Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-28 / 276. szám

1969. november 28. 3 ounantflit ndvio' Roham a magaslat ellen Tolna megyébe jutott az emlékstaféta Metsző, novemberi szél — és határtalan lelkesedés! Ez fagyasztotta és fűtötte az út­törőket tegnap Mórágy köz­ségben, ahol a november 20-án, Ivándárdáról indult felszabadulási emlékstafétát a véméndi úttörők átadták a mórágyiaknak, és ezzel Tol­na megyének. A staféta a felszabadítók hadműveletei­nek nyomán fut, és egy ré­szét képezi a „Szabad hazá­ban — Lenin útján” úttörő- mozgalomnak, amelyet nem­rég hirdetett meg az Orszá­gos Úttörőelnökség hazánk felszabadulásának 25. és Le­nin születésének 100. évfor­dulója tiszteletére. F 44 69 volt a fedőneve an­nak a harci játéknak, amely­nek keretében az úttörők — az ott lezajlott hajdani ütkö­zet emlékére — igazi harci szellemben, kipirult arccal, magukfabrikálta géppiszto­lyokkal három irányból meg­rohamozták a Mórágy fölöt­ti 302-es magaslati pontot. A „hadművelet”, melyet a Ma­gyar Televízió Hétmérföldes Kamera című adása is meg­örökített a december 7-i mű­sor számára, az Országos Úttörőelnökség és a Bara­nya, illetve Tolna megyei KISZ Bizottságok képviselői­nek jelenlétében zajlott. Az ezredzászlót és a felszalago­zott stafétabotot délután egy órakor adták át a baranyai úttörők. Az ünnepélyes ak­tusra az emlékezetes magas­lati ponton került sor. Az átadás után valamennyi résztvevő Mórágyra vonult, ahol igazán békés fegyverek, a „gulyáságyúk” füzénél me­legedtek meg. Kampls A kisközségek áruellátása Nagy gond—kis forgalom Száz forintos forgalom után sincs három forint haszon Legnagyobb teher az eszközlekötési járulék Bármilyen hihetetlenül hang­zik, de a falusi italboltok és vegyesboltok többsége ráfi­zetéses, vagy csak minimális nyereséget hoz. Ez a helyzet a többtucatnyi kis falusi bolttal rendelkező sásdi Ál­talános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezetben, de bi zonyára más szövetkezetek­ben is. Boltjaik minden 100 forint forgalom után átlag­ban 2 forint 80 fillér nyere­séget hoznak, a vendéglátás­ból, az italboltok bevételéből származó nyereség minimá­lis, évente néhány százezer forint. S most számoljunk! Az idén a sásdi ÁFÉSZ nyeresége, ebben természete­sen benne van az áruterme­lésből eredő haszon is, 5 millió forint. Ennek fele a fejlesztési, másik fele a ré­szesedési alapba megy. Az „F”-alapból 55 százalék el­megy adóba. Marad egymil­lió forint. Ebből kell aztán az üzlethálózatot fenntartani, a hálózatot fejleszteni. Hát eb­ből nagyon nehezen. Marad­junk csak az italbolt példá­nál! Ma már a falusi lakos­ság rendkívüli módon igény­li a presszókat, cukrászdá­kat, sokan ott érzik jól ma­gukat. De vajon mennyibe kerül egy presszó? Sokba. És a hűtőpult, a fagylaltkészítő­gép, mert ez alapvető igény? A fenntartási költségek ma­gasak, például a sütemény kiszállítása legtöbbször eleve ráfizetéses. A legnagyobb teher az esz­közlekötési járulék. A sásdi járás egy kis, 200 lélekszámú Zárult a kampány Mi legyen a házi patikában? Lezárult a pécsi és bara­nyai gyógyszertárakban a gyógyszerfelülvizsgálati kam­pány, de nem azzal az ered­ménnyel, amint azt remél­ték. A kampány során mind­össze 7540 forint értékű gyógyszert selejteztek ki. Ha ezt az összeget elosztjuk a megyében működő gyógy­szertárak számával, ötven­néggyel, valóban alacsopy az átlag. Baranyában ebben az év­ben 127 millió forint értékű gyógyszert használ fel a la­kosság, a tavalyi 119,7 mil­lióval szemben. 1951-től éven­te átlagosan hét százalékkal emelkedett a gyógyszerfo­gyasztás. A forint-érték emelkedése természetesen nem jelent azonos mennyi­ségnövekedést is. Az évi hét százalékos emelkedésbe je­lentősen „beleszól”, hogy a régi, olcsóbb gyógyszereket lassanként kiszorítják a nagy­hatású, s természetesen jó­val nagyobb értéket képvi­selő gyógyszeripari termé­kek. Számításba kell venni azt is, hogy a termelőszövet­kezetekben dolgozók biztosí­tásával a megye lakosságá­nak mintegy 97 százaléka jo­gosult társadalombiztosítási szolgáltatásokra, s természe­tesen a kedvezményes gyógy­szerellátásra. — Mindezeken túl tudomásul kell venni, hogy az egészségügyi kultúra növekedését fokozott gyógy­szerfogyasztás kíséri. Mindezzel számolva, a Gyógyszertár Vállalatnál mégis úgy vélik, hogy je­lentős gyógyszerkészletek halmozódhattak fel a háztar­tásokban, s hogy a házitar­talékok jó része megérett a selejtezésre. A selejtezési kampány lezárult ugyan, de a patikában a jövőben is díjtalanul adnak tanácsot az érdeklődőknek, és felülvizs­gálják a bevitt házigyógy­szereket. Mégis néhány jóta­nács dr. Németh Miklóstól, a Gyógyszertár Vállalat fő­gyógyszerészétől: csak recept nélkül kapható gyógyszere­ket tanácsos otthon tartani, például hashajtót, egyszerű fájdalomcsillapítókat, pél­dául kombi náltport, Barba- midot, enyhe idegcsillapítót, például Valeriana-drazsét. A csak orvosi vényre kapható gyógyszerek felhasználása előtt feltétlenül forduljanak orvoshoz a betegek, az orvos tanácsa nélkül ne fogyasz- szanak semmiféle gyógy­szert. községében a kereskedésnek ugyanolyanok a terhei, mint mondjuk Pesten, a Váci ut­cában, vagy Pécsett a Kos­suth utcában. Ez viszont nem igazságos. Az 500 lélekszámot el nem érő községekben a boltok havonta 40—50 vagy 60 ezer forintot forgalmaz­nak. Az átlagos nyereség az ÁFÉSZ-nél, mint mondottuk, 100 forint forgalom után 2,80 forint. Nem nehéz kiszámítani, hogy az áru kiszállítási költ­sége, ami havonta 1500—2000 forintra szokott rúgni, már eleve elviszi a nyereséget. És akkor még hol van a többi költség, az állagmegóvás stb? Ugyanakkor mindenért fizet­ni kell az 5 százalék eszköz­lekötési járulékot, még a hi­telért is ■ 7 százalék a ka­mat + 5 százalék járulék. Igaz, az állam az idén mér­sékelte az üzletek ún. esz­mei bérleti díjait, de ez ke­veset jelent a nyereségben, mert az adózás után alig marad belőle valami. Igazság szerint — lévén szó szövetkezésről — senki sem kötelezhető, hogy ráfize­téses boltot üzemeltessen. Viszont a kisközségek áruel­látását meg kell oldani, ez tár- sadalompilitikai kérdés. Eh­hez viszont segítség kell. Mérsékelni kellene a szegé­nyebb ÁFÉSZ-ek fejlesztési alapjának jövedelemadóját, esetleg mentesíteni őket az eszközlekötési járulék fizeté­se alól. Ugyanakkor szorgal­mazni kell az ipari-mellék­üzemági tevékenységet. Ilyen törekvések tapasztalhatók a sásdi ÁFÉSZ-ben is: fólia t készítő üzemet, Vásárosdom- bón hiánycikkeket gyártó ön­tödét hoztak létre. Ezekről a gazdálkodási kér­désekről a sásdi járási párt- bizottság tegnapi vb-ülésén volt szó, ahol a lakosság áru­ellátását és az ÁFÉSZ-ek szolgáltató tevékenységét tár­gyalták meg. A vb megálla­pította: az alapvető cikkek­ből kielégítették a lakossági igényeket, bár még sok a hiánycikk, igaz, ez csak a lakosság kisebb részét érinti. A húsellátásban nincs ja­vulás. A húsexport nemzet- gazdasági érdek, de a falusi emberek nehezen értik meg, hogy ott, ahol megtermelik, nem kapni a boltokban rend­szeresen friss húst, de még töltelékárut sem. A vb leszö­gezte: a húsellátást magának a járásnak kell megoldania. Vagy a szövetkezetek maguk hizlaljanak állatokat, ameny- nyiben ez kifizetődő, vagy kössenek hizlalási szerződést a háztáji gazdaságokkal. Elhangzott egy olyan véle­mény is, hogy a falusiak ál­tal nem igényelt fagyasztott húst, hogy ne kelljen lemon­dani a keretről, valamilyen töltelékárunak dolgozzák fel. A sásdi ÁFÉSZ egyébként már több figyelemre méltó intézkedést tett a húsellátás javítására, a húshiány enyhí­tésére, így hetente 150 má­zsa halat, 6—8 mázsa barom­fihúst hoznak forgalomba, a sásdi húsboltnál pedig kény- szervágóhidat alakítottak ki. Miklósvári Zoltán Tanácsi támogatás a KISZ-szervezeteknek Növelik a gyámügyi segélykeretet Két fontos kérdés szere­pelt tegnap a Megyei Tanács és a KISZ Baranya megyei Bizottsága végrehajtó bizott­ságainak együttes ülésén, amelyet a siklósi vár új ta­nácstermében tartottak meg. Az ifjúság körében végzett munkáról szóló kormányha­tározat végrehajtásának ered­ményeiről és a gyámügyi munkáról tárgyaltak. Leesett az első hó. A Mecseken a Mandulástól északra tegnap már néhány centis hó lepte el a talajt és a fák ágait Erh János (elvétele A diákotthonok előtérben Ülést tartott az Oktatási Tanács Tegnap a Megyei Tanács vb-termében ülés* tartott az oktatási tanács. Első napi­rendként Berndth József, a Megyei Tanács oktatási cso­portvezetője tartott előadást az egyes iskolatípusok közöt­ti átmenet nehézségeiről Pécs és Baranya viszonylatában. Majd Bernics Ferenc és Gáb­riel József, a megyei, illetve a városi tanács művelődés- ügyi osztályvezetője ismer­tették a negyedik ötéves terv oktatásügyi célkitűzéseit. A negyedik ötéves terv or­szágos irányelvei közé tarto­zik, hogy a kulturális ágazat beruházásainak nagyságrend­je nem haladhatja meg a harmadik ötéves tervét, s hogy a kulturális területe­ken, beleértve az oktatás­ügyet is, a strukturális, tar­talmi. színvonalbeli fejlődés az elsődleges cél. Ez egyben meghatározza azt is, hogy a beruházások tervét a legát- gondoltabban kellett kidol­DIÁKTÁNCISKOLA Csak nagyon, nagyon rö­viden: Doktor Sándor Mű­velődési Ház. Diák táncisko­la. Készülnek a jövő hétvé­gi „Koszorúcskára”, a hat­hetes tanfolyam záróvizsgá­jára. Tegnap délután 5 óra. 14—18 év közöttiek. Bakfi­sok, szépek, nagyszeműek, miniszoknyások, őzlábnak, masszív-lábúak, rúzs-nélkü­liek, frissek és aranyosak, fiatalok. Fiúk: kamaszok, ki- nőtt-nadrágosak, mutáló-han- gúak, itt-ott pattanásosak, komikusán komoly tekin- tetűek és aranyosak, mert fiatal „férfiak”. Táncolnak körbe-körbe a teremben, kö­zépen sétál egy jóvágású haj­dani népitáncos fiatalember, á tánctanár GUI Imre. — Kik a jobb táncosok? — Inkább a lányok. Rá­termettebbek és alkatilag is. A 15 éves lány már majdnem nagylány. A 15 éves fiú még gyerek. — Gátlások? — Vegyes. Előfordul lá­nyok és fiúk között is. Vagy azért, mert nem tud közös­ségben táncolni, lámpaláza van, vagy mert túlzottan fé­lénk. — Hathetes a tanfolyam. Van-e lemorzsolódás? — Előfordul. A fiúknál azért, mert megtanul né­hány beat-táncot és neki ez elég. A lányoknál alig for­dul elő. Anyagiasabbak. Be­fizették a tanfolyam díját, a 90 forintot, és azt ha törik, ha szakad, letáncolják. — Szülők jönnek? — A „garde-dame” már nem divat. Sokkal önállób­bak a mai fiatalok. — Hányféle táncot tanul­nak? — Tíz félét. Klasszikus tár­sasági és modern társasági táncokat. A csárdást — kez­detben nem kedvelik —, de amikor megtanulják, rájön­nek, mennyi szépség van eb­ben a hagyományos magyar táncban is. — ön szerint a klasszikus táncok, tehát a tangó, ke­ringő és egyebek, illetve mo­dern táncok, — a beat, rock, a shake, a beat fox kö­zött mi a különbség? — A modern táncok fel- szabadultabbak, lazábbak, őszintébbek. — Ez az utolsó tanfolyam az idén? — Nem. Még december másodikén lesz az utolsó, ad­dig is minden középiskolást szívesen várunk. Januárban a dolgozó KISZ-fíataloknak indul több tanfolyam. — Utolsó kérdés: szabad csókolózni a tanfolyam hall­gatóinak, táncközben? — Nem! Nem is enged­ném, ha előfordulna. Túl ko­rai lenne. (Rab) gozni, és a legfontosabb fel­adatokra koncentrálni. A Művelődésügyi Minisztérium, a megyei és városi tanácsok terv- és művelődésügyi osz­tályai elkészítették a terve­ket, amelyek vázlatosan a következőket foglalják ma­gukba. Baranyában összesen 600 új óvodai férőhelyet tervez­nek a negyedik ötéves terv­ben, 400 diákotthoni férőhe­lyet és 24 új általános is­kolai tan térni et. Külön gon­dot kell majd fordítani az általános iskolák eszközök­kel, felszerelésekkel való el­látottságára, ugyanis egy kö­zelmúltban történt felmérés szerint ezen a téren 63 szá­zalékos a hiány, vagyis mint­egy 54 millió forintra lenne szükség, hogy a helyzet el­érje az optimálisát. Baranya megye iskolái e tekintetben az utolsó helyen állnak az országban. Ezzel szemben az iskolák tartalmi munkáját, színvonalát nagymértékben meghatározó szakrendszerű oktatásban jobb a megyei helyzet: az 1969-es, tehát idei tanévben a felsőfagoza- tos tanulók valamivel több mint 90 százaléka szakrend­szerű oktatásban részesül. A tartalmi munka jobb feltéte­leit Baranyában pedig nem lehetséges másként biztosíta­ni, csakis a körzeti iskolák és diákotthonok rehdszeré- nek további szélesítésével. Pécsett a problémák né­miképp mások. Az óvodai férőhelyek itt maximálisan kihasználtak, ezért az óvo­dák fejlesztése egyik legfon­tosabb feladat. Üjmecsekal- ján, Meszesen és Kertváros­ban terveznek építkezéseket, hogy végül is 960 új óvodai férőhely legyen a városban. 65 általános iskolai tante­rem, 400 kollégiumi férőhely szerepel még a tervekben, valamint több fejlesztés és bővítés. A vázlatos tervek ismer­tetését vita követte, amely­ben az oktatási tanács tag­jai elmondták véleményüket az egyes részproblémákróL Az első napirendi pont vitájában * két végrehajtó bizottság tagjai megállapítot­ták, hogy jelentős előreha­ladás történt az utóbbi évek­ben az ifjúsággal kapcsola­tos feladatok megoldása te­rén a Megyei Tanács és a KISZ megyei Bizottsága kö­zötti együttműködési terv alapján. Megyei szinten az együttműködés megfelelő eredményekkel járt már ed­dig is, alsóbb szinteken azon­ban még sok a tennivaló. — Különösen a községi taná­csokra kell összpontosítani a jövőben a figyelmet, mint­hogy az ottani lehetőségek még mindig nincsenek elég­gé kihasználva. Különösen élesen vetődött fel a megye pedagógus-hely­zete. Baranyában mintegy kétszáz képesítés nélküli pe­dagógus működik. Ez a kény­szermegoldás végeredmény­ben a hátrányos helyzetű fiatalok számát gyarapítja, mivel a képesítés nélküli pe­dagógusok általában falusi iskolákban munkás és pa­raszt származású tanulókat oktatnak. Sok szó esett a cigányfia- talságról, amelynek hátrá­nyos helyzetét ugyancsak ja­vítani kell. Aránylag kevés cigányfiatal megy szak­munkástanulónak, $ ugyan­akkor viszonylag magas a cigány fiatalok bűnözési szá­zaléka. Mindkét területen sokat tehetnek a KlSZ-szér- vezetek. Megállapították, hogy az ifjúságvédelmi tevékeny­ség, amely a fiatalságnak minden rétegére kiterjed, a cigányságot alig érinti. Többen foglalkoztak az if­júság magatartásával is és elvetették a külsőségek alap­ján történő ítélkezés módsze­rét. Az ifjúságot is a belső tartalom szerint kell meg-G ítélni, hiszen fiatalságunk ál­talában helytáll mindenütt. Ez a helytállás lehet az iga­zi értékmérő. Felvetődött egy olyan igény, hogy a jelenle­ginél jytgyobb mértékben kellene a fiatalságot bevon­ni a közéleti tevékenységbe. Már most fel kell ugyanis vértezni a fiatalokat azokkal az ismeretekkel, amelyekre később nagy szükségük lesz az élet különböző területein. Mélyreható vita után a két végrehajtó bizottság az ifjú­ság körében végzett munka további javításáról határo­zott, megállapítva, hogy a kormányhatározat megvaló­sítása továbbra is folyama­tos feladat marad. Határoz­tak arról is. hogy a Megyei Tanács évente 500 ezer fo­rintot fordít a falusi KISZ- szervezetek támogatására. A gyámügyi tevékenység­gel a Megyei Tanács végre­hajtó bizottsága átfogóan kö­zel tíz éve foglalkozott utol­jára. A legutóbb életbelépte­tett új gyámügyi jogszabá­lyok indokolták, hogy ismét tárgyaljanak erről a főleg fiatalkorúakat érintő kérdés­ről. Az előterjesztésből ki­tűnt, hogy az utóbbi évek- 'ben jelentős változás történt a gyámügyi munkában, ami abban mérhető le leginkább, hogy a széleskörű és alapos vizsgálatok eredményekép­pen jelentősen emelkedett a nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma, s ugyanígy évről évre mind több az ál­lami gondozásba vett gyer­mekek száma is. A Megyei Tanács költségvetésében évente mintegy 24 millió fo­rintot fordít az állami gon­dozott gyermekele nevelésé­re, s ennek csupán kis töre­déke térül mag a szülők ré­szére megállapított hozzájá­rulásból. A végrehajtó bi­zottság úgy határozott, hogy a gyámügyi munka további javítása érdekében meg kell vizsgálni a hivatásos párt­fogói hálózat létrehozásának lehetőségét, s ajánlotta a já­rások és járási jogú városok tanácsainak, hogy megfelelő átcsoportosítással a lehetősé­gekhez mérten emeljék fel jövő évre a gyámügyi segély­keret összegét M á á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom