Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-24 / 275. szám

tS-52. NOVEMBER 24. ÜSAPié 1 7 A sásdi járásban a tsz-ek patronálják a kultúrházakat Kultúrotthonok tekintetében a sásdi járás községei vannak a leghátrányosabb helyzetben Baranyában. A negyven nép­művelési ház közül mindössze huszonhét kap állami támoga­tást, s ez némtleg érthető is, hiszen egy részük . csalt egy szobából áll. Azonkívül a fal­sak alacsony lélekszárna nem­igen indokolja, hogy minden apró faluban komoly összeget költsenek egy bizonytalan lá- • togatottságú kis kultúiiiázra. \ mezőgazdaság átalakulása most ért a kérdést is megold­ja. A kezdeményezés ezúttal ■Bikáiról indult el. Ott történt, bogy a helyi közös gazdaság tízezer forintot adott a nép­művelési otthon építéséhez. Sőt, ehhez jött még az állami gazdaság segítsége is. Ezen a nyomon akar. most elindulni a sásdi járási tanács v. b. népművelési csoportja. A párt- és a tanácsi v. b.-vezetők I együtt útrakelnek és sorra lá- j togatják a megye gazdagabb termelőszövetkezeteit. Megbe­szélik a szövetkezeti gazdasá­gok vezetőivel, hogy mennyit adnak át a szociális és kultu­rális alapból falujuk kultúrhá- zának. Ezzel a termelőszövet­kezetek kulturális munkája is átkerül a hozzáértő szakembe­rek, a tanácsi népművelési I szervek vezetése alá. Már az eddigi tapasztalatok i is mutatják, hogy a közös gaz- í daságok érzik, nekik is viszo­nozniok kell azt, amit a nép­művelési szervezettől kapnak. Hiszen a múlt évadban csak öt tsz-akadémiát zártak le si­keresen, most pedig a második évfolyammal együtt 14 indul. De az egész idei népművelési programot annak a gondolat­nak a jegyében állították ösz- sze, hogy az ismeretterjesztés közvetlenül segítse a mezőgaz­dasági termelő munkát. Éppen ennek érdekében vigyáznak most arra is, hogy a természe­ti és a társadalmi tudományok aránya helyes legyein a TIT előadások során. Ezért a? ösz- széjeih 632 előadásból 321 a természettudományok köréből veszi a témáját. Szebbek és jobbak már a csaiádi házak Külöubizottság bírálja el a terveket Mint ismert, sok volt a pa­nasz a családi házak tervezé­sével és kivitelezésével kap­csolatban. Nemcsak a sokat hangoztatott tornyocskákkal és a többi haszontalan díszí­téssel volt baj — amit a fel- tűnnivágyás, a kastélyok után­zása termelt ki — hanem más­sal is. Tolnai Béla, a városi tanács építésügyi osztályának helyettes vezetője részletes tá- j jékoztatót adott arról, hogy I milyen hibák jellemezték még a családi házas építkezéseket Nagy előszobák» áj moderns ég A szabályok előírják, hogy az éléskamra falához nem szabad kéményt építeni. Ezt a szabályt az épülő családi há- ' zak 50 százalékánál megszeg­ték. Á rövidlátás ’ iskolapéldá­ja, hiszen milyen éléskamra az, amelyet a kémény bemele­gít? Ä szabályok szerint a WC- kagylót csak akkor lehetett el­helyezni a fürdőszobában, ha a család nem nagyobb 4 tagú­nál. Nagyobb család esetén külön illemhely kell, mert a fürdőszobás megoldással nem Jehet biztosítani a kellő higi­éniát. Ez logikus és világos, és mégis: az építtetők 20—30 szá­zaléka 5—6 tagú család esetén is a fürdőszobába terveztette a WC-kagylót, Az előírások alapján egy szoba nem leilet kisebb 18 négyzetméternél, hiszen az annál kisebb helyiség még ar­ra sem elegendő, hogy vasár­nap a nagyobb család egy asz­talnál megebédeljen. Vendé­gek is vannak a világon, és mégis: gyakran építettek ki­sebb szobákat. Ha már kevés volt a pénzük, nem a másfél- szobás lakás mellett döntöttek (ami jól kihasználható és ész­szerű lett volna), hanem gör­csösen ragaszkodtak a rossz beosztású kis helyiséghez. Ami a legérdekesebb: a kis szobák elég gyakran mértéktelenül nagy előszobával társultak. Elég sokan félreértették a modem fogalmát is. Többhe- lyfitt lehet olyan családi há­zat látni, ahol az épület falai enyhe V alakban nyúlnak az ég felé. Állami középületeket utánoznak, méghozzá rosszul. Összehívták a magántervezőket Ez csak egy csokorra való volt a leggyakoribb hibákból. Mivel a -sok agitáció sem ve­zetett eredményre, a városi tanács tettekre szánta el ma­gát, és a nyáron megalakította a tervbíráló bizottságokat. A bizottság tagjai Tolnai Béla, Virágh Pál, az Építésügyi Mi­nisztérium területi főépítésze, valamint a Magyar Építőmű­vész Szövetség pécsi csoport­jának kiküldötte. A bizottság eredményes munkát végzett. Mindenekelőtt összehívta a magántervezőket, ismertette velük a leggyakrabban előfor­duló tervezési hibákat, egy­ben felhatalmazta őket arra, hogy a tanács segítségét kér­jék az építtetők túlzó és éssze­rűtlen kívánságai ellen. Ez a felhatalmazás gyümölcsözőnek bizonyult, ezt követően mind gyakrabban kopogtattak a magántervezők a tanács ajta­ján. Magukkal hívták az épít- tetőket is, s a tanács szakem­bereivel vállvetve győzték meg őket arról, hogy elképzeléseik esetenként rosszak. Mindez persze kevés lett volna. A leghasznosabb az volt, hogy a bizottság minden héten összeült — mint ahogy ma is összeül — és felülvizs­gálja a kerületi tanácsokhoz benyújtott családi ház terve­ket. Legutóbb november 20-án tartott ülést a bizottság. Hu­szonnégy építési tervet vizs­gált meg, s ebből egyet eluta­sított (az adott területen ugyanis építési tilalmat ren­deltek ed), négy tervnél kisebb méretű módosításokat javaséit egy tervnél kiegészítést indít­ványozott, a többit pedig jó­váhagyta. A módosított tervek között szerepelt egy diósdülői építkezés terve, ahol az elő­szoba nagyobbnak bizonyult a szükségesnél s az épület kon­túrjai töredezettek voltak. A másik tervnél a WC elhelye­zésével volt baj sjb. Amint az előbbi statisztiká­ból látjuk, már fél év alatt is jelntős a javulás. Szebbek és jobbak a családi házak a ré­ginél. Tolnai élvtárs szerint ma már ritkán akarnak az éléskamra falához kéményt építeni, áz álmodernizálás stb. sem olyan gyakori, bár még előfordul. Nem lehet eltérni a tervtől Miután a tervek szűrése megvalósult, azok az építte­tők, akik nagyon tartják ma­gukat elképzeléseikhez, más területeken próbálják áthágni a szabályokat. Ez a más terü­let a kivitelezés. Az egyik Bártfa utcai családi háznál például kétszobás alápincézett épületre szólt az engedély, s szinten 2,5 szobás lakást, a az ellenőrzések során a föld- szuterniben pedig 1 szoba összkomfortos lakást találtak. És ez csak egy példa. Nagyon sokat mondhatnánk még, mert mire a családi házak felépül­nek, 70—80 százalékuk eltér a tervtől. S ami a legkülönösebb — vagy nem is az? — a leg­több eltérésnél nagyobb lesz az épület a tervezettnél. A szabálytalanságokat meg­engedni nem lehet, így a ta­nács szabálysértési eljárást in­dít a kirívóbb esetekben. Egy­előre még csekélyebb összeg­gel büntettek, ezzel egyidőben azonban fokozzák az ellenőr­zést, és lehetőleg valamennyi es al ádi ház-ép ít kenést ellenőr­zik. *— Magyar —< Adóügyi embernek nézett. Nem tudtam mire vélni M dolgot először, aztán egyre jobban úgy éreztem, hogy ér­demes belemenni a játékba, hát legyek adóügyes. — Értek én kérem minden­hez — mesélte Stein Ftilöp bá­csi. — Aes is vagyok, kőműves, tudok gépet is etetni, ériek a cserepezéshez, halottkém is voltam, meg harangozó is, de, ha kell, segítek as állaton is, ha valami baja történik.., Felcser voltam az első világ­háborúban. Csak az a baj, hogy most már nem mehetek még a barátaimhoz, ismerő­seimhez se megfordítani a bor­jút, mert ez most már az ál­latorvos reszortja. Még mindig nem tudtam, mire akar kilyukadni. Csak annyit tudtam: adóügyi ember­nek nézett, de minek ehhez ennyi mindent elmesélni. Szép nyugodtan mesélt, hol a félre­fésült haját simogatta, hol meg a bajuszát pödörgette be­szélgetés közben. Aztán elővet­te a munkaegységkönyvét. Ki- nyitotta. — Ezt nézze meg. Ugye nem látszik meg benne, hogy hat­vanhárom éves vagyok?! Tud­ja mennyi gabonát arattam én le a nyáron? 24 505 négyszög­ölet. Nem, nem a feleségem­mel. ő szegény már beteges. F.gy kardos, erős menyecskét választottam marokszedőnek, a Horváth Jánosnét. Én gon­dozom a termelőszövetkezet tíz hold gyümölcsösét is... e mindezt miért mondj% el egy adóügyes ember­nek? Nem tudom. Hogyan lett ö harangozó, halottkém, meg minden? Érdekes lenne meg­tudni. De most még ő tehetné fel a kérdést magában — mi köze ehhez az adóügyesnek? Mindegy. — Az apám volt harangozó. Ö nyugdíjba ment és én lettem helyette. De aztán összevesz­tem a pappal. Nem fizetett ren desen, nem kaptam volna nyugdíjat. A tsz-be mentem dolgozni. Az apám meg — fci- lencven éves, — otthon a ház­táji teheneket őrzi. — A halottkém mesterség is érdekes lehet! — Ajaj, de még mennyire. Először mindig azt kellett meQ nézni, hogy nincs-e a halotton fojtás jele, meg, hogy nem szúrtak-e a fejébe, mert ilyen is elő szokott fordulni. Mindig tollpelyhet tettem a halott or­ra alá, így kiderült lélegzik-e, Meg a tükör is megmondja: beállt-e a halál. Ha behomá- lyosodik, akkor nem lehet te­AZ EZERMESTER A modem zenéről és Pécs zenei életéről Beszélgetés Kincses József zeneszerzővel A sokakat érdeklő és izgató modern zene problémáiról be­szélgettünk Kincses Józsefiéi, a pécsi Zeneművészeti Szak­iskola tanárával. A múlt évad­ban nagysikerű előadássoroza­tot tartott a XX. század zené­jéről, de mint zeneszerző és zenepedagógus is kiváló isme­rője ennek a kérdésnek. Vajon miképpen látja a modem ze­ne és a közönség kapcsolatát? — Bevallom, a magam ré­széről nem szívesen használom a „modem” kifejezést, mert félreértésre adhat lehetőséget. Tágabb értelemben ugyanis minden úttörő-jellegű, avant- garde törekvés — a maga ko­rában — „modem“-nek ne­vezhető. Félreértések elkerü­lése végett jobban szeretem tehát a „korszerű", a „XX. századi”, vagy »napjaink mű­vészete" kifejezéseket hasz­nálni. Ezek elórebocsájtásával válaszolok a féltett kérdésre: napjaink zenepedagógusainak egyik fő feladata a zeneked­velő közönség e rétegének megnyerése és az ifjúságnak már ilyen szellemben történő oktatása. — Azt mondotta: egyik fő- feladata. A többi? —• Másik a népi és nemzeti zenekultúra ápolása, a har­madik a klasszikus hagyomá­nyok tisztelete. Hogy e három szempont közül melyik domi­nál, az pedagógusonként vál­tozó. Véleményem szerint azonban mindhárom szem­pontnak szerepelnie kell a nevelői programban. — Vázolná röviden- napja­ink zenéjének jellemző sajá­tosságait? — A szakmai differenciálás és értékelés helyett inkább né­hány általános és műfaji prob­lémát vetnék fel a hangver­seny-zene,- a színpadi zene, a filmzene és a könnyű műfaj területéről. — Először tehát a hangver­seny-zenéről. — Egyik nagy problémája a megszólaltatás, az életrekel- tés, az előadás. Nem azért, Pécsiek a magyar fedrászbajnokságon A Magyar Fodrászklub no­vember 25-én