Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-24 / 70. szám
4 AlAPld 1963. MÁRCIUS M. ' Uj könyv a szocialista népképviseletről Dr. Bihari Ottó: A% államhatalmi-képviseleti saervek elmélete A helyi és országos állam- hatalmi — képviseleti szervek rendeltetésével és továbbfejlődésük alapvető problémáival foglalkozik dr. Bihari Ottó tanszékvezető egyetemi tanár, „Az államhatalmi — képviseleti szervek elmélete” című közelmúltban kiadott monog- fáfiája. Az államhatalmi — képviseleti szervek elméleti és gyakorlati problémáival számos tanulmány foglalkozik a szocialista jogirodalomban, de ez ideig nem született olyan munka, amely valamennyi szocialista ország idevonatkozó tapasztalatainak feldogo- zására vállalkozott volna. — Bihari professzor a magyar tanácsrendszer szervezeti, hatásköri és működési elveiről már eddig is több tanulmányt írt és eredményeinek folytatását jelenti a most kinyomtatott műve, amelyben nemcsak a hazai, államhatalmi — képviseleti szervek helyzetét elemzi, hanem megkísérli általánosítaná azokat a tapasztalatokat és tudományos eredményeket, melyeket a szocialista országok államépítő gya- korlata és jogtudománya e ! vonatkozásban szerzett. A mű öt témát dolgoz fel. Az első fejezetben az állami szervezet felépítéséinek főbb burzsoá elveit és ezek érvénye sütésének módozatait tárgyalja a szerző. Helyes marxista történelemszemlélettel abból indul ki, hogy az állami és jogi intézmények vizsgálatánál nem csupán az egyes intézményekre vonatkozó jogsza bályokat kell összehasonlítani, hanem azokkal együtt az^ alapul szolgáló társadalmi-gazdasági viszonyokat is. A második fejezetben a szocialista államszervezet új intézményeinek és formáinak kialakulását és történeti fejlődését kíséri nyomon a szerző. E fejezeten belül elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt kiemelkedő jelentőségű a helyi álMamhatalmi-kép- viseleti szervek hatáskörének forrásával foglalkozó rész. A szerző a valóságnak megfelelően rögzíti le, hogy a szocialista államban a legfelsőbb államhatalmi-képviseleti szervet a népszuverenitás alanya, vagyis az egész dolgozó nép hozza létre, és éppen ezért ez a szerv a népszuverénitás teljességének letéteményese. — Kezében összpontosul a hatalom teljessége. A lakosság által létrehozott helvi államhatalmi-képviseleti szervek pedig a legfelsőbb államhatalmi szerv által megszabott keretekben gyakorolják funkcióikat. Az államhatalom legfelsőbb szervének mindenkor az ország adott politikai viszonyait figyelembe véve kell biztosítania az alsóbb fokú szerveknek a szuverenitás gyakorlását. E szervek jogkörének alakulását a szocialista állam olyan objektív törvény- szerűségei határozzák meg, mint a demokratikus centralizmus és a szocialista demokratizmus. Bihari professzor nem csupán összegyűjti és rendszerbe Miért szép? n. A Köztársaság téri óvoda épülete. — Tervezte; Köves Emil Égy évszázad sem épített «nnyit, mint a XX. század, de soha sem épített többet nép, mint a felszabadulás után. Az emberek megváltozott életformái a feladatok beláthatatlan sorát tárták az építők, tervezők elé, merőben új feladatokat, amelyek megoldására a múlt nem nyújtott példát. A városoknak az új társadalmi és gazdasági rend nyomán bekövetkezett rohamos gyarapodása a városi lakóházak, új városrészek építésének, régiek rendezésének problémáit vetette fel. Középületek, irodaházak, iskolák, lakóházak, óvodák