Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-26 / 97. szám

NAPLÓ 1964. ÁPRILIS 2a 12 Magyar győzelem fi Colombes-i Stadionban Magyarország—Franciaország 3:1 (2:0). A 3. percben már gólt ígérő akció bontakozik ki. Tichy, Albert és Göröcs lábán ván­dorol a labda, a jobbszélső azonban bátortalan, lövése el­suhan a kapu előtt és á lab­dát Casolari még idejében partra tudja rúgni. A 15. perc­ben, mintaszerű akció után szerzi meg a magyar csapat első gólját. Síposhoz kerül a labda a félpálya környékén, a balfedezet ragyogóan kiug­ratja a jobbösszekötőben ta­nyázó Tichyt, aki pár lépés után a balösszekötő posztján kiugró Albert elé ad, a közép­csatár tesz egypár lépést, s 12 méterről ballal a jobb felső sarokba küldi a labdát. (1:0). A franciák még alig ocsúd­nak fel és máris újból a háló­jukban táncol a labda. A második félidő elején a magyar csapat támad, majd nagy nyomás alá kerül a ma­gyar kapu. Az 54. percben óriási szerencsével menekül meg a magyar kapu a góltól. Szentmihályi védi az utolsó pillanatban Combin balsarok­ba tartó fejesét és a védők csak alig-aldg tudnak felsza­badítani. Rögtön utána még egy veszélyes helyzet adódik. Cossou elől Sárosd vágja ki a legeslegutolsó pillanatban a labdát. Óriási lendülettel tá­mad a francia csapat, a ma­gyar csatárok nem tudják tar­tani a labdát és így állandóan megújulnak a francia roha­mok. A 60. percben Albert kap labdát lesen Nagytól és lövése utón hiába jut túl a labda a francia kapu gólvo­nalán. Jönni jól látta a hely­zetet. Valamit esik ezután a játék irama és a 69. percben végleg megpecsételődik a mérkőzés sorsa. Jobboldali partdobás után Rákosihoz ke­rül a labda, a jobbösszekötő az alapvonalról jól látja a helyzetet, élesen visszaad és Tichy nagyerejű jobblábas lö­vése a jobb Sarokban köt ki. (3:0). A francia válogatott nem adja fel, továbbra is támad. A 73. percben két szögletet rúgnak egymásután a francia csatárok, a másodikat kitű­nően íveli be Muller és a védők közé befurakodó Cossou fejéről a labda a magyar ka­puba jut. (3:1). A magyar játékosok reklamálnak, hogy Szentmihályit szabálytalanul akasztották, az olasz játékve­zető azonban hajthatatlan. A 84. percben Fenyvesi szépen fut el, éles beadását Albert átlépi, csatártársai azonban lemaradnak a góllövési alka­lomról. A 89. percben Sipos élesen ad haza és Szentmihá­lyi ázz utolsó pillanatban tudjí a labdát léc fölé tolni. Orfű a vízi sport paradicsoma lesz Amint az idő engedi, mind erő­teljesebben indul meg az orfüi munka, hogy a vadregényes tá­jon mielőbb szórakozást, pihe­nést adjon a 110 holdnyi mester­séges tó, sok ezer dolgozónak. Érthetőleg a sportot kedvelők nagy tábora is sűrűn teszi fel a kérdést: milyen sportolási le­hetőséget rejt magában Orfü? Mi is erre vonatkozóan kértünk tá­jékoztatást Szalay Lászlótól, a megyei tanács főmérnökétől. KAJAK-KENU — A létesítmény létrehozásának jelenlegi fázisában sportvonatko­zásban úgy vélem a leghelyesebb, ha egyelőre csak lehetőségekről beszélünk — kezdte a fiatal fő­mérnök. — El kell azonban mon­danom, hogy ennek ellenére már konkrét lépések is történtek e tekintetben. A megye kezdemé­nyezésére az országos kajak kenu szövetség elküldte képviselőit, Gazdag, változatos sportprogram május elsején Május elseje megünneplésére készülnek a pécsi sportolók. A Városi Testnevelési és Sportszö­vetségen gazdag programot állí­tottak össze. A versenyek már 30-án, csütörtökön délután meg­kezdődnek. A Tanárképző Főis­kolán ekkor rendezik meg a Pécs —Szeged egyetemek közötti atlé­tikai viadalt. Pécsújhegyen a bá­nyász kisstadionban a Győri Va­sas ETO-val mérkőznek meg a Pécsi Bányász férfi és női játé­kosai. Május elsején délelőtt a spor­tolók is részt vesznek a pécsi dolgozók ünnepi felvonulásán, dél­után kinyitnak a sportpályák Mi újság a sportvilágban? TYITOV IS KÉSZÜL. ÁZ OLIMPIÁRA Jurij Tyitov, szovjet tornász- világbajnok 1962 októberében egy edzésen leesett a szerről és sú­lyos gerincsérülést szenvedett. Hónapokon át kórházi ápolásra szorult és az örvösök nem titkol­ták előtte, hogy végleg le kell mondania a sportolásról. Tyitovot azonban nem akár­milyen fából faragták. Nem tö­rődött bele sorsába, és a kór­házból hazatérve, otthonában „titkos edzést” tartott. Az edzés­adagokat, a terhelést fokozato­san növelte, és lám az erős aka­rat végül is győzedelmeskedett. A szovjet világbajnok tavaly ismét megjelent a tornatermi ed­zéseken és ma már biztos tagja a szovjet olimpiai tomászváloga- tottnak. Sőt az olimpiai érem egyik várományosának tartják. Tyitov honfitársain kívül a ju­goszláv Cerart, a bolgár Proda- novot, az olasz Menichellit, a finn Kestolát és Ran takarít, va­lamint a csehszlovák Krbecet tartja legnagyobb ellenfelének. GUTMANN BÉLA A PROFIZMUS MELLETT Mint ismeretes, az osztrák lab­darúgó-válogatott edzője Gutmann Béla lett. Az egész világon ismert magyar szakember ténykedésétől sokat várnak az osztrákok. Gut­mann — még a hollandok elleni 1:1 előtt — kijelentette, hogy az osztrák válogatottnak — a játé­kosok taktikai és technikai to­vábbképzésével — rövid időn be­lül javulhat a teljesítménye, de ezzel még nem oldódnak meg az osztrák labdarúgó-sport jelen­legi problémái. — Az osztrák labdarúgásban — mint mondotta — gyökeres vál­tozásokra van szükség. Be kell vezetni Ausztriában a profizmust, mert az „álprofizmus”- a lehető legrosszabb megoldás mind a klubok, mind a játékosok, múld pedig a nézőközönség részére. Az osztrák labdarúgás jelenleg hullámvölgyben van, melyből csak úgy tud f kijutni, ha a csapatok edzését hivatásos (tehát fizetett) edzőkre bízzák, akiknek semmi egyéb dolguk nem lesz, mint a játékosokkal foglalkozni — még­pedig naponta kétszer. A dél­előtti és délutáni edzésen azon­ban csak azok a labdarúgók ve­hetnek részt, akiknek ez kenye­rük, hivatásuk. A proficsapatok — ép£en azért mert játékosai korszerű edzés­módszerekkel készülhetnek a mér­kőzésekre — lényegesen jobb tel­jesítményt érhetnek el az eddigi­nél, aminek az lesz a természetes következménye, hogy a mérkőzé­seket a jövőben sokkal több né­ző fogja látogatni. A klubok pe­dig nagyobb bevételeikből jobban gazdálkodhatnak, ami ugyancsak hozzájárul a játék színvonalának emeléséhez. Példának a Penarolt hozza fel. melynél 1963-ig edzősködött (még­pedig sikerrel). A Penarol játé­kosai — véleménye szerint — ki­vétel nélkül kitűnő labdarúgók, akiknek biztosították a korszerű edzésfeltételeket. így nem csoda, liogy a délamerikai csapat bár­melyik európai klubcsapat ellen sikerrel venné fel bármikor a küzdelmet, A NAGY KÜR Ez lesz a címe Marika Kilius és Hans Jürgen Bäumler első filmjének, melynek forgatását ez év júniusában kezdik meg. A szélesvásznú, színes film háttere a bécsi Schönbrunn lesz. Az osztrák császári kastély elé ez al­kalomból rögtönzött műjégpályát építenek. A filmmel kapcsolatban Mün­chenben tartott sajtóértekezleten a rendezők elmondották, hogy Marika Kilius egy északi herceg­nőt személyesít meg, aki szenve­délyesen szeret korcsolyázni és titokban fellép egy jégrevüben. Itt megismerkedik egy fiatal mű- korcsolyázóval (Hans Jürgen Bä- umler)... Vajon Marika és Hans egymáséi lesznek-e, azt maguk a szövegkönyvlrók sem tudják még. A PÉNZ NEM MINDEN Ezt állítja Gustáv Scholz, aki < az olasz Giulio Rinaldi elleni pro- \ fi Európa-bajnoki mérkőzésen < kellemetlen sérülést szenvedett, j Rinaldi szabálytalanul ütötte meg J Scholzot, s ezért leléptették. < Scholz viszont vese- és idegzúzó- < dással kórházba került. Amikor < Scholzot a kórházból elbocsátot­ták, kijelentette: „Az egészségem < többet ér mint bármilyen sport­siker, vagy akár anyagi haszon. < 16 éve szerepelek a szorítóban < komolyabb sérülés nélkül. Az alatt j a rövid idő alatt, ami még aktív < versenyzői pályafutásomból hátra ‘ van, nem akarom kockára tenni j egészségemet, testi épségemet. < Még nem határoztam véglegesen < a jövőt illetően, de tetteimet job- ; ban meg fogom fontolni, mint < eddig.” kapui, egymást érik a sportese­mények. A labdarúgóknál bajno­ki mérkőzéseket játszanak. A BTC-pályán az EVTK vendégsze­repei. A kosárlabdázóknál az ér­deklődés előterében a PVSK— Szolnok NB I. női és a PVSK— Csepel Autó NB I. férfi mérkő­zés áll. A tekézők rangadót vív­nak, két pécsi csapat, a Szikra és az Építők mérkőzik meg az NB n. pontjaiért. Május elsején délután az Egyetemi Tornacsar­nokban a magyar tomászváloga- tott részvételével a PVSK I. oszt tályú és női mesterfokú versenyt rendez. A Balokány-ligetben a te­niszezők idénynyitó versenyt vívnak, Pécsújhegyen délután te­rületi ökölvívó CSB-mérkőzés lesz a Bányász és a Bajai Építők együttese között. Május 2-án az NB m. és a megyei labdarúgó-bajnokság mér­kőzései mellett kosárlabdázók, ké­zilabdázók, tekézők, sportlövők, modellezők, vívók, természetjárók versenyeznek. Az Egyetemi Tor­nacsarnokban szombaton délelőtt fejeződik be a PVSK I. osztályú és női mesterfokú tomaversenye, de nemcsak Pécsett, vidéken, Komlón, Mohácson, Szigetváron, Siklóson is érdekes sportműsor­ral köszöntik a sportolók május elsejét. Nyitott szemmel Tanácskozásra hívta össze « Pécs Városi Testnevelési és Sportszövetség elnöksége a pé­csi sportkörök vezetőit. A na­pirenden a sport időszerű kér­déseinek megvitatása mellett a pécsi sportlétesítmények helyzetének és a sport gazda­sági kérdéseinek megbeszélése szerepelt. A pécsi sportkörök vezetőit azonban úgy látszik nem nagyon érdeklik ezek a fontos problémák. A város harmincegy sportkörének veze­tői közül mindössze heten tar­tották fontosnak részt venni a városi sporttanácskozáson. A sportvezetők távolmaradása miatt a sportértekezletet nem tudták megtartani. Nem mu­tattak érdeklődést a Pécsi Városi Testnevelési és Sport- szövetség Tanácsának tagfai sem a meghirdetett Városi Testnevelési és Sportszövetség tanácsülése iránt. A tanácstagok jelentős része távolmaradt. Ezt az ülést sem tudták megtartani. A pécsi sportvezetők elégtelen­re vizsgáztak. Vajon kitől vár­hatunk érdeklődést a város testnevelési és sportmu§ikája iránt, ha nem a legilletéke­sebbektől, a sportkörök veze­tőitől, s a Testnevelési és Sportszövetség tanácstagjaitól. hogy helyszínen tanulmányozzák, tanáccsal segítsék e sportág itteni meghonosításának mikéntjét. A szövetségi szakemberek tanulmá­nyozva a terveket és a lehetősé­geket, általában pozitívan nyilat­koztak. Kiderült, hogy a nemzet­közi szintű kajak- és kenuverse­nyekre — mindkét oldalon meg­felelő fordulási lehetőségeken fe­lül —, két kilométer hosszú egye­nes pályát írnak elő a nemzet­közi szabályok. A jövendő orfüi tó méretei hosszában is, széltében is, ehhez megfelelő lehetőséget nyújtanának. A tó északi részén a 10 méteres gát mellett, a mély­ség is elegendő lenne. De mivel az ettől lefelé történő fokozatos sekélyesedés a déli részen már nem érné el az előírt 2 méteres mélységet — a jelenlegi tervek­kel —, a tó nemzetközi szintű versenyekre nem lett volna alkal­mas. Továbbiakban azután kide­rült, hogy az előírt déli mélység kialakítása a durva számítások szerint 130 000 köbméter föld ki­termelését jelentené és hozzávető­legesen 3 millió forinttal növel­né a költségeket. Kezdetben úgy látszott, hogy erre egyelőre fe­dezet nem lesz. Pusztán társadal­mi munkával nem oldható meg. Ezután szervezőink a sport főha­tóságához fordultak, hogy anya­gilag támogassa e sporttervezetet, így páratlan, Magyarországon egyedülálló otthont találna ez a számos olimpiai és világbajnokot magáénak mondható igen nép­szerű sportágunk. Szóbakerült az Is, hogy az elmúlt évi jajcei vi­lágbajnokságot is hazánkban ren­dezték volna meg, ha nemzetközi szintű pálya állt volna rendel­kezésünkre. A tatai tó ugyanis köralakú, egy szintben a 2 kilo­méteres hosszúságot nem biztosít­ja. A Balaton hullámzása, a Duna ágai pedig egyéb ok miatt nem fogadhatók el világversenyekre. Ha a kajak kenu szövetség elő­írásainak megfelelő tó létesülne tehát, bármilyen nemzetközi ver­seny színhelyéül szolgálhatna Or­fü. HORGÁSZÁS ÉS ÚSZÁS — És egyéb vonatkozásban mi a helyzet — tettük fel a további kérdést. — A már meglévő kis tó jelen­leg is otthont ad a Bm. Tanács és a P. Ércbányász horgász szak­osztályainak. A turisztikáról nem is kell beszélnem. A majd üze­melő nagy tó nyugati felén egy beszögellés alakul ki, strandolási illetőleg úszó és vízipólózási lehe­tőségekkel. Természetesen ehhez megfelelő keret kiképzések szük­ségesek. Ezekről azonban szerin­tem ráérünlymajd beszélni akkor, ha előbbre leszünk a nagy cél, a tó megvalósításában — fejezte be ismertetését Szalay főmérnök. Ezután Bognár Jánoshoz és Rözge Ferenchez, a megyei TS illetékes fő­előadójához fordultunk, hogy le­hetséges-e a Magyar Testnevelési és Sporttanács részéről anyagi támogatás e nagyszerű kajak és kenu versenyterep megteremtésé­re. Nem hallgattuk el annak pers­pektíváját sem, hogy egy nem­zetközi szintű pálya verseny- és edzési lehetőséget kínálva szinte vonzaná a külföldi versenyzőket. Ez pedig valutáris szempontból sem volna közömbös. Tőlük olyan tájékoztatást kap­tunk, hogy a legfelsőbb sportszerv pillanatnyilag konkrét támogatást adni nem tud. Nem hiszik, hogy ez végleges elutasítás lenne an­nál is inkább, mert az idő sür­get és sokkal többe kerülne egy vízzel már elöntött terület mé­lyítése, mint most az előtte való alap kiképzés. Sőt olyan hírek vannak más vonatkozásban, hogy­ha nem is hamarosan, de belát­ható időn belül Orfü a sport, a nemzetközi sport szolgálatába áll­hat.. Mai sportműsor Labdarúgás. NB II. mérkőzési PVSK—Kaposvári V Honvéd, PVSK- pálya 16, Pécsi Bányász—Győri Dózsa, Pécsújhegy 15.30, Székes- fehérvári MÄV Előre—Pécsi BTC# Székesfehérvár 16. NB III. mér­kőzések: Mohács—Nagymányok* Mohács 16, Szekszárdi Dózsa— PEAC. Szekszárd 16, Kaposvári Kinizsi—Pécsszabolcsi Bányász, Kaposvár 16. Megyei mérkőzések: Pécsi Szikra—Hidas, Kokszmű- pálya 9.30, Előre—Porcelángyár, Postás-pálya 10. Ércbányász SC— Lánycsók, Helyiipar-pálya 10.45* Magyarszék—Helyiipar, Magyar­szék 16, Kinizsi—Pécsi Vasas, He­lyiipar-pálya 9, Szigetvár—Postás, Szigetvár 10.30, Boly—Siklós, Bóly 16, Beremend—Vasas L Bányász, Beremend 15. Kasárlabda. NB II. iptérkőzések: Pécsi Postás—Kőbányai Sör, férfi, PVSK-tornacsarnok 9. PEAC— MTK, férfi, PVSK-tornacsarnok 10.15, Szigetvári Vörös Meteor- Kinizsi Keksz, női, Szigetvár 10. Kézilabda. NB II. mérkőzések: Pécsi Dózsa—Várpalota, férfi, PVSK-pálya 10, Vörös Meteor- Veszprémi Haladás, női, Egyete­mi tornacsarnok 11, Pécsi Építők —Bp. Egyenáram, női, Építők-pá- lya 11.30. Asztalitenisz. NB I. mérkőzési Pécsi Ércbányász SC—Bp. Vörös Meteor, Üj-Mecsekalja, 39-es dan­dár úti iskola 9.30. NB 11. mér­kőzés: BTC—SZÖVOSZ, női, Bőr­gyár kultúrterme 9.30. Asztali labdarúgás. NB I. mér­kőzés: PVSK—Váci Forte, Porce­lángyár kultúrterme 9. Esőben, napsütésben Három és fél óra a pályán Első osztályú szint ezerötszázon, ötezren, tízezren és háromezer méteres akadályfutásban Jakabos Péternek határozott ter­vei vannak. A következő eszten­dőben szeretne a magyar atléti­kai válogatott tagja lenni, majd két év múlva az atlétikai Európa Bajnokság erős mezőnyében kö­rözni a Népstadion vörös salak­ján. Van még egy harmadik ter­ve is. Szeretné az ősszel megkez­deni a tanulmányait a Testneve­lési Főiskolán Megmondom őszintén, becsülöm ezt a hosszúra nőtt fiút ezekért a határozott elképzeléseiért. Be­csülöm azért, mert Péter is egész­séges, életvidám, huszonegy esz­tendős fiatalember, mint egész se­reg hozzá hasonló ebben a vá­rosban. De amíg a többiek zöme legfeljebb csak előhozakodik ilyen komoly tervekkel, áddig Péter — bár ő szerényen tiltakozik, de én tudom — nagy áldozatokat is hoz azért, hogy megalapozza, amit mond. Kérdezem, hogy huszonegy éves létére mennyit szórakozik? — Mert hát ugye, ebben a korban... Péter mosolyog és sorolja a na­pi programot: — Félhétkor ébresztő és sietek a Húsiparihoz, ahol laboráns va­gyok. Félnégyig dolgozom és négykor már a pályán vagyok. • Minden nap. Akár esik, akár süt a nap. Általában naponta három és fél órát edzek. De milyen három és fél órát! Tessék csak figyelni! — Ebből cl futómozgás negyed óra hiányával két teljes óra. csak annyi pihenőt tartok, hogy kissé kifújjam magam. Ezalatt mintegy IS—24 kilométer marad mögöttem. Az erőfejlesztésre háromnegyed- egy órát fordítok úgy, hogy ez tiszta foglalkozási Idő a súlyzók­kal, bordásfallal és más torna­szerekkel. Bevallom, tavaly még a hatvanas súlyzóval sem boldo­gultam, de idén a sok futás után is „simán” megy a hetvennyolc kiló! Kilenckor már ágyban va­gyok és fél óra múlva alszom, mint a tej. Itt valóban szigorú vagyok magamhoz. A napi ki­lenc óra alvásból nem engedek! Na, de miből áll a szórakozás, kedves Péter? — Ne nevessen fci. Nekem a sport az első szórakozás. Este, ha van kis idő, az irodalom és a képzőművészet a barátaim. Séták a városban? Nem, én valóban ke­veset látom a Kossuth utcát. De ezért cseppet sem vagyok elége­detlen. És azt sem mondhatnám róla, hogy a Tüzér utcai Dózsa-pálya atléta-fakirja. — Kislány? — Igen. — Ehhez idő is kell. — ö is atléta. Az idővel köny- nyen kiegyezünk. Szerencse, ha a sportban, a szó­rakozásban egyaránt megérti egy­mást két fiatal. Már nem is lepődöm meg, amint az ezévi tervelőirányzatát ismer­teti. , — A nagy tervek i965-ben kez­dődnek. Ehhez az kell, hogy már az idén első osztályú szintet ér­jek el ezerötszázon, ötezren, tíz­ezren és háromezeréi akadályonI Az akarattal nem lesz baj, de sajnos kissé balszerencsés ver­senyző vagyok. Péter azért érzi, hogy a balsze­rencsét is le lehet győzni cél­tudatos, szorgalmas munkával. Villányi Nándorral, edzőjével nemcsak a napi munkát beszéli meg, hanem jóformán minden problémáját. Mintha az apja len­ne. Kérdem, hogy a napi mun­kánál jelen van-e az edző? — Ritkán. Hiszen kint a terepen végzem azt. De miért is kellene? önámítás lenne, ha csak azért dolgoznék, mert lát az edző. Ne­kem kell lefaragnom a hosszú táv perceit és másodperceit, nem az edzőmnek! Hogy eredményesebb legyen a felkészülés fáradságos munkája, az edző mellett szeretné kapcso­latát szorosra fűzni a sportor­vossal is. — Szalal doktortól a táplálko­zással és az általános erőfejlesz­téssel kapcsolatban kaphatok jó tanácsokat. Elárulom még azt is, hogy Pé­ter az atlétikával „megmérgezte'’ a család fiatalabb tagjait. Az el­ső mezei versenyen Miki" a ser­dülők között az első, Laci pedig az ifik igen népes mezőnyében a második lett. Az idősebb test­vér nyomában a kisebbek is sza­porán szedik a lábaikat a hét­közi edzésen. Így lett „ragadós” a jó példa! Ezeket nem azért mondtam el Pétéről, hogy huszonegy éves ko­rában, sportpályafutása kezdetén elkapassam. ö maga \ is tudja, hogy messze van még attól, hogy neve legyen a vörös salakon. Vagy ki tudja? Villányi Nándor edző legalábbis azt állítja, hogy Jakabos Péter az a fiú, aki minden áldozatra képes azért, hogy válogatott le­gyen. I Tóth Zoltán Pécsi Dózsa—Pécsi Dózsa vegyes 6:2 (4:0) A Dózsában egyre növekszik a sérültek száma. Hétfőn Török fe­küdt be Budapesten a sportkór­házba, kedden Rádi ment le Har­kányba gyógykezelésre. Györkő, Halasi és Vajda után csütörtökön megsérült Palkovics is. Kocsis Ernő ugyancsak sérült, Bendest pedig hétfőn operálják porclevá­lással. így azután a szombati két- kapus edzésre csak két tizes csa­pat tudott kiállni. Az első csapat: Vlaszák — Hernádi, Udvarácz, Szűcs — Vincze, Csupák — Kol­ler, Dunai I„ Freppán, Danka összeállításban játszott, s az első félidőben sok szép támadást ve­zettek a vegyes csapat kapuja ellen, melyet Zengői védett. Az első félidő góljait: Danka, Frep­pán (2) és Hernádi szerezte, míg a második félidőben Dunai I. és Danka volt a góllövő. A vegyes csapat góljait KonrádésVári sze­rezte. Orczifalvi edző reméli, hogy a sérültek közül még a Csepel elleni mérkőzés előtt rendbejön Kocsis, Palkovics, Halasi és Rádi. A Dózsa 29-én Szekszárdon sze­repel, május 2-án pedig Szászvá­ron; játszik pályaavató mérkőzés». I r Erre meg mién lenne szük­ség? — Ha maga vasárnap ott van velem Pécsújhegyen, akkor nem kérdi ezt. Tudja, hogy a TF-lá- nyok kézilabdáztak ott és a le­endő tanárnénik egyike, amikor- a bíró két percre kiállította, ak­korát legyintett, hogy majd has­- ráesett utána. — Ejha És mit csinált a játék- a vezető? n — A ,,jutalomüdül0st,> felemelte ■- öt percre. Jól tette? — Jól tette. A kis kartársnő majd visszaemlékezik erre, ha egyszer ő oktatja sportszerűségre y a fiatalokat. k — Majd sajnálattal állapítja ó meg, hogy őt erre hiába oktatták. — Tudja, hogy ki az abszolút ti Dózsa-drukker? — Ezt valóban nem tudom. — Az, aki már a sört sem issza i- ™9. f- — Miért ne inná meg, Tűké? — Mert abban is komló van, mester. )t — Maga szerint mit érdemelnek az ilyen abszolút szurkolók? k — Hogy nyári melegben a Ki- [- nizsi sör helyett a Duna-csatornát csapolják meg résziikrei posan megharapdálják az ellen fél bajuszát! — Vasárnap Mészöly is harap dálta a bajusza helyét. — Nem is csodálom, mester. H< én akkora ,, luftot”- rúgnék, é\ is harapdálnám az enyémet. Ha lenne. — Luftja? — Nem. Bajuszom. Egyébkén megállapítottam, hogy ilyen kiha gyásokat, mint amivel Mészöl focizott Komlón, legfeljebb csa, a válogatottig érhet el a haland futballista. — De nem mindegyikük, Tüke — Nem bizony, mester. Mészöl: és Mátrai „luftoV\ utazik Pá rizsba. Gőröcs Titi egy hónap ban focizik fél órát, utazik Pá rizsba. Már a Flórit nem is me rem említeni. — Hagyja békén a Flórit, Tüke — Igaza van, mester. Inkáb megemlítem, hogy javaslaté nyújtok, be a Testnevelési Főis kola igazgatójának, hogy a so, tantárgy mellé vezették be mz il lemtant ix. — Mester, még a Nagy-Flórián utcát is messze elkerültem a hé­ten! — Miért, Tüke? — Mert névrokona az Albert Flóriánnak, aki egymaga megfu­tamította a pécsi gyerekeket. —■ Azóta vigasztalan, Tüke? — Nézze, 0:2 után minden igaz­hitű mohamedán az lenne az én helyemben. — Mondja, kérem, pont a Fra­di ellen kell a Dózsának kivágni a rezet? — Miért nem mindjárt ezzel kezdte, mester? A héten villany­számológéppel, kéttizedes pontos­sággal kiszámítottam, hogyha Pécs a Népstadionban elfecsérelt gőznek csak a felét fűti el itt­hon a Tatabánya és a Dorog el­len, négy ponttal több van a bu- gyellárisban! — Ebben van valami igazság. Itthon elengedik a kettőt, amit több ésszel, mint erővel lehet megszerezni. Idegenben meg majd­nem kilehelik a lelkűket, hogy legalább egy nyavalyás pontot hozzanak haza. — Látja, a komlói srácok ügye­sebben csinálják. A Hungária úton meg Kispesten kitérnek az ellenfél haragja elől, azután erőt gyűjtenek és a Kökönyösben ala-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom