Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-09 / 34. szám

3

napló —

1967. FEBRUÁR 9.

A köimhónap újdonságai

Ugyancsak a Mezőgazda- sági Kiadó gondozásában, az év második felében fog megjelenni a szerzőnek szirr tén nagy érdeklődéssel várt második könyve, a 200 ol- dalas, 65 színes táblával il- lusztrált AMPELOGRÁFIAI ALBUM, mely 930 fajta bor- szőlő tulajdonságát, botani- kai leírását tartalmazza. Ez lesz az első magyar szőlő- katalógus. A ma׳’״áron ki- vül angol, francia, orosz német és spanyol nyelven is kiadják.

Horváth—Szegedi

a SZÖI3 ?etetésétől

a szüretig

A tavalyi könyvhónap pár lyázati díjas könyve. Siker könyv, ami szakkönyvek ese tében szokatlan. Egy évvel első kiadása után a nagy érdeklődésre való tekintettel most újra megjelent. A szer- zők ebben az új kiadásban már kielégítik mindazokat az olvasói kívánságokat, me־ lyeket az első kiadás után kaptak. Bemutatják az új cse- megeszőlő fajtákat, az új szabványokat. Részleteseb- ben ismertetik a zöldoltások technikáját, ismertetik a léig., elterjedtebb művelésmódo- kát. Érdekes fejezet szól a házikertben foglalatoskodó szőlőtermesztőkhöz és szőlő- kedvelőkhöz is, ebből meg- tudhatjuk, hogyan lehet a kiskertben is korszerűen te- lepíteni, kezelni a szőlőt. Gazdagodott a könyv ábra- anyaga is, s ezáltal még több szőlésznek és szőlőked־ velőnek nyújt szemléltetően hasznos tanácsot.

— R —

Pap—Sándor—Szentgyörgyi

fi házifeerteit

ésszórvánvpvümölcsifsöi(

novénvvedelme

A 288 oldal terjedelmű hasznos kézikönyv elsősor- bán a háztáji termelők lehe- tőségeihez és szakmai 'el- készültségéhez igazodik, de hasznát látják a kertészek és kiskerttulaj donosok is. A nagy gyakorlati ismeretek- kel rendelkező szerzők mun- Icájukban a megelőző véde- kezésre fektetik a hangsúlyt. Rámutatnak, miért hatás- tálán az egész évi növény- védelem, ha csak egyetlen megelőző védekezés is elma- rád. A miért mellett választ adnak a mikorra és a hogyanra is és elmondják milyen védekezőszereket szabad használni. Első ízben teszik közzé a házikertek és szórványgyümö! esősök komplex növényvédelmi rendszerét. Ha figyelembe vesszük, hogy az ország 93 milliós gyümölcsfaállomá- nyának 42%-a házikertekben, 17 százaléka szórványtelepí- tésben és 25 százaléka sző- lók között van — nagyüze- mi termelésben mindösze 16 millió — megállapíthatjuk, hogy fontos szerep vár e könyvre az érdeklődők száz- ezres táborában.

Németh Márton

Borszőlöfaiták

határozókulcsa

Különös örömmel vesszük kézbe a ritka szép kivitelű, szakberkekben is csemegé- nek számító könyvet, hisz szerzője városunkban él és dolgozik. Németh Márton a Szőlészeti Kutató Intézet pécsi telepének vezetője, másfél évtizedes kutató munka után ez évben két hiánypótló könyvvel jelent- kezák, melyek közül a Bor- szőlőfajták határozókulcsa 9 könyvhónapra jelent meg. Ez a mű újszerű módszeré- vei lehetővé teszi, hogy bár־ ki könnyen eligazodhasson a termesztett és gyűjtemé- nyes fajták ma már mintegy százezeres tömkelegében Táblázatai, a szőlőnövény egyes részeit bemutató szí- nes ábrák, a szám kulcsrend- szer, mind hatalmas segít- séget jelent a szőlészeknek.

Rövidek? Könnyen tanulhatók?

Nem jó a tankönyv

New York megvétele pálinkáén Papíron marad tanácsok? Értik-e a gyerekek a vámrendszert ? — A történelemkönyv hibái

hogy a reformterv megváló- sításának idején is vannak rossz tankönyvek?

Feltevésem szerint a tan- könyvírás-eljárásban van a hiba. Ezért felkerestem Ja- kab Lászlót, a jó kémia-tan- könyv szerzőjét, aki ezt mondta:

— Két-két szerzőpárt bíz- nak meg minden tankönyv írásával, akik egymástól füg getlenül két könyvet Írnak. Utána négyféle szűrőn, vagy- is négyféle bizottság előtt megy át a kézirat. Ezek kö- zül az egyik a szaktanárok nagyszámú társadalmi bízott sága, akik igen sok és hasz- nos javaslattal egészítik azt ki. Végül is a két könyv közül a jobbikat kiadják, vagy ritkábban a kettőt egy könyvnek dolgoztatják ősz- sze. A bizottságokban helyet foglalnak a Minisztérium, valamint az Országos Peda- gógiai Intézet szakemberei is. Hogy mégis akadnak rossz tankönyvek? Azt hi- szem, ennek az lehet az oka, hogy részben a bírálóbizott- ságok tagjai túlságosan a saját szakmai igényüket tart- ják szem előtt, túl sokat akarnak adni, részben pedig a társadalmi bizottságok sok féle hasznos tanácsa marad- hat papíron. Utóbbira példa, hogy számunkra is túl rö- vid volt a határidő a társa- dalmi bizottság tanácsai sze- rinti átdolgozásra.

— Mennyi szerzői jogdíjat kaptak?

— A szerzőpár tagjai fejenként 4—4 ezer forintot az egész könyvért.

— És a szemléltető ábrák rajzolói?

— Volt olyan rajz, amiért kétezret.

Jobb könyveket!

Ez tehát a helyzet. Az új- ságíró ilyenkor sajnos nem tehet mást, mint hogy saj- nálja a diákokat, tanárokat, szülőket és leírja a helyze- tét, esetleg küld belőle egy tiszteletpéldányt az illetéke- seknek. De az sem lenne rossz, ha az illetékesek meg jobb tankönyveket adnának a gyerekek kezébe.

Földessy Dénes

ra’ Felütöm az egyik törté- j nelemkönyvet, s éppen Má- ן ria Terézia vámrendszerének , tárgyalásánál. Állítom, sem ! a jogtörténetben, sem a pénz ügyi jogban nem tanultuk részletesebben, sőt.. Hogy az általános iskolában miért van erre szükség? Ki tudja? ! És egyáltalán: túl sok a ן gazdaságpolitikai rész, s en- 1 nek zömét, éppen úgy nem j értik, életkorúknál fogva 1 nehezen érthetik a j j diákok, mint Mária Terézia I vámrendszerének szerkeze- ן tét, összefüggéseit. De hogy | ne kizárólag engem tartsa- ן nak ilyen szigorú kritikus- ; nak, leírom, mit válaszolt nekem dr. Békéi Lászlóné, a pécsi általános iskolák történelem szakfelügyelője.

— Nagyon rossz az ötödi- kés történelem-tankönyv, mégpedig három okból: túl nagy a tananyaga, száraz az előadásmódja és nem kész- teti önálló gondolkodásra a gyereket. Mi igyekszünk ezt ellensúlyozni, részben a Jó- kai utcai iskolában bérén- dezett történelmi kabinettel, ahol a történelemmel ismer- kedő 108 pécsi osztály kap szemléltető oktatást, — rész- ben pedig egy külön kiad- vánnyal. Mindez azonban nem pótolhatja tökéletesen a jó tankönyvet.

Aztán akad panasz pél- dául a nyolcadikos számtan- könyvre is: betűhalmaznak tűnik a könyv, nem lehet áttekinteni.

Példakép a kémia

Nem akarok persze álta- lánosítani: a tankönyvek

egyik része nem ilyen rossz, sőt akad egészen jó is, mint például a kémia tankönyvei. Azt hiszem, a törekvés meg- van erre Elolvastam a Mű- velődésügyi Minisztérium 1962-ben kiadott Az általá- nos iskola tartalmi tovább- fejlesztésének főbb kérdései című füzetét. Egyhelyütt ezt írja: ״Jogosan hangoztatott igény tankönyveinkkel szem ben, hogy azok rövid, köny- nyen tanulható szövegűek legyenek.” Ez az igény azon- bán nem elégült ki teljesen. Mi lehet tehát mégis az oka,

kés földrajzkönyvet, és első- éves jogász koromra gondo- lók. Akkor történt, hogy az államjogi jegyzet láttán be- álltam a papírboltba lcisis- kolások közé és 12 féle színes ceruzát vásároltam, hogy valamiképpen áttekint- hetővé rajzoljam a zavaró- san összeállított jegyzetet. Azt hittem, azóta fejlődött a világ, a tankönyvírás, meg a tipográfia.

De nem nagyon fejlődött.

A hetedikes földrajzkönyv

2. fejezetében például Ázsia éghajlata, vízrajza és termé- szetes növényzete együtt található. Ugyanakkor k ü- lön fejezet Afrika éjhajla- ta, külön a vízrajza és külön a természetes fel- színe, persze külön-külön fejezetszám alatt. Igaz, Ázsia esetében mindez ősz- szesen csak három és fél, Afrikánál pedig összesen tizenhárom lap. Mégis azt hiszem, itt valami baj van a szerkesztési logikával, ami pedig a gyerek számára vi- lágosan áttekinthetővé va- rázsolhatja a tankönyvet. Tulajdonképpen még egy hiba van: a nyolcadikos

földrajzkönyben elég elvont az egyes anyagok bevezetése.

Száraz előadásmód

De ne bántsuk tovább a földrajzkönyveket, van hi- bás történelem tankönyv is! Mi indokolja például Egyip- tóm történetének viszonylag túl részletes tárgyalását ál- talános iskolás korú gyere- kék esetében? Vagy miért van szükség annyi évszámFelcsengettek telefonon:

— Halló, te vagy az? Mondd, hallottál te arról, hogy New York központi negyedét holland kereske- dők vették meg pálinkáért?

— Tessék?

— Pálinkáért! Meg üveg- gyöngyért is.

Igyekszem megnyugtatni:

— No, nincs semmi baj, most magyarázd meg szépen.

— Értsd meg, hogy mű- veletlen alak vagy, a peda- gógia csődje, mert ezt a pá- linkaügyet nem Ismered, pe- dig már a tizenhárom éves gyereknek is tudnia illik! Benne van a földrajzkönyv- ben!

Aztán szépen, nyugodtan lehordja a tankönyveket a sárga földig, rosszak, a gye- rekekkel csak megutáltat- ják a tantárgyat, és ilyenek vannak bennünk, hogy ho- gyan köszönnek a burmai bennszülöttek, továbbá ő már diliházba jut, mert a gyerek elhasal földrajzból és nézzek csak utána, mi- csoda disznóságok vannak.

Logikátlan tipográfia

Hát utána néztem, és ha- marosan kiderült: elsősor- bán nem is a pálinkasztori- val, meg a burmaiak kö- szöntésével van baj. Igaz, végigtelefonáltam néhány diplomás embert és egyikük sem ismerte a holland ke- reskedők sakkhúzását. Az ilyen •színes történet mégis- csak jó a tananyag rögzíté- séhez, persze nem a tan- könyvet kellene vele vasta- gítani. Ez külön tanári ké- zikönyvbe való.

Ennél sokkal komolyabb hibákat találtam és ahogy lapozgattam néhány tan- könyvet', egyaránt nőtt a ro- konszenvem a gyerekek, a tanárok és a szülők iránt, akik ezekkel a könyvekkel vesződnek.

Lapozom például a hetediBőséges lesz tojástermelése, nagyobb lesz • J5- vedelme, 25 dkg keveréktakarmányt kap cseretakarmány ellenében

to j ásdarabonként, ba

értékesítés! szerződést KOT

A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETTEL.

A POSTAKOCSIVAL

rok 225 kilométeres végse- bességgel. Donald Carr.bell egy kiszáradt sóstó medré- ben újra és újra kísérletet tesz gázturbinás kocsijával az óránkénti 700 kilométe- rés sebesség elérésére. 827 kilométernél a levegőbe emelkedik a kocsi. A férfi- ember beleszeret a gépekbe. A szaharai erődök között Saint-Exupéry már repülő- géppel szállítja a postát, s a francia erődök bezárt ka- tonái éppen olyan lélegzet- visszafojtva várják a déli postagépet, mint hajdan Nemes Károly bácsi a sze- retett postakocsikat. Az if- iúság jelképe, a fiatal kor emlékműve már elkészült. A napoknak éveknek, ér- telmet adott ez a munka. Most már csak festegetés akad, és talán a többi em- bér figyelme, érdeklődése, melyben tovább élhet ez a kis zöld postakocsi, négy apró magyar lóval. Az em- berek a gépekre figyelnek izgatottan. Újabb rekordokat akarnak naponta kisajtolni a guruló, repülő alkalma- tosságokból. Nemes Károly bácsi zöld postakocsija pe- dig szép lassan ereszkedik a képzelet erdei között lefelé, a lankák, végtelenbe vesző rónák alkony! derengésé- ben.

Bertha Bulcsu

voltam, hol erre alá Bara- nyában. így jobban jöttem ki. Soha nem felejtem el azokat a szép időket, ami- kor hajnalban megszólalt a postakocsi kürtje...

A fekvő alkalmatosság fe- lett egy ovális keretből húszegynéhány éves szép, értelmes arcú férfi néz ránk. Nemes Károly hajdan ...

— Régi vágyam ez. Ele- inte csak úgy ״lopd el” módra csináltam, kevés idő jutott rá, de most már nyug- díjban vagyok. A lovakat is elvitték innen. Itt voltak a malomban. Régen ez is egy postakocsi állomás volt, lo- vakat váltottak itt. Sajná- lom a lovacskákat — mond- ja az öregember, aztán a sa- ját négy lovára mutat:

— Ilyen ló már nincs. Ezek az apró magyar lovak elvesztek.

Végigsimít a lovain.

Nemes Károly a hajnali félálomban nap, mint nap hallja a postakocsik kürt- szavát. Felkel, tüzet rak és munkához lát. Postakocsit épít, ifjúságának emlékét, tanúját. A kis postakocsi évekig készült. Először csak lélekben, képzeletben, aztán megkezdődött a teremtés. Közben Ferdinánd Porsche megépítette a Volkswagent, és megszülettek a csoda számba menő Porsche-motoUTAZÁS

asztalra, melyen kis fcége- lyekben zöld, sárga és piros színű festék világít elő a földszínú környezetből.

— A lovakon van egy kis festeni való, a lábukon fő- leg — mondja, aztán le- emeli az álványzatról a lep- let. Olyan az egész mintegy óriási betlehem. Fent, a ke- rét tetején épületformák fel- irattal: ״M. O. Postaállomás Pécs. Évszázadokig”. A pos- taépület ajtaja félig nyitva. Nemes Károly egy kis fabá- bút húz elő a zsebéből:

— Ez lesz a postamester, most faragom.

A postakocsi korhű, pon- tos, talán az Illesztéseknél mutatkozik valami kevés ״fusi” jelleg. Az ablakból ázsiai utazók bámulnak ránk, akiket valamilyen ré- gi képeslapból vághatott ki a mester. A bakon szép baj- szú, mokány kocsis ül. A kocsi előtt négy lovacska nyargal, szakszerű felszer- számozással díszítve és a kocsihoz kötve. A lovak na- gyón szépek, szinte szobrá- szí munka.

— Kevertem egy kiszóld

festéket is, erdősítek a ko- esi mögött, emlékszem min- dig erdők között vezetett a postakocsi útja. Tudják, én szíjgyártó és kocsikészítő voltam, jártam az uradal- makat. Hol Somogytarnócán

elég rosszak. De a szeme fénylik, boldog az arca.

— A postakocsi végett jöttek?

— Megnéznénk, megkap- tűk a levelét.

A szűk helyiséget egy csikótűzhely uralja, mely- be® csudamódra pattog, lo- bog a tűz, ahogy csak vidé- ki házakban, vagy fent a hegyek között szokott. A tűzhely, fekvőhely, kis asz- tál és az állványzat között, melyen letakarva pihen a postakocsi, nehezen forgo- lódunk. Nemes Károly vilá- ga egyszemélyes. Igaz, a szomszéd szobában fekszik beteg élettársa, de a lénye- gén ez alig változtat vala- mit. A 79 éves öregember világába nehéz bejutni, meg- állni és megérteni.

Egy pemzlit tesz le az

a szem a belvárosban meg- szokott. A Dietz-malom fa- Ián kampós szögeken vagy rudakon lenyúzott állatbő- rök lógnak, az udvar sáros, koszos, elhanyagolt. Az ud- vart a malomnak nevezett épület uralja, amit a jelek- bői ítélve az utóbbi évtize- dekben inkább istállónak használhatnak. Az udvar ke- rítés mentén, a kerítéshez la- pulva alacsony lakóépületek húzódnak. Roggyant, elha- nyagolt csőtészta-szerű épü- let. A csőtésztán ajtók sora, mindegyik mögött másik család. Nemes Károlyra az első ajtók egyike mögött azonnal rábukkanunk.

Alacsony, foltozott ruhá- jú öregember. 79 éves, rosszul hall, a jelekből ítél- ve az életkörülményei i•

mii Budapestre küldtem jelentést. Jött egy kiküldött, hogy talán múzeumba elfő- gadják. A postakocsit mégis csináltam a valóságnak meg- felelően, hiányozni semmi sem hányozhat.,.

Tisztelettel maradok NEMES KAROLY Cím: Helyben, Diczmalom.o

A Dietzmalam vörös tég- ” lás, düledező épülete a város peremén áll, túl a vasúti síneken, a kertes csa- láidi házakon, és egy kicsit a civilizáción is. Autón csak néhány perc a város központjától, de a Dietz- malom környékén másként fúj a szél, más szagok ülik meg esténként a levegőt és a kép, az abbamaradó ut- cák és nyitott udvarok arca Is merőben más, mint amit

A