Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-22 / 146. szám

196«. JÚNIUS 82. napló Előtanulmány a Julius Caesarhoz Händel szülővárosában SZERKESZTŐSÉG Ismerik és számontartják Pécs zenei életét Tizenötödik alkalommal rendezték meg idén Halléban a Händel ünnepi játékokat. Ezen a magyar zenei életet Antal György, a Pécsi Ze­neművészeti , Szakiskola igaz­gatója és Paulusz Elemér, a Pécsi Nemzeti Színház ze­nei vezetője képviselte két fővárosi zenei szakemberrel együtt. Hazatérésük után út­juk élményeiről, tanulságai­ról érdeklődtünk. — Halle, Händel szülővá­rosa, egyben a Német De­mokratikus Köztársaság ké­miai iparának fellegvára — mondotta Antal György, aki­nek nevéhez számos Händel- oratórium pécsi bemutatójá­nak sikere fűződik. — A nagy iparvárossá nőtt és nap­jainkban is egyre fejlődő vá­ros nagyszerűen ápolja ze­neszerző fiának hagyomá­nyait. Az ünnepi játékok ki­tűnő alkalmat adnak arra, hogy nemzetközi szintű kö­zönség jelenlétében, ugyan­csak nemzetközi értékű mű­vészek és együttesek idézzék Handelt és korát éppúgy, mint napjaink zenéjét. Ma­gam jónéhány éve a törzs­vendégek közé tartozom an­nál a nagyszerű asztalnál, ahol valóban mindig sok és kitűnő zenei csemege kerül tálalásra. — Idén milyen zenei él­ményben volt részük? — A 15. alkalommal, kis­sé ünnepélyesebb keretek között megrendezett hatna­pos zenei ünnepségsorozat elsősorban természetesen Händel műveit sorakoztatta fel. Hallottunk oratóriumo­kat, mint a Júdás Makka- beust, a ritkán hallható Su- sanna-t, a Handel-operák közül az Alcinát, a Scipiót, a. pagy kartárs Telemann ope­ráját, A türelmes Szokrá- tészt. Ezeken kívül kitűnő együttesek és- szólisták elő­adásában kamaraművek kép­viselték a barokk zenét. De megszólaltak a Händelt kö­vető korszakom zeneszerzői is, Mozarttól Sosztákovicsdg. — A hallott zenei produk­ciók közül melyik nyújtotta a legnagyobb hatást? — Három szólista-teljesít­mény. Ralph Kirkpatrick csemballóhangversenye, Wil­helm Kempf Mozart c-moll zongoraversenyének inter­pretációja a Berlini Szimfo­nikus Zenekarral, valamint a román szoprán-szólista, Emília Petrescu-Cironeanu emlékezetesen szép és stílu­sos barokk koncertje. Remé­lem, hogy egyszer a pécsiek is hallhatják. Rendkívül ér­dekes volt még, alig néhány hónappal a Ljubljanai Szim­fonikus Zenekar pécsi hang­versenye után. ezúttal más felfogásban hallani Sosztáko- vics IV. szimfóniáját. A berlini szimfonikusokat ve­zénylő Kurt Sanderling sok évi leningrádi tapasztalatait kamatoztatta a minden bi­zonnyal hiteles és nagy kö­zönségsikert is kiváltó inter­pretálásban. Paulusz Elemér számára a legnagyobb élményt Händel Julius Caesar című operája jelentette. — Már a haliéi meghívás előtt elhatároztuk, hogy a jövő színházi évadban Pé­csett is bemutatjuk Hand él­nék ezt az operáját. Tudo­másom szerint ez lesz az el­ső magyarországi Händel­opera bemutató. Ez számunk­ra rendkívüli feladatokat je­lent. Hogy csak néhányat említsek: a Händel-opera megszólaltatása különleges apparátust igényel, korabeli hangszerekre lenne szükség, elsősorban és nélkülözhetet­lenül csemballóra. Különös feladat vár az énekesekre és a zenekarra is, hiszen a sa­játos Hándel-stílus elsajátítá­sa az előadás hitelességének alapja. A zenekarnak le kell vetnie a magyaros tempe- rantumot. az énekesek szá­mára pedig az az érdekesség, Kertmozi a FEK-ben Június közepétől augusztus végéig kertmozi üzemel min­den szerdán este 20 órai kez­dettel a Fegyveres Erők Klub­jában. A kertmozi programjában a legújabb és régi, nagysikerű filmalkotások egyaránt meg­találhatók: Királylány a fele­ségem, Cicababák, Malachias csodái, stb. Az első előadás június 22- én este 20 órakor kezdődik. Bemutatják a „Mementó’’ cí­mű új magyar filmet. Rossz idő esetén az előadá­sokat a FÉK színháztermé­ben tartják meg. hogy nemcsak a női szóla­mokban, hanem a férfiaké­ban is koloratúrát ír elő a partitúra. Mindezek megis­merésére nagyon tanulságos­nak éreztem a haliéi napo­kat. Antal György a követke­zőkkel fejezte be élményei­nek elmondását: — Különösen jólesett, hogy Halle város tanácsának ve­zetősége, valamint a feszti­vált irányító zenei szakem­berek milyen melegen érdek­lődtek városunk zenei életé­nek fejlődéséről. Tudják és számontartják azt, ami ná­lunk történik. Antal György és Paulusz Elemér azzal tért vissza Hal­iéból, hogy szeretnék sokré­tű munkájuk minden terüle­tén gyümölcsöztetni a Hän- del-Festspiel gazdag tapasz­talatait. Tilos vagy nem tilos! evekkel ezelőtt a Széchenyi téri gyógyszertárnái (a Gelka felőli oldalon) két parkirozó- hely volt kijelölve, a Zsolnay- kút északi oldalán szintén kettő. Sajnos a festés az idők folyamán eléggé lekopott, már kétszer volt átfestve. Most csak sejteni lehet, hogy a jel­zett helyeken parkírozó hely van. Sajnos a hiányos Jelzés, a megállni tilos tábla, a men­tők részére fenntartott hely, ami még Jobban látható, vitá­ra ad alkalmat. A Széchenyi tér környékén szolgálatos rendőr ismeri a helyzetet éa csak a parkírozó helyen kívüli járműtulajdonosokat figyelmez­teti. Más rendőrök, akik nem ismerik a helyzetet, a „meg­állni tilos” táblára hivatkozva, nem engedik a parkírozóhely igénybevételét. Ma sajnos ez a vitatható helyzet egy betétla­pomba került. Kérem az illetékeseket, vá­laszoljanak: megszűntek-e a fenti parkírozóhelyek és a térre a „Megállni és várakozni tilos” jelzés érvényes vagy van kijelölt parkírozó hely és csak az útvonalra érvényes a tiltó Jelzés. Ha van parkfrozóbely, nem lenne mód a kifestésére? KD 90-55-ös és társai. Mohácsi-sziget - vendéglátás nélkül Idegenforgalmi szempont­ból mind nagyobb jelentősé­get nyer Mohács. S aki a Duna-parti városban meg­fordul, nem mulaszthatja el, hogy átránduljon a sziget­re. Nemrég 80 főből álló ki­rándulócsoporttal jártam Mo­A régi Pécs (Varga Gyula felvétele) A komlói Fürst Sándor utcai iskola Kurucz őrse 'megtudta: 1945 előtt élt Mánfán egy Fábián Béla nevű fiú, aki beállt a par­tizánokhoz, egy hidat rob­bantott fel, és ebben az ak­cióban halt hősi halált. — Szeretnénk Fábián Bé­la szüleivel, ismerőseivel beszélgetni, érdekel bennün­ket a fiatal partizán élet- története — ezzel a kérés­sel álltak osztályfőnökük, Rácz Sándorné elé az őrs tagjai: Futár Ernő, Kin­cses Imre, Haui Jóska és a többiek, az iskola VII. c. osztályos tanulói. Az osz­tályfőnöknő segítségével a fiúk megkezdték Fábián Béla élettörténetének meg­ismerését. A néhány hónap­ja elkezdett munkájuk ered­ményeként elkészült az őrs­napló, benne a fiatal parti­zán élettörténete, fényké­pekkel. — Hogyan láttatok hoz­zá a nagy munkához? — kérdem Futár Ernőtől. A kérdésre a fiú szeme megcsillan és élénken beszél a kutatással járó izgalmas körülményekről. — Először is azt kellett megtudnunk, hogy kinél, hc\ ált Mánfán Fábián Béla — .r.cnCja. — Mánfára. Utaz­és kiderítettük, hogy Bálint Mihálynénál élt. Mánfán járt iskolába. Egy napló emlékeztet Bálint néni mesélt ró­la? — Igen, nagyon szívesen fogadott bennünket. Elme­sélte, hogy fekete hajú, élénk fiú volt Béla. Édes­anyja hozzá adta nevelésre, mert nagyon szegény volt. Azt is elmondotta, hogy Mánfán lakik egy bácsi, aki Béla osztálytársa volt, Feld Ferencnek hívják. Hoz­zá is ellátogattunk. Nyomról nyomra mentek a fiúk. így vezetett az út­juk Pécsre, Fábián Béla édesanyjához is. Fábián Józsefné a Kopá­csi utcai kis családi házban szívesen fogadta látogatóit. — A fiúk megkértek, hogy meséljek Béláról — mond­ja. — Mit is mesélhettem róla, azokról az időkről? Férjem akkor halt meg — 1929-ben —, amikor Béla született. Ács volt, megfá­zott, mellhártyagyulladást kapott és 42 éves korában kikísértük a temetőbe. Egye­dül, két gyerekkel — mi­hez lássak? Dolgozni? De hol? Elmondtam a fiúk­nak, hogy nagyon nehéz volt akkor munkát szerez­ni. Nehezen, de mégis tike­«fl», m i efe«* konyhán találtam munkát. Keltem reggel ötkor, este 10—11 óra volt, amikor ha­zaérkeztem. Ezért kellett Bélát Mánfán lakó testvé­remhez adni. — Mikor látta utoljára? — 1945. január 20-án. Ak­kor ott laktunk a Szent Vince utcában. Egyszer­esek megjelent Béla. — Elmegyek édesanyám a partizánokhoz — mondta. — Alig tudtam szóhoz jutni. A ház előtt láttam egy másik fiút is. — Ki az, aki veled van? — A barátom, ö is megy. — Elmentek, utoljára lát­tam ... Fia haláláról csak évek múlva, a Petőfi-brigád tag­jaitól hallott Fábián néni. Támadtak a németek. A partizánok feladata volt Barcs mellett egy híd fel- robbantása. — Ki jelentkezik önként? — kérdezte a parancsnok. Az egész brigád egy em­berként lépett előre. — Csak egy kell! — mondta a parancsnok. Be kit válasszon? Sorsot húz­tak. A cédulán Fábián Béla neve állt.., Egy írást mutat Fábián néni a Petőfi-brigádről. Ab­ból olvasom az ide vonat­kozó részt: „A fiatal parti­zán utoljára teleszívta tüde­jét és a víz alatt a ponton kövér, síkos hasához ta­padt, aztán a hátára erő­sített robbantó csomagja nekiütődött a ponton ge­rendáinak ...” Életét áldozta —, de a feladatot végrehajtotta. — Ezeket beszéltem el a fiúknak, a komlóiaknak meg a Makár utcai fiúknak is, mert ők is jártak nálam. — Az újabb nyomokról örsi össezjöveteleken szá­moltak be az úttörők — mondta Rácz Sándorné osz­tályfőnök. — Ez ennek a naplónak a története, amit most fejeztünk be. Fábián Béla csak né­hány évvel volt idősebb azoknál, akik most élete történetét felkutatták. A kis futár Ernőtől kér­dem; — Mit csinálsz a nyáron, mivel töltőd majd a nagy vakációt? — Szüleimmel az NDK- ba megyek nyaralni. Az őrsi napló emlékez­teti őket arra, hogy volt idő, amikor a hozzájuk ha­sonló korú gyerekek közül soknak más sorsot juttatott az élet... Garay Ferenc .1 hácsi-szigeten. A pihenés mellett számítottunk arra, hogy üdítőitalt, esetleg fagy­laltot vagy cukrászsüteményt s nem utolsó sorban jó ebé­det is kaphatunk ott. Mon­danom sem kell, nagyon csalódtunk amikor kiderült, hogy a cukrászda zárva van, mert még meg sem nyílt, hogy a Matróz-csárda szün- napos, s így éhesen kell visz- szatémünk a városba. Kérdezzük, miért nem le­het megnyitni a kis cukrász­dát mielőbb, s ha már szün­nappal üzemeltetik a Mat­róz-csárdát, miért nem köz­ük ezt feltűnő helyen, a vá­rosi oldalon is, a kirándulók­kal? Búzást Zoltán Pécs, Ágoston tér firasitsaró a vasáloa is Iriss kiflit! A volt Stefánia-féle sütő­dében, a Rákóczi úton min­dennap reggel öt órától áru­sítják a friss péksüteménye­ket. Kérdésünk: miért nem lehet a vasúton és a vasút­hoz közel lévő tej boltban is friss süteményeket kapni • már a kora reggeli órákban? Legalább a fürdőszezonban kellene a jelenlegi helyzeten változtatni, amikor a szoká­sosnál többen utaznak a! Pécsről a reggeli vonatok­kal. Végül pedig gondolni kell a kispénzű emberekre is, akiknek nem mindegy, hogy 2,80-ért két lángost vagy hét kiflit kapnak. Gyenes József Játék az óvoitrsD na'; Nagy problémát oldott meg 'Köz­ségünkben a nőtanács. A bölcsedé és óvoda vezetője mindig oa- naszkodott, hogy sok a gyermek és kevés a játék. A költségve'és sajnos többet nem tudott biz o- sítanl, tehát a nőtanács vez sége a fiatalokkal műsoros er e* szervezett és az előadás bevéte­léből 700—700 forintot adott iá- tékokra. Mivel az óvoda adva "át külső Játékokkal is szerettük volna szebbé tenni, ezért tarka estet szerveztünk, ahol az Idő­sebbek Is nagy sikerrel szere­peltek. Az est bevételéből ezer forintot adtunk az óvodának Óvári Lajosné, • kölkedl nőtanács titkára. Magvar találmányt vásárolt egy svad céi Az elektromos földelések­nél alkalmazott magyar találmánynak, az úgyneve­zett bentonitos eljárásnak már nemcsak a híre jutott el külföldre, hanem Svédor­szágban ki is próbálták az í A június 23-tól 29-ig tar- , j tó műsorhéten három új I) film kerül bemutatásra a í pécsi premier filmszínhá- | zakban. ; A PÁRIZSI NOTRE DAME Victor Hugó romantikus regényéből készült színes, ’ ] szélesvásznú, magyarul bo­il szélő francia film. Több Ízben készült már filmváltozat Esmeralda, Quasimodo, Phobeus, Frol- lo és a párizsi Notre Dame !; legendás históriájáról. A ko­rábbi filmváltozatok atör­I ténet hátborzongató ré­szeit emelték ki: Quaslmo- dóból ijesztő szömyfigurát, rémalakot formáltak. Most a francia Jean Del- lanoy rendezésében kerül a közönség elé olasz, ameri­kai, angol és francia színé­szek — világhírű sztárok — közreműködésével. A Quasimodót játszó An­thony Quinn érdeme, hogy Victor Hugo púpos haran- gozójának emberi tragiku­ma kerül előtérbe. Gina Lollobrigida igéző szépségű cigánylány-alakítá- sa is sokáig emlékezetes marad. MESE A FEHÉR MÖRRÓL Ion Popescu Gopo, a vi­lághírű román rajzfilm­művész ezúttal hűtlenné vált eddigi hőseihez, a rajz­figurákhoz. Most tucatnyi színésszel, technikai trük­kökkel, az életre keltett mesevilág megannyi látni­valójával kápráztatja el a nézőt. A filmet 23—29-ig a Kossuth mozi a délutáni első előadásokon játssza. K 12 SZÉK Ilf és Petrov világhírű regényének szélesvásznú ku­bai filmváltozata. A regény a húszas évek. a forradalom utáni fiatal szovjet állam parazitáit, „kincskeresőit” ostorozza. A film alkotói e kitűnő öt­letet áthelyezték napjaink­ba, s kubai környezetbe. De nemcsak a kort és a sze­replők nevét változtatták meg, hanem ízig-vérig mai és sajátosan kubai filmet alkottak belőle. A film nézői nemcsak ki­tűnően szórakoznak majd, de megismerkedhetnek a mai Kubával is. A filmet a Kossuth mo­zi játssza 23-tól 29-ig a második és harmadik elő­adásokon * Délelőtti előadások a Kossuth moziban: 23—24: Mese a Fehér Mórról, 25—26: A 12 szék, 27—29: A párizsi Notre Dame. * Kivánságsorozat a Kos­suth moziban: 27-én, hétfőn este nyolc órakor: Altona foglyai (szé­lesvásznú olasz film). Szélesvásznú filmszínhá­zaink külőnelőadásai: Dunafalva 24-én: Hintón- járó szerelem, Szigetvár 24- én: Kertes házak utcája, Szentlőrlnc 24-én: Galapa­gos. * A szélesvásznú vándor- mozi 23-án Görcsönyben, 24-én Llppón Az ifjúság édes madara, 27-én Zalátán és 28-án Szaíatnakon a Sán­dor Mátyás című színes, szélesvásznú filmeket vetíti. ! fl Moziüzemi Vállalat lelentl: A párizsi Notre Dame Román mese- és újszerű kubai film a hét műsorán új módszert. A sféd állami erőművek és villamosén er- gia-elósztás központi szerve, egy távvezeték építéséhez megvásárolta a találmány felhasználási jogát

Next

/
Oldalképek
Tartalom