Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-21 / 272. szám

19«2. NOVEMBER 21. IVAPió 9 Közel hatmillió forint megtakarítás a Mohácsi Farostlemezgyárban A Mohácsi Farostlemezgyárban kiváló eredmények születtek a Vm. pártkongresszus tiszteletére meghirdetett versenyben A vál­lalatnál 6 brigád küzd a szocia­lista brigád címért, s a szocialista munkaversenybe 29 brigád 276 fő­vel kapcsolódott be. A VIII. kongresszus tiszteletére hirdetett munkaverseny eddig öt- millió-nyolcszázharmincnyolcezer forint megtakarítást eredményezett a farostlemezgyárban. Ez az összeg a mennyiségi terv túlteljesítéséből és az önköltségcsökkentésből adv dott. A Vili. kongresszus nevet vette fel két műszaki brigád A PANNÓNIA SÖRGYÁR műszaki brigádja, amely ne k kilenc tagja van, s a vezetőjük Somogyi Jenő főmérnök — a VIII. kongresszus nevet vette fel. A VIII. kongresszus bri­gád vállalta a Sörgyár előtt álló rekonstrukciós feladatok megoldásának a segítését, s a koordinációt a gyár összes szo­cialista brigádjai között. Az első félévben tervlemaradásuk volt, a harmadik negyedévben ezt a lemaradást behozták, sőt jelentősen túl tel j esi tették. A tervezett 267 ezer hektoliter helyett 270 ezer hektoliter sört gyártottak, 3 ezer hektoliterrel többet, mint amennyit termel­ni kellett volna, hogy az első félévi lemaradást behozzák Ennél is jelentősebb, hogy a A Baranya megyei Építőipari Vállalat mélyépítő részlege megkezdte a Móricz Zsigmond téri új iskola alapozását. Az esős idő erősen akadályozza a munkát, dömperek helyett csak tehergépkocsikat tudnak használni nagy üggyel-bajjai, így a kotrógép nincs kellően ki­használva. A két kotrógépész és a gépkocsivezetők így is igyekeznek a munkát mielőbb befejezni. termelékenységet 108,2 száza­lékra teljesítették létszámeme­lés nélkül. Szépen alakult az egy főre eső termelési érték is Egy főre terveztek 56 067 forin­tot, s ezt 60 677 forintra teljesí­tették. Tegnap délben röpgyűlést tartottak a gyár dolgozói a VIII. kongresszus tiszteletére Táviratot küldött a gyár kol­lektívája a VIII. kongresszus­nak, amelyben jó kívánságai kát fejezték ki a kongresszus részvevőinek. A BÁNYÁSZATI építő VÁLLALAT komlói főépítés­vezetőségének műszaki dolgo­zói ugyancsak elhatározták, hogy versenyt indítanak a szo­cialista brigád cím elnyeréséért, s a VIII. pártkongresszus ne­vet veszik fel. A brigád veze­tője Jakus József építésvezető lett. A brigád tagjai vállalták, hogy minden segítséget meg­adnak ahhoz, hogy az új dol­gozók bele tudjanak illeszked­ni az építésvezetőség munkájá­ba, életébe. Á brigád célul tűz­te ki azt is, hogy a fizikai mun ka kiiktatására, s a termelé­kenység növelése érdekében a korszerű gépeket alkalmazzák. Szakmai segítséget nyújtanak a fizikai dolgozók újítási ja­vaslatainak a kidolgozásához. A Bányászati Építő Vállalat komlói főépítésvezetőségénél kilenc brigád versenyez a szo­cialista brigád címért. A kom­lói főépítésvezetőség a válla­lat többi munkahelyei között folyó versenyben első lett a harmadik negyedévben, s ezért 5000 forint pénzjutalomban ré­szesítették őket Jól vizsgázlak a lsz-ek az első bárány- és ürü-exporttal 1800 pecsenyebárány Görögországba 3400 hízott ürü Algírnak A Gyapjúforgalmi Vállalat az idén első ízben vett át a ter­melőszövetkezetektől pecsenye bárányt és hízott ürüt ex­portra. A felvásárlás a napok­ban befejeződött. Két hónap leforgása alatt 1800 pecsenye­bárányt és 3400 hízott ürüt ad- tf * át a megye termelőszövet­kezetei exportra, kiváló mi­nőségben. Az állomány 80 szá­zaléka extrém. 