Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-20 / 116. szám
HAJTS napló Lengyel zeneszerző Pécsett Ax elmúlt napokban kedves vendég tartózkodott városunkban Zbigniew Wiszniews- kinek hívják, a varsói rádió hangjátékosztályának vezetője. Neves lengyel zeneszerző. A Magyar Zeneművészek Szövetségének meghívására érkezett hazánkba és első útja — kérésére — a mecsekalji városba vezetett. Szakállas, mindig mosolygó arcával hol a római kőtárban találkozhattunk, hol a néprajzi osztály kiállításán, vagy a Zeneművészeti Szakiskola tantermében, ahol a növendékek zongora- játékát hallgatta. Sokoldalú, érdekes embernek, igazi művésznek ismertük meg. Elmondotta, hogy elsősorban a rádió és a televízió számára komponál. Kísérőzenét hang játékokhoz, önálló rádióoperákat Ebben a 1 műfajban legnagyobb sikert Neffru című rádióoperája aratta, mely Sorrentóban, egy nemzetközi versenyen az olasz rádió díját nyerte eL Készségesen felajánlotta, hogy magnetofonszalagon elküldi ezt a 34 perces művet Pécsre. Kérése csupán az volt, hogy a szalagon népzenét küldjenek neki vissza. Mert szabad idejében szenvedélyes néprajz kutató, érdeklik a régiségek. Ezért töltött oly sok időt a pécsi múzeumban, a kőtárban, a néprajzi kiállításon. Elcsodálkoztunk, hogy mennyi mindent tud Pécsről, ismerte hatezeréves múltjának számtalan eseményét és kifogyhatatlan volt a kérdésekben. A városról szőlő helytörténeti könyvek címét jegyezgette, hogy odahaza, Varsóban, a könyvtár útján beszereztesse SZÍNHÁZ I iJícgi A MAGVA* RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1854. május 20-1, szerdal a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok. — összeállítás. Dalok Icerlngörltmusban. 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — Zenés ösaseállitás. 1S.30: Zenéről aenére. — Közben smertetés az egészségügyi köny vekről. 18.00: Dél-dunántúli híradó. 18.15: Pécs hangversenytermeiből: Tillai Aurél kórusművel. 18.30: A szocialista együttélés gondjai. I. rész.-» a 18.45: bízó József csárdásokat énekel. 18.50: Beszámoló a nap sporteseményeiről. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. Közlemények A nyugdíjasok SZOT tűz el őutalványal már most beválthatók a TUZÉP-telepeken, függetlenül attól, hogy az utalványok érvényessége későbbi Időre szól. (x) ár Áramszünet lesz nagyfeszültségű hálózat karbantartása miatt májul hó 10. és 20-án reggel 7—17 óráig: Keszü, Gyód, Regenye, Kökény», Kökény puszta és Szentnél puszta községekben. Továbbá május 20., 21. és 22-én 7—17 óráig: Garé, Szava, Szőke, Szilvás, Bos- ta. Ssalánta, Eszterág puszta, Katalin puszta, Turony, Csamóta, Németi, Pogány és Szőkéd községekben. (x) A 12. ss. Autóközlekedési Vállalat azonnali belépéssel felvesz autószerelő, lakatos, autófényező és mázoló szakmunkásokat, valamint 2 év feletti gyakorlattól rendelkező gépkocsivezetőket Jelentkezés: Pécs, Rét u. 43. SZÍNHÁZ: Nemzett Színház: Nebáneavtrág (este 7 órakor). Rátkal-bérlet. Tájszínház: Balett (délután 4 és és este lói * órakor)- Szombathely. HOZ» Park: ördög és a tízparancsolat (4, tél 7 és 8 órakor, szélesvásznú). Petőd: Bakfis (fél i. Dél 7 és fél 8 órakor). Kossuth: Nyolc és fél (4. fél 7 és 9 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Lidice figyelmeztet, Halló Itt Tokió, Volt egyszer egy kismalac. Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan. Építők Kultúrotthona: Kopaszok bandája (S és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Hóvihar (8 órakor). Rákóczi (Mecsekálja): Egy házasság hétköznapjai (7 órakor). Kossuth (Mohács): A leglassúbb vonat (6 és 8 órakor). Táncsics (Siklós): Már nem olyan Időket élünk (fél 8 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): A rendőrségen történt (fél 9 órakor). őket Kicsit csalódott, mert abban reménykedett, hogy vasárnap láthat az utcán színes népviseletbe öltözött asszonyokat, férfiakat. Helyette az új városrész modem