Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-18 / 92. szám

Április is. napló 3 Hogyan élnek, dolgoznak a fiatalok? Az országgyűlési képviselőcsoport tanácskozása Hogyan élnek, dolgoznak:, művelődnek és szórakoznak megyénk fiataljai? Milyen hasznos és milyen ártalmas hatások érik őket kömyeze- I' tűk részéről? Megkapják-e nevelőiktől, a társadalomtól azt a gondoskodást, mely hozzásegíti őket tartalmas • életforma kialakításához? — Ilyen és ehhez hasonló kér­déseket boncolgatott az or- :v szággyűlésá képviselők gyer­mek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó legutóbbi ülése. • Erről beszélt referátumában Ve* gyi Karola, a KISZ megyei bizottságának osztályvezetője, a naoirend előadója, sorolt fel jó és rossz példákat egyaránt. Fiata'ok az élvonalban Mindenekelőtt utalt arra, hogy fiataljaink nagy többsé- . ge tartalmasán éli napjait és munkájukkal, magatartásuk­kal gazdasági, közéleti veze- - tőink egyaránt elégedettek. A munka frontján például az ifjúsági brigádok 70 száza­léka elnyerte a szocialista munkabrigád megtisztelő cí­met, vagy ennek eléréséért dolgozik. Az elmúlt négy év alatt 24 millió forint volt a fiatalok újításainak eredmé­nyeként megtakarított ősz- szeg, míg az ifjúsági társa­dalmi munka-akciók 3,1 mil­lió forint új értékkel gazda­gították Baranyát. A kulturá- i lis seregszemle tavalyi be­mutatóin 53 ezer fiatal sze­repelt, a téli szpartakiád ver- " sényéiri 23 ezer ifjú sportoló vett részt: Megyénk dolgozó 'fiatáljai közül minden har- ' madik tártul. Ez a jellemző ifjúságunkra és nem a nega­tív irányba mutató kirívó esetek, melyeket helytelen lénhé eltúlozni. —« Persze ezeket a negatív je­lenségeket sem szemlélhetjük ' elszigetelten. Pécsett pél­dául. 400 veszélyeztetett kör- ' nvezetben élő: ifjúkorút tart ^.nyilVáJf á"'gyermek- és ifjú- sásTvédelrni tanács. Előfor­dultak olyan szélsőséges ese­tek is. amikor az apa lopni ■vitte magával gyermekét, az anya kiskorú fiúgyermeke jelenlétében bonyolította le találkáit, vagy a szülő a kocs­ma előtt várakoztatta gyer­mekeit miközben 6 részegre itta magát. Az ilyen ritkább és kirívó esetek mellett az „enyhébb” természetű helyte­len nevelési elvek is károsan hathatnak a fiatalok jelle­mének fejlődésére. A túlzott engedékenység és a túlzott szigor, a zsebpénz rossz „ada­golása” az olykor szülőd se­gédlettel, vagy hozzájárulás­sal rendezett szabadosabb „házibulik”, a rendezetlen családi körülmény, a szülők egymásközti marakodása, al­koholizmusa, vagy akár a ne­velői munka hiányosságai egyaránt megbosszulhatják magukat. Elgondolkoztató pél­dául, hogy az ifjúsági bűn­tettet elkövetők féle közép- iskolások közül kerül ki. Sok­szor olyasféle ostoba vagány­kodás miatt, hogy lefűrészelik a nyilvános telefonállomások kagylóit, kitördelik a kerítést, de persze előfordul köztük a bűntettek súlyosabb formá­ja is. Egészséges közszellem Ezek ellen, az ifjúságunk szűk rétegét érintő kilengések ellen széleskörű társadalmi nevelőmunkával lehet és kell fellépni — nyilvánították vé­leményüket a képviselőink. Változatos módon vesz részt az egészséges közszellem ki­alakításában például a KISZ „Ifjú Gárda” szervezete. Pé­csett, Komlón a kultúrált szó­rakozáson őrködnek, Sellyén államilag gondozott gyerme­keket nyerészkedési szándék­ból magukhoz vevő családot lepleztek le, Gödrekeresztúron ifjúság elleni bűntett erdőben bújkáló tettesét segítettek el­fogni a kiszesek, míg Komlón gyermekükkel brutálisan bá­nó szülök ellen indíttattak eljárást. A komlói ifjúsági klub kollektívája tíz fiatalt — a már-már elhatározott ki­zárás helyett — a helyes út­ra térítette szívós nevelő munkával, a pécsi hőerőmű egyik szocialista ifjúsági bri­gádja hasonlóképpen men­tett meg a becsületes életnek züllésnek indult fiatalokat. A pályaválasztási tanácsadó szintén megtette a kezdeti lépéseket ahhoz, hogy hasz­nosan segítsen az életük for­dulópontjához érkezett ifjak­nak. Mindamellett akadnak jócskán tennivalók megfele­lő munkaalkalmak létrehozá­sában is, különösen a lányo­kat illetően. De további po­zitív változás szükséges a nevelőotthonokból kikerülő fiatalok társadalmi támogatá­séban is. A tanácskozásra meghívot­tak közül dr. Jászai László, a fiatalkorúak megyei ügyé­sze a javító-, illetve büntető- intézetekből kikerülő fiatalok utógondozásának hatékonyabb megoldásét szorgalmazta, Rapai Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára, ország­gyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az örök­befogadási lehetőségeket job­ban ismertessék, ami elősegíti heti, hogy több állami gon­dozott kerüljön gyermeksze­rető szülőkhöz. Változtatni kellene azon a mechanikus gyakorlaton, hogy a nevelő- otthonokban azonos legyen a 3—4 éves és a 16—17 éves gyermek, illetve serdülők ét­kezésére fordított összeg nagysága. A vendéglőkben következetesen be kell tar­tani a fiatalkorúakra vonat­kozó kiszolgálási rendeletet, gondoskodni kell arról, hogy a „Hullám” ifjúsági szórako­zóhely — mely korábban a város egyik legszebb szórako­zóhelye volt, nívósabb be­rendezést kapjon, a zeneka­rok ne válhassanak az ifjú­ságot rossz irányba — szék­tördelésre, berendezés ron­gálására és más káros meg­nyilvánulásokra — ragadtató együttesekké. Dr. Nagy Gyu­la, a megyei tanács elnök­helyettese válaszában ígéretet tett a felvetett és a tanács hatáskörébe tartozó ügyek rendezésére. Hathatós segítség Gergely Lajos, a képviselő- csoport elnöke összefoglaló­jában hangsúlyozta a tanács­kozás hasznosságát és arra vonatkozó reményét, hogy a képviselőcsoport tagjai — mint ahogy a vidákpusztai leányne velő in tézet esetében — úgy a gyermek- és ifjú­ságvédelmet illető más felve­tett kérdésekben is hathatós segítséget nyújthatnak I. S. Újítások, találmányok, védjegyek Beszélgetés az Országos Találmányi Hivatal elnökével Május 3-án indul a,,Reggeli krónika'' A Magyar Rádióban az „Esti krónika” mintájára megindítják a „Reggeli kró- niká”-t. A műsort a reggeli „fő hallgatási időben.” sugá­rozzák. Május 3-tól, a Reggeli krónika premierjétől kezdő­dően megváltozik a Kossuth- adó kora reggeli programja Félóránként rövid híreket mondanak, kétszer pedig — 5 óra 30 perckor és 7 órakor — 10, illetve 15 perces idő­tartamú műsorral jelentkezik a Reggeli krónika. Az Országos Találmányi Hi­vatal vezetői egy hétig Ba­ranya megyében tartózkod­tak az újítói, feltalálói és iparjogvédelmi hét alkalmá­ból. Több előadást tartottak, fogadták az újítókat és ta­nácsokat adtak. Felhasznál­tuk az alkalmat és beszélget­tünk Tasnádi Emil elvtárssal, a Találmányi Hivatal elnöké­vel az újítói és feltalálói munka időszerű kérdéseiről. — Milyen helyet foglal el műszaki előrehaladásunk­ban az újítómozgalom? — Sokan helytelenül értel­mezik az újítómózgalmat, an­nak helyét és szerepét. Van­nak akik azt mondják, hogy az újítótevékenység csak a szocializmus építésének kez­deti szakaszában létjogosult. Amint kinevelődik az új mű­szaki gárda, megszűnik az űjítómozgalom, nem lesz rá szükség. Aztán olyanok is akadnak, akik egyszerű pénz- szerzési forrásnak tekintik. — Az újítói mozgalom hasz­nosságához nem férhet két­ség és a szocialista építőmun­ka legfejlettebb szakaszában is nagyon szükséges. Hadd bizonyítsak ellenkező oldal­ról. A Ford Művek személy­zeti osztályvezetője írja jelen tésében: „olyan mozgalom, amelyre nem lehet ráfi­zetni ...”, részletesen elemzi, hogyan kellene még hatéko­nyabban bevonni a dolgozó­kat az újítómozgalomba, s ezért még az elutasításra ke­IMDULTAK! Bólyban. A töttősi istállók­ban is 7,2 liter legyen az át­lag a korábbi 4,3 liter he­lyett — A földnek meg kell adni, ami neki jár — foly­tatja az elnök. — Én dol­goztam olyan jó, televényes talajon, hogy hat év múlva is meglátszott benne a trá­gya, de ha egyszer nálunk két év múlva eltűnik, akkor adni kell a földnek. Itt van a közelünkben Kölked. Kár, hogy nem határos velünk, mert verekednék, hogy hoz­zánk kerüljön, olyan príma talaj. Még sem tudnak rajta eredményt felmutatni. Dicséri a babarci és a du- nafalvi határt, azt mondja, ott még a bólyinál is jobb a föld, így nem szabad a talajban keresni eredmé­nyeik titkát — Aztán nem teszünk kü­lönbséget Boly és Töttös kö­zött. Nem is alakítottunk kü­lön üzemegységet brigádot, egy tsz az egész. Egy idő­ben, egy minőségben végez­zük a munkát Ha Bolyban sürget valami, ide hozzuk a töttösi tagokat és fordítva. — Mégis lesz valami, ami megkülönbözteti a két falut adottságaiban, lehetőségeiben? — Az állattenyésztés. Boly­ban van a jól felszerelt tej­üzem, ésszerű, hogy ide hoz­tak a tehenészetet, természe­tesen nem azonnal, hanem fokozatosan. Mindenesetre már itt alakítjuk ki a törzs­állattenyésztést és Töttösre összpontosítjuk a hizlalást és a növendékállattartást. Boly­ban most van kialakulóban egy hatalmas majorság 10—11 millió forintos beruházással és 1970-ig itt megépül egy 126 férőhelyes itatásos borjúne­velő, 86 férőhelyes tehénis­tálló és ezenkívül még két korszerű istálló. — És Töttösön? — Töttös is kap például kertészetet. Bolyban van száz holdunk Töttösön pedig egy­előre harminc holdas kerté­szetet létesítettünk, de ké­sőbb még nagyobb lesz. Azt akarjuk, hogy az ottani tag­ság is találjon megfelelő munka- és kereseti lehetősé­get Ne legyen különbség és kivétel! Ezt többszőr is hangsúlyoz­za az elnök, nehogy a töttö- siek valamiféle egyoldalú egyesülésére gondoljanak. Na­gyon is egyenlő alapokon jött létre ez a csatlakozás. — A negyven forintot idén is garantáljuk munkaegysé­genként és havonta harminc forint előleget fizetünk. Ügy érezzük, hogy ezt a közös tagság munkájával is biztosí­taná tudjak, sőt emelhetjük. — MS a párttitkár véle­ménye? — Két éven belül ugyan­annyit termel a töttösi határ is, mint a bólyi és ez na­gyon, fontos egyénileg ist meg a népgazdaságnak is. Hi­szen ezért egyesültünk. A pártszervezet is ezt segíti. Pártszervezet mind a két termelőszövetkezetben volt. A bólyi tsz alapszervezet 25 tag­ja zömmel a traktorosokra támaszkodik. Töttösön a 12 párttag községi alapszerveze­tet alkot és „kisebbségben” van a tsz-tagság. — Azt szeretnénk, ha Töt­tösön iß megerősíthetnénk a pártszervezetet néhány kiváló tsz-taggal. Az egyesülés hogy lendü­letet adott ennek a megnö­vekedett, négyezer holdas gaz­daságnak. — Az egyesülés után, há­rom brigád határozta el a pártszervezet kezdeményezé­sére, hogy versenyez a szo­cialista címért — mondja a párttitkár. — Egy állatte­nyésztő, egy traktoros és egy szerelő brigád vesz részt a versenyben, de éppen ma jöttek be a traktorosok, hogy ők párosversenyre szeretnék kihívni egymást. A Simom- falvi az Attkárit, az Ormai a Morschhausert. Mondtam, csak szervezzék. Már Töttö­sön is van ifjúsági brigá­dunk, a KISZ szervezi őket, és ez nagyon jó. Azt mutat­ja, hogy nemcsak mi bízunk a tagokban, azok is bizalom­mal fogadják a vezetés intéz­kedéseit és versenyeznek meg­valósításáért. — A párttagok különösen sokat tesznek a közért — folytatja az elnök —, ők vál­lalják a munka nehezét. Dön­tő többségük a traktorosokból kerül ki, s nincs az a munka, amit el ne végeznének. Ez a két ember válóban együtt dolgozik. Amit a szak­mai vezetés elhatároz, azt a pártszervezet segíti maradék­talanul megvalósítani. — Nem is lehetne máskép­pen jól dolgozni — szól az elnök — csakis így, bizalom­mal, megértéssel. Gáldonyi Béla rülő újítások szerzőit is meg­dicsérik, biztatják, további javaslattételre serkentik. — A dolgozók hiányol­ják, hogy nincs megfelelő kapcsolat az újító munka és a műszaki fejlesztés kö­zött. Hogyan látja ezt a problémát Tasnádi elvtárs? — Nagyon sok függ a gyá­rak gazdasági vezetőitől. Je­lenleg valahogy az a helyzet, hogy készítenek egy műszaki fejlesztési tervet a jobban képzett embereknek, és ké­szítenek egy újítási feladat­tervet a kevésbé képzett em­berek részére. Két úton in­dulnak el egy cél felé: a műszaki előrehaladás irányá­ban. Ez nem helyes, a két tervet egy vágányra kell te­relni. S szükséges a világos, pontos meghatározás: ezt kel­lene megoldani, mert ha si­kerül, akkor a vállalatnak, vagy az egész népgazdaság­nak ilyen és ilyen haszna származik belőle, és termé­szetesen azt is közölni kell, hogy a sikeres megoldásért mennyi pénzt kap az újító. — Mi a helyzet a munka­köri kötelesség és az újítás elbírálása terén? E vonat­kozásban rengeteg vita for­dul elő. — Kezdjük így: ki tekint­hető újítónak? Csak azt az embert lehet elismerni * újí­tónak, akinek a javaslata nem képezi a munkaköri kö­telezettségből adódó tenniva­lóját. Hiszen mindenkinek van beosztása és fizetése, amelyért valamit tennie kell. De hol van a határ? A régi rendelet ilyen határt nem szab, viszont azt megengedi, hogy valamely műszaki be­osztású dolgozó más terüle­ten újíthat. Ebből többféle fonákság keletkezett: a gé­pészmérnök nem a maga szak­területén próbálkozott újí­tani, hanem más iparágban. Ha mégis a munkakörébe eső területen újított, akkor kerülő utat keresett újítása elismertetésére, például fizi­kai beosztásúval társult, eset­leg annak a neve alatt futott újítása. A régi újítási rende­let így nem ösztönözte a mű­szaki dolgozókat A készülő új rendelet kimondja, hogy az elvárhatóság feletti alkotás újításként fogadható el a munkakörben is. — De mi az elvárhatóság valakinél? Ezt a gyár vagy vállalat egyszemélyi felelős vezetőjének kell eldönteni. Ha mégis vita támadna, ak­kor a bíróság dönti el a kér­dést Ezután is lesz olyan újítás, amelyet munkaköri kö­telességként értékelnek és nem fizetnek újítási díjat, de ezt a munkát a gyár vezetői­nek mégis értékelniök kell az újító műszakinak az előlépte­tésénél, kitüntetéseknél és jutalmazásoknál. — Hogyan állapítják meg az újító diját, s mennyit fizetnek ki a részére? A nagy összegű újítási díjak kifizetése körül általában sok a vita. Van valami felső határ? — Ezek a problémák való­ban mindennaposak. Az elfo­gadott és bevezetett újítás gazdaságosságát utókalkuláció útján állapítják meg, hogy az újítás révén egy esztendő alatt mekkora megtakarítást értek el. Általánosságban ke­vés az utókalkuláció. Orszá­gos viszonylatban a beveze­tett újításoknak csak a 30—35 százalékánál végeznek utókal­kulációt vagy műszaki érté­kelést Ez nem jó. A válla­latoknál kényelmesek, nem vállalják a kalkulációs.mun­kával járó feladatokat és a könnyebb megoldást választ­ják. — A díjazás az utókalku­lált értéknek 2—10 százaléka. De hadd mondjam el, hogy évek óta még a középará­nyost sem érik el a kifize­tett díjak. Miért? Azt mond­ják egyesek: „Ennyi pénzt nem lehet kifizetni.” „Millio­mosokat akartok?” Ez ál-fél­tés és irigység. — Az elmúlt héten sok szó esett szabadalmakról és védjegyekről. — Nagyon fontos kérdések ezek, és sajnos a régebbi időkben elhanyagoltuk őket. Szabadalmat találmányra 'ell adni. Sokan tévedésben van­nak és azt hiszik, hogv vi'ág- szabadalom van, pediv nincs ilyen. Akkor hogvan bizonyí­tanak védelmet? Nemzp'v'zi egyezmény szabályozza •> kér­dést és az elsőbbség io«'-t. Például ha ma az OTF--41 déli tizenkét órakor tenek egy találmányt, az 'El­sőbbséget élvez mondiuk zal a bejelentéssel. grr<»i-°t ugyanezen, a napon dé’u:*n egy órakor jelentenek be New Yorkban, s ha mi ocrv éven belül az USÁ-brn is bejelentjük találmányunkat, akkor élvezzük az elsőbbsé­get, a védelmet. — A védjegyről csak any­nyit, hogy hasonlóképp e1 ha­nyagolt kérdés volt ezidíig. A tokaji bornak például Eu­rópában négy-öt ország él­vezte a védjegyét, csak éonen mi nem. Vagy több ország­ban lehet találkozni kecske­méti barackpálinkával, ma­gyar szalámival. Nem is kell messzire menni, aki Bécsből vonaton utazott hazafelé, lát­hatta, hogy nem messzire a vasúti pályától egy vöröstég­lás épület tetején ott a fel­írás: „Ungarische Szalámi Fabrik”. A márka piacot jelent, jó minőséget, a vevők bizalmát. Ha valaki azt mondja, hogy „Patek”, mindenki tudja, hogy az kitűnő óra vagy Rolls-Roys, akkor tudja, hogy kitűnő gépkocsiról van szó. Itt van a mi Tungsram véd­jegyünk, „aranyat ér”, bár­mely pillanatban milliókat fizetnének érte bárhol a vi­lágon, ha gyártmányukra rá­írhatnák. A pécsi gyárak véd­jegye is elismert nemzetközi­leg, így a porcelángyár öt- iornya és még három véd­jegye ismert a nemzetközi piacokén. — Melyek voltak a múlt év kiemelkedő találmányai és külföld érdeklődik-e ezek iránt? — A legtöbb találmány a gyógyszeriparban születik, de jelentős a híradástechnikai ipar és a műszeripar is. Ezek az iparágak nagy hagyomá­nyokkal rendelkeznek, magas­fokú a kultúrájuk. Sok talál­mány és újítás kiemelkedő­nek számít. Például a „Ne­héz emberek”-ből ismert Hel­ler—Forgó féle találmány, amelyet több ország megvá­sárolt és amelyből exportá­lunk is. Eladtuk Szabadi De­meter száraz impregnáló be­rendezésének dokumentáció­ját, a Lipcsei-féle elektro- ozmotikus falszárítós eljárást, s nagyon sok más találmányt. A csepeli Csőgyárban a Spitkő—Hantos és társai ál­tal benyújtott találmány is nagyon jelentős. Megoldották a csőgyártásban a Pigler-tüs- ke belső hűtését, így gyor­sabbá vált a termelés, évente 30—35 millió forintot jelent a népgazdaságnak, az önkölt­séget is körülbelül 8 százalék­kal csökkentették. Az alkotók 1,5 millió forint díjat kaptak, s mivel a külföldi cégek is érdeklődnek, újabb értékesí­tésre lehet számítani. A Szov­jetuniónak átadtuk a doku­mentációkat. — A legfrissebbekről is mondhatok néhány szót. Nem­régiben adtunk szabadalmat az Almásfüzitői Timföldgyár­ban dolgozó Juhász mérnök­nek és társainak, akik olyan • találmányt dolgoztak ki, amelynek évi gazdasági ered­ménye 60—70 millió forintos megtakarítás. De jelentősnek látszik a komlói Kossuth- aknán dolgozó Rajnai Rudolf találmánya, amely az erő­művi pernye vegyszeres úté­pítését oldja meg a bánya­beli tömedékeléseknél és ki­küszöböli á távoli homok­szállításokat. A Rajnai-féle találmány érdekli a külföldi szakembereket is. Gazdag h Isiváa

Next

/
Oldalképek
Tartalom