20 százaléka pedig első osztályú volt. Kü­lönösen jó minőségű — 100-on felüli mennyiségű — pecsenye­bárányt adott át a-sellyei, bó- lyi és sumonyi tsz. A hízott úrü-exportban a siklósnagy- falui, szabadszentkirályi és drávafoki tsz-ek jeleskedtek. ] A pecsenyebárányt Görögor­szágnak, a hízott ürüt zömmel i Algírnak exportálták a tsz-ek. I Az állami gazdaságokban az | év végén, jövő év elején kez- | dődik meg az átvétel és az ex- ! port. Legnagyobb tételt, 2000 hízott ürüt, a Bükkösdi Álla­mi Gazdaság exportál, ahol a napokban helyszínen kezdik meg az átvételt. A bogád- mindszenti gazdaság 600, a gö- rösgali 600, a Szentlőrinci Tan­gazdaság ugyancsak 600, a zen­gőaljai gazdaság pedig 1500 hízott ürü értékesítésére kötött szerződést. A sátorhely-bólyi és a szentegáti gazdaságok feb­ruárban tejes bárányt szállíta­nak exportra. Tudományos illéssel nyitják meg Pécsett a rákellenes küzdelem hetét A Baranya megyei Rákelle­nes Küzdelem Hetét tudomá­nyos üléssel nyitják meg no­vember 24-én délelőtt a Pécsi Orvostudományi Egyetem szü­lészeti-nőgyógyászati kliniká­jának előadótermében. A tudo­mányos ülés célja felmérni a szervezett daganatellenes küz­delem, a szűrővizsgálatok és a daganatos betegek gondozásá­nak 10 éves eredményeit és ál­lást foglalni a daganat-therá- pia problémájában. Dr. Páka László egyetemi tanár megnyitója után dr. Kishonti Tibor, a megyei ta­nács egészségügyi osztályveze­tője, dr. Kellner Béla akadé- m us, a Nemzetközi Rákelle­nes Unió tagja, dr. Kummer- länder Lajos megyei onkoló­gus főorvos, dr. Melczer Mik­lós egyetemi tanár, dr. Kuhn Endre, a pécsi szülészeti klini­ka docense, dr. Benkö György egyetemi docens, dr. Burger Tibor tanársegéd és dr. Deg- rell István egyetemi adjunk­tus tartanak előadásokat. A Rákellenes Küzdelem Hetének keretében a megyében és Pé­csett mintegy 100 felvilágosító orvosi előadást tartanak a la­kosságnak. Öt nap Harkányban A isz önsegélyző csoport tagjaként, októberben én is beutalót kaptam a harkányi gyógyfür­dőbe. Amikor meg­érkeztem, örömmé láttam, hogy a Ho­tel Baranyában he­lyeznek el bennün két. Megvallom, egy kissé szorongó ér­zéssel láptem át a szálloda küszöbét Vajon, hogyan fo­gadnak bennünket, tsz-parasztokat ab­ban az épületben, ahova a régi rend­szerben, minket pa­rasztfiatalokat be sem engedtek. De amikor láttam a szíves, udvarias fo­gadtatást, az előzé­keny kiszolgálást, elfelejtettem ezeket a régi dolgokat. Csi­nos szobákban lak­tunk, jó kosztol, ud vari as kiszolgálást kaptunk, szinte ott­hon éreztük magun­kat. öt napot töltöt­tem Harkányban, 9 végig nagyon jól éreztem magam. 9 mikor eljöttem, ar­ra gondoltam, tö­rődnek velünk, meg becsülnek bennün­ket, tsz-parasztokat Varga Dezső Búzakadász Tsz* Nagydobsza. Érdemes róla beszélni Az alábbi problémával több szőr foglalkozott már a Dunán­túli Napló, de úgy látszik, mégsem eleget, mert továbbra is probléma maradt. Autóbuszokról és diákokról van szó (beleértve a diáklá­nyokat is). Ha nem is minden­napos, de gyakran előforduló jelenség az, hogy a csapatban érkező diákok megrohamozzák az autóbuszokat és a már ré­gebben sorban álló utasok elől rendre elfoglalják az ülőhe­lyeket. Persze előfordult, hogy a kalauz vagy az utasok rend­re intik őket, de ez kevésbé használ. Ilyenformán kialakult egy szokás, hogy a felnőttek adják át (korszerinti előzé­kenységből) az ülőhelyet. Természetesen azt is meg kell jegyezni, hogy vannak ud­varias, előzékeny fiatalok, de ahogy a fentebb említett példa igazolja, ez nem általánosítha­tó a pécsi diákokra. Szerintem az ilyen udvariat­lan fiatalok megnevelése nem csak a kalauz, az utasok és a szülők feladata. Talán nem lenne hiábavaló, ha az iskolák tanári kara is foglalkozna ez­zel a problémával. Lantos Mihály Értelmiségi klub Mohácson A nemrégen megnyílt mohácsi értelmiségi klub hamar népsze*• rűvé vált a város lakossága köré* ben. A múzeumi hónap során és az* óta is értékes előadások hangzót* tak el a klubban. A Bartók Béla Művelődési Ház vezetőinek csak köszönet jár azérti hogy ezt a kedvésen, jól bér ende•* zett klubot létrehozta Mohácson. VASVÁRI DEZSŐ Hathatósabb ellenőrzést a piacokon Egyes személyek minden piaci napon korán reggel ösz- szevásárolják a diót, azt meg­tisztítják, utána Budapestre szállítják. Tudomásunk sze­rint van olyan rendelkezés, hogy a magánkereskedők csak 11 óra után vásárolhatnak a piacon. Úgy látszik, ezt a ren­delkezést egyesek megszegik, s ezzel megakadályozzák, hogy a kisemberek olcsón juthassa­nak hozzá — az általam emlí­tett esetben történetesen — a dióhoz. Szerintem a leghatáro­zottabban ellenőrizni kellene a piacokat és megakadályozni az ilyenfajta felvásárlást. Szentgyörgyvári József Pécs, Regős a. 6. Szeretnénk a kora reggeli órákban » aludni Állandóan éjjeli műszakban dolgozom, de reggel 6—1 óra között már nem tudok aludni. Ugyanis a Cinder! a teában van­nak. a MÁVAUT munkásszállító autóbuszainak a megállói. De, ha más nincs, így is jó volna, de a baj ott van, hogy a megálló pont a 10-es szám előtt van és a ki- beszállás akkora lármával és zajjal jár, hogy fenti soraimat kénytelen vagyok az illetéke­sekhez eljuttatni. Ebben az utcában két ház van csak, amiben lakók vannak, de nem tudom megérteni, hogy miért pont a la­kott ház előtt van a megálló, holott arra volna más hely is. Nem beszélve a buszok „túrázását”, amitől mindenki felébred. Az ablakomat is már kétszer betörték az „óvatos” utasok, akik az ablakomba rakják a táskáikat. Kérem a fenti állapotok orvoslását. M. J., Otnderi n. ló. Cselédkönyvek, régi iratok között Kinevezés Tamásy István elvtársat, a Pécsi ^Szénbányászati Tröszt főmérnökét kinevezték a NIM szénbányászati főosztályának főmérnökévé. Munkakörét Ful­mer József bányamérnöknek adta át. A bányaigazgatóság dől gozóitól és a bányakerületek vezetőitől kedden este búcsú­zott el Tamásy István elvtárs. Ugyancsak kedden este bú­csúztatták a 42 évi szolgálat után nyugdíjba vonuló Gál \ László főkönyvelőt. A kedves