Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-10 / 292. szám
napló 1967. DECEMBER 10. 4 A népgazdaság hasznára, az egyén károsodása nélkül Bánya a gyümölcsfák helyén Megkezdődött a tekeie-hegy alatti szénvagyon fejtése Kié a kincs? — A bányatörvény kalandos története Á műit esztendőben még érné jártak az autóbuszok. Most tábla zárja el az utat: „Behajtani tilos!” A Marx út 137-es számú háza még áll, lakói azonban nincsenek, innentől kezdve mintha megmozdult volna a domboldal: ledőlt falak, óriás-repedések csúfítják a földet. A dózerek kiszaggatják a szőlőket, s nincsenek helyükön a tavasz- szal még virágzó fák sem. A hangulat mégsem nyomasztó. A patak felől autó közeledik, az erős illatú deszkákból ácsolt bódék alól pedig emberek tűnnek elő. Sisakban, lámpával, hangoskodva, ahogy a műszak végén a világ minden bányájában szokás. Alsó- gyükés üzemi terület, bánya lett. A föld felszíne alatt alig néhány méterrel réselők dolgoznak, s ahol pár hónapja még csinos családi házak álltak, most a Iégguritók bódéját döngeti a szél... Sokmilliós szénvagyon Amikor néhány évvel ezelőtt híre kelt, hogy Széchenyi- akna az értékes Gyiikés és Borbálatelep térségét is aláfejti, sokan mondták: ehhez senkinek sincs joga, s jópá- ran levelet is írtak az illetékeseknek — a helyi szervektől a legmagasabbakig. Azóta már folyik a művelés, Cassián jelentős részét kiürítették, s szanáltak tizennyolc gyükési házat is. A földfelszín közelében több millió tonnás szénvagyon van, s ennek érdekében vállalni kellett a kultúr- területek ideiglenes megsem- s misítósével járó áldozatot A kisajátított telkek és ingatlanok tulajdonosait kártalanították, s a bányatörvény előírásainak megfelelően jelenleg is több eljárás van folyamatban. Az ásványkincs-gazdálkodást szabályozó bányatörvény jelenlegi formájában 1961 óta van érvényben, s egyértelműen leszögezi: a törvény hatálya alá tartoznak á földkéregnek azok a szilárd, folyékony vagy gáznemű alkotórészei, melyeknek bányászati művelettel történő kitermelése a népgazdaság számára szükséges — s ez a jog Magyarországon egyedül az államot illeti meg. A törvény másik alapelve: kincseinket a népgazdaság hasznára, az egyének károsodása nélkül kell felszínre hozni. Az erőseké a jog? A magyar bányajog rendkívül kalandos „ifjúság” után vált nemzetközileg elismert .felnőtté”. Az első bányászattal kapcsolatos rendeletek Károly Róbert kancelláriáján készültek — ezt megelőzően nem érvényesült e téren semmiféle központi akarat. A második korszak 1523-ig terjed, ekkor mondják ki a bányászat szabadságát. A vállalkozás és művelés igazi szabadsága azonban évszázadokig várat magára, s megszületését nem egy krimibe illő esemény előzte meg: a kincset rejtő föld ugyanis csak ritkán volt azok tulajdonában, akik értették és vállalták annak felhozatalát. Károly Róbert még így rendelkezett: „Minden föld, amelyben arany, ezüst vagy más érték találtatik, mérsékelt ellenérték szolgáltatása mellett a királynak adassék!” Nem sok idő múlva azonban a földbirtokosok bizonyultak erősebbnek, s a törvény így módosul: „A tulajdonos jogosítva van a tulajdonába tartozó dologgal szabadon rendelkezni. A föld tulajdonosának ez a joga kiterjed a felszínterületre, a föld feletti levegőre és a felszínterület alatti földtestre .. Nagyszerűen tükrözik ezek a rendéletek a történelmi erőviszonyokat! Amikor erős kezű király ült a trónon, az övé volt a jog, ha gyengének bizonyult, elsők között ezt vesztette el. A bányakincsek birtoklása a nemzeti függetlenség szempontjából is fontos. A reformkor országgyűlési ifjai ezért akarták törvénybe iktatni, hogy „A királyi kincstár is csak a bányabíróságtól nyert adomány alapján folytathat bányaművelést. Bányamezőket semmi körülmények között sem tarthat fenn magának ...” A kőszén szabad? Az osztrák bányatörvény 1854-ben — Nyílt parancs címen —, Magyarországon is életbelép, s szinte ettőb a perctől kezdve folyik ellene a küzdelem. Természetesen mindenki osztályhelyzete alapján követelt változtatást. 1884- ben egy értekezlet három résztvevője így érvelt: Sztancsek János: A kőszén szabad, annak kiaknázására azonban a földtulajdonosnak a felkérőkkel szemben előjog adassék! Herrich Károly: A földbirtokost kétféle díj illesse meg: 1. Meghatározott, 2. A termelés aránya szerint..; Guttmann Oszkár: A vállalat csak az eladott szén után fizessen., s Mindenkinek volt szószólója, csak a bányák mélyén robotoló embereknek nem. A törvény, mely nemcsak a művelés jogát, de mikéntjét is szabályozta — számtalan változtatás utón —, mindenkinek juttatott valamit, csak a „poklok” lakóiról nem beszélt. 1933-ban így interpellált egy baloldali képviselő: „Én láttam az izzadt, szénporos testű, behorpadt mellű, tüdővészes emberek tömegét! ügy éreztem magam, mintha gályarabok között élnék, sürgősen kérem hát, hogy az immár 79 éves osztrák pátenssel irányított bányaügyet új bánya- törvény keretében rendezzék. i.r Nehéz megfizetni Az 1960-ban kelt bányatörvény egyszerre képviseli az állam és a „birtokosok” érdekét, s maximális védelmet nyújt a károsultaknak. Az ásványkincs tulajdonjoga nem lehet vitás, a kártérítési eljárások során azonban egyetlen vállalat sem járhat el önkényesen. A kisajátított ingatlanok tulajdonosai — megegyezés hiányában — a kerületi, járási, illetve városi tanácsok igazgatási osztályaihoz fordulhatnak, s ha itt sem találnak orvoslásra, illeték- mentes beadvánnyal kereshetik fel a bíróságot. A panaszos ügyek száma viszonylag kicsi. Két érdekes tapasztalat azonban szót érdemel. Vannak olyanok, akik úgy vélik, ez a kisajátítási eljárás a nagyszerű alkalom valamiféle kis tőke kovácsolására vagy lakásszerzésre. A gyerekek összeköltöznek az öregekkel, magukhoz veszik a nagybácsit, s egy helyett három család elhelyezését követelik .;. Egy másik dolog: (s ezt a bányák képviselőinek kell megszívlelniük) van amit nem lehet megfizetni — a házkörüli gyümölcsfákat, az emlékeket, a falakhoz kötődött ifjúságot —, éppen ezért nem szabad ezeket az ügyeket egyszerű pénzügyként kezelni. Vannak a bányatörvénynek kevésbé Ismert, kevesebb embert érintő paragrafusai is. Felcsaphat-e például nálunk valaki kincskeresőnek? Igen. A föld mélyének kutatására mindenki jogosult, aki ért hozzá, s bár a „talált kincsekkel” már nem rendelkezik, jutalom — amolyan újítási díjféle —, megilleti a szerencsés felfedezőt. Lesz itt még virág Gyükés szőlőtőkéi között most gépek dübörögnek, mozog a föld — még a patakot átívelő betanhíd is kettészakadt —, de a kietlenség csak ideiglenes. A művelés befejezése után — erre ugyancsak a bányatörvény a garancia —, újra rendezik a tájat, elsimítják a „sebeket”, öt—tíi év, s a Fekete-hegy oldalában újra virágoznak a fák. Békés Sándor Változások a távolsági autóbuszbérleteknél (Folytatás az 1. oldalról) A bérletjegy ára és a „A munkavállalót terhelő költség” összege közötti különbö- zetet a GB-határozat értelmében a munkáltató téríti meg a dolgozó részére. A munkáltatónak természetesen figyelembe kell vennie, hogy munkavállalója naponként oda- vlsszautazására szóló havi bérletjegyet vált-e, vagy csak esetenként utazik-e lakó-, illetve munkahelyére, és ezért csak időszakos bérletjegyváltására jogosult, mert a térítés összegét ennek megfelelően kell megállapítani. Például a munkavállaló igazoló lapján a „havibérletjegy ára 562,— Ft”, „A munkavállalót terhelő költség: havi 812,— Ft”. A két összeg közötti különbözet 250 Ft, ezt téríti meg tehát a munkáltató dolgozója részére, ha az munkába rendszeresen — naponta — havibérletjeggyel utazik. Ha azonban a munkavállaló csak esetenként, az időszakos bérletjeggyel utazik, az erre vonatkozó adatokat kell figyelembe venni. Pl. az igazoló lapon az „időszakos bérlet ára: 87,— Ft”, „A munkavállalót terhelő költség időszakos 59,— Ft”. A munkáltatónak e két összeg közötti különbözetet, 28,— Ft- ot kell dolgozója részére megtéríteni. Átmeneti intézkedések A bérletjegyet megválthatja teljes áron maga a munkavállaló, ez esetben a munkáltató előlegezi részére azt az összeget, amit egyébként is megtérít Megválthatja továbbá — szintén teljes áron — a munkáltató készpénzért vagy bérlet-igényléssel, utólagos inkasszó útján, és „a munkavállalót terhelő költség” összegét a dolgozó béréből levonja A bérletjegyeket a területileg illetékes autóközlekedési vállalat által meghirdetett időszakban és helyeken lehet megváltani. A munkavállalók zavartalan utazása érdekében az autóközlekedési vállalatok az 1968. január 1-től január 7-én 24 óráig terjedő időszakot átmenetinek tekintik, melyre még a dolgozók hetijegyet, valamint régi formájú és áru időszakos bérletjegyet is válthatnak. Az említett időszak tartama alatt a helyközi (távolsági) autóbuszjáratokon mind a régi heti és időszakos bérletjegyet, mind az új időszakos bérletjegyet, valamint (utazásra egyébként csak 6-tól jogosító) havi- és félhavi bérletjegyet érvényes utazási igazolványként fogadják el. A dolgozók régi formájú és áru időszakos bérletjegyét, amellyel az utazást 1968. január 7-én 24 óráig megkezdték — érvénytartalmuk lejártáig — továbbra is érvényes utazási igazolványként fogadják el. A változás miatt utazásra fel nem használt heti- és időszakos bérletjegy árát az au- ' tóközlekedési vállalatok visz- szatérítik A munkáltatók legsürgősebb feladatai A munkáltatók tanulmányozzák az idevonatkozó rendeleteket (közlekedés- és postaügyi miniszter 31 (1967.) közi. ért 28. sz. utasítása, Közlekedési Közlöny 47. szám, pénzügyminiszter, 11A967. (XI. 24.) PM. sz. rendélete, Pénzügyi Közlöny 33. szám) és azok alapján tegyék meg a szükséges intézkedéseket Bár az igazoló lap megváltása minden munkavállalónak érdeke, ettől függetlenül a munkáltatóknak is szorgalmaznak kell, hogy azt dolgozóik minél előbb szerezzék meg, és nyilvántartásba vétel, illetőleg a térítés összegének megállapítása céljából sürgősen mutassák be — tekintettel a közeli határidőre. A munkáltatók ezenkívül keressék meg a területilég illetékes autóközlekedési vállalatot -vagy legközelebbi szolAnkét az új magyar irodalomról A TIT irodalmi szakosztá-1 ínagyar líráról, az utóbbi _ a lyának felkérésére az új ma- ' gyár irodalom problémáiról tárt ankétót dr. Czíne Mihály, budapesti egyetemi docens és dr. Rátkai Ferenc, a Művelődésügyi Minisztérium iródal- mi osztályának vezetője, december 14-én, csütörtökön du. 5 órakor. Az előbbi az új gálati helyét a bérletjegyigénylés végett, ahol egyébként további részletes felvilágosítást is adnak. Az autóközlekedési vállalatok felkészülése Az autóközlekedési vállalatok felkészültek á bérletjegyek kiadására, az igazoló lapok érvényesítését már november közepén megkezdték — az utóbbiból eddig több tízezer darabot kiszolgáltattak. Még mindig jelentős azonban azoknak a dolgozóknak a száma, akik a részükre feltétlenül szükséges Igazoló lapot nem igényelték. A KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóság ezért felhívja mind a munkavállalók, mind a munkáltatók figyelmét az igazoló lapok mielőbbi megváltására, hogy a dolgozók zavartalan munkába járását biztosíthassák. Negyedmillió j köbméter la Tizenhatmillió forintos nye° reséggel zárta gazdasági évét a Mecseki Állami Erdőgazdaság, amely 1968. január l-től tér át a naptári év szerinti gazdálkodásra. Szeptember 31- ig közel negyedmillió köbméter fát termeltek ki. Októberre, novemberre és decemberre az áttérés miatt csonka tervet készített az erdőgazdaság, ebben a negyedévben további 40 ezer köbméter fa kitermelését tűzték ki célul. Fásífsák az Építők útját! A város egyik legújabb, talán egyik legszebb útját, ez év végére teljesen beépítették. Azt hiszem, nem túlzók, ha azt írom, hogy talán ez az út lett a város egyik legsűrűbben lakott útja is. Igen sokan laknak itt, és úgy vélem, a közeljövőben még tovább nő az átmentén épülő újabb lakóházakat benépesítő lakók száma. Mind örömmel jöttünk e lakótelepre, igen hálásak vagyunk az építőknek, tervezőknek egyaránt, büszkén sétálunk végig a napjainkban elkészült betonjárdán, azonban Szeretnénk, ha ezt az utat még az idén fásítanák is, mert az utca képe ezáltal igen előnyösen változna, nem beszélve arról, hogy a lombos fák javíthatnák ezen utca járművektől szennyezett levegőjét is. Nem vagyunk kertészeti szakemberek, de úgy tudjuk, hogy az őszi ültetést sínyli meg legkevésbé a facsemete. Reméljük, kérésünk teljesíthető. ha esetleg munkaerő- hiány akadályozná a munka lebonyolítását, az itt lakó fiatalság szívesen vállalná azt. Hallottam azt is, ■ nem lehet fásítani, mert a parksáv alatt elhelyezett közművek akadályozzák az árokásást. A tervezők bizonyára gondoltak arra, hogy a fasor elhelyezhető legyen. Kérjük az Illetékeseket, cselekedjenek mielőbb, szépítsék tovább épülő városunkat. i Sz. U Vendég lesz mai magyar prózai alkótások- ról tart kritikai tájékoztatást. Az előadás helye: a TIT Bartók Klub (Janus Pannonius u. 11. I. em.). A ftT- tagok és a Munkácsy Mihály Szabadegyetem irodalmi tagozatának tagjai az ankéton díjtalanul vehetnek részt F lövészek egy szál Kos- suth-ot, számba illesztem, Béla bácsi abban a pillanatban már tartja is elém az égő gyufát nem túlságosan közel, hogy le ne égesse a szempilláját a kedves vendég. Mint rendesen, most is elkésve jut eszembe, hogy elfeledkeztem a kínálásról. — Gyújtson rá, Béla bácsit — Köszönöm, nem dohányzóm. Igen, a jó pincér nem azért hord magánál gyufát hogy a saját cigarettáját gyújtsa meg, hanem, hogy tűzben se szenvedjen hiányt a kedves vendég. Nem öncélúan ismétlődik immár harmadszor a kedves vendég kifejezés, ez úgy hozzá tartozik Béla bácsihoz, mint mondathoz az állítmány. Kollégái „Kedves vendé- gefn”-nek nevezték el, aki járt már néhányszor a Pannónia étteremben, bizonyára tudja, hogy miért. „Parancsoljon helyet foglalni, kedves vendégem”, „Hogy ízlett az ebéd, kedves vendégem?”, sőt „Engedje meg, hogy bemutatkozzam, kedves vendégem!” Molnár Béla üzletvezetőnek ugyanis nemcsak a törzsvendég kedves... És most, negyvenhat év után, utoljára jár fel és alá a vendégek között holnaptól kezdve már ő is „csak” vendég... Én kérem, hogy meséljen a szakmáról, elevenítse fel valamikori élményeit de azért megkérdezi, hogy leülhet-e az asztalomhoz. Lehet-e csodálkozni azon, hogy 1921 óta — akkor szerződött pincér-tanulónak a szabadkai Városi Kávéházba — éltető elemévé vált az udvariasság? Az első pofont éppen túlzott udvariasságáért kapta, ha nem is az élettől, a kávéház tulajdonosától. Mindössze tizenöt éves lévén, nem érte fel a hosszúra nőtt vendéget akinek fel akarta adni a kabátját, erre felállt egy székre, így segített magán ..." Ma is, korát meghazudtoló fürgeséggel terem a helyszínen, ha egy húszon- valahányéves fiatalember kezébe veszi a felöltőjét Nincs semmi furcsa ebben, hiszen nem fiatal és idős, hanem vendég és pincér áll egymással szemben. Memóriája „horizontálisan és vertikálisan” egyaránt félelmetes. A szegedi Hungáriában — ez 1933-ban történt — egy társaság, tudtán kívül fogadást kötött, amely- nék ő volt a tárgya... Egy régi Vendége ugvanis azt állította, hogy Béla, anélkül, hogy felírná a rendelést
