Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-26 / 21. szám
fi DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1911. január 26» Tárgyalóteremben a szülők és gyermekek Kinek ítélje a bíróság? Jobb száz gyér ineke Uielyezési per — !\ehu u bosszú is közrejátszik Hárman álltak a tárgyalóteremben a bíró előtt: a két szülő és középen a kiskorú gyermek. A szülők már korábban elváltak és úgy egyeztek meg, hogy a 12 éves kisfiú az apánál maradjon, ő névelje. Időközben azonban az anya meggondolta a dolgot és pert indított, amelyben kérte: a bíróság a fiút nála helyezze el, a jövőben ó kíván gondoskodni róla. A bíróság alaposan megvizsgálta az ügyet. Úgy találta, hogy mindkét szülő rendezett körülmények között él, szép lakásuk van, jövedelmük az átlagnál magasabb. Tehát mind az apa, mind az anya megfelelően képes gondoskodni a kisfiúról. Az apa ezt már be is bizonyította, több mint egy éve nevelte gyermekét. A bíró forgatta íróasztalán az iratokat, levette a szemüvegét aztán megkérdezte: • — Kisfiam, te hol szeretnél a jövőben lenni, édesanyádnál, vagy édesapádnál? A két szülő feszült várakozással tekintett a gyerekre. — Édesapámnál szeretnék maradni — mondta halkan. A bíróság úgy határozott, hogy a fiú a jövőben is az apánál nevelődjön. — Ha a fiam is így akarja, legyen — mondta az anya beletörődve a döntésbe. 4 — Általában nem a gyérnek dönti el, hogy az elvált, agy a külön élő szülők kőül az apánál, vagy az anyáéi nevelődjék, de eseten- ént, ha szükséges megkérdezzük a 10. életévét betöltött vermeket is — mondja dr. Gátos György, a Pécsi Menyei Bíróság tanácsvezető bírója. Évente többszáz gyermekelhelyezési pert tárgyal a bíróság. Legtöbb esetben á íjülők „késhegyig menő harcot folytatnak” azért, hogy u bíróság a gyermeket náluk helyezze el. — Valóban, csaknem valamennyi per azt bizonyítja: ai apa, vagy az anya min- ■' snt elkövet, hogy a gyerkeket a bíróság neki ítélje — folytatja a bíró. — Sok < nétben nem könnyű a dön- :és. Elmondok egy történetet •i sok közül. A peres felek ázasságából egy fiú és egy íny született. A gyerekek — amikor a szülők elváltak — altalános iskolai tanulók voltak. Első fokon a bíróság az anyánál helyezte el a gyerekeket. Az apa később pert indított és a bíróság másodfokon helyt adott az apa keresetének, mert az elvált anya magatartását erkölcsi- 'c?g kifogásolhatónak ítélte. Telt az idő, egy éven át az apa nevelte a gyerekeket 'em egészen kifogástalanul. ' kkor az anya pert indított, eresetében hivatkozott meghozott életkörülményeire, ra, hogy újabb házasságot ütött, rendezett életet él. A ’ róság megvizsgálta a helyetet és megállapította: az nya valóban igazat írt, rengett. körülmények között cl — Ilyen esetekben meg■ "Itoztatja a bíróság a dön- tést? — Alapelvünk: mindig a "’.vermek érdekét kell szem■ lőtt tartanunk — mondja a bíró. — Az állandóságnak "■zerepe van. Ha a gyermek már huzamosabb időn át -"»Idául az apánál volt elhelyezve, rendes körülmé'-ek között élt, az apa meg- ‘ "rlelóen gondoskodott róla, aligha változtatunk a helyzeten. A gyermek érdekei kívánják ezt. — A közvélemény azt tart- a. hogy a fiúgyermeket ha r.todik életévét betöltötte — 'Idául a szülők válása ese- ;n — úgyszólván automati- usan az apánál helyezi el ' bíróság, a lányt pedig az nyánál. így van? — A bírói gyakorlat ma ár nem követi ezt a régi ~rev álláspontot. Brecht a egyik drámájában, hogy gyermek legyen az anya•zívűeké. Ez a mi véleményünk is. Az „anyaszívű" legtöbbször maga az anya, de nem mindig. — Kétségtelen, hogy a gyermek jövőjét elsősorban kell figyelembe venni. A gyermek jövőbeni érdeke mennyire befolyásolja a bíróság ítéletét? — Döntően. Ismét egy példát említek." Egy fiúgyermekről van szó. aki a szülők elválása után az anyánál falun nevelődött. Az anya nem mindig tudta gyermekét megfelelően gondozni, mert Pécsett dolgozott, korán indult munkába, este érkezett haza és így az ötéves kisfiú állandóan csavargott. Az apa bírói döntéssel kérte, hogy a gyermeket nála helyezzék el. Úgy tűnt, hogy az apa élet- körülményei megfelelőbbek. A bíróság első fokon az apának ítélte a gyermeket. Az elsőfokú bírói döntést az anya megfellebbezte, hivatkozva arra, hogy a gyermek jövőbeni nevelését egy fiúnevelőintézetben biztosította. A bíróság a fellebbezésnek helyt adott. Indok: a gyermek jövőjét nézve az adott helyzetben feltétlen előnyösebb, ha a fiú a MÁV nevelőintézetében nyer elhelyezést. Az apa ugyan szereti a gyermeket, de sajnos sem írni, sem olvasni nem tud, így nem képes a fiúról megfelelően gondoskodni. — Milyen tapasztalatokat szűrhetünk le a gyermekelhelyezési perekből, miként lehet számukat csökkenteni? — Már a házassági bontóperek keretében helyes, ha a szülők felelősen meghatározzák azt is, hogy a gyermeket az apa, vagy az anya nevelje. Vegyék figyelembe a gyerek érdekeit, ne pedig a későbbiekben „csak úgy gondolok egyet” alapon indítsanak gyermekelhelyezési pert. Nem egy esetben a „bosszú” vezérli a szülőt a per elindításában. Például egyik szülő a másik ellen gyermektartás fizetésére indít pert. — Az alperes pedig így gondolkodik: „Jó, ha te gyermektartás miatt perelsz, akkor én pedig a gyermeket perelem el tőled”. Az ilyen „bosszúból” indított keresetnek legtöbbször semmi jogi alapja nincsen, csak az ügyek számát szaporítja. Gyakori, amikor a lakás megszerzése a cél és a gyermek csak eszköz. A bírói gyakorlat gondot fordít arra, hogy az anyagiasság ne győzzön. Vajon az a szülő, aki még tartasdijat sem fizet, szereti-e igazán a gyermekét? Aligha. Helyénvaló lenne, ha a szülők nemcsak a válás, hanem a különélés esetében is megállapodnának, hogy a gyermeket ki neveli tovább. Ha nincs egyetértésen alapuló megállapodás, olyan esetek történnek mint legutóbb. A szülők különváltak, az apa Pécsett lakik, az anya Oroszlányban. A gyermeket az anya magával vitte. Az apa utánautazott és a gyermeket úgyszólván az ! óvoda elől hozta el Pécsre. Kis idő múltán az anya utazott Pécsre gépkocsival és ő is az óvoda elől vitte el a gyeremeket vissza, magához. Az ilyen helyzetek nem szolgálják a gyermek érdekét. Ismételten csak azt mondhatom, hogy a szülők alaposan gondolják meg válás, különélés és más helyzetek létrejöttével a gyermek végső elhelyezését is, — és meggondolásukat mindig az vezesse: mit kíván a gyermek érdeke? Ha nem tudnak dűlőre jutni, — akkor természetesen ott a bíróság. Garay Ferenc 3369 gyermek született tavaly Pécsett A kerületi tanácsok ahya- kön.vvi tevékenységének ösz- szesilése szerint 1970-ben Pécs területén 3369 születés történt, tehát az újszülöttek száma 25-tel volt több, mint 1969-ben. Elhunytak 2217-en és bár a növekedés 142 fő, a lakosság természetes szaporodása mégis kedvező, mert a születések s/áma 1152 fővel meghaladja a halálozásokét. Házasságot kötött 1595 házaspár. névadó ünnepség 240 volt. vagyis 1969- hez viszonyítva 110 jegyespárral többet adták össze, míg a névadások száma 25- tel emelekedett. A népesedési statisztika szerint a legtöbb születés és halálozás a III. kerületben történt, míg a legtöbb házasságkötésre és névadó ünnepségre a II. kerületben került sor. A jó ég tudná felsorolni hányféle és jellegű munka- terület van nálunk, mondjuk a precíziós műszergyártástól egészen le a ... „Le?” Majdnem kimondtam, hogy „le” a szemétgyűjtőig, úttisztítóig. Pedig a munkák, szakmák j lépcsőzetes rangsorolása nagyon is igazságtalan. Hiszen amennyire szükség van a precíziós műszerre, úgy szükség van egy intézményre is, amely a papi hulladéktól, szeméttől megszabadítja a nagyváros lakóit. Négy brigád — húsz ember. Tizenkétezer lakásból származó hulladékot hordanak el naponta. A „kukás” edény — tartalmával együtt — körülbelül 60—70 kilogramm. A brigád előkészítője — vagyis aki a gépkocsit megelőzve fut, hogy az edé- j nyékét kirakja a járdaszélre — átlagosan naponta 900 kukás-bödönt mozgat meg. Ugyanezt a mennyiséget a további két ember emeli a kocsi végére, majd az üreseket a negyedik visszarakja. A brigád tehát naponta 50— 60 tonna szemetet szállít el. A „kukások” decemberben 4 ezer tonnát tüntettek el az említett 12 ezer lakásból. De a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatra háruló össz- mennyiség 8500 tonna volt. Az egyik brigád vezetője ifj. Kovács Ferenc, társai: Fichter Imre, Mitrovics Péter, Juhász Mihály és a gépkocsivezető. Munkaidejük általában napi 8 óra, illetve nyáron 6—7 óra, a téli időszakban 9—10 óra. Műszak után beszélgettem velük Gvimesi László igazgató irodájában. Arcuk, szemöldökük szürke a portól, pedig azt mondják, kicsit rendbehozták magukat, mielőtt bejöttek. Fürdés ezután lesz. — Azt mondják, mi vagyunk a „közlekedés rémei”, A KENDERFONO ÉS SZÖVOIFAR1 VÁLLALAT PÉCSI FONÓ- ÉS SZÖVŐGYÁRA FELVESZ 14—16 ÉVES KORÜ, ALTALANOS ISKOLÁT VÉGZETT FIATALOKAT y e v e s szövőipari tanulónak Jelentkezés általános iskolai bizonyítvánnyal 1971. január 31-lg, a gyár telephelyén. HIRD, KENDERFONO UTCA 2, a tejes- és- a kenyérszállítók után. — Hogy értsem ezt? — Elálíjuk az utat, a belváros szűk utcáiban és addig kénytelen egy egész kocsisor várakozni. Egyszer be is szóltam egyik autósnak, hogy ha türelmetlen, szálljon ki, dobálja helyettem a hetvenkilós edényeket, addig én megiszok egy kávét valahol. — Vagy sört.,. — Nem lehet. Nemcsak mert nem szabad, bár a tiltásnak is megvan az oka. Az autók úgy száguldoznak el mellettünk, hogy az ember haja az ég felé áll. Az is idegesítő, hogy a kocsi mögül kilépve állandóan figyelni kell, nehogy kerék alá kerüljünk. De idő sincs sörözésre. Az egész műszak merő rohanás. Utána meg... — Mit gondol, melyik kegyetlenebb munka: bányászat, vagy ez? — A bánya életveszélye- sebb. Ez viszont kellemetlenebb. Bűzös, mocskos, poros ... — Mennyi a kereset? — A közhiedelem ellenére nem kapunk havi négy-ötezret. Pedig egyszer Önök írták az újságban, hogy hatezer forint a kereset. Erre egy hétig valóságos búcsújárás volt a vállalatnál, annyi volt a jelentkező. Háromezren fölül keresünk, de senki ne sajnálja tőlünk. Egyébként egyszer fordult elő, hogy a Till Lajos — aki másik brigádban dolgozik — tavaly nyáron hatezer forintot vett fel, azt hiszem, júniusban. De ó a félpormentesen dolgozott, egyedül. — Mi az? — Normál teherkocsi, amelyre úgy kell fölburogat- ni a szemetet. Ezt általában két ember végzi, egyik viszi az edényt, a másik fönn áll a padlón és üríti, de nem volt társa és egyedül vállalta. De hát ezt senki nem csinálja utána. Roppant makacs, szívós ember. Úgy dolgozik mint a gép. Én dolgoztam vele egy ideig, reggel induláskor azt mondta: „Most vegyétek meg az ennivalót meg a cigarettát, mert idő nem lesz erre, hajtani kell.” — Egyébként hol étkeznek? — Útközben, a szeméttelepig, a kocsin. —- Melyik kerület okoz több gondot? — Nincs különbség. A baj az, hogy most is, hogy a nagy hó leesett, a járdáról lekotorják a havat a szemét- tároló helyre, és onnét kell a hókupacokon átemelnünk a nehéz edényeket. Meszesen is a házmesternek mondtuk: ne szúrjon ki velünk, legalább egy utat vágjon az edényekig. Azt mondta. „Csak nem képzelik, hogy a szemeteseknek én hányom el a havat!” Pedig hét méternél nagyobb távon már nem vagyunk kötelesek az edényeket elhordani. Svábbálok sorozata Az idei sváb bál szezont január 9-én, a babarci bál nyitotta meg. A sort aztán 16-án és 23-án Pécs folytatta, majd még egy pécsi, két mohácsi, egy bolyi, mecsekAz egész műszak merő rohanás — Gyakran hallanak ilyen megalázó megjegyzéseket? Ifj. Kovács Ferenc brigádvezető — aki mellesleg az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetés tulajdonosa is — válaszol: — Megszoktuk. Aki ezt a munkát szégyelli, az ne vállalja. Más kérdés, hogy némely házmester, vagy mondjuk néhány autós miket vág a fejünkhöz. Szomorú, de rájuk nézve. A vállalat igazgatója, Gyi- mesi László és Pfeffer Elemér főmérnök mondja, hogy a „Bobr” nevű, kontineres szemétszállítás bevezetése sokat „finomít” majd a dolgozók egyáltalán nem irigylésre méltó munkáján. Köny- nyebb lesz, mert a „Bobr” kontiner — amelyből már jó néhány látható kint Űjme- csekalján — tíz KUKA- edényre való hulladékot képes felgyűjteni és ürítésnél sem kell emelgetni, mert kerekeken mozgatható. S ha már itt tartunk^ megemlítik, hogy a tervezők többféle variációt dolgoznak ki a szemétgyűjtő-edények rejtésére. Egyik ezek közül: élősövény. A hulladékeltakarítás költségei évről évre emelkednek. Ez viszont nemcsak Pécs gondja. Érdekes módon ez a csomagolás-technika fejlődésével jelentkezett. A fajsúly csökkent, a mennyiség emelkedik, a rengeteg műanyaggöngyöleg miatt. A másik, ami előidézi: szaporodnak a távfűtéses, illetve gáz- és olajfűtéses lakások és a háztartási hulladékot eltüzelni nem lehet, de még egy papírdarabot sem. A jövőben — talán tíz-tizenkét éven belül kell megoldani majd a hulladék korszerűbb eltüntetését is. mert a jelenlegi szeméttelepek befogadóképessége is véges. Rab Ferenc nádasdi és stb. fogják zárni a szezont. A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége, mint minden évben, az idén is három sváb bált szervezett Pécsett. Az Olimpia étterem egy-egy alkalommal 600 személyt fogad be, de mindhárom bálra már jóval az első előtt elkeltek a belépőjegyek. Megmaradt azonban a sok száz érdeklődő, akik csupán azzal nyugtatják magukat: talán jövőre! Valóban minden évben szűknek és kevésnek bizonyulnak az olimpiai sváb bálok, amit leginkább azzal indokolhatunk, hogy nincs egyetlen, esetleg ezres tömeget is befogadó, nagyobb rendezvények lebonyolítására alkalmas építményünk. Az idei sváb bálokon a hásságyi és hetvehelyi fúvós- zenekarok, valamint a me- cseknádasdi srammlizenekar szórakoztatta illetve szórakoztatja a vendégeket, s mondhatni, a legnagyobb közmegelégedesre, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a vidám tömeg hajnali 6 órakor, a záráskor is nagy nehezen mozdul. Az évenként újra meg újra megrendezésre kerülő farsangi sváb bálok talán már több is, mint csupán hagyomány. Ezek a karneválok a t hazai németség, a „svábság” I életében, szükséglet is. És ! nem is csak nekik, mert ren- ; geteg fúvószenét kedvelő Iá- 1 fogatja előszeretettel' ezeket : a bálokat, s úgy reggel felé — a zenét kivéve — már nincs is sváb bál jellegük ezen rendezvényeknek, mert : a tennék sarkaiból a német dalok mellett egyre inkább magyamóta csoportok hallatják hangjukat, És pont ez az, ami a sváb bálok dicséretére válik, mindenki kötetlenül jól érzi magát. Ez így szép és jó. de maguknak a sváb báloknak mégiscsak meg kell adni a sváb bál jelleget, a nemzetiségi hagyományápoló jelleget. Meg kellene adni ezt rövid műsorral, népviseletbe öltözött párok fölvonultatá- sával, mert viseletben tpár alig jön valaki st,b„ vágy meg kellett volna hagyni a nemzetiségi jelleget legalább azzal, hogy a népviseletbe öltözött gyárvárosi úttörőzenekar felvonulása nyissa, meg a bálokat. Ezt a színfoltot sokan és szerintem jogosan hiányolták. K. L. 8. osztályos fiú tanulók! JELENTKEZZETEK A SELLYE! MEZÖGAZDASÄG! SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZETBE növénytermesztő-gépész szakmunkástanulónak A képzési idő három év. A képzési idő alatt tanulóotthoni elhelyezést biztosítunk teljes ellátással. A tanulmányi eredményektől függően 130,— Ft-tól 600,— Ft-ig terjedő ösztöndíja’ ad intézetünk. A kitöltött jelentkezési lapot az általános iskola igazgatójának kel! leadni. Az általános iskolák rendelkez nek intézetünk részletes tájékoztatójával, MEZÖGAZDASÄG! SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZET, SELLYE, TELEFON: 104, SZEMETESEK
