Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-23 / 302. szám

DECEMBER S3. NAPLÓ' Rét filmszerep ' Wtfja Iiniiitlf Wlarfirdtft -***------g--­^ ?9ca*BlSK ® 3*&x!tpb jVSínSZvt^ Jó «etet <m­éóbusz dmű új magyar fűmet, amelynek három szereplője a Pécsi Nemzeti Színház művé­sze: Medgyeey Mária, Tömő­nek Nándor és Fülöp Zsig- mond. Az alábbi néhány sor­ban Medgyesy Mária és Tó­műinek Nándor mondja el vé­leményét legújabb filmszere­péről. MEDGYESI MÁRIA: — Minthogy kilencven szí­nész játszik ebben az új ma­gyar filmben, így jóformán nincs is arra lehetőség, hogy valamennyien kibonthassuk szerepűnket. Az én anyasze­repemet szerettem, mert sze­retem a gyerekeket is, * úgy érzem, közel áOt hozzám ez a szerep. A felvételek közben voltak pillanatok, amikor va­lóban izgalmat jelentett szá­momra a „buszozás”. Különö­sen, amikor a vázas-kocsin ül­tem Tomanek Nándor mel­lett. TOMANEK NÁNDOR: «a» Bár nekem sem volt nagy szerepem — mégis örü­lök neki, néhány pillanatra ta­lán sikerült felvillantani egy munkás emberi arcát. A sze­repet egyébként nem tertont túlságoson szerencsésnek, s elég sok energiámba került, míg megformáltam. Igaz ugyan, hogy egy színész min­denféle szerepnek örül, de ez ■ filmszerepem még nem az, amit magan is adni szeretnék, ami alkalmas lenne arra, hogy művészileg érdekes ét mara­dandó élményt jelentsen. A MODERN FOTO Tilled Ernő képei „Három fiatal fotómű­vész képednek kiállítása nyűt meg Budapesten a Váci utcai Kereskedelmi Kamara IdálM- tótermébem, TiUai Ernő épí­tészmérnök számára formai próbálkozások, fekete-fehér hatások legvégletesebb kipró­bálása fontos. Bállá Demeter képein a hangulat az uralko­dó, a láigyább átmenetek ér­ződnek képein. Molnár Edit az MTI munkatársa, s képein ez kitörölhetetlen nyomokat hagy. öt mindig az érdekes pillanat tagadja meg, a való­ság mozgása, az emberek ér­dekük legjobban”. — így írt „Esti Hírlap” a fény­képkiállítás agy héttel ezelőtti budapesti megnyitásakor. E rövid értékelés után jel­lemző még idézni Bállá Demr I tért, aki miután gratulált pé- ' esi kollégájának elismerését sommázta: „öregem, a képeid alapján téged a fotográfia ma­68-70 forint a mimkaegvség értéke a mohácsi Petőli Halászati Tsz-lien A megáradt Duna kitűnően alkalmas most a halászatra, a háló azonban pillanatok alatt megfagy és így rövid kényszer- pihenőre vonulnak a halaszok. A háló, a szerszámok és a ladi­kok in munkára készek, a mo­hácsi halászati tsz tagjai csak az idő enyhülését várják és is­mét munkáihoz látnak. Jólesik ez a rövidke pihenő, hiszen na­gyon sókat dolgoztak az év fo­lyamán. 846 mázsa halat fog­tak ki a Dunából az idén. Ez valamennyivel kevesebb a ter­vezettnél az aszályos nyár, az alacsony vízállás azonban na­gyon befolyásolta a halászsze­rencsét Ennek dienere jól el­látták friss hallal a halászcsár­dát. a halcnamokot a közie­tekét. sőt az újonnan vásárolt autóval még a megye falvaiba ja vittek árut Különösen a minőség emeJke «lett az idei fogásoknál. 1961- ben több mint 100 mázsa I. osztályú halat, jő minőségű harcsát és süllőt fogtak ki és értékesítettek. A Petőfi Halászati Tsz tag­jai jó munkát végeztek. Előze­tes számítások szerint 68—TO forintot ér majd a munkaegy­ség náluk. Karácsonykor meg­kapnák majd a szokásos hal já­randóságot, a többit, a pénzt pe d!'g majd a zárszámadáskor. A tagok nagy része igen komoly összeget kap. hiszen például K!ss András 400 munkaegysé­ge* teljesített az idén és a 70 forintos munkaegységet szá­mivá 2500—2600 forintra rág a 'növi átlagkeresete. Jövőre 700 mázsa halat sze- rcinének fogni a mohácsi ha­lászok és minden előkészületet m” ' tesznek a jő fogások érde­kében. Márciusban komoly ircnnviségű 10 dekás ponty iva­dékot bocsátanak vízre, hogy mesterséges szaporulattal fej­lesszék a halállományt; Ha több a vendég, nagyobb a forgalom a kereset is emel­kedik a halászcsárdában. Ép­pen ezért az eddigi tűzhely he­lyett jövőre bográcsban főzik majd a halászlét, hogy jobb mi noségű ételt adhassanak. Há­romrészes kandalló lehetővé teszi majd, hogy ha kell öt adagot is főzhessenek, így nem kell sokáig tárolni a halászlét, mindig frisset kaphatnak a vendégek. A halászlé ..erőssé­ge” a paprika nagy mértékben befolyásolja annak minőségét. Éppen ezért jövőre egyenesen Kalocsáról hozatják az ízes csí­pős és édespaprikát a zamatos mohácsa halászlébe, tematikusának lehetne elke­resztelni”, A pécsi OFOTÉRT kirakatá­ban a Mecseki Fotoklub ké­pes híradójában is az e kiállí­táson szereplő Tillai Ernő ké­peit láthatják a járókelők. Sokan megállnak a fotok előtt, feltűnésit keltenek az újszerű formáik, a sokak számára szo­katlan kompozíció. Tetszik, de nem mindenkinek, nem egyértelműen. Az idézet elis­merése valami hideg kiszámí- tottságra, teoretikus szerioer zettségre vagy talán mester­kéltségre engednek következ­tetni.. Ez lenne hát a korsze­rű fotográfia? Mert Tillai Er­nő — ezt városunkban sokan tudják — a modern művészet harcosa. — Igaz, hogy sok a csendélet, épületrészlet, táj, — mondja a szerző — struktív formáikkal geometrikus kiszámítottság benyomását keltik. De az a véleményem, hogy minden művészetben a szugesztívabb és ütőképesebb kifejezés érde­kében a formálisig és a rend elengedhetetlen. Még a költé­szetben is, ahol a lírai érze­lem, gazdag mondanivalók az elsődleges, évszázadok óta csiszolgatott formába való kényszerítés ró igazán nagy­szerű feladat. A fotóművészet is költészet, több mint a je­lenségek közvetlen prózai köz­lése. A fotográfiában a közlés eleve feltételezi, hogy a képbe mondanivaló szorul. Ez a mon­danivaló azonban csak olyan mértékben képes hatni, ami­lyen mértékben fotografikus síkon fejeződik ki, azaz, csak képi eszközökkel tud egyér­telműen beszélni. Egy kiállításon különösen fontos a kép határozottabb fel­építése, hiszen csak ezzel lehet kiemelni a rejtett összefüggé­seket, kihangsúlyozni azt, amit a néző a valóságban sem és a komponálatlan fotográfiában sem vesz észre. Ezért a foto jrafiában, de minden műalko tásban is egy kicsit el kel -nélyedni ahhoz, hogy a for mák összefüggésein keresztü megtaláljuk és átéljük, a ké\ — már szuggesztívebb — mon lanivalóját. Például a „Séta a városban képemen első pillanatra csak zz ormótlan tűzfalak és feke te árnyékok, kemény formák láthatók, míg közelebbről néz ve a babakocsit toló sétál mama kis figurája is feltűnt, és a városi ember építészet ztmoszférájándk zordonsága elgondolkoztat. Minden bele magyarázás nélkül is ez a szi tuáció további mondanivaló rejt, talán a jövő kommunista embertípusa él ebben a ba bakocsiban, — mennyi küzde­lem vár még rá és miránk is, hogy ez a kapitalizmusból itt maradt nyomorúságos nagyvá­rosi környezet letűnjön. így elnevezhetnök sorra a modem portrékat, amelyben nemcsak az ábráit jelenség, a témo- hivatotta hatást elérni, hanem a formahordotta képi monda­nivaló. Ez a művészi foto fel­adata. Az ismert fotók -alapján úgy tűnik, hogy Tillai Ernőt az emberábrázolás nem érdekli. A formák elsődlegesnek lát­szanak, ez talán mesterségem­ből is származik, szakmámban a szerkezeten és formán kívü legfeljebb ,« kész épület fejez­het csak ki valamilyen atmosz­férikus hatást, ez azonban ál­talában szavakká nem formál­ható. Pedig kb. 8000 riportjel- legű felvételem is van (em- berábrázolás) azonban ezekné is szeretném elérni ugyanaz, a struktív rendet és tiszta kompozíciót amelyre kiállított képeimen törekedtem. Meg­győződésem. hogy két azonos témájú kép közül mindig jobban komponált a hatáso­sabb és meggyőzőbb. Követke­ző feladatom tehát, hogy eddi­gi ismereteimet és gyakorlato­mat gyümölcsöztessem az emberábrázolás területén is. A fiatal fotóművészek ki­állítása jelentős művészi ese­ménye a fővárosnak, a fotó­művészek szövetsége felfrissül, új arculatának demonstratív kifejezője.- Reméljük, hogy január folyamán Pécsett is lát­hatjuk ezt a bemutatót, V. Gy. Télen is találnak munkát... Idd :árá? fe >en lé» Várható 4d«Járás swwHhaf táti*'­erősen felhős W«, havazásokkal, havasesővel, ma mérsékelt déli, délnyugati, holnap élémleebb észa­kira forduló szél. Várható legala­csonyabb éjszakad hőmérséklet északkeleten minusz 5—8, máshol mínusz 1—4. Hegmagasabb nappali hőmérséklet holnap 6, märvaax há­•m .M: uum Szücs Sándor, a két újfalusi Vörös Csil­lag * Termelőszövetke­zet elnöke elégedetten mondta a napokban: — Nálunk télen is akad bőven munka!... És akik az év más időszakában szorgal­masan dolgoztak, azokra télen is szá­míthatunk; Nézzük. milyen munkát találnak té­len a kétújfalusd gaz­dáik, amikor régi szó­lás-mondás szerint „befagy a parasztem­ber műhelye”. Az el­nök szívesen elmond­ja. — Hát először is ná lünk, amióta termelő- szövetkezet működik elég naev mértekben foglalkozunk dohány­termesztéssel A leve lek simítása téli mun­ka. Bő termés esetén a tél végéig szoktak nálunk ezzel foglal­kozni az asszonyok. Jókedvű ék ilyenkor, beszélgetnek .nétéznak Szánté észre sem ve­szik és lejár a nap. És jól keirsnelt ezzeTa munkával. Az idén rövidebb ideig tartott a dohánysimítás mert • szárazság miatt ke­vesebb termett, de azért most is jó téli jövedelmet nyújtott az asszonyoknak. Közben cigarettára gyújt és elgondolkod­va nézeget ki az ab­lakon. — A férfiak pedig éppen most mennek az erdőbe. Az is jó té li munka és eltart márciusig. Ilyenkor már megkezdődnek a disznóölések — akad egy kis jó falat a ta­risznyába. mellé a de- mizsonba is kerül egy két liter bor. Aztán a nyárson sült szalonna meg a bolbász olyan finom a szabadban, hogy a férfiak ezt az időszakot tartják a leghangulatosabbnak. Tűzrevaló fát is vá­gunk. de a legtöbből szerszámfa és épület­fa lesz, mert most építjük a sertésfi al­tatókat házi erőből. Az építőbrigád mel­lé szintén kellenek emberek, mert sürgős a munka. Szaporod­nak az állatok és szükség van a hely­re. Úgy számítjuk, hoev január végére befejezzük az építke­sésfc Közben mé folytatjuk a trágya­hordást is. Vontatóval is, szekerekkel is szál lítjuk a földek sar­kába. Ott összerakjuk szarvasba. Maradt ugyanis egy kevés szántanivalónk. ide majd rászórjuk és amint lehet lefordít­juk. — A növény télen is él, tehát ilyenkor is szüksége van táplá­lékra. Hogyan gondos kodnak erről most? — Az őszi gabonák fejtrágyázását is meg kezdjük januárban. Nagyon szépek a ke­vés eső ellenére szé­pen kizöldültek. de a bokrosodáshoz. a meg erősödésükhöz jó lesz a nitrogéntartalmú műtrágya. Ez is téli munka és milyen hasznos! A kertészetünket is egyre fejlesztjük. A korai áruk termelésé­nek előkészületeihez már most hozzá kell látni. Ide Is ke© jóné- hány munkaerő. A burgonya csíráztatá- sát már a télen meg­kezdjük és amint al­kalmas lesz az idő, a földbe tesszük. — Ez nemcsak a mi jöve­delmünk szempontjá­ból hasznos hanem a városiak is örülnek majd, hogy korán kap­nak friss árut. A termelőszövetke­zetnek jónéfbány erő­gépe és munkagépe van. Ezeket az őszi munkák, a szárazság miatt a csontkemény földek megviselték. Szükség van az ala­pos megjavításukra. Ezt is megkezdtük már. hogy aztán ta­vasszal már ne le­gyen ilyen gondunk. A gépállomás szakom béréi segítenek ne­künk. de egyre több szakemberünk van. úgyhogy már ez sem okoz különösen nagy gondot — Aztán majd el­szalad a tél és kez­dődik a szántóföldi munka.;: — Hát igen — mo­solyodat* él az elnök. Aztán még hozzátette — Persze azért pi­henésre is jut idő, mert nálunk, amikor nyílik az idő. nem nyolc órát dolgoznak ám naponta! Láss» Lajos NERÓ UTÓDAI Elszömyedve olvashattuk az újsághírt: a brazíliai Ni" téréi városkában szereplő sálorcirkuszt bosszúlió su- hancok felgyújtották és a kétezerötszáz főnyi közön­ségből mintegy ötszázan a tűz áldozatai lettek. Tűzhalált halt ötszáz em­ber. Nem természeti ka­tasztrófa következtében, nem vulkánkitörés miatt nem háborúban, hanem békés szórakozás köz­ben. Mert néhány fiatal­korú, aki szintén szórakoz­ni akart, de pénze nem volt rá, nem kapott ingyenje­gyet, s emiatt bosszút állt. A történelemből ismere­tes ,hogy Nero, római csá­szár felgyújtatta Rómáit, s annak lángjainál saját szer­zeményű verseit szavalta. Beteglelkű, bomlottagyú ember volt. Vagy a pyrer mánia vitte rá, vagy az a beteges vágy, hogy ha mái nagy hőstettekkel nem sike­rült, legalább egy nagy go­nosztettel tegye hallhatat­lanná a nevét? Sikerült ne­ki, mert a világtörténelem­ben ez a tett páratlanul áll, azóta sem akadt uralkodó, aki saját fővárosát gyújtotta volna fél. De mi vihette rá a brazil cirkuszkedvelő suhancokat arra, hogy sérelemnek is alig nevezhető kiutasításuk­ra ilyen példátlanul kegyet­len és aljas módon válaszol­janak? Hogyan válhattak ötszáz ember gyilkosaivá csak azért, mert nem néz­hették meg egy cirkuszi elő­adást? Nem valószínű, hogy Adilson Marcelino Alves és elvetemült társai ismernék a világtörténelmet, benne Nero szerepét, 8 a hajdani római császár módján akar­tak volna halhatatlanná vál­ni. De miért is mennénk vissza olyan messzire a tör­ténelembe? Akadnak gyúj­togatok közelebb is. A né­met fasiszták városok és falvak százait gyújtották fel. Embereknek nem százait, hanem százezreit égették el ártatlanul. Az ősi „szemet szemért, fogat fogért” elv számukra már kevés volt, ők a progresszív és kollek­tív bosszúállást alkalmaz­ták: egy német katonáért ötven, száz békés lakos ki­irtását. Iidice és sok más falu felperzselése, az ausch­witzi, majdaneki, dachaui, buchen waldi és más halál- táborok bizonyítják, hogy a hajdani pyromániás római cászámak a XX. században túlbuzgó tanítványai tá­madtak. De ml kösse mindehhez Dél-Amerikának? Sok. On­nan került élő a most ha­lálraítélt Adolf Eichmann, milliók gyilkosa, s ott buj­kálnak még sokan Hitler hí­vei közül, várva, hogy újra felgyújthassák a világot. És ahol ezek a gyűjtogatók megbújhatnak és élhetnek, ott nem csoda, ha a bosszú, a gyújtogatás szelleme be­tölti a levegőt. Akkor is, ha a gyújtogató suhancok nem ismerik ezeket a buj­káló fasisztákat, akkor is, ha nem tudják, milyen bű­nök terhelik ezek lelkiisme­retét, mert ahol megbújhat­nak a nagy gyújtogatok, ott megteremnék a kicsik is. Adilson Marcelino Alvest a felháborodott tömeg, az ártatlanul tűzhalált naitak hozzátartozói meg akarták lincselni. A rendőrök más városba, „biztonságos’ hely­re szállították. Tudnak ám ők vigyázni az emberi élet biztonságára — ha a gyilkosról van szó. A fasisz­ta gyújtogatókat is felelős­ségre akarta vonni Európa felháborodott lakossága meg akarták büntetni őket az ártatlanul meggyilkolt milliók hozzátartozói. Talál­tak maguknak biztonságos búvóhelyet. Sokan éppen Dél-Amerikában. Alak pe­dig azt hitték, elfeledték már a bűneiket, újra előáll­tak, hadseregeket szervez­nek, új világháborút készí­tenek elő, az egész világot akarják lángragyújtani, mint Heusinger tábornok. A bújkáló és már nem is búj- kálő fasiszták szíve nyilván megdobbant az örömtől: „Vannak még tartalékaink — mondják magukban — nem vesztek még ki a gyúj­togatok, ezek a derék fiúk igazán a mj embereink!” Lehet, hogy ennek az Adil­son Marcelino Alvesnek a nevével fogunk még talál­kozni? Könnyen meglehet. Aki egy-két embert gyilkol meg, art könnyen halálra ítélik. Aid milliókat gyil­kolt meg, annak a halálra- ítélése már bonyolultabb ügy, ha Eichmann esetében sor került is rá, sok más gyilkos még mindig szaba­don él. ötszáz embert meg­ölni — ez már olyan dolog, hogy figyelmet érdemel. Olyan „teljesítmény” ez, hogy még a hivatásos fasisz­ta hóhérok közül is kevesen érték el. Talán már kész is a vélemény: „Kár lenne ezért a tehetséges emberért”. Mert kocsmai verekedésben agyonszúmi valakit, amiért elszeret.te az imádott leány­zót — ez közönséges dolog. De kétezerötszáz embert óriási lángoló cirkuszponyva alá temetni csak azért, mert nem lehetett köztük, — ez már ném mindennapi +étt. Hitler idején ez az Alves sokra vihette volna a Har­madik Birodalomban. Lehet, hogy ezek a gondo­latok egy újsághír nyomán kissé túl messzire visznek. Annyi azonban bizonyos, hogy ilyen szörnyű bűntett­re csak beteglelkű ember képes és az is, hogy száza­dunkban az ilyen lelki be­tegségek fertőző góca a fasizmus. Alvest „a század elsőszámú gonosztevőjén ele” nevezték aL De hány ilyen gonosztevőt tenyésztett ki a fasizmus? Niteroiban ki­gyulladt egy cirkusz, meg­hal* ötszáz ember. De ne felejtsük él, hogy a második világháborúban az egész vi­lág gyulladt ki és odaveszet* ötvenmillió ember. Ezeket a párhuzamokat nehéz elfelej­teni. Lehet, hogy Alvesnek semmi köze a fasisztákhoz De tömeggyilkosról szólva, nehéz megfeledkezni a nála is nagyobb tömeggyilkosok­ról. Jó lesz ügyelni a bosz- szúért lihegő suhancokra és véneikre, nehogy lángoló cir­kusszá váljon a világ. (Mészáros) Pécsett rendezik meg a felsőoktatási intéz­mények területi kulturális seregszemléiét A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány Kará­nak KISZ-szervezete fogja megrendezni tavasszal a fel­sőoktatási intézmények 1962. évi területi kultur&Jis sereg­szemle bemutatóit. A sereg­szemlén eüőreláthatóiiag 16 du­nántúli és fővárosi felsőokta­tási intézmény fogja magát kultúicsoportjaival képvisel­tetni A jogi kari KlSZ-szervezet végrehajtó bizottsága az elmúlt napokban ülést tartott, ame­lyen megtárgyalták a sereg­szemle megrendezésével kap­csolatos problémákat. Ezen az ülésen a kari KISZ-veaetók terveket dolgoztaik kj ® e®as* rés rendezés érdekéber és megválasztottak egy rendezo- bizottságot, amely már hozzá­látott a munkához. A terv szerint a bemutatók színhelye valószínűleg a Pécsi Nemzeti Színház kamaraszír háza, a KISZ és Szakszerveze­tek Doktor Sándor Művelődé­si Háza és az egyetem aulát- lesz. A bemutatókon — ájíri! 13—14—15-én a jogi kar K ISZ-szervezetben minié félezer résztvevőre számítana akik színjátszásban, táncba* szavalásban, zene- és ének számokban, valamint szellem öttusában mérik össze erejű á

Next

/
Oldalképek
Tartalom