Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-23 / 250. szám

©ktomöi napló 5 Didergő diákok D á-Tomszízőtven diák dide- M'± reg, fagyoskodik a Pécsi Orvostudományi Egyetem Balassa János Kollégiumában. Másfél hónapja nincs meleg vizük. Többen megfáztak, több egyetemi hallgató fek­szik különböző meghűléses eredetű betegségekkel a klini­kákon. Ebben foglalható össze a tényállás, amire dr. Tényi Jenő, az egyetemi párt bizott­ság titkára hívta fel a figyel­münket. Az előzmények már 4 V bővebb magyarázatot igényel­nek. A jelzett kollégiumot négy évtizede építették. Központi fütéses, melegvíz-szolgáltató berendezése elavult, mind ■ rosszabbá vált, ezért cserére, illetve felújításra szorult. Az egyetem gazdasági hivatala méq az elmúlt év végén szer­ződést kötött a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalattal a re- konstrukciő elvégzésére. A berendezések felújítása sok járulékos munkát igényel, melyek kivitelezése egy év­nél hosszabb időt vesz igény­be. Ennek érdemi részét — a szűkön vett fűtő- és melegvíz- szolgáltató berendezések ki­cserélését — a vállalatnak ez év október 15-ig, a fűtési idény megkezdéséig kellett volna befejeznie. A fűtési idény még AprViz közepén lezárult, a vállalat­nak tehát hat hónapja volt a munkára. A vállalat azonban csak június közepén jelent meg a kollégiumban. Ez két­hónapos elcsúszással volt egyenlő, ezért már akkor is az a veszély fenyegetett, hogy nem készülnek el idejében. Sajnos, az idő azokat iga­zolta, akik aggályoskodtak. A vállalat nemhogy október 15- re. hanem az általa kért hosz- szcbbltás időpontjára, október 20-ro. sem teljesítette ígéretet Október 21-én, amikor a kol­légiumban jártunk, még nagy halom beépítetlen radiátor és nyomócső hevert az udvaron. Az üresen kongó hálótermek, a folyosókon összezsúfolt bú­torok, a falvésések, a padlót borító törmelék mind azt mu­tatták, hogy csak most ér­tek a munka tetőfokára. TLMitiiár. az egyetem gazda- sági és politikai vezetői látták, hogy a vállalat lét­szám- és anyaghiánnyal küsz­ködik, különböző intézkedé­sekkel siettek a segítségére. Saját műhelylétszámukból négy szerelőt és egy segéd­munkást küldtek a kollégium­ba. hegesztőgázt szereztek, ki­egészítették a vállalat hiányos csőkészletét stb. Az egyetemi pártbizottság még a vállalat ■ pártszervezetének is támoga­tósát kérte, hogy a munkákat ideiében befejezhessék. Csak azután, miután ez sem vezetett a kívánt eredmény­re. fordultak a sajtóhoz, köz­belépését kérve. A vállalat most már türelmetlen egye­temmel áll szemben. Igaz ugyan, hegy a szerelők ezút­tal már odaadóan dolgoznak, sőt még túlóráztak Is, a ré­gebbi mulasztásokat azonban nem lehet néhány nap alatt jóvátenni. Október 21-én a je­lek arra mutattak, hogy a próbafűtést csak október 23- án tudják megkezdeni a kol­légium egy részében. Nyitva marad az a kérdés, hogy eb- . bői a próbából mikor lesz vég- t leges és zavartalan fűtés, mint » ahogy az sem tisztázott, hogy mi lesz a további mintegy ót- ver. helyiséggel? A kollégium­ban ugyanis másfélszáz Helyi­sén van, s a radiátorok csak szög he1/,liségb<’ vannak besze­relve. Egy épület szárnyban -r'- ---k próbafűtést sem le- ho* rendezni. Ezek olyan lények, amelvek n-v^en embert — aki fele- ISr-Snet érez a munkájáért —, Jcrí'fV’ts önvizsgálatra kell, hon-' ké-zfrssenrk. Mégis, mit fa——‘■'•'unk.? Pozsgai Béla, a vállalat igazoatóia. Varga j á -r1ó. a szerelőbrigád he- vezetőbe — az anyag- fi,, eg,,fit) nehézségekre hima^-nrva elismeri, hogy a miinV^Vrit árért időben befe­jezhették volna. Az építésve­zető. Németh Zoltán viszont, m Évente 16000 vizsgálat Presszókávé vagy „slammlé“? — Hol „gyengül el“ a bor? Javult a liszt minősége Az egyik presszóban lassú mozdulatokkal kevergeti a vendég a feketéjét, aztán kor­tyol egyet a pohárból. Arcán a csalódottság. Ismét egy korty — a csalódottsága hat- ványozódott A pincért szó­lítja: — Mi ez kérem, fekete vagy slammlé? A pincér a vállát vonja, mintha mondaná: „Ex van" — Hát nincs, aki ess ellen a lötty ellen szót emeljen? — kérdi a vendég. De van! A komlói Junó presszóban például.., De menjünk sorjába. — Évente mintegy 16 ezer vizsgálatot végzünk — mond­ja Kacskovics Miklós, a me­gyei Minőségvizsgáló Intézet igazgatója. — A vizsgálataink területe a húsipar, tejipar, gabonasütőipar, szesz- és üdí- italipar, konzervipar, növény­olaj- és héztartásvegyipar, fű­szerek, presszókávék, radioló­gia, toxikológia ... Intézetünk az elmúlt negyedévben 52 sza­bálysértési feljelentést tett és 20 esetben figyelmeztetéssel élt. Az Intézet vegyészmérnö­kei, munkatársai fáradhatat­lanul járják Baranya, Tolna megye vállalatait, üzletelt, mintát vesznek vagy próba- vásárlás útján győződnek meg az áruk minőségéről. Felada­tuk az is, hogy a különböző vállalatok kérésére megvizs­gálják áruik minőségét. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy ez év harmadik negyed­évében az elmúlt év harma­dik negyedévéhez képest a kifogásolás százaléka csök­kent. Jelentős javulás tapasz­talható például a konzervipa­ri export-mintáknál. A Szi­getvári Konzervgyár mind reálisabban értékeli termé­keit és az esetleges gyengébb áruját nem Is kísérli meg ex­portra javasolni. Javultak az üdítőitallpar, sütőipar termé­kei Is. — A vásárlók panaszkod­nak néha a kenyér minőségé­re és nemegyszer a zsemle, kifli nagyságára, jobban mondva kicsiségére — mon­dom. — Vizsgálataink azt mutat­ják, hogy a kenyér minősége az új liszten nem múlik... Ami a súlyt illeti, jó, ha a vásárlók tudják: a vizes zsemlének 52—56, a vajas kif­linek 32—36 grammnak kell lennie. Vizezett te] Az intézet által az egyik legtöbbet vizsgált termék — a tej. A csarnokokba szállí­tott tejekből mintát vesznek és a szállítónak, zsírtartalom után fizetnek. Panaszkodik, hogy az egyéni termelők áru­Orvosi Pécs in. J. város biztosított dol­gozói (111. gyermekei) részére gyermekorvosi ügyeletes szolgá­lat van a Városi Rendelóintézet ügyeletes orvosi helyiségében — Munkácsy M. u. 19. sz. — októ­ber 23-án (szombaton) este 19 órá­tól október 25-én (hétfőn) reggel 7 óráig. Ugyancsak a Városi Rendelő- Intézet ügyeletes orvosi helyisé­gében — Munkácsy M. u. 19. sz. — van fogászati ügyeletes orvosi szolgálat október 23-án (szomba­ton) este 19 órától október 25-én (hétfőn) reggel 7 óráig. Ezenkívül ügyeletes orvosi szol­gálat van kerületenként október aki a munkák lebonyolításán ért elsősorban felel, csak men- lőérveket hangoztat, a legcse­kélyebb önbírálat nélkül, * még azt sem fogadja el, amit emberileg mindenképpen el kellene fogadnia. JÍMindez fölöttébb nyugtala- nító, hiszen — mint mondottuk, eddig 350 ember fagyoskodott, s egy ideig to­vábbi 60—70 ember didereg még a kollégiumban, nem be­szélve arról, hogy néhány hé­jéval sok baj van. Vizezik a tejet. Bizonyításként az egyik legutóbbi esetet említi. Drá- vaszabolcson például Troha Flórián és György Dániel nyugdíjasok által bevitt tej­ben a vizsgálat 13 százalékos vizezést mutatott Feljelen­tették őket. A siklósi tanács szabálysértési előadója mind­kettőjüket felmentette, sőt „a 130 forint vegyvizsgálati díj az államot terheli" — ol­vasható a felmentési határo­zaton. A túlságosan Is lojális „ítéletből” természetesen sem­mit sem tanult a két terme­lő — a legutóbbi vizsgálatnál Ismét vizezett tejet találtai? náluk. Milyen volt az idei fagylalt? Egy másik sokat vizsgált áru a bor, a szeszes Italok. Az elmúlt negyedévben a vendéglátóipar és az fmsz- boltokból vett minták 30 szá­zalékát találták kifogásolható­nak — vizezés miatt. Tapasz­talat, hogy a központból ki­szállított borok és szeszes ita­lok minősége az adott „szab­ványnak” megfelelő. A folyó­borok, szeszesitalok az üzle­tekben „gyengülnek el”. Az fmsz feljelentést tett a Sikló­si járási Rendőrkapitányság­nál —, vizsgálatot kért a sze­szesitalok minőségét illetően. A Minőségvizsgáló Intézet megállapította többek között, hogy például a sellyel 1. sz., valamint a csányoszrói 9. sz. kisvendéglőben a töményszesz mindössze 33,94, illetve 33,65 százalékos az 50 százalék he­lyett! Még egy többek számá­ra érdekes adat: Dunakömlő- dön a Mecseki rizlingnél 4,3, a Szekszárdi kadarkánál 6,7 százalékos vizezést állapítot- ' tak meg ... Nem érdektelen visszapil­lantani a nyárra: milyen mi­nőségű fagylalttal hűsítettük magunkat? A III. negyedév­ben a vizsgált fagylaltmin­táknak több mint egyharma- da volt kifogásolható! Egy­részt zsírtartalmuk volt ke­vesebb, másrészt a száraz­anyagokból (cukor, vanília, tej stb.) Is „elspóroltak". Ez pedig egyáltalán nincs össze­függésben a takarékossági elvvel, — ellenben számos cukrászüzem „egyéni spóro­lását” példázza... Még egy kérdés És a presszókávé? A dup­lát 6 gramm kávéból kell főz­ni. A komlói Junó presszó olyan presszókávét főzött és szolgált ki, amelynek extrakt tartalma 40,3 százalékkal ke­vesebb volt! Ebben az üzlet­ben már súlycsonkításért az ÁKF szabott ki bírságot, most a tanács igazgatási osztálya az ügyészséghez tette át az ügyet... — Csak egy közbevető kér­dés: Igazgató elvtárs hol iszik legszívesebben feketét? — Otthon, — amit a fele­ségem főz. Ami viszont örvendetes: javult a szénsavas üdítőitalok, a konzervipari termékek mi­nősége, a húsipari töltelék­áruk minősége pedig felette van az országos átlagnak. Di­csérni lehet a sör minőségét is. Ellenben például a Mc- csekvidélci Üzemi Vendéglátó Vállalat jégkrémje nagyon Is kifogásolható — a vizsgálatok szerint. — Tény: feladatunk az áruk minőségének vizsgálása — mondja az Igazgató. — De hozzá akarom tenni: a külön­böző vállalatoknak Is vannak ellenőrei — elsődlegesen az ő kötelességük a súlyocsonkí- tásokat, vizezéseket felfedni, Miért nekünk, az „idegemek”- nek kell a szabálysértéseket leleplezni? Hatékonyabb bel­ső ellenőrzéssel több manipu­láció megelőzhető lenne. Garay Ferenc SZÍNHÁZ A MAGTAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 19*5. október 23-1, szombati műsora • 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Irodalmi évfordulók. Ivan Ma- zuranle halálának 75. évforduló­ja. — A műsort összeállította: dr. Mokuter Iván. 18.00: Német nyelvű műsor: In rhemoriam. Hans Weil műsora az Erich Wei­nen Jubileumi év alkalmából, 18.30: Magyar nyelvű műsor: Válasz a hallgatóknak. 18.35: Legszebb Mozart-lemezelnk- bőL 19.00: Dél-dunántúli híradó. Elmondjuk, hogy ... 19.20: Hallgatóink kérésére. 20.00: Műsorismertetés. — Műsor­zárás. ügyelet 23-án (szombaton) délután 14 árá­tól október 25-én (hétfőn) reggel 7 óráig a következő helyeken: I. kerület részére az újmeszesl orvosi rendelőben. Tel.: 51-31. — Járó betegek részére rendelés de. 9—10 óráig és du. 15—16 óráig. n. kerület részére a Városi Rendelőintézet ügyeletes orvosi helyiségében (Munkácsy M. u. 19. ez.). Tel.: 30-00. ül. kerület részére a Petőfi u. orvosi rendelő-ben. Tel.: 25-38. — Járó betegek részére rendelés de. 8—9 óráig és du. 14—15 óráig. Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, a hívást a Dó­nak (posta) kell bejelenteni. tfg még az egész kollégium nélkülözni fogja a meleg vi­zet Vajon számíthatunk-e arra, hogy a fenti problémák minél előbb megoldódnak, ha a dolgok fő felelőse csak a mentőérvekig jut el? Vajon kijavíthatja-e valaki a hibáit, ha azokat a hibákat nem is­meri el? Nem akadémikus kérdések ezek, hatvan—hetven fagyos- kodó ember vár választ rájuk. WL L SZÍNHÁZ! Nemzeti Színház: Bűvös vadász (délután 3 órakor). Petöfi-bórlet. Balett-est 1906. (este fél I órakor). Somlay-bérlot. MOZI! Park: Szárnyal a dal (nv., fél 5, fél 7. fél 9). Kossuth: A gyilkos halála (I órakor megnyitó, díszelőadás 9). Petőfi: zöldár (szv., 4, 6, 8). Híradó Mozi (a Park filmszín­házban): Magyar híradó, Átválto­zások, Ferencvárosi mozaik, Tö:— vények a porond felett, Naplopó, Plútó Hollandiában. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Gyárváros: Beáta (6). Zsolnay K. O.: Jog és ököl (5, 7). Pécssza- bolcs: Egy gyilkosság krónikája (szv., 5, 7). Mecsekalja: Robbanás (szv., 7). Vasas H.: Muhtár hozzám (7). Mohács: Robbantsunk bankot (szv., 6, 8). Szigetvár: Vörös és fekete I—II. (szí., 6, dupla hely­árral). Csak 16 éven felülieknek! Szentlőrinc: Négy lány egy udvar­ban (szv., 7). Sásd: Elcsábítva és elhagyatva (szv., 7). Csak 1* éven felülieknek! Siklós: Amerika egy francia szemével (szv., szí., 7). Csak 18 éven felülieknek! Sellye: Cleo 5—7-ig (szv., 7). Harkány: Kellemetlenkedők (7). Beremend: A tárgyalás (szv., 7). Súly: Min­den megtörténhet (szv., szi„ 7). Mágocs: Déltől hajnalig (szv., 7). Pécsvárad: A windsori víg nők (szv., szí., 7). A Földmunkát Gépesítő V. Bp. V., Vigyázó Ferenc u. 3. (Tel.: 126-790) azonnali hatállyal felvesz ács, kő­műves és vasbetonszerelő szakmunkásokat, valamint vizsgázott kotrómestereket, dózer- és gredervezetőket, kenő gyakornokokat és az 1966. évben induló teher­gépjármű-vezetői tanfo­lyamra 22. évét betöltött dolgozókat. — Előnyben részesülnek a dunántúli és a Duna—Tisza-közi lako­sok. Jelentkezés helye: a vállalat munkaügyi osztá­lya, valamint székesfehér­vári kirendeltségünk, Szé­kesfehérvár, Seregélyesi u. 83. Tel.; 28-60. EZEKBEN a betekben Is­mételten tanúi vagyunk a könyv, az irodalom falun történő népszerűsítése, és a falusi könyvterjesztés fej­lesztése hagyományos akció­jának az őszi megyei könyv­heteknek. A művelődéspoli­tikai szempontból jelentős társadalmi összefogás a könyv és az olvasó találko­zását, a könyv iránti igény ébrentartását, a falusi olva­sóközönség növelését vallja célján alt A könyv falusi ünnepnap­jai Jó alkalmat nyújtanak arra, hogy számvetést ké­szítve felmérjük a könyv fa­lusi útját, azt, hogy a külön­böző kiadók, Író- és alkotó­műhelyek hullámverése mi­ként gyűrűzik tovább. Kik és hogyan segítik ezen as úton, ténylegesen eljut-e a községekbe, a pusztákra az olvasni vágyó emberekhez1 Igaz-e a statisztikákból vett szám miszerint a könyv a lakosság 55 százalékára fejt ki hatást, amennyiben nem, vajon milyen tennivalók adódnak számunkra? Húsz esztendő távlatából Is még élénken emlékezünk a történelmi pillanat adta helyzetre: kulturális örök­ségünk egyik szégy élni való­ja volt a könyv és a falu kapcsolata. A falusi ember számára a könyvet a kalen­dárium jelentette, esetleg néhány nagyobb községben a gazdakörben található szak- irodalmat tekintette annak és az olcsó, lélekmérgező fü­zetes ponyvát, ha tellett rá pénze. A népi írókat támo­gató egyes kiadók olykor megjelentettek igazi irodal­mi értékeket, ezek azonban csak egy vékony, a politiká­val behatóbban foglalkozó paraszti rétegekhez jutottak éL Könyvet minden falusi házba! Ez a tennivalóinkra ösztönző mai jelszó tulajdon­képpen körvonalazza a fel- szabadulás óta végzett mun­kát is. Az elmúlt két évti­zedben a földművesszövet­kezetek jóvoltából a könyv bevonult a falvakba, elérhe­tő közelségbe került a la­kosság számára. Az eredmé­nyek viszonylagossága elle­nére is bátran állíthatjuk, hogy a vásárolni akaró em­ber a megye bármelyik falu­jában hozzájuthat a leg­újabb művekhez, legyenek azok a mai magyar vagy a klasszikus Irodalom alkotá­sai, megkaphatja a világiro­dalom remekeit. A megye- ben hat szövetkezeti köny­vesbolt, illetve elosztó és ki­sugárzó hatására mintegy öt­száz, hozzáértő aktivista kí­nálja, ajánlja a könyvet. Változatos, a helyzethez ido­muló módszerekkel a legki­sebb településre is eljutnak, az olyan porták ajtajai is megnyílnak előttük, ahol korábban nem vettek ke­zükbe könyvet Az első he­lyen kell említeni a falusi könyvterjesztés ma már szé­leskörűen alkalmazott ház­ról házra akcióját, amikor a könyvetekéi teli kosarat mindennap más-más háznál teszik le és alkalmat adnak a válogatásra, böngészésre. Falun igen nagy a keletje az olcsó, ugyanakkor igényes tömegsorozatnak, a Kincses könyveknek. Közkedveltek a totó-lottó-akciók, néhány fo­rintért nagyórtékű könyv­csomagot kaphatnak a sze­rencsés nyertesek. Sok em­bert vonzanak a könyvkiál- lftások, a sajnos eléggé rend- szertelenül szervezett iró- olvasó-találkozók iránt is ér­deklődést tanúsítanak a fa­lusi emberek. A könyvpro­paganda hatásos módszere az úgynevezett könyvbálok is, ahol egy kötet a „belé­pőjegy”; ŐSZINTE tisztelettel ken szólni az olyan emberekről, mint a bólyi Mezei István, aki csak a legutóbbi árle­szállítás idején tizennyolc- ezer forint értékű könyvet adott el, egész éves forgal­ma pedig meghaladja a száz­ezer forintot. Szabó József egerági pedagógus évente 25—30 ezer forint értékben terjeszt könyveket, ebben az Iskolai úttörőcsapat a leg­jobb segítőtársa. Ök és a többiek, a névtelenek is a könyv falust útjának egyen- getői, bár gyakran mond ák róluk: kereskedők. Csak be­szélni kell velük, csak körül kell nézni otthonukban s nyomban kiderül, hogy va­lamennyien a könyv szerel­mesei és ebből fakadó szen­vedéllyel igyekeznek máso­kat is megnyerni, olyano­kat, akik ma még az iro­dalmi érdeklődés perifériá­ján tartanak. Könyvterjesz­tő munkásságukkal művelő­déspolitikai célkitűzéseink aktív támogatói és megvaló­sítói. A számok arról tanúskod­nak, hogy a terjesztők lel­kes és odaadó serege jól teljesíti fontos misszióját A könyvvásárlás évről évre nyolc-tíz százalékkal emel­kedik. A megye szövetkezeti könyvforgalma 1960-ban még mindössze kétmillió 644 ezer forint volt, 1964-ben viszont százezer forint híján elérte a négymilliót. Ha egy köny­vet átlagosan tizenöt forintos áron számolunk, akkor a múlt évben a megye falusi lakossága több mint negyed­millió kötetet vásárolt. Az egy falusi lakosra jutó forv galom meghaladja a tizen­kilenc forintot. A siklósi já­rásban harmincegy forint >t költött egy-egy falusi lakos könyvre. Természetesen az egyes járások és községek között számottevő különbsé­gek vannak, a nagyobb köz­ségekben például jóval töb­bet fordítanak könyvvásár­lásra, mint a kis községek lakói, s emiatt alacsonyabb az átlag Is, a megye egyik legjelentősebb tájegysége, az Ormánság Irodalmi érdeklő­dése még nem éri el a me­gye színvonalát MINDEZ azt Jelentené, hogy a múlt örökségét végérvé­nyesen felszámoltuk és a le­hetőségeket teljes mértékben kiaknáztuk? A földműves­szövetkezeti könyvterjesztők évek óta eredménytelenülő birkóznak egyfajta közöm-* bösséggel, amely a könyv­barátok körének kiszélesíté­sét nehezíti. Nemrég a me­gye negyvenöt termelőszö­vetkezetében megvizsgálták a kulturális alap felhaszná­lását. Az eredmény illuszt­rálására hadd említsünk egy számot: a termelőszövetke­zetek egyéb kulturális cé­lokra — ebben szerepel a könyv is — 62 ezer forintot költenek, ez a kulturális alap nyolc százaléka. Ugyanakkor saját rendezvényeikre 504 ezer forintot fordítottak. A könyv tehát a sok-sok szempont közül valahol az utolsó helyen van, sokszor a legszükségesebb szakköny­veket sem veszik meg, pe­dig a mezőgazdaság mai fel­adatait csak a gazdálkodás­hoz jól értő, művelt embe­rekkel lehet megoldani, a könyvek ehhez adnak segít­séget A másik közömbösségből eredő gond, hogy a könyv­terjesztés túlságosan magá- ra hagyatott. Kétségkívül igaz, hogy a terjesztés eljut­tatta a falura a könyvet, de ezzel csak a vásárlás lehe’ő- ségét biztosította. A siklósi­ak irodalmi igényességér ki­fejező fentebb említett szám­ban jelentős szerepe van a versbarátok körének. Rend­szeres összejöveteleiken fel­olvasásokat tartanak, irodal­mi műsorokat szerveznek — tulajdonképpen ismeretter­jesztői munkát végeznek. A népművelés és a könyvi er­jesztés találkozik itt. s köl­csönös kapcsolatából új ol­vasók születnek. Halasztha­tatlan kötelesség e két de egy célért dolgozó szervezet munkásainak összefogása, tevékenységük koordinálása. A klubok, művelődési házait, könyvtárak, az egyre szapo­rodó irodalmi színpadok a legjobb propagandisták le­hetnének a frissen mesjelent művek tartalmi ismertetésé­vel. A könyvtár a népmv-«• lés része, tegyük azzá a könyvterjesztés fontos ügyét is! Bocz József A könyv és a falu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom