Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-12 / 135. szám

' 1963. JÚNIUS 12. iuaplA 5 Ma este a tv-ben: Elvetettem kenderkémet... Véletlen folytán csak mostanában ke­rült kezemben a Du­nántúli Napló febru­ár 6-i száma, amely­ben a 30 esztendővel ezelőtt megjelent „Pécsi családfák” cí­mű riportkönyvem­mel foglalkozik a lap, — sgy — cikk­írója, aki megálla­pítja, hogy a hajdani újságírót elismerés illeti azokért a szú­rós megjegyzésekért, amelyekkel pellengé­re állította a Horthy- világ néhány közéleti szereplőjét. De ... Engedjék meg, hogy években bizo­nyára fiatalabb kol­légámnak erre a „De”-ére válaszoljak, ha nem is érzem ma­gam „hajdani”-mák, bár az első, sőt lassan a második ifjúságon is túl vagyok. A Pécsi családfák 1933-ban jelent meg, akkor, amint az a könyvnek a cikkben idézett előszavából is kiviláglik, Gömbös volt a miniszterelnök, ttisnya Ernőről, a Pécsi Takarékpénztár elnök-vezérigazgató­járól valóban nem mindent írtam meg. A cikkíró felsorolja, hogy mi mindent kel­lett volna még meg­írnom ahhoz, hogy Visnya Ernő portréja találó legyen. Higy- gye el, években bizo­nyára ifjabb kollé­gám, hogy én még ezeken túl is sok mindent megírhat­tam volna, de szol­gáljon mentségemül, polgári újságíró vol­tam és nem tartoz­tam a hősök közé. A mai újságíró el sem tudja képzelni, hogy 1933-ban a püspöki városban milyen ha­talmasság volt Vis­nya Ernő, akinek legközvetlenebb ba­rátai sorába Keresz- tes-Fischer Ferenc belügyminiszter tar­tozott. Varga Imrét a kegyelmes országgyű lési képviselőt ki mertem figurázni, mert Varga hatalma sem volt olyan nagy mint Visnyáé. Elis­merem, nem voltam elég bátor, de abban az időben éppen „gyávaságom” miatt egy évi fogházra ítélt el a pécsi „kir. tör­vényszéki’ és ha min­dent megírtam volna Visnyáról és társai­ról akkor legfeljebb egy év helyett kettőt töltöttem volna a minden komfortot nélkülöző Megye ut­cai „Felszeghy-szana- tórium”-ban. (Az ak­kori ügyészségi elnök vitéz Felszeghy Já­nos volt.) Nem védekezésül, csupán az akkori „sajtószabadság” il­lusztrálására, számos sajtópereim közül, hadd mondjak el egyet dióhéjban. A Pécsi Egyházme­gyei Nyomda R. T. nyomdájában szerve­zett munkások dol­goztak. 1931 kará­csonya előtt a nyom­da elnöke, Komócsy István prépost kano­nok ultimátumot in­tézett a nyomdászok­hoz, hogy vagy ki­lépnek a nyomdász szákszervezetből vagy kikapják munkaköny vüket. Becsületére váljon a negyvenkét nyomdásznak, egy sem vált árulóvá és így karácsonyra a pécsi munkanélküliek száma negyvenkettő­vel növekedett. E sorok írója, 25 éves fejjel, cikksoro­zatban tiltakozott a keresztényi szeretetet megcsúfoló intézke­dés ellen, amire a prépost kanonok, el­nök-vezérigazgató pert indított ellenem. Az ügy a kommunis­ta pereiről hírhedt Szűcs Jenő tanács elé került. Az előszobá­ban ott állt tanú­ságra készen az elbo­csátott 42 szervezett munkás. A Szűcs-tanács, amely közismert volt munkásgyűlöletéről, röviden végzett az üggyel. Kimondotta, hogy „nem közérdek az, hogy egy destruk tív újságíró egy köz- tiszteletben álló fő­pap elleni rágalmait bizonyítsa” — és el­utasította a bizonyí­tási eljárást. Ítélet: négy és fél hónapi fogház. Fellebbeztem. A kúriánál Töreki Gé­za elé került az üoy és örülhettem, hagy nem emelték fel a büntetésemet. Talán ezért sem írtam meg mindent a „Pécsi családfák”- ban, amelyet ma, 30 évi távlat után, ami­kor az újságírónak nem kell rettegnie a börtöntől, bizonyára én is másként írnék meg. Zsadányi Oszkár Drag-a koszorúk Családunkban haláleset történt, koszorúkról kellett gondoskodnunk. Mivel a temetés igen sok szaladgálással, intézkedni valóval jár, a lakásunkhoz legközelebb Lévő ko­szorúkészítőnél hat koszorút rendeltünk meg. Érdeklődésünkre a közismert mester elmondta, hogy 150—300 forintért lehet nála koszorúkat kapni de hangsú- »yozta, hogy a maga részéről a 250—300 forintosokat ajánlja; mert azok gyönyörűek. Mi bíztunk benne és 200 forintosokat rendeltünk, de ehhez még felszámolt koszorúnként 25 forin­tot szalag és szállítási költség címén. Kifizettük a megren­delt koszorúkat és megnyugodva távoztunk az üzletből, csak akkor döbbentünk meg, amikor a ravatalozóban meg­láttuk a „mester” koszorúit. Enyhén mondva, be lettünk csapva, mert a hat koszorúból négy darab orgonával és 3—4 kis csokor gyöngyvirággal volt díszítve, tehát a legolcsóbb, legegyszerűbb kivitelezést alkalmazta. Jóllehet, a Kertészeti Vállalat valamelyik üzletében sem készítették volna el ol­csóbban a koszorúkat, de hogy ott nem orgonával és gyöngy­virággal díszítették volna, arról utólag meggyőződtünk. Bántó, hogy még ma is vannak ilyen „bátor” emberek, akik olcsó és egyszerű recept szerint dolgoznak. Hogy a mi ‘társadalmi rendszerünkben az ilyen vámszedés, a dolgozók­nak'.ilyenirányú becsapása megengedett-e, annak elbírálását a,- " f'k -e bízzuk. Keszthelyi István postaműszaki felügyelő, Pécs, Anna utca 22. Csuklós buszt nem kaphatnánk? Nem lehet különleges igény­nek nevezni, ha nyolc órai munka után szeretnénk hosz- 6zabb károkozás nélkül haza­jutni új-mecsekaljai ottho­nainkba. Arról van szó, hogy a kesztyűgyárban és egyéb üzemekben dolgozunk, váltott műszakban. Ha délutánosok' vagyunk ,a 22.15 órás autó­busszal indulhatunk haza. A gyakorlat szerint azonban ez I az autóbusz sohasem csuklós, ! tehát nemcsak zsúfolt, néha I szűknek is bizonyul, gyakran ott maradunk fárasztó mun­káink után a Széchenyi téren. Kérjük a PKV vezetőit, győ­ződjenek meg állításunkról és tegyenek intézkedéseket a jelenlegi állapotok megszün­tetésére. Kerék Istvánná Kesztyűgyár. A vadon termő gyógynövények gyűjtése komoly mellékkeresetei biztosít A fontos gyógyszeralapanyago­kat tartalmazó gyógynövényeket országszerte gyűjtik, melyeket a íölclmüvesszövetkezetek vásárol­ják fel a HERBARIA megbízásá­ból. Ezeket a gyógynövényeket a gyógyászat különböző területén használják fel, így pl.: a csalán­levél vértisztító teakeverékek alapanyagát tartalmazza. Az ipar a csalán leveléből „klorofilt” von ki. mely egészségre ártalmatlan festékanyag, amit cukorkák és •ütemények "'estes e használnak. A papsajtlevél a köhögéscsilla- | pító teák alapanyaga. A gyöngy­viráglevélből szívműködés-szabá­lyozó gyógyszereket készítenek. A papsajt, vagy kerekmályva ki­fejlett ép, egészséges, gomba- betegségektől mentes levele, 2—3 cm hosszú nyéllel együtt gyűjt­hető. mely áru ,,csípett papsajt- levél** néven kerül a kereskede­lembe. A papsajtlevél gyűjtése kiélezett fogú szedőfésűvel gazda­ságos. A májusi gyöngyvirágnak ép, egészséges, egyöntetű zöld színű, nem elsárgult, teljesen kifejlő- ! Jött, rövid szárral begyűjtött le- . fWe értékesíthető« í A nagylevelü csípős csalán, másnéven kétlaki, .csihány, vagy csolánynak nevezett növény, min­denki által ismert. A növény szá­ráról kézzel lehúzott levelét vásá­rolják, melyet ajánlatos kesztyű­vel, vagy ujjúnkra csavart rongy­darabbal (mely vékony, puha dróttal van rögzítve) gyűjteni. Az említett gyógynövények gyűjtésével — összefüggő gyűjtő- terület esetében — napi 60—70 Ft kereset is elérhető. Sőt vannak esetek, amikor nagyobb jövede- | lem is biztosítható. A földműves­szövetkezetek a fenti minőségű nyers csalánlevélért kg-ként —.70 Ft-ot, a gyöngyviráglevélért 1.20 Ft-ot, a csípett papsajtlevélért (kerekmályva) 1.60 Ft-ot fizetnek. Természetesen a földműves­szövetkezeteknél az említett gyógynövények levelei egyöntetű zöld színre száradtan, doh-penész és egyéb idegen anyagtól men­tesen is magas áron értékesíthe­tők. Felvilágosítást ad és egyéb gyógynövények gyűjtésére is ta- I náccsal szolgál: a HERBARIA, I Budapest, v.. Arany János utca 129, szám, Ismét baj van a tej és sütemény kiszállításává! Tavaly októberben a szom­bati késői tejszállításról egy cikk jelent meg a Dunántúli Naplóban. Ettől kezdve a tej­szállítás ez év márciusáig rendben volt. Márciustól kezd ve a szombati tej későn, nyolc óra felé érkezik. Már írtunk az Élelmiszerkereskedelmi Vállalatnak, a tanács kereske­delmi osztályának, azóta egy­két alkalommal rendesen szál­lítottak, azután ismét maradt minden a régiben, a tej, a kifli és a zsemlye is későn érkezik. Kérjük, hogy állít­sák vissza a régi rendet, le­gyen üzletünkben hét óra előtt a tej és a sütemény, hogy a fűszerüzlet már hét órakor árusíthassa. Helyesnek tarta­nánk, ha a Tejipari Vállalat és a Sütőipari Vállalatnál a prémiumfeltételek között a ki­szállítások pontossága is sze­repelne. Hanti János nyugdíjas, Pécs, Táncsics M. u. 74. Miért mostohagyerek a Semmelweis utca ? Épülő városunk déli része fokozatosan szépül. Ez öröm­mel töltheti ^el a város lakos­ságát. Elkészült már a Nagy­várad utca, Kolozsvár utca, a Marosvásárhely és a Szabó József utca burkolata is, sőt a Nagyszeben utca után most már a Temesvár utca is ne­mes burkolatot kap a fejlődés követelményeinek megfele­lően. Van azonban egy-két olyan jelenség, amely mellett nem lehet szemet hunyni. A Kolozsvár utcát járda csúfítja el, amely össze-vissza törede­zett, itt-ott beszakadt cement­lapokból áll, úgy hogy a jár­dalapokon hasraesni egyálta­lán nem nagy művészet. Még szomorúbb azonban, hogy most már az összes mellékut­cák útburkolatának átépítése után sem került sor a Sem­melweis utca úttestének rend- behozatalára, pedig ez az utca elég fontos a forgalom szem­pontjából és elhelyezkedése tekintetében is. A nyári idő­szakban a por beszáll a laká­sokba és az egyre szaporodó gépjárművel tulajdonosai az út minősége miatt szintén joggal1 emelhetnek szót a sokat emlege tett „illetékeseknél”, akiket ezúton szeretnénk felkérni ar­ra, hogy ne mellőzzék a mi utcánkat sem és ne hagyják ki állandóan az útépítési mun kákbóh Vl', Torjcsi László Ez a felirat jelenik meg ma 1 fél 7 után a Kicsinyek műso­rában a televízió képernyőjén, hegy utána ismerős arcok tűn­jenek fel, ismerős dallamok szólaljanak meg. Néhány nappal ezelőtt ké­szült el a Televízióban Lemle Géza verses népi játékának képfelvétele. A II. stúdióban már várta a Mecsek Táncegyüt tes Gyermektánckarát a „stáb”, Katkics Ilona rendezővel és Király Ottó vezetőoperatőrrel az élen. A gyerekek az első percekben kicsit elfogódottan néztek szét a sok reflektor, lámpa, kábel, mikrofon, ka­mera, díszlet között. De ahogy felcsendült az el­ső dal: „ügy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt...” máris otthonosan mozogtak, táncol­tak, énekeltek a lányok. Fi­gyelő szemek követték min­den mozdulatukat. — „Magot viszek, kender­magot, Jókedvűen dálolgatok, Gyertek velem lányok!” — énekelte Révészi Ági, az Al­kotmány utcai iskola diákja, és máris megkezdődött a tánc. Simon Antal, aki a népdaljá­ték koreográfiáját tervezte, bátorító mosollyal nézte a szé­pen mozgó táncosokat. — Ennél a vonalnál köze­lebb ne jöjjetek! — állította meg a próbát a rendezőnő. — Te pedig hangosabban énekelj — figyelmeztette az Anyókát játszó Varga Katit a hangmérnök — hiszen a gye­rekek otthon, a képernyők előtt mindent tisztán akarnak érteni! A stúdió sarkában Várnai Ferenc irányította a fuvolázó Szigeti Editet, a gordonkázó Surján Ferencet és a buda­pesti cimbalomművészt, majd intett Horváth Csabának, a Legénynek, aki énekelve kö­zeledett: — „Cédrusi menta, kajtai rózsa, elmennék táncba, ha szép lány volna...” Katkics Ilona ismét megál­lította a próbát. Elmagyaráz­ta a legénynek, hogyan köze­ledjen, aztán Mariskának mu­tatta meg, miképp viselked­jék a legény jöttére. Kollár Erzsi ügyesen utána is csinál­ta, és amikor a legény mégis inkább Juliskát vitte a tánc­ba, jól sikerült a keserves sírdogálása is. — Ez nagyon fontos, mert mig a többiek táncba mennek, az egyik kamera téged mutat, amint sírdogál&z — magyaráz­ta a rendezőnő. így folyt le a próba, ahogy itt nevezik: „száraz” próba, még kamerák nélkül. De né­hány perces pihenő után már felvillant a piros lámpa a há­rom -kamera valamelyikén. Lemle Gézával a stúdió szélén működő ellenőrző képernyőn figyeltük, mit látnak majd a nézők. Katkics Ilona közben elfoglalta helyét a II. stúdió műszaki helyiségében. Ide is ellátogattunk: itt a rendező egyszerre figyelhette mindhá­rom kamera képét, és mindig a legmegfelelőbb képet adó kamerát kapcsolta rá a fel­vevőre. — A kettes kamera keresse meg a Nyuszit és a Mókust — adott utasítást fülhallgatón keresztül a rendező az opera­tőröknek. És máris a kettes kamerán keresztül Reinhardt Zsuzsa és Öry Mária tánca vált lát­hatóvá. A próba után újabb mikrofonokat szereltek fel, igazítottak a reflektorok el­helyezésén, egyszóval: nagy volt a nyüzsgés. A hőséggel senki sem törődött, mindenki arra vigyázott, hogy sikerül­jön hibátlanul előadni ezt a kedves, ízes népi hangulattal megírt játékot. Már alaposan benne jártak a délutánban, amikorra elké­szült a felvétel. S. Jankovich Erzsébet balett-tanárnő, íz együttes vezetője megkönnyeb bűit sóhajjal vezette le a gye­rekeket a Szabadság térre. — Bizony, egyikünk sem gondolta volna, hogy ilyen sok munka és fáradság kell ahhoz, hogy ma este a televízió kép­ernyőjén megjelenjen a fel­írás és felhangozzék a dal: — „Elvetettem kenderké­met .. — nt — Kedvezményes utazás Szegedre Az IBUSZ nyári programjának összeállításánál messzemenően törekszik a közönség már most megnyilvánuló érdeklődésének ki­elégítésére. Nagyon sok igény érkezett már eddig is a Szegedi Szabadtéri Já­tékok megtekintésére. Az előadá­sok jegyeinek egyéni árusítását már megkezdték. Az IBUSZ 2—3 napos, kedvezményes autóbusz­túrákat szervez Szegedre, mely­nek keretében a résztvevőknek szállást, étkezést és színházjegye­ket biztosítanak. Eddig kilenc ilyen út megszervezését tervezték be, mely közül négy teljes egé­szében betelt az eddig jelentke­zőkből. Ha az érdeklődés megkö­veteli, újabb autóbusztúrákat in­dítanak. Sokan érdeklődnek a Soproni Ünnepi Hetek iránt is. Az egyé­nileg utazók részére az IBUSZ 8 forintos árban biztosít meghívó­kat, melyek egyúttal a határsáv­ba való belépésre is jogosítanak. Ezenkívül 5 napos autóbusztúrá­kat is szerveznek, étkezés, szál­lás, kultúrprogram biztosításával. A labdarúgó szurfcolók örömére szolgál bizonyára, hogy az IBUSZ június 23-án különvonatot indít Budapestre az Újpesti Dózsa—Pé­csi Dózsa labdarúgó-mérkőzés megtekintésére. Részvételi díj 58,50 forint lesz, Oroszlánkaland az állatkertben Izgalmas óráik peregtek le kedden délután a pécsi Állat­kertben. A legizgatottabb az „állatok királya”: Cézár, a hét éves 'hím oroszlán volt Bi- záno, a három éves nőstény oroszlán viszont nyugodtságot erőltetett magára. Mintha csak megérezték volna, hogy egy méternél távolabb tőlük barna táskában bénító szérummal te­lített pisztoly rejtőzik, amely reájuk vár. Tűfenyővel körülvett vas­ketrecüket konzulimként állta körül: Orbányi Iván, a buda­pesti Állatkert emlős osztályá­nak vezetője, dr. Dózsa Imre, a budapesti Állatkert főállat­orvosa, dr. Kisipál Gyula, a pé­csi állatkert állatorvosa, dr. Borjáti József, a pécsi Állat- kert igazgatója, Deli Mátyás, a pécsi Állatkert zoológusa, ri­porterek, fényképészeik és szá­mos állatgondozó. Cézár pedig toporzéikiol, prüszköl, morog. Feliágaskodik két méter magasra, villogó szemekkel rázogatja sörényét, nagy mancsával kinyúl a ket­recből. így fejezi ki tiltakozá­sát az ellen, hogy mostani szállásáról a medvék vasiket­recébe szállítsák Bizánccal együtt. — Féltékeny a nőstény orosz lánra, félti — jegyzi meg va­laki, [ Az állatvilágban ez nem olyan veszélyes, mint az em- I berek világában —. válaszolja rá Orbányi Iván; Az állattenyésztők nagy lá­dát helyeznek el a ketrec aj­tajához. Ebbe próbálják be­csalogatná a dühödt oroszlánt. — Cézár! Cézárkám! Cézd- kém! — kérlelik, könyörög­nek neki, de mindhiába. A lá­dáig elrohan, aztán állatfeje­delmi büszkeséggel hátat for­dít annak. Cézár üvöltve ki akar tör­ni a ketrecéből és húsz per­cig próbára teszi a körülötte állók idegeit — Hússal kellene becsalni a ládába — szólal meg valaki. — Bemegy az anélkül is — hangzik egy állatszakértő vá­lasza. Orbányi Iván már előkészíti a pisztolyt, hogy „belőjje” Cé­zárt azzal a szérummal, amely a fenevad izmait elernyeszti. —1 „Belövés” esetén «— mondja — az oroszlán nem al­szik eh Mindenről tud, szeme nyitva marad, hall, csak ép­pen akcióiképtelenné, ártal­matlanná válik. De ez az el­járás erősen megviseli az ál­latot. — Megpróbáljuk előbb másiként beterelni a ládába. Hossnj. rrros vízifecskendőt | vesznek ~’ő. | > veinek Cézárra, ZZV 1 bátran szembenéz a vízsuga­rakkal, amelyeket egyébként nem szeret. Aztán vadul ugróm dozik. Már csurog sörényéről a víz, olyan, mint egy elázott ürge. De tántoríthatatlan; —1 Egy rossz seprűvel kell megfenyegetni . javasolja egy asszony — attól megvadul és biztosan berohan a szállító ládába; így is történik; Cézár dühö­sen berohan és majdnem kint marad a farka vége a le­eresztett retesztől. Azután 10—- 12 markos ember felemeli a ládát és a medveketredbe viszi a két mázsás Cézárt, amely­nek értéke 3 ezer forint; S az elázott vadállat egyetlen han­got sem ad ki magából szállí­tás közben.­A fiatal Bizánccal már kö­nyebb elbánni. Óvatosan ki­kandikál szálláshelyéről, egy­két percig le fel futkos. Már előveszik a vízifecskendőt, amikor hirtelen bebújik a lá­dába. ö is oda kerül, ahol Cézár most a sörényét száro- gatja; A két oroszlán helyét pedig az a puma foglalja el, amelyet kedden délután hoz­tak a budapesti Állatkertiből. A jövő héten Veszprémből két farkaskölyköt hoznak és akkor a pécsi Állatkertiben megnyit- ’ák a más<v':’- állatóvodát \ » Eay „hajdaniu újságíró szót kér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom