Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-19 / 194. szám

2 «iapla « • ». •»* • < * » *.» • 1903. AUGUSZTUS 19. IviMÍ * TVJ’* Külföldi holmi Gzínhely: az egyik pécsi fodrászüzlst. Anna asz- szóhtv ül a bura alatt, előtte pedig a manikür ösnő, aki Anna asszony körmét lak­kozza. Abból a lakkból, amit Anna Asszony vett elő a tás­kájából. A kis üveg címkéjén a következő angolnyelvű szö­veg olvasható: Cutex ... ? Montreal . . > — Külföldi! — suttogja áhi- tatosan a manikürösnő, amire a szomszédos burák alatt ülő nők felfigyelnek. Csakhamar körülfogják Anna asszonyt, és mohó pillantással nézik az üveg halványrózsaszin tartal­mát. — Oh! — szól az egyik. Honnan kapta az üveget? — Bécdfről — magyarázza Anna asszony. — Meglátogat­tam a bamtnőmet, s amikor elindultam Magyarországra, ak­kor vettem észre, hogy elfelej­tettem kilctkkozni á körmö­met. Mivel már nem volt időm hozzá, a barátnőm a kezembe nyomta az üveget, hogy a vo­natban . . . — Milyen édes! — mondja a másik. — Milyen gyönyörű I színe vanl 1 — Micsoda fények! — És minő kupak? — Hiába a külföldi az kül­földi! — folytatják az áradó- 1 zást, mire Anna asszony elne­veti magát, s úgy kacag, hogy kipotyognak & könnyei. A többiek elhűlve néznek rá, mire még mindig a nevetéssel küszködve elmagyarázza: ... — A nagy sietségben sem a barátnőm, sem én nem vet­tük észre, hogy az üvegből már kiszáradt a lakk. Nem is tudtam használni a vonatban. Csak amikor Pestre értem, ak­kor töltettem meg az egyik Bajcsy Zsilinszky úti drogériá­ban. öt forintos lakk van eb­ben asszonyok, öt forintos, ki­mért magyar lakk!... — Magyar — Népművelők kitüntetése Tegnap délelőtt tíz óraikor Palkó Sándor elvtárs fogad­ta Dallos Nándort, a Pécs-ba ranyai Népművelési Tanács­adó módszertani főelőadóját és Petőcz István abáligeti álta­lános igazgató, népművelési ügyvezetőt és átnyújtotta ne­kik a Művelődésügyi Miniszter megbízásából a Szocialista kultúráért kitüntetést. A kitüntetésért, a meüeg baráti szavakért Dallos Nán­dor mondott köszönetét. Megnyílt a bátyi mezőgazdasági és ipari kiállítás A fennállásának 870. évfor­dulóját ünneplő Bolyban me­zőgazdasági és ipari kiállítás nyílt tegnap. A parkban ren­dezett kiállításon a Sátorhely- Bólyi Állami Gazdaság, a bó­lyi Kossuth Termelőszövetke­zet, a bólyi Állami Mezőgaz­dasági Gépállomás, a helybeli kisipari szövetkezet, a sajt­üzem és a földművesszövet­kezet mutatják be termékei­ket. A kiállítás három napig tekinthető meg. A jubileumi ünnepségek so­rozata augusztus 20-án folyta­tódik a községben. Az ünnep­nap délelőttjén műsort ren­deznek a szabadtéri színpa­don. Ünnepi beszédet Szabó Mátyás, a bólyi Kossuth Ter­melőszövetkezet elnöke mond. A műsort az általános iskola úttörői adják. Húszadikán délután három órakor lovasverseny kezdődik Kultúrmunka Istenkúton Ünnepi előadás augusztus 20-án A nyár a pihenés évszaka álta­lában. Mindenütt lelassul az élet, a kultúrházakat, a művelődési otthonokat is kevésbé látogatják. Nem mindenütt van azonban Ilyen „csend”. A festői környezetben fekvő is­tenkuti Gárdonyi Géza Kultúr- otthonban most is lázas készülő­dés folyik. A tizenöt főnyi szin- Játszócsoport tagjai, minden hé­ten kétszer is próbálnak, a kultúr otthon névadójáról, Gárdonyi Gé­záról, születésének 100. évforduló­ján. ünnepélyes keretek között emlékeznek meg. Az „Egri csil­lagok” hires szerzőjének, „Bor” című háromfelvonásos színművét tanulják és augusztus 20-án, al­kotmányunk ünnepén mutatják be a kultúrotthonban. Az író egyik novellája és kedves, ifjúkori ver­se is szerepel a műsoron. Alig hogy bemutatják a szindara bot. újabb kultúreseményre ké­szülődnek az istenkutl kultúrott­hon „törzstagjai”. A hagyomá­(3.) „Maros vize folyik csende­sen ...” Dudorászunk. A fo- lyónak erre valóban alig van esése. Sík, termékeny vidék. Lugasos szőlőkultúrák. Gyula választotta szállásul a Maros völgyét. A másik törzs, ame­lyik Erdélyben, a Tisza felső, s a Szamos völgyét szállta meg, a Kende törzse volt. Különös, hogy ide elég volt kettő, akár az alföldi pusz­tára, az Erdéllyel egyező nagyságú Dunántúlra viszont négy honfoglaló törzs tele­pült le. A sík mezőn már messziről látható két egymás közelében égnek nyúló torony: Gyulafe­hérvár tornyai. Álba Júlia kicsi, nagyon csendes város­ka, csak történelmi jelentő­sége nagy. A püspöki székesegyház a legkiválóbb erdélyi műemlék, környezetét magas gaz veri fel. De a templom kőmunká­ja csodálatos! A faragások ugyanabban a Ictrnbard-emi- lial ihletben fogantak, mint a pécsi székesegyházéi. Ehhez az ősi templomhoz Lászay ká­polnát toldótt: az olasz re­naissance első hulláma Er­délyben. Az a Firenzei Já­nos munkálkodott itt, aki előbb az esztergomi Bakócz- kápólnán dolgozott. A XV. századig itt zajlik le Erdély történelme. Ekkor ve­szi át a szót Kolozsvár. A székesegyház Erdély p ntheon. ja. Itt van az ifjabb, s az idősebb, a kormányzó Hunya­di János szarkofágja, mellet­tük Hunyadi Lászlóé, a főbe­járat mellett a másik sarok­ban gyönyörű márványban nyugszik Izabella királyné és fia, János Zsigmond. A ma- renaissance szobrászatr nyos szüreti mulatság színpompás felvonulását készítik elő, és min­dent elkövetnek, hogy a megje­lentek jól Is érezzék majd magu­kat a bálon. A másik, nyáron Is működő csoport: a fényképész szakkör. Hatan vannak egyelőre, most ka­pott a kultúrotthon ezerkétszáz forintért fényképezőgépet, fel­szerelést, már nyugodtan rájuk lehet bízni, mert vigyáznak rá és értenek hozzá. A műsorokat és az egyéb eseményeket a szakkör tagjai megörökítik, s a kultúrház falát az ő képeik díszítik majd. Megszervezték a társastánc-tan- folyamot Is, hogy a fiataloknak ne kelljen késő este buszozni a városba, meg vissza, ott környé­kükön is megtanulhatnak szépen, ízlésesen táncolni. Biztosra vesszük, hogy a szor­galmas nyári előkészületek meg­hozzák Istenkúton is a kívánt eredményt. K. L a parkban. Ebben részt vesz­nek a kiskunhalasi Dózsa, a bajai, a dalmadi és a békás­pusztai MEDOSZ lovasszakosz tályok, valamint a mohácsi lo­vasiskola lovasai és haj tói. Műsorukon fogatbemutatók (ötös, négyes és kettes foga­tokat vonultatnak fel), díjugró számok, lovastoma és tréfás lovasjátékok szerepelnek. CSÖTISZTITÄS. Lassan a vége felé közeledik az öntözés. A baranyahidvégi Közös Ut Tsz-ben téli elraktározás előtt kitisztítják a csöveket és olajjal vonják be a belsejét. Motil felv. Sikeres kezdeményezés a Villány! gépjavító állomásos) Egy országos felhívás tette a gépjavító állomások felada­tává, hogy úgynevezett rész­egységes munkamódszerrel ja­vítsák meg a traktorokat. Ez annyit jelent, hogy az állomás egy-egy brigádja állandóan ugyanazt a részmunkát vég­zi, s így ennek a részfeladat­nak a megoldásában nagy gyakorlatra, gyorsaságra és szakmai pontosságra tesz szert. A villányi gépjavító állo­más — az eddigiek szerint az országban elsőként — a kom­bájnok rendbehozására is ki­terjesztette ezt az új mód­szert. Mink Antal igazgató és Viczencz Ottó főmérnök irá­nyításával öt brigádot alakí­tottak erre, mégpedig külöm- külön a motorszerelésre, vágó­rész, a cséplőszakasz javítás­ra, aztán a hegesztő és laka­tos munkákra, végül pedig a hidraulikus berendezés, a fu­tómű megjavítására és az egyéb feladatok elvégzésére. Az idei nyárra tehát nem­csak a traktorokat, hanem az aratócséplőgépeket is ilyen munkaszervezéssel hozták rendbe a szövetkezeti gazda­ságok részére. Hiszen a villá­nyi gépjavítóállomáson tizenöt kombájn, húsz aratógép, tizen­egy cséplőgép és tíz különböző típusú égyéb mezőgazdasági erőgép várta kisebb-nagyobb betegséggel a gyógyító mun­káskezet. Villányban az elmúlt na­pokban értékelték ennek a kezdeményezésnek az eredmé­nyét. Kiderült, hogy vala­mennyi felsorolt gépet nem­csak időben készítettek el, ha­nem az előző évekhez képest korábban is. A nyári munkákra elkészí­tett 56 erőgéppel 900 090 Ft-os termelési értéket valósítottak meg. Egy régebbi, de ma is érvényben lévő technológiai táblázat hatszázhatvan mun­kaórát ír elő az AC 4Ó0-as aratócséplőgép teljes megjaví­tására. Villányban átlagosan ötszáz óra alatt végezték el ezt a munkát. Ezért méltán határozta el a gépjavító állo­más igazgatósága, valamint párt- és szakszervezeti vezető­sége, hogy pénzjutalomban ré­szesíti a résztvevő huszonnégy brigád tagjait és vezetőit. Olvasóinkhoz! Közöljük kedves olvasóink­kal, hogy legközelebbi szá­munk csütörtökön reggel je­lenik meg nyolc oldalon, A csütörtöki szám első ki­adása már szerdán reggel vásárolható az újságárusok­nál. — A KŐVETKEZŐ szövegű táviratot kaptuk: Augusztus 20. tiszteletére a vető- és nyári mélyszántást 1100 holdon befe­jeztük, 110 holdat trágyázva szántottunk meg, az őszi keve­rék vetése folyamatban van. Aláírás: A nagynyárádi Kossuth Tsz vezetősége. — KÉSŐBB nyit az Egyetemi Könyvtár. A szokásos nyári szü­net augusztus 20-ig tartott vol­na, idén azonban a belső át­alakító munkaiatok miatt a nyi­tás szeptember elejére tolódik. — A PÉCSI Nemzeti Színház augusztus 25-én, vasárnap tart­ja évadnyitó társulati ülését dél­előtt 11 órakor. A társulati ülés után megkezdődnek a próbák. Bemutató szeptemberben lesz. — AZ ÜNNEPEK után, 22-én, csütörtökön mutatják be a pécsi filmszínházak a Tücsök című új magyar filmet, melynek fősze­replője Esztergályos Cecília. A filmen szerepel Pécsi Ildikó is. — A 12. sz. AKÖV értesíti az utazóközönséget, hogy tanuló- szállítás biztosítása végett és az utazóközönség jobb kiszolgálása érdekében 1963. szeptember 2-i hatállyal több autóbuszvonalon módosítást hajt végre, ezért fel­kéri az utazni szándékozókat, hogy elutazásuk előtt az autó- buszállomáson lévő felvilágosító helyen érdeklődjenek. Harcos Ottó: (Rómámat utazás nak különösen kiváló és jel­lemző emléke a törökverő Hunyadi János szarkofágja. A koporsó oldallapjain moz­galmas harcijelenetek dombo­rodnak leegyszerűsített ala­kokkal. Világos, áttekinthető csoportfűzése a magyar for­mai felfogásnak jellemző kép­viselője. A vár egyik kapuját pom­pás barokk stílusban Mária Terézia építtette. A kapu fö­lött levő kőcellában bor- zongva fordulok meg: itt volt hosszú rabságban, míg kerék­be nem törték, Hóra és Klos- ka. Krizsán itt lett öngyilkos, megelőzve a hóhért. Ez volt a válasz ezeknek a román pa­rasztoknak, akik a jobbágyi szolgálat alól szabadulni kí­vántak. Utánuk pontosan tíz évre 3 társával Martinovicsot fejezték le a budai Vérmezőn: ezek magyar jakobinusok vol­tak. A vár emlékmúzeum ré­szében képeket látunk a ke­rékbetörésről, sót, egy e cél­ra készült korabeli kerék is lóg a falon. Szadistáknak va­ló látvány: a kivégzendőt a földön deszkalapokra kifeszí­tették úgy, hogy lábát, karját a hajlatoknál alápolcolták, s az élesre vasalt kerékkel elő­ször a karokat, majd a lába­kat törték apró darabokra, az­tán a mellkas következett, végül pedig a fej. A kerékbe­törés tehát kerékkel történő betörést jelent. Az óriási barokk várkapu íve alól nagyszerű rálátás nyílik £z itt hősi halált balt szovjet katonák karcsú em­lékoszlopára. Az új idők fel­kiáltójele. Még egy pillantás az 1848- as mártír Batthyány család­ból származó Batthyány Ignác püspök által alapított nagy­szerű könyvtárba, ahol a Ha­lotti Beszéd, az Ómagyar Má­ria Siralom után a harmadik legrégibb nyelvemlékünket, a Gyulafehérvári Glosszákat őr­zik. A mezőkön szorgalmas em­berek. Az asszonyok nagykari- májú sárga szalmakalapban, a kalap alatt még fekete fej­kendő a tarkó alatt megköt­ve. Apró falvak, s a házak különös stílusban. Az utcák rendkívül tiszták. Az utcaso­rok élőkért nélküli házakból állnak. Minden ház mellett fe­deles, szénásszekérmagasságú kapu, mely a földtől egészen a tetejéig tömören zárt, — sem a kerítésen, sem a kapun nem lehet belátni. Az angol­szász mondásra ismerni: az én házam, az én váram. A ház lakóinak életritmusa a nap­hoz igazodik. Fáradhatatlan munkálkodásukat szólásuk, szállóigéjük mutatja: „met der san afston, met der san schlofe gon”. A szászokat II. Géza ki­rály hívta be az országba és a tőle megindított és szer­vezett telepítéssel csaknem kétszáz község keletkezett a honfoglaló magyarok által üresen hagyott, őserdőkkel borított Déli-Kárpátok aljá­ban és a Székelyföldtől észak­ra elterülő hegyvidéken. Er­dőket irtottak, s termőfölddé varázsolták a Barcaság, a Fo- garasföld és a Besztercevidék medencéjét. Ezzel Erdély gaz­dasági tájjá való átalakítását fejezték be. Időközben egyön­tetűen áttérnek az ágostai hit­vallásra, s így a szász egyház a politikai egység kiegészítő­je, a nyelv és népiség táma­sza lett. A reformáció tárja fel a szászok számára az „anyaországot”, melytől föld­rajzilag távolesnek ugyan, de így is szellemi-politikai tö­rekvéseik kiapadhatatlan for­rása lett olyannyira, hogy 1944-ben kimenekült, kitele­pült a szászoknak csaknem fele, sokan a Rajna és Mosel vidékére is, ahonnan hétszáz évvel ezelőtt jöttek. Nagyszeben: a szászok egyik fontos, ősi városa. A nagyon rendezett, keskeny utcákban fürge, piros villamosok fut­nak. Egy csöpp kis terecskén életnagyságú bronz szobor. A talapzaton ez olvasható: Teutsch. Akár Napoleon, vagy Lenin. Ha illik is úgy látszik tudni, hogy ki az illető, még­sem röstellem megkérdezni. — Der war ein Bischof, — válaszol egy járókelő. Úgy látszik ennyivel beéri, vagy ő sem tud többet róla. Ké­sőbb megtudom, hogy a helyi gimnáziumot alapította. Né­zem a szobrot, s közben ál­landóan Bem jár az eszem­ben, nagyszebeni hősi harcai. A város nagy büszkesége a Brucken thal Múzeum, nagy­szerű képtárral, eredeti Ti­ziannal és Rubenssel. Bizony Budapesten kívül kevés ma­gyar városnak van ilyen anyaga. Talán csak Pannon­halma, vagy Eger vetekedhet vele, esetleg Debrecen. Bruckenthal Sámuel Mária Teréziának volt egyik legbi­zalmasabb tanácsadója. Bruckenthal műgyűjteményét városának adományozta. Szé­chenyi múzeumalapítását megelőzte. A Szebeni Havasok aljában járunk. Sziklák és fenyők. Előttünk délkeletre, a Foga- rasi Havasok gerincein zergék élnek, az egyetlen európai antilopfaj ritka példányai. A kárpáti medve otthon érzi magát e vidéken. A völgyeket vaddisznó-falkák járják, hiú- zok és vadmacskák lopakod­nak préda után. Fejünk fölött kőszáli sasok vitorláznak mozdulatlan szárnyakkal. A patakok vizében smaragd- és rubinpettyes pisztrángok, szürke pérek fickándoznak. A fekete és vörös áfonya, vagy ahogy erre mondják: kokojza, puha, sűrű szőnyeg­ként borítja a lankás része­ket. Sötétkék és sárga enciá­nok emelik magasra tölcséres kelyhüket, s magasban, a hozzáférhetetlen sziklafalakon a havasi gyopár nyitja szét puha ezüstös szirmait. Haloványan bontakozik ki a négysaroktomyú vár: Fo- garas vára. Olyan, mint a pozsonyi, hédervári, diósgyőri, várpalotai, pécsi: a XIV. szá­zadra annyira jellemző vár­építészeti stílus. Alkonyodik. A lemenő nap rózsaszínre festi a havasok vattacukor-csúcsait, s a haza­felé cammogó bivalyok há­tukon viszik a sötét éjszakát. (Folytatása következik.) A televízió műsora augusztus 19-én, hétfőn: 9.40: Hétmérföldes kamera. Ut- törőhíradó. — 10.00: Állatkerti séta. Helyszíni közvetítés. Ri­porter: Sipos Tamás.^ — 11.00: Négyszemközt a műalkotással. Művészet és közönség. Előadó: Bojár Iván művészettörténész. — 17.45: A Magyar Hirdető mű­sora. — 18.00: Nemzetközi tor­naverseny. Női szabadonvaiasz- tott gyakorlatok. Közvetítés a Sportcsarnokból. Riporter: Ka­bos Gábor. — 19.20: Dobi Ist­vánnak, az Elnöki Tanács elnö­kének ünnepi beszéde. — 19.30: TV-híradó. — 19.50: Szép álmo­kat, gyerekek! — 20.15: „rém tudok nevettetni . • .**. Emlékezés Kabos Gyulára. — 21.15: TV* presszó. — 21.55: Telesport. —» 22.15: Hírek. TV-híradó (ism.). augusztus 20-án, kedden: 10.00: Dunai vizikamevál. — 17.30: Születésnap... — 18.00: Közvetítés az országos sportna­pok záróünnepségéről. Riporter: Vitray Tamás. — 18.10: Divatre- vű a Halászbástyán. A Ruházati Mintatervező Vállalat és a TV közös műsorában. — 18.50: Köz­vetítés az országos sportnapok záróünnepségéről (folytatás). — 19.40: TV-híradó. — 20.00: Szép álmokat, gyerekek! — 20.10: „Hol volt, hol nem volt.. Történelmi kabaré. ■— Kb. 22.30: Hírek. TV-híradó (ism.). — A BARANYA—TOLNA me­gyei FŰSZERT Vállalat augusz­tus 29., 30. és 31-én LELTÁROZ a fenti időben a vállalat összes fiókjánál (Pécs, Mohács, Sziget­vár, Dombóvár) az áru-kiszállí­tás, árukiadás és eladás szüne­tel. Ezúton hívjuk fel vásárlóink figyelmét, hogy árukészleteiket a leltározás előtt kellő mennyi­ségben szerezzék be. — A SASDI földművesszö'-et: kezet munkás-paraszt találkozót rendez augusztus 20-án. A kör­zetéhez tartozó tíz községbe el­látogatnak a komlói és a szász­vári bányászok. — AUGUSZTUS 20-án délután 4 órakor avatják az új harkányi szélesvásznú filmszínházat. Az új létesítmény a megye legkorsze­rűbb szélesvásznú mozija vidé­ken. — Áramszünet lesz augusz­tus 22-én 8—16 óráig hálózatát« építés miatt a Tímár, Bercsényi. Toldi Miklós utca, Kossuth tér 3, 5, 7. sz., Rákóczi út 43—69. sz-ig és a Hal téren. — HALKONZERVEKET mutat­nak be augusztus 22-én és 23-án Pécsett, az Irányi Dániel téren lévő 205-ös gyorskiszolgáló cse­megeboltban. A bemutató idején az érdeklődők meg is kóstolhat­ják az üzletben kapható halkon­zerveket. A bemutatót a Ba- ranya-Tolna megyei Fűszer- és Édességnagykereskedelmi Vállas- lat, valamint a Pécsi Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat rendezi. — A JANUS Pannonius Mú­zeum közli, hogy augusztus 19- én és 20-án nyitva tart, 21-én. 22-én zárva lesz. — A MUNKAÜGYI Miniszté­rium 500. sz. Iparitanuló Intézete értesíti a tanulóit, hogy az I. évesek tanévnyitóját augusztus 29-én, II. évesekét augusztus 20- án, a ül. évesekét augusztus 31- én tartja reggel 8 órai kezdet­tel. Minden tanuló megjelenése kötelező. — SZEPTEMBER 16-án kezdő­dik az 1963/64-es tanév a Pcesi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Időjárás jelentés Várható időjárás hétfőn estig: ma felhős idő, országszerte esőkkel, keleten zivatarokkal. Holnap főként az ország keleti felében esők, az ország nyugati felében néhány órás napsütés, élénk, a Dunántúlon erős észak- nyugati szél. A nappali felme­legedés keleten lényegesen iryeri gül, nyugaton alig változik. Várható legalacsonyabb é‘szakai hőmérséklet keleten 14—17. nyu­gaton 10—13, legmagasabb nap­pali hőmérséklet holnap 18—22 fok között. A Balaton vizének hőmérsék­lete Siofokon 22 fok. 4 ♦

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom