Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-20 / 43. szám
1971. február 20. DUNANTÜLI NAPLÓ MAGAD IRAM... Önkiszolgáló műhelyek 11a törik, ha szakad... — Fusizzunk legálisan! Angliában ládában is árusítanak autót, a bütykölni kedvelő ángliusok nagy örömére. A svájciak lakást vehetnek félkész állapotban. Hiányzik a tapéta, a padló, az ajtó-ablakfestés. A tulajdonos maga pótolhatja ezeket a hiányzó lakás-elemeket, ízlése, ideje, kedve és pénze szerint. Persze, azt kár lenne eltitkolni, hogy a szükséges anyagokhoz a fe'szere- léshez alkalmazott szerszámokhoz. mind, az angol mind a svájci polgár viszonylag olcsón hozzájut. .. A példákkal nem azt szerettem volna bizonyítani, hogy lám milyen ügyesek a szigetország lakói, vagy a svájci polgárok — persze azt sem — lám, nekünk ilyesmire semmi gondunk, mindent szépen összerakva, azonnal használható állapotban kapunk ... Mert mi a helyzet nálunk? Ha a gyerek elveszti a lakáskulcsot —, mert felnőttel ilyen hogy fordulhatna elő? — először is ordítunk egy sort, aztán nekilátunk lakatost keresni, aki hajlandó elvállalni ezt a csip-csup munkát, amiben nincs köszönet. Harminc forint viszont van benne — és legalább egynapi határidő, hogy azt higgye az ember, sokat kell dolgozni vele. Pedig a kulcsreszelés nem tartozik a lakatceszakma apáról fiúra szálló titkai közé, elfogadható kézügyességgel, és néhány reszelő vei megáldott ember, fél óra alatt maga is elvégezheti... A kézügyességgel még nincs különösebb probléma, annál több van a reszel őkkel. Mert nemcsak a kulcs veszik el, csöpögni kezd a vízcsap, eltörik vagy kitörik valami, egy méteres deszka kellene a könyvespolcra... — és ki tudná felsorolni mennyi csapás érhet egy háztartást? Azt viszont rpégsem várhatjuk, hogy mindenki egy kisebb lakatos-asztalos műhelyre való szerszámot tartson otthon hegesztő apparáttal es esztergapaddal kiegészítve —, mert ugye sohasem lehet tudni, mikor mire lesz szükség ... Ez így nem megy. Maradnak a nálunk régóta honos módszerek: megkérjük X-et, hogy bütykölje már meg nekünk azt a tört vagy szakadt valamit. X általában örömmel vállalja — ideje van, miért ne fusizzon ? Ha nem mozdítható az a valami, akkor a legkönnyebben elérhető kontárnak szólunk —, kevés az a bérház, ahol ne akadna belőlük — aki aztán „nicsak, éppen van nálam ilyen alkatrész!” felkiáltással megcsinálja a javítanivalót. Hát ezeknek a dolgoknak vege szakad, új nap virrad ránk. Lesznek műhelyek Pécsett és Baranya más városaiban, nagyobb településein, ahova el lehet vinni a renitens háztartási gépet, a tört- repedt-szakadt valamit, s a rendelkezésekre álló szerszámokkal. gépekkel — sőt. tanácsadó szakember segítségével — saját kezűleg meg lehet bütykölni — csekély térítés ellenében. Ahogy dr. Heim György, a Baranya megyei Tanács ipari osztályvezetője elmondta — a tervek és az előzetes tanácskozások szerint, az ebben érdekelt és érintett vállalatok egyesülést alakítanának — a műhelyek rendelkezésére bocsátanák nagyüzemi termelésre már nem alkalmas gépeiket, szerszámaikat, s a gyártás során keletkezett, még használható melléktermékeket. Háromféle műhely típus lesz: asztalos, lakatos és műszerész. Ahol lehetőség van rá ott önki- szolgáló gépkocsiszervizeket is létesítenek, ott az autós elvégezheti az olajcserét, zsírzást, kisebb javításokat. Pécsett — úgy tervezik — mindegyik műhelytípusból lesz néhány. A műhelyekben nyugdíjas szakemberek segítenek az alapvető fogások elsajátításában, egy-egy komolyabb munkadarab elkészítésében — ők kezelik a laikusok számára veszélyes gépeket. Mert gépek is lesznek — tulajdonképpen minden, ami a lakatos-asztalos-műszerész szakma javító-szerelő profiljához okvetlenül szükséges. A szakembereket egyébként kölcsön is lehet kérni. Ha valaki házat épít, vagy otthon munkálkodik valami nagyobb dolgon, a szakember a helyszínre megy — a szükséges szerszámokkal együtt — s'ott, segít tanácsaival, szaktudásával. Természetesen lehet majd hozott anyaggal is dolgozná. De. aki ügyes ötletekkel, maga csinálta, olcsó dísztárgyakkal akarja ékesíteni lakását — arra is mód lesz. A műhelyek három szektorból állnak majd: egyik a tényleges műhely, a másik a kölcsönző rész, ahol a1 szerszámokhoz lehet jutni, végül pedig az elárusító rész, ahol a szükséges anyagokhoz önköltségi áron hozzá lehet jutni, sőt — szokatlanabb kérés esetén — előre meg is lehet rendelni, ha kell, félig megmunkálva, előkészítve. Tulajdonképpen szolgáltatás-kiegészítésről van szó. A szabad szombatok, a szabadidő növekedése azokban is kifejleszti a barkácsolási kedvel, akik eddig vasárnap csak pihenni vágytak —, arról a népgazdasági szempontból mérhetetlen előnyről nem is ' szólva, amit a fusizás hát- j térbe szorítása, vagy leg- I alábbis legalizálása jelent — I hiszen az egyesülésben első- ! sorban a sok embert foglai- ; koztató gyárak, üzemek vesz- ; nek részt. | Az önkiszolgáló műhelyekre szükség van. Szolgáltatásaink még messze az igények mögött kullognak — segítsünk magunkon, ha tudunk. Már pedig tudunk — ezt bizonyítják a Pécsett. Pécsváradon már jelenleg is működő önkiszolgáló műbe- i lyek. ' | D. Kónya József ,Drága bakter úr... Ha eay falu utat kap A sellyei AGROKÉMIA Szövetkezet új termék gyártását kezdte meg. A RIO-STR1P rovarölő tulajdonképpen amolyan szupermodern „légyfogó”. A foszforsav-észtert tartalmazó, tartós rovarölő egy teljes szezonon, 3—4 hónapon át pusztítja a legyeket, molyokat, szúnyogokat. Egy belét, egy 40 légköbméteres helyiségben elegendő és tartós szellőztetés ellenére is hatásos. A vegyszer egyébként szagtalan és emberre, állatra ártalmatlan. A Shell-együtfciúködéssel készülő új gyártmányból áprilisban kezdik a szállítást és idén MO ezer darabot készítenek. „Sírtak és énekeltek“ Bár még decemberben adták át az utat. a falu még ma is az új út lázában ég. Erről beszél Kolesznyikov Antalné párttitkár is. a ■ tsz- irodán. Az őszhajú asszony — akit valahonnan Pestről vetett ide a sors — sajnálkozva szól: — Kár, hogy nem fényképezték le az arcokat az avatóünnepélyen. Még én sem láttam ilyet. Sírtak, kiabáltak, énekeltek az emberek örömükben. S meg is értem őket. Hetvenhárman járnak be innen a komlói bányákba, minden nap gyalog kellett menniök Szalatnakra. Igaz, hogy nem sok a Szalat- nakig vezető 2,2 kilométer, de ha éveken át, minden nap meg kell tenni a sárban, belefárad az ember. — Ha valaki azelőtt megbetegedett, kocsival vitték Szalatnakra, vagy a vasútállomásra. Volt olyan asszonyunk is, aki megszült útközben. — Amióta utunk van. busszal megy át a 31 felső tagozatos és 6 óvodás Szalatnakra. Minden nap friss kenyeret eszünk. Tejet ihatunk... Ne csodálkozzék: egyre kevesebb a háztáji tehén, csak akkor van elég tejünk, ha hoznak. Noha nem tartozik szorosan a tárgyhoz, lehetetlen nem szólni Kolesznyikovné- ról, erről az érdekes