Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-06 / 30. szám

19«. FEBRUAR 8. ft! ÍP1Ó 5 f»Fr Sl CSALÁDFÁK u m A SZERKESZTŐSE© EZ A CIME annak a har­minc évvel ezelőtt kiado.t könyvnek, amelyet két ambi­ciózus egykori pécsi újságíró, Kepes Tibor és Zsndanyi Osz­kár szerkesztett és belőtt köz­kézre. Könyvüket dr. Klar Zoltánnak, a „Társadalmunk” című folyóirat egykori főszer­kesztőjének ajánlották, ezzel a szöveggel: — „Az ő szellemé­ben harcolunk továbbra is a köz tisztaságáért, amelytől sem börtön, sem más üldözte­tés vissza nem rettent!” S ha a könyvükben nem is szállták síkra minden esetben a „köz tisztaságáért”, elisme­rés illeti őket azokért a szúrós megjegyzésekért, amelyekkel pellengérre állították a Horthy vikíg néhány közé’eti szerep­lőjét. A könyv előszavában imigyen exkuzálják magukat. gSüp| Visnya Ernő egykori bank­vezér és felsőházi tag — „Nem érezzük magunkat bűnösnek!” Közéleti szereplők­ről írunk, notabilitások figu­ráit karikírozzuk ki, tehát jo­gos kritikát gyakorolunk. Azoknak, akik talán sértve ér­zik magukat, üzenjük: Beth­lent is sokszor kifiguráztak és mégis tíz évig volt miniszter- elnök. Igaz, meg is bukott. Gömböst is sokan támad'ák - no de ne foglalkozzunk jóslás­sal .. Ezekután válasszunk ki a gyűjteményükből néhány olyan exponált közéleti figu­rát, akire még ma is élénken emlékszik a tőzsgyökös pécsi közönség. S hogy Visnya Ernő elnök vezérigazgató úrral kezdjük a sort, az csak azért van, mert a két derék újság­író éppen vele szemben talál­ta el legkevésbé azokat a frap­páns jelzőket, mellek erősen hiányoznak a hiteles jellem­zésből. Igaz, megjegyzik róla, hogy — „egész élete a pénz szolgá­latában állt és a legjobb tel­jesítménye az, hogy soha sem süllyedt a pénz rnoszolgasá- gába, hanem meg tudta tarta­ni „uralmát” a pénz felett.” Talán azzal lett volna teljes ez a jellemzés, ha hozzáteszik még, hogy Visnya Ernő kor­mányfőtanácsos mindenekelőtt szimbóluma volt a Horthy éra politikai irányzatának. Annas az irányzatnak, amely minden „nagyvonalúsága” mellett ab­ban is szabad kezet adott Vis­nya méltóságos úrnak, hogy beleszólhasson a legsisebb tisztviselők fizetésébe, kineve­zésébe, sőt olykor-olyor meg a főispáni személy kiválasz­tásába is. Az ő nevéhez fűző­dik többek között sz is, hogy a törvényhatósági bizottsá­gokba nem az emberi erények elvén, hanem a legtöbb adó­fizetés alapján választották meg annak idején a bizottság tagjait. Folytathatnánk még a „ki­egészítést”, de akkor acba a hibába esnénk, hogy Visnya Ernőnek mi is több helyet és rangot adnánk ebben a kis gyűjteményben, mint ameny- nyit megérdemel. Ehelyett ad­juk át újra a szót a két újság­írónak, hiszen van éppen elég mondanivalójuk. Mint dr. Vargha Imre kegyelmes úrrol, a Pénzügyminisztérium első államtitkáráról is, akit Pécs polgársága 1931-ben ország- gyűlési képviselővé választott. Na lássuk csak: , — „Pécs évek, sőt évtizedek óta miniszter képviselőről ál­modozott. A nincstelen tébé- cés anya ezzel altatta el éhes csecsemőjét : — „Hajcsi baba hajcsi, lesz ezután minden” — csak miniszter legyen a kép­viselőnk... — a báhstás nyo­morgó tisztviselő azért Kitté magát főbe, mert nem tudta kivárni, míg Pécsnek minisz­ter képviselője lesz. Ekkor jött Vargha Imre dr. Igaz, ő sem volt miniszter, „csak” államtitkár, azonban ő is kegyelmes úr volt. A mi­nisztert váró szegény pécsiek erre így szóltak: jobb ma egy államtitkár, mint holnap egy miniszter. És megválasztották képviselőnek. Ezt megelőzően a kegyelmes úr itt járt Pécsett, beszédet tartott, szépet és so­kat ígérőt. Biztosította a választóit, hogy ezentúl mindent csak Pécs érdekében fog tenni Megígérte a kereskedőknek, hogy leszállítja a forgalmi adót, a nyugdíjasoknak, hogy felemeli a nyugdíjat ígéretét meg is tartotta a kegyelmes úr. A forgalmi adót felemelték, a nyugdíjat leszál lították. A felemelés, a leszál­lítás tehát megtörtént, csak éppen fordítva. De ki törődik ilyen baga tel­lek A fő, hogy kegyelmes úr a képviselőnk.” AZ IPARMÁGNÁSOKKAL izemben sem volt elnézőbb a két szerző. Jánosi Engel Jó­zsefről a következőket jegyez­ték fel: Höfler Jakab, az Első Pécsi Bőrgyár alapító tagja. — „Az iparmágnás Jánosi Engel család lelkében meg ma is frissen él a Bonyhádról ide származott Engel Péter emlé­ke/Ez az Engel Péter a XIX század elején jelentéktelen zsibárusként kezdte meg pá­lyafutását és felvitte a ter­ménykereskedésig. Az egykori zsibárus filléres óvatosságát még a mai hatal­mas vagyonnal rendelkező Já­nosi Engel József udvari ta­nácsos sem tudta levetni, ö is egész életében féltő gond­dal óvakodott attól, hogy egy fillért feleslegesen kiadjon Nem is adott ki. Úgy vigyá­zott a vagyonára, mint a le­gendás hírű szürke cilinderé­re. Ez a szürke cilinder ma már úgy hozzátartozik Pécs neve­zetességeihez, mint a füttyei várrom. Azzal a Különbséggel, hogy az utóbbi talán jobb karban van. Pécsett minden­esetre erről a szürke cilmderé- j-ől és áldott jó szívéről isme­rik. Olyan jószívű, hogy nem bírja a szegény koldusokat látni. Nem is engedi maga elé..." Ugylátszik, hogy annakide­jén ragadós volt a fentebb .vá­zolt „puritánság”, mert ha­sonló dolgokat jegyeztek fel Róth Sándor úrról is, a pécsi bőrarisztokratáról. Róth Sán­dornak Höfler Jakab volt a Leója, akinek oroszlánrésze volt az Első Pécsi 3órgyár RT megalapításában. A közked­velt „Kóbi” bácsiról csak any- nyit említ meg a könyv: — „A város ismételten is ki­fejezésre juttatja személye iránti olthatalan ragaszkodá­sát és kívánja, hogy Kóbi bá­csit még soka éltesse a Ma­gyarok Istene. — Ha nem, ak­kor tévedtünk.” Róth Sándorral már nem „bizonytalankodnak” ennyit. Ezt írják róla: — „A Pécsi Bőrgyár RT ve­zérigazgatója kétféle ábriza tot mutat, mint a bőrárui. Úgy bizony. Van egy ábrázata kifelé. Népies használatra. És egy másik befelé. Magánhasz­nálatra. kifelé szóló