédében dr. Ágéi Vilmos, a Tejipari Szállítási Vál­lalat igazgatója. — Az új telep ezt a műszaki hátteret biztosít­ja, így remélhető, hogy az új tartálykocsik maradéktalanul el­látják növekvő feladataikat. — Ezzel a szarvasmarha-tenyésztés növeléséről szóló kormányhatá­rozatra utalt, amely várhatóan érezteti majd hatását a tejter­melésben is. Jól karbantartott, több műszakban is használható járműparkkal lehet csak bizto­sítani, hogy a nagyobb tej- mennyiség idejében jusson el a feldolgozó üzembe, s a tejter­mékek is mielőbb a fogyasztó­hoz kerüljenek. Az új telephely jelenleg 47 gépkocsit fogad be, ezek többsége már IFA márkájú. Ezt a számot rövidesen 70-re kell emelni, s nincs messze az idő, amikor 100 tejszállító jármű jár a baranyai utakon. A telepet két év alatt 12 mil­lió forintos költséggel építették ÚSZNI TANULNAK AZ OVODASOK. Az egri strandfürdőn évente 800—1000 óvodás és I. osztályos iskolás gyermek tanul meg úszni

Next

/
Oldalképek
Tartalom