Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-05 / 29. szám
®M. FEBRUÁR s. IVAPLÓ 3 Egyszer már ki kell törni a bűvös körből! Mit tettek a gyenge tsz-ek megerősítéséért a pécsi járásban? A pécsi járási tanács leg-— Tenyészállatokban is hason- ' kájukat, új vezetéket, szakemBtóbbi ülésén a gyenge tsz-ek megszilárdításának 1963. évi tapasztalatairól és a további tennivalókról tárgyalt. A napirend előadója Dobribán Jakab, a járás tanács v. b. elnökhelyettese volt Az 1962-es zárszámadási adatok alapján nyolc olyan termelőszövetkezete volt a járásnak, ahol az egy szántó- egységre eső évi gazdálkodási eredmény nem érte el az 1200 forintot Ez az alapvető kritérium, amely egy tsz gyenge vagy nem gyenge mivoltát meghatározza. Az már az előbbiekből következik, hogy az egy munkaegységre eső érték egyik tsz-ben sem haladta meg a 25 forintot 1962 végén 38 tsz gazdálkodott a járásban, a nyolc tsz tehát az összesnek valamivel több mint egyötöde. A járás szántóterületéből 16,6 százalékos arányban részesedtek. Ezen a 16,6 százalékon a bakonyái, bogádi, garéi, helesfai, kozármislenyi, pellérdi, peter- di és siklósbodonyi tsz gazdálkodott Kisüzemi viszonyok A nyolc tsz nem véletlenül volt gyenge. Hiányoztak náluk azok az objektív és szubjektív feltételek, amelyek a jó szövetkezetekben többé-ke- vésbé megtalálhatók. A nyolc tsz-ben kedvezőtlenek a közgazdasági és üzemi viszonyok. A közgazdaságiaknál kezdve: Peterdnek és Bakonyának ma sincs köves- útja, Siklósbodony is csak a múlt év őszén jutott hozzá. Mindhárom községtől viszonylag messze fekszik a vasút. A rossz üzemviszonyok már mind a nyolc községet sújtották. Kevés volt a nagyüzemi épület, az állatok többségét kisparaszti istállókban kellett tartaniok. Legtöbbjüknek nem, vagy alig volt traktora. Pellérd kivételével valameny- nyien 1000 holdnál kevesebb szántón gazdálkodtak. A nyolc tsz szakmai-politikai vezetése nem volt elég színvonalas, j hiányoztak a képzett és gyakorlott elnökök, agronómusok és könyvelők. Hiányoztak a megfelelő, ösztönző jövedelem- elosztási formák, sck volt a hiba a szövetkezeti demokrácia betartása körül. Emiatt a vezetők és vezetettek viszonyát a következő jellemezte: a vezetőség nem tudott eleget fizetni, mert a tagság nem dolgozott megfelelően, a tagság viszont azért nem dolgozott elég szorgalmasan, mert nem kapott annyit a tsz-től, amennyit elvárt volna. Olyan bűvös kör volt ez, amelyből az adott viszonyok között nem lehetett kitörni! A jó vezetés a döntő A tapasztalatok szerint a nem megfelelő vezetés okozta a legtöbb kárt. Dobribán elv- társ ezt konkrét példákkal bizonyította. A nyolc tsz egyike viszonylag sok gépet, épületet, illetve hitelt kapott és mégis gyenge maradt, mert a vezetés színvonala nem nőtt az anyagi erőforrásokkal egyenes arányban. A másik tsz viszont — a garéi — aránylag kevés anyagi segítségben részesült, mégis megerősödött, mert a szomszédos tsz gyakorlott és képzett elnöke állt az élére. A járási tanács az előbbiekből kiindulva a vezetés megjavítását tekintette a legfontosabb láncszemnek, s 1963- ban kilenc főt küldött a gyenge termelőszövetkezetekbe: két elnököt, két agronómust és öt főkönyvelőt. Tavaly két tehénistállót kaptak a gyenge tsz-ek. Nem sok ugyan, ahhoz viszonyítot- tar azonban, hogy mindössze hat tehénistálló épült a járásban az elmúlt évben, magas sz-' m. Még szembetűnőbb a változás a gépesítés terén. 1962-ben ugyanis csak 28 traktoregység dolgozott a 8 tsz- ben. 1963 végén pedig már 11,4. A gyenge tsz-ek gépesí- tettségi foka megközelíti a járási átlagot: 172 hold jut egy traktor^evségre a járási átlag USO holddal szemben. ló volt a támogatás mértéke. Több hús és termény Noha a nyolc termelőszövetkezet több mint 1 millió forint kenyérgabona-értéket vesztett a kedvezőtlen időjárás miatt, a fejlődés mégis biztató volt Helesfa esetében például az egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény 970 forintról előreláthatóan 1301 forintra emelkedik, s a tsz kikerül a gyenge szövetkezetek kategóriájából. Hasonló volt az előrehaladás Ko- zármislenyben, s még nagyobb Garéban. Az előbbiek után természetes, hogy nőttek a növénytermesztés és állattenyésztés hozamai is. Kukoricából és cukorrépából a 8 tsz közül 6 magasabb termésátlagokat ért el, mint 1962-ben. A nyolc tsz az elmúlt évben több húst, tejet és egyéb állati terméket értékesített 100 holdra kivetítve, mint két évvel ezelőtt. Ami a tagság közösből származó jövedelmét illeti, a 8 tsz közül 6 szövetkezetben emelkedett. Helesfán 1700, Bakonyán 2000, Kozármisleny- ben 2700, Garéban pedig 5800 forint volt az egy tagra eső, közösből származó jövedelem növekedésének mértéke. Nem kevésbé látványos az a tény, hogy Helesfán 19 forintról 30, Garéban pedig 16 forintról 36 forintra nőtt egy év alatt a munkaegység értéke. Két szövetkezetben — Pe- terden és Siklósbodonyban — az egy tagra eső jövedelem csökkent. Ez arra utal, hogy nem minden gyenge tsz-ben sikerült megfelelő előrehaladást elérni, s ez meghatározza a további tennivalókat is. A tagság bizalmáért A napirendi pontot tárgyaló tanácsülésen 10 hozzászólás hangzott el, majd határozatot fogadtak el. Eszerint teljes erővel folytatódik a gyenge tsz-ek támogatása. Újabb gépeket kapnak, gondoskodnak arról, hogy gabonatermesztésüket teljes egészében gépesíthessék. Mivel munkaerőhelyzetük rosszabb az átlagnál, több gyomirtószert kapnak, s lehetővé teszik, hogy a kukoricaterület jelentős részén ne legyen szükség kapálásra. A gépállomásokat kötelezték arra, hogy megkülönböztetett figyelemmel segítsék a munHáit ők lennének a „kőzeljövő mezőgazdaságának jövendő szakmunkásai.. Hangzása kissé frázisnak hat? Komoly dolog ez kérem. Ebben a kis neoncsöves műhelyben pontosain húsz fiatal fiú — 15—16 esztendősek — dől neki a reszel önök és nagyolják, simítják a tandarabot, amit befogtak a satuk aoélpofái közé. Azért komoly dolog ez, mert ezekből a falusi gyerekekből „mezőgápszere- lő szak munkások” lesznek három esztendő elteltével. Vagyis eredendően mezőgazdasági gépeket szerelnek és javítanak majd, amint megkapják a segédlevelet. Talán továbbra is itt a Szigetvári Gépállomáson, vagy inkább kint a termelőszövetkezetekben, ahol már gyarapodik a gépállomány — következésképpen szakmunkás kell ide. Az ősz elején, szeptemberben indult a tanműhely az egész országban is azonos időpontban. Fogl Ferenc igazgató elmondja, hogy korábban többnyire átképzésből vagy géplakatosból, esetleg autószerelőből átminősített szerelők dolgoztak ezen a poszton, de az így megszerzett képzettség ma már — és főleg a jövőben — aligha elegendő. Ezt a mutáló« hangú fiút Nagy Ernőnek hívják. Mum- ' kadarabja: vasiűrész-keret A nyolc milliméteres laposvasat sablonon és hidegen hajlította meg. ezután pedig 1« ke# vékonyítania 6,2 mfibereket irányítanak e tsz-ek élére. Kiemelkedő szerepet szánnak az ösztönzőbb jövedelem- elosztási formáknak, azok kidolgozásának. Arra törekszenek, hogy ebben az évben minden gyenge tsz-ben rendszeres munkaegység-előleget fizessenek, illetve olyan termelési szerkezetet alakítsanak ki, amely lehetővé teszi ezt. Az intézkedés — mint sok más lépés — arra szolgál, hogy a vezetők, illetve tagság kölcsönös bizalma helyreálljon, illetve megerősödjék. Ez a legfontosabb feltétele ugyanis annak, hogy a gyenge termelőszövetkezetek kikerülhessenek abból a bizonyos bűvös körből, amely előrehaladásuk legfőbb gátja. Az országgyűlés után Aprópénzre váltjuk... Az országgyűlés költségvetési vitája gazdavezetőink, kulturális szakembereink figyelmét számtalan fontos feladatra irányította. Most arra van szükség, hogy helyi vonatkozásokban szinte aprópénzre váltsuk azt a sok helyes javaslatot, bírálatot, mely a tanácskozás három napja alatt elhangzott Hogyan kísérték figyelemmel az országgyűlés vitáját, milyen gondolatok, elképzelések születtek nyomában, ezt kérdeztük meg látogatásaink során? KELEMEN GYÖRGY, a MEGYEVILL igazgatója: Közvetlen munkatársaimmal, Józsa Béla főmérnökkel és Sándor Alajos főkönyvelővel nagy érdeklődéssel fogadtuk Tímár Mátyás pénzügy- miniszter elvtárs expozéjának ázom részét, mely a gazdasági vezefők felelősségéről, munkájuk színvonalának megjavításáról szólt. Arra gondoltunk, hogy mi is tehetünk annak érdekében, hogy vállalatunknál a vezetés munkáját tovább tökéletesítsük. Nem azért, mert talán valamilyen baj van nálunk. Hiszen az 1963-as évi emedménymuta-11956 után főiskolánkon méltóink igen kedvezőek. De van 1 szűnt a honvédelmi okta1 is, nak még olyan lehetőségeink, [ hallgatóink katonai felmentést melyek kihasználása újabb j kaptak, az iskola elvé zése eredmények elérését teszik le- után vettek részt tártál kos Fotelok, asztalok, heverők A Faipari KTSZ tanműhelyében tizenhárom fiatal tanulja az asztalos szakmát. A szövetkezet termékeinek egy há ,ya- da a tanműhelyből kerül ki. A tanulók heverőket, fotelokat, dohányzóasztalokat készítenek. hetévé. Elhatároztuk, hogy az eddigi hetenként megtartott szűkkörű vezetőségi megbeszéléseket kiszélesítjük, a kollektív vezetés elveit alkalmazva, két hetenként egy szaktanácsadó bizottsággal beszéljük meg vállalatunk problémáit, a legfontosabb intézkedéseket. A tervezett szakbizottság tagja az igazgató, a főmérnök, a főkönyvelő, a műszaki osztály vezetője, a pártszervezet, a KISZ-szervezet és az üzemi bizottság titkára, az üzemi tanács elnöke lesz. A szakbizottság előre meghatározott munkaprogram szerint, melyet már el is készítettünk, vitatja meg a vállalat legfontosabb feladatait. BOLLA FERENC, a Tanárképző Főiskola tanulmányi osztályának vezetője: Munkakörömnél fogva az országgyűlés vitájából elsősorban a közoktatással foglalkozó kérdéseket kísértem figyelemmel. Az a fejlődés, mely már eddig is, de a jövőben különösképpen jellemzi az alsó- és középfokú oktatásit, nagy segítséget jelent főiskolánk számára. Az ott folyó oktatás színvonalának szüntelen javítása feltétlenül azt eredményezi majd, hogy főiskolánkon is emelkedni fo® a tanuk, mányi színvonal. | A közoktatás fejlődése megköveteli főiskolánk munkájának további széles ítéét. Hiszen mi biztosítjuk elsösor- i ban az általános iskolák felső j tagozatai, esetleg középiskolák | részére a szaktanárok egy jelentős részét Jelenleg 1100 l nappali és 2700 levelező ta- I gozatú hallgató tanul a tanár- i képzőben. Míg ez évben 210 nappali! és 350 levelező hallgató hagyja el az iskolát ad- | dig a jövő tanévben 310 nappali ; és 900 levelező hallgatót ve- 1 szün k feL Érdeklődéssel kísérteim fi- I gyelemmel a honvédelmi mi- I niszter elvtárs felszólalását kiképzésen. A katonai korhatár leszállítása 18 évre. fokozatosan a jövőben azt e ed- inényezi, hogy hallgatóink tanulmányaik megkezdése éőtt egy évet a honvédségnél töltenek el. Akik a felvételi vizsgákon eredményesen szerepelnek, azok igazoló írást kannak tőlünk, hogy a következő tanévre biztosítjuk félvé'e'ü- ket így egy év után a katonaságnál leszerelnek. Én úgy vélem, hogy ez előnyös lesz főiskolánk számára. OROSZ FERENC, a megyei tanács tervosztály- vezetője: Ti már Mátyás élvtárs beszédében felhívta a figyelmet a takarékosságra a beruházásoknál. Erre mi eddig is törekedtünk. Azonban van egy olyan szemlélet, mellyel nem tudunk egyetérteni. A beruházásoknál elért meg takarítást nem veszik figyelembe az értékelésnél. Sőt egy kalap alá veszik a beruházási program nem teljesítésével. Mi például az elmúlt évben több beruházásnál jelentős megtakarítást értünk e!L A megvei tbc-kórház építése a napokban fejeződik be. Flóréi át hatóan 3 millió forintot takarítunk itt meg. annak ellenére, hogy az megfelel az előírt követélményeknek. «At jobb több hasonló jellegű, más megyékben felépített kórházaknál. Hasonló a helyzet a pécsváradi iskolánál és kul‘úr háznál Is, ahol egymillió forint megtakarítása érünk el a beruházásnál. ' Ha az értékelésnél a megtakarítást úgy veszik, mint a beruházási program megvalósításának hiányát, ez nem nagyon ösztönző és véleményem szerint, ellentétes a pénzügy- miniszter elvtárs beszédében nagyon helyesen felvetett elvvel. Úgy vélem, valamilyen változtatásra van szükség az értékelésben. IFJÚ VASASOK liméterre. Reszelhet eleget, viszont a vasszakmának egyik alapkövetelménye: reszelni tudjon. „Kivörösödött a tenyerem...” — mondja, nem is csoda, a reszelőnyéí bizony félgyűri a bőit.. Meg lehet szokni. — Honnét jársz be Szigetvárra? — Szörényből. Szüleim a szövetkezetben dolgoznak. Van ott egy kis műhely, én már ott dolgozgattam a nyáron. — Miért lettél vasas? — Irtó szeretem a gépeket. A tanítónő ugyan nem akarta, hogy ide jöjjünk. Azt szerette volna, ha technikumiba megyek... — Jól tanultál? — Jól. Meg a Józsi Is. Joci, gyere ide! Tenczlinger „Joci” Zádor- bói jár be busszal. — A technikummal ml lesz? — Ha segéd leszek, tovább tanulok — mondja Nagy Ernő. — S te, Józsi? — Azt hiszem, én Is. — Utána maradtok a gépállomásán? Vagy valamelyik szövetkezetben? Mondjuk Szörónyben ... Nagy Ernő bizonytalanul int a fejével): — Pécsett akarok dolgozná. Mondjuk a Sopianában. — S miért nem m szövetkezetben? „ __ i Vállat von. Nem tudja még. Lehet, hogy ott. Csak valami még sem stimmel. Ernő is, Józsi is egyik legügyesebb tanuló itit a műhelyben. Hogy vonzódnak a gyárhoz, a nagyüzemhez — egy kicsit érthető. Korszerűbb gépek, több fejlődési lehetőség, átfogóbb szakmai ismeretek. Egyelőre persze. Mert a gépállomás előtt is szép táviatok nyílnak. Áll már egy nagyszerű szerelőcsarnok, milliós beruházást kaptak erre az esztendőre is, minden bizonnyal egy hatékony korszerűsítésen esik át majd az üzem az elkövetkezendő évek folyamán. A Kisgépjavító VálCiaiattaH a múlt nyáron egyesültek, jelenleg mintegy kétszáz fős „kisüzem” ez, de meddig lesz „kisüzem”? A kicsinyítő jelző eltűnik majd, hiszen a mezőgazdasági gépállomásnak — megváltozott jellegénél fogva — nagyon nagy jövője van. És a gyerekekben mégis él egy bizonyos elvágyódás. Az oktatók, pedagógusok és persze az idősebb szakmunkások meg tudják-e szerettetni velük ezt a munkahelyiét, képesek lesznek-e felvázolni a fiúk előtt ásókkal kecsegtetőbb jövőt? Ahol majd megdőlik azt, amit egyelőre a nagyüzemben keresnek? Az „iniasévek” majd eldöntik ezt a nagyon fontos, kényes kérdést. — Mennyi ösztöndíjat kaptok? — Száz forintot — De ezt azért is kapjátok többek között, hogy itt maradjatok a mezőgazdaságban. Nem? — Nem biztos még, hogy a Sopianába megyek. Csak úgy mondtam. Semmit sem lehet előre tudni. így helyesbit — szemmei- láthatóan őszintén — Nagy Ernő. — Meg vagytok elégedve az üzemmel? — Nagyon — vágják rá mind a ketten. — Csak az ebéd silány ... Ezt tanúsítja egyébként az egész gépállomás. Amíg a Haliásztanya konyhájának főztjét fogyasztották, soha panasz nem volt. Most az Oroszlán étteremtől kapják az ebédet: ízetlen és — silány, ahogy a gyerekek mondják. Tehetne valamit, valami kedvező intézkedést a Baranya megyei Vendéglátóipart Vállalat. — Mennyi a gyakorlati idő hetente? — Négy nap. Kettő iskola. Sokat kell tanulni, ele olyant tanulunk, amihez kedvünk van. Én legalábbis szeretem — mondja Ernő. Mondom Ernőnek, hadd nézzek bele a fiókjába. Kihúzza, benne a szerszámok ä kalapácsok, fogóik, különböző nagyságú reszel ők — nem éppen dicséretes rendben. Körülnézek, a satupadokon szanaszét anyag, a padok alatt is összezsúfolva csövek, laposvasak, hasonlóképpen a terem sarkaiban is, szemet bántó ösz- szevisszaságban. Magyarán szólva: rendetlen ez a kis műhely. Törvény nincs erre — csupán egy eleged hetet- len követelmény — tekintettel arra, hogy ipari tanulókról van szó: rendnek kell lenni. S ez nem is esztétikai igény. Szerszámok, gépiek megbecsülése, a munkahely tisztán tartása olyan alapvető követelmény, mely majd segéd-korban” hozza meg a gyümölcsét. — Schublered van-e? A gyerek elneveti magát: — Nem tolómérőét akart mondani? — De igen — hagyom rá í és igaza is van. Saját to- lómórcéje van, múlt héten vásárolta, van még néhány fiúnak, de nehéz hozzáiut- ni ehhez a kitűnő mérőszerszámhoz, pedig enéfkül vasast elképzelni nem is lehet. Olyan szerszám ez, mint mérnöknek a logarléc. Amikor elbúcsúzunk a fiúktól, éktelen kopácsolás- ba kezdenek, jelezve a „munka lázát”, ami persze mosolyogni való, de hát gyerekek még, s a naiv csínytevések egyelőre megférnek még a satu riadok és szerszámok miliőjében. Bab Ferenc