népies, demokratikus, hogy úgy mond­juk proletártapintatú. Ehh“z az ábrázathoz megfelelő ál­ruha dukál. Munkűszubbony, foltos, piszkos nadrag, lyukas cipő és némi térülés, fordulás a bőrgyár gépei körül. Ebbői a nagyszerűen megjátszott sze­repből szól, a limitált munka­bérek mellett verejtékező munkáspárt felé a vezérigaz­gatói megnyugtatás: — látjá­tok, egyek vagyunk, hiszen én is dolgozom. Amit a munká­sok nem látnak, az az a cse­kély 15 ezer pengő, amit a le­endő kormányfőtanácsos he­lyez el folyószámláján. A má­sik ábrázata, az az arisztokra­tikus elegancia, amellyel kül­földi előkelő szállók aparte- mentjeiben azonnal felisme­rik a pécsi iparbárót. Ilyen minőségben Róth vezérigaz­gató úr minden mozdulatával megcáfolja első számú ábráza­tát, demokratikus hajlamait Itt már nem Róth. Kék. Egy blau. Egy kékvér. Egy arisz­tokrata.” HELYSZŰKE MIATT csak néhány sort idézzünk még dr. Nendtvich Andor polgármes­terről alkotott véleményünk­ről, noha e pár sorban, ha dip­lomatikusan is, de megtalálha­tók a polgármester úr legföbp jellemzői. — „Típusa a régivágású közhivatalnoknak. Ezzel nem. akarjuk azt mondani, hogy dr. Nendtvich Andor ideális polgármester. Nem. Ezt a leg­jobb szándékkal sem állathat­juk. Legfőbb erénye a tiszta kéz, és 1933-ban ez is nagy erény. Legnagyobb hibája a culzott konzervativizmus, amit bátran nevezhetünk marstöiságnak Talán erről nem is tehet Ta­lán az ő konzervativizmusának köszönhető az, hogy Pécs nincs eladósodva. Mi mégis új, modern em­bert szeretnénk a városházára. Olyat, aki nem él oly zárkó­zott életet, mint ő, akineK a kései krónikás azt írhatja majd az emléktáblájára: — „Huszonöt évig volt polgár- mester és 25 éven át, ha csak tehette, nem fogadott senkit Fogjunk össze a vadállomány megmentéséért Dr. Nendtvich Andor királyi tanácsos, Pécs város egykori polgármestere — Igen, meg ketl monda­nunk, hogy dr Nendtvich An­dor királyi tanácsost már­mint nyugalmazott polgá-mes- tert szeretnénk üdvözölni ” Szerencsére nem került arra sor, hogy a „késel krónikás” megírja ezt az emléktáblát. Ehelyett kijegyzetelte hajdani kollégái könyvéből azt a né­hány apró életrajzot, ami egy villanásnyi reflektorfénybe állította a nem is oly rég le­tűnt világ közéleti nagyságait — sgy — Az idei rendkívüli tél nem­csak az embereket súj. ja és állítja nehéz feladatok eic, ha­nem a vadállományt is súlyo­san érinti. Mint látjua, a/ idő­járásban lényeges javulásra nem számíthatunk. Erdei vad­állományunk eddig is Kétség­beejtő helyzete könnyen -ra- gikussá válhat. Az ország erdőgazdaságait és a vadásztársaságokat felké­születlenül érte az erős tel, s ezért a vadállományt saját erejükből nem képesek meg­menteni. Nincs kellő mennyi­ségű takarmány, az etetőkhöz vezető utakat, nyiladékokat nem tették mindenütt járható­vá a vadak számára Az idő sürget, adminisztratív intézke­désekre várva nem néznetjűk tovább, hogy erdőinkben tö­megével elhulljanak ér ékes ! vadjaink. Társadalmi szerve­zeteink közismert nagy tómeg­mozgató erejére van most szükség, e nemes felada' vég­hezviteléhez. Valame’y szerve­zetünk irányítása melleit mi­előbb gyors takarmány gyűj­tést kellene szervezni. Mozgó­sítsuk a falusi KlSZ-szerve- j zeteket, amelyek eddig is ue- bizonyították, mire kepesek, ha segítségüket kérjük. A felajánlott takarmányuk összegyűjtésében és tovább- juttatásában ők segíthetnének a legtöbbet. Valamilyen -oi • mában minél előbb cl keli kez­deni a gyűjtést, mert minden perc késésért drága árat lize- tünk. Erdei vadjaink meg­mentése érdekében biz osan számítunk a tömegek széles­körű támogatására, í Nagy György Géza Levelek a választásokrcl: Autóbuszjáratot kérnek a becefaiak A jelölőgyűléseken egy nő kivételével — elfogadták a jelölteket. A legtöbb jelölő­gyűlésen a járási tanácstól is kint voltak. A lakosság csak­nem minden jelölőgyűlésen kérte, hogy kapjon a község kultúrtermet és autóbuszjára­tot. A kultúrterem felépítésére Ígéretet kapott a falu, a szük­séges pénz egy része már meg i< van a tanácsnál. Jelentősen \ megkönnyítené a falu lakossá­gának helyzetét, ha az autó­busz is bejárna a községbe. j Van a községnek bekötőútja, s a falu mintegy 1500 méterre ! van a főútvonaltól. Egy elmaradt röntgenvizsgálatról A siklósi tbc-gondozó inté­zet 1963. január 22-én 8 órára idézővel berendelt röntgen­vizsgálatra. A jelzett időben én és még két társam megje­lentünk. Az előfelvétel meg­történte után vártunk a rönt­genvizsgálatra 12 óra 50 per­cig, de orvos nem jött. Az autóbuszunk 1 óra 15 perckor indul. így tovább várni nem tudtunk és bejelentettük, hogy eltávozunk. A felvételező nő nevetve tudomásul vette. Most még csak azt szeretnénk meg­tudni, helyes dolog-e az, hogy vidékről beidéznek vizsgálatra egyéneket és nem törődnek vele. Ha beteg az orvos, ak­kor úgy gondolom, helyettes­sel kell pótolni, vagy nem be­idézni feleket és felesleges kiadást okozni egy nyugdíjas­nak, aki négy tagú családot tart éL Figyelemmel kísérem a „Vá­laszolnak illetékesek” c. rova­tot. Relsz József, Bisse. Termelőszövetkezetünk tag­sága örömmel várja a napott amikor az urnák elé járulhat é» hitet tehet népi demokrati­kus rendszerünk mellett, s azokra adhatja szavazatéit akik valóban rászolgáltak a nép bizalmára. ÓVÁRI IMRE tsz-tag. Bekötőutat kér Lapáncsa Lapáncsa községet öt vá­lasztókerületre osztották fel, s mindenütt megtörténtek a jelölőgyűlések. A Hazafias Népfront jelöltjeit egyhangú­lag elfogadták. A jelölőgyűlé­seken sok minden felvetődött, amely a falu kulturális és gaz­dasági életét egyaránt érinti. A legtöbb felszólaló azonban azt a vágyát fejezte ki, hogy nagy szükség lenne bekötőúc- ra. Péter Antal, Lapáncsa, Fő út 78. Zsibót a választások előtt Községünkben a választási jelölőgyűléseket nagy érdeklő­dés előzte meg, amit a jelölő- gyűléseken való részvétel is Kafonafiaink mai élete Meghatottan figyeltük fiunkat a katonai eskütétel napján, együtt voltunk vele az ünnepségen. Kimondhatatlanul boldog voltam, amikor láttam a fiamat az lakulat többi katonáinak sorában. Az ünnepség után láttam, hogyan vannak elhelyezve a katonák. Szeretnék köszönetét mondani minden parancsnoknak ezért. Személyesen győződ­hettem meg róla, hogy katonafiam szép hálóteremben lakik a laktanyában, kitűnő ellátást kap. Az ablakokon függöny, a laktanya központi fűtéssel van ellátva. Ez nem a régi, rossz értelemben vett kaszárnya! Nem olyan sivár, mint régen volt a katonák otthona. Mindenütt rend és tisztaság fogadott. Igazán, mi édesanyák nyugodtan hajthatjuk pihenőre a bejünket, féltve őrzött kincsünk, fiaink, jó kezekre vannak hízva. Az eskütétel felejthetetlen lesz számomra. Könnyeztünk. Miközben fiaink az eskü szövegét mondták, mi szülők, úgy íreztük, hogy velük együtt esküszünk mi is a szocialista haza édelmére. Köszönöm az ünnepségen részt vett többi édesanya nevé­ben is, hogy lehetővé tették nekünk ezt az élményt. SZABÓ JÖZSEFNÉ, Pécs, Korvin Ottó utca II. bizonyít Ugyanis alig voltak olyan jelölőgyűlések, amelye­ket ne a teljes létszámmal tartottak volna meg. A Haza­fias Népfront jelöltjeit biza­lommal fogadták. A megvá­lasztandó tanácsnak lesz majd feladata, hogy a jelölőgyűlése­ken felmerült problémákat a következő négy esztendőben megoldja. Mert tennivaló van bőven nálunk is. Mindenek­előtt rendbe kell hozni az út­hálózatunkat, egy klubhelyisé­get és egy orvosa rendelőt is szeretnénk építeni. Gondol­nunk kell a szőlőhegyi lakos­ság vízellátására is. Természe­tesen a község minden lakója kész arra, hogy ezek megvaló­sításához ki-ki a maga erejé­hez mérten hozzásegítse a ta­nácsot Kovács Mihály. wwvwvwwwwwwywywvvwwww wwvvvwywvwyvwvvvYywy.yywy>wy wwwwwyvvvwvww' ÖsSZEREZVE TEHÁT! KÉSZÜLÉKÜNK * M0KOQF.se A RADIŐLOKA'C/0 TOVÁBBFEJ­LESZTÉSÉN ÉS ERY ÚJ. May ATOMSÚLYÚ AN FELSZABADÍTOTT ENERRIA'Ji... ___________________ Ú SVELLÍS>)£«<- SURARAK. ANÉLKÜL, HORy VissYavéródWekV maóéía ~?tiü>£r" WÍM­ÉRINTVE ÚJRA MERJARJAK A MAR MÉRTÉIT UTAT. pb £lér! az ön5k »Mk-suraranak »BÁMULATOS« HATÉKONYSÁGÁT IS VOLT ALKALMAM M£afiay£LNI. A SZEMEM LÁTTÁRA GYILKOLTAK/ MER VELE £RY ÁRTATLAN I , fe_ EMBERT. ___ L i ay a tóm sül yú a nyár TÁN ALAPSZIK. A KI­SZÉTSZÓRÓDNÁNAK. A HOL DBA.ÜTKÖZVE Fajdalom— nem öltök mer! ha idejé­ben ORVOS VESZ!KEZELÉSBE. ÉLETBEN MARAD. KÉSZÜLÉKÜNK MÉR NEM TÖKÉ­LETES. EPPEN EZERT KÉRETTÜK . fe® IDE, SIR... gU t^ÁZON TAPASZTALATAIVAL.«V KORMÁNYAINK MINDEN ANYARI -ESZKÖZT BOSERÉSÉN... ___. ^ ./RT SZEMkSZELBE HOZHATJUK A FÖLDNEK A Ml FELTEKENKEN LÉVŐ' BÁRMELY PONTJÁT. A TALÁLMÁNY­NAK EZ A RÉSZÉ IS SZINTE FELMÉRHETETLEN HADÁSZA­TI JELENTOSERŰ. DE NÉZZÜK MOST AZ -M—SURARAKAT... Valentyin Ivanov tudományos, fan­tasztikus regénye alapján írta: Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sebők Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom