Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-14 / 112. szám

»es. mAjus 14. napló 3 Ingyenes belépés a Mecseki Kultnrpkba Megkezdődtek az előkészü­letek a nemzetközi gyermek­nap megünneplésére. Dr. Bor- játi József, a Mecseki Kul­turpark Igazgatója elmondta, hogy május 28—29—30-án az óvodások ingyen látogathat­ják, s 30-án, vasárnap dél­előtt a 14 éven aluliak jut­hatnak térítés nélkül a park­ba, s egyes játékokat ingyen, néhányat pedig 50 százalékos árengedménnyel használhat­nak. A gyermeknapi érde­kességek között szerepel a zsákbamacska, versenyfutás, krémes evés, kakaó-szívás, melynek győztesei Jutalom­ban részesülnek. A látoga­tókat az állatkertben a Ta­nárképző Főiskola biológia szakos hallgatói kalauzolják. Május 29-én az óvodákban emlékeznek meg a nemzet­közi gyermeknapról, az ál­talános iskolákban vasárnap rendeznek ünnepséget. A nőtanács a Moziüzemi Vállalattal karöltve megren­dezi az ifjúsági filmhetet május 27-től június 2-ig, va­lamint az ifjúsági könyvna­pokat. A Városi Művelődési Ház bábköre előadásokat tart az apróságoknak. Május 18-án délután 5 órakor a Városi Művelődési Házban ankétot rendez a nőtanács a szülők részvételével az ifjúságvéde­lemről. „Utazik" a mohácsi kelkáposzta Az első szállítmány elindult Ausztriába 150-200 asszony szedi naponta Születésnapi köszöntő Az adventi kelkáposzta „ti­pikusan” mohácsi termék. Büszkék is rá a városban: „Ilyen káposztát nem talál se­hol az országban, bárhol is keresi, mert ez csak Mohácson terem” — mondják. Ebben az állításban sok az igazság, mert az adventi kel valóban országos hírű, külföldön is ke­resett cikk, amit szívesen vá­sárolnak a háziasszonyok. Hazája Mohács? Évtizedek óta termelik, már régi hagyomány, nincs is va­lamire való kert Mohácson, ahol ne volna kelkáposzta. Különleges fajta, rövid szára, kevés, erősen bodros levele, kemény feje, üdezöld színe minden más „rokonától” meg­különbözteti. Hogyan került Mohácsra a kelkáposzta? Ezt senki sem tudja. Már az öreg­anyámnak is gyönyörű ká­posztái voltak, csak úgy kap­kodták a magvát — mondja egy asszony. Hírességéhez mindenesetre hozzájárul Mo­hács déli fekvése, ahol évente 2800 óra napsütést jegyeznek fel. A káposzta kizárólag a Duna öntéstalajába kerül, amely kitűnő termőterületet biztosít. Sehol máshol nem te­rem meg, pedig adtak palán­tát mindenkinek, aki csak kért. Jöttek Bajáról, Makó­ról, sőt Siófokról. Zsámbokról is. Megnézték hogyan „csinál­ják” a mohácsiak, vitték a pa­lántát, de hiába, később érett be, és nem hozott olyan ter­mést, mint itt. Így vált az ad­venti kelkáposzta „tőzsgyöke- res” mohácsivá. Sok lőrádés, gond Sok munkát igényel a kel­káposzta, ezt nem lehet fél­vállról intézni, naponta kell figyelni — mondja az Üj Ba­rázda Termelőszövetkezet fő- agronómusa, Vitek Pál — Az­tán szedéskor bőven meghálál­ja a gondozást, jó pénzt hoz a közösnek, közel egymillió fo­rintra számítunk. A tsz 60 holdas sima táblá­ján zölden sorakoznak a fejek, amerre néz az ember, mindé­A népművelés áramkörében A „hetek“ szövetsége — Pezsdülő kulturális élet a Hegyhát kisközségeiben AHamj gazdaságáról megye- szerte ismerik már Bikái köz­séget, környező falvairól azon­ban már