Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-14 / 112. szám
»es. mAjus 14. napló 3 Ingyenes belépés a Mecseki Kultnrpkba Megkezdődtek az előkészületek a nemzetközi gyermeknap megünneplésére. Dr. Bor- játi József, a Mecseki Kulturpark Igazgatója elmondta, hogy május 28—29—30-án az óvodások ingyen látogathatják, s 30-án, vasárnap délelőtt a 14 éven aluliak juthatnak térítés nélkül a parkba, s egyes játékokat ingyen, néhányat pedig 50 százalékos árengedménnyel használhatnak. A gyermeknapi érdekességek között szerepel a zsákbamacska, versenyfutás, krémes evés, kakaó-szívás, melynek győztesei Jutalomban részesülnek. A látogatókat az állatkertben a Tanárképző Főiskola biológia szakos hallgatói kalauzolják. Május 29-én az óvodákban emlékeznek meg a nemzetközi gyermeknapról, az általános iskolákban vasárnap rendeznek ünnepséget. A nőtanács a Moziüzemi Vállalattal karöltve megrendezi az ifjúsági filmhetet május 27-től június 2-ig, valamint az ifjúsági könyvnapokat. A Városi Művelődési Ház bábköre előadásokat tart az apróságoknak. Május 18-án délután 5 órakor a Városi Művelődési Házban ankétot rendez a nőtanács a szülők részvételével az ifjúságvédelemről. „Utazik" a mohácsi kelkáposzta Az első szállítmány elindult Ausztriába 150-200 asszony szedi naponta Születésnapi köszöntő Az adventi kelkáposzta „tipikusan” mohácsi termék. Büszkék is rá a városban: „Ilyen káposztát nem talál sehol az országban, bárhol is keresi, mert ez csak Mohácson terem” — mondják. Ebben az állításban sok az igazság, mert az adventi kel valóban országos hírű, külföldön is keresett cikk, amit szívesen vásárolnak a háziasszonyok. Hazája Mohács? Évtizedek óta termelik, már régi hagyomány, nincs is valamire való kert Mohácson, ahol ne volna kelkáposzta. Különleges fajta, rövid szára, kevés, erősen bodros levele, kemény feje, üdezöld színe minden más „rokonától” megkülönbözteti. Hogyan került Mohácsra a kelkáposzta? Ezt senki sem tudja. Már az öreganyámnak is gyönyörű káposztái voltak, csak úgy kapkodták a magvát — mondja egy asszony. Hírességéhez mindenesetre hozzájárul Mohács déli fekvése, ahol évente 2800 óra napsütést jegyeznek fel. A káposzta kizárólag a Duna öntéstalajába kerül, amely kitűnő termőterületet biztosít. Sehol máshol nem terem meg, pedig adtak palántát mindenkinek, aki csak kért. Jöttek Bajáról, Makóról, sőt Siófokról. Zsámbokról is. Megnézték hogyan „csinálják” a mohácsiak, vitték a palántát, de hiába, később érett be, és nem hozott olyan termést, mint itt. Így vált az adventi kelkáposzta „tőzsgyöke- res” mohácsivá. Sok lőrádés, gond Sok munkát igényel a kelkáposzta, ezt nem lehet félvállról intézni, naponta kell figyelni — mondja az Üj Barázda Termelőszövetkezet fő- agronómusa, Vitek Pál — Aztán szedéskor bőven meghálálja a gondozást, jó pénzt hoz a közösnek, közel egymillió forintra számítunk. A tsz 60 holdas sima tábláján zölden sorakoznak a fejek, amerre néz az ember, mindéA népművelés áramkörében A „hetek“ szövetsége — Pezsdülő kulturális élet a Hegyhát kisközségeiben AHamj gazdaságáról megye- szerte ismerik már Bikái községet, környező falvairól azonban már kevesebbet tudnak. Nem csoda, mert a közlekedési utaktól elzárva úgy bújnak meg a sásdi járás északi dombjai között, mint félénk gyermekek anyjuk ölében. BIKÁI, HATÓSUGARA Egy-két évvel ezelőtt elszigeteltségükben nem részesülhettek még a kultúra áldásaiból sem, földutaikon ősztől megrekedt a szekér, a bokáig érő sár visszariasztott minden látogatót. Mióta azonban a népművelési körzetesítés folytán a bikali művelődési otthon hatósugarába kerülhettek, egycsapásra megváltozott minden. Hat község: Egyházaskozár, Tófű, Szárász, Hegyhátmaróc, Köblény. Sza- latnak kapcsolódott így be a népművelés áramkörébe. A bikali körzet példája is alátámasztja, hogy a kultúra szervezeti decentralizálása mennyire alkalmas arra. hogy a megyei és járási székhelyről nehezen elérhető, a személyi és tárgyi feltételek híjával lévő települések is egy arra alkalmas helyi központ irányításával és segítségével szép eredményekre legyenek képesek. Persze csak akkor, ha ott olyan lelkesen, hozzáértő módon végzik a munkát, mint Kovács Lajosné, a bikali körzeti művelődési otthon igazgatója, aki az állami gazdaság segítségévei az anyagi feltételeket is megteremtette hozzá. Az alapozásnál tavaly a tag községekkel közösen az egész körzetre összehangolt tervet készített. Közös erővel fogtak hozzá a feladatok végrehajtásához. Mindenekelőtt a községek legjobb előadóiból megalakították 15 főnyi előadói munkaközösségüket, mely azóta előadás-sorozataival végigjárta a körzetet. Ahol azelőtt még nem járt előadó, ott a szülők iskolája előadássorozatát hallgatták áhítattal az addig szabadidejüket kocsmában fecsérlő emberek. MIKROSZKÓP SZÁRÁSZON Filmekről, szemléltetésről a központ gondoskodott, az előadók kiszállítására gépkocsiról az állami gazdaság. De a filmen kívül vándorútra kelt a művelődési otthon egész technikai felszerelése is. A mikroszkóp Szárászra látogatott az ottani biológiai előadások szemléltetésére^ « mag netofon a szalatnaki és köblényt klubfoglalkozásokat és a tófűi gyermektánccsoport felkészülését segítette. A lemezjátszó az egyházaskozári névadóünnepségekhez és iskolai tornavizsgához, a községi bálokhoz szolgáltatott zenét. A körzeti segédlet- és színműtárból az előadók és művészeti csoportok válogathatták ki a felkészülésükhöz szükséges anyagot. Hat község felé indult él Bikáiról a kultúra exportja, s tart napjainkig. A színjátszócsoport Tóth Miklós Ez a falu eladó című 3 felvon ásosával látogatott el Köblénybe, Szalatnakra, a díszítőművészeti szakkör kiállítását mutatta be valamennyi községben. Ez még azzal a haszonnal is járt, hogy Egyházaskozár, Köblény és Tófű asszonyai is kedvet kaptak kézimunkázásra, s azóta ők is önálló kört alakítottak, sőt kiállításokat is rendeztek. S milyen hasznos körforgás kezdődött! A községi kiállítások legjobb anyagát beküldték Bikáiba, ott ebből összevont körzeti kiállítást rendeztek, majd a már meggazdagodott anyagot ismét bemutatták minden községben. Hasonló módszer szerint születtek meg a fel- szabadulási jubileumi kiállítások is, melyek most már háromféle szakkör és a tagközségek kooperálása alapján készültek, majd vándoroltak községről községre. AZ AramlAs KÉTIRÁNYÚ kívánják. Az egyes előadók és művészeti csoportok szállításán túl gondoskodik a külköz- ségek dolgozóinak színházi előadásokra és központi rendezvényekre történő tömeges beszállításáról is. Legutóbb pl. a Bikáiban rendezett és a mai lakáskultúrát bemutató színvonalas kiállítás megtekintésére közel 200 embert szállított be a vidékről. Színházi esténként nem ritka a 100— 15Q gépkocsival behozott „vidéki” sem. Különben 20 000 forint évi támogatásuk segíti hozzá a művelődési otthont ahhoz, hogy tevékenysége ilyen nagy területet foghasson át. nütt virít az érett káposzta. A magok minden évben pontosan augusztus 20-án kerülnek földbe, októberben palán- tázzák ki a táblába. Az idén ősszel persze sok gondot okozott a tsz-nek a káposzta, a sok eső miatt ugaynis nem tudták géppel ültetni, csak körülbelül egy holdat. A többi 59-et az asszonyok kézzel ültették be, sokszor bőrig ázva az esőben. Háromszori tavaszi kapálás után most végre beérett a kelkáposzta és ezzel Mohácson megkezdődött a káposzta-szezon^ Szedés hajnalban Kelkáposzta-szedés idején az Üj Barázdában mindenki hajnalban kel, 3 órakor már munkához látnak a szedő asz- szonyok. — Azért ilyen korán, mert a kelkáposztát csak hajnalban lehet szedni, ha nap éri, megfonnyad, az öntözés sem segít rajta, akár el is dobhatjuk, semmit sem ér. Az első nagy szedés! napra ezen a héten került sor, ezentúl most már nap mint nap útra kel idegen országokba a mohácsi káposzta. A 25—30 dekás, három levéllel szedett káposztát szívesen vásárolják a külföldi piacokon. A ládákba csomagolt, hűtőkocsikba rakott árut szállítják Csehszlovákiába, az NDK-ba, a Német Szövetségi Köztársaságba, Svájcba, a Szovjetunióba, Ausztriába. Minőségét és kelendőségét bizonyítja, hogy a piacon egyedül csak a bolgár és olasz káposzta versenyezhet a mohácsival, a többi mind mögéje szorul. A termelőszövetkezetben naponta 100—200 mázsát is megszednek és útnak indítanak, sokszor 150—200 asszony is hajladozik hajnalban a földeken, hogy minél gyorsabban eljusson a kelkáposzta a külföldi piacokra, ahol már várják. Az első nagy szállítmány — 30 q primőr kelkáposzta — útnak indult Ausztriába. Közelgő hatvanadik születésnapja alkalmából a Dunántúli Napló minden olvasója és munkatársa nevében forró szeretettel köszöntjük Mihail Solohov elvtársat. Műve' köztük a Csendes Don. a Feltört ugar, A hazáért harcoltak és az Emberi sors a legtöbbet ol-asott könyvek közé tartoznak ha- -ánkban. frásai a szovjet és i magyar nép megbonthatatlan barátságának hatékony erősítői. E kedves jubileum alkalmából további jó egészséget, erőt és töretlen munkakedvet kívánunk önnek. Havi fizetés tízezer szövetkezeti gazdának Hat-hétmillió forint megtakarított pénz kerül havonta a baranyai falusi bankokba A parasztemberek régi vágyát valósítják meg a baranyai termelőszövetkezetek, amikor tagjaiknak — ugyanúgy, mint az állami vállalatok, üzemek, intézmények a maguk dolgozóinak — rendszeres havi fizetést folyósítanak. Ebben az évben már 32 közös gazdaság, mégpedig éppen a legnagyobb földterülettel és a legtöbb taggal rendelkező gazdaságok, készpénzben fizetik tagjaik munkáját — mindig a ledolgozott hónapokat követő hó elején. A készpénzfizetési rendszer több mint tízezer szövetkezeti gazdát érint, vagyis a dolgozó tag létszám egyharmadát. A kész- pénzfizetés alapja általában a S^WWVWWWVWS^VN^ a 60-06-ot A kultúra áramlása azonban nem egyirányban történik, abba bekapcsolódtak a tagközségek is. Szalatnakon énekkar alakult, s körzeti feladatokat lát él, segíti a körzeti székhely rendezvényeit is. Az egy- házaskozáriak a csángó népművészet szépségeit viszik el a tagközségekbe. Főként Köblény és Szalatnak együttműködése gyümölcsöző: nemcsak egymás kulturális műsorait egészítik ki és segítik, hanem közösen szervezik Szalatnakon mindkét község dolgozóinak esti iskoláját is. De Bikái kulturális életén is sokat lendített a népművelési munka körzetesítése, művelődési otthonát mind nagyobb számban látogatják a tagközségek dolgozói. Ebben példamutatóan segíti őket az állami gazdaság vezetősége is. mely nem fukarkodik szállító- eszközök rendelkezésre bocsátásától, s anyagi áldozattól, ha a népművelés érdekei úgy Tizenegy munkaóra mosás, 26 munkaóra vasalás, — statisztikai számítások alapján átlagban havonta ennyi időt fordít egy háziasszony egy négytagú család rendben tartására. Ezzel a gondolattal ülünk vagy ötvenan a Patyolat Vállalat kultúrtermében. A vendéglátók a vállalat vezetői, a vendégek különböző üzemek nődolgozói. Mos, fest, tisztít a Patyolat. — hirdetik röviden a reklámok. Gáldonyi Béláné, az igazgató pedig most arra kéri az asszonyokat, tekintsék meg a vállalat műhelyeit, nézzék meg az itteni munkát, s mondják el véleményüket, javaslataikat, hogyan lehetne ez a vállalat még jobban a második műszak megkönnyítője. Tolltisztítás. — Utunkban ez a műhely esik legelőbb. Ez a nagy „doboz”, melyben úgy szállingóznak a tollak, mint a hópelyhek, izgalmas látvány. Az asz- szonyok mindjárt számolnak is. Egy kiló toll tisztísi ára 8 forint. Hány kiló lehet a dunnákban, párnákban? Haza is viszik? Tisztítás által fertőtlenítődik is a toll? Solt Antal főmérnök és Dani Béláné gépkezelő alig győzik válasszal a kérdéseket. Száraz vegytisztítá*. — Korszerű gépek. Az ablakok mögött egy nagy dobban forognak a ruhák. Szemlátomást nyerik vissza eredeti színüket. — Azt mondják, itt minden tisztításira adott holmit mosnak? — Van amit mosunk, még a vegytisztítás után is. Tessék csak jönni a másik terembe — invitálja vendégeit az igazgatónő. Két asszony a nagytermetű asztal mellett állva jól habzó mosóvízzel egy pu- fajkát s egy ballornkabátot kefél. Ahogy elnézem őket, bizony rájuk fér a „súrolás”. Odahaza se lehetne másként megtisztítani. — Hát ezeket kénytelenek vagyunk így tisztítani. Helybenhagyólag bólintanak az asszonyok. Mosóműhely. — A házi mosógépnél valamivel na- gyóbbak ezek a gépek. Itt is az ablakon át látni a ruhákat. De nemcsak a ruhát, hanem azt is, hogy amíg a házi mosógépben a forgó tárcsa éri a ruhát, ezekben a gépekben csak a mosóvíz éri. Nincs tehát kitéve az esetleges szakításnak. De az ingvasalógép ennél is sokkal izgalmasabb. Hiszen inget vasalni ... Kevés asz- szony nem fázik a gondolattól. Itt viszont úgy sorakoznak az ingek, mintha porcelánból lennének. A gépről másodpercek alatt kerülnek le. — Mint az újak... Nézd ezt a nyakat, ezt az elejét... Képtelenség kézzel így vasalni ... Milyen gyorsain dolgoznak itt. öt nap alatt kerül a ruha tisztán vasalva haza. A jelenlegi berendezések, a kapacitás lehetőségeihez képest ez nagyon szép eredmény. Nem is csoda, ha a látogatók is elismeréssel adóznak ezért S még egy újdonság. Bútortisztítás. A doboz alakú porszívógép pillanatok alatt átalakítható tisztítóvá. A kefe sörtéi közül olaj- samphon fodrozódik a kárpitra és a kefélés során szemlátomást tisztul a szövet. — Ha hívnak bennünket, házhoz megyünk. — Ha azt vesszük, egy százasból pormentes és tiszta lesz egy szobagamitúra... — számolgatnak újra a vendégek. — Az üzemekből is elhozzuk a ruhákat, előre is meg állapodhatunk egy-egy napban — mondják a vállalat vezetői. — Jó gondolat, megpróbálhatjuk — így az asszonyok. Nos, a látogatás végén hogyan is állunk azzal a számítással, hogy 11 munkaóra mosás, 26 munkaóra vasalás? — Jobb hívni a 60-06-ot. Megéri, hiszen ha mindent számítunk, nem is drága — összegezik véleményüket a látogatók, akik sietnek haza, hiszen várja őket a második Tnőszalfr helyileg kidolgozott növénytermesztési, . állattenyésztési és melléküzemági normarendszer. A megye többi termelőszövetkezetében — illetve ezek túlnyomó többségében —, ahol még munkaegységek alapján dolgoznak a tagok, havonta munkaegység-előleget kapnak. Érdekes, hogy néhány helyett’ — köztük éppen jól gazdálkodó termelőszövetkezetekben is — a tagok kívánságának megfelelően nem fizetnek sem munkabért, sem munkaegység-előleget. A háztáji gazdaságok ugyanis egész éven at biztosítják a családtagok megélhetéséhez szükséges költségeket, s így a tagok a közös gazdaságban végzett egész évi munkájukért a zárszámadáskor egy összegben veszik fel a részesedésüket. A készpénz és a munkaegység-előleg fizetése révén ma már a baranyai szövetkezeti gazdák 80—90 százaléka jut rendszeres jövedelemhez. Ez a magyarázata annak, hogy minden hónapban jelentős összegű megtakarított pénz kerül a falusi bankokba, ie- lezve a termelőszövetkezeti tagok vagyonának állandó gyarapodását. Míg az előző években főleg a zárszámadást követő időkben emelkedett nagyobb mértékben a betétál'o- mány, az idén s már a múlt év második felében is — havonta hat-hétmillió for nt kerül a szövetkezeti gazdák betétkönyveibe. Baranyában nincs árvízveszély Egy hete a Duna Mohács- | nál elérte az első fokú készültséget követelő 750 centiméteres magasságot, csütörtök reggel azonban már 744 centi- ;re süllyedt. Ha a vízmagasság eléri a ; 750 centit, kilép a hullámtéribe és felmegy a töltésig. Ek- ! kor első fokú árvízvédelmi \ készültséget rendelnek el. | Ilyenkor bevezetik a figyelőszolgálatot, ami annyit jelent, hogy a töltés mentén hat kj- ! lom éterenként őrjáratokat tartanak. A 800 centis vizái’á«- ; nál kivonulnak a műszakiak, s csupán 85C cen'i' ! gasságnál kezdődik a védake- ! zés a veszélyeztetett területen. | A következő napokban a Duna baranyai szakaszán nem ' kell semmitől sem tartani. »