asszonyról. Amikor a férjét Baranyába helyezték Pestről és Szalatnakra költöztek (ott jutottak lakáshoz), Kolesz- nyikovnét nem akarták • felvenni a tsz-be. „Majd ha kapát látunk a kezében!” — mondogatták az emberek. A pesti munkásasszony kapálni kezdett és markot szedett — elleste mások mozdulatait. Olyan sikeresen, hogy két hét múlva megválasztották munkacsapat-vezetőnek. Rájöttek arra, hogy nemcsak a kapához ért, hanem a szervezéshez is. Később brigádvezető lett, ma pedig párttitkár. Íme egy karrier — távirati stílusban megfogalmazott — története. Lakást kér a tanítónő — Nézzük meg a tanítónő lakását! — ajánlja Somogyi Lászlóné, a tanácsi kirendeltség vezetője. A tanítónő nincs odahaza, csak az anyósa sürög-forog a házban. Nem éppen szívderítő a látvány: nedves falak, dohos szag, pergő meny- nyezet-vakolat és a hátsó épülettraktus. ahol összevissza dőltek már a falak. Ott egyébként nem lakik senki, tehát nincs közvetlen életveszély, mégsem jó érzés egy ilyen házban élni. A kirendeltség-vezetőnő gondterhelten mondja, hogy vagy százezer forintba kerülne a ház felújítása — ha megérné. Ki olyan bolond, hogy egy vertfalból készült öreg házra pocsékolja a pénzt? Lenne egy másik megoldás is: a pedagógus lakásépítési akció. No de kinek van szíve egy fiatal házaspárt ilyesmivel megterhelni? Nincs pénzük, alig kerültek még össze... — A harmadik megoldás Oobai Ádám házának megvásárlása — int a falu vége felé. ahol egy villaszerű ház áll, ezüstfenyőtől, szomorúfűztől és más dísznövényektől övezve. — Negyvenkét évig tanított Dobai bácsi a faluban, szívesen eladná a házát, mert költözni akar. Százhetvenezer forintot kér az épületért, de miből vegyük meg? Köblény község húszezer forintot fizet be a községfejlesztési alapba évente. A csigajzyűjtő is segített Húszezer forint nagyon kevés pénz. Már azért is. mert nagy „fába” vágta a község a fejszéjét, mert egy kisebb kultúrkombinátot épít a tanítói lakás közelében. Lehet. hogy nagyképűségnek tűnik egy 400 lelkes faluban kultúrkombinátról beszélni, de nem találok jobb szót. Az a terméskő alapú, piros téglás épület, mely ott áll. a következő helyiségeket foglalja magában: nagyterem, orvosi rendelő, klubhelyiség, pártiroda., tanácsi kirendeltség irodája. Kevés olyan falu van. ahol ennyi mindent egyesítenek egyetlen épületben. Tavasszal tartják az avatóünnepélyt. A kis falunak persze erre sem volt pénze, a megyei | KISZ, a tsz, a Járási Tanács ! segített nekik, sőt még a ! Sásdi Járási Pártbizottság is gyűjtött számukra. Még így j is sok munkája maradt a fa- j lunak. Egy omladozó ház állt a mai épület helyén: bontottak. aztán az építésnél segéd- keztek. Szinte az egész köz- i ség téglát adogatott és rákos- i gatott, még Hauser Pétemé is, a falu egyik legérdeke- 1 sebb embere. A ma már nyugdíjas asz- ! szony a mágocsi fmsz-nél dolgozott (akkor még fmsz j volt a neve!), s csigagyűjtési : akciójáról lett híres a megyében. Pontosan 108 mázsa ! csigát gyűjtöttek össze 1964- ; ben, az. ó irányításával, a j mágocsi körzetben. Ne ne- j vessünk: ezért dollárt kapott 1 az ország. S nem is kis do- i log ennyi csigát összeszedni, hiszen a három centiméternél kisebbet már nem veszik meg. Hauser néninek is kitűnően jövedelmezett a csiga, gondtalanul éli öreg napjait. Időnként elmegy az épülő „ kultúrhoz” — segíteni. Költözés helyett — változtat Nem lenne kerek a riport, ha kihagynánk belőle Somogyi Lászlónét, a tanácsi ki- rendeltség vezetőjét, aki bár Szalatnakon él és dolgozik, „hivatalból” Köblénnyel is foglalkozik. Vagy öt éve láttam utoljára ezt az alacsony termetű, csinos nőt. Szervező egyéniség: az ő kezdeményezésébe fogtak hozzá Szalatnakon az új iskola, tisztasági fürdő, a két klubhelyiség, presszó, s a színpaddal ellátott mozihelyiség építéséhez. Az idő a merész asszonyt igazolta, mert minden felépült azóta. Tornatermük olyan szép és korszerű, hogy az egész járásban emlegetik. Somogyi Lászlónét időközben a Munka Érdemrend ezüst fokozata kormányki- tüntetésben részesítették, megyei tanácstag, s magasabb helyre is hívták már a községből, de ő maradt. Nem tud elszakadni Szalatnaktól és a hozzá tartozó Köblénytől. Szalatnak lakosságának több mint egynegyede, Köblény népességének pedig több mint egyharmada elvándorolt, vagy városba költözött az elmúlt negyedszázad alatt. Senkit sem lehet megróni azért, mert elköltözik. hiszen mindenki ott él. ahol akar. s különben is, ez világjelenség. De amikor erről beszélünk, ne felejtsük el, hogy van egy másik magatartás is: Somogyi László- néé, meg a társaié, akik maradnak és emberibb arcúvá változtatják a falut. Magyar László Dühöngtünk, érveltünk, követeltünk, kértünk vártunk, — és a sor tetszés szerint ismételhető. Mint ahogy ismétlődik a nap minden órájában Pécsett, a Bolgár Néphadsereg úti vasúti sorompónál . . Tudjuk, hogy a kérdést eg.vcsapásra megoldó felüljáró tervei készülnek, tudjuk, hogy a vonatoknak közlekedni kell .. Nem tudjuk, hogy egy szál, az állomásról induló mozdony miatt miért kell több mint 13 percig zárva tartani a sorompót — nem tudjuk, hogy a kertvárosi autóbusz megállóját miért nem lehet úgy elhelyezni, hogy ne akadályozza a forgalmat — és azt sem tudjuk, hogy miért kell a vasútnak a sín mentén fellazult kockaköveket, világos nappal, a legforgalmasabb órákban megjavíttatni — ezzel is akadályozva a közlekedést? És még egy kérdés — az adott állapotok ismeretében: miéri nem lehet megoldani azt. hogy ez a sokat szidott sorompó csak a legszükségesebb ideig, a közúton közlekedők érdekeit is figyelembe véve — tartson zárva? Megérkeztek a pacsirták „Menetrend szerinti” pontossággal, Zsuzsanna napján megszólaltak a mezei pacsirták a Körösök völgyében. Főként Vésztő, Mezőgyán, Zsa- dány és Biharugra környékén hallatják hangjukat a kedves madarak. A biharug- rai „vadvízországba” megérkeztek a bíbicek, csoportosan pihennek az átvonuló vadkacsák, vadlibák. Ny ugtlí jasliúz Szentesen Szentesen a belső városrészeken lassan emeletes épületek váltják fel a korábbi kis földszintes házakat. A folyamat a negyedik ötéves terv alatt tovább tart. A tervek szerint állami és magán erőből 1200 lakást építenek. A nyugdíjasoknak külön garzon-ház építését tervezik. GÉPMESTERT ANULÓNAK 8 általános iskolát végzett fiúkat felveszünk PÉCSI SZIKRA DÍVOM DA Jelentkezés: MüM. 500. Ipari Tanulóintézet, Pécs, Rét utca 41. Részletes felvilágosítás: * Pécs, Munkácsy Mihály u. 10-12. Munkaügyi Osztály Három férfi ácsorog Köblény község szélén, egy autónál. Tervrajzokat tartanak a kezükben, tanakodnak. — Kaposvári útépítők vagyunk — szól a legidősebb. — Azt nézzük, mit kell tenni még, hogy befejezzük az útépítést. Kisebb-nagyobb zúzalék- prizmák jelzik az út szélén, hogy akad tennivaló még. A szegély kidolgozatlan, s van ahol az úttestet is „pofozni” kell. Az út azonban járható.