épületeit mutatták meg neki, majd a város panorámájában gyönyörködött a Mecsekről. Azt mondta, hogy olyan ez a lát-» vány, mely Itáliára emlékezteti őt. Többször járt ott, és más európai városokban is: világlátott ember. Ezzel a tág horizontú tekintettel nézte a mi városunkat, mely legjobban vonzotta az összes magyarországi városok közül Sokat hallott már a pécsi balettről. Sajnos, nem sikerült megnéznie előadásukat. De elmondta, hogy szívesen komponálna az együttes számára balett-zenét, ha megfelelő librettót kap. Városunk zenei életébe hétfőn délután a szakiskola tantermeiben kóstolhatott bele. Különösen Bartók műveire volt kíváncs., mert Bartókot igen nagyra becsüli. A Hegedűversenyt és a Csodálatos mandarint, emlegette és véleménye az, hogy Bartók egy nagy zenei korszak lezárója. Este részt vett a Liszt-kórus próbáján, melyen Honegger Dávid király című oratóriumát próbálták. Jól esett megsimemi Wisz- niewski rokonszenves egyéniségét Szívesen ismerkednénk meg alkotásaival, melyek az új bécsi iskola stílusában, Schönberg, Webern, Alban Berg nyomdokain készültek: akár a rádió műsorában operájával, akár a pécsi balettegyüttes egyik soronkövetke- ző zeneszerzői eként Wiszniewski Harkány és Siklós megtekintése után visz- szautazott Budapestre, onnan Debrecenbe látogat. Antal Györgynek, pécsi vendéglátójának tanácsára talán sikerül megtekintenie útközben a pécsi balett-együttes előadását vasárnap este — Szplnokon ... Kommunista szakemberképzés a főiskolán Nemrégiben tartottak a pécsi felsőoktatási intézmények egy közös pártaktíva-értekez- letet, amelyen a vitaindítót Dómján Károly főiskolai párttitkár mondta el. A kommunista szakemberképzés elvi és gyakorlati kérdéseiről, a főiskola néhány problémájáról számos érdekes gondolatot hallottunk, amelyek közül sok közérdeklődésre is számot tarthat. Milyen legyen a jövő szakembere f A kommunista szakemberek képzése nem egyszerűen valami tetszetős jelszó. Arra kell gondolnunk, hogy azok a szakemberek, akiket a jelen években képezünk ki, még 2000-ben is alkotó tagjai lesznek a társadalomnak — valószínűleg már a kommunista társadalomnak. Kádár elvtárs, a Budapesti Orvostudományi Egyetemen tartott beszédében erre hivatkozva Jelentette ki: „Nem valami rögeszme mondatja tehát velünk azt, hogy kommunista szakembereket kell nevelni, hanem az a szent meggyőződés, hogy ezt kívánja az ország, a nép érdeke.” Természetes, hogy mindez a jövő tanárainak képzésére is vonatkozák. Persze, nem lehet ma még részleteiben tudni, milyen feladatok elé kerülnek a mostani hallgatók mondjuk húsz év múlva. Az azonban biztos, hogy képeseknek és készeknek kell lenniük a társadalmi követelmények szellemében oktatni és nevelni, és fel kell tudniuk dolgozni a fejlődő tudomány eredményeit. Nem köny- nyű tehát a feladat. A felső- oktatási reform is négy pontban így fogalmazza meg a főiskolai tanárképzés célját: olyan tanárokat kell képezni, akik marxista világnézetűek, s jól ismerik szaktárgyaik viLakásgondok Madáréknál Megjöttek az utolsó vendégek is és velük a lakásínség. Különösen az odúlakóknál. Az ácsok ugyan szorgalmasan kcrpácsoltak az odvas fákon egész télen át, késztettek is szép számú lakást, de jöttek a kertészek és irgalmatlanul lefűrészelték a száraz galy- lyakat és velük az odúkat. Az állandó lakók, a verebek elfoglalták a legjobb helyeket, a cinkék kivonultak az erdőbe, « későnjövők- nek, a sarlós fecskéknek már alig jut hely. Az egyik ablak cirádái között kócpa- macs lóg, csalhatatlan jele a verébfészeknek. Fölötte a párkányon szárnyát leeresztve ugrál bő- szitö csatakiáltásokat hallatva, a verébpapa. Az ablak másik oldalán dúl a néma küzdelem az összkomfortos odúban. Hol egy szürke, hol egy fekete szárny vágódik Jet Végül is a Sarlós menekül, nyomában a verébmama. Visszatértekor szinte hallom, mint dicsekszik a papának: ez a jöttment álruhás nem is fecske,.ez az utálatos sivitozó, aki miatt nem lehet este pihenni, ez akar az én szomszédom lenni? Figyelted, hogy szédült ki, mikor beadtam neki egy balegyenest? Szegény madarak, nekik nincs lakáshivataluk, társadalmi szervük, mely a la- ■ káselosztást intézi, mégcsak pártatlan bíróságuk sincs, mint nekünk, boldog embereknek, S. G. Iá gnézeti nevelési lehetőségeit; akik korszerű módon képesek tárgyaikat oktatni, mert ismerik annak tudományosan igazolt tényeit, tételeit s rendelkeznek gyakorlati tapasztalatokkal is; akik pedagógiai ismereteiket tudatosan alkalmazzák, mindig megtalálják a körülményekhez illő legcélravezetőbb módszereket, sőt új módszerek keresésére, kialakítására is képesek; és akik „magasfokú pedagógus- hivatástudattal, széleskörű, jól megalapozott általános műveltséggel rendelkeznek”, figyelemmel kísérik a társadalom körülöttük zajló jelenségeit, tevékenyen részt vesznek a kulturális életben, a munka szeretetére oktatják tanítványaikat is és magatartásukkal, emberi-erkölcsi mi- voltukkal is példát mutatnak. Nehézségek a fejlődésben a Duna jobb partján, illetve eredetileg két partján fekvő és a történelmünknek a tengelyében szereplő Budával szemben teljesen tehetetlen volt történetírásunk a legutóbbi időkig. 1959-ben, Győrffy Györgynél olvassuk először helyesen a tétéit a „Tanulmányok a magyar állam eredetéről” című írásában: „Városunk neve kétségtelenül a régi magyar Buda személynévből keletkezett. Történetileg ez azt jelenti, hogy a X. században a mai Óbuda területén lakott egy Buda nevű tekintélye* személyiség-nemzetség vagy nagycsalád feje, akiről a települést elnevezték. Kurszán nemzetségnek — írja a továbbiakban — elkobzott területét Árpád fiai szállották meg. Nemcsak abból következtethetünk erre, hogy Árpádot már itt is temették el, hanem abból is, hogy Árpád fiának Üllőnek, Árpád unokáinak Tatnak és Taksonynak, továbbá az árpádokkal rokon Csanádnak a neve Pest megye sík területén fennmaradt helynevekben. Ez a körülmény kronológiailag is értékesíthető, amennyiben vitathatatlanná teszi, hogy az Árpád-ház igen korán, bizonyára még Árpád életében megsze- rpve a területet”. Győrffy, mint látjuk a fentiekben teljesén világosnn lát. A Duna bal partján: puszta Személynév — ősi foglalás, teivel a személynév Tas, Taksony, Osanád, tWő, teftát az ősi szállásfoglaló Tas, Taksony, Csanád, Üllő. Ugyanígy a jobb parton: puszta személynév — ősi foglalás. Mivel a személynév Buda, az ősi szállásfoglaló Buda. Az eddigiekben nem is volna hiba, a további következtetéseiben azonban ő is elakad. Ugyanis itt egy eddig áthidalhatatlan nehézség támad, éspedig az, hogy ő is, miként Anonymus óta minden történetírónk — tudja, hogy Budán Árpád az első foglaló t ez annál is inkább biztos, mert Árpád itt is temetkezett. Már pedig, mint a fentiekből láttuk, ha 6 volt az első foglaló, puszta személynevével kellett birtokba vennie ezt a földet. Ennek a szállásföldnek neve azonban nem Árpád, hanem Buda. Ha az ellentmondások feloldására törekszünk, s gondolatainkat a továbbiakban is logikusan fűzzük, ezek utón csak két eset lehetséges. Az egyik szerint Árpád azonos Budával. Ez esetben fel kell téteteznűnk, hogy az „Árpád" nem puszta személynév s éppen ezért honfoglaló vezérünk * nem is vehette e névvel birtokba a tájat. Mint ahogy sehal az országban nem is vett birtokba e névvel szállásföldet. Az „Árpád” ezek szerint valamilyen más, képzett neve honfoglalónknak. Ezzel szemben azt te fél keál tételeznünk, hogy Árpád puszta személynév* .Buda”, • ezért ffJefHc történelműnk hajnala óta e névvel e tájai A tétel világos: ha egy igazság igaz odafelé, annak igaznak kell lennie visszafelé is. Ha igaz az, hogy a t&rk népek névadó gyakorlata szerint az első foglaló puszta személynevét kapja a szállásföld, úgy igaznak kell lennie annak is, hogy az első foglalása szállásföld nevéből még századok múlva is visszakövetkeztethetünk a szállásfoglaló puszta személynevére. Vagy talán fogadjuk el a másik lehetőséget' — mélyet úgy látszik történészeink, ha nem is expressds verbis, de hallgatólagosan elfogadtak —, hogy Árpád ugyan a régiségben birtokba vehette „Árpád” pusztai személynévvel e tájat, de • e foglaló és ősi hagyományok szerint birtokló név az első századok küzdelmeiben valahogy elenyészett s aztán jött egy bizonyos Buda nevű tekintélyes személyiség, nemzetség vagy nagycsaládfő <— aki a mai Óbuda területén lakott a X. században — s azután róla nevezték A a települést Ez Miylt jatentane, hogy amíg a Duna Jobb partján az történi eddig a bal porton Taksony, Tas, Üllő, Csanád és szerte az országban Jutás, Koppány. Falsz, Veszprém, Bogyiszűó, Gyécse, Gyula, Soll Tétény, Aba, Pata, Tévéi, Doboka, Csák, seb, stb, kik mindegyike lényegesen Idmtat Árpád, a fenti törvények értelmeiben az egyszer puszta személynevével birtokba vett földet a mai napig is nevével védi. Egyedül és kizárólag Árpád nem vette személynevével birtokba szállásföldjeit vagy ha birtokba vette, hagyta és elnézte, mint például Budán, hogy talán még saját életiében, de mindenesetre igen korán, még a X. században — szokás és hagyomány ellenesen — egy másik nagycsaládfő telepedjék meg szállásföldjén s azt a maga nevére keresztelje?! Tovább menve, az az Árpád család, mely őse halála után még mintegy 400 évig a teljes hatalom birtokában élt, s mély ezen idő alatt történelmünk adatai szerint szakadatlanul birtokolta is e földet s mely épp azért, mert őse ide te temetkezett, megbecsülése, sőt zarándokűásai központjába helyezte azt, az ős sírja fölé építette Fehéregyházát, hogy a pogányság letörése után is, keresztény miliőben te biztosíthassa a nagy ős tiszteletét, ess az Árpád- család mindezt az elkereeste- lést tűrte és bevette?! Nem abszurdum ez? De igen! Nem marad rak aműt «* első tehetőség: Árpádom Buda. Ha a tanárképzés jelenlegi helyzetét, eredményeit a korábbi évekhez hasonlítjuk, az eredmények jónak látszanak. Nem is az a baj, hogy fejlődés nincs, hanem az, hogy az igényekhez, szükségletekhez képest nem eléggé gyors. A fejlődés meggyorsításának pedig van néhány objektív akadálya, vagy ha nem is akadálya, mindenesetre nehe- zítője. A kommunista világnézet kialakítása elsősorban az értelmi nevelés feladatai közé tartozik, ezért van igen nagy jelentősége az oktatott anyagon és az, oktatási folyamaton keresztül történő nevelőmunkának. A reform részletes kimunkálását nagyjából elvégezték, mintegy 70 tárgyból készültek el a programok, többé-kevésbé kielégítően, s széles vitafórumokon igyekeztek minél alaposabbá tenni a munkát. De azzal, hogy a reform során korszerűsítették a tananyagot, még nem lehet megelégedni. A világnézeti nevelést átfogóbbá, s ugyanakkor mélyebbé kell tenni. Itt felmerül egy sereg módszertani kérdés — azaz módszertani kérdésekkel összefüggő nehézség. A hallgatók túlterheltsége az egyik, amelyet még mindig nem sikerűit kiküszöbölni. Feltétlenül sokat jelent a két-szakos képzésre való áttérés, bár a helyzet úgy sem lesz könnyű. Komoly nehézséget jelent a tárgyi, személyi feltételek gyakori hiánya. Hiába emelkedett az oktatószemélyzet abszolút száma, ha a feladatok növekedése miatt az egy főre eső teher nem csökkent. Igen fontos kérdés a tudományos munka, a tudományos fokozatok megszegésének a kérdése is. E téren a pécsi főiskola rosszabb helyzetben van más főiskoláknál, amelyet részben szintén a sok teher magyaráz. A helyzet azonban javulóban van, s ha még egy ideig szükség is van az oktatók legnagyobb erőfeszítésedre, ez végleges fékje nem lehet a fejlődésnek. A főiskola új kollégiuma, az új szárnyépület, az épülő üvegház, a sok új felszerelés mind azt bizonyítják, hogy ha a roppant gyorsasággal növekvő igényeket nem is tudja elérni a tárgyi feltételek javulása azért nagyon sokat enyhült a helyzet a régebbi időkhöz viszonyítva. Sunk mai déktalanul meg kell valósító^ niuk a szakmai és ideológiai egységet. E cél eléréséhez felhasználják a főiskolán a legkülönbözőbb eszközöket: a marxizmus—leninizmus esti egyetemet, a szakmai-ideológiai vitákat, az aktuális politikai kérdésekről rendezett vitákat, stb. Az oktatók egésze általában alkalmas a kommunista szakemberképzés nehéz feladatának ellátására, szakmai és ideológiai fejlődésük jó irányban halad. De a tapasztalatok azt mutatják,- hogy a világnézeti képzettség és a politikai tájékozottság nem tükröződik még eléggé a hallgatókkal való mindennapos foglalkozásban, a helytelen nézetek eloszlatásában. Ennek megjavítására megvannak már az elképzelések, ánódszerek, mint például a hallgatók fejlődésének igényes, reális lemérése a tanszéki viták során, a KISZ- szervezet sokkal alaposabb, meggondoltabb támogatása, több törődés a hallgatók tantermeken kívüli életével stb. Helytelen, s éppen ezért megszüntetendő az oktatók körében a hallgatók olyanféle kezelése, hogy egyes rossz irányú ideológiai, erkölcsi megnyilvánulásaikat mint „gyerekes csínytevést”, „komolvta- lanságot” stb.-t kezelik. Más oktatók pedig csupán a hallgatók tanulmányi eredményei iránt érdeklődnek, s a róluk alkotott képet ennek alapján alakítják ki. Sokan o,nem poHtlxtílnaktf és ideológiai egy*ég A kommunista szakemberképzésnek nagyon lényeges feltétele a megfelelő tárgyi és személyi ellátottság, még lényegesebbek az új, korszerű tantervek, amelyekből kimaradtak az elavult vagy nélkülözhető részek, — de mindezek mégis csak egyik feltételt jelentik. A másik feltétel az oktatók értelmi, érzelmi és akarati hozzállása a célok megvalósításához. A kommunista szakemberképzés sikeres megvalósítása az oktatóktól magasszínvonalú ideológiai meggyőződést és tudományos képzettségük állandó továbbfejlesztését követeli. Vagyis: a tanároknak as ofc- tató-oevriőna inkában A KISZ Bizottság nemrég végzett egy felmérést a főiskolai hallgatók között, amelynek eredménye nyilvánvalóan nem adhat teljesen hű képet, mégis érdekes. Legkisebb csoportja a hallgatóknak, akik cinikusak, teljesen bizalmatlanok, vagy akár bizonyos fokig szembenállók. Jellemző viszont egy válasz: „Sok «Jván politikai probléma van, *ami tisztázatlan, de itt sohasem lesz bátorságom megkérdezni” — ez a főiskolán folyó marxizmus—leninizmus oktatásra vonatkozik. Lehet, hogy ennek a véleménynek az a fő oka, hogy az illető hallgató elsősorban a saját kételyeitől, a benne megoldatlanul kavargó gondolatoktól fél, de tagadhatatlan, hogy megfelelő szellem, közhangulat föltétlenül eloszlatná ezt a félelmet. Látható, hogy nem fordítanak még mindig elég figyelmet a jellemzőbb és gyakoribb helytelen nézetek tisztázására, mert a nacionalizmus például még elég sok főiskolásnál kísért Nem a többség, de semmiesetre sem elhanyagolható kisebbség azoknak a hallgatóknak a tábora, akik nyugodtan kijelentik, „politikával nem foglalkozom”, s úgy érzik, ez kielégítő válasz lehet. Nem szükséges magyarázni, milyen tanárai lesznek a Jövőnek azok, akik politikával „nem foglalkoznak”. Ugyanígy hiba van a hivatásérzet körül is, az életcélját sok hallgató egyáltalán nem tudja meghatározni, sőt olyan is akad, aki szerint ez magánügy, s ehhez senkinek semmi köze. Tennivaló tehát — mint a néhány példából Is kiderül — bőven akad. A főiskolán azonban és a pécsi egyetemeken Is — dolgoznak az elvek gyakorlati átültetésén, a mind jobb módszerek megkeresésén, a fejlődés ütemének meggyorsításán. DUNÁNTÚLI napló A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János út 11. Telefon: 15-32, 15-33; t .■ 17 óra után: 50-11. Belpolitikái rovat: 31-33. Kiadja: • Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi út BL Telefon: ♦ 15-32, 15-33, 50-00, PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. sz. Felelős vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Befizethető a helyi posta hivataloké náJ és kézbesítőknél. Ill 1 hónapra ÖL— £8* Bármin: SVA, i
