Dunántúli Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-04 / 182. szám

W68. augusztus t. Dunanttui naoio 3 Ez már világszínvonal Rekordtermés búzából a baranyai állami gazdaságokban IVem az időjárás a legfontosabb tényező — fíortárolási gondok Villányban A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése az I. félévről Kedvezően hat a reform Nirits túlzás a címben. A tíz baranyai állami gazdaság 22,46 mázsás termést takarí­tott be búzából, csaknem 15 ezer hold átlagában. Ez 37 mázsás hektáronkénti hozam­nak felel meg. Olyan szám, melyet a világ legjobb búza- termesztő nagyüzemi gazda­ságai érnek el. Ahhoz, hogy kellően érté­kelhessük ezt az eredményt, nem árt még tudni, hogy az egy holdra eső országos át­lag „csak” 12 mázsa, az álla­mi gazdaságok hazai átlaga pedig „csupán” 17 mázsa kö­rül lesz ebben az évben. A baranyai állami gazdaságok nemcsak a többi 18 megye gazdaságait, hanem önmagu­kat is felülmúlták, hiszen 20.86 mázsa volt az eddigi legma­gasabb megyei átlag. Ezt még 1966-ban érték el. — Vajon minek köszönhe­tő ez a kimagasló eredmény? — fordultunk Kuti Ernőhöz, az Állami Gazdasági Köz­pont Baranya megyei Főosz­tállyá igazgató helyetteséhez. A kérdés már azért is indo­kolt, mert ebben a 15 ezer holdban nemcsak olyan kitű­nő és síkvidéki termőföldek vannak, mint amilyenek a Bólyi Állami Gazdaság déli részén terülnek el, hanem olyanok is, mint a bükköséi, zengőaljai, görösgali sová­nyabb dombvidékek. Ennek ellenére, még ezen gazdaságok hozama is magasabb az or­szágos állami gazdasági át­lagnál. — Mi négy tényező összha­tásának tulajdonítjuk az ered­ményt — válaszolta Kuti Er­nő. Első helyre „tette” a jó talajművelést. Mint mondot­ta, két és félezer holdon vé­geztek az utóbbi években al­talajlazítást, s ez jelentős mértékben javította a hegy­vidéki részek vízgazdálkodá­sát. A második a tápanyag­szint biztosítása. A 10 állami gazdaság megyei laboratóriu­ma minden táblát felmért, s pontosan megállapította, hogy hol mennyi és milyen össze­tételű szerves- és műtrágyára volna szükség. Szinte gram­monként kiszámították az adagokat, s öt és fél—hat mázsa vegyes műtrágyát szór­tak ki a búzaföldekre egy hold átlagában. A harmadik tényező a fajta megválasztása. A vetésterület közül 80 százalékban inten­zív fajtákat termesztettek. Az intenzív terület 37 százalé­kán San Pastore, Libellula és San Prospero nevű olasz, 43 százalékán pedig Bezosztája nevű szovjet fajta díszlett. Rendkívül érdekes, hogy Kuti Ernő csak negyedik té­nyezőnek említette az időjá­rást, pedig a búza tenyész- idejében, tehát 1967 októbere és 1968 júliusa között 180 milliméterrel kevesebb volt a csapadék, mint a sok éves átlag. Kuti Ernő hozzátette, hegy ez a helyes sorrend, hiszen ha a 180 milliméteres mínuszt meg a 22.5 mázsás rekordot szembeállítjuk, ak­kor mindent megmondottunk. Ma már — ilyen felkészült­ség és technikai eszközök bir­tokában — nem az időjárás a legfontosabb tényező, mint valaha volt A tíz gazdaságot egyébként nem tették elbizakodottá az eredmények s nem akarnak megpihenni a babérokon. Már az idén kísérleteket folytat­tak öt gazdaságban, s 35—40 mázsás holdankénti búzater­més (!) elérését tűzték ki cé­lul. Granulált műtrágyát akar nak felhasználni, különleges agrotechnikai eljárásokat ve­zetnek be, 2—3 év alatt „ki­cserélik” illetve Libellula faj­tával váltják fel a San Pas­tore nevű búzát, ' — hogy csak néhányat említsünk a fontosabb tervek közül. és jugoszláv fajták „behoz­zák” a hiányt. Ma már bizo­nyosra vehető, hogy helyesen cselekedtek, amikor a 17 ezer hold kukorica vetésterület kö­zül tízezret intenzív jugoszláv és magyar fajtákkal vetettek be. Bár e fajták termesztése költséges, az itt várható 26— 27 mázsás hozamok azt bizo­nyítják, hogy a kiadások még az ilyen aszályos években is visszatérülnek. Ami a többi növényter­mesztési ágat illeti, Bikáit, Villányt és Zengőalját, tehát a három gyümölcstermelő gaz daságot 13 millió forint ér­tékű fagykár érte ebben az évben. Több száz vagem gyü­mölcs a veszteség. Ezzel szem­ben viszont — nem is jó el­kiabálni — száz vagonnal több szőlőtermést vár Vil­lány, mint az elmúlt esz­tendőben. Komoly tárolóhely­gondok léptek fel, s bár tar­tályokat vásárolnak, még így is tetemes mérvű bértárolás­ra lesz szükség. (Folytatás az 1. oldalról) Az ez évi lakásberuházási előirányzat a félév végéig 41 százalékra teljesült, ami ked­vező, ha figyelembe vesszük, hogy az építőipar zömében az év végén adja át a lakásokat. Az 539 átadott állami lakás­ból 420 tanácsi keretből épült és ez utóbbi több, mint a fele az egész évre tervezett­nek. Jó gabonatermés A mezőgazdaságban a föld­terület művelési ágak szerin­ti megoszlása az előző éveké­hez hasonló. A háztáji gazda­ságok 17 százalékkal nagyobb földterületen gazdálkodnak, mert ez évtől a háztáji föld­terület nagyságát a közösben végzett munkától teszik füg­gővé és nem családonként, hanem tagonként kerül ki­adásra. A szántóföldi növény- termelés szerkezetében a ko­Lebontotta» a femmniasi eptneteket az ípfllS újmccsckaljal nagyáruház előtt. A volt felvonulási területet térburkolattal lát­ják el LOT1 O A 31. játékhétre 5 715 373 szel­vény érkezett. Ottalálatos nincs. Négy találatot 39 fogadó ért el, a nyereményilleték le­vonása után a nyeremény 87 ezer 929 Ft. Három találata 4281 fogadónak volt, a nyere­ményük az illeték levonása ntán 401 forint. A két találatos szelvények száma 127 626, ezek­re egyenként 17 forintot fizet­nek. Eddig a búzáról volt szó, holott sok növénnyel foglal­koznak még, kukorica vetés- területük nagysága például meghaladja a kenyérgabonáét is. Ami a tengerit illeti, 24.5 —25 mázsa májusi morzsoltra számítanak a tíz gazdaság átlagában, 2—2,5 mázsával többre, mint amennyi tavaly volt Bár a korai kukoricák elég sokat szenvedtek az aszály miatt, a késői magyar Olcsóbb lett a kis Dutra A legkedveltebb magyar gyártmányú traktor a négy- kerékmegh aj tású UE—28-as vagy népszerű nyelven kis Dutra vételárát átmenetileg 10 ezer forinttal csökkentette a kereskedelem Ez vonatkozik a legújabb gyártmányú Stan­dard típusra is, melyen több külső változtatást és szerke­zeti finomítást végzett a gyár, hogy ezzel a traktor használ­hatóságát és élettartamát meg­növelje Így most hidraulikája 1000 kiló terhet képes fel­emelni. Vezetőfülkéjének ol­dalablaka és tetőrésze nagy melegben felnyitható, a fülke megvilágítására mennyezet­lámpát, a homlokablak törlé­sére elektromos működtetésű ablaktörlőt építettek be. A sokoldalúan használható UE— 28-as traktort szeptember 30- ig vásárolhatják árkedvez­ménnyel a mezőgazdasági üze­mek. 360 lakás már elkészült Jól haladnak a pécsi építkezések Pécs legjelentősebb beruhá­zásai jó ütemben épülnek. Er­re az évre a tanács 724 lakás átadását irányozta elő. Az építők eddig 360 lakást készí­tettek el, valamennyit a nyu­gati városrészben. A lakások­hoz tartozó közművesítés is időarányosan elkészült A lakásépítkezéssel párhu­zamosan létesülnek az óvo­dák, bölcsődék. Ujmecsekaljárr egy 100 személyes óvoda au­gusztus közepére nyitja ka­puit, ugyancsak nyit egy 40 személyes bölcsőde is. A szi­geti városrészben idén meg­kezdik az első ütemet jelentő 385 lakás építését. A keleti városrész fejlődé­séhez elengedhetetlenül szük­A szentlőrinci Út­törő Termelőszö­vetkezetben a so- ronlcvő mezőgaz­dasági munkák valamennyi erő­gépet lekötöttek. A kacsótai üzem­egységben ezért elővették az ősi, lóval hajtott jár­gányt és ezzel mű­ködtetik a kom­bájnvágta szalma kazalozásához az elevátort. Erű János laivétele séges a szennyvízelvezető déli főgyűjtő megépítése. Ennek el­ső üteme — a szennyvíztisz­tító teleptől a Zólyom utcáig terjedő szakasz — megkezdő­dött, dolgoznak a földmunká­kon, ezen a héten pedig már hozzáláttak a csatornák beto­nozásához. Az első ütem 1970 májusáig készül el, régi áron mintegy 16,5 millió forintos költséggel. Szépen alakul Pécs város­központja is. Az ügyészség épületét az ősszel akarják át­adni. Pécsett, ebben az első előregyártott vasbetonszerke­zetből épülő irodaházban je­lenleg a belső munkákon dol­goznak,. a Bajai Építőipari Ktsz szakemberei helyezik el a beépített bútorokat. Az SZTK épülete — szintén elő­regyártott épületszerkezetek­kel készült — átadásának ha­tárideje december 31. Az épü­let áll, jelenleg a válaszfala­zások elkészítésén dolgoznak a kőművesek. Rövidesen meg­kezdik az épület „gépészeti ré­széhez” tartozó központi alap­vezetékek szerelését is. Mind­két épület távfűtött lesz, azonban a távfűtőhálózat el­készültéig ideiglenes kazánok szolgáltatják majd a hőt. A városközpont közművesítése a Majláth utca további szanálá­sával függ össze, mert ebben a központban kerül felépítés­re még többek között a KÖ­JÁL, az Állami Biztosító új székhaza, valamint a 3000 adagos konyha, étterem. Üj irodaházat kap a Kesz­tyűgyár is. A gyártól északra még ebben az évben megkez­dik a régi áron számítva 15 millió forintba kerülő űj ház építését. rábbi években tapasztalt vál­tozások folyamata figyelhető meg. A változatlan kenyérga­bona terület mellett csökkent az ősziárpa és nőtt a takar­mánybúza területe. Ez évben mintegy 3 ezer kh-dal több kukoricát vetettek a gazdasá­gok, kevésbé foglalkoznak azonban ipari növények ter­mesztésével, a burgonya ve­tésterülete is 22 százalékkal kisebb az előző évinél. A megye nagyüzemi gazda­ságai július 20-ig befejezték az aratást. A gabonabetakarí­tást a terület több mint 90 százalékán kombájnok végez­ték el. A gabonatermés hol­dankénti hozama eléri az el­múlt évi átlagtermést, sőt egyes gabonafélékből meg is haladja a tavalyit. A felvásárlás adataiból ki­tűnően a mezőgazdasági üze­mek bővítették árutermelésü­ket. Részben a korai aratás, részben a kedvező termésered­mények hatása, hogy július 25-ig közel annyi kenyérga­bonát vásároltak fel, mint 1967-ben egész évben. A mezőgazdasági termelés­ben hosszú idő óta ez évben először mutatkoznak olyan je­lenségek, hogy egyes termé­kek értékesítése a nagyüze­meknek és a kisgazdaságok­nak egyaránt gondot okoz, részben a felvevő piac korlá­tozott volta miatt. Ez a meg­állapítás még akkor is igaz, ha figyelembe vesszük, hogy vágómarhából 17 százalékkal, vágósertésből 36 százalékkal többet vásároltak fel a félév folyamán, mint az előző év­ben. Bár tojásból 8 százalék­kal több volt a felvásárlás, mint a múlt év első felében, a növekedés üteme csökkent, mert a magasabb árú tápta­karmány és az alacsonyabb tojásár a termelési kedv csök­kenéséhez vezetett. Ugyanak­kor a vágóbaromfi felvásár­lása 41 százalékkal növeke­dett A gyengébb zöldtakar­mány helyzet miatt a tejter­melés és felvásárlás lényegé­ben az előző évi szinten ma­radt 15 százalékkal vissza­esett a zöldségfelvásárlás is, a kedvezőtlen időjárás hatása­ként A termény- és állat­piacra is kihatnak a várható terméskilátások, mert ennek következtében a kukorica ára mintegy 20 százalékkal ma­gasabb a múlt évinél, a malac ára viszont közel felére csök­kent a megye nyolc telepü­lésének piacán végzett megfi­gyelés szerint Nőtt a takarékbetét A lakosság pénzjövedelme, készpénzbevétele 8 százalék­kal, valamivel kisebb mérték­ben nőtt, mint az előző év azonos időszakában. (A lakos­ság készpénzbevételeinek nö­vekedése két főrészből adó­dik: egyrészt a keresők szá­mának növekedéséből, más­részt az átlagkeresetek növe­kedéséből.) A munkás-alkal­mazotti réteg pénzjövedelme 6 százalékkal növekedett, na­gyobbrészt a keresők számá­nak növekedése következté­ben. Az átlagbérek a mun­kás-alkalmazotti rétegben a félév folyamán az iparban 1,4 százalékkal, az építőiparban 1,2 százalékkal, a kereskede­lemben 1,7 százalékkal növe­kedtek. A lakosság takarékosságra való hajlandósága nem csök­kent, mert a takarékbetétál­lomány az előző év azonos időszakához képest 13,5 száza­lékkal növekedett. A kiske­I reskedelem áruforgalmiéból kitűnően vásárlásokra mintegy 7,5 százalékkal többet költött I a lakosság. Főleg a falusi áru­forgalom növekedett, amire a szövetkezeti kereskedelem kö­zel 12 százalékos forgalomnö­vekedéséből következtethe­tünk. Míg a bolti élelmiszer és a vegyesiparcikk forgalom 10, illetve 9 százalékkal nö­vekedett, ruházati cikkekra már csak 5 százalékkal költött többet a lakosság. A vendég­látás forgalma alig emelke­dett, ezen belül is az ételfor­galom mintegy 4 százalékkal csökkent, feltehetően az ár­emelések hatásaként. A bolti élelmiszerkereske­delem megfelelően biztosítani tudta az ellátást. Lisztesáruk­ból, kekszfélékből jelentős mennyiségű import beszerzés volt. A húsellátás a helyi áru­alapok növelésével jelentősen javult. Több fogyott a tejből, vajból és főként sajtból. Az iparcikkforgalmon belül csökkent a ruházati forgalom részaránya. A nagyarányú ru­házati készleteket az I. félév végére sikerült leszorítani, azonban a kiskereskedelem merev forgóalap gazdálkodása egy-két esetben . akadályozta idénycikkekből a boltok za­vartalan árubeszerzését és ez a lakosság ellátásában is érez­tette hatását. Általában azon­ban a ruházati áruválaszték színesebb, minőségileg jobb volt, mint 1967. X. félévben. Ez abból adódott, hogy a kis­kereskedelem bővítette kap­csolatait az ipari szállítókkal, mintegy 38 millió Ft érték­ben, az összes beszerzésének több, mint 10 százalékát a nagykereskedelem megkerülé­sével bonyolította le. Ugyan ezen jelenség nem tapasztal­ható a vegyesiparcikk forga­lomnál, ahol a hiánycikkek még mindig gyakoriak, az ipari termelőktől történt köz­vetlen .beszerzés az összes be­szerzéseknek csak mindössze 4 százalékát tette ki. Tartós fogyasztási cikkekből a kiskereskedelem 10,5 száza­lékkal értékesített többet, mint 1967. első félévben. Az év II. negyedévében megélén­kült és kiszélesedett a hitelre történő eladás, s a félév vé­géig az előző évhez képest megkétszereződött. Figyelemre méltó jelenség, hogy a hűtő- szekrények eladási forgalma mintegy 10 százalékkal vissza­esett, miután a hiteleladást előzőleg megszüntették. Javul a születési arányszám Ez év első felében mintegy 7 százalékkal növekedett a születések száma, ami azt jel­zi, hogy a korábbi évek igen alacsony születési arányszáma fokozottan javuló irányzatú. Az átlagos életkor kitolódása következtében a lakosságon belül megnőtt a magaskorúak aránya, ami viszont a halálo­zások számának nagyobbmér- vű növekedését idézte elő. Míg az üzemi balesetek száma csökkent, ezen belül kétszer annyi halálos baleset történt, mint az előző év hasonló idő­szakában. A táppénzen töltött napok aránya — akárcsak a múlt évben — ez évben is tovább növekedett. A rádió­előfizetők számának 2 száza­lékos csökkenése mellett 143 százalékkal több rádiót adott el a kereskedelem, mint az előző év azonos időszakában. A televízió-előfizetők száma 13 százalékkal növekedett. Több mint 600 új tanterem 1 KDDcn az esztc-naoben fejlesztési alapjukból 500 millió forintot meg­haladó összeget fordítanak a ta­nácsok új közoktatási intézmé­nyek létesítésére, illetőleg a meg- j : (evők bővítésére, korszerűsítésére, j i A tervek szerint 637 új tante- j ( re® — 475 altalános és 152 közép- | kólái osztályterem — készül el s év végéig. Az óvodai helyek ;áma 2850-nel gyarapodik. To- ibb bővül a diákotthonok háló- ita is Az építkezések eredmé- yeként 40 új óvoda, 41 általános * 13 középiskola nyílik meg €8-ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom