Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-26 / 96. szám
m tm. A PR IMS 26. NAPS.Ö Tánczene vagy cigányzene? Pécsi zenekarok külföldön — A nagy zenekaroké a jövő Kevés a dobos, brácsás és cimbalmos Brodarics tévedése Nem Földvár, hanem Merse községnél csaptak össze 1526-ban a magyar és török seregek íőerői — A zenekar szabadnapos ezért ma kevés a vendégünk — mondotta a napokban egy pécsi étterem vezetője, amikor az üres asztalok okáról érdeklődtem. S valóban, a zenekar adja az éttermekben, vendéglőkben, nem egy cukrászdában is a „kikapcsolódás’, a szórakozás savát, borsát. Zenekar nélkül — ahogy mondani szokás — „süket” a terem. Harmincöt zenekar Pécset és Baranyát az Országos Szórakoztató Központ pécsi kirendeltsége, mint a Művészeti Dolgozók Szakszervezete mellett működő szervezet látja el zenekarokkal. Statisztikai kimutatásaikból a következő adatok állnak rendelkezésre: Pécsett 11 tánc- és 3 népi zenekar működik, a mt gyében 13 tánc- és 8 népi zenekar szórakoztatja a vendégeket. Pécsett és a megyében összesen 127 főfoglalkozású zenészt tartanak nyilván, ebből 74 tánczen ész, 53 pedig a különböző népi zenekarok tagja. Ha csak a statisztikát vizsgáljuk, már ebből is kitűnik, hogy a szórakozóhelyek többsége a tánczenekarokat igényli Érthető is, hiszen a szórakozásnak legtöbbször velejárója a tánc. Színvonalas tánczenére szórakozhatunk-e? — ez a kérdés azonnal felmerül a téma vizsgálatakor. A Nádor Szállónak, a Mecseknek, az Olym- piának, a Kazinczynek „A” kategóriájú zenekara van, A kategória természetesen nem mindig meghatározója a színvonalnak is, de mégis mércének kell elfogadnunk, hiszen ezekben a zenekarokban tömörül a legtöbb, szakmáját alaposan ismerő zenész. Persze, talán mondani sem kell, hogy számos kitűnő muzsikus játszik alacsonyabb kategóriájú zenekarokban is, sőt nem egy közülük „A” osztályú zenész. Annak alátámasztására, hogy Pécsett jó zenekarok működnek, nem érdektelen megemlíteni: számos zenekart külföldi vendégszereplésre is hívnak. A Bedmel-zene- kar a nyárra — imimár másodszor — Bulgáriába szerződött, szó van Vér Ernő zenekarának külföldi szerepléséről is, Pagony Lajos zenekara pedig már évek óta csak vendégségbe" jár haza. Hangszer és kotta Nyitnak a nyári kerthelyiségek. Vannak-e megfelelő zenekarok? Erre a kérdésre az OSZK pécsi kirendeltségénél ^kielégítő” választ kaptunk. Tény, hogy nincs sok zenészünk, különösen akkor nincs, amikor számos zenekart is — külföldi útjai miatt — helyettesíteni kell. Minden jó zenészt megfelelő „állásiba'’ tudnak helyezni. .A tánczenészek. között — mint mondották — nincs munkanélküli. A színvonalat azonban lehetne fejleszteni. Elsősorban a zenekarok összeállítása tekintetében. A fejlődés útja a többtagú zenekar. Sajnos, a létszámbeid fejlesztésnek „bérkeret” akadályai vannak. A színvonal esését eredményezi a zenészek nagyarányú vándorlása. Nem lehet senkit elítélni azért, mert magasabb gázsit szeretne. De ez a nagy vándorlás az együttes összeszokottságának rovására megy. A zenekarok megfelelőbb ösz- sz..állításával lehetne ezen segíteni. Lényegesen befolyásolja a színvonalat a hangszerellátottság A vendéglátóipar Könyveket, könyvt árakat magas áron vásárolunk- — Átveszünk régi és új kiadású szépirodalmi, tudományos és ifjúsági könyveit. Készpénzzel azonnal fizetünk. Antikvárium Pécs, Kossuth Lajos n. 2L nem egy üzletében például csapnivalóan rossz a zongora. Nincsi az a művész, aki rossz hangszerből szép hangokat képes kicsalogatni. Jó lenne, ha a zenés szórakozóhelyek gazdái néha-néha adnának „keretet” például zongorahangolásra is. Problémát jelent nem egy helyen — nem jó, vagy egyáltalán nincs erősítő. Nagyobb termekben, kerthelyiségekben pedig az erősítő úgy hozzátartozik a zenekarhoz, mint hegedűhöz a vonó. Csak néhányat soroltam a problémák közül, amelyeket egy kis fáradsággal meg lehetne oMami. Mert szólhatnánk többről is, mint például a zenekarok megfelelő kottaellátásáról. A rádióban elhangzott számok közül nem egy „sláger” lesz, de mire a zenekarok a kottát megkapják — már a közönség sokszor meg is unta a számot. Különösen a külföldi zeneszámok kottaellátása csigalassú. A zenekarok vezetői kénytelenek délelőttönként „magnózni”: Magnóra veszik fel a számot és utána a zenekar vezetője hangszereli. — Tény az is, hogy a külföldi „slágerszámok” kottaellátása bizonyos valutáris nehézségekbe ütközik, valami úton módon azonban a kottaellátást gyorsítani lehetne. Néhány szót szólnunk kell egyes zenekarokról is. Nem emeld a zenekar hírnevét például, ha tagjai mértéktelenül isznak, úgyhogy némelyik a hangszerek közé esik. De az sem, ha egyetlen cél lebeg a szemük előtt: minél több pénzt Mmuasikálra a vendég zsebéből. Hangulatos cigányzene FéRétűienül ennek a cikkner keretébe kívánkozik a népi zenekarok problémája is. Dö- römböző Géza zenekara például méltán szerzett jó hírnevet nemcsak Pécsett, de az országban is, sőt külföldön is sok tapsot kaptak. Hírlik, ismét külföldi vendégszereplésről lehet szó. A hangulatos, jó, nevezzük csak cigányzenének, mindig van keletje, ha nem is akkora, mint régebben volt. Különösen külföldön kedveltek. Ezt példázza, hogy aa elmúlt esztendőben 112 magyar együttes járt külföldön, közülük 72 cigány- és 40 tánczenekar. Nálunk kissé mostohán bánnak velük, persze ehhez az is hozzájárul, hogy a vendéglátó vállalatok nem nagyon igénylik muzsikájukat. Példa erre, ami nemrég történt Pécsett. Egy külföldiekből álló társaság cigányzenét akart hallgatni. Dörömböző Géza zenekara szabadságon volt, a kényes külföldieket kevésbé színvonalas helyre vinni nem akarták, végül Kaposváron hallgattak cigányzenét a pécsi vendégek. Nos, ennyire „szegényesen” azonban nem kellene állni. Itt van például megyénk legnagyobb szórakoz| tető kombinátja a Nádor | Szálló — cigányzenekar nél- I kül. Állítólag az az érv, hogy j a Nádor vendéged igényelnek j egy csendes éttermet is. Tá- j Ián mégis meggondolandó: a j magyaros étteremben — mint volt — ismét játszhatna ci- ! gányzenekar. Jó cigányzene- ! kar! Nagyobb gondot kellene fordítani a zenészek továbbképzésére is. Különösen a népi zenészek szakmai fejlődésére. Igaz, az OSZK pécsi kirendeltsége mellett működik egy továbbképző stúdió, ahol a zenészek gyarapíthatják szakmai ismeretüket, de a problémát teljesen ez sem oldja meg. A májusi kategorizáló vizsgára például egyetlen cigányzenész sem jelentkezett. Nem fejlesztették annyira szakmai, tudásukat, hogy magasabb kategóriába léphetnének. A továbbképzés és utánpótlás területén nem a legjobb a helyzet, ezt az is bizonyítja, hogy például nagy a hiány jó zongoristából, dobosból, a népizene-ágban a brácsásból és szinte „kihalóban” van a cimbalmos. Akad még tennivaló Csak néhány problémát vetettem fel, de ezek is azt igazolják: akad még tennivaló annak érdekében, hogy Pécsett és a megyénkben az eddiginél is magasabb színvonalat érjünk el a szórakoztatózene területén. Mert ez is a város, a megye kulturáltságához tartozik. Garay Ferenc A MAJSI KISERDŐ tisztásán, közel a jugoszláv határszélhez találok rá dr. Papp Lászlóra, a Janus Pannonius Múzeum igazgatójára, aki néhány évvel ezelőtt jutott a mohácsi vész első tömegsírjainak nyomára és aki most itt Majs határában folytatja az 1526-ban lezajlott csata pontos színhelyének meghatározását célzó kutatásait. A gépállomás volt brigádszállásán, a kiserdő zöldellő fái között ütöttek tanyát, innen indulnak naponta az ásatások színhelyére, a Majs határában hosszan húzódó, szelídhajlatű dombok alján települt egykori Merse köz ség elpusztult házainak fel> tárására. Az itteni kutatómunka jelentőségét mutatja, hogy nem kevesebbről van szó, mint évszázadok óta elfogadott helymeghatározások tévességének bizonyításáról, amelyekhez a perdöntő adatokat a mohácsi csatatéren több éve folytatott és jelenleg is tartó ásatások eredményei» az újonnan kapott tárgyi leletek és a régebb óta ismert dokumentumok egybevetése adja. Miközben az ásatások színhelyéhez közeledünk dr. Papp László arra emlékeztet, hogy Brodarics érsek, — az egyetlen szemtanú, akitől a csata hiteles leírása ránk maradt — krónikájában Földvárnak nevezi azt a községet, amelynek házai között a török tüzérségig előrenyomuló magyar sereg harcosai megpillantották a tartalékként várakozó janicsárokat. Földvárat a sátorhelyi új istálló közelében, a" szájhagyomány szerinti törökI domb szomszédságában meg is I találta és 1960-ban a falu több | házának maradványát, sőt a temetőjét is feltárták. De sem a szegényes leietek, sem Bro- daricsnak a falu környezetére és a seregek felállására vonatkozó leírása nem bizonyította azt, hogy valóban Földvár lett volna a törökök fő harcálláspontja, a harc központja. — Ezért ismét bejárta a csata tér területét és Majs határában, a dombvonulat közepetáján a talaj elszíneződéséből és a lépten-nyomon található cserépdarabokból elpusztult településre következtetve ásatásokat kezdett, amelyek azután felszínre hozták az egykori Merse szegényes jobbáigyházai- nak rombadőlt, elüszkösödött maradványait. KÖZBEN megérkezünk az ásatások színhelyére. A 14 teltárt házmaradvány 30 cm-es mélységben megtalált döngölt földpadlóin jól láthatóak a kemencék cseréppel bélelt al- jazatai, a szabadtűzhelyek nyomai és összetört cserépedények számtalan darabkái. Előkerült tíz megrongálódott és két épségben maradt cserépedény is, bennük elüszkösödött hajdina, köles és búzamagvakkal. A pusztulás, a menekülés nyomait mutatják a szinte mindenütt ' fellelhető, szétszóródott, helyenként ösz- szefüggő foltokban látható megégett gabona magvak és a porig égett kovácsműhely, a szétdobált szerszámokkal, fúróval, reszelővei, vaseszközökkel. Az egyik ház alapzatánál oölöpnyomokat találtak, a házak többsége azonban — nyilván a nedves talaj miatt — cA hátam ezermester SZÉLESSÉGE, magassága — néhány arasznyi csak. Kicsi kis gép, olyan masina, amelynek még neve sincs, de rendeltetése — ha furcsán hangzik is — a lehető legemberibb: hétszáz nőt szabadít meg attól a roppantul egyhangú, unalmas, de szemet és ujja- kat fárasztó munkától, mint a bőrkesztyűk varrása. Mindjárt hozzáteszem — mielőtt e néhány sor olvasása után a kesztyűgyáriak dühösen félredobnák az újságot — ez a gép nem a munkától, azaz nem a kenyérkeresettől „szabadítja” fel a Kesztyűgyár varrodájának asszonyait. A gép egyik tervezőjét, Ködmön Pétert ugyan ha tréfából is, de némi vegyes aggodalommal az asszonyok megfenyegették: — Ha megcsinálja a gépet, leütjük az utcán ... Vicc volt, de aggódásuknak csupán a már ismert kapitalista módszer adott alapot: Üj gép, tehát nincs szükség kézierőre... Emlékeztetni kell a húsz- huszonöt esztendeje itt dolgomosö méterár zó varrónőket a villanymeghajtású gépek beállítására. Ha- merliék idejében lábhajtású varrógépekkel dolgoztak, — később az államosított üzem már angol—amerikai Singer és nyugatnémet Porkert gépeket kapott. Mit mondtak az asszonyok? „Nem ülünk rá a gépre ...” Mert ú j volt s mert villanymeghajt á- s ú volt s mert féltek: növekszik a termelés, csökkentik a létszámot. Jó időben „lekopogjuk”, — nem lett igazuk. S mit hoz az új gép? — Mi tulajdonképpen a kézi munkát exportáljuk... — mondotta Biskup Gyula főmérnök, s ebben valóban sok igazság van. Svédország, Anglia, Belgium, Svájc, Nyugat- Németország, Szovjetunió és Lengyelország a legbiztosabb piac. A Pécsi Kesztyűgyár terméke Európa-szerte kedvelt márka. S éppen azért, mert a kesztyűk zöme — kézivarrá- sú. A kézműipari termék jobb is, szebb is, következésképpen drágább is. A Singer és Porkert gépekkel ugyan varrnak kesztyűt, de a fő cikk a kézzel varrott. EZ VISZONT nehéz, nagyon nehéz munka. Kis Imre húga otthon panaszkodik a bátyjának: „Ösz- szeböködöm az ujjaimat, a szemem elfárad, a hátam úgy fáj, majd beszakad .. “ Kis Imre akkor még a bányában dolgozott, egyik nap bemegy a Kesztyűgyárba, Ködmönnel és Királlyal — két ezermester műszerésszel tárgyal: gépesíteni kellene a kézivarrást, de úgy, hogy a minőséget ne érje csorba ... Király és Ködmön már korábban — küLön- külön — tervezgettek, rajzol- gattak s hogy most harmadik társuk akadt, közösen elkezdték a gép konstruálását budapesti mérnökök segítségével. Két esztendeje ennek. — Milyen stádiumban van a kísérlet? — A gép már mozog ... —• válaszolta a főmérnök és elvezetett a lakatosműhelybe, ahol megnézhettem aztán ezt a nagyon ügyes kis gépet. Műszaki magyarázatokat a látottakhoz fűzni nem tudok, nem is lényeges. Csupán annyit: Amerikában és Csehszlovákiában állítólag kísérleteznek egy ilyen egyszálas gép konstruálásával, de egyelőre még kevés eredménnyel. Ködmönék két esztendeje dolgoznak a gépen munkaidő után és ahogy most mondják: májusra körülbelül befejezik. A főmérnök azért — joggal persze — visszatart engem a derűlátástól: — A prototípus még nem minden. Sok gondot okoz még nekünk ez a gép ... A gondok, — ezek: melyik üzem vállalja a gépek gyártását? Továbbá: a különleges tűk gyártását? Aztán: tudják-e olcsón gyártani úgy, hogy az kifizetődjön? Aztán: a külföld minden bizonnyal kevesebb árat kínál ezekért a kesztyűkért, mert alcármennyire is azonos lesz a minőség. —mégsem kézműipari termék. Akad persze ellenérv is: ha kevesebb devizát is jelent az újtípusú gép üzembeállítása, azért mindenesetre többet kapunk a kesztyűkért, mint a Singer és a Porkert gépek gyártmányaiért. Ami pedig az üzemszervezést illeti: remény- teljes a külföldi piac felvevőkészsége, tehát előfordulhat, hogy ezekre a gépekre új munkásokat vehet fel az üzem. — Tehált a Kesztyűgyár nem veszítheti el piacait? — Nem. — És munkanélküliséget sem idéz elő az új géppark? —. Semmiképpen. Éppen ez az, hogy a technika fejlődése csak Nyugaton szoríthatja ki a munkást a gyárból, nálunk nem. Ez szinte íratlan törvény. A GÉP lassan elkészül. Nem tudni még, hogy a prototípus mellé melyik gyár és mikor szüli meg a „testvéreket”. Azt hiszem, évek telnék el addig. S addig még kedvezőbben alakulhat a külkereskedelem is, ennek megfelelően — amikor elérkezik az ideje — a belső üzemszervezés is. Mindezek a határkövek mesz- sze vannak még. Mindenesetre a három rokonszenves műszerészt elismerés illeti azért, hogy a munka könnyítése érdekében keser vés és fárasztó hónapok elmúltéval megkonstruálták ezt az okos kis gépet. Rab Fenne a megyében több helyen is ismert talpasházak mintájára épültek. A falubeliek közlése aiapján a házcsoporttól valamivel távolabb tárták tel a Brodarics krónikájában (tévesen) Földvár leírásánál említett kicsiny — 9x5 méteres alapterületű templomot, amely nek alapja római és középkori téglákból, terméskövekből épült és körülötte Árpádkori veremlakások települtek. Merse középpontjában jelenleg is használható állapotban van az a faragott terméskövekkel bélelt kút, melynek kutatásához a majsi tűzoltóság segítségét igénylik majd, hogy a vizet kiszivattyúzva az iszapból felszínre hozhassák a létűnt karokról valló esetleges tárgyakat. Mersére tökéletesen ráillik Brodaricsnak Földvárra alkalmazott leírása. A harcokban megsemmisült falut félkör alakban övezik a hosszan elnyúló szelídhajlatű dombok, amelyek ideális kiinduló pontjai támadásoknak, jó természet- adta eszközei védekezésnek, taktikázásnak. megbúvásnak és váratlan rohamoknak és amely dombokról Brodarics Földvár viszonylatában szólt. A friss szántáson át felkaptatunk az emelkedő tetejére, talán éppen arra a hefyre, ahon- nan egykor a szultán figyelte és irányította seregének hadműveleteit. A kilátás a lentről vártnál is jobb, kitárulkozik a szem előtt a mohácsi csatatér teljes, negyven négyzetkilométeres színtere. ■—> Mersétől északkeleti irány ban, a falutól 800—1200 méter távolságra, a jelenlegi kiserdő helyén történhetett a magyar és török seregek összecsapása, majd a dombok alján bekerítő mozdulattal indult a török lovasság a menekülő magyar sereg üldözésére, amint arról Brodarics is ír krónikájában. — eleveníti fel a csata képet dr. Papp László. — A kiserdő alatt majdnem bizonyos, hogy tömegsírokra találnánk — foly tatja meglepő magabiztossággal, majd az igazában biztos kutató meggyőződésével és elismerést érdemlő éles logikával bizonyítja, hogy a török sereg felállása £ természeti adottságok miatt másképpen el sem képzelhetők. Földvárnál ugyanis a józan ész tiltotta hadrendbe állásukat, mivel mögöttük a Duna mocsaras árterülete akadályozta volna szabad mozgásukat, esetlegei visszavonulásukat Brodarics tehát — aki egyéb ként a környezetnek és a csata lefolyásának hiteles leírását adta — a község nevének meg ítélésében tévedett, amikor Merse helyett Földvárt jegyezte fel a török sereg fő harcállásának, ahol a magyarokat tőrbe csalva a nagy ütközet végbement. Brodarics egyszer, a gyászos emlékezetű ütközet idején járt ezen a vidéken. A néhány telkes jobbágyfalvak nevének felcserélése, a zűrzavarban téves információ szerzése könnyen elképzelhető, sőt dr. Papp László kutatásainak eredményeként most már bizonyítható is. SZÜRKÜL, mire visszatérünk a brigádszállásra. A múzeum „összkomfortos” — melegvizes, villanyvilágítással ellátott — lakókocsijában vacsorához készülődnek a munkások. Közelében, a kicsiny fehérre meszelt házikóban pedig petróleum lámpa fényénél ül a durván ácsolt kecskelábú asztalhoz a titkokat őrző földet vallató tudós, összegezi a nap munkáját, papírra veti az új leleteket és a történeti ismereteinket gyarapító, módosító jeleket rajzol be az asztalt borító térképre. Igaz Sándor Kárpitozott bútort helyszínen olcsón, szakszerűen tisztít. PATYOLAT Hívószám: 46-96.