rendezi meg Bu­dapesten az első magyar fod­rászbajnokságot, amelyen minden hazai fodrász résztve- het. A Pécsi Fodrászipari Vál­lalatot Mucsi Ferencné, Vi- sovszky Rózsi és Hesz János képviselik a bajnokságon. A három fodrász már több, mint két hónapja készül erre az eseményre. A főpróbát csütör­tökön kezdtek meg. A magyar fodrászbajnoksá­gon első helyezést elért ver­senyzők helyet kapnak abban a magyar válogatott fodrász­csapatban, mely január 28— 29-én a Béke kupáért kiírt nemzetközi fodrászversenyen indul metni. Készítettem egy halálo­zási statisztikát is a faluról. Most nem tudnám pontosan megmondani, hogy mennyien haltak meg a régi világban a gyerekek közül, de arra most is emlékszem, hogy 1947 óta mindössze egy gyereket temet­tünk. Csoda nagy most már a tudomány. A z. De, most már jó Unne " tudni azt is, miéh nézett engem Stein Fülöp, magyar­sarlón tsz-gazda adóügyeinek. Ez is kiderült. — Tudja, én mint afféle ezermester, sokat dolgozom a tsz-ben is. Építek, cserepezek, betonvályút csinálok, meg, ami jön. Azt mondták néhányon: ehhez iparengedély kell. Mond­ták azt is, hogy nem kell. Hát én azt hittem, emiatt jött az elvtárs. Kezet fogott: „Na, isten áld­ja!" és elment. Hosszan néz­tem utána. Sok ilyen ember kellene a termelőszövetkezetek- 'be — iparengedély nélkül is. SZALA1JANOS mintha nem állna rendelke­zésre technikailag kiválóan képzett művészi előadógárda. Korántsem! A probléma anya­gi okokban keresendő. Egy szimfonikus zenekarnak, mai hangvételű, „modern” mű megszólaltatásához kétszer annyi próbára lenne szüksége, mint egy klasszikus vagy ro­mantikus mű előadásánál. Persze — mondhatná valaki — kevesebb próbával is elő­adható lenne az a bizonyos „modern” mű. Ez igaz, Ügy- ahogy meg is szólalna! De me­lyük karmester vállalna fele­lősséget a közönséggel szem­ben, egy — az első bemutató élményével ható — kompozí­ció pontatlan megszólaltatá­sáért? Nem is beszélve a mű­vészi felelősségről! — Miben látja a színpadi zene problémáját? A színpadi zene problémája inkább műfaji. Sokat beszel­nek ma a musicalről, a mu- sical-comedy-ről, vagyis a ze­nés komédiáról. Sokan az ope­rett gyenge utánzatát látják benne, sokan pedig túl mo­demnek tartják. De hát mi is tulajdonképpen a zenés ko­média lényege? A prózának, zenének és táncnak olyan színpadi együttese, ahol e há­rom tényező dramaturgjai egységükön -belül egyenként is alkalmasaik önálló dramatur­giai funkciók betöltésére. Amíg tehát az operett cselekményét az „énekszámok”, „táncszá­mok” többször is megszakít­ják, addig a musical cselek­ménye folyamatos és ahol a szöveg úgy kívánja, ott a cse­lekményt „eléneklik” vagy „el­táncolják”, de semmiesetre sem szakítják meg. Persze -nem csodálkozom az említett vádakon, hiszen .-a közönség oly kevés jó musicalt láthat színpadainkon;,. — Néhány szót ezek után a film-zene problémáiról. — E problémák hangzásbe­liek és formaiak. Az előbbi­hez: ma már eldöntött tény, hogy a legmodernebb zenei kí­sértetek — az elektronikus zene, a különféle gépzenék — elsősorban a filmzene terüle­tén találtak talajra. Az effek­tusok sokféleségét teljes^ for­mai kötetlenségben, kísérlete­ző rendszertelenséggel alkal­mazhatja a komponista, hi­szen a film dramaturgiájában a cselekmény az elsődleges. És itt adódik a formai prob­léma: mert láttunk mai filme­ket, melyekben a komponista a fűm dramaturgiájával egyen­értékű zenei alkotást hozott létre (pl. a „Spessarti fogadó" és a „Candide”). Hogy milyen formában? Valami egészen érdekes, a film pillanatnyi helyszínéhez alkalmazkodó, a helyszínváltozásokat hangula­tában híven követő — egyéb kifejezés hiányában engedjék meg ezt: „punktuális drama­turgia” elvén nyugvó formá­ban. A jazz és a tánczene — Végül a könnyű műfaj problémái? — Ezek érteLmezésbeliek. Sokan összetévesztik ugyanis a jazz-t a tánczenével. Ez nyilván abból ered, hogy egyik-másik jazzalkotás, mint „táncszám” ment ét a köztu­datba, és ha már egyszer slá­ger lett — értelmezés ide, ér­A BogádmtndsaenH AHauni Gazdaság állattenyésztési brigádvezetőt keres felvételre. Lakás vám Je­lentkezés írásban, vagy sze­mélyesen a gazdaság köz­pontjában. Felvétel ese­ten útiköltséget téritünk« telmezés oda — a közönség egy kalap alá vesd ezer má­sikkal. Ez pedig nagy hibás Amerikában a jazz koncert- muzsika, melyet a hallgatóság zenei igényének kielégítésére hangversenyszerű előadásban a legkiválóbb művészek szőr laltatnak meg. A jazz a XX, századi zenei irányzatok je­lentős mellékhajtása. Hatása alól nagy zeneszerzők (Bartók, Stravinskij) sem vonhatták ki magukat. És még csak annyit: a jazz ameriaki •— pontosab­ban néger — népzene. És mint minden folklór muzsika: időt­álló. De vajon ki merné ugyan­ezeket elmondani a tánczené­ről? Pécs zenei életéről — Hogyan látja Pécs zenei életét? — Pécs város zenei életének két számottevő tényezője van: az egyik a már europahírű balett, a másik az országos hí­rű Filharmonikus Zenekar. A pécsi balett egy avantgarde, minden tekintetben újat aka­ró és azt meg is valósító együt­tes. Ez az együttes igen ha­mar kinőtte Pécs városának „modemért rajongó” közönség gét, és izgalmas, újszerű al­kotásaiban az ország „moder­nért rajongó” közönségét is részesítette. A Filharmonikus Zenekar ezzeä szemben a kö­zönséget fiatalította magához. Helyesebben szólva a közönség egy rétegét És itt válasszuk szét a Filharmonikus Zenekart a Zeneművészeti Szakiskola zenekarától. Ez utóbbi ugyan­ifjúsági iskolai koncerteken, táj hangversenyeken mindent megtesz a XX. századi zene­kultúra terjesztéséért. A Fil­harmonikus Zenekar program­ját azonban nagyrészben a Filharmónia határozza meg. A közönség ama rétegének, amely csak azért ül be a hang- versenyterembe, hogy élvezze a művet, olykor az előadást vagy a karmester lebilincselő személyét és sémim többet nem kíván, annak „modem” a Filharmónia műsora. Akik azonban az előbb említett té­nyezőkön kívül még valami „újat”, „izgalmasat”« „XX.» századit” akarnak, — és ezek vannak többségben — bizony nem tartják .«korszerűnek” a Filharmónia műsorát. S ez utóbbiak közé tartoznak a fiatalok, továbbá az e társa­dalmi rendszerben megifjodott idősebb korosztálybeliek. Vagyis mindenki, aki nemcsak testével, hanem gondolkodá­sában is a XX. században él, és kíváncsi izgalommal figye­li saját korának korszerű kí­sérleteit. Ez az a réteg, mely nem divatos szidalmakkal tör pálcát az új kísérletek egy* egy botlása, tévedése feletti hanem higgadt józansággal* szinte féltő gondossággal kri­tizálja korának újszülötteit. Erre a rétegre lehet építeni és elsősorban erre a rétegre kell építeni! — fejezte be válaszált Kincses József. Nádor T. Szakmai és boltvezetői gya­korlattal rendelkező húsbolt vezetőt keresünk komlói munkahelyre Jelentkezés a Baranya me­gyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat személyzeti osztályán. Pécs, Kossuth tér 4 H A Péc# Fémipari Vállalat esztergályos, lakatos, hegesztő szakmunkásokat keres fel­vételre. Jelentkezés: Pécs, Felsőmalom utca IS «. . ____________________ f 1 f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom