Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-26 / 279. szám
1966. NOVEMBER 26. napló 5 Vevő állatiflóan akad Vadászok, halászok boltja A horgászok hússzor annyit költenek, mint a vadászok Japán, dán, német és francia orsók érkeznek Felfújható gumicsónak Kiállítás a Technika Házában Kint , vigasztalanul zuhog az eső. Az ember azt gondolná, hogy ilyenkor ritkábban nyílik a boltok ajtaja, s az eladók a pultra támaszkodva unatkoznak. Különösen egy speciális üzlet esetében gondol az ember ilyeneket, de ahogyan a „Vadász-Horgász” boltban láttam, teljesen feleslegesen. Vevő állandóan akad. Szinte percenként nyílik az üzlet ajtaja, s megjelenik egy-egy nagybajszú „amolyan halász, vadász, madarász külsejű” ember és sörétet kér, vagy ólmot, zsinórt vásárol, vagy hátizsákot, aztán hümmög, ha hiába vonatozott be Pécsre. \sszonyok is vásárolnak, horgokat, forgókat a pergető szerszámokhoz és damilt, ha ugyan még damil a műanyagzsinór neve... Fiatalok, városiak és tanyaiak, öregurak és hivatalnokok, mindenki megfordul az üzletben ... Állnak és beszélgetnek ... Va- dásj. és horgász történetek forognak, cserélődnek. „120-as zsinórral horgásztam ... Hát viszi, bevágok neki. Fél óráig fárasztottam egy fatörzset... Mindig megszaladt az áramlással, pontosan úgy mozgott, mint a harcsa ... Egy fatörzs volt... De kihúztam a zsinórral...” Valaki az üzletvezetőhöz fordul: — Kérek egy bal horgot, mester... (oldalhorogról van szó). — Tessék kérem közelebb fáradni, mert rövid a karom — mondja Szatnik Tibor üzletvezető nevetve és ilyenkor nagyon jó a hangulat az üzletben. Ilyenkor mondom, s nem véletlenül, összeverődnek itt az emberek, beszélgetnek, híreket hordanak egymásnak a megye másik felében kacskaringózó vizekről vagy vadcsapásokról, de ha a polcokra néznek, mindig elszomorodnak. Az üzlet szinte üres. A polcokon éppen hogy csak vagyogat valami kevés áru, de ami kellene, az nincs. Krónikusan hiányzik a peremfutóorsó, blinker, acélbot, perion zsinór, de általában hiány van a töltényekben és a fegyvertisztogató kefékben és horS zeme sarkában néhány szarkaláb, majdnem sima, ráncnélküli homlok, álig őszülő haj és a negye- ; dik X-ben járókra jellem- ; ző jólöl tözöttség — vajon mit rejteget ez a külső, az 55 éves Szathmáry Eleméré? Arra a titokra vagyok kíÍ v an esi, hogy honnan ezek a csöndes, derűt sugárzó, fiatalos arcvonások? A Baranya, »egy« Mezőgazdasági Vállalat baromfikeltetőjének első emeleti irodájában ülünk, amelynek 13 ! éve a vezetője, s amely > most nem olyan, mint a klinika, a keltetés szünetel- ( vén, a látogatót az elmaradhatatlan fertőtlenítést í szertartástól is megkímélték. TMK-munka folyik. : Szerte az ablakokban dísz- j növények, több száz cserép J és valamennyi Szathmáry- ; szaporítás. > Szathmáry Elemér erdélyi > származású. Debrecenben ; járt iskolába. Kényszerűségből vasutas lett. 1948 óta ól Pécsett. Mielőtt a baromfikeltető vezetője lett, a Megyei Tanács mezőgaz- í dasági osztályán előadós- kodott. öt gyermek atyja. Életének sötét árnyéka a sokféle betegség, amely ál- \ landóan gyengítette szerv e- { zetét az elmúlt 55 esztendő 5 alatt. Három embernek is S sok lenne. Azzal kezdődött, i hogy gyermekkorában tagokban, szinte mindenben. Állandó hiánycikk a külföldi horgászfelszerelés, első sorban a csehszlovák, japán, olasz áruk keresettek. És még így is meglepően nagy a boltocska forgalma. — Átlagosan 3500 forint a napi forgalmunk, de néha felmegy 8—9000-re is. Ha jobb lenne az áruellátásunk, akkor naponta tudnék 7—8000 forintos forgalmat lebonyolítani. Az áruellátás azonban nagyon rossz, hiába igényel, rendel az ember a hiánycikkekből, csak nagy néha érkezik valami... — mondja Szatnik Tibor. — Ki a jobb üzletfél, a horgász vagy a vadász? — A horgászok forgalma 15—20-szorosa, a vadászokénak. A horgászok sokkal többen vannak és több pénzt hagynak itt, mint a vadászok. Egy vadász évente általában 1500 forintot vásárol el itt, míg egy horgász 2500-at vagy még többet. A vadászok felszerelése hosszú időre állandó, a horgászok viszont állandóan cserélgetik, felújítják a zsinórjaikat, a botokat, úszókat, orsókat, nem is beszélve a horgokról. De az áruhiány kérem.,, — Karácsony az ajándékozás ideje... A nagykereskedelmi vállalat nem ígér egy kis ajándékárut? — Karácsony előtt kapunk valamennyi német gyártmányú textilbakelit botot, valamint japán, dán, nyugatnémet és francia peremfutó orsót. Néhány csehszlovák peremfutó orsónk most is van. — Az év melyik szakában van itt csúcsforgalom? — Amikor áru érkezik ... Ha egyetlen vevő megtudja, tíz perc múlva már az egész megyében tudják. A vadászokhorgászok összetartanak. Múlt csütörtökön megérkezett az áru, és délelőtt 10—13 óráig 6600 forintos forgalmat csináltam ... .— Ha mondjuk, én akarnék egy csónakot vásárolni ... — Felírnám a rendelést és rövid időn belül meghozatnám Pestről. Egy pecaladik ára 2600—3300-ig terjed. Egy aluDERŰS EMBER ralizza következtében megbénult az egyik karja... Az ember ilyesmi után könnyén mizantróp lesz. Vagy a másik véglet, a ritkább, ami Szathmáry Elemérrel esett meg: túlontúl is emberszerető. A derű filozófiája az övé. Beszélgettünk erről. Nem emészti magát feleslegesen és boldogsággal töltik el az élet apró örömei. Azt mondja, megnyugtató érzés már az is, ha zúgnak keltetógépei. Rájött, az ember vágyai olyanok, mint a burjánzó növényzet. Vissza kell tehát vágni őket. Emberszeretet vitte a közéletbe. Nyolc éve vállalt szerepet, a III. kerületi tanács tagja. Pécs 31-es körzete az övé. Négy év óta a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke. — A tanácsi munkámnak hármas a területe. A mező- gazdasági állandó bizottság, a lakóbizottság és a körzet problémái. Az állandó bizottságban minden hónapban más és más a téma. Ellenőrző, véleményező és tanácsadó szerepünk van. Azt kell észrevennünk, amit hivatalból mások, esetleg nem vesznek észre. Jónéhány minium csónakot 5575 forintért tudnék hozatni, de van egy újdonságunk is, a felfújható gumicsónak, ami kifordítva heverő, teljesen felfordítva pedig sátor... — mondja az üzletvezető és közben árusítja, ami kapható. Ahol ilyen erőteljesen kibontakozott a horgász- és a vadászsport, bizony jó lenne valamit tenni a jobb áruellátás érdekében. Szatnik Tibor állandóan küldözgeti a megrendeléseket, de az igényelt árucikkek nagy része a nagykereskedelmi vállalatoknál sem kapható... évvel ezelőtt nem volt minden rendben. Röstelkednék, ha elébem tennének néhány akkori jegyzőkönyvet. Határozat alig volt, csak jegyzőkönyv, hogy ki mit mondott. Most meg? Sokkal több a téma, amennyit egy év alatt meg tudunk tárgyalni. Milyen témák? Az egyik legfontosabb például a Mecsek rekonstrukciója. A tervből nekünk jut a legnagyobb „harapás”. A tizen- hétezer parcellából tízezer tartozik a III. kerülethez. Az évekkel ezelőtti tessék- lássék után megnőtt a gazdálkodási kedv. A szőlő- és gyümölcstermesztés a legnagyobb népszórakozás. Vagy passzió? Mindenképpen igen hasznos, egészséges elfoglaltság, a városi emberek kellemes szórakozása, kikapcsolódása. Az állam, a szak- szövetkezet sok mindennel támogatja őket. Ugyan hol van ennek a hátulütője? — kérdezgették az emberek eleinte. Nekünk azt kellett tudatosítani, hogy nem veszik el a földet. És ma már nem a kedvet kell feltámasztani, hanem inkább kielégíteni. Jó szaporítóanyagokkal, rendbehozott dűlő- utakkaí.., Gebauer Ernő emléke 0 A fiatalabbak, művészek és nem művészek vegyes érzésekkel bámulnak Gebauer Ernő életrajzi adataira. Van ebben a kusza érzésmasszában sznob tisztelet, gyanakvás, jóhiszemű irigység, elismerő bő- logatás, szinte minden. Azok számára, akik itt születtek, itt tanultak, Itt láttak munkához, s az olasz tájakat legfeljebb iBUSZ-vonatokról látták, kicsit titok marad Gebauer Ernő élete, és talán egész -lövészete is. Hartbergben született, Grácban és BudapesA lakóbiaottságra terelődik a szó. Állítja, hogy a Xavér utcai az egyik legjobb lakóbizottság. A mo-- hácsi árvíz idején is ők gyűjtöttek a legtöbbet, ahogy a kimutatásokra emlékszik. Mindig kaphatók társadalmi munkára, legyen az parkosítás, vagy hóeltakarítás. — Érdekes ez a Xavér utca. Töb ezer ember lakik itt, kissé zsúfoltan. Városszéle. Itt kezdődik az urbanizáció. Jönnek a falusiak, beköltöznek egy kis vityil- lóba, aztán félév múlva lakást kémek-köve telnek. Még mindig sokan keresnek fel lakásproblémákkal. De bizony sorba kell állni. Szathmáry Elemér nem fogy ki a szóból. Egyformán fontosak, egyformán észreveszi a kis és nagy dolgokat az életben. Mondja is feleségének, nem vetted észre, hogy amióta itt van az unoka, többet nevetünk? És addig nem vihetik el tőlünk az unokát, amíg nem kapunk másikait. örül az életnek, ami úgy javul, mint a csibekeltetőben a kelési százalék. Ma már országosan is az elsők között vannak. Örömével szeretné megtölteni az embereket. Akiknek az érdekeit képviseli. Miklósvári Zoltán ten tanult, Olaszországot járta ösztöndíjasként, aztán újra és újra útrakelf, járta Európa városait, tájait. Emberi, művészi eszmélése a századfordulóra esik, amikor az ipar szárnyain nekilendül a világ a kapitalista fejlődésnek, amikor a legkülönbözőbb stílus- és eszmeáramlatok találkoznak a fejekben, amikor a népek bajait már érthetően megfogalmazzák a politikus alkatú munkások, de a polgárt rend. az egyházi szemlélet még mindenhatónak látszik. Gebauer magába- szívja a fejlődni, építeni, magasodni akaró Európa lendületét és dolgozni kezd. Rengeteget fest, középületeket di- szítget, templomok belső falaira festi romantikus freskóit. Tetszetős figurális kompozíciói rokonszenvesek a polgárosodó városlakóknak, igyekvő plébánosoknak, és állandóan kapja a megbízásokat. A megbízások sokasága persze olcsó mimika, Gebauer Ernőt gyakran fillérekért dolgoztatják. Ahogy ismerősei mondják, a pénz értékét soha nem látta tisztán. A századforduló és a saját eltökélt belső lendülete vitte, festett szüntelenül. „Ernő több volt mint százszázalók... Szorgalma nagy... Mindig dolgozott” — mondja most a kiállítási teremben az özvegye, aztán megismétli, és másoknak is elmondja, mindenkit igyekszik meggyőzni férje rendkívüliségéről. Bmlékkiállításánalk megrendezése óriási gondot jelenthetett a Janus Pannonius Múzeumnak :;. Hiszen a templomfreskóknak legfeljebb csak a vázlatai kerülhetnek a paravánokra, a végleges mű szétszórva, a nedves falfelületeken lassan pusztulva várja a sorsát. Hárs Éva és Rom- váry Ferenc művészettörténészek kiválasztó, rendező munkája a nehézségek ellenére szerencsésen sikerült A kiállítás impozáns keresztmetszetét ad Gebauer Ernő művészetéről. A rendezés Jó érzékkel találta meg az alkalmas arányt a freskótervek, akvarellek, olajkompozíciók, grafikai, díszítő és illusztratív munkák között Az elrendezés harmonikus egységet teremtett a különböző stílusvilágú művek együttesében is. Ez talán a legnagyobb gond lehetett, hiszen a romantikus ihletésű templomfreskók mellett a szecesszió legváltozatosabb ágazatai, a Kokoschka hatását őrző miniatűrök, a negyvenes évek táján keletkezett, primitív stílussal ötvözött realista táblakép-kísérletek mind-mind megtalálhatók Gebauer életművében. A kiállítás érdekessége, hogy a táblaképek jól mutatják a freskófestő kézjegyét, a sokalakos, nagy falfelületeket borító kompozíciók öröklődését az olaj kompozíciók világába. Néha ez a nyomon követhető ,,íz”, és a szecesszió bécsi változata elég vitatható alkotásokat eredményezett. A templomfestészet hatása, a misztikus vonal- rendszerbe és árny szer ű sé ií he mosódó részletek technikája megtalálható az olajvásznakon is, melyeknél ez az építkezési mód nem nevezhető a legszerencsésebbnek. Mégis, az összhatás nagyon megnyugtató, szép, míves alkotások töltik meg a kiállító- terem nagyobbik részét. Az 1943-as bombázások ideién festett „Szabadkai váróterem” nagyon kifejező, az ember- arcok különbözőségére hangszerelt kompozíció hatásos, emlékeztető munka. Egy letűnt világ szín- és jelenségvilágát örökíti át az utókorra „A régi Béke-akna”, a „Bajai halászok”, a „Régi pécsi emlék”. Ezeknek külön érdekessége a rusztikusabb fogalmazás, a ciráda- és vonaj- romantikától való mentesség. A bányák vidékére a művész később is visszatért. „Bányatelep” című képe például 1952- ben készült Itt már a tiszta realizmus jegyei uralkodna*, sokban közelítve Gebauer egész festészetét a mához. A kiállítás nagy értékei közé tartoznak a portrék, különösen az önarckép és a családtagokról készült alkotások. A „Női portré” eszközei már fenntartásokat szülnek az emberben, és a gebauert életmű perifériáira utalnak. Nagy elismeréssel kell beszélnünk a finom szépségű akvarellekről, mélyek mives vanalrenddel és a színek választékosságával az életmű magaslatai közé tartoznak. Az akvarellek szintje a legegyöntetűbb, legkövetkezetesebb az egész életmű átlagában. Az 1905-ben készült „Assisi” és az 1940-ben született „Szekér” egymás mellé állítható, a folyamatosság és a kiteljesedés logikája világosan látszik. Hasonlóan szépek a pécsi utcaképek, a régi városnegyedeket megörökítő kedves víz- festmények. S Az emlékkiállítás látogatóiban közös érzésként alakult ki a tisztelet és a megbecsülés. A barátok, régi ismerősök bizonyos nosztalgiával álltak a képek előtt, hiszen ezek egy egész korszakot idéztek fel, emlékeket, egy hajdan stabilnak hitt művészi irányt és ízlést. A szecesszió a maga korában újnak, modern vállalkozásnak indult, és forradalmasította egész Európa művészetét. Voltak, akik akkor sem szerették, és sokan vannak, akik ma sem szeretik. Á fiatalabb generáció Gebauer Ernő realisztikusabb alkotó korszakaival rokonszenvez inkább, mert ezek már a mai élet problémáit, látásmódját hordozzák. B. B. Automatikus feszültségszabályozó Sok kellemetlenséget okoz a hálózati feszültség ingadozása. A DEDASZ-nál kísérleti jelleggel egy automatát készítettek, mely egy-egy transzformátorhoz kapcsolva, automatikusan állandó feszültség alatt tartaná az adott körzet hálózatát. Az automatát a DÉDÁSZ műszaki klubjában mutatták be a szakmabelieknek.