várják a maguk művészi megvalósulását. Tradíció híján sokszor ötletek, divatok döntik el a legfontosabb építészeti kérdéseket. Pécsett is az új épületeknél nyugtalan tarkaság képe tárul elénk, stílusok gyors változásának vagyunk tanúi. Milyen helyet foglal el ezek között Köves Emil Ybl-díjas pécsi építész által tervezett Köztársaság téri óvoda? Erről beszélgettünk a szintén Ybl- díjas Tillay Ernő építésszel. v , — „Egy képzőművészeti alkotás bírálatánál talán még jobban lehet választ adni arra a kérdésre; „Miért szép?”, de az építészeti alkotásnál roppant nehéz, ment a válasz nem fedi a dolog lényegi oldalát. „Szép, mert érdek nélkül tetszik” — ismételjük az idealista megfogalmazást, ám az építészetet nem mérhetjük fel ilyen látószögből. Az épületeknél nem mindig szép az, ami érdekes, korszerű és értelmes. Willem Marinus Dudok iskolája például Hilversum mellett egyáltalán nem szép, de tömör, célszerű és modem. Nehéz volt régen is eldönteni, Auguste Perret modem architektúrája k'nek tetszett s kinek nem. Weichinger Károly pécsi Pálos temploma csodálatosan szép művészi alkotás, jóllehet sokan egy tornyocs- lákkal tűzdelt épületet sokkal •zebbnek találnak. Én tehát inkább arra a kérdésre válaszolok, ml értelmes, célszerű, művészi értékű Köves Emil Köztársaság téri óvodájában. Kezdjük talán azzal, hogy Köves figyelembe vette: az építészet nem önálló, hanem társadalmi művészet. Az egész társadalom fejlettsége, kulturáltsága tükröződik benne. Ezért konstruálta ő az épületet szabadnak, tágasnak, jelentőségteljesnek. Nézzük meg, hogyan tölti be az épület funkcióját? ... Óvoda, gyerekek számára készült. Nagy ablakain besüt a napfény. Kis lépcsői, belső szerkezete alkalmazkodik az apróságok igényeihez, képességeihez. Szobái, helyiségei korszerűek. Térjünk át magára az épületre. Ami először is szembetűnik: a racionális rend, minden praktikus helyén van, ez egyben az épület részlettömegének aszimmetrikus elrendezésében is kifejeződik. Az egyes falfelületeket jó ritmusú ablaksorokkal tagolta. A megszokott „monumentális” kiképzés helyett egyszerű, nyílt, tágas megoldásokat választott Jól oldotta fel a középület merevségét. A derű, a kedves hangulat árad ebből az épületből, amely ostromolja a művészi szépet, éppen azért, mert korszerű, értelmes és céljának megfelelő; Egyetlen, amit építészetileg nem találok szerencsésnek, hogy kicsit elaprózott, bár ez gyakorlatiasságát, céljának elérését nem befolyásolja.” Nagy kár, hogy Pécs városának legszebb óvodája eldugott helyen van. a környező házak, magas épületek miatt nem érvényesül kellően. Szüts István i foglalja a szocialista népképviselet és a közvetlen demokrácia egybekapcsolódásának sokszínű formáit, hanem számos megalapozott javaslatot dolgoz ki a meglévő formák továbbfejlesztésére és újabb megoldási módozatok bevezetésére. Különálló fejezeteket szentel a szerző az államhatalmiképviseleti szeryek jogi aktusai, valamint az államhatalmiképviseleti szervek keretében működő úgynevezett „saját” szervek vizsgálatára. Ez utóbbi fejezetben találjuk meg a központi és helyt áltamihatalmi- képviseleti szervek állandó és ideiglenes bizottságainak helyzetére és továbbfejlődésük irányaira vonatkozó fejtegetéseket, valamint a képviselő- csoportok, klubok rendeltetésé nek és tevékenységi formádnak bemutatását. Igen tanulságosak azok a megállapítások is, amelyeket a munka utolsó „Befejezés” című részében találunk. A szerző ehelyütt elsősorban az SZKP új programja, valamint a szovjet jogirodalom legújabb eredményei alapján a kommunista társadalmi önigazítás kialakulásának elvi és gyakorlati problémáit tárgyalja, *■— Nagy figyelmet fordít a társadalmi szervek növekvő szer- pére, az államhatalmi-képviseleti szervek, valamint a társadalmi szervek együttműködésének és szervezeti egybeolvadásának problémáira. A munka ismeretében joggal állapítható meg, hoarv dr. Bihari Ottó munkája jelentős produktuma a magyar állam- jogi irodalomnak. Általános elméleti és gyakorlati hasznossága mellett eredményei igen kedvezően értékesíthetők az egyetemi oktatómunkában is. A Magyar Tudományos Akadémia minden bizonnyal a munkának ezeket az értékeit honorálta, amikor az elmúlt évben „Az államhatalmi-képviseleti szervek elmélete" című mű szerzőjének a jogtudományok doktora címet adományozta. Dr. Adám Antal Na agy történt'Imi esemény színtere volt 45 évvel ezelőtt* 1918. március 24-én a moszkvai Dresden Szálló egyik nem is túlságosan nagy szobája. Itt alakult meg Kun Béla elnökletével az első magyar kommunista szervezet, a Magyar Kommunista CsrwV-t. -A csoport vezetői között Kun Bélán kívül a későbbi idők számos legendáshírűvé vált történelmi személyiségét megtaláljuk még, közöttük Szamuely Tibort, Pór Ernőt, Jancsik Ferencet és másokat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom kisugárzása volt ;z az esemény, olyan sorsforduló, amelynek hazad és nemzetközi jelentőségét, máig sem méltattuk kellőképpen. Nemzetközi jelentőségét az adta, hogy a csoport gyorson hozzákezdett az Oroszországban élő magyar hadifoglyok neveléséhez és szervezéséhez, még 1918 áprilisában kiadta Moszkvában az első magyar kommunista újságot Szociális Forradalom címen, amely viharos gyorsasággal terjedt a magyar hadifoglyok körében. A csoport munkájának, a lapnak köszönhető, hogy az Oroszországban levő magyar hadifoglyok zöme* csaknem százezer ember felismerte, hogy a fiatal szovjet hatalom mellett van a helye, s fegyvert fogva a fiatal Vörös Hadsereg oldolán, harcba lépett a világ első munkás-paraszt államának védelmében. Mivel a fiatal szovjet állam ellen akkor az egész nemzetközi reakció összefogott, ez a harc nemcsak az orosz, hanem a magyar és minden más ország munkásosztályának közös harca is volt. Sorsdöntő volt ez a nap a közvetlen hazai események szempontjából is. A csoport megalakulása nyílt deklaráció volt amellett, hogy a magyar munkásmozgalom legjobb, akkor külföldön levő erői szakítanak az áruló szociáldemokrata vezetéssel. Akkor az egész világ munkásmozgalmában az volt a döntő kérdés, hogy visszavonhatatlanul szakítani tud-e a munkásosztály ügyét eláruló, a burzsoázia nyílt kiszolgálójává '/ált szociáldemolcrata ideológiával és gyakorlattal. A magyar munkásmozgalom forradalmi múltját és erejét dicséri, hogy az első és legdöntőbb lépést alig néhány hónappal, 1917 ősze után, megtette. A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakítása* amelyre 1918. november 20-án került sor Budapesten, hazai deklarálása volt az 1918. március 24-én megkezdett útnak. Nem véletlen, hogy a párt megalakításában a magyar Kommunista Csoport hazatért, vezetői, Kun Béla, Pór Ernő, Jancsik Ferenc és mások játszottak vezetőszerepet, s hogy a januárban hazatért Szamuely Tibor a magyar kommunista mozgalom kiemelkedő vezetőjévé vált. Törvényszerű, hogy a Magyar Kommunista Csoport egykori tagjai voltak -azok, akik az itthonmaradt baloldali erőket is összefogva az új munkáspártot megalakították. A KMP megalakulása, mint tudjuk, a munkásosztály hatalmáért, a Magyar Tanácsköztársaság megteremtéséért folyó harc nyitánya. Ettől kezdve a kommunista párt harca vált belső, történelmi fejlődésünk meghatározójává, mint ahogy napjainkban is az. Ezért gondolunk vissza kegyelettel 1918. március 24-re. M. INegyvenkét négyÍa3álatos A 12. játékhétre beérkezett 5 579 020 darab szelvény, öt taláiatos szelvény nem volt. Négy találatot 42 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 99 625 forint. Háromtalálatot 4364 fogadó ért eü, a nyereményösszeg egyenként 480 forint. A kétíalálatos szelvények száma 129 348 darab. Ezekre egyenként 16 forint 20 fillért fizetnék. cé <J)ő zigcLL iiqipr&L Miről mesél három megye krónikája? Pécsi szémolécsoda, szuümáni boszorkányper, összesen ötven érdekes előadás a pécsi rádió közkedvelt műsorában A pécsi rádió „Három megye krónikája" című műsorában öt év alatt ötven dramatizált történet hangzott el. A műsort a pécsi Tanárképző Főiskola hagyománykutató munkaközössége szerkeszti, ' feltárják a Baranya, Somogy, Tolna tájaihoz, személyeihez, történeti eseményeihez fűződő, érdekes históriákat, mondákat és népmeséket. így például a korabeli leírásokból formálták meg a matematikai zseninek számító Franki Móricz alakját, aki a ferencz józsefi korban világhirességként minden jelentősebb helyen megfordult. Személyéhez fűződik az a történet. hogy amikor 14 éves gyermekként a királyi udvar előtt egy ezred egész évi zsold- ját fejből pillanatok alatt kiszámolta és az őt ellenőrző ma- J tematikusok az eredményben hibát véltek felfedezni, figyelmeztette őket, hogy a megjelölt év szökőévnek számít, tehát az ő eredménye a helyes. A feledés homályából hozták felszínre az ibafai végvár, a szulimáni boszorkányper és a siklósi járásban 1766-ban Járó Péter vezetésével lezajlott jobbágylázadás történetét. A lázadás részletei ennek előtte kevésbé voltak ismeretesek, mivel a korabeli uralkodóosztályok eltitkolták, kisebbíteni igyekeztek a felkelést. A „Három megye krónikája” Baranya, Somogy, Tolna rádióhallgatóinak egyike legkedveltebb szórakozást, művelődést nyújtó műsora, amint erről a rádiónak címzett levelekben beszámolnak. A HIVATALOS tényállás röviden a következő: Pozsgai György tsz-tagot, a mohácsi Uj Barázda Tsz zárszámadó közgyűlése előtt a rendőrség — a tsz elnökének kérésére, a járási pártbizottság első titkárának javaslatára — behívatta és mindaddig a kapitányság épületében tartotta, amig a közgyűlés véget nem ért. Az ügyben szereplők egybehangzó állítása szerint erre — ez enyhén szólva is — apolitikus intézkedésre azért került sor, mert féltek, hogy Pozsgai megzavarja a gyűlést, megtámadja a vezetőséget, ordít, rágalmaz, destruál — amint az már többször is előfordult. Pozsgait a rendőrségen hivatalos figyelmeztetésben részesítették tsz- ellenes kirohanásai, a tsz vezetőire szórt alaptalan rágalmai, összeférhetet'.en magatartása miatt. Felszólították, hagy a köz és saját érdekében egyaránt változtasson izgága magatartáséin. A hivatalos rendőri fLevelmeztetés, jól bevált, humánus formája a renitens elemek megfékezésének. Az időben kapott figyelmeztető szó már sok embert visszariasztotí a későbbi jóvátehetetlen hiba elkövetésétől. Az is kétségtelen, hogy a rendőrség nem minden alap nélkül figyelmeztette Pozsgait. Intézkedésük jogilag nem támadható, a megyei párt VB mégis ügyet csinált belőle és az értelmi szerzőket figyelmeztetésben részesítette. Indoklás: a mohácsi vezetők súlyos politikai hibát követtek el. Politikai felvi’égosító munka, a rága’mazók, rendbontók leleplezése helyett adminisztratív rendőri módszereket alkalmaztak. Ezzel gyengítették a párt és a tömegek kapcsolatát. Megsértették a tsz-de- mokráciát. A vb. döntése egyhangúan született és azzal mindhárman egyetértettek. Néhány szót az előzményekről. A MOHÁCSI uj barAzda Tsz 1961. elején alakult, igen szívós szervező munkával, nehéz vajúdás eredményeként. A korábbi két kisebb tsz tagsága mellett most már Mohács egész paraszt társadalmát egyesítette. Városban semmiképpen sem könnyű egy termelőszövetkezet irányítása, hát Még Mohácson, ahoi a szokásos gondok mellett speciális nemzetiségi problémák, kispolgári intrikák nehezítik a munkát. A kezdeti felbuzdulás után hamarosan kiderült, hogy a vezetőség nem tud megbirkózni a feladatokkal, ötezer hold mégiscsak sok. kivált ha a tagak és a vezetők egyrésze többre tartja saját „háztáji” érdekeit, mint a közösét. Ezren léptek be, de feie annyian sem dcCgoztak. Az első évben mindössze háromszázan érték el az elég alacsony, 150 munkaegység szintet. Amikor az év derekán nyilvánosságra került, hogy a munkaegység értéke 10 forint alatt lesz — megingott a tagok bizalma. A járási pártbizottság idejében felismerte a veszélyt és úgy döntött, hogy megerősíti a tsz vezetését. Józsa István elvtárs személyében — aki a gépállomások megvei igazgatója volt — kipróbált, évtizedes mezősazdasági gyakorlattal rendelkező szakembert állítottak a tsz élére. Az új fő- agronórnus Vitek Pál elvtárs szintén mestere a szakmának. Omacht János elvtársat a járási pártbizottság apparátusából helyezték át, hogy a t6z új páxttitkáraként segítse az új vezetőséget. Vitek elvtárs fanyalogva emlékezik vissza az első napokra: — Nem mindenki fogadott szívesen bennünket. Féltek a kemény kéztől. Tudták, hogy a nagy hang bennünket bem ijeszt meg. — Hát ami azt illeti, nem is ijedtek meg. pedig ugyan* csak fújták ellenünk a tüzet Nem is csoda. Az intéző bizottság a brigádok és munkacsapatok átszervezése folytán több hangadó, a tagságot befolyása alatt tartó vezetőt le kellett cserélni. A leváltottak egy része kiterjedt rokonságukkal, baráti körükkel együtt, szembehelyez kedett a vezetőséggel. Megindult a pletyka, intrika, a le- velezgetés, aláírásgyűjtés és a rágalmak özöne. A KNEB, a megyei tanács, a pártközpont eddigi vizsgálatai egymás után bebizonyították, hogy — kisebb szabálytalanságtól eltekintve — az új vezetés jól végzi nehéz munkáját. Dehát a papír türelmes és a sértett ember bosszúvágya rendszerint nem ismer határt. Különösen Pozsgai György járt eHől ebben a gerillahadjáratban. Nemcsak levélben, da személyes szóval, szem tói - szemben többször is megtámadta a vezetőséget. Ahol csak mód volt rá. szidta, rága’maz- ta, utolsó embernek, csalónak, mindennek elmondta az e’nö- köt és a főeeronőmust. Állítá- cai zömét ő maga sem tudta bizonyítani. A ténylegesen megtörtént dolgokat pedig eltúlozva tendenciózusan tálalta. A kedvezőtlen időjárás miaífc * i 4i í e
