Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-27 / 150. szám
W71. Június 27. DUNÄNTOLI NAPLÖ 3 Baromfi-feldolgozó Szentlőrincen! 1974-re üzembe helyezik — Ezervagonos kapacitás Szabolcs és Zala megye mellett Baranya nyerte meg azt a pályázatot, amelyet a MÉM hirdetett meg ez év tavaszán a hivatalos közlönyben. A felhívás célja, hogy a kapacitás gondokkal küzdő baromfiipar a helyi erőforrások, vagyis a baromfitermelő üzemek segítségével közös összefogásból fejlessze feldolgozó kapacitását. E célra központi erőforrásból 300 millió forint áll rendelkezésre, amit ezúttal nagyon helyesen a MÉM nem apróz fel, hanem koncentráltan adja át annak a három társulásnak, amelyik leginkább megfelel a pályázati felhívás által támasztott követelményeknek. így száz-százmillió forint vissza nem térítendő állami támogatást kap mind a három pályázati nyertes, ami mór igen jelentős összeg. A dolgok érdekessége, hogy a három közül egyedül Zalában építik fel megyeszékhelyen a feldolgozót, Szabolcs megye Kisvárdán, Baranya pedig Szentlőrincen talált megfelelő körülményeket egy Ilyen nagy üzem létesítéséhez. A legkedvezőbb ajánlat Kezdetben, és nagyon sok érv szólt amellett is, Pécsre vagy Pécs közvetlen szomszédságába tervezték a vágóhidat. Mindkét helyen a vízgondok buktatták meg az elképzelést. Pécsett Da- nicz-puszta közelében 9 méteres szintkülönbséget kellett volna áthidalni, s az amúgy is vízszűkében lévő város nagyon megérezte volna egy ilyen vízigényes üzem belépését Egy baromfi feldolgozása közben 50 liter vizet használnak el, ez közel kétezer köbméteres napi vízszükséglet. Pellérden 40 millió forinttal került volna többe a beruházás, ebből csak a szennyvfz elvezetésre 10 milliót, a vasút bővítésre 15 milliót, telek vásárlásra 6 milliót kellett volna a társulásnak fordítania. Ezzel szemben Szentlőrincen o termelőszövetkezet, amely úgy is, mint tojástermelő üzem, úgy is, mint a társulás alapító tagja érdekelt a feldolgozó létesítésében — a lőrinci vasút mellett egy 12,6 hektáros telket ingyen felajánlott. Itt bőséges a vízkészlet is, amit fúrt kutakkal nyernek, szennyvízművet nem kell építeni, mert a községi 4 millió forintos költséggel most épül és erre a feldolgozó rákötheti a szennyvizét, a községi tanács ehhez bizonyos feltételekkel már hozzá is járult. Szent- lőrinc község két kézzel nyúlt a nagy lehetőség után, a tanács 100 kertes telket és 40 társasházi lakást ajánlott fel a baromfikombinát műszaki és fizikai dolgozói részére. Az üzemnek 600—700 dolgozója lesz, ezeket a környező hét községből toborozzák, s mivel Szent- lőrinc vasúti csomópont, a bejárás minden irányból megoldható. A mintegy 100 fős műszaki és adminisztratív apparátus jórésze helyben fog letelepedni. Tojásfe'do'gozó is epul A beruházás oz eredeti 150, majd a későbbi 180 millióval szemben végül is 227 millióba fog kerülni, ebből 100 milliót az állam ad, a társuló felek 30 százalékot saját erőből, a többit bankhitelből biztosítják. Ami kissé megdrágította, az egy nagykapacitású tojásfeldolgozó üzem lesz, ahol évente, több, mint 100 millió tojást fognak osztályozni, csomagolni belföldi piacra és exportra. A tojás feldolgozóhoz a társulás ragaszkodik, s ez annál is indokoltabb, hisz a baromfiipar pécsi, Rét utcai tojásfeldolgozóját rövidesen le kell bontani. A közös vállalkozás alapító tagjai a Baromfiipari Országos Tröszt, a Bolyi Állami Gazdaság, a Pécsi Mezőgazdasági Vállalat, ismertebb névvel a Pécsi Baromfikeltető Állomás, a boksái, a mágocsi, a lippói, a szentlőrinci és a pogónyi termelőszövetkezet. Üj érdeklődők is vannak, ezek a Bikali Állami Gazdaság, a Hőgyészi Állami Gazdaság, a Tolna és Baranya megyei MÉSZÖV, a szentlászlói, a mozsgói és a szigetvári termelőszövetkezet. Belépésükről a közeljövőben történik döntés. A társulás összetételéből is látszik, hogy a vállalat a termeléstől a feldolgozáson át az értékesítésig átfogja az ágazat egész vertikumát. Pontos neve is ezt fejezi ki, Baromfitermelő, Feldolgozó és Értékesítő Közös Vállalat. A vállalkozás, mely végre meg fogja oldani a baromfikérdést, megyénkben igen figyelemreméltó és követendő az élelmiszer-feldolgozó ipar más ágazataiban is, például az ugyancsak kapacitás gondokkal küzdő húsiparnál, hisz a baromfitermelő üzemekhez hasonlóan a sertéshúst előállító üzemek is biztos nagyon szívesen társulnának hasonló célokra. A szentlörinci üzem tervei elkészültek, a feldolgozó három év alatt épül fel. A tereprendezési munkákat és a felvonulást még ez év őszén, de legkésőbb 1972 elején megkezdik. Tsz-küldöttség utazik Varsóba Egyéves múltra tekint vissza az a kölcsönös baráti együttműködési kapcsolat, amelyet a Mecsek és Dráva menti Tsz-ek Területi Szövetsége alakított ki a varsói terület tsz-szővetségé- vel. A két szövetség kölcsönös szakmai utakat szervez. Az elmúlt év nyarán első ízben lengyel szövetkezeti küldöttséget látott vendégül Baranya, majd múlt év őszén a pécsi szővetLátnivalók és ötletek Csináld magad! Országos barkácskiállítás nyílik Pécsett Az 1970-es Budapesti Ipari Vásáron kivívott nagy sikere után az országban Pécsett rendezik meg először a Csináld magad mozgalom országos barkácskiállítását július 5—július 13. között. A kiállítás színhelye a Nagy Lajos Gimnázium és Szakközép- iskola földszintje, tornaterme és udvara. Fő céja az, hogy bemutassa, szemléltesse a legkülönbözőbb szolgáltató tevékenységek és munkafolyamatok házi elvégzésének formáit, módszereit, eszközeit és hogy tanácsokat, ötleteket adjon a házi barkácsoláshoz. Ezenkívül a kiállítás bemutatja a különböző művelődési intézményi és iskolai valamint MFfSZ-szakkörök, technikai klubok, barkácsszak- körök munkáit is. Külön részleg* gondoskodik az autóápolás, javítás új házi módszereinek, eszközeinek és iparcikkeinek bemutatásáról. Tartalmában lendkívül változatosnak ígérkezik ennek a rendezvénynek az anyaga. Széleskörű, sokrétű látnivalót, o kos ötleteket tár . a barkácsolók, a technika barátai elé. Rendezői mindazokra gondoltak, akik szeretik szebbé tenni otthonukat, lakásukat, környezetüket. Bemutatja a kiállítás a családi ház és a hétvégi nyaraló építésének, kialakításának módját, folyamatait, terveit, eszközeit, legújabb anyagait stb. ízelítőt és bizonyára kedvet is ad a lakásbelső csinosítására is a legmodernebb eszközökkel: bemutatja a burkolás, parkettázás, tapétázás, festés-mázolás házilag is megoldható munkafolyamatait. Külön részleg foglalkozik a lakáskultúra fejlesztésével. ötleteket, jótanácsokat nyújt a lakásdíszítéshez, az otthoni javítási munkálatokhoz. Élő bemutatókat tartanak a dísznövény-ápolás, a virágkötészet, a szőnyegszövés, a szabás-varrás stb. legjobb és legkorszerűbb módszereiről. (Divat- tervezők helyszíni tanácsadást is tartanak.) A kereskedelem és az ipar bemutatja árukínálatát mindahhoz, amit barkácsolással otthonunkban és a ház körül magunk is megoldhatunk. (Re- j ménykedünk, hogy kaphatóak I is lesznek boltjainkban ezek a cikkek, hiszen az okos tanács önmagában kevés.) A barkácskiállítás rendezői: a Belkereskedelmi és a Művelődésügyi Minisztérium, a Népművelési Intézet, valamint a megyei és a városi tanács művelődésügyi osztálya. Továbbá több budapesti és pécsi kereskedelmi és iparcikk vállalat ség küldött egy szakemberekből álló csoportot a lengyel termelőszövetkezetek gazdálkodásának megismerésére. Most június 28-án, hétfőn reggel újabb tsz-küldöttség indul Pécsről Lengyelországba. A csoportot dr. Hon/ay Viktor, a pécsi területi szövetség titkára vezeti, tagjai Űbert Béla, a szabadszentkirályi tsz elnöke, Tihanyi József, a vejti Rákóczi Tsz elnöke. Kemény Adóm, a boksái tsz főkönyvelője, Hegedűs Lajos, a mágocsi Béke Tsz párttitkára és Kertész István, a Megyei Pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. Ütiprogramjukban központi helyet foglal el a lengyel élelmiszer-feldolgozás tanulmányozása. Az utazást felhasználják arra, hogy megállapodjanak a lengyel fél által már korábban javasolt csereüdültetésben. — Számottevően csökken a kisiparosoknál szakmát szerző tanulók száma Baranyában. Három évvel ezelőtt még 331 szakmunkástanulóval foglalkoztak „maszekok”, a következő tanévre a magánkisiparosokhoz jelentkezők száma a százat sem érte el. Mindenki azt kérdezi: mi lesz itt, azt senki: mi volt - s ez így van jól. Ahol most a darúk állnak, a város talán legnyomorúságosabb házai sorakoztak: ez vcrtt valamikor a Majláth utca. De a múlt senkit sem érdekel. Az apró ablaké, roggyaat tetejű házakat elfelejtette mindenki. A kiszélesített úton autók suhannak, kissé oldalt szemben az új városközpont nemrégiben épült toronyszerű irodaházainak több száz ablaka ragyog. A háttér olyan, mint egy kimerevített részlet valamelyik káprázatos panoráma-filmből: egymásra rakódó házsorok, színes tetők, felhőt tartó tornyok, s mindezek felett a hegy, lágyan, s mégis ellenállhatatlanul marokra fogva mindazt, amit az ember évszázadok alatt e városban alkotott. Buszra-várók kíváncsiskodnak a provizórikus kerítésen át: most vajon mi történik? Ezzel az írással egy riportsorozatot indítunk el, mely a kíváncsiskodó pécsieknek, érdeklődő idegeneknek és a változásokat érthető izgalommal leső környékbelieknek a kérdéseire kíván választ adni. Mi épül itt, a Szálai és Jókai utcák sarkán, s kik azok, akik építik? Milyen gondok és nehézségek lassítják munkájukat? Ki tervezte a házat, milyen lesz, s ki lakja majd? Az alapozástól a beköltözésig figyelemmel kísérjük majd az eseményeket, s havonta egyszer elmondjuk mindazt, amit láttunk, megtudtunk. Ezen az építkezésen nincs semmi különös, előreláthatóan minden úgy zajlik majd itt is, amint ahogy a mór befejezett építkezéseken zajlott, így aztán akár ezt a címet is adhattuk volna sorozatunknak: íqy épül otthonunk, a holnapi Pécs ... Ha már a címnél tartunk, elöljáróban egy rövid magyarázat, honnan az elnevezés: Szálai utcai ikrek. A Szalai András utca, Jókai út és Baj- csy-Zsiíinszky utcák közötti szakaszának déli oldalán három toronyház épül. Mindegyik épület tizenegy szintes lesz. Mindegyikben 82 lakás kap helyet - 20 két és félszobás, 40 kétszobás, 20 másfél szobás és két műterem lakás. E három épület a megszólalásig egyforma tesz, s bár egymástól mintegy 20 méterre állnak majd, elválaszthatatlan egységet alkotnak. A házakat szalagszerű üzletsor fogja ösz- sze, egységes homlokzattá1 zárva le az utcai oldalt, s egyúttal kiküszöbölve a lakótelepi jelleget. E három házról, pontosabban: erről az építkezésről szól hát majd riportsorozatunk. S most folytassuk a bemutatást! A terveket Ti fiai Ernő Ybl- díjas építész, a Pécsi Tervező Vállalat műteremvezető mérnöke készítette. A kivitelezést a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat III-as főépítés- vezetősége végzi. Ez időszerint a 2. számú építésvezetőség emberei dolgoznak a területen. Építésvezető Állaga Zoltán okleveles mérnök. A Jókai és Szailai utcák sarkán álló toronyház árnyékában áll egy düledezó viskó: ez a művezetők főhadiszállása. A rangidős művezető: Keller János. S a két kollega: Dudás László és Pálfi János. Az első kapavágásra 1970. szeptemberének utolsó napjaiban került sor. Talojegyenge- tés, feltöltés, a víz- és gázvezetékek kiváltása — ezek voltak az első feladatok. A más;- dik lépcsőben a Budapesti Közműépítő Vállalat emberei és gépei következtek: épületenként 67 óriás betoncölöpöt vertek a földbe. A baranyai építők idén, március elején, vették át a területet. Elsőként Wancel Benedek kubikos és betonozó brigádja érkezett, majd Szita Sándor és Kernya József ács brigádjai. Néhány hét óta a Hajnal Pál vezette panelszerelő és betonozó brigád is a területen van: az építésvezetőség úgy döntött, hogy a három épület lépcsőzetesen, egymással párhuzamoson épül. Az első épületet ennek megfelelően már az első lakószint panelfalait szerelik, a másodikon az alapok betonozása folyik, míg a harmadiknak most ássák az alapjait. Két toronydarú áll a gyorsan növekvő falak felett — az Építőipari Gépellátó Vállalat gépei. A munkakörülmények átlagosak, az időjárásra sem volt eddig különösebb panasz. A múlt azonban szinte mindennap okoz egy kis kellemetlenséget. Nemrégiben egy pincére bukkantak, most meg éppen a valamikori Majláth utca -úttestjének betonjától szikráznak a Wanczel-brigád csákányai. A kubikosok a névtelen építők sok ezres seregében is a leg névtelen ebbek. Ki törődik azzal, ki ásta ki a gödröt az alapnak, ki hordta el a földet? ök jönnek először, ők mennek először. Itt még vagy másfél hónapjuk van. Az első épületen persze mór most is idegenek - ott a panalszerelők az urak Minden menetrend szerint történik.- legalábbis amíg jól mennek a dolgok. Az egyik brigád váltja a másikat, mint- ahogy a gépek is állandóan cserélődnek. Csak a daru marad, az utolsó percig. A daru tudna csők mesélni, mi minden történik addig, míg egy ház csúcsára felkerül a zöldág. A darus maga keveset tud: ezernyi dolga van. A Wencel-bri- gád márciusi gyászáról se nagyon tudott senki, minden úgy ment, mint máskor, talán csak valamivel szótlanabbuf. Gulyás József kubikos, a brigád alapító tagja, 45 éves korában váratlanul meghalt. Az orvosok azt mondták: a szíve. A brigád azokban a napokban egy kicsit olyan volt, mint a gazdátlanul maradt nyáj, az emberek szinte minden szóra, zajra összerezzentek. Most már minden a régi, bár ez nem azt jelenti, hogy valamit is elfelejtettek. A munkósember nem ér rá a szomorúsága felett tűnődni. Tizen vannak - s ebből csak egy pécsi. Hatan Felsőszent- mártonból járnak, ketten Gil- vónfáról, egy ember pedig Mohács mellől, Székelyszabar- ról. A felsószentmártoniok alapították a brigádot, Gulyás József is oda való volt. Fél ötkor indulnak a buszok. Háromnegyed hét mire Pécsre érnek - hétkor kezdődik a munka. Visz- szaindulás 17 óra 35-kor — ha nem késik a busz. Tegnap például egy órát késett, így csak fél kilenckor értek haza. Egyébként mór fél nyolckor otthon vannak . . . Wancel Benedek, a brigád- vezető kissé csodálkozva hallgat: mit mondhatnak ők magukról? Az újság még nem írt róluk, miért is írt volna. Nem sztárok ók. A föld egyébként éppen olyan alapanyag, mint mondjuk a vas, vagy a fa: szem kell hozzá, kéz, meg ész. Nekirohanni valaminek — ez buta dolog. Mindent körül kell nézni, mindent meg kell érteni, s aztán mehet a munka. Kiugró teljesítményt könnyű elérni, de egyformán dolgozni, egyféle munkát, egy vállalatnál, mondjuk 15 éven ót — az már valami . .. Dübörögnek a réselők, csattog a csákány. Itt, ahol a 3. számú ház lesz, valamikor út volt. Wancel összehúzott szemmel nézi a kővé meredt betont, mert ehhez se elég csak az erő. Hogy milyen lesz az új ház? - Hát erről, sajnos, nem sokat tud. Nagy ház lesz, az alapja szerint legalábbis. Nagy és erős ... Békés Sándor Magánosok és közéletek, figyelem! VALLALAT KERES IRATTÁROZÁSRA ALKALMAS, SZARAZ HELYISÉGEKET folyamatos igénybevétellel. Az igénybe venni kívánt helyiségek legalább 16—50 m! méter területűek legyenek. „Magas bérleti dijat fizetünk" jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe.
