Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-25 / 46. szám
FEBRUAR IVAPLÖ Mit tudunk egymásról? február 38-in «ate? Mi • inti kezdettel a Pécsi Tanárképző Főiskolán rendezik meg a kulturális szemle keretében a felsőoktatási intézmények diákjainak szellemi vetélkedőjét. Az érdekesnek ígérkező (szellemi vetélkedő „Mit tudunk egymásról?" címet vitel!. A vetélkedő keretében a három felsőoktatási intézmény csapata olyan kérdéseket kap, melyek minden esetben a másik intézmény élete, munkája iránt érdeklődnek. Tanúbizonyságot kell tenniük, hogy mennyire Jártasak a különböző tudományágakban. így a jogászoknak az orvostudomány, az orvostanhallgatóknak a jogtudomány és pedagógia, a tanárképzősöknek a jog- és orvostudomány területedről feladott kérdésekre kell vá- laszt adniok. Főni tanainak a eigányasszinysk A falusi fiatalasszonyok, lányok és cigányasszonyok számára indítanak a közeljövőben főzőtanfolyamokat A megye valamennyi melegkonyhás földművesszövetke- zetí vendéglőjében megindul egy-egy ilyen tanfolyam. Ennek során nemcsak a főzés technikáját ismerik meg a hallgatók, hanem a munkát megkönnyítő konyhai eszközök és gépeik használatát is. Azonkívül ismertetik a helyes táplálkozás alapvető kérdéseit, valamint a főzés egészségügyi követelményeit is. A szervezéshez igénybe veszik a helyi nőtanács segítségét. Az oktatás heti egy napon át folyik majd, mégpedig négyórás időtartammal. Ebből az elmélet csak hatvan percet tölt ki. A többi időt a gyakorlati főzésre fordítják, amit az illetékes szövetkezeti vendéglő főszakácsa vezet majd. A tanfolyamot legkésőbb május elsejéig be kell fejezni. Érdekessége, hogy á ,;tánulók”-nak meg is kéh^gniök a saját főztjüket Készülnek a pécsi évkönyvek TudkxntagKM és bUtturéMs intézményeink, mint minden évben, aiz idén is megjelentetik évkönyvüket. Ezekben a belső és külső munkatársak által végzett kutatások eredményeit ismertetik. Most készül a Janas Pannonius Múzeum évkönyve, amely mintegy 36 ívnyi terjedelmű lesz. A könyv huszonegy természettudományi, régészeti, helytörténeti, művészettörténeti, valamin* néprajza tanulmányt tartalmaz. Dr. Gebhardt Antal, a biológiai tudományok doktora, a Mecsek hegység barlangjainak biológiai vizsgálatáról, dr. Horváth A. Olivér kandidátus pedig a mecseki tájak erdei növénytársulásairól ír. Vast Anna és dr. Tóth Sándor, a mecseki mikroszkopikus gombákról, míg dr. Böfcönyi Sándor kandidátus a bólyi avarkori temető állatmaradványairól közöl tanulmányt. Dr. Papp László, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója, a negyhansányl avar kari temetőt ismerteti, dr. Bénái Gábor pedig Baranya megye Árpád-kari település-történetéhez szolgáltat adatokat. Kis» Attila egy mohácsi középkori mezőgazdasági vaseszik öz-lelet női, dr. Huszár Lajos kandidátus pedig a szederkényi, ba bárrci. valnimÍTit a fawftasbndai későközéipkori éremleletekiről ír. Már nyomdában van a Pécs1* Tanárképző Főiskola idei évkönyvének kézirata. A kötet anyaga három részre tagolódik. Az első részben a társadalomtudományok, a másodikból a természettudományok kóréból való tanulmányokat közöl majd. Az évkönyv harmadik részében az 1963 májusálban Pécsett, a Tanárképző Főiskolán megtartott irodalmi és nyelvészeti ankét nagy anyagát teszik közzé. Ezenkívül a rajvetansvék művészeinek néhány festményét is közlik. A társadalomtudományi fejezetben olvashatjuk dr. Mogyoródi Sándor, a filozófiai tudományok kandidátusának az .elemi kémiai objektumok minőségi meghatározottságáról készült tanulmányát. Dr. Szántó Károly, a pécsi tanítóképzés történetéhez szolgáltat újabb adatokat. A második fejezetben hosz- szaibb tanulmányt írt dr. Bona Imre külső-Somogy természeti földrajzáról. A magyar nyelv és irodalom köréből rendezett ankét anyagában a pécsi főiskolai oktatók (dr. Kolta Ferenc és dr. Temesi Mihály) előadásain kívül a nyíregyházi, egri és szegedi kutatók beszámolóját is leközlik. Az évkönyv orosz és német nyelvű összefoglalóval jelenik majd meg. Meet készül a Dunántúli Tudományos Intézet idei évkönyve is mintegy 30 ívnyi terjedelemben. A- kötetben tíz- tanulmányt tesznek közzé. Dr. Szabó Pál Zoltán „Újabb adatok és megfigyelések a magyarországi őskarszt- jeleneégek ismeretéhez” címmel, Bendefy László „Fiatal szerikezetképző mozgások a kőszeg—borostyánkői paleozoikumban” címmel írt tanulmányt, Simon Ferenc tanulmánya pedig Délkelet-Dunán- tűl éghajlatához szolgáltat érdekes adatokat Wein György Pécs hegység- szerkezeti képéről, dr. Morvát A. Olivér a Jakabhegy és a pécsi Mecsek erdei növénytársulásairól Ír. Tóth András- né Pólónyi Nóra „Egy tolnai táj a XVIII században" címmel értekezik. Tanulmánya kíesérlet kéziratos térképeink forrásértékének vizsgálatára. Ruzsás Lajos „A városi fejlődés a XVIII—XIX századi Dél-Mngyarországco" címmel írt tanulmányt Épül a Gödöllői Egyetemváros SZÍNHAT iJlföi A MAGYAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK Ulti. február 25-t, keddi műsora a 223,t m kflzéphuUámon: 17.00: Szerb—horvít nyelvű műsor: fiatalok íílórája. — összeállítás. -Szórakoztató ritmusok. -- Tánc- ' zene. 15.30; Német nyelvű műsor: A Vásárban. — Hangjáték (lsm.). KivánságUangvarseny. 13.00; Napirenden a takarékosság. — I rí térid. 13.05: Zenélő levelezőlap. 13.35: A Pécsi Orvostudományi ügyelem népegészségügyi szolgálatának előadás-sorozata. — A tetanuszról. Dr. Kétyt István docens előadása. 18.15: Vidám ritmusok. 13.00: Dél-dunántúli híradó. 18.20: Boraay Pál zongorázik. lá.-lOi Ír’.-dunántúli Tülcor. Művészed folyóirat. Szerkeszti: De- íjHzky István. A tartalomból: Korunk 'érájának kérdései. —• Beszélgetés dr. jpéozely Lászlóval, a Tanárképző Főiskola do- ■: msével. — Művészet és pedagógia ,.. Soltra glemér festőművész. — Ifjúsági könyvtáraink a tudományos világnézet ■ízcljjáutában .., Szilágyi Béla tanár, saakfelügyelő. — Az ön- •.■i.-vékony kórusok és a zenei nevelés . , . Agóosy László szakiskolai .tanár. — Hírek. 11,57: Műsorismertetés. tO.OO: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Könyörtelenek íja. A médium (este 7 órakor), ázalékos szelvények érvényei'aisginház: Hattyú (este fél 0 orako ). Szekszárdim. MOZI: vart: Harmadik félidő (4, 8 és 5 órakor, szélesvásznú). ’stőíi: Egy ember, aki nincs 7 £é! 7 és fél 3 órakor, szé. . o,i)., ttb: Egy emhér, aki nincs . 3 órakor, szélesvásznú), •jssjtli Híradó Mozi: Magyar 7, --adó. Értelem és érzelem (szé- '.asváflzmi). Aohajok. Kis lecke a látásról. Tranzisztor. (Előadások u órától 3 éráig folytatólagosan). Unit,tilt Kultúr otthona: Szédülés <« •. 7 órakor). • (»yómiint (Gyárváros): isní (6 órakor, szélesít (píesíZábOles); j : jppenhápáfcan (5 és 7 grákor, stélesvásznú). Rákóczi (Mecsekalja): Előzés (7 órakor, szélesvásznú). Május 1. (Vasas H.): Kísértet- kastély Spessartban (7 órakor, szélesvásznú). Vörös Csillag (Bóly): MéhMrély- nő (7 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Kossuth (Mohács): Ut nyugat felé (6 és 8 órakor). Zrínyi (Szigetvár): Hitler élete (I órakor). Táncsics (Siklós): A bűnös vtsz- szatér (fél 8 órakor, szélesvásznú). Egy hét az országutakon HÉTFŐ: Danajka Tibor pécsi lakos reggel 7 óra előtt néhány perccel Cl II—S3 számú személygépkocsijával a mohácsi úton haladt. A 28/49. számú távirópóznánáj a körülbelül 8 százalékos lejtőre érve 50— 60 kilométeres sebességgel hajtott, s ez okozta, hogy a síkos úton a gépkocsi megcsúszott, átment a* út bal oldalára és ott (elborult. A kocsiban helyet foglalt Do- bizi Ignác máriakénióndi, Gyebnár András máriaké- méndi lakos és felesége. A baleset miatt a gépkocsi mindhárom utasa és a vezető súlyos sérülést szenvedett. A baleseti ügyben bűnvádi eljárás indul. Hauptmann József reggel 8 órakor CE 11—88 rendszámú személygépkocsijával Pécsről Harkány felé haladt. A pécsi köztemetőnél előzésbe kezdett, de a síkos úton a kocsi megcsúszott és az út menetirány szerinti bal oldalán kötött ki, ahonnan az árokba csúszott. Hauptmann ellen szabálysértési eljárás InduL KEDD: balról akarta megelőzni. A teherautó kanyarodását észlelve fékezett, de megállni már - nem tudott, s így a teherkocsinak ütközött. A balesetért Baricz József felelős, ellene szabálysértési feljelentést tesznek. Dunai József 17 órakor karambolozott AC 80—79 számú személygépkocsijával Pécsett a Rákóczi úton. A Kórház tér felé haladva a Rákóczi út 19 számú ház előtt hirtelen fékezett, a nedves, síkos úton megdördült és a. bal oldalára dőlt. Ezután a gépkocsivezető a gépkocsit a gyalogosok segítségével talpra állította és a helyszínen hagyta, anélkül, hogy a rendőrséget értesítette volna A rendőrség ezért a vállalatnál fegyelmi eljárást kezdeményez. PÉNTEK: Reggel 7 óra 15 perckor Fekete László figyelmetlensége okozott balesetet. Az Fji) oö—26 számú tehergépkocsival Pécsett a Báiicsi útról a Donátusi útra igyekezett. Amikor az útkereszteződést 150 méterre elhagyta, minden ok «nélkül az úttest jobb oldaláról a bal oldalára húzódott. Eközben őt előzni akarta Szavai Ferenc GA 18—74 számú társasgépkocsijával. Az előzés be nem látható útkanyarban történt Az előzni szándékozó társasgépkocsi elérte az úttest bal oldala felé húzódó autót, amely a társasgépkocsi .oldalát megkarcolta. A balesetért mindkét gépkocsivezető okolható, esíért ellenük fegyelmi eljárás indulCSÜTÖRTÖK A KRESZ szabályainak be nem tartása okozta Nagy Sándor és Czirjenics Mihály balesetét. Este 19 óra 30 perckor Nagy Sándor CB 05—34 számú személygépkocsijával Pécsett a Szent István téren haladt az Esze Tamás utca felé Vele szemben Czirjenics Mihály hajtotta JA 31—52 számú taxiját Nagy Sándor nem adta meg az elsőbbséget a taxinak. A taxi vezetője áttért az úttest felező vonalán úgy, hogy emiatt nem látta be a Szent István tér felé vezető utat. Ezenkívül még a megengedettnél gyorsabban közlekedett, s emiatt a két gén- kocsi összeütközött, A balesetért mindketten okolhatók, ezért ellenük szabálysértési eljárás indul. VASÁRNAP: Két évvel ezelőtt kezdték el a 156 millió forint értékű Gödöllői Egyetemváros építkezését. A létesítmény 1967-re készül el és 1200 egyetemista kap otthont benne. A három kollégiumon kívül a gépészmérnöki kar tanműhelyei, laboratóriumai, kísérleti telepek, önálló Izotóplaboratórium és központi kazáfiház épül itt. Az első kollégiumot az év közepén adják át rendelte lésének. Baricz József 14 óra 30 perckor Pécsett a Szigeti úton haladt GA 53—51 számú társasgépkocsijával. Ellőtte vele azonos irányban közlekedett Kiss János VB 52—12 számú tehergépkocsijával. A teherautó vezetője a Szigeti út 131. számú ház udvarára akart kanyarodni, ezért szabályosan jelezte balra kanyarodási szándékát. Gépkocsijával behúzódott az úttest közepére, majd a bejárathoz érve bekanyarodott. Baricz József figyelmen kívül hagyta az előtte haladó teherautó irányjelzését, s azt A szombatról vasárnapra virradó hajnalban 3 órakor szállította a bányászokat a vasasi Petőfi-aknáról Hímes- házára Károly Ferenc a GA 28—29 számú autóbuszával. Nagypall és Fazekasboda között a fékberendezés műszaki hiba miatt elromlott, s emiatt a busz belementi a jobb oldali árokba. A[Wü- szaki szakértő megállapította, hogy a baleset műszaki hibából keletkezett. Este 20 órakor Gosztolya Rezső a GA 62—54 számú autóbusszal Pécsett a Széchenyi tér irányából a Kórház tér felé haladt. A Sállal utca 52. szám alatti megállóban megállt, majd miután az utasok le- és felszálltak, elindult. özvegy Hermesi Ftéláné kabátja beakadt a busz fellépőjébe, ettől elegeit. Lába a busz jobb hátsó kereke alá került, mely keresztülment rajta. MAGYARTELKI BIZONYÍTÉKOK Tavaly ősszel gyenge tsz- ről akartam riportot írni. A magyar leül; i Vörös Októbert javasolták —'azzal a kiegészítéssel, hogy év elején új vezetőség került a tsz élére és megvan minden lehetősége a megerősödésnek. Kint a tsz-ben aztán kiderül, hogy az 1962-es gazdasági évben a termelőszövetkezet 19 forintos munkegység- értéket ért el, azt is öt forintos állami segédlettel. A régi vezetőséget leváltották és egy fiatal agrármérnök, Nagyváradi János lett a tsz-elnök, az agronómus pedig Szabó István. Hosszasan beszéltem a két emberrel, s a beszélgetés után meg mertem írni: hiszek abban, hogy a maguk elé tűzött célt elérik s 1963-ban’ elérik a tervezett 25,45 forintos munkaegységet. Azt hiszem, újságírók előlegezett bizalma sokszor mondott már csődöt, ezért meglehetősen óvatosan bánok vele. Ezért volt kétszeres az örömöm, amikor a napokban újra felkerestem a magyartelki tsz-t Mit bizonyított az 1983-as esztendő, az új vezetőség egy éve? Ta'an a munkaegység értékével kezdeném. Mint említettem, a terv 25,45 forint volt s most zárszámadáskor ennél majdnem 10 forinttal többet, 35 forintot osztottak. Különösen jó ez az eredmény ha az átlagkeresetek tükrében vizsgáljuk. Az egy tagra jutó átlagkereset 13 513 forint, az egy családra jutó (150 forint híján) 20 ezer. Ez pedig az egy évvel ezelőtt még elemi gondokkal küzdő termelő- szövetkezet esetében nagyon szép eredmény. Először Szabó István főag- ronómussal beszélgettünk, hogyan érték el ezt az eredményt? — Elsősorban az állattenyésztés hozamainak emelésével. Az állattenyésztés össz- volumenében 164 százalékos tervteljesítést értünk el, a juhászat kivételével valamennyi ága nagyszerű eredményeiket hozott, különösen a sertéstenyészet. A tehenészetben az 1500 literes 62-es átlagot 2420 literre emelték. A , tervezett 460, 105 kilós átlagsúlyú sertés helyett 718-at átlag 116 kilós súllyal adtak el. Mindezek az eredmények lehetővé tették, hogy Ilyen jelentős utat tegyenek meg, s bár a gabonájuk mellett még néhány „MÉK-es” növényük sem sikerült különböző okokból , gazdasági mérlegük kitűnő. S ezek után lehet-e csodálkozni, hogy a kicsiny Magyarteleken a zárszámadást követően kilenc család vett televíziót, az egész tsz területén (ide tartozik Magyarmecske és Kisasszonyfa is) 15 garnitúra bútort. Hogyan sikerült vajon megnyerni az embereket? Mert a magyartelkiek — tegyük hozzá, jogosan —, nem nagyon bíztak már semmiféle új vezetőben, hiszen számtalanszor volt vezetőségváltozás, mióta a tsz megvan. Erre a kérdésre Nagyváradi János tsz-elnök válaszolt; — „Szép szóval" nem lehetett elérni semmit, az embereknek elegük volt az ígérgetésből, mi pedig semmit sem tudtunk volna tenni, ha nem aktivizáljuk a tsz-tagsá- got. Mert hiába jó a szakvezetés, ha nincs, aki elvégezze a munkákat. Egyetlen lehetőségünk volt: 15 forintos előleget adtunk minden hónapban, júniustól már a húszra is futotta. Persze Itt megint el kell valamit mondani. Ez a vezetőség még ezután sem került a bizalom légkörébe. Nagyon sokan voltak a tagok között, akik, mikor az előleget felvették, azon sopánkodtak, vajon nem kell-e ezt egyszer még visszaadni. Sőt olyanok is voltak, akik egyáltalán fel sem vették az előleget, attól való féltükben, hogy az az év végi eredményekhez képest majd nem lesz reália. Az eredmények rácáfoltak a bizalmatlankodókra! S amikor az elnök zárszámadáskor sorra elmondta, hogy mit kellett volna másképpen csinálni a tagoknak, milyen munkát kellett volna jobban, lelkiismeretesebben elvégezni, akkor sokan belátták, hogy ha nagyobb szorgalommal dolgoznak, akkor még ezen az eredményen Is sokat javíthattak volna. S ezt is el kell mondani — mert nagyon jellemző Nagyváradi Jánosra, hogy a Jó eredmények ellenére is a hibákkal foglalkozott, s akkor, amikor az egyik brigádvezető felszólalt, hogy nem kell most előhozakodni a hibákkal, minek, hiszen a vártnál jobban sikerült az év, akkor nagyon gyorsan namet intettek neki. — Nem szabad a ba bóráinkon ücsörögni. Nagyon sok munka vár még ránk, én azt szeretném, ha Jövőre ennél sokkal többet oszthatnánk szét a tagok között. Most már talán a bizalommal sem lesz baj. Bár a gépesítést még ellenzik egyesek, pedig a tsz vezetősége — nagyon helyesen — egyre fokozni kívánja a gépesítést. S hogy ez az általános fejlődés elvein kívül miért nagyon fontos Magyarteleken, arra az elnök azonnal statisztikákat mutat; A tsz-tagok hatvan százaléka hatvan éven felüli, az 1921-től napjainkig születettek száma mindössze 5,8 százalék. Természetes, hogy gépesíteni kell. Van egy 186!)-es statisztikai adatom, amelyből kiderült, hogy a tsz három falujának lakossága száz év alatt 314 fővel csökkent, tehát szinte Magyartelek teljes lakosságával, hiszen Magyartelek lakóinak száma csak négygyei több, — 318. S a másik ok is vezető a gépesítésben, előállított terményeiket túlságosan drága- 4 nak találja. — Amíg az USA-ban egy hold kukoricára harminc mázsás termés esetében csak 50 perc élőmunkát fordítanak, a Szovjetunióban 70 percet, addig nálunk, Magyarteleken, ennek közel a négyszeresét. Ez pedig nagyon megdrágítja a termelést 1 Főleg a betakarítási munkákat szeretnék gépesíteni, kukorica- és cukorrépa-kombájnokat beszerezni, mert e? is sokkal olcsóbbá tenné a terményeket. S azt hiszem, Magyarteleken jövőre már a gépesítésnek sem lesz ellenfele, különösen, ha az eredmények 1$ a mostanihoz hasonlóan javulnak, Lázár Érvül i
