Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-09 / 7. szám
4 napló I960. JANUAR 9. Ünnepel a DfiDÄSZ műszaki könyvtára A HATEZREDIK A ttirfcWkék köntösbe borított ünnepelt az asztalon fekszik, meghitt csend, meleg, otthonos légkör fogja körül. Poór Imre bácsi piros golyóstollat nyújt át Németh István igazgatónak, aki lassú, megfontolt mozdulatokkal kezd írni. Neve: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon. Szerkesztette: dr. Aba Iván. Száma: D 11 5619 olvasó A kis karton a belső oldalra ragasztott tasakba kerül S furcsa módon születése pillanatában „eladó-sortwrt jutott. ö a hatezredik — a hatezredik könyv a DÉDASZ műszaki könyvtárának katalógusában. Poór Imre bácsi, - a könyvtár vezetője kissé elér- zékenyülve tesz rendet az asztalon s talán egy pillanatra átfut benne a mennyezetig érő polcokon példásan összerakott társak története. Az felső könyvet 1960 november 1-én .tették a polcra a a következő év végén alig valamivel több mint kétezer könyvet számláltak meg, ma pedig itt- van a hatezredik a vele együtt 5619 olvasó. Olvasó? Azt hiszem, ez így gém pontos, talán meg _ is sértődnének érte, ha egyszerűen csak afféle esti kikapcsolódásnak tartanánk a könyvek lapozgatását, hakrusr Árpád, a műszaki fejlesztési osztály dolgozója, a könyvtár egyik szorgalmas látogatója mindjárt el is igazít ebben. — Amikor a Balaton déli partjának távlati villamosenergia ellátási tervét készítettem, rendkívül hasznos segítséget kaptam a könyvtártól. Ez a terület ugyanis eléggé ismeretlen nálunk, ezért külföldi forráshoz kellett fordulni, ahol már bizonyos kialakult módszerek varinak. A könyvtárban mindent megtaláltam. Kilár Győző osztályvezető három éve szerezte meg második diplomáját A diplomaterv az akkor még fejlődő könyvtár segítségével készült el. — Mi nemcsak a mának dolgozunk — mondja, — hanem távlatokban is gondolkodunk. Sokat foglalkoztam Pécs viUamosenergia-ellátást tervével s amíg az asztalra tettem, addig nagyon sok német, szovjet, de különösen francia irodalmat tanulmányoztam át. Pécs ugyanis nagyon hasonlít a francia városok helyzetéhez, ahol például ugyancsak helyi erőmüvek szolgáltatják a villamos energiát. Jegyzetek, fordítások, filmek Ebből mindjárt kitűnik, hogy nemcsak nyomdai úton előállított könyveket találnak itt az érdeklődtök, hiszen éppen most jegyezték be az ötszázadik fordítást Is. Évente mintegy százhúsz ezer forint áll rendelkezésükre különböző vásárlásokra: könyvre, fordításra, egyetemi jegyzetekre, folyóiratokra. — Rendszeresen megvásároljuk a műszaki egyetemen használatos jegyzeteket — teszi hozzá Németh István igazgató. — Ennek rendkívül nagy a gyakorlati jelentősége, mert tulajdonképpen első kézből hozzájutunk a legújabb tudományos eredményekhez. Különben néhány év is elmúlna, amíg a jegyzetekben feldolgozott anyagok könyv- alakban is megjelennének. Ugyanez vonatkozik a mérnöktovábbképző kiadványaira Is. Mögöttem egy kisasztalon nylonnal borított gép áll. A laikus valami csodabogárnak vélné, holott ez is a könyvtár tartozéka, s mintegy ismételt bizonyság arról, hogy a vállalatnál nem sajnálják * péxujU — A mikrofilm leolvasó nem hiányozhat a műszaki könyvtárból — jegyzi meg Szabó Antal főmérnök. — Vannak olyan művek, amelyek csak néhány példányban érkeznek hazánkba, ezeket fűmre veszik. Gyakran kérünk is kapunk mikrofilmeket az Országos Műszaki Könyvtártól és a minisztérium dokumentációs irodájától in. A könyvtár hatezres állománya elsősorban a központban dolgozó szakemberek mindennapos munkájának szerves tartozéka. Ez az intézmény azonban egy kicsit centrum is, a vállalat szervezésének megfelelően Kaposvárott, Szekszárdon és Keszthelyen is van könyvtár, összesen ugyancsak hatezer műszaki, tudományos műveit tartanak számon. A kör azonban még itt sem zárul be, mert az üzletigazgatóságokhoz tartozó húsz egység is rendelkezik bizonyos számú, elsősorban a területen dolgozó munkások számára hasznos könyvvel. Ilyen nagy területet nem könnyű átfogni s bizonyára gondot jelent a gyors, pontos tájékoztatás Negyedéves tájékoztató — Az új szerzeményeket két hétig a könyvtár egyik asztalára tesszük ki — mondja Poór Imre bácsi, — s csak ezután helyezzük a polcokra. Evenként rendszeresén megszervezzük a műszaki könyvnapokat. a múlt évben októberben volt. Negyedévenként kiadjuk a Műszaki figyelő című saját készítésű tájékoztatót. A vaskos, stenciles füzet hasonló a nagyobb könyvtárak időszakos tájékoztatójához, némi egyéni ízzel kibővítve. Az történik ugyanis, hogy néhány lelkes és kitűnő szakember társadalmi munkában egy-egy műszaki téma felelőse. Rendszeresen figyelemmel kísérik az idegen nyelvű irodalmat, lefordítják és röviden közzéteszik a figyelőben, Nem tartalmat adnak, hanem a legfontosabb műszaki eljárásokat is ismertetik. Steindl Ernő mérnök angolból és németből fordít. — Három éve dolgozom, legalább száz cikket fordítottam. Ez a munka nagyon hasznos és elegendő arra, hogy felkeltse az érdeklődést, aki bővebbet akar tudni, az a könyvtár útján megrendelheti a kérdéses cikket. Ezenkívül természetesen minden új szerzemény is megtalálható a tájékoztatóban. Poór Imre bácsi birodalma új könyvvel gyarapodott. Valaki azt mondta: legyünk itt mindnyájan a tízezredik ünneplésénél is. Koccintottak rá, úgy legyen! Bo.cz József Változások a cascóban Új biztosítási módozatokat vezet be az Állami Biztosító Fehér Sándor elvtérs, az Állami Biztosító vezérigazgatója az Állami Biztosító 1965. évi eredményeiről, az időszerű biztosítási kérdésekről tartott sajtótájékoztatót a Magyar Újságírók Országos Szövetségében. Megtérítik az árvízkárokat is Az elmúlt év biztosítási tevékenységét összegezve többek között elmondotta, hogy 1965-ben súlyos elemi csapások érték a mezőgazdaságot Ezek közül is az árvíz okozta a legtöbb kárt. A Jégverések is gyakoribbak, s többnyire súlyosabbak voltak, mint a korábbi években. A száj- és körömfájás következtében nagyobb mérvű volt az állatelhullás. A felsorolt címeken a közös gazdaságoknak kifizetett kártérítés megközelíti az egyrrrilliácd forintot Varga Gyula felvétele Tavasztól az árvízkárokra is kiterjedő új módozatokat vezet be az Állami Biztosító. Továbbra is fennmarad a ház tartási biztosítás, az éoület- és háztartási biztosítás valamint a mezőgazdasági épület- és háztartási biztosítás, ezeket azonban a II. negyedévtől kezdve — megfelelő biztosítási díj felszámítása mellett — több káresetre terjesztik ki, teljesebbé teszik. Az új biztosítási módozatok közös vonása, hogy valameny- nyi kiterjed az árvízkárokra is. A biztosítás alapján teljes mértékben megtérítik a lakóépületben, melléképületben árvíz által okozott károkat, továbbá árvízkár esetén 2000 forint költségtérítést folyósítanak. Ha ez árvíz folytán a hatóság lakhatatlannak minősiti a lakást, az épületet, kényszer kiköltözés esetén megfizetik az igénybevett szükséglakás Igazolt költségeit is Rokkantsági baleset-biztosítás Az új módozatok a biztosítottnak és a vele közös háztartásban élő hozzátartozóinak 3000 forint haláleset! és 6000 forintig terjedő rokkantsági balesetbiztosítást nyújtanak. Múlékony munkaképtelenségnél a feltételek szerint személyeként 400 forint térítés jár. Ezen felül hasonló összegű műtéti segélyt kapnak mind a biztosítottak, mind a hozzátartozók, ha olyan sebészi beavatkozásra kerül sor, aminek következtében a műtét előtt és után együttesen legalább 14 napig tartó kórházi ápolás szükséges. A jövőben megtérítik a vízvagy gőzkárokat csőrepedés nélkül is, ha a kár nem szándékos cselekmény (pl. nyitva felejtik a vízcsapot) következik be. A szavatossági biztosítást arra is kiterjesztik, hogy ha a család bármelyik tagja kerékpárral kárt okoz, s ezért anyagi felelősséggel tartozik. Az új, kiterjesztett kockázatú módozatoknál a lakásbiztosítás díja (a szobák száma szerint) havi 12—30 forint. Az épület- és háztartási biztosítás díja évi 150—200 forint körül lesz. A mezőgazdasági lakosság részére bevezetésre kerülő új biztosítás évi díja az állat- biztosítási összegtől függően 390—450 forint Ennél a biztosításnál az eddiginél magasabb biztosítási összegek sa repelnek, és az Állami Bizt sító kártérítési kötelezettséf korlátlan számú állatra szí A háztáji biztosítás aiapjí eddig egy elhullott an vak cáért vagy tehénért 1000 f rintot fizettek, az új mód zat szerint ez 1500 forintt illetve 2000 forintra emelk dik. A biztosítás díja a há táji vagy illetmény-szán4'. rületen termelt növények ' biztosítására is kiterjed, szőlőre és gyümölcsösre K lön jégbiztosítást lehet köti Új feltételt a cascom An Állami Biztosító 196 ben a befizetett casco-bizto fcási díjaiknak másfélszer« fizette vissza kártérítés < mén. A magas kárhánys továbbá az, hogy az edd: casco-feltéte lek nem őszi nözték Járműveik fokoa gondozására, körültekintő vezetésre a képkocsi-tulajc noeakat, a casco-biztositás t< tételeinek megváltoztatási késztette a Biztosi tót. Az feltételek lényege, hogy lé csőzetes kárrészesedést v zetnek be, ami azt jelen hogy a baleseti töréskár összegének bizonyos hánj dát a tulajdonos viseli. Ez hányad a megállapított ki térítési összeg tíz százaiéi vagy az ügyfél választása ss lint — 1000. 1500, vagy 2C forint Egy évben többsi előforduló törési károknál kárrészesedés összege eset* ként 500 forinttal emelk ed felső határa 2000 forint. A casco-biztosításnál díjszabás lép életbe. A cas< díj annál alacsonyabb, mi« magasabb a tulajdonos ál vállalt kárrészesedés. Egy év aluli Jogosítvány esetében első évre 50, egy évnél i gebbt. de két évet m«( ai haladó jogosítvány esetét 25 százalék pótdíjat szál fel a Biztosító A régi biztosít< érvényben marí A jövőben az Állami 8 tosító már csak ilyen félté lekkel köt cascó-biztosítást korábban megkötött ca» biztosítások azonban azok jártáig érvényben maradni feltéve, hogy a jármű túl dón jogában nem áll be v tozás. H. M TALÁLKOZÁS EQY PORCELANFIQURA ÜC/YÉBEN Martyn Ferenccel és feleségével. Klára asszonnyal telefonbeszélgetésünk értelmében a Nádor kávéházbain találkoztam. Asztalunknál csakhamar helyet foglalt Lantos Ferenc és Arató Károly is — Utazom Párizsba dogan újságolta Arató bolMartyn tejesikávét rendelt, s amíg a pincér' a konyha és az asztalunk között gyalogolt, Martyn párizsi éveiről kezdett mesélni... „Mutatnék neked valamit” — jutott eszembe Martyn halk telefonhangja, és érdeklődve szemügyre vettem a székeket, hogy vajon merre hever Martyn aktatáskája. De felesleges szemlélődés volt, mert Martyn Ferenc ezen az estén non hozott magával táskát. Kényelmesen megitta kávéját, aztán egyik zsebéből előhúzott egy papírba csomagolt apró tárgyat. — Na, mit gondolsz, mi «eV — kérdezte mosolyogva, s nekem a leghalványabb sejtelmem sem volt a fehér papír- csomag titkáról. Kfbontogatta a papirgöngyö leget, és egy kis porcelán vaddisznót tett a kávéházi asztal zöld márványlapjára A kávéscsészék között álldogáló büszke vaddisznó nagy érdeklődért kelteti — Szép — mondtuk — egészen szép... — őri Ferenc kisplasztikája — mondta Martyn. aztán a tenyerébe állította a vaddisznót és hosszasain magyarázta, hogy mennyi ősiség van bent, de egyúttal korszerű is, szép mives megmunkálás ... — Nem tudom mennyire ismeritek őri Ferencet? A máz alatti festészet részlegének a vezetője a Porcelángyárban ... Elsősorban porcelánfestéssel foglalkozik, de a kisplasztika is érdekli. Régi ember a gyárban, nekem is sokat segített... Meglátogattam őri Ferencet a Porcelángyárban. Halk szavú, szerény művészember. a régi. munkájukat szerető mesterek fajtájából. 1921 óta, 45 esztendeje dolgozik a gyárban. Festő tanodéként kezdte, de Gebauer Ernőnek és Martyn Ferencnek is tanitványa volt egy időben. Amikor 1926-ban Mattyasov- sjJky László Párizsiból hazahozta a máz alatti oorcelán- festés ötletét, a kísérletekbe őri Ferencet is beavatta, s amikor megindulhatott az üzletszerű termelés, az eozin mellett a máz alatti festés tudományéi ia Őrire bízták. — Gyerekkorom óta rajzol- gatok — mondta őri Ferenc, — eredetileg díszletfestő akartam lenni, de aztán a gyárban kötöttem ki- Sinkó állatfigurái festés közben annyira belém- ivódtak, hogy egy idő után magam is megpróbálkoztam a kisplasztikával. Húsz évig volt dakszli kutyám .. Megmintáztam. 1961-ben az Országos Kisplasztikái Kiállításon pályádj at nyertem vele, s ma Hollóházán csinálják sorozatban. 1965-ben pedig ezzel a vaddisznóval nyertem díjat. Ezt most mi készítjük Előkerültek aztán befejezetlen, félbenmaradl figurák, egy uompolygő róka, strucc- pár stb. — Én nem természet után dolgozom, szokás dolga .,. Feljárok a Mecsekre, megfigyelem az állatokat, aztán emlékezetből megmintázom ókét. Kicsit karikírozom is a mozgásukat. és persze a modern formákat keresem ... Néha art mondják, hogy mi itt elég sok giecset gyártunk. Hát van itt olyan giccsféle dísztárgy Is. ez igaz. De. ha valaki igazi g:ecset akar látni, annak érdemes elutazni nyugatra .. A feleségemmel most ősszel nagy körutat tettünk: Ausztria, Németország. Fiandaország, Olaszország. Jugoszlávia. Szörnyű glees.két láttam mindenfelé. Bazár színvonalon gyártják a sok kutya üldözte őzet, szarvast. A magyar képzőművészet igényesebben lát munkához, komolyabban vesszük az ilyen kis dísztárgyakat is, úgy érzem ... — Az a tányér ott... Mintha az ön arcképe lenne belerajzolva . . — Igen, Martyn rajzolta rá savval, hogy valami emlék majd maradjon itt utánam. De van itt egy másik, ez talán jobb te egy kicsit, ezt oxidceruzával készítette... És itt vannak a vázéi... Három éve kezdett ide járni, azóta nem bír elszakadni a gyártól Van úgy, hogy eltűnik három-négy hónapra, de aztán újra felbukkan itt és munkához lát... Kiegészítjük egymást, ám n magyarázom el. s Martyn ( nyörű tányérokat, vázákat szít. Itt van ugye ez a sol le oxid, mindnek más és ' a tulajdonsága... Ezeket tányérokat mostanában k^ tette, egyikben árvalányha másikban valamilyen ten növény, csiga, tengeri csili Szépek, ugye? — Nagyon szépek... — Ez a ml szenvedélyűi 58 éves vagyok... Ha a « nak szüksége lesz rám radok a nyugdíjkorhatár is. Mit is lehetne otthon nálni? Bár én szerencsés gyök, mert elrajzolgatnék plasztikával foglalatoskod' de mondjuk egy hivatal az mit, csinálna? — Nem tudom... T«r tem eey hivatalnokot örökké fü-c ’eket vorn1'1 otthon Nagy különbség.Bertha Bold
