Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-18 / 92. szám
Április is. napló 3 Hogyan élnek, dolgoznak a fiatalok? Az országgyűlési képviselőcsoport tanácskozása Hogyan élnek, dolgoznak:, művelődnek és szórakoznak megyénk fiataljai? Milyen hasznos és milyen ártalmas hatások érik őket kömyeze- I' tűk részéről? Megkapják-e nevelőiktől, a társadalomtól azt a gondoskodást, mely hozzásegíti őket tartalmas • életforma kialakításához? — Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket boncolgatott az or- :v szággyűlésá képviselők gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó legutóbbi ülése. • Erről beszélt referátumában Ve* gyi Karola, a KISZ megyei bizottságának osztályvezetője, a naoirend előadója, sorolt fel jó és rossz példákat egyaránt. Fiata'ok az élvonalban Mindenekelőtt utalt arra, hogy fiataljaink nagy többsé- . ge tartalmasán éli napjait és munkájukkal, magatartásukkal gazdasági, közéleti veze- - tőink egyaránt elégedettek. A munka frontján például az ifjúsági brigádok 70 százaléka elnyerte a szocialista munkabrigád megtisztelő címet, vagy ennek eléréséért dolgozik. Az elmúlt négy év alatt 24 millió forint volt a fiatalok újításainak eredményeként megtakarított ősz- szeg, míg az ifjúsági társadalmi munka-akciók 3,1 millió forint új értékkel gazdagították Baranyát. A kulturá- i lis seregszemle tavalyi bemutatóin 53 ezer fiatal szerepelt, a téli szpartakiád ver- " sényéiri 23 ezer ifjú sportoló vett részt: Megyénk dolgozó 'fiatáljai közül minden har- ' madik tártul. Ez a jellemző ifjúságunkra és nem a negatív irányba mutató kirívó esetek, melyeket helytelen lénhé eltúlozni. —« Persze ezeket a negatív jelenségeket sem szemlélhetjük ' elszigetelten. Pécsett például. 400 veszélyeztetett kör- ' nvezetben élő: ifjúkorút tart ^.nyilVáJf á"'gyermek- és ifjú- sásTvédelrni tanács. Előfordultak olyan szélsőséges esetek is. amikor az apa lopni ■vitte magával gyermekét, az anya kiskorú fiúgyermeke jelenlétében bonyolította le találkáit, vagy a szülő a kocsma előtt várakoztatta gyermekeit miközben 6 részegre itta magát. Az ilyen ritkább és kirívó esetek mellett az „enyhébb” természetű helytelen nevelési elvek is károsan hathatnak a fiatalok jellemének fejlődésére. A túlzott engedékenység és a túlzott szigor, a zsebpénz rossz „adagolása” az olykor szülőd segédlettel, vagy hozzájárulással rendezett szabadosabb „házibulik”, a rendezetlen családi körülmény, a szülők egymásközti marakodása, alkoholizmusa, vagy akár a nevelői munka hiányosságai egyaránt megbosszulhatják magukat. Elgondolkoztató például, hogy az ifjúsági bűntettet elkövetők féle közép- iskolások közül kerül ki. Sokszor olyasféle ostoba vagánykodás miatt, hogy lefűrészelik a nyilvános telefonállomások kagylóit, kitördelik a kerítést, de persze előfordul köztük a bűntettek súlyosabb formája is. Egészséges közszellem Ezek ellen, az ifjúságunk szűk rétegét érintő kilengések ellen széleskörű társadalmi nevelőmunkával lehet és kell fellépni — nyilvánították véleményüket a képviselőink. Változatos módon vesz részt az egészséges közszellem kialakításában például a KISZ „Ifjú Gárda” szervezete. Pécsett, Komlón a kultúrált szórakozáson őrködnek, Sellyén államilag gondozott gyermekeket nyerészkedési szándékból magukhoz vevő családot lepleztek le, Gödrekeresztúron ifjúság elleni bűntett erdőben bújkáló tettesét segítettek elfogni a kiszesek, míg Komlón gyermekükkel brutálisan bánó szülök ellen indíttattak eljárást. A komlói ifjúsági klub kollektívája tíz fiatalt — a már-már elhatározott kizárás helyett — a helyes útra térítette szívós nevelő munkával, a pécsi hőerőmű egyik szocialista ifjúsági brigádja hasonlóképpen mentett meg a becsületes életnek züllésnek indult fiatalokat. A pályaválasztási tanácsadó szintén megtette a kezdeti lépéseket ahhoz, hogy hasznosan segítsen az életük fordulópontjához érkezett ifjaknak. Mindamellett akadnak jócskán tennivalók megfelelő munkaalkalmak létrehozásában is, különösen a lányokat illetően. De további pozitív változás szükséges a nevelőotthonokból kikerülő fiatalok társadalmi támogatáséban is. A tanácskozásra meghívottak közül dr. Jászai László, a fiatalkorúak megyei ügyésze a javító-, illetve büntető- intézetekből kikerülő fiatalok utógondozásának hatékonyabb megoldásét szorgalmazta, Rapai Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára, országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az örökbefogadási lehetőségeket jobban ismertessék, ami elősegíti heti, hogy több állami gondozott kerüljön gyermekszerető szülőkhöz. Változtatni kellene azon a mechanikus gyakorlaton, hogy a nevelő- otthonokban azonos legyen a 3—4 éves és a 16—17 éves gyermek, illetve serdülők étkezésére fordított összeg nagysága. A vendéglőkben következetesen be kell tartani a fiatalkorúakra vonatkozó kiszolgálási rendeletet, gondoskodni kell arról, hogy a „Hullám” ifjúsági szórakozóhely — mely korábban a város egyik legszebb szórakozóhelye volt, nívósabb berendezést kapjon, a zenekarok ne válhassanak az ifjúságot rossz irányba — széktördelésre, berendezés rongálására és más káros megnyilvánulásokra — ragadtató együttesekké. Dr. Nagy Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese válaszában ígéretet tett a felvetett és a tanács hatáskörébe tartozó ügyek rendezésére. Hathatós segítség Gergely Lajos, a képviselő- csoport elnöke összefoglalójában hangsúlyozta a tanácskozás hasznosságát és arra vonatkozó reményét, hogy a képviselőcsoport tagjai — mint ahogy a vidákpusztai leányne velő in tézet esetében — úgy a gyermek- és ifjúságvédelmet illető más felvetett kérdésekben is hathatós segítséget nyújthatnak I. S. Újítások, találmányok, védjegyek Beszélgetés az Országos Találmányi Hivatal elnökével Május 3-án indul a,,Reggeli krónika'' A Magyar Rádióban az „Esti krónika” mintájára megindítják a „Reggeli kró- niká”-t. A műsort a reggeli „fő hallgatási időben.” sugározzák. Május 3-tól, a Reggeli krónika premierjétől kezdődően megváltozik a Kossuth- adó kora reggeli programja Félóránként rövid híreket mondanak, kétszer pedig — 5 óra 30 perckor és 7 órakor — 10, illetve 15 perces időtartamú műsorral jelentkezik a Reggeli krónika. Az Országos Találmányi Hivatal vezetői egy hétig Baranya megyében tartózkodtak az újítói, feltalálói és iparjogvédelmi hét alkalmából. Több előadást tartottak, fogadták az újítókat és tanácsokat adtak. Felhasználtuk az alkalmat és beszélgettünk Tasnádi Emil elvtárssal, a Találmányi Hivatal elnökével az újítói és feltalálói munka időszerű kérdéseiről. — Milyen helyet foglal el műszaki előrehaladásunkban az újítómozgalom? — Sokan helytelenül értelmezik az újítómózgalmat, annak helyét és szerepét. Vannak akik azt mondják, hogy az újítótevékenység csak a szocializmus építésének kezdeti szakaszában létjogosult. Amint kinevelődik az új műszaki gárda, megszűnik az űjítómozgalom, nem lesz rá szükség. Aztán olyanok is akadnak, akik egyszerű pénz- szerzési forrásnak tekintik. — Az újítói mozgalom hasznosságához nem férhet kétség és a szocialista építőmunka legfejlettebb szakaszában is nagyon szükséges. Hadd bizonyítsak ellenkező oldalról. A Ford Művek személyzeti osztályvezetője írja jelen tésében: „olyan mozgalom, amelyre nem lehet ráfizetni ...”, részletesen elemzi, hogyan kellene még hatékonyabban bevonni a dolgozókat az újítómozgalomba, s ezért még az elutasításra keIMDULTAK! Bólyban. A töttősi istállókban is 7,2 liter legyen az átlag a korábbi 4,3 liter helyett — A földnek meg kell adni, ami neki jár — folytatja az elnök. — Én dolgoztam olyan jó, televényes talajon, hogy hat év múlva is meglátszott benne a trágya, de ha egyszer nálunk két év múlva eltűnik, akkor adni kell a földnek. Itt van a közelünkben Kölked. Kár, hogy nem határos velünk, mert verekednék, hogy hozzánk kerüljön, olyan príma talaj. Még sem tudnak rajta eredményt felmutatni. Dicséri a babarci és a du- nafalvi határt, azt mondja, ott még a bólyinál is jobb a föld, így nem szabad a talajban keresni eredményeik titkát — Aztán nem teszünk különbséget Boly és Töttös között. Nem is alakítottunk külön üzemegységet brigádot, egy tsz az egész. Egy időben, egy minőségben végezzük a munkát Ha Bolyban sürget valami, ide hozzuk a töttösi tagokat és fordítva. — Mégis lesz valami, ami megkülönbözteti a két falut adottságaiban, lehetőségeiben? — Az állattenyésztés. Bolyban van a jól felszerelt tejüzem, ésszerű, hogy ide hoztak a tehenészetet, természetesen nem azonnal, hanem fokozatosan. Mindenesetre már itt alakítjuk ki a törzsállattenyésztést és Töttösre összpontosítjuk a hizlalást és a növendékállattartást. Bolyban most van kialakulóban egy hatalmas majorság 10—11 millió forintos beruházással és 1970-ig itt megépül egy 126 férőhelyes itatásos borjúnevelő, 86 férőhelyes tehénistálló és ezenkívül még két korszerű istálló. — És Töttösön? — Töttös is kap például kertészetet. Bolyban van száz holdunk Töttösön pedig egyelőre harminc holdas kertészetet létesítettünk, de később még nagyobb lesz. Azt akarjuk, hogy az ottani tagság is találjon megfelelő munka- és kereseti lehetőséget Ne legyen különbség és kivétel! Ezt többszőr is hangsúlyozza az elnök, nehogy a töttö- siek valamiféle egyoldalú egyesülésére gondoljanak. Nagyon is egyenlő alapokon jött létre ez a csatlakozás. — A negyven forintot idén is garantáljuk munkaegységenként és havonta harminc forint előleget fizetünk. Ügy érezzük, hogy ezt a közös tagság munkájával is biztosítaná tudjak, sőt emelhetjük. — MS a párttitkár véleménye? — Két éven belül ugyanannyit termel a töttösi határ is, mint a bólyi és ez nagyon, fontos egyénileg ist meg a népgazdaságnak is. Hiszen ezért egyesültünk. A pártszervezet is ezt segíti. Pártszervezet mind a két termelőszövetkezetben volt. A bólyi tsz alapszervezet 25 tagja zömmel a traktorosokra támaszkodik. Töttösön a 12 párttag községi alapszervezetet alkot és „kisebbségben” van a tsz-tagság. — Azt szeretnénk, ha Töttösön iß megerősíthetnénk a pártszervezetet néhány kiváló tsz-taggal. Az egyesülés hogy lendületet adott ennek a megnövekedett, négyezer holdas gazdaságnak. — Az egyesülés után, három brigád határozta el a pártszervezet kezdeményezésére, hogy versenyez a szocialista címért — mondja a párttitkár. — Egy állattenyésztő, egy traktoros és egy szerelő brigád vesz részt a versenyben, de éppen ma jöttek be a traktorosok, hogy ők párosversenyre szeretnék kihívni egymást. A Simom- falvi az Attkárit, az Ormai a Morschhausert. Mondtam, csak szervezzék. Már Töttösön is van ifjúsági brigádunk, a KISZ szervezi őket, és ez nagyon jó. Azt mutatja, hogy nemcsak mi bízunk a tagokban, azok is bizalommal fogadják a vezetés intézkedéseit és versenyeznek megvalósításáért. — A párttagok különösen sokat tesznek a közért — folytatja az elnök —, ők vállalják a munka nehezét. Döntő többségük a traktorosokból kerül ki, s nincs az a munka, amit el ne végeznének. Ez a két ember válóban együtt dolgozik. Amit a szakmai vezetés elhatároz, azt a pártszervezet segíti maradéktalanul megvalósítani. — Nem is lehetne másképpen jól dolgozni — szól az elnök — csakis így, bizalommal, megértéssel. Gáldonyi Béla rülő újítások szerzőit is megdicsérik, biztatják, további javaslattételre serkentik. — A dolgozók hiányolják, hogy nincs megfelelő kapcsolat az újító munka és a műszaki fejlesztés között. Hogyan látja ezt a problémát Tasnádi elvtárs? — Nagyon sok függ a gyárak gazdasági vezetőitől. Jelenleg valahogy az a helyzet, hogy készítenek egy műszaki fejlesztési tervet a jobban képzett embereknek, és készítenek egy újítási feladattervet a kevésbé képzett emberek részére. Két úton indulnak el egy cél felé: a műszaki előrehaladás irányában. Ez nem helyes, a két tervet egy vágányra kell terelni. S szükséges a világos, pontos meghatározás: ezt kellene megoldani, mert ha sikerül, akkor a vállalatnak, vagy az egész népgazdaságnak ilyen és ilyen haszna származik belőle, és természetesen azt is közölni kell, hogy a sikeres megoldásért mennyi pénzt kap az újító. — Mi a helyzet a munkaköri kötelesség és az újítás elbírálása terén? E vonatkozásban rengeteg vita fordul elő. — Kezdjük így: ki tekinthető újítónak? Csak azt az embert lehet elismerni * újítónak, akinek a javaslata nem képezi a munkaköri kötelezettségből adódó tennivalóját. Hiszen mindenkinek van beosztása és fizetése, amelyért valamit tennie kell. De hol van a határ? A régi rendelet ilyen határt nem szab, viszont azt megengedi, hogy valamely műszaki beosztású dolgozó más területen újíthat. Ebből többféle fonákság keletkezett: a gépészmérnök nem a maga szakterületén próbálkozott újítani, hanem más iparágban. Ha mégis a munkakörébe eső területen újított, akkor kerülő utat keresett újítása elismertetésére, például fizikai beosztásúval társult, esetleg annak a neve alatt futott újítása. A régi újítási rendelet így nem ösztönözte a műszaki dolgozókat A készülő új rendelet kimondja, hogy az elvárhatóság feletti alkotás újításként fogadható el a munkakörben is. — De mi az elvárhatóság valakinél? Ezt a gyár vagy vállalat egyszemélyi felelős vezetőjének kell eldönteni. Ha mégis vita támadna, akkor a bíróság dönti el a kérdést Ezután is lesz olyan újítás, amelyet munkaköri kötelességként értékelnek és nem fizetnek újítási díjat, de ezt a munkát a gyár vezetőinek mégis értékelniök kell az újító műszakinak az előléptetésénél, kitüntetéseknél és jutalmazásoknál. — Hogyan állapítják meg az újító diját, s mennyit fizetnek ki a részére? A nagy összegű újítási díjak kifizetése körül általában sok a vita. Van valami felső határ? — Ezek a problémák valóban mindennaposak. Az elfogadott és bevezetett újítás gazdaságosságát utókalkuláció útján állapítják meg, hogy az újítás révén egy esztendő alatt mekkora megtakarítást értek el. Általánosságban kevés az utókalkuláció. Országos viszonylatban a bevezetett újításoknak csak a 30—35 százalékánál végeznek utókalkulációt vagy műszaki értékelést Ez nem jó. A vállalatoknál kényelmesek, nem vállalják a kalkulációs.munkával járó feladatokat és a könnyebb megoldást választják. — A díjazás az utókalkulált értéknek 2—10 százaléka. De hadd mondjam el, hogy évek óta még a középarányost sem érik el a kifizetett díjak. Miért? Azt mondják egyesek: „Ennyi pénzt nem lehet kifizetni.” „Milliomosokat akartok?” Ez ál-féltés és irigység. — Az elmúlt héten sok szó esett szabadalmakról és védjegyekről. — Nagyon fontos kérdések ezek, és sajnos a régebbi időkben elhanyagoltuk őket. Szabadalmat találmányra 'ell adni. Sokan tévedésben vannak és azt hiszik, hogv vi'ág- szabadalom van, pediv nincs ilyen. Akkor hogvan bizonyítanak védelmet? Nemzp'v'zi egyezmény szabályozza •> kérdést és az elsőbbség io«'-t. Például ha ma az OTF--41 déli tizenkét órakor tenek egy találmányt, az 'Elsőbbséget élvez mondiuk zal a bejelentéssel. grr<»i-°t ugyanezen, a napon dé’u:*n egy órakor jelentenek be New Yorkban, s ha mi ocrv éven belül az USÁ-brn is bejelentjük találmányunkat, akkor élvezzük az elsőbbséget, a védelmet. — A védjegyről csak anynyit, hogy hasonlóképp e1 hanyagolt kérdés volt ezidíig. A tokaji bornak például Európában négy-öt ország élvezte a védjegyét, csak éonen mi nem. Vagy több országban lehet találkozni kecskeméti barackpálinkával, magyar szalámival. Nem is kell messzire menni, aki Bécsből vonaton utazott hazafelé, láthatta, hogy nem messzire a vasúti pályától egy vöröstéglás épület tetején ott a felírás: „Ungarische Szalámi Fabrik”. A márka piacot jelent, jó minőséget, a vevők bizalmát. Ha valaki azt mondja, hogy „Patek”, mindenki tudja, hogy az kitűnő óra vagy Rolls-Roys, akkor tudja, hogy kitűnő gépkocsiról van szó. Itt van a mi Tungsram védjegyünk, „aranyat ér”, bármely pillanatban milliókat fizetnének érte bárhol a világon, ha gyártmányukra ráírhatnák. A pécsi gyárak védjegye is elismert nemzetközileg, így a porcelángyár öt- iornya és még három védjegye ismert a nemzetközi piacokén. — Melyek voltak a múlt év kiemelkedő találmányai és külföld érdeklődik-e ezek iránt? — A legtöbb találmány a gyógyszeriparban születik, de jelentős a híradástechnikai ipar és a műszeripar is. Ezek az iparágak nagy hagyományokkal rendelkeznek, magasfokú a kultúrájuk. Sok találmány és újítás kiemelkedőnek számít. Például a „Nehéz emberek”-ből ismert Heller—Forgó féle találmány, amelyet több ország megvásárolt és amelyből exportálunk is. Eladtuk Szabadi Demeter száraz impregnáló berendezésének dokumentációját, a Lipcsei-féle elektro- ozmotikus falszárítós eljárást, s nagyon sok más találmányt. A csepeli Csőgyárban a Spitkő—Hantos és társai által benyújtott találmány is nagyon jelentős. Megoldották a csőgyártásban a Pigler-tüs- ke belső hűtését, így gyorsabbá vált a termelés, évente 30—35 millió forintot jelent a népgazdaságnak, az önköltséget is körülbelül 8 százalékkal csökkentették. Az alkotók 1,5 millió forint díjat kaptak, s mivel a külföldi cégek is érdeklődnek, újabb értékesítésre lehet számítani. A Szovjetuniónak átadtuk a dokumentációkat. — A legfrissebbekről is mondhatok néhány szót. Nemrégiben adtunk szabadalmat az Almásfüzitői Timföldgyárban dolgozó Juhász mérnöknek és társainak, akik olyan • találmányt dolgoztak ki, amelynek évi gazdasági eredménye 60—70 millió forintos megtakarítás. De jelentősnek látszik a komlói Kossuth- aknán dolgozó Rajnai Rudolf találmánya, amely az erőművi pernye vegyszeres útépítését oldja meg a bányabeli tömedékeléseknél és kiküszöböli á távoli homokszállításokat. A Rajnai-féle találmány érdekli a külföldi szakembereket is. Gazdag h Isiváa