kevesebbet tudnak. Nem csoda, mert a közleke­dési utaktól elzárva úgy búj­nak meg a sásdi járás északi dombjai között, mint félénk gyermekek anyjuk ölében. BIKÁI, HATÓSUGARA Egy-két évvel ezelőtt el­szigeteltségükben nem része­sülhettek még a kultúra áldá­saiból sem, földutaikon ősz­től megrekedt a szekér, a bo­káig érő sár visszariasztott minden látogatót. Mióta azon­ban a népművelési körzetesí­tés folytán a bikali művelő­dési otthon hatósugarába ke­rülhettek, egycsapásra meg­változott minden. Hat község: Egyházaskozár, Tófű, Szárász, Hegyhátmaróc, Köblény. Sza- latnak kapcsolódott így be a népművelés áramkörébe. A bikali körzet példája is alátámasztja, hogy a kultúra szervezeti decentralizálása mennyire alkalmas arra. hogy a megyei és járási székhely­ről nehezen elérhető, a sze­mélyi és tárgyi feltételek híjá­val lévő települések is egy arra alkalmas helyi központ irányításával és segítségével szép eredményekre legyenek képesek. Persze csak akkor, ha ott olyan lelkesen, hozzá­értő módon végzik a munkát, mint Kovács Lajosné, a bikali körzeti művelődési otthon igazgatója, aki az állami gaz­daság segítségévei az anyagi feltételeket is megteremtette hozzá. Az alapozásnál tavaly a tag községekkel közösen az egész körzetre összehangolt tervet készített. Közös erővel fogtak hozzá a feladatok végrehajtá­sához. Mindenekelőtt a közsé­gek legjobb előadóiból meg­alakították 15 főnyi előadói munkaközösségüket, mely az­óta előadás-sorozataival végig­járta a körzetet. Ahol azelőtt még nem járt előadó, ott a szülők iskolája előadássoroza­tát hallgatták áhítattal az ad­dig szabadidejüket kocsmában fecsérlő emberek. MIKROSZKÓP SZÁRÁSZON Filmekről, szemléltetésről a központ gondoskodott, az elő­adók kiszállítására gépkocsi­ról az állami gazdaság. De a filmen kívül vándorútra kelt a művelődési otthon egész technikai felszerelése is. A mikroszkóp Szárászra láto­gatott az ottani biológiai elő­adások szemléltetésére^ « mag netofon a szalatnaki és köb­lényt klubfoglalkozásokat és a tófűi gyermektánccsoport felkészülését segítette. A le­mezjátszó az egyházaskozári névadóünnepségekhez és is­kolai tornavizsgához, a közsé­gi bálokhoz szolgáltatott ze­nét. A körzeti segédlet- és színműtárból az előadók és művészeti csoportok vá­logathatták ki a felkészülé­sükhöz szükséges anyagot. Hat község felé indult él Bikáiról a kultúra exportja, s tart napjainkig. A színjátszócsoport Tóth Miklós Ez a falu eladó című 3 felvon ásosával látogatott el Köblénybe, Szalatnakra, a dí­szítőművészeti szakkör kiállí­tását mutatta be valamennyi községben. Ez még azzal a ha­szonnal is járt, hogy Egyhá­zaskozár, Köblény és Tófű asszonyai is kedvet kaptak kézimunkázásra, s azóta ők is önálló kört alakítottak, sőt ki­állításokat is rendeztek. S milyen hasznos körforgás kez­dődött! A községi kiállítások legjobb anyagát beküldték Bi­káiba, ott ebből összevont kör­zeti kiállítást rendeztek, majd a már meggazdagodott anya­got ismét bemutatták minden községben. Hasonló módszer szerint születtek meg a fel- szabadulási jubileumi kiállí­tások is, melyek most már háromféle szakkör és a tag­községek kooperálása alapján készültek, majd vándoroltak községről községre. AZ AramlAs KÉTIRÁNYÚ kívánják. Az egyes előadók és művészeti csoportok szállítá­sán túl gondoskodik a külköz- ségek dolgozóinak színházi előadásokra és központi ren­dezvényekre történő tömeges beszállításáról is. Legutóbb pl. a Bikáiban rendezett és a mai lakáskultúrát bemutató szín­vonalas kiállítás megtekinté­sére közel 200 embert szállí­tott be a vidékről. Színházi esténként nem ritka a 100— 15Q gépkocsival behozott „vi­déki” sem. Különben 20 000 forint évi támogatásuk segíti hozzá a művelődési otthont ahhoz, hogy tevékenysége ilyen nagy területet foghasson át. nütt virít az érett káposzta. A magok minden évben pon­tosan augusztus 20-án kerül­nek földbe, októberben palán- tázzák ki a táblába. Az idén ősszel persze sok gondot oko­zott a tsz-nek a káposzta, a sok eső miatt ugaynis nem tudták géppel ültetni, csak kö­rülbelül egy holdat. A töb­bi 59-et az asszonyok kézzel ültették be, sokszor bőrig áz­va az esőben. Háromszori ta­vaszi kapálás után most végre beérett a kelkáposzta és ez­zel Mohácson megkezdődött a káposzta-szezon^ Szedés hajnalban Kelkáposzta-szedés idején az Üj Barázdában mindenki haj­nalban kel, 3 órakor már munkához látnak a szedő asz- szonyok. — Azért ilyen korán, mert a kelkáposztát csak hajnalban lehet szedni, ha nap éri, meg­fonnyad, az öntözés sem segít rajta, akár el is dobhatjuk, semmit sem ér. Az első nagy szedés! napra ezen a héten került sor, ezen­túl most már nap mint nap útra kel idegen országokba a mohácsi káposzta. A 25—30 dekás, három levéllel szedett káposztát szívesen vásárolják a külföldi piacokon. A ládák­ba csomagolt, hűtőkocsikba rakott árut szállítják Cseh­szlovákiába, az NDK-ba, a Német Szövetségi Köztársa­ságba, Svájcba, a Szovjetunió­ba, Ausztriába. Minőségét és kelendőségét bizonyítja, hogy a piacon egyedül csak a bolgár és olasz káposzta versenyezhet a mo­hácsival, a többi mind mögé­je szorul. A termelőszövetkezetben na­ponta 100—200 mázsát is meg­szednek és útnak indítanak, sokszor 150—200 asszony is hajladozik hajnalban a földe­ken, hogy minél gyorsabban eljusson a kelkáposzta a kül­földi piacokra, ahol már vár­ják. Az első nagy szállítmány — 30 q primőr kelkáposzta — útnak indult Ausztriába. Közelgő hatvanadik szüle­tésnapja alkalmából a Du­nántúli Napló minden olva­sója és munkatársa nevében forró szeretettel köszöntjük Mihail Solohov elvtársat. Műve' köztük a Csendes Don. a Feltört ugar, A ha­záért harcoltak és az Embe­ri sors a legtöbbet ol-asott könyvek közé tartoznak ha- -ánkban. frásai a szovjet és i magyar nép megbontha­tatlan barátságának haté­kony erősítői. E kedves ju­bileum alkalmából további jó egészséget, erőt és töret­len munkakedvet kívánunk önnek. Havi fizetés tízezer szövetkezeti gazdának Hat-hétmillió forint megtakarított pénz kerül havonta a baranyai falusi bankokba A parasztemberek régi vá­gyát valósítják meg a bara­nyai termelőszövetkezetek, amikor tagjaiknak — ugyan­úgy, mint az állami vállala­tok, üzemek, intézmények a maguk dolgozóinak — rend­szeres havi fizetést folyósíta­nak. Ebben az évben már 32 közös gazdaság, mégpedig ép­pen a legnagyobb földterület­tel és a legtöbb taggal rendel­kező gazdaságok, készpénzben fizetik tagjaik munkáját — mindig a ledolgozott hónapo­kat követő hó elején. A kész­pénzfizetési rendszer több mint tízezer szövetkezeti gaz­dát érint, vagyis a dolgozó tag létszám egyharmadát. A kész- pénzfizetés alapja általában a S^WWVWWWVWS^VN^ a 60-06-ot A kultúra áramlása azonban nem egyirányban történik, ab­ba bekapcsolódtak a tagköz­ségek is. Szalatnakon énekkar alakult, s körzeti feladatokat lát él, segíti a körzeti szék­hely rendezvényeit is. Az egy- házaskozáriak a csángó nép­művészet szépségeit viszik el a tagközségekbe. Főként Köb­lény és Szalatnak együttmű­ködése gyümölcsöző: nemcsak egymás kulturális műsorait egészítik ki és segítik, hanem közösen szervezik Szalatna­kon mindkét község dolgozói­nak esti iskoláját is. De Bikái kulturális életén is sokat lendített a népműve­lési munka körzetesítése, mű­velődési otthonát mind na­gyobb számban látogatják a tagközségek dolgozói. Ebben példamutatóan segíti őket az állami gazdaság vezetősége is. mely nem fukarkodik szállító- eszközök rendelkezésre bocsá­tásától, s anyagi áldozattól, ha a népművelés érdekei úgy Tizenegy munkaóra mo­sás, 26 munkaóra vasalás, — statisztikai számítások alap­ján átlagban havonta ennyi időt fordít egy háziasszony egy négytagú család rend­ben tartására. Ezzel a gondolattal ülünk vagy ötvenan a Patyolat Vállalat kultúrtermében. A vendéglátók a vállalat veze­tői, a vendégek különböző üzemek nődolgozói. Mos, fest, tisztít a Patyo­lat. — hirdetik röviden a reklámok. Gáldonyi Béláné, az igazgató pedig most arra kéri az asszonyokat, tekint­sék meg a vállalat műhe­lyeit, nézzék meg az itteni munkát, s mondják el véle­ményüket, javaslataikat, ho­gyan lehetne ez a vállalat még jobban a második mű­szak megkönnyítője. Tolltisztítás. — Utunkban ez a műhely esik legelőbb. Ez a nagy „doboz”, mely­ben úgy szállingóznak a tollak, mint a hópelyhek, izgalmas látvány. Az asz- szonyok mindjárt számolnak is. Egy kiló toll tisztísi ára 8 forint. Hány kiló lehet a dunnákban, párnákban? Haza is viszik? Tisztítás ál­tal fertőtlenítődik is a toll? Solt Antal főmérnök és Dani Béláné gépkezelő alig győzik válasszal a kérdése­ket. Száraz vegytisztítá*. — Korszerű gépek. Az ablakok mögött egy nagy dobban fo­rognak a ruhák. Szemláto­mást nyerik vissza eredeti színüket. — Azt mondják, itt min­den tisztításira adott holmit mosnak? — Van amit mosunk, még a vegytisztítás után is. Tes­sék csak jönni a másik te­rembe — invitálja vendégeit az igazgatónő. Két asszony a nagyterme­tű asztal mellett állva jól habzó mosóvízzel egy pu- fajkát s egy ballornkabátot kefél. Ahogy elnézem őket, bizony rájuk fér a „súro­lás”. Odahaza se lehetne másként megtisztítani. — Hát ezeket kénytelenek vagyunk így tisztítani. Helybenhagyólag bólinta­nak az asszonyok. Mosóműhely. — A házi mosógépnél valamivel na- gyóbbak ezek a gépek. Itt is az ablakon át látni a ru­hákat. De nemcsak a ruhát, hanem azt is, hogy amíg a házi mosógépben a forgó tárcsa éri a ruhát, ezekben a gépekben csak a mosóvíz éri. Nincs tehát kitéve az esetleges szakításnak. De az ingvasalógép ennél is sok­kal izgalmasabb. Hiszen in­get vasalni ... Kevés asz- szony nem fázik a gondolat­tól. Itt viszont úgy sorakoz­nak az ingek, mintha porce­lánból lennének. A gépről másodpercek alatt kerülnek le. — Mint az újak... Nézd ezt a nyakat, ezt az elejét... Képtelenség kézzel így va­salni ... Milyen gyorsain dolgoz­nak itt. öt nap alatt kerül a ruha tisztán vasalva haza. A jelenlegi berendezések, a kapacitás lehetőségeihez képest ez nagyon szép ered­mény. Nem is csoda, ha a látogatók is elismeréssel adóznak ezért S még egy újdonság. Bú­tortisztítás. A doboz alakú porszívógép pillanatok alatt átalakítható tisztítóvá. A kefe sörtéi közül olaj- samphon fodrozódik a kár­pitra és a kefélés során szemlátomást tisztul a szö­vet. — Ha hívnak bennünket, házhoz megyünk. — Ha azt vesszük, egy százasból pormentes és tisz­ta lesz egy szobagamitúra... — számolgatnak újra a ven­dégek. — Az üzemekből is elhoz­zuk a ruhákat, előre is meg állapodhatunk egy-egy nap­ban — mondják a vállalat vezetői. — Jó gondolat, megpró­bálhatjuk — így az asszo­nyok. Nos, a látogatás végén hogyan is állunk azzal a számítással, hogy 11 munka­óra mosás, 26 munkaóra va­salás? — Jobb hívni a 60-06-ot. Megéri, hiszen ha mindent számítunk, nem is drága — összegezik véleményüket a látogatók, akik sietnek haza, hiszen várja őket a máso­dik Tnőszalfr helyileg kidolgozott növény­termesztési, . állattenyésztési és melléküzemági normarend­szer. A megye többi termelőszö­vetkezetében — illetve ezek túlnyomó többségében —, ahol még munkaegységek alapján dolgoznak a tagok, havonta munkaegység-előleget kapnak. Érdekes, hogy néhány helyett’ — köztük éppen jól gazdál­kodó termelőszövetkezetekben is — a tagok kívánságának megfelelően nem fizetnek sem munkabért, sem munkaegy­ség-előleget. A háztáji gazda­ságok ugyanis egész éven at biztosítják a családtagok meg­élhetéséhez szükséges költsé­geket, s így a tagok a közös gazdaságban végzett egész évi munkájukért a zárszámadás­kor egy összegben veszik fel a részesedésüket. A készpénz és a munka­egység-előleg fizetése révén ma már a baranyai szövetke­zeti gazdák 80—90 százaléka jut rendszeres jövedelemhez. Ez a magyarázata annak, hogy minden hónapban jelen­tős összegű megtakarított pénz kerül a falusi bankokba, ie- lezve a termelőszövetkezeti ta­gok vagyonának állandó gya­rapodását. Míg az előző évek­ben főleg a zárszámadást kö­vető időkben emelkedett na­gyobb mértékben a betétál'o- mány, az idén s már a múlt év második felében is — ha­vonta hat-hétmillió for nt kerül a szövetkezeti gazdák betétkönyveibe. Baranyában nincs árvízveszély Egy hete a Duna Mohács- | nál elérte az első fokú ké­szültséget követelő 750 centi­méteres magasságot, csütörtök reggel azonban már 744 centi- ;re süllyedt. Ha a vízmagasság eléri a ; 750 centit, kilép a hullámtér­ibe és felmegy a töltésig. Ek- ! kor első fokú árvízvédelmi \ készültséget rendelnek el. | Ilyenkor bevezetik a figyelő­szolgálatot, ami annyit jelent, hogy a töltés mentén hat kj- ! lom éterenként őrjáratokat tar­tanak. A 800 centis vizái’á«- ; nál kivonulnak a műsza­kiak, s csupán 85C cen'i' ! gasságnál kezdődik a védake- ! zés a veszélyeztetett területen. | A következő napokban a Duna baranyai szakaszán nem ' kell semmitől sem tartani. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom