Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-20 / 92. szám

1968. április 28. DuTtorttmi napio 3 4 Hazafias Népfront IV. kongresszusának állásfoglalása a népfrontmozgalom helyzetéről és feladatairól (Folytatás az 1. oldalról.) O A népfrontmozgalom jellegéből folyik, hogy működését falusi és városi lakóterületeken fejti ki. A népfrontnak nincsenek szak­mai és üzemi szervei, s a la­kóterületeken sem alkot zárt szervezeteket. Ellenben a kü­lönféle szakmai és rétegszer­vezetekkel együttműködve fej­ti ki a társadalom egészére, a városok és falvak lakossá­gának minden részére kiter­jedő mozgalmi tevékenységét. A város és a falu közötti különbségek fokozatosan csök­kennek mégis a falvakban és tanyákon fokozott feladatai vannak a népfrontmozgalom­nak, ezeken a területeken a társadalom szervezettsége is kisebb. Ezért a jövőben is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a vidéki moz­galmi tevékenységre, de nem tekinthetjük másodlagosnak, vagy éppen elhanyagolható­nak a városi lakóterületeken kifejtett munkánkat. Kiemelkedő fontosságú fel­adataink vannak minden mű­ködési területen az ifjúság és a nőik vonatkozásában. Társa­dalmi tevékenységünkkel min den lehető módon elő kell se­gítenünk, hogy az ifjúság mi­nél kevesebb zökkenővel meg­találja helyét a felnőttek tár­sadalmában és a nők „ prob­lémáit is társadalmi ügyként kezeljük. A Hazafias Népfront munkaterületei' közül legáltalánosabb kiterjedésüek és politikailag legnagyobb je­lentőségűek az alkotmányos funkciók. A népfrontnak tör­vényben foglalt feladatai van­nak az országgyűlési és ta­nácsi választások során és a gyakorlatban kialakult szerepet tölt be az országgyűlés és a tanácsok testületi munkájá­ban, valamint az országgyű­lési képviselők és tanácstagok választókerületi tevékenységé­ben. Ez a munkaterület egy­ben a szocialista demokrácia fejlesztésének a legfőbb tere is, elsősorban és különöskép­pen a helyi tanácsok működé­si körében. O A szocializmus teljes felépítésének kiemelke­dő jelentőségű lépése a gaz­daságirányítás reformja, amely egész társadalmi és politikai életünkre is messzemenően kihat. Ezért a népfront gaz­daságpolitikával összefüggő mozgalmi-társadalmi tevékeny sége a gazdaságirányítás re­formja nyomán nagymérték­ben kiterjed. Közre kell mű­ködnie az általános gazdaság- politikai kérdések iránti ér­deklődés, felelősségérzet fel­keltésében, fokoznia kell a szocialista munkamorál meg­szilárdítása és fejlesztése ér­dekében kifejtendő társadalmi tevékenységet és a népgazda­sági tervek teljesítésének elő­segítését. A legfőbb feladata a nép­frontmozgalomnak e téren, hogy mozgalmi-társadalmi eszközökkel küzdjön a jó mun ka ösztönzéséért és megbecsü­léséért és szálljon szembe a szocialista társadalomhoz mél­tatlan önző és anyagias köz- gondolkodás eluralkodásával szemben. Különösen fontos szerepe van a népfrontnak a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek belső társadalmi vi­szonyainak a formálásában. © A legállandóbb nép­front-tevékenység a vá­ros- és községpolitika, község­fejlesztési munka. Ennek ke­retében a népfront eddig is jelentős erőfeszítéseket tett a kommunális intézmények fej­lesztése, a helyi ellátás javí­tása, a lakásépítés társadalmi úton való fokozása, helyi köz­lekedés javítása és sok más kommunális tevékenység kö­rében. A gazdaságirányítás re­formjának napirendre kerülé­se és a tanácsi gazdálkodás önállóságának a megnöveke­dése előreláthatóan új hely­zetet teremt e téren, s ez alapon újból bővül a népfront tevékenysége. A községpolitikai tevékeny­ség egyszerre kommunális társadalmi munka és helyi politikai tevékenység. A taná­csok, mint államhatalmi szer­vek, a helyi önkormányzat politikai fórumai, s a nép- frorrtmozgalom politikai tevé­kenységét jelentős részben itt kell kifejteni. Azt kell elérni, hogy a népfront tömegpoliti­kai bázisa legyen a tanácsok­nak. © A népfront művelődés- politikai munkája két irányban alakult ki eddig. Egyik, az általános kulturális program megtervezésében és végrehajtásában való közre­működés, a másik a politikai ismeretterjesztés önállóan is szervezett akciói. Ezeken túl­menően azonban sokat ígérő egyéb és részben újabb mun­katerületek is kínálkoznak a népfrontmozgalom számára. Ilyen mindenekelőtt a honis­mereti tevékenység bővítése és magasabb szintre emelése, az ilyen irányú helyi kezde­ményezések határozottabb fel­karolása. Ilyen lehetőség to­vábbá a különféle helyi ün­nepi napok és hetek, emlék­ünnepségek, nagyobb rendez­vények olyan támogatása, ami emeli azok színvonalát, vonzó­erejét és társadalmi-politikai hatását. Szerepet vállalhat a népfront a vidéki kulturális központok kifejlesztésének biz­tatóan megindult folyamatá­ban is, valamint a különféle kulturális ágazatokat össze­fogó országos fórumok kiala­kításában. A népfront művelődéspoli­tikai tevékenységét általában szélesebben kell értelmeznünk, kiterjeszkedve a következők­re is: a társadalmi kapcsola­tokban, a mindennapi társas életben tudatosan alakítani a szocialista együttélés normáit, a társadalmi szokásokat, az érintkezési formákat: feltárni és megoldáshoz segíteni az if­júság, az öregek és a nők speciális társadalmi problé­máit: ízlésnevelő munkával szolgálni a városok és falvak szépítését, a lakáskultúra fej­lesztését. Mindez hatékonyan befolyá­solja társadalmunk erkölcsi állapotát, formálja a közgon­dolkozást. Céltudatosabban tö­rekednünk kell arra is, hogy olyan mozgalmi tevékenységet fejtsünk ki e téren, amely nö­veli az állampolgári fegyel­met és a törvények tiszteletét, a közvélemény erejével for­dul a közéleti tisztaság ellen vétőkkel szembe és érvényre juttatja a társadalom ítéletét a szocialista együttélés nor­máit megszegőkkel szemben. A nemzetközi kérdé­sekben folytatott poli­tikai munka különösen azóta fejlődött ki, amióta a béke­mozgalom a népfront keretei közé tartozik. A békemozgal­mi és szolidaritási tevékeny­ség szervezésében példaszerű a népfrontmozgalom és a kü­lönféle társadalmi szervezetek együttműködése. A Magyar— Szovjet Baráti Társasággal létrehozott szorosabb szerve­zeti egység is gyümölcsözőnek bizonyult, így szélesebb tár­sadalmi alapokon eredménye­sebb a magyar—szovjet ba­rátság ápolása. A továbbiakban ugyanezt a külpolitikai társadalmi tevé­kenységet kell folytatnunk, hasznosítva az eddigi gazdag tapasztalatokat. A népfront, il­letőleg hazai békemozgalmunk továbbra is vegyen részt a nemzetközi békemozgalom ak­cióiban, teremtsen minél szé­lesebb kapcsolatot a külön­böző országok békemozgal­maival. Vállaljon szolidari­tást a szabadságukért küzdő népek harcával. A népfront­bizottságok képviseljék a ma­gyar kormány külpolitikáját, rendszeresen tájékoztassák a lakosságot, magyarázzák a nemzetközi események össze­függéseit. A Hazafias Népfront ápol­ja, a barátságot a szocialista országok népfrontmozgalmai­val. Fejlessze kapcsolatait a tőkés országok baloldali és haladó pártjaival és mozgal­maival, a harmadik világ or­szágainak hasonló mozgalmai­val. arra törekedve, hogy ér­demi hatást érjünk el belpo­litikánk és szocialista építé­sünk ismertetésében. ® A kongresszus kiemel­ten foglalkozott a szo­cialista nemzeti egység politi­kájának a következő főbb kérdéseivel: a szocialista nem­zeti egység társadalmi alap­jai, a hazafiság. az ifjúság és a társadalom, valamint a gaz­daságirányítás új rendszerével összefüggő társadalmi prob­lémák. A kongresszus bizottságai és plénuma mélyrehatóan megvitatta az ezekről előter­jesztett tanulmányokat, ille­tőleg az ezekkel kapcsolatos népfrontmozgalmi feladatokat. A kongresszus ajánlja, hogy a népfrontbizottságok e ta­nulmányokat alkotóan hasz­nálják fel mozgalmi munká­juk során. A Hazafias Népfront IV. kongresszusa elismerését és köszönetét fejezi ki a nép­frontbizottságoknak és a moz­galom több százezernyi társa­dalmi munkásának eddigi munkájukért, amit szocialista társadalmunk építéséért. a népi-nemzeti egység megvaló­sításáért kifejtettek. Most ar­ra hívja fel őket, hogy a kongresszuson összegezett ta­pasztalatok felhasználásával és a kitűzött feladatok szolgá­latában erősítsék és szélesít­sék mozgalmi tevékenységüket. Úgy dolgozzunk tovább, hogy népünk minél nagyobb részé­nek aktív és öntudatos mun­kájával járuljon hozzá a Ha­zafias Népfront a szocializmus teljes felépítéséhez hazánk felvirágzásához. A Hazafias Népfront Elnöksége és tisztségviselői Az Országos Tanács elnöke: Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke. Alelnökök: Darvas József, Kossuth-díjas író, a Magyar írók Szövetségének .elnöke, Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke, dr. Harrer Ferenc nyugalmazott alpolgármester, dr. Ortutay Gyula, a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat elnöke, dr. Sarlós István, a Fővárosi tanács vb-elnöke, Szabó Pál Kossuth-díjas író. Főtitkár: Erdei Ferenc. Főtitkárhelyettes: Bugár Já- nosné. Elnökségi tagok: Dr. Bakos Lajos református püspök, Veszprém, Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Bencsik István, a Debreceni Agrártudományi Főiskola rek­torhelyettese, dr. Bognár Jó­zsef, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, egyetemi tanár, Borovszki Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója, Dunaújváros, dr. Erdei-Grúz Tibor akadémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, dr. Földi Mihály egyetemi tanár, a II. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója, Szeged, Harmati Sándor, az Országos Béketa­nács alelnöke, dr. Ijjas József r. kát. Csanádi püspök, Sze­ged, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Madarász La­jos termelőszövetkezeti elnök, Ács, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tagja, dr. Mihályfi Ernő, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, Nánási László, a SZÖ­VOSZ Felügyelőbizottságának elnöke, dr. Nemecz Ernő, a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanára, Pioker Ignác nyug­díjas, Kossuth-díjas gyalus, Somogyi József szobrászmű­vész, a Magyar Képzőművé­szek Szövetségének elnöke, Kossuth-díjas. Suoskői Gábor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Sümegi János termelőszövetkezeti el­nök, Szécsény, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak alelnöke, Szabó János, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­gának titkára, Szabó Kálmán, a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem rekto­ra, Vas-Witteg Miklós, a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak alelnöke, Varga Gáborné, a Borsod megyei Tanács vb- elnökhelyettese, Miskolc, Ve­res Péter Kossuth-díjas író. Az Országos Tanács tit­kárai: Barati József és Má­tyás László. Ú| kenyérgyár Pécsett? Együttes ülést tartott a megyei és Pécs város Tanácsa végrehajtó bizottsága A Baranya megyei Tanács és Pécs városi Tanács végre­hajtó bizottság;: tegnap együt­tes ülést tartott. A tanácsko­záson megjelent dr. Nagy Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára, Földvári László, a KPM miniszterhelyettese. A végrehajtó bizottságok megtár­gyalták „A vasúti kocsirako-! mányú küldemények körzete- I sítésének és a kisforgalmú vasútvonalak racionalizálásá­nak" programját, valamint „A szövetkezeti ipar szolgáltató tevékenységének fejlesztésé­ről” szóló előterjesztést. Mind­két anyag ismertetésére visz- szatérünk. Az együttes ülés után a két végrehajtó bizott­ság önállóan folytatta tanács­kozását. A megyei tanács v. b.-a megvitatta „A közös köz­ségi tanácsok eddigi tevékeny­ségének tapasztalatai, az ösz- szevonások tervezetének felül­vizsgálata” című napirendet. Ennek ismertetésére szintén visszatérünk. A Pécs városi Tanács vég­rehajtó bizottsága „A kenyér- ellátás helyzete és tenniva­lók” című előterjesztést vitat­ta meg. Az előterjesztés megállapít­ja: az utóbbi évek vásárlási adatai azt mutatják, hogy az egy főre jutó kenyérfogyasz­tás nem csökken. A sütőipar mind kenyér, mind péksüte­mény vonatkozásában igyek­szik a termékek összetételét választékosabbá tenni. A bí­rálatok zöme kevésbé a ke­nyér minőségét, mint inkább a hideg kenyeret teszi szóvá. Az ellátottságot és a minősé­get nagymértékben befolyá­solja az elkészítésen és a sütésen kívül a rendelkezésre álló tároló és szállítókapaci­tás elégtelensége. Nem kielé­gítő a szállítás technikája sem: szennyeződik, törik a kenyér, mert sok esetben nyitott tehergépkocsin, öm­lesztve viszik ki. Köztudomású, hogy a Sütő­ipari Vállalat korábban kor­szerűtlen üzemekben dolgo­zott. A végrehajtott műszaki fejlesztés során a vállalat termelését 8 üzemegységre koncentrálta' és közel 16 mil­lió forintot fordított korsze­rűsítésre. A rekonstrukció át­menetileg enyhítette az ellá­tásban mutatkozó nehézsége­ket, de nem oldotta meg. A város napi kenyérigénye 500 mázsa s az igény a jövőben tovább nő. A megoldásra két lehető­ség van: 1. A sütőipar meg­levő üzemeinek bővítése. 2. Uj kenyérgyár létesítése. Horváth Lajos, a Városi Tanács vb-elnöke bejelentet­te: a kormány széleskörű vizs­gálatot indított azzal a, cél­lal, hogy országosan megold­ja a kenyérellátás feladatát Szó van Pécsett egy napi 45 tonna kapacitású új kenyér­gyár építéséről. Az új gyár a Mohácsi országút mellett épülne fel. A v. b. ezután Pécs köz- tisztasági helyzetével foglal­kozott. A vita után utasította az építési és közlekedési osz­tályt, hogy komplex módon tanulmányozza a problémát, a köztisztasági helyzet továb­bi javítására dolgozzon ki in­tézkedéseket és ezeket szep­tember végére terjessze a ▼. b. elé. A nők öl évvel tovább élnek, mint a tértiak Adatok az új statisztikai zsebkönyvből A napokban jelenik meg a Központi Statisztikai Hivatal legújabb zsebkönyve, amely részletes adatokat közöl az or­szág gazdasági, kulturális, szociális és demográfiai hely­zetéről. Megtudjuk például, hogy hazánkban 338 104-gyel több a nő, mint a férfi, s a nők kereken öt évvel túlélik a férfiakat: átlagos életkoruk 71,8 év. Annak ellenére, hogy a hajadon lány kevesebb, mint a még nőtlen férfi* a felnőtt férfiaknak 70,7, a nők­nek pedig csak 64,2 százaléka él házasságban. Ennek főleg az az oka, hogy a férfiak fia­talabb karban meghalnak, s amíg a felnőtt nőknek 15,3 százaléka már özvegy, a fér­fiaknak csak 3,3 százaléka ju­tott erre a sorsra. A lakáshelyzetről szóló rész megállapítja, hogy 1968. ja­nuár 1-én az országban 3 mil­lió 118 421 lakást tartottak nyilván, 360 796-tal többet, mint 1960-ban, s 720 796-tal Tavaly 4714 könyvet adtak ki 9,2 millió példányban. A művek száma kétszerese, a példányszám pedig több mini ötszöröse az 1938. évinek. A színházakat tavaly 6,1 millióan látogatták 300 000-rel kevesebben, mint 1960-ban. A mozilátogatók száma hét év alatt 140 millióról 97 millióra csökkent. A múzeumokat vi­szont kereken hatmillióan te­kintették meg. A legtöbb lá­togatója, számszerűit 311 000, az Egri Dobó István Múzeum­nak volt. Négylábú „vámpírok 66 Eltörölték az általános halászati és horgászati tilalmat a Balatonon Április 20-tól május 20-ig minden évben halászati és horgászati tilalom volt ér­vényben a Balatonon. A me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter most rendeletet adott ki, amely ezt a tilal­mat megszünteti; tehát ebben az időszakban is — a befo- lyók, sédek és a Zala folyó torkolatának kivételével — lehet horgászni a tavon. Az új rendelkezés bizonyos rész- tilalmakat ír elő a tóra és egyúttal az ország vizeire is. Például csukát március 1-től március 31-ig, süllőt és kő­süllőt március 20-tól április 30-ig, kecsegét, pontyot, ró­zsás- és petényi márnát május 2-től június 20-ig, valamint 5 kilogrammnál kisebb harcsát május 2-től június 30-ig tilos kifogni. A kifogható halak méreteivel kapcsolatban nincs változás. A meghatározott fajlagos ti­lalmi időket a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága az ívás idejétől függően meghosszab­bíthatja, illetőleg megrövidít­heti. A megváltoztatott fajla­gos tilalmi időket közhírré kell tenni. A rendelet kimondja továb­bá: azokból a vizekből, ame­lyekre az állam halászati joga kiterjed, egy horgász naponta egy-egy fajtából hány kilo­grammot, illetve hány dara­bot foghat ki. A Balatonon és vízrendszerén egy horgász naponta keszegből legfeljebb öt kilogrammot foghat ki. Dél-Baranya ligetes tájain — ahol a megnövekedett apró- vadállomány bőséges zsák­mányt biztosít számukra — elszaporodtak a menyétek. Pusztítják a fészkelő madara­kat, sőt esetenként nyulakat és fiatal őzeket is megtámad­nak. Nem eszik meg őket, ha­nem vámpír módjára kiszív­ják a vérüket. A csibeneve­lési időszak megindulásával a falvak környékén is feltűntek. Nemcsak a rétekre, legelőkre tévedt apró szárnyasokat ra­gadják el, hanem az udvarok­ba is bemerészkednek. Előfor­dult, hogy világos nappal, az emberek szemeláttára garáz­dálkodtak a faluban. A vadá­szok irtóhadjáratot indítottak ellenük. Nehéz azonban elej­teni őket, mert rendkívül für­gék és óvatosak. Egyes dél­baranyai vadászok érdekes módon — füttyszóval — csal­ják lépre őket. Halk, szagga­tott fütyülésükkel a mezei po­cok hangját utánozzák, mire a menyét előbújik és hátsó két lábára állva figyeli, mer­re lehet a pocok. Ilyenkor mindig biztos zsákmánya a jó­szemű, ügyeskezü vadászok­nak.. Hétfőtől: a magyar nyelv hete Grétsy László és Lőrincze Lajos kandidátusok pénteken a Kossuth Klubban tájékoz­tatták az újságírókat a ma­gyar nyelv hetének program­járól. Elmondották, hogy a magyar nyelv hete keretében 6 előadást tartanak a Kossuth Klubban. Április 22-e és 28-a között. Az előadók: Hadrovits László egyetemi tanár, Papp Ferenc kandidátus, a Debre­ceni Tudományegyetem do­cense, Grétsy László, Gulya János és Kovalovszky Miklós kandidátusok. A hét program­ját április 28-án vasárnap az Édes anyanyelvűnk c. nyelv­helyességi ankét zárja. Lő­rincze Lajos, Grétsy László és Kovalovszky Miklós vála­szolnak majd az érdeklődők kérdéseire. — Pénteken a Magyar Tu­; dományos Akadémián befeje- I ződött a kétnapos országos ; növénynemesítési tanácskozás. A tanácskozó s^n bejelentették, hogy a m; ' nvásári kutatók­nak sikerült ki nemesíteniük egy új árpafajtát, egy termé­keny hazai és egy rezisztens külföldi fajta keresztezésével. V I többet, mint 1941-ben. A száz lakásra jutó lakók száma 1941 óta 382-ről 312-re csök­kent. Az utóbbi években épült szinte valamennyi la­kásban van villany, 56 száza­lékukba be van vezetve a víz (a városokban majdnem mindenhova), s az új lakások kétharmadához fürdőszoba, vagy mosdóhelyiség is tarto­zik. Az országnak egyébként 551 közfürdője van, ebből 308 strand, a legutóbbi évben a fürdőket több mint 31 millió vendég látogatta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom