Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-19 / 221. szám

WR SZEPTEMBER 19. napló 3 Miért nem épült fel n bolgárkerti általános iskola? Amikor a tanévkezdés ele­jén máról holnapra sok új­mecskaljai szülő kapott érte­sítést arról, hogy gyermeké­nek nem tudnak helyet biz­tosítani a bölcsődében, illetve a napköziben, akkor a város­részen a felháborodás vihara söpört végig. A városi párt­ós tanácsszervek gyors intéz­kedésének, az Ércbánya Vál­lalat vezetői jószándékú segít­ségének köszönhető, hogy az­óta a jogos panaszokat, igé­nyeket átmenetileg orvosol­ták. Ugyanakkor levélben és sze­mélyesen is sokan megjegyez­ték: mi az oka annak, hogy a lapban is megírt határidőre nem készült el a bolgárkerti általános iskola, a bölcsőde és az óvoda. Ez a komplexum ugyan nem oldotta volna meg a gondokat, de mindenesetre enyhítette volna. Ezzel kap­csolatban felkerestük az ille­tékeseket és információt kér­tünk a mai helyzetről. Bujdosó László III. kerületi vezető igazgató: — Nekünk pedagógusoknak nagyon nehéz a helyzetünk. A 39-es Dandár úti Általános Iskola tizenhat tantermes, az ideálisan elhelyezhető lét­szám nyolcszáz, viszont ebben a tanévben közel 1300 gyer­meket tanítunk. A bolgár­kerti iskola nem készült el — ismereteim szerint szeptem­berig át kellett volna adni —, ezért új épületekbe költöző lakók gyermekeit is itt he­lyeztük el. Most az iskola két műszakban működik, teljes kapacitással. Elképzelhető, hogy a plusz ötszáz tanuló milyen zsúfoltságot okoz, a szakköri foglalkozásokat, út­törő összejöveteleket is csak az esti órákban rendezhetjük meg. Nem ismerem az iskola épí­tése körüli problémákat. A minap értesültem arról, hogy az építőipari vállalat meg­kezdte a munkát és a jövő évi tanévkezdésre elkészül. Mondanom sem kell, ennek az ígéretnek nagyon örülünk, mert legalábbis az iskolák túlzsúfoltságát feltétlenül a normális körüli létszámra csökkenti le. Gábriel József osztályvezető: — Az iskola-komplexum át­adásának határideje 1965. au­gusztus 15-e volt. Az oktatás­ügy nem vehette birtokába, mert nem készült el. Ennek következményei ismeretesek, a lap is foglalkozott vele, amikor átmeneti, gyors intéz­kedéseket tettünk. A városi tanács beruházó szerv, a hi­bák, hiányosságok ismereté­ben csupán észrevételeket te­het. Számtalanszor hangoztat­tuk azt a nézetünket, hogy az oktatási létesítményeket a la­kásépítkezéssel egyidőben kell elkészíteni, különben néhány év múlva rendkívüli helyzet­tel találjuk szemben magun­kat. A vállalatnak nagyon fontos kötelessége a lakásépí­tési program teljesítése, és többek között ezért sem kezd­te el az iskola építését. Úgy tudom, most született egy ha­tározat, amely a prémium kifizetését összekötötte a járu­lékos beruházási program egyidejű megvalósításával; Köztudott, hogy a Baranya megyei Építőipari Vállalat élenjár a korszerű építési el­járások bevezetésében. Vi­szont országos probléma, hogy az iskolai létesítmények ha­gyományos építési móddal készülnek, erre nincs megfe­lelő kapacitás, a kivitelezési idő igen hosszal, ezért nem is vállalják szívesen. Vélemé­nyem szerint minél előbb ki kellene dolgozni panel-szer­kezeten alapuló típustervet, esetleg érdemes lenne a ha­sonló külföldi tapasztalatokat is tanulmányozni. Misóngyi Sándor qsztály vezető: — A városi tanács tervosz­tálya idejében megrendelte a terveket, amelyek el is ké­szültek. Eszerint a Bolgár­kertben egy nyolctantermes iskolát, egy ötven férőhelyes óvodát és egy negyven sze­mélyes bölcsődét kell felépí­teni. A létesítmény-jegyzék — a minisztérium és a városi tanács vezetőinek aláírásával — azt is feltüntette, hogy 1964-ben kell megkezdeni és 1965 augusztusig befejezni. Az első évben mintegy kétmillió forint beépítésében állapod­tunk meg, a hitel rendelke­zésre állt, a kapacitást kije­lölték. Sajnos, a kivitelezési szerződést nem köthettük meg, mert a vállalat az építésre nem vállalkozott. Meggyőző­désem szerint ebben nem ők a ludasok. A vállalat éves terv alap­ján dolgozik. Évről évre azt látjuk, hogy a minisztérium jelentősen magasabb tervet dolgoz ki, mint amire itt, a helyszínen kapacitás van. Eb­ből azután az következik, hogy a vállalat kicsit mono- pol-helyztben van, többek között azt is eldönheti, mit miért hagy el a ténylegesen teljesíthetetlen tervből. Ezen­kívül évközben rendkívüli be­ruházást is kap, tulajdonkép­pen a múlt évben is ez tör­tént. Ilyen körülmények kö­zött valaminek el kell marad­nia, ebben az esetben az is­kolának. A tanács számára ez nagyon kellemetlen, még ak­kor is; ha megérti a vállalat nehézségeit, mert a beszámo­lókon, fogadóórákon bizony gyakran felelősségre vonnak bennünket a választók: meg­ígérték, miért nem teljesítet­ték! Ebben az évben ismét kije­lölték az iskola felépítését, némi huzavonával megkötöt­tük a kiviteli szerződést is. Olyan ígéretet kaptunk, hogy még az idén, a hitelkereten felül, nagyobb összegű építési munkát végeznek el. Bízom abban, hogy az új tanévben már az új iskolában tanul­hatnak a gyermekek. Rikker Mihály főmérnök: — A bolgárkerti iskola terv dokumentációját tavaly feb­ruárban kaptuk meg. Átvizs­gálása után kiderült, hogy bizonyos korrekcióra szorul, a negyedik negyedévben el Is készült, alkalmassá vált a szerződéskötésre. Vállalatunk hozzá is kezdett az építéshez, jövőre be is fejezzük. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy 1964-ben az előzetes tervektől függetle­nül a városi tanács igen je­lentős hagyományos építési kapacitásra támasztott igényt velünk szemben. A bolgár­kerti kockaházak ezt a kapa­citást teljes mértékben le is kötötték, ugyanakkor egy rendkívüli beruházás megva­lósítására kötelezett bennün­ket a minisztérium mintegy harminc millió forint erejéig. Ebben az évben hagyományos módszerrel nem építünk több lakást, az emberek, a gépek felszabadulnak. A III/1-és építésvezetőség a negyedév végéig még átad 262 lakást s azután már csak a kommu­nális létesítményeken dolog­zik. Ezzel lényegesen meg­gyorsul a tervek kivitelezése. A vélemények, nézetek el­hangzottak, tulajdonképpen le is zárhatnánk a jövőre elké­szülő bolgárkerti iskola aktá­ját. A nyilatkozatok kapcsán azonban érdemes néhány meg jegyzést tenni. 1; A bolgárkerti iskola­komplexum csak bizonyos ideig enyhít a zsúfoltságon. Ujmecsekalján rendkívül gyor san épülnek a lakóházak, egyre több lesz a gyerek, ezért szükségesnek látszik az okta­tási beruházások építésének meggyorsítása, esetleg előre­hozása. 2. Az építőipari vállalatnak reális, a kapacitást figyelem­be vevő, megvalósítható ter­vet kell adni, ez a határidők pontos betartásának alapfel­tétele. _3. A nyilatkozatokból is ki­tűnik, hogy a beruházások elő­készítése — fejlődés elle­nére — nem mindig felel meg a követelményeknek. Pontos tervdokumentációval elkerül­hetjük a felesleges huza­vonát. Bocz József Különleges agancs« szarvasbika A Mecseki Állami Erdő- gazdaság sellyei vadrezer­vátumában — a kapitális szarvasbikák immár nemzet­közi hírnevű erdőségében — páratlan szerencsével vadá­szott egy nyugatnémet ven­dég, Ewald Schmeing. Két nap leforgása alatt két go­lyóérett szarvasbikát ejtett el: az egyik agancsa arany­érmesnek, a másiké ritka különlegességnek számít. Az első bika páratlan tizenha­tos fejdísze 10 kilogramm 20 dekát nyom és 212 pon­tosnak értékelték a szakem­berek. A második bika pá­ratlan tizennyolcas agancsot viselt, ám, nem ez az érde­kessége, hanem a trófea for­mája. A szokásos két szár helyett ugyanis három szára van az agancsnak. A jobb agancsszár középágától ugyanis két szárat növesz­tett, amelyeken összesen ki­lenc ág van. A három agancs szárú szarvasbika a sellyei erdészek és vadászok számá­ra is meglepetés volt, mert eddig sohasem látták ezt az állatot. Magányos, rejtőző vadként kóborolt a Sellye- kömyéki erdőkben és csak a lelövése előtt pár nappal fedezték fel a vadőrök. Az agancs értéke — a ritkasága. Ahhoz hasonló eset ez, mint a bélyegeknél a hibásan nyomtatott példány és éppen emiatt ér többet a különle­ges elrendezésű trófea, mint a hasonló súlyú és erősségű normális agancs. Szedik a burgonyát A magyartelki Vörös Október Tsz magyarmecskei üzemegy­ségében. 10 holdon termeltek burgonyát. A kiszedett ter­mést most válogatják és készítik elő szállításra. Modellverseny 200 kilométeres sebességgel Ma nyílik az MHS technikai kiállítása a Fegyveres Erők Klubj’ában A Fegyveres Erők Klubjának udvarán szalmával kitömött ejtőernyős-ruha lóg a fáról, a lombkoro- nát pedig az ernyő selyme borítja be. — Jobb oldalon egy Lepke típusú vitor­lázórepülő. Az eme­leti kiállítóteremben apró versenyautó- modelléket, motoros és vitorzáló repülők kicsinyített másait, házi készítésű rádió adó-vevőt csomagol­nak ki. — A néphadsereg napjának tiszteletére honvédelmi heteket rendezünk, s ezen belül a Magyar Hon­védelmi Sportszövet­ség Baranya megyei elnöksége technikai kiállításon mutatja be a klubokban fo­lyó életet. Ezt készít­jük most — magya­rázza Kuti Imre, a modellező klub veze­tője. Egy-egy autó-mo- dell ára körülbelül 1000—1800 forint és 120—200 kilométeres óránkénti sebesség­gel száguldanak ver­senypályájukon. De látni itt sebességi ha- jómodelleket, melyek szinte a víz felett repülnek, s csak 10— 15 méterenként ér­nek a víz felszíné­hez. Minden bi­zonnyal nagy érdek­lődésre tartanak szá­mot a műrepülő-mo- dellek és a szabadon repülő mechanikus repülőmodellek. Ezek között va® a Táltos, melynek testvérei kétszer nyertek vi­lágbajnokságot a re- püiőmodellezőjc ver­senyén. — Az MHS Modell Kísérleti Intézetétől kapjuk a motorokat, melyek olyan világ­hírnévre tettek szert, hogy öt-hat ilyen kismotor árából nyu­gaton Opel Kapitän személygépkocsit le­hetne vásárolni — hallom a magyará­zatot. A gépeke!, műkö­dés közben is láthat­ják majd az érdek­lődők, akik szeptem­ber 24-én délután 6 órakor bemennek a nagyterembe és 25- én délután 5 órától is a Tüzér utcai he­lyiipari pályán, ahol ballon- és S2aagva- dászatot rendeznek az apró gépekkel, s páros műrepülést is bemutatnak. A Tüzér utcai be­mutatón 25-én dél­után részt vesznek a rádiósok is, mégpe­dig rókavadászattal. Először a megyei csapat tagjai mutat­ják be: miként kell a műszerekkel bán­ni, majd a közönség soraiból kémek fel jelentkezőket, hogy próbálják ki ők is a szerkezeteket. A Fegyveres Erők Klubjában számot ad munkájáról a köny- nyűbúvár és a lövész klub is. A kiállítás ma, vasárnap délben 12 órakor nyílik és 29-ig tart nyitva. Segítsük az őszi munkák gyors elvégzését! Felhívás a mezőgazdasági dolgozókhoz, az ipari munkásokhoz, KlSZ-fiata okhoz A gazdag termést ígérő ősz ismét nehéz munkák elé állítja a mezőgazdaság dolgozóit. A talajelő­készítés, az őszi mélyszántás, a jövő évi kenyérgabom elvetése szinte egybeesik a kukorica, a többi kapások és ipari növények betakarításával, a takarmánybázis megteremtésével és a talajerő visszapótlásával. Mindez a fontos, sokoldalú és nagy szakértelmet kívánó munkát néhány hét alatt kell elvégezni a határban. Az idén fokozta az őszi időszak gondjait, rövidítette a munkák elvégzésének idejét a kalászosok és a kapás­növények érésének két-háromhetes késése. Ezért sokrétű szervező munkára, nagyarányú és jól szervezett össze­fogásra van szükség ahhoz, hogy a feladatokat maradék­talanul végrehajtsuk. Felhívással fordulunk a mezőgazdaságban dolgozók­hoz, a termelőszövetkezeti gazdákhoz, hogy ezekben a hetekben fokozottabban vegyék ki részüket a közös mun­kából, hívják segítségül családtagjaikat. A szakmaközi bizottságok mozgósítsák a szervezett dolgozókat és azok családtagjait. Az iparban dolgozó munkások közül elsősorban azokra számít a mezőgazdaság, akik traktorvezetői képe­sítéssel rendelkeznek, de várjuk a többi ipari dolgozó, patronáló üzem segítségét is, akiknek már néhány napos munkájával is előbbre lendíthetik a betakarítást, az őszi munkák időben történő elvégzését. A KISZ-fiatalokra, — akik már eddig eddig is meg­mutatták, hogy a hivő szóra mindig tömegesen jelent­keznek és vállalásaik teljesítése közben a felnőtt dol­gozókkal csaknem egyenértékű eredményeket érnek el, — különösen számít a gazdaság. Fiatalok! KISZ-isták! Az idén is számítunk munkátokra, fiatalos lendü­letetekre. A tanulást, az iskolapadot néhány napra cse­réljétek fel a kukoricatöréssel, a csukorrépa-szedéssel! Legyetek aktív részesei a jó termés gyors betakarításá­nak, a szállítás szervezett végrehajtásának. A termelő­szövetkezeti gazdák és vezetők, az állami gazdaságok és a gépállomások ezekben a hetekben várják az ipari munkásokat, a KISZ-fiatalokat, a tanulóifjúságot és mindent megtesznek annak érdekében, hogy segítő­szándékuk gyümölcsöző legyen a mezőgazdaság, az egész ország számára. A jól szervezett nyári mezőgazdasági munka, s az a tény, hogy megyénk elsőnek fejezte be az aratást az országban, hogy 64 kombájnos teljesítette az 500 holdas kenyérgabona-betakarítási mozgalom feltételeit, reményt ad és biztosíték arra, hogy az őszi feladatokat is ugyan­ilyen pontosan, gyorsan és jó minőségben elvégezzük. Ehhez kérjük minden termelőszövetkezeti gazda, családtag, ipari dolgozó és KISZ-fiatal áldozatvállalását és segítését. Földvári János, a megyed tanács v. b. elnökhelyettese. «ví 95.4 Bogár József, az SZMT vezető titkára. Lukács János, a KISZ megyei első titkára. Hétszáztizenöt árvízkárosult család kap ingatlansegélyt Szombaton délelőtt ülést tartott a megyei segélyezési bizottság. Az elmúlt hetekben a megye árvízsújtotta közsé­geiben befejeződött az ingat­lankárok felmérése, a károsul­tak eljuttatták kérelmeiket a tömegszervezetek képviselőiből alakult helyi segélyezési bi­zottságokhoz, melyek alapján azok javaslatot tettek a segé­lyek nagyságára. Az összegek megállapításánál figyelembe vették a szociális helyzetet, a károk nagyságát, valamint az 1954. évi árvíz következtében fennálló esetleges OTP-tarto- zásokat. A helyi társadalmi bizottságok javaslatai felett első főkön a járási bizottság döntött. Mohács város lakói közül 537 családot ért kisebb-na- gyobb ingatlankár. Az épüle­tek állaga még a legutóbbi napokban is változott: az viz visszahúzódása után sok ház fala megrepedt, így a károk nagysága jelentősen megha­ladja az első jelentésekben közölt adatokat. Az 537 család kérelme alapján a városi bi­zottság 13 millió 243 ezer fo­rint segély kiutalását javasol­ta, mely összeggel szombat délelőtti ülésén a megyei bi­zottság is egyet értett. A mohácsi járás területén négy községet ért árvízkár. Bár, Köl'ked, Dunaszekcső és Dunafalva községekben össze­sen 81 ház helyreállítása és 42 teljes újjáépítése vált szük­ségessé. A községek segélye­zési bizottságai műszaki szak­emberek bevonásával ellen­őrizték a vitás adatokat, s vé­gül is 2 millió 951 ezer forint íngatlankölcsönt hagytak jó­vá. A segélyezés alapelve az volt, hogy lehetőleg minden család — anyagi helyzetük figyelembe vételével — a kár ötven százalékának megfelelő segélyt kapjon. A nagy dunai árvíz mellett jelentős károkat okozott a rendkívül szeszélyes vízjárású Dráva negyedik és ötödik ár­hulláma is. A károk jelentős része a mezőgazdaságot érte ugyan, de az ártérben épült Lajos-tanya és Zokoga puszta lakóházai is megrongálódtak. A segélyezési bizottsághoz ö z- szesen 55 család kérelme ér­kezett be. A műszaki ellenőr­zés után a szakemberek e te­lepülések teljes felszámolását javasolták, amivel a megyei segélyezési bizottság is egyet­értett. A károsultak részére 1,5 millió forint segélyt hagy­tak jóvá. A tervek szerint a két állandóan veszélyeztetett települést nem építik fel, la­kóik a közeli falvakban kap­nak új otthont. A megyei segélyezési bizott­ság összesen 17 millió 694 ezer forint segélyt hagyott jóvá az ingatlankárokat szenvedettek megsegítésére. Az összeget az országos segélyezési keretből lekérték. A teljes segélyössze­get járásokra bontják, s a he­lyileg illetékes járási, illetve városi OTP-fiókok kapják meg. Azok a károsultak, akik állami segítséggel állítok helyre ingatlanukat, az OTP- nél nyitott újjáépítési számlá­jukon keresztül hasznosít­ják a pénzt. Magánerőből tör­ténő helyreállítás esetén a községi tanácsok vb-elnökei címére érkezik a pénz, aki azt a károsultaknak egy összeg­ben kifizeti. A segélyezési bizottságok ez­zel befejezték munkájukat. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom