Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-26 / 94. szám

f96*. Április 26b DttVáO nottto Ismét less balettelőadás Júlia meggyógyult, mé^xw- zá mindkét Júlia. Tegnap Handel Edittel beszélgettünk, az egyik Júliával: _ Végre folytatjuk az előadássorozatot — mondja — Ugyanis három hete nem lát­hatta a közönség a Veronai szerelmesek mártírluma című darabot, mert a Pécsi Balett­együttes több tagja megsé­rült A szerencsétlen sérülé­sek sorozatába bekerültünk mi ketten is, a két Júlia Ne­kem a derekam rándult meg, Stimácz Gabriella pedig, aki a misztériumjáték Júliáját alakítja, egy derékemelésnél „ jajdult fel, s a röntgen ki­mutatta: két lengőbordája el­törött. A Mercutiót megfor­máló Gallovich Attila Ínsza­lagja rándult meg. Mivel még tovább is táncolt, igen elrom­lott az állapota Aztán Hege­dűs Magda spiccelés közben csontrepedést szenvedett, s nagyujját gipszbe kellett ten­ni. Most, pontosabban május 3-án végre ismét előadhatjuk a Veronai szerelmesek nvár- tíriumát Végétért tehát a Pécsi Ba­lett balszerencse-sorozata. De amellett, hogy ezzel folytat­hatják műsorukat, már meg­kezdték a nyári leningrádi vendégszereplésre való készü­lést. Azt mondja Handel Edit: — Július 7-én Indulunk Le­ningrádba. Háromféle előadá­sunk lesz, s összesen kilenc alkalommal lépünk feL A há­romféle műfajban eddigi re­pertoárunk majdnem minden darabja szerepel. Még nem biztos, hogy sikerül kijutnunk, de meghívtak bennünket Taoruinába, a nyári szabad­téri játékokra. Könnyed han­gulatú baletteket kértek. Többéves programi Üzemorvosi hálózat a mezőgazdaságban A Bólyi Állami Gazdaságban dolgozik az első Dt. Rostás István Baranyában A mezőgazdaságban is ki kell építeni az üzemorvosi hálózatot. Valószínű, jónéhány évet igénybe vesz majd e program végrehajtása, hiszen — bármennyire is szeretnénk — nincs annyi orvosunk, hogy egycsapásra megoldjuk ezt a problémát. De már ma meg kell kezdeni, hiszen így kívánja az élet, s egyébként is, nem volna igazságos, ha a mezőgazdasági dolgozóktól megtagadnánk azt, amit az ipari munkások, a városi dol­gozók számára már biztosí­tottak. A falu és város közöt­ti különbségek megszüntetésé­nek egyik fontos része kell, hogy Vegyen ez a program is... Ez volt a végső kicsengése, alapvető állásfoglalása annak a mezőgazdasági egészségügyi tudományos tanácskozásnak, amelyet tegnap rendeztek meg Bólyban. Az ankét elnökségé­ben foglalt helyet dr. Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára és Novics János, a Megyei Pártbizottság titkára. Dr. Rostás István előadásá­ban hangot adott ama véle­ményének, hogy előbb-utóbb rendeletet kell hozni a mező- gazdasági üzemorvosi hálózat kiépítéséről, tehát törvényesí­teni kell azt, ami az ország egyes vidékein már elkezdő­dött, s Baranyában most kez­dődik. Szűkebb pátriánkban ugyanis a Bólyi Állami Gaz­daság lesz az első, amely — július 1-től kezdődően — fő­állású üzemi orvost alkalmaz. Dr. Rostás István valamint dr. Páter János professzor, a pécsi Közegészségügyi Intézet igazgatója —, aki A mezőgaz­dasági üzemegészségügy idő­szerű kérdései címmel tartott előadást — meleg hangon gra­Kitüntetett népi ülnökok A népi ülnöki intézmény 20. évfordulója alkalmából az Igazságügy Minisztérium ün­nepséget rendezett Dr. Ko­rom Mihály igazságügy-minisz­ter méltatta a népi ülnökök két évtizedes munkásságát, hangsúlyozva, hogy a népi ül­nököknek nagy szerepe van bíróságaink kiegyensúlyozott ítélethozatalában. A jubiláns ünnepségen Pécsről részt vett dr. Csiky Ottó, a megyei bí­róság elnöke és hét meghí­vott baranyai népi ülnök is, akik közül Pénzes Gábort, a 12-es AKÖV dolgozóját a Munka Érdemrend ezüstfoko­zatával, Köpeti Józsefet, a Mohácsi Halászati Szövetkezet elnökét pedig az Igazságügy Kiváló Dolgozója jelvénnyel tüntették ki. tuláltak ebből az alkalomból a bólyiaknak. Dr. Puskás Ödön megyei üzemi főorvos rámutatott ar­ra, hogy a mezőgazdasági üze­mek — istállók, egyéb gazda­sági épületek, munkásszállá­sok, öltözők, étkezdték stb.-k — higiéniája még nem éri el az ipari színvonalat Elsősor­ban tehát azért van üzemor­vosra szükség, hogy a mező- gazdaság ilyen vonatkozásban is felzárkózhasson. „Nekünk is ez a véleményünk!” — mondotta erre Kisjakab La­jos, a Bólyi Állami Gazdaság igazgatója, amikor megindo­kolta, hogy miért döntöttek az üzemorvos alkalmazása mel­lett Hozzátette, hogy szolgá­lati lakást, gondtalan megél­hetést biztosítanak számára, s lehetővé teszik, hogy rend­szeresen bejárhassa' a 60 ki­lométeres körzetű gazdaság területét Dr. Kőhegyi Imre, a Me­gyei KÖJÁL közegészségügyi felügyelője növényvédőszer „oldalról” világította meg a témát Mint mondotta: min­den évben 5—10 százalékkal több növényvédőszert hasz­nálnak fel a mezőgazdaság­ban, köztük sok, egyre erő­sebb mérget. Egész seregnyi javaslatot tett a mezőgazda- sági üzemegészségügy javítá­sára. Czégény József, a Me­gyei Pártbizottság mezőgazda- sági osztályának vezetője rá­mutatott arra, hogy a balese­tek száma az állami gazda­ságokban csökkent ugyan, a legnagyobb tömeget foglalkoz­tató szektorban, a tsz-ekben viszont növekszik. Több, mint 300 különböző melléküzem található már a baranyai tsz- ekben, közöttük egy sor hús- és élelmiszerfeldolgozó is, amelyek ismételten aláhúz­zák, hogy miért kell kiépíteni az üzemorvosi hálózatot. Dr. Steiner József, a Me­gyei KÖJÁL közegészségügyi felügyelője, dr. Berki Lajos, az Országos Közegészségügyi Intézet tudományos kutatója üzemi- és településhigiéniai problémákkal, dr. Szűcs End­re, a Megyei KÖJÁL igaz­gatófőorvosa a mezőgazdasági egészségügyi felelősök mun­kájával, dr. Dvorszky Kornél, a Megyei Üzemegészségügyi Szolgálat bőrgyógyász szakor­vosa valamint Szűcs Károly, a Megyei Növényvédő Állo­más igazgatója a növényvédő­szerek használatának egész­ségügyi kihatásaival foglal­kozott hozzászólásában. Zieg­ler Ernő, a MEDOSZ-központ munkatársa a mezőgazdasági balesetek főbb okairól szólott, dr. Brenner Antal, bogádi körzeti orvos pedig beszámolt az üzemegészségügy érdeké­ben kifejtett munkájáról. A tudományos tanácskozást dr. Rostás István valamint dr. Kóbor József megyei főorvos zárta be. Rekord építési idő Üzemel a szalántai sertéskombinát Tegnap adták át a második egységet A megye legelső termelő­szövetkezeti sertéskombinátjá­nak építkezését, mely 1968- ban a szalántai Hunyadi Tsz- ben kezdődött meg, nagy fi­gyelemmel kísérik a megyé­ben a szakemberek, hisz sok tekintetben mintául szolgál majd a többi kombináthoz. A pénteki műszaki átadás, mely során a második hizlaldái egységet adta át a kivitelező Tanácsi Magasépítő Vállalat, is több érdeklődőt vonzott Szalántára, és a várakozásnak megfelelően számos techni­kai újdonsággal, érdekesség­gel szolgált. A tervező és bonydlító szerv — MEZÖBER — és a kivite­lező vállalat nagyfokú rugal­masságáról tanúskodik, hogy Olasz mérnökök a Tervező Vállalatnál természetesen az építészet, kü­lönös tekintettel a panelgyár­tásra. A tapasztalatcserén részt vett munkatársunk is, beszél­getett az olasz szakemberek­kel. — Olaszországban a lakó­épületek 90 százaléka pangl­es házgyári technológiával épül — mondta Vincenzo Ruoppolo tervezési osztályve­zető. — A kommunális intéz­mények majdnem teljes egészében paneles techniká­val épülnek, jelenleg is egy hatalmas livornói irodaházon és egy kórházon dolgozunk. — Nagy távolságokba ho­gyan juttatják el a panele­ket? — Elég sűrűn telepítettük az üzemeket, mert a nehéz­panel szállítása nekünk csak 50—60 kilométeres körzetben gazdaságos. Hálózatunk észa­kon a legsűrűbb. Könnyűpa­neljeink szállítása vasúton viszont nagy távolságra is gaz­daságos, mivel egy-egy va­gonba igen sok elfér. — Igen formagazdag ter­veket készítenek az olasz ter­vezők. Hogyan tud a panel­gyártás lépést tartani a külső és belső változatos formai el­képzelésekkel? Dr. Giuseppe Bagnera mű­szaki Igazgató: — Muszáj lépést tartanunk. Több okból is: az üzemek magánkézen vannak, a meg­rendelések államiak, de a munkát az a cég kapja, aki a változó feladatokhoz leg­jobban tud alkalmazkodni. — Komoly verseny alakul így ki az egyes vállalatok között. — Másrészt a lakók is idegen­kednek, nem szívesen költöz­nek be az egyhangú unifor­mizált lakótelepekre. Tulaj­donképpen mi a szovjet szár­mazású technológiát alkal­mazzuk, de azt változatossá tettük. A nagypanel eseté­ben sokféle rendszerrel dol­gozunk, sablonjaink változ­tatható acélsablonok. így könnyebb és gyorsabb az át­állításuk. Az olasz szakemberek a délelőtt folyamán megtekin­tették a pécsi panelüzemet. Az ott látottakról dr. Dome­nico Pistone osztályvezető el­mondta, hogy a cég üzemei hasonlóak a pécsihez, de az ő munkafolyamatuk racionáli­sabb. Tevékenységi körük bő­vebb, mert hagyományos épü­leteket és épületelemeket is készítenek. Erre azért van szükség, mert speciális fel- idatokat is vállalnak, más- -észt az építkezések sok se­gédmunkást igényelnek. így nunkaalkalmat is biztosíta­lak a münkanélkülieknek. — A kapcsolatok felvétele, i szakmai tapasztalatok cse- ■éje gyarapítja ismereteinket — mondja Bálint János, a *écsi Tervező Vállalat igaz- íatója. — Kapcsolatainkat artóssá is lehet tenni, ennek lyomán elképzelhető idővel valamiféle üzleti kapcsolat is. Az olasz vendégek ma meg- ekintik az új pécsi lakótele- 'eket, majd este Budapestre faznak. a termelőszövetkezet kívánat gának megfelelően az építke­zés során épületről-épületre finomítják, tökéletesítik'a bel­ső technológiai megoldásokat* s nem ragaszkodnak' mereven az eredeti tervekhez. így * most» átadott hizlalda csak külsejében hasonlít a tava­lyihoz, belső kiképzése merő­ben új és igen korszerű. A* előzővel ellentétben ez a hiz­lalda már tökéletesen gépe­síthető, s két ember helyett egyetlen gondozó lát el 600 sertést. Az etetést egy gumi­kerekes, önjárós, két köbmé­ter űrtartalmú kocsival vég­zik majd, ez szinte percek alatt kiszolgálja az egész kombinátot, mind a 2500 ser­tést. Az itatást önitatókkal, a trágya letisztítását mosásos el­járással végzik. A hőmérsék­letet nyolc beépített ventillá­torral egyetlen gombnyomás­sal szabályozzák. A leghide­gebb téli időszakban fűteni ia fogják a hizlaldákat, ún. mo­bil olajkályhákkal, melyek sorozatgyártását már meg­kezdte az Április 4. gépgyár. A hordozható kályhával úgy­nevezett ráfűtést végeznék csak, mindig abban az ólban ahova a rotáció során a fiatal állatok bekerülnek. A jól sikerült hizlaldában a tegnapi átadás során egyet­len említésre méltó műszaki hibát sem talált a bizottság. A termelőszövetkezet a re­kordnak számító építési idő­vel is elégedett, hisz a ke­mény tél dacára, határidő előtt adták át az épületet. — Kemer Ádám, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy a ta­valy átadott első egység igen jól vizsgázott. Tizenegy hó­napja folyik benne a hizla­lás s így már vannak tapasz­talataik a gazdaságosságot, az önköltséget illetően. Míg a lebontásra kerülő régi ólak­ban átlag 4,88 kilogramm ab­rakból tudnak előállítani 1 kilogramm sertéshúst, addig az új kombinát első hizlaldá­jában 3 kiló 71 deka abra­kot használnak csak, így egy kiló sertéshúsnál 3 forint 70 fillért takarítanak meg csak a takarmánynál. Ezt minde­nekelőtt az épület kitűnő hő- szigetelésének köszönhetik. — Jól bevált a 19 centis vastag salakgyapot mennyezet, mely lazúros szerkezeténél fogva önműködő légkondicionálást is végez, s másik nagy előnye a hagyományos nádpalló menyezettel szemben. hogy szervetlen anyag lévén igen tartós, nem kell négy-öt éven­ként cserélni, mint a nádát. Még ez év októberében át­adják a harmadik egységet is és jövőre teljesen felépül a 26 milliós beruházással léte­sítendő szalántai sertéskombi­nát. Az itteni tapasztalatok felhasználásával a Tanácsi Magasépítő Vállalat még az idén megkezdi a véméndi, a dunaszekcsői, a sellyei, a vajszlói és baranyahidvég! sertéskombinátok építését Tizenkettedszer kapta meg ebben az évben az export- termelésben élenjáró Pécsi Kesztyű és Bőrdíszmű Ktsz az ORKÍSZ elnöksége által oda­ítélt Kiváló szövetkezet cím első fokozatát és a vele járó vándorzászlót A zászlóátadást a szövetkezet május 7-én mo­hácsi üzemegységében rende­zi meg és azon a pécsi és fonyódi munkahelyek dolgozói is részt vesznek. Az ünnep­ségen 40 ezer forint jutalmat osztanak ki a kiváló dolgo­zóknak. majd a vezetőség be­számol a tagságnak az első negyedévi gazdasági eredmé­nyekről. A tavalyi bázisidő­szak 110 ezer pár kesztyűjé­vel szemben az idén március végéig 120 ezer párat gyár­tottak exportra és 1 millió 800 ezer forint üzemi nyere­séget értek eL Ősszel próbaüzem Megkezdik a pécsi benzinbontó műszereinek szerelését Mint egy főhadiszálláson: az asztalon térkép, a sarok­ban szögmérő és szintem mű­szerek, a falakon pedig dia­grammok. Tölgyes Géza, a Pécsi Gázgyártó- és Szol­gáltató Vállalat beruházási osztályvezetője gondterhelten vezeti ceruzáját a térképen. — Itt egy 105 méter hosz- szúságú, úgynevezett lefejtő vágányt kell építeni, amelyre a benzin-szállító szerelvé­nyek érkeznek. Innen kerül a benzin a 750 köbméteres tá­rolóba. Az említett vasúti pályatest építésének és a ré­giek korrekciójának a nyár végéig be kell fejeződnie, hi­szen alapanyag nélkül nem tudjuk a próbaüzemelést meg­kezdeni. — Tehát: szeptember vé­gén próbaüzem? — Olyan sok vállalat ösz- szehangolt munkájáról van szó, hogy ezt nem mondha­tom. Inkább így: még az ősz tatyamán. Ha az Irodát főhdiszálláshoz hasonlítottam, a benzinbontót csatatérnek kellene nevez­nem. Ez azonban a lehető legrosszabb hasonlat lenne. A reaktorházban helyükön álla­nak a mosók, hűtők, szivaty- tyúk és meghajtómotorok. — Beépítették már a benzinbon­tó szívét, a reaktort is. Je­lenleg a gépegységeket össze­kötő csőrendszert szerelik. Ezzel párhuzamosan szere­lik az energia-ellátást biztosító transzformátor-állomást. Ké­szül az 532 méter hosszú 70 centiméter átmérőjű csőveze­ték, amely a 20 ezer köbmé­teres tartályba szállíja majd a gázt. Itt találkozom Piero Delbi­gióval, az olasz kivitelező cég műszerész főszerelőjével. — Szerdán este érkezett Pécsre, másnap tájékozódott az üzem­ben. A látottakkal elégedett, semmi akadályát nem látja a műszerszerelés megkezdésé­nek. Első feladata, hogy az előre összeszerelt műszeregy­ségeket, amelyek tetszetős, biztonságos csomagolásban megérkeztek Olaszországból, átvizsgálja. A teljesen automatizált üzemben gombnyomásra vál­toztatják a gáz kalóriáját, sza­bályozzák az adagolást. Az itt dolgozóknak csak a mű­szereket, kapcsolókat kell fi­gyelniük és kezelniük, őket már most, a szerelés idején kiképzik, hogy alaposan meg­ismerjék a bonyolult beren­dezést. Az elmúlt években végzett, felsőfokú vegyész és vegyigépész technikusok, jól hasznosíthatják majd ezt az előképzést, az esetleges üzem­zavarok elhárításánál. A gázgyártást szolgáló mű­szerek szerelésével egyidőben készítik el a riasztóberénde- seg t5rténik tű gáz. zest. Az Igen tűzveszélyes ömlés, füst & csőtörés ese- üzemben fény- és hangjelző- tea. Szép magyar beszéd Immár negyedik alkalom­mal Győrött kerül sor a Péchy Blanka által kezdemé­nyezett „Szép magyar beszéd” verseny országos döntőjére, amelyet a nagy magyar nyelv­újító, Kazinczy tiszteletére rendeznek. Az idei döntőbe az ország minden részéből 50 fia­tal került, akik pénteken, szabadon választott esszék, tanulmányok, versek előadásá­val lépnek pódiumra. A zsűri elnöke dr. Bencédy József, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője. Az eredményhirdetésre va­sárnap kerül sor, amikor Péchy Blanka színművésznő, a Kazinczy-díj alapítója adja át a legjobbaknak a Borsos Miklós szobrászművész által tervezett Kazinczy-emlékér- meket, az elismerő oklevele­ket és a különdíjakal I í Minden út Rómába vezet — tartja a közmondás, de ve­zet út Rómából Pécsre is. Tegnap reggel Pécsre érkezett a CEMETAL cég négytagú küldöttsége. Az olasz vendé­geket akik két napig tartóz­kodnak Pécsett, Bálint János, a Pécsi Tervező Válallat igazgatója, Szoyka Pál fő­mérnök, Tillai Ernő, Ybl-dí­jas építészmérnök és Nagy Perge Lajos, az exportosztály munkatársa fogadta. A római CEMETAL cég tervező, kivitelező, beton- és fémelőregyártó feladatokat lát el. Olaszország egyik legna­gyobb építőipari részvénytár­saságának Milánótól Szicí­liáig mindenhol van építőipari üzeme. Miért pont Pécsre jöttek a nagyhírű cég képviselői? Italo Innocenti ügyvezető igazgató elmondta, hogy a ró­mai Magyar Intézetben, szak­mai folyóiratokban ismer­kedtek meg először a Pécsi Tervező Vállalat munkájával, egy-két tervük igen megnyer­te a tetszésüket és elhatároz­ták, hogy kapcsolatot teremte­nek ezzel a kitűnő magyar vállalattal. Az olasz és magyar építé­szek a reggeli órákban mind­járt asztalhoz ültek. A téma ..Kiváló szövetkezel“ a Kesztyűs Kis;

Next

/
Oldalképek
Tartalom