Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-03 / 128. szám

2 NAPLÓ 1964. JÚNIUS 8» / Megkezdte munkáját s KGST-tagáliamok közös vasúti kocsi parkjának központi irodája A KGST-tagállamok közös vasúti kocsiparkjának végre­hajtó szerve — a központi iro­da — június 1-én Prágában megkezdte munkáját. A közös kocsipark irányítá­sát a KGST-tagállamok kép­viselőiből, álló héttagú tanács vezeti. A végrehajtó szerv — a Központi Iroda — élén Jo­sef Pospisil csehszlovák kül­dött áll. Június folyamán befejeződ­nek a szervezési és műszaki munkálatok, s a központi iro­da július 1-én megkezdi ope­ratív tevékenységét. A közös kocsipark központi irodája 92 700 vasúti teherko­csi felett rendelkezik majd. Egyiptomi társasutazás Az IBUSZ Egyiptomba szer­vez társasutazást az ősszel. Három csoportot indítanak, az elsőt szeptember 21-én, majd szeptember 28-án és végül ok­tóber 5-én. A részvételi díj 12 napra 8965 forint. Költőpénzt 785 forint 70 fillér ellenében kapnak a társasutazás részt­vevői . Az IBUSZ vendégeit M ÁLÉV-j árattal Athénen ke­resztül viszik Kairóba. Innen kirándulnak Memphisbe, kör­utazást tesznek Alexandriá­ban, megtekintik az asszuáni gátat, a luxori nagytemplo­mot. Az őszi egyiptomi társas- utazásra június 15-ig fogad el jelentkezéseket az IBUSZ-iro- da. ötezer dolgozút hívtak meg az öregek napjai ünnepségekre Pécs három kerületében június 4-én, csütörtökön ren­dezik meg az öregek napját. A város területén összesen 54 helyen tartanak bensősé­ges ünnepségeket azzal a cél­lal, hogy a társadalom figyel­mét az elaggottakra irányít­sák és kifejezésre juttassák: államunk messzemenően gon­doskodik társadalmunk be­csületes munkában megöre­gedett polgárairól. Az ünnepségeket a taná­csok szociálpolitikai csoport­jai, a Hazafias Népfront, a Nőtanács, a KISZ, az úttörők és a Vöröskereszt szervei rendezik. Az üzemek, hivata­lok és egyéb szervek pedig saját nyugdíjasaik részére rendezik meg az öregek nap­ját. A rendező szervek összesen j 5 ezer meghívót küldtek ki az öregek napjára. Fiatalok aratási versenye A Baranya megyei KISZ-bisottság és a Gépállomások megyei Igazgatóságának versenyfelhívása A KISZ Baranya megyei Bizottsága és a Gépállomások Baranya megyei Igazgatósága támogatva a kozármdslenyi fiatalok kezde­ményezését, az egész megyére vonatkozóan széleskörű gabonabetakarítási versenyt hirdet. T. A kozármislenyi fiatalok 1964-es gabona- betakarítási verseny vállalásai: A kozármislenyi gépállomás fiatal kiszes kombájnosai, a KISZ n. kongresszusa tiszte­letére kezdeményezett munkaversenyéhez a gépállomás valamennyi kombájnosa csatla­kozott és vállalták: 1. SZK kombájnjukkal 500 kai. holdon fe­lüli gabonabetakarítást végeznek; 2. szemveszteséget a megendett szint alá csökkentik; 3. a gépek hibáit a lehetőséghez képest azonnal kijavítják és a kombájnokat üzemképessé teszik; 4. üzemanyagfelhasználás normám bestül lesz; 5. a hibamegelőző karbantartásokat időben és pontosan elvégzik; 6. betakarítás ideje alatt valamennyi vasár- és ünnepnapon műszakot szerveznek. A gépállomás vezetői, szakszervezeti és üzemi bizottsága méltányolta a kombájnve­zetők törekvéseit és részükre a következő ju­talmakat tűzte tó: a) A gabonaaratásban teljesített minden műszaknormáért 190 Ft munkabért; b) 500 kát: hold gabona learatása esetén 500 Ft jutalom; c) 500 kát holdon felül aratott minden kát holdért 5 forint jutalom. A verseny értékeléséről és a jutalmak ki­fizetéséről szeptember 15-ig gondoskodik a gépállomás. n. A Baranya megyei kömbá j n vezetők már a korábbi években kirttagasló eredményeket ér­tek él a gabonabetakarításban. 