Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-28 / 281. szám
Ara: 1 forint Világ proletárja!, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVm. évfolyam, 281. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. november 28., vasórnap Könnycsepp nélkül M ennyivel különb a cseh vagy ai osztrák? Nem a vitézség akar megméretni. Csak adatokat hasonlítunk össze. Szomszédaink, a csehszlovák és az osztrák ipar egy munkása közel másfélszer annyi értéket termel, mint egy magyar munkás. Iparunk műszaki-technikai színvonala azonban nem maradt el olyan mértékben szomszédainktól, ami ezt a különbséget indokolná. De lássunk még egy egybevetést! összehasonlították hazánkat olyan tőkés országokkal, amelyeknek gazdasági struktúrája, az állóeszközök nagysága és összetétele, a szakmunkáslétszám és összetétele hasonló a miénkhez. Ennek alapján Magyarországon ma az egy főre eső évi nemzeti jövedelemnek nem 750, de több mint 1100 dollárnak kellene lennie. Ami különbség van közöttünk: a hatékonyság. Miért nem produkálunk any- nyit, mint fejlettebb szomszédaink? Először is: nem használjuk ki állóeszközeinket Még az az egy műszak sincs száz százalékosan kihasználva. Drága pénzért világszínvonalú gépeket vásárolunk, de sokszor nem tudunk mit kezdeni velük. Nem gondoskodnak megfelelő kiszolgálásukról, optimális kihasználásukról. Alacsony színvonalú a munka szervezettsége- Mindez átvezet a téma másik, emberi oldalára. A gazdaságvezetők többsége még mindig arról panaszkodik, hogy munkaerőhiány van. Mindenki új munkáskezekre vadászik, mert ettől remélik a gyorsabb ügetést Munkaerőhiány van? Nem. Kapun belüli munkanélküliség. Jő lenne már végre csak erről, csakis erről beszélni. Mindenféle felmérés megerősíti, a vállalatokon belül 10—20 százalékos kapun belüli munkanélküliség van. Nem túl drága, egyáltalán kívánatos nekünk ez a jótékonykodás? Érdemes szemügyre venni, hogyan emelkedett az elmúlt években az alkalmazottak száma, ezen belül is az alacsonykeresetű adminisztratív létszám. Az emelkedés egyáltalán nem állt arányban a termelési követelményekkel. Egyre több az íróasztal és nagyon megszaporodott az üzemi légkört is rontó fehér köpenyes kávéfőzők száma. A KSH adatai szerint az állami iparban 1960-ban 100 munkásra 9,6, tíz évvel később már 11,6 adminisztratív munkaerő jutott. Ha összehasonlítjuk magunkat a többi szocialista országgal, Magyarországon növekszik a leggyorsabban az alkalmazotti létszám. Mindez világtendencia ugyan, hiszen kétségtelenül megnövekedett az információigény a gazdaságban, de mi sajnos ezen a téren az élvonalban haladunk- Nálunk még nem dolgoznak normára az egyes sablonmunkát végző irodisták, s ki meri tagadni, hogy felesleges adatgyártás is folyik. A magyar gazdaság ma megtűri és eltartja a dolgozgatókat is. A sajtó szinte nap mint nap megfogalmazza: nálunk az emberek szeretnek kényelmesen élni a munkahelyükön. S hogy ne csak az irodistákon hegyezzük toliunkat, a műhelyekben is ez a helyzet. Ám ennek a kényelemszeretetnek, az alacsony munkatempónak, a tes- sék-lóssék munkának magas ára van, kényelmetlenségekkel fizetünk érte az életben. A magasabb jövedelemnek, a magasabb életszínvonalnak a feltétele ugyanis a hatékonyabb vállalati gazdálkodás. Alacsony a munka szervezettsége. Nem teremtettük még meg a munka egyenletes ritmusát, nem tereltük még kényszer- pályákra. Alapvető lenne, hogy attól a perctől, amikor a nyersanyag beérkezik a gyárba, s eljut a termék a fogyasztóig, a munkafolyamatok óramű pontossággal kövessék egymást, ne legyenek üresjáratok. Még messze vagyunk attól, hogy a percekkel, a másodpercekkel takarékoskodunk, más megfogalmazásban: milliókat termelünk, de nem számolunk fillérekben. A korszerű munkahelyi szervezés követelményeit még hosszasan sorolhatnánk. Véleményem szerint a bajok gyökere ott van, hogy a vállalatokat ma még sajnos nem nyomják kényszerkörülmények a jobb munkaerőgazdálkodásra. Nincs meg az a közvetlen érdekeltség, hogy, ha egy kollektíva kevesebb létszámmal oldja meg a feladatát, akkor az a borítékban is észrevehetően megmutatkozik- Amikor valaki munkát vállai, maga dönti el, hogy melyik gyárban akar dolgozni. E téren nagy a demokrácia és ez így nagyon helyes. De mi van ugyanakkor a másik oldalon? Ha elbocsátásról van szó, a vállalat kezét minden köti. Nem jól dolgozol, lusta és fegyelmezetlen vagy, nálunk sajnos nem egy ok az elbocsátásra. Az alacsony munkamorál viszont az, amikor az is fontos, aki valójában nem fontos, rossz hatással van a gazdálkodásra. A munkanélküliség rémétől mindnyájan rettegünk. Elvünk: a teljes foglalkoztatás biztosítása. Az érvényben lévő gazdasági mechanizmus bevezetése előtt sokan felidézték a munkanélküliség rémét e miatt láttak úgy napvilágot a gazdasági szabályzók, hogy biztosítékot szükséges következetlenségeket tartalmaztak. Azóta eltelt néhány év. Nekünk már jó ideje nincsenek foglalkoztatási gondjaink. Nos, akkor? Ha a nagyobb hatékonyság feltétele a lehető legésszerűbb munkaerőgazdál- kodás, • munka magasfokú szervezettsége, miért nem iktatjuk ki teljesen ezt a „következetlenséget”? Ogy tűnik, egy könnycseppen keresztül nézzük, valamiféle állami szentimenta- lizmusból rendkívül óvatosan kezeljük ezt a kérdést. IQ kellene törölni ezt a könnycseppet Mert e nélkül nem igen szorítja semmi a vállalatokat a munka legjobb, legesleg- jobb megszervezésére- Induljon meg egy egészséges munkaerővándorlás, vagy inkább nevezzük átcsoportosításnak, amikor is mindenki ott dolgozik, ahol a legnagyobb szükség van rá. Es úgy dolgozik, hogy csak azt a kényelmet nézi, amely kemény munkája ellenében az életben éri. Miklósvári Zoltán Szovjet hős városok hete Leningrad hős város Kiállítás nyílt Pécsett a Technika Házában mmá mmm Leningrad hős város című kiállítást (jobbról) Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettese megnyitja. A kiállítás résztvevőit (baloldali képen) A. I. Vinogradov, Leningrád város képviselője köszönti Hétfőn utazik Afrikába Losonczi Pál Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnök« hétfőn utazik el Afrikába, ahol hivatalos, baráti látogatást tesz Algériában, Guineában és a Kongói Népi Köztársaságban. A három afrikai ország a nemzetközi antiimperialista mozgalom szerves részévé lett. A „fekete kontinensnek" ezek a népei a szocialista országokkal együtt vállalják a felelősséget az emberiség sorsproblémáinak megoldásáért, a világ békéjéért — még akkor is, ha egyes részletkérdésekben lehetnek köztük és köztünk hangsúly és értelmezésbeli különbségek. Algéria, Guinea és a Kongói Népi Köztársaság egyaránt rendkívül nagy súlyt helyez o szocialista országokkal bővülő kapcsolatokra, élénken érdeklődik a szocialista építés tapasztalatai iránt. Ami Elnöki Tanácsunk elnökének útját illeti: Losonczi Pál személyében először üdvöz- lik majd szocialista ország államfőjét Guineában és Kongóban, Algériában meg ez lesz az első magyar államfői látogatás. A szovjet hős városok hete pécsi rendezvényeinek egyik jelentős eseménye az az eredeti fotókból és dokumentumokból válogatott kiállítás, amelynek ünnepélyes megnyitóját tegnap tartották Pécsett a Technika Háza nagytermében. A megnyitón részt vett Marija Petrova és A. I. Vinogradov, Leningrád város küldötte, ßpcz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Szentirányi József, Pécs városi Pártbizottság titkára, Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, Szentistvá- nyi Gyutáné, a Pécs városi Tanács elnöke. Ott voltak megyénk országgyűlési képviselői, a városi és járási pártbizottságok vezető munkatársai, a tanácsok képviselői, az MSZBT tagcsoportok megbízottai. Eljöttek a megnyitóra a Pécsett tartózkodó szovjet csoportok, valamint pécsi úttörők és számos intézmény megbízottai. Megnyitót mondott Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese. Bevezetőjében ismertette Leningrád alapítását, varázsát, művészetét és történetét, majd beszélt a hitleri Németország Szovjetunió elleni harcáról és arról a hősies ellenállásról, amelyet Leningrád 900 napon keresztül vívott az ellenséggel, mely végül Is győzelemmel végződött. — Leningrád a 900 napos Wokád után és a háború győzelmes befejezésével, begyógyította a sebeket, újjáépítette a várost — emelte ki Takács Gyula, majd így folytatta: — Azóta új ipari- és lakótelepeket, középületeket, oktatási és tudományos központokat hoztak létre. Ma 4 millió lakosával, fejlett iparával, tudományos és művészeti életével, helyreállított történelmi épületeivel a Szovjetunió nagy hírű, szép és boldog városa. A kiállítás résztvevőit köszöntötte A. I. Vinogradov, a Szocialista Munka Hőse, Leningrád képviselője. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság nevében köszönetét mondott a magyarországi meleg, baráti fogadtatásért, s azért, hogy Budapest mellett Pécsett mutathatták be a szovjet hős városok közül az ó városát: Leningrádot. Mint mondotta, minden ilyen rendezvény közelebb viszi egymáshoz az embereket, a barátságok tovább szövődnek, s a kapcsolatok mélyülnek a magyar és a szovjet nép között. A megnyitó beszéd, és Vinogradov felszólalása után a vendégek megtekintették a tárlat dokumentuma nyag át. Kedves epizódja volt a nyitánynak, mikor a pécsi 39-es dandár úti iskola vörös nyak- kendős úttörői autogramot kértek a lemngródi vendégektől, majd együtt álltak a fényképezőgép lencséi elé, hogy a felejthetetlen találkozást megörökítsék. A kiállítás november 27-től december 7-ig tekinthető meg naponta 10—12, illetve 14 és 18 óra között. A tárlaton pécsi 1919-es veteránok és a munkásmozgalom régi harcosai kalauzolják a vendégeket A megnyitóünnepség után a iervrngrádi vendégek Baranya és Pécs város párt-, állami és társadalmi vezetőinek részvételével baráti beszélgetést folytattak az MSZBT képviselőivel a TIT Bartók Béla termében. A hős város képviselői szom bot délután a Sörgyár párt- és gazdasági vezetői meghívására a gyárba látogattak. A Bocz József megyei titkár társaságában érkező szovjet vendégeket dr. Rugási Endre, a vállalat igazgatója és Nagy lózsefné, az MSZBT ügyvezető elnöke fogadta, majd bemutatták az üzemrészeket. N. L Sztanko Todorov visszaérkezett Szófiába Szombaton délelőttt visszaérkezett Szófiába Sztanko Todorov bolgár miniszterelnök, aki Fock Jenő meghívására feleségével együtt hivatalos baráti látogatást tett Magyarországon. A kormányfőt és kíséretét a bolgár főváros repülőterén Tano Colov, a miniszterelnök első helyettese és Ivan Popov miniszterelnök-helyettes, m BKP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá Szava Daibokov és Makó Dakov miniszterelnök-helyettesek és más hivatalos személyiségek — közöttük Ivan Basev külügyminiszter — fogadták. Jelen voltak a repülőtéri fogadtatásnál Sárdi András ideiglenes ügyvivővel az élükön a magyar nagykövetség diplomatái. Készülődnek a tsz-ek Áprilisban TOT-kongresszus Mint ismeretes 1972 áprilisában összehívják o Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának II. kongresszusát. Az ezzel kapcsolatos előkészületek a következő hónapokban Baranyában is meghatározzák a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és területi szövetségeik munkáját. A konkrét felkészülés már a közelmúltban megkezdődött amikor mindkét területi szövetség létrehozta a maga héttagú előkészítő bizottságát, valamint egy-egy szervezési, illetve információs albizottságát E bizottságok segítik a termelő- szövetkezeteket a december közepén kezdődő — és februárig tartó — küldöttválasztó közgyűlések megszervezését, összegyűjtik s feldolgozzák a közgyűlések tapasztalatait A két baranyai tsz szövetség a megyei és járási pártszervezetekkel egyetértésben, összehangoltan végzi az előkészítő munkát Egységes álláspontot alakítottak ki a kétküldöttes rendszer bevezetésében és a képviseleti összetétel kérdésében. A decemberben kezdődő közgyűléseken minden tsz két küldöttet választ a márciusban sorra kerülő TESZÖV kongresz- szusi küldöttértekezletére. Ezek aztán önmaguk közül választják meg azt a 10—10 kongresszusi küldöttet, akik a TÓT kongresszuson képviselik majd Baranyát, Minden kongresszusi küldött 2500 tsz-tagot képvisel, s mivel nagyjából 25 ezer tagja van a pécsi és kb. ugyanennyi a mohácsi tsz szövetségnek, 50 ezer szövetkezeti tag 20 küldöttet küld majd áprilisban Budapestre. A tsz közgyűlések feladata lesz majd két-két küldött megválasztása az újjáválasztás előtt álló területi szövetségekbe is. Eddig tagszövetkezetenként 1— 1 küldöttel működtek a TESZÖV- ök, s ez az egy fő rendszerint a tagszövetkezet elnöke volt. így adódott aztán, hogy az ötvenezer baranyai szövetkezeti tag mintegy felét kitevő női tagságot, mindössze két nő képviselte — a nőbijottságok elnökei — az egyik a’’pécsi, a másik a mohácsi szövetségben. Nem jutottak megfelelő képviselethez a TESZÖV-ökben a fiatalok, a szakemberek, a középszintű vezetők, a fizikai dolgozók sem. A most folyó előkészítő munka középpontjába a területi szövetséget a helyes képviseleti arány kialakítását állították, vagyis azt a fontos követelményt, hoqy a területi szövetségek küldötteinek ösz- szetétele hűen tükrözze a termelőszövetkezeti tagság összetételét Ennek érdekében a legszélesebb réteget kitevő nők arányát minimum 15—18 százalékra kívánják növelni. Lejárt a négy év s ezért a TOT kongresszus után közvetlenül Baranyában is újjáválasztják a területi szövetségek választott tisztségviselőit, a 11 tagú elnökséget és a bizottságokat. A program szerint 1972 májusára tervezett tisztújító TESZÖV küldöttgyűlések — tehát a kétküldöttes rendszer bevezetésével — a korábbiaknál jóval szélesebb körűek lesznek. Nemcsak a küldöttek száma duplázódik meg — a pécsi szövetségnél hatvan helyett 120, a mohácsinál 40 helyett 80 küldött vesz majd részt e munkában, de a küldöttek összetétele is jobban kifejezi majd az egész termelőszövetkezeti tagság érdekeltségét A helyes rétegképviselet kialakítása fontos politikai előkészítő munkát hárít ebben az időszakban a termelőszövetkezeti pártszervezetekre is. Szervezzenek rétegmegbeszéléseket ezeken közelről és konkréten vizsgálják meg a termelőszövetkezeti tagság egy-egy rétegének problémáit, s e problémák ilymódon jussanak el egészen a kongresszusig. A TESZÖV nő- bizottságok a háromnapos téli továbbképzést használják fel majd ilyen megbeszélésekre a továbbképző idején egy teljes napot szánnak a szövetkezetekben dolgozó nők problémáinak megvitatására. A TESZÖV-ök a tsz-ekben dolgozó agrárilletve műszaki szakemberek rétegmegbeszéléseit vállalták. így töltheti be igazán feladatát a termelőszövetkezetek II. kongresszusa, ha határozatai a tsz-tagság egészének érdekeit gendő idő, még csaknem fél készüléssel érhető el, amire elegendő idő, még csak nem fél esztendő áll rendelkezésre. — Rné —