hangulatú ünneoségen részt vett Garamvölgyi János. a NIM szénbányászati főosztá­lyának vezetője, dr. Bánki Nándor, a városi pártbizottság ipari osztályának vezetője, a minisztérium több munkatár­sa, s Pataki Mihály, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazga­tója, valamint a tröszt párt- bizottságának, szakszervezeti bizottságának vezetői, munka­társai. A tröszt dolgozói, ve­zetői ajándékokkal kedves­kedtek a minisztériumba távo­zó Tamásy Istvánnak és a nyugdíjba vonuló Gál László­nak. Találtak egy pénztárcát pénzzel. Igazolt tulajdonosa átveheti a szi­getvári kapitányságon, Pécsi zenészek külföldön A magyar zenészek külföldi sikereiről pécsi zenészeink is kiveszik a részüket. Sánta Fe­renc népi zenekara a közel­múltban Nyugat-Németország- ban. Dörömböző Géza népi ze­nekara Ausztriában, Beimel Károly tánczenekara pedig Várnában szerepelt nagy siker­rel. Pagony Lajos tánczeneka­ra jelenleg is Lengyelország­ban turnézik. Az Országos Szórakoztató Zenei Központ Baranya me­gyei kirendeltsége számbavette azokat a baranyai zenészeket, akik alkalmasak arra, hogy hazánkat külföldön is méltó­képpen képviseljék. 44 bara­nyai zenész került a külföldre indulók listájára, közülük a jól ismert Vér Ernő, Mihalik Im­re, Höfler Pál és Kész József tánczenekarai szerepelnek majd a közeljövőben külföl­dön. Másolás, gépírás lakossági megrendelők ré­szére oldalanként 1.50 Ft- tól. TEMPO KSZ Pécs, Perczel utca 14 sz. Telefon: 43-72. 48-72. Posgay József, az igazgatási osztály vezetője szeret a régi­ségekben búvárkodni, őt kér­tem meg, hogy mutassa meg a városi tanács pincéjét. Ritkán látogatott hely lehet. A pince bejáratát nagy transz­parensek zárják el, először azo­kat kell félrerakni, hogy az aj­tóhoz férhessünk. Végre, kinyí­lik. A gyérfényű villanykör­tékkel bevilágított hosszú fo- lyosócskát két oldalt emeletes deszkaállványok szegélyezik. A polcok poros, sárguló irat- kötegekkel vannak tele és do­hos szagot árasztanak maguk­ból. Az áporodott levegő és a szokatlan csend olyan benyo­mást kelt bennem, mintha ka­takombában járnék. Az osztályvezető a folyosó végéhez vezet, ahol a cseléd­könyveket tárolják. Rengeteg a cselédkönyv, lehet itt jóné- hány ezer példány. Posgay elvtárs felnyit egyet. Nemzetiszín zsinóros kötést látok töredezett viaszpecséttel, meg régies, agyoncirkalmazott betűjü írást. Eszerint a cseléd­könyv Dombi Júliáé volt, aki 1879-ben született és „rám. kath.” vallású. Termete közép, arca hosszas, szeme kék, szem­öldöke barna, orra rendes, szá­ja rendes, a haja barna, a fo­gai épek, különös ismertető- 5 jele nincs ... í A cselédkönyvbn hosszú, / nyomtatott rész magyarázza, > hogy mi a cseléd meg a gazda kötelessége. A cseléd köteles „mindazon munkákat, ame­lyekre szegődött, híven, ponto­san s legjobb tehetsége szerint teljesíteni." „Köteles a cseléd társainak hűtlenségét gazdájá­nak azonnal feljelenteni, mit elmulasztván, felelőssé lesz mindazon károkért, melyek feljelentése esetén kikerülhe­tők lettek volna . . ,,'A cse­léd köteles magát mindenben azon házrendhez tartani, amely a gazda által megálla- pittatoit. A gazda tudta és jó­váhagyása nélkül akár saját ügyében, akár mulatság vé­gett kimenni, úgyszintén a gaz­da által e czélokra engedett időn túl kimaradni tilos.’’ ... „A cseléd a gazda parancsait tisztelettel és megadással fo­gadni tartozik, kifejezések és cselekvények, amelyek a csa­lád és háznép keretén kívül más személyek között sértők­nek tekinthetnek, a gazda irá­nyában nem támasztják a vé­lelmet, hogy a cselédet becsü­letben érinteni szándékozott volna.’’ ... Ez a bonyolult és elködösitett körmondat magya­rán azt jelenti, hogy ha a cse­léd gazdája egy idegen sze­mélynek azt mondotta, hogy te barom vagy ökör, akkor az idegen a gazdát beperelhette, viszont ha a cselédet barmoz- ták le, akkor a cseléd nem pe­relhette a gazdáját. Dombi Julianna egy öreg ta­nítónál kezdte meg a szolgá- lást. Amikor elment, a tanító j jellemzést írt róla a cseléi- I I könyvébe: íme: hűségről di­cséretes, ügyességről dicsére­tes, szorgalomból dicséretes, erkölcsiségéről dicséretes. „Mindenkinek ajánlható’’ r— mondja az öreg tanító, aki ta­lán nem is volt rossz ember. De milyen lehetett a Dombi Júliák sorsa ott, ahol a gazda a csendőrőrs vagy a tekintetes ilyen és olyan nevű úriasz- szonyság, gazdag vendéglős, jegyző és hasonló volt? Mert nem a nyugdíjas tanítóknál, inkább azoknál szolgáltak Dombi Júliák. No de elég is lesz a cseléd­könyvekből. Az oszályvezető most árvaszéki iratokat mu­tat. Otthagyjuk az árvaszéki ira­tokat is, az emeleti részen lép­kedünk, a hajlékony deszkák fölött. Újabb poros iratköteg kerül elő, valóságos felhőt le­het lefújni róla. — A szellemi szükségmun­kák iratai! — mondja felfede­zést újságoló örömmel. Hozzá- j teszi: a harmincas évek köze­pén azt mondották a város­atyák, hogy megszűnt a vál­ság és nincs többé szellemi szükségmunka. És íme mi a valóság: 1938-ból, 1939-ből, sőt 1940-ből is vannak iratok a szellemi szükségmunkásokról. Próbaképpen beleolvasunk egy iratba. 1935 március else- j jén lett kiállítva, dr. Nendt- I vich Andor akkori polgármes- i tér írta ala, Azt mondja: évi márt. 1-töt móré. 31-Ü szellemi szükségmunkára at alábbi pécsi lakosokat alkal­mazom és azokat az alábbi ügyosztályokba, illetve hivata­lokba rendelem ki: I. Jogügyi és népjóléti ügyosztály: Bö- röcz Anna, Csapiár András”* és még 14 név. Az adó és pénz* ügyi osztály 23, a számvevőség 7, a levéltár 5, a mérnökség, 1, az erdészet és főügyészi hi­vatal 1—1 embert kapott. Ha­vi keresetük harminc pengő volt. Hogy mennyi a harminc pen­gő? Posgay József szerint egy liter termelői bornak 30 fillér (a vendéglőben 91 fillért kér­tek érte), a kakaó iálójának 3 pengő 60 fillér volt az ára. Ezek voltak az olcsó dolgok. Egy kiló kenyérért 32 fillért, 1 kiló zsírért 1 pengő húszat, 1 pengő negyvenet. 1 kiló disz­nóhúsért 90 fillért, 1 pengő ti­zet kértek. Az egy szoba-kony- hás lakás havi bére 16—24 pengő volt fürdőszoba nélkül, a kétszobásé ’ 45—60 pengő, szintén fürdőszoba nélkül... — Eszerint száz kiló kenyé­rért dolgoztak egy hónapig — szakítottam félbe az osztály- vezetőt. — Olyan ez, mintha valaki 360 pengőt keresne ma havonta!... , — Igen olyan >— mondta Posgay József és visszatette óz iratokat. — Pontosan olyan..* Magyar László

Next

/
Oldalképek
Tartalom