1963-ban a megye 185 kombájnja 14 442 kát. holddal aratott többet a tervnél. így sikerült elérni, hogy az előkalkulált 74 százalékos aratási gépesítettség helyett a megye terme- | lőszövetkezetei összes kalászos területének 91,1 százalékát géppel aratták le. SZK kombájnjaink átlagban 446 kát hold gabonát arattak le az elmúlt aratási szezon­ban. Versenyünk célja, hogy SZK kombájnon­ként! 500 kát. holdas teljesítményt érjünk eL E mozgalmunk sikere biztosítja, hogy a ka­lászosok 73 százalékát kombájnnal takarít­juk le. m. KomibájnoeaJiök többsége KlSZ-korosztály- beli. Versenyt valamennyi ÁMG KlSZ-alap- saervezete, pártszervezete, szakszervezeti bi­zottsága, igazgatója magáévá teszi és támo- gatjá. Egyben felhívjuk a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok kombájnosait, hogy csat­lakozzanak a betakarítási versenyhez. Java­soljuk a tsz-ek, állami gazdaságok vezetői­nek, hogy a kotmbájnosaik teljesítményeit a kozármislenyihez hasonlóan, jutalmazzák. Kombájno6adnk részére az aratási szezon megkezdése előtt valamennyi gép-, Sietve gépjavító állomáson egyhetes bentlakásos tanfolyamot szervezünk, hogy gépeiket töké­letesen megismerve, régi tapasztalataikat fel­újítva kezdhessenek a nagy nyári munkához. A versenyt a megyei KISZ-bizottság és az ÁMG megyei Igazgatósága 1964. szeptember 30-ig értékeli. A versenyben kiváló teljesít­ményt elérőket megyeileg is jutalmazzuk. • Kupka Sándor, a KISZ megyei első titkára, Lakács Antal, i az ÁMG megyei igazgatója. I Június 6-14 közötl édességbemutató Pécsett A Baranya—Tolna megyei Fű­szer- és Édességkereskedelmi, valamint a Pécsi Élelmiszer­kereskedelmi vállalat közös rendezésében június 6—14 között édességbemutatót ren­deznek Pécsett. A bemutató előkészületei már javában folynak. Dolgoz­nak a dekoratőrök a Pannónia Szálló nagytermében a kilenc- napos bemutató színhelyén. Az édesipari üzemek közül egy sem jelentkezik új cikkel. A bemutató szempontjából nem is fontos ez, hiszen háromszáz körül van a jelenleg forgalom­ban lévő édességféléknek a száma, s elsősorban a már meglévőket óhajtja a két ren­dező vállalat népszerűsíteni. A rendezők gondoltak az édessé­gek megtekintése után várha­tó nagyobb érdeklődésre: a be­mutatón látható édességek a Pécsi Élelmiszerkereskedelmi Vállalat minden üzletében bő­séges mennyiségben kapha­tók. Sőt, azok a gyerekek akik­nek szerencséjük lesz, a bemu­tató idején több alkalommal díjtalanul juthatnak majd hozzá kedvenc csemegéikhez, mert a FÜSZÉRT és az Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat több ezer forintot áldoz erre a célra. A bemutató június 6-án dél­előtt 9 órakor nyílik meg a szakemberek számára. A nagy- közönség a déli óráktól te­kintheti meg. — Mohácson májas 30-án megnyílt az új, korszerű ház­tartási edénybolt. Különösen nagy az érdeklődés a mű­anyagcikkek, valamint a zo­máncedények iránta Levelező tagozatot létesítenek a Bánki Dónál úti Általános Gimnáziumban Üjmecsekaljának napról- napra gyarapszik a lakossága. Különösein jól mérhető ez a legújabb iskolában tanulók szíVnán. A Bánki Donát úti Általános Gimnáziumban, hét (!) első osztályban 210 tanulót tartanak nyilván. A továbbtanulás iránt a fel­nőttek körében is egyre na­gyobb érdeklődés mutatkozik. A gimnázium igazgatóságát már eddig is sokan keresték fel továbbtanulási szándékkal. A gimnázium kapuinak meg­nyitása óta eltelt egy év ta­pasztalataival a háta mögött, az érdeklődésnek és igények­nek eleget téve nagy vállalko­zásba kezd most a gimnázium igazgatósága és tanári kara. Szeptember 1-től szeretnék megkezdeni Iskolájukban — Pécsett másodiknak — a gim­náziumi levelező oktatást. Az induló osztályok száma a je­lentkezésektől függ. Ha szük­séges több első osztályt nyit­nak, sőt ha a hallgatók igény­lik, második osztály is lesz. Je­lentkezéskor a legutolsó isko­lai bizonyítványt kell felmu­tatni az igazgatóságon. — Mélyhűtött árut Is lehet kapni a közeljövőben Pécs- váradon az önkiszolgáló élel­miszerboltban. Az első mély­hűtött áru-szállítmány érkezé­sét a közeli napokban várják Kaposvárról. A mirelit-árukat az újonnan vásárolt hűtő­pultban tárolják, Húsz kilós yidrát terített le egy belvárdgyulai radász A vidrák még nem is olyan régen a legritkább ragadozók közé tartoztak Baranyában. Az utóbbi időben viszont any- nyira elszaporodtak, hogy a halászok és a vadászok kény­telenek valóságos irtóháborút viselni ellenük a tavak hal­állományának védelmében. A szakértők szerint a fa­lánk ragadozók gyors elsza­porodását a nagyüzemi halas­tavak területének ugrásszerű növekedése idézte elő. A mesterségesen tenyésztett, kö­vérre hizlalt pontyok ugyanis könnyű zsákmányt jelentenek az ügyes, fürge vidráknak. A halászok és a vadászok ezért „átképezték” magukat az ed­dig alig ismert ragadozóknak a vadászatára. Ennek ered­ményéképpen az elmúlt évek során harminc-negyven vid­rát ejtettek élj Az egyik legnagyobb vid­rát, amely akkora volt, mint egy gyermek. Palotai József ötven esztendős belvárdgyu­lai szövetkezeti gazda, a hely­beli Zrínyi Miklós vadásztár­saság tagja terítette le. Más­fél hónapon keresztül maka­csul járt utána szabadidejé­ben, míg egy holdvilágos este végre „összetalálkoztak” egy­mással a Karasica-pataknál. Az ügyeskezű vadász ötven lépésről egyetlen lövéssel ej­tette el a hatalmas hímvid­rát. A gyönyörű prémmel bo­rított állat hossza körülbelül másfél méter, súlya pedig húsz kiló volt SZENVEDÉS - BOLDOQSÁQ (2-) A vallásnak, mint társadal­mi tudatformának megvannak a maga hitelvei és kategóriái. Azt tanítja, hogy a szenvedés az élet velejárója és az em­bernek vállalnia kell ezt. Is­ten akarata, hogy legyenek társadalmi különbségek, sze­gény Lázárok és dúsgazdagok. Isten útjai beláthatatlanok — hirdetik a vallások. Az egyik vallásos ének szerint isten „azt bünteti, kit szeret”. Az ember tehetetlenségét vallják a vallások. Szerintük az ember nem képes arra, hogy jobb világot teremtsen magának. Az ember csak por­szem. Hogy is mondja a ka­tolikus egyház egyik vallásos éneke: „Mi vagyok én, pará­nyi porszem, Hálátlan féreg, semmi más. De te, Atyám, az élet ott fenn, A szeretet, s a vigasztalás”. Ezt ma is ének­lik sok helyein a templomok­ban, pedig látják, még a leg- bigottabban vallásosaik is, hogy a>- ember milyen nagyszerű alkotásokra képes. Igazságom társadalmi berendezkedést al­kot, amikor a kommunizmust készíti elő. A porszemnek titu­lált ember immár a Marsot, a Venust ostromolja. Távcsö­veivel sok-sok fényévnyi tá­volsága néz a világmindenség­be. Az ember — porszem — az anyag törvényeit tanulmá­nyozza, az elemi részecskék természetét kutatja. Micsoda emberhez méltatlan sértés az, amikor ezrekkel énekeltetik, szinte beleszugerálják a hí­vőkbe, hogy ők csupán „hálát­lan férgek”. Féregnek nevezni az embert! Gorkij, a legbüsz­kébb szónak tartotta ezt, hogy Ember. Lenin magyarázatot adott arra, hogy az egyházak miért magasztalják és ajánlgatják a szenvedéseket: „A vallás a szellemi elnyomás egyik faj­tája, amely mindenütt ráne­hezedik a másoknak végzett örökös munka, az inség és a magára hagyatottság által szo­rongatott néptömegekre. A kizsálcmányolt osztályoknak a kizsákmányolok elleni harcá­ban megnyilvánuló erőtlensége elkerülhetetlenül kiváltja a földöntúli jobb életbe vetett hitet, éppúgy, mint ahogyan a vadembernek a természet elleni harcában megnyilvá­nuló erőtlensége kiváltja az istenekbe, ördögökbe, csodák­ba és effélékbe vetett hitet”. (Művei 10. kötet.). A katolikus vallás, amikor Krisztus sebeit dicsőíti, ezt azzal a céllal teszi, hogy az em berek viseljék el lázadás nél­kül maguk is azokat a sebe­ket, amelyeket a kizsátaná- nj ölöktől kapnak. Egyik fontos eleme minden vallásnak, hogy a szenvedő­ket nem a szenvedés okainak megszüntetésére buzdítja,, ha­nem csupán vigasztalni akar­ja. E mögött ez rejlik: semmit sem tehetünk, nyugodjunk bele sorsunkba, mert ha nem, akkor ez isten káromlása. E földön, az evangélium szerint, mi emberek csak fáradt uta­sok vagyunk: „Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik meg fáradtatok és megterheltette- fek, és én megnyugosztlak ti­teket ...” (Máté evangélium­ból). Világos ezen áhitatos szöveg rendeltetése. Akinek nincs, az ne keresse a földi kincseket, akinek van, annak isten adta. Aki szegény, aki megfáradt, akit kifosztanak, kizsákmá­nyolnak, az keresse csak a megnyugvást istenben. Erről írt Lenin „A II. Intemado- nálé csődje” című munkájá­ban: „... aki vigasztalja a rab­szolgát, ahelyett, hogy felke­lésre szólítana fel a rabszol­gaság ellen, az a rabsziolga- tartóknak segít.”. A szenvedés kultusza szánté minden vallás lényeges ele­me. A keresztény vallások különösein előtérbe állították a szenvedés programját. En­nek érdekében használják fel m. legendákat Krisztus vér áz­tatta keresztjéről, sebeiről, tö­viskoszorú jár cd, lándzsával át­vert szívéről. Mennyi történe­tet terjesztettek a fájdalmas Szűzanyáról, a megkövezett, oroszlánok elé dobott, olajba főzött, máglyára állított vér­tanúkról. A vértanúk feje fe­lett ott lebeg a glória fé­nye. Kövesd a krisztusi pél­dát, vállald a Golgotát és a keresztet, járd a vértanúság útját — hirdeti a katolikus vallás. A keresztény hit sze­rint a jó csak szenvedések árán győzi le a rosszat, csak a szenvedő szabadulhat meg bűneitől. Az emberiség a val­lás szerint eredetétől fogva bűnös, Ádám hívta ki maga ellen az Ür haragját, amikor evett a tiltott gyümölcsbőL Miatta kell szenvednie a Paradicsomból kiűzött ember­nek a siralom völgyében, és büntetésképpen arcának ve­rejtékével megkeresnie kenye­rét A vallás szerint a társadal­mi igazságtalanságok, a há­borúk nem a reakciós társa­dalmi rendszerben gyökerez­nek, hanem az emberi sors velejárói. Ne lázadj tehát em­ber, ne légy forradalmár. Ne igyekezz jobbá tenni életedet, hiszen isten kormányoz, az ő akarata érvényesül, ő jelölte ki utadat ő ismeri a világ titkát, ő mérte tó az időt, ö jelölte ki a csillagok járását. Ö old meg mindent Embertelen tanítás ez. De éppen emiatt lett az őskeresz- ténység a rabszolgák vallása. A rabszolga, megismerve a vallás elveit, jobban elviselte az ostorcsapásokat a kínokat, a szolgaságot. A feudalizmus­ban is bénítólag hatott a val­lás a sínylődő jobbágyokra. Hatására inkább vállalták az áldozatokat, a robotot, a dézs- mát de még a karóba húzást, a pallost is. Túlvilági boldog­sággal csapták be őket a mennyországnak eljövetelével ámították évszázadokon át a tudatlanokat A proletariátus­nak hasonlóan sok szenvedé­séért, az elrabolt értéktöbble­tért, a profit termeléséért mennyei boldogságot Ígértek. A katonáknak, a dúló hábo­rúkban haláluk után üdvös­séget ajánlgattak szenvedései­kért. A mohamedánok fana­tikusan vállalják a gyötrel­meket hogy elnyerjék Allah jutalmát. A buddhizmus azt tanítja, hogy a bölcsőtől a sírig szen­vednie kell az embernek. Ami kor gyerek születik, gyötrelem és kín között jön a világra. (Bár ez is elkerülhető, hiszen ismerjük a fájdalommentes szülést). Egész életen át szen­vednie kell — és ezt tudato­san keresse 'is. Szerintük az élet szenvedés. Ez a vallás szintén hirdeti, hogy hasztalan minden törekvés, amely a föl­di boldogság elérésére irányul. Az isten itt, a földön szenve­désekkel teszi próbára az 5 fiait. . (Szí) (Folytatjuk) A televízió műsora június 3-án,. szerdán: 8.05—8.25: Iskola-tv. Orosz nyelv. (Ált. isk. VI. oszt.) Év végi ismétlés. 9.05—9.25: Kör­nyezetismeret. (Alt. isk. I. o.) A nyári időjárás és az ember. 9.30: Tv-híradó (ism.). 9.40: Katonazene. Magyar film, (ism.) (Csak I0 éven felüliek­nek!) 11.00: Sherlock Holmes New Yorkban. Lengyel kis­ülni (ism.) 15.30—15.50: Isko­la-tv. Környezetismeret (ism.). 16.30—16.50: Orosz nyelv — (ism.). — 17.10: Fizika. (Ált. gimn. esti és levelező tagozat II. oszt.). Év végi ismétlés. — 17.35: Hírek. 17.40: Lányok, asszonyok. Helyszinl közvetí­tés a Pap-szigetről. 18.10: A Magyar Hirdető műsora. — 18.20: Tapasztalatok, tanulsá­gok. Az itatásos borjúneve­lésről. 18.30: A kisfilmek ked­velőinek. 1. Népek táncaiból. Filmösszcállítás. 2. Meredek sziklák lakói. Szovjet kisfilm a „távol-észak” madarainak életéről. 3. Film a filmről. — Magyar kisfilm. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Napi jegyzetünk. 19.50: Pá­rizs szíve. Nyugatnémet zenés film. 20.45: Ezer év. Tv-játék. (Csak 16 éven felülieknek fi — 22.05: Tv-híradó — 2 kiadás. hírek — Az Országos Tervhivatal küldöttsége Lázár György elnökhelyettes vezetésével meg érkezett Belgrádba. A magyar küldöttek megbeszéléseket folytatnak majd a Jugoszláv Szövetségi Gazdasági Terve­zőintézet funkcionáriusaival; — Szicíliában. ismét kitört az Etna tűzhányó; — Jég verte el Turcny és Bisse határában a termelő- szövetkezet rostlenét és őszi kalászosait. 30 kh. rostlenben 100 százalékos a vélt kár, az őszi kalászosokban kisebb mérvű kár keletkezett. — A Mexikóban dühöngő orkán eddig 14 halálesetet és jelentős anyagi károkat oko­zott; • Késelés féltékenységből Féltékenyéé gl drámáról érkezett Jelentés szerkesztőségünkbe. Jú­nius elsején a korareggel! órák­ban Zengövárkony községben Da­rabán Miklós zengövárkonyi la­kos féltékenységből megkéselte Mohácsi Gézát, falubelijét. Mohá­csi Gézát a mentők a pécsi I. sz. sebészeti klinikára szállították* Darabán Miklóst pedig a rendőr­ség őrizetbe vette. A féltékenysé- gi okokból elkövetett késelés ügyében megindították a nyomo­zást. — 6200 csomó zöldhagymát szedtek ki, tisztítottak meg es kötöttek össze társadalmi munkában a berkesdi általá­nos iskola felső tagozatának tanulói, tanáraik irányításá­val a helybeli termelőszövet­kezetben; — Korszerű cukrászda nyílt meg Máriakéménden. A sze­derkényi körzeti földműves­szövetkezet szép bútorokat és kitűnő felszerelést biztosított az új cukrászdába, — Hét hónapi végrehajtható szabadságvesztésre ítélte a bí­róság Wolf Lászlóné Pécg. Csillag utca 12. szám alatti lakost, aki a Csendes vendég­lőben órát lopott egy ittas fér­fitől; • Patakba zuhant a Moszkvics Csigi György mohácsi lakos Moszkvics személygépkocsijá­val Szekszárdon járt. A gép­kocsiját — megállás után — nem fékezte be tökéletesen és ennek következtében a lejtős úton a kocsi üresen megin­dult. Csigi György alig né­hány méterre állt a kocsitól, de már nem tudta megaka­dályozni, hogy a Moszkvics a nyolc méter mély patakme­derbe zuhanjon. A kocsit nagy nehézségek árán ki­emelték, közben egy alkalom­mal ismét megcsúszott és ve­szélyeztette a körülötte bá­mészkodó gyerekek testi ép­ségét. A kár mintegy 12 ezer forint és ezenkívül szabály­sértési eljárást indítanak Csigi György ellen, mert nem tett meg mindent annak ér­dekében, hogy a kocsi el na induljon. 4 i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom