Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-14 / 268. szám

VA *. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V > ^ ^ / innniimiiii a iBiitaiiirTni mn,<m,'i>iu< i ÄHilSi 1961. NOVEMBER 14. KEDD I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM ARA: 50 FILLÉR 368. SZÁM Hruscsov elvtárs látogatásai Taskentben Hruscsov- szovjet kor­mányfő hétfőn látogatást tett a taskenti területen lévő „Poli- totgyel” kolhozban. Elbeszélge­tett ennek az országos hírű gazdaságnak vezetőivel, szak­embereivel, újítóival és élen­járó dolgozóival. Meglátogatott egy közép­ázsiai kísérleti gépállomást is. Megtekintette az üzbekisztáni konstruktőrök által kidolgozott új, korszerű gyapotművelő- és szedőgépeket munka közben. NOK-beli szakszervezeti képviselők érkeztek hazánkba A Szaktanács meghívására hazánkba érkezett Arudt Hel­fer. a Szabad Német Szakszer­vezeti Szövetség (FDGB) Er­furt megyei Tanácsának titká­ra és Traute Gundelach, a Die Arbeit című szakszervezeti fo­lyóirat munkatársa. Megkezdődtek a tsz-zárszámadások előkészületei Négyezer kétszáz termelőszövetkezet gazdálkodását értékeltk, 25 milliárd forint értékű álló- és forgóeszközt vesznek számba az idei zárszámadásokon A Földművelésügyi Minisztériumban hétfőn kétnapos tanácskozás kezdődött a megyei tanácsok és a Nemzeti Bank megyei igazgató­ságainak a termelőszövetkezetek pénzügyi, számviteli kérdéseivel foglalkozó munkatársai részére. Ezzel megkezdődtek a termelőszövet- ketzeti gazdálkodás idei zárszámadásának elő­készületei. Az idei zárszámadások jelen­tőségéről, feladatairól az MTI munkatársa az alábbi tájékoz­tatást kapta dr. Papp Lajostól, a Földművelésügyi Miniszté­rium pénzügyi főosztályának vezetőjétől: — Az idei esztendő az első, ami kor a termelőszövetkezeti zár­számadások — az állami gaz­daságokat leszámítva — az or­szág mezőgazdasági területének csaknem egészét érintik, s ez meghatározza a munka nép­Rövidesen megkezdődnek az 1962. évi baromfi- és tojásértékesitési szerződéskötések Kedvezményes értékesítési feltételekkel, takarmányjuttatással segíti az állam a baromfi-árutermelést Az Élelmezésügyi Miniszté­rium tájékoztatást adott a rö­videsen megkezdődő jövő évi baromfi- és tojásértékesítési szerződéskötésekről, a baromfi árutermelést segítő szerződé­ses kedvezményekről, juttatá­sokról. Az idei baromfinevelési és hizlalás! szerződéskötések jó eredménnyel zárultak: a ter­melők 1400 vagon csirkére, tyúkra és gyöngyösre, továb­bá 1 500 000 hízott libára, több mint kétmillió kacsára és több mint egymillió pulykára kö­töttek szerződést a földműves- szövetkezetekkel, illetve a ba­romfi feldolgozó vállalatokkal. A jól bevált szerződéskötési rendszert az 1962. évre is fenn­tartják, s az új szerződéskötési feltételek általában megegyez­nek az 1961. évi feltételekkel. Tájékoztatásul közölték, hogy a libahizlalási szerződést kötő termelők minden leszer­ződött liba után változatlanul tíz kiló kukoricát kapnak ál­lami eladási áron. Az ideihez hasonló takar­mányjuttatásban részesülnek a tojásértékesítési szerződést kötök is. A szerződésben le­kötött minden tojás után nyolc deka takarmányt kapnak ál­lami eladási áron. A libahiz­lalási szerződést kötő terme­lők a szerződésben vállalt szál­AnVét a mezőgazdasági szakképzésről November 15-én délelőtt 9 órakor Pécsett a Hazafias Népfront helyiségében — Ja­nus Pannonius u. 11. — a Ha­zafias Népfront és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya ankétot rendez a mezőgazda- sági szakképzés helyzetéről és feladatairól megyénkben. A tanácskozás célul tűzte ki a mezőgazdasági szakember- képzés kiszélesítését, a ter­melőszövetkezetek jobb szak­ember- és képzett szakmun- kás-eilatasanak érdekében. Irtási batáridő előtt két hónap­pal kapják meg a kukoricát, a tojásértékesitési szerződést kötő termelők pedig a szerző­dés megkötésével egyidejűleg egész évre előre megkapják a takarmányt. A csirkére, a libára, a ka­csára és a pulykára kötött szerződések révén ugyanolyan összegű szerződéses előleget kaphatnak a termelők, mint 1961-ben. gazdasági jelentőségét. A fel­adat nagyságát jellemzi, hogy több mint 4200 üzem egész évi gazdálkodását kell számba venni, értékelni, s több mint 1 128 000 szövetkezeti tag idei jövedelmét kell megállapítani. A szövetkezeti gazdálkodás ez évi főbb tapasztalatai termé­szetesen már ismeretesek. így tudjuk, hogy az idén a tavalyi­nál alacsonyabb a mérleghiá­nyos szövetkezetek száma, s ez — figyelembevéve az új szövetkezetek nagy számát és a rendkívüli időjárás okozta kieséseket — komoly ered­mény. — Az idei zárszámadások az előző éviekhez képest néhány új vonást tartalmaznak. Az aszály, illetve az ebből követ­kezett kiesések például bizo­nyos ellensúlyozást tesznek szükségessé. Az új vonások másik részé a termelőszövetke­zeti mozgalom általános fejlő­déséből következik. így a zár­számadások most elsőizben intézkednek a szövetkezetek közös vállalkozásairól, ame­lyek az év végén szintén ön­álló zárszámadást készítenek. — A szövetkezeti gazdálko­dás idei értékelésénél különö­sen nagy gondot kell fordítani annak realitására. Ez fontos feladat már a leltározásnál is, hiszen több mint 15 milliárd forint értékű álló- és mintegy tízmilliárd forint értékű forgó­eszközt kell számbavenni. — A zárszámadások előké­szítése tulajdonképpen már megkezdődött, ez azonban egy­előre még nem érinti közvet­lenül a szövetkezeteket. A gazdaságokban a legfontosabb feladat most az őszi munkák befejezése, a jövő évi termés megalapozása. Negyven tsz-tag szedi a cukorrépát a reménypusztai Úy Élet Tsz határában, s hogy ilyen későn, az nem a tagok hibája, a cukorgyár késlekedett a megrendeléssel. A szárazság eHe­tiére a répa jól fizet, 160 mázsát takarítanak be a remény­pusztaiak holdanként. Pécsett épül fel az ország legkorszerűbb Állatifehérje Taka?mánygyára Egyre újabb és újabb takar­mánykeverő üzemek nyílnak a megyében. A vajszlói, mohá­csi, szigetvári, szederkényi után rövidesen megindul a vil­lányi keverőüzem is, sőt még ebben az. évben a sásdi takarr mánykeverő is megkezdi üze­melését. A takarmánykeverők a táphoz szükséges takarmány egy részét — kukorica, árpa — a termelőszövetkezetiektől kapják, illetve cserélik be, a táp legértékesebb alkotórészé­vel, az állatifehérje takar­mánnyal azonban az Állati fe­hérje Takarmányokat Előállí­tó Vállalat látja el a keverő­üzemeket. Havonta 430 mázsa húslisz­tet és 450 mázsa tápkorpát, összesen kb. 900 mázsa állati- fehérje takarmányt ad át a vállalat a keverő üzemeknek. Ahogy azonban a keverőüze­mek száma nő, úgy kell nö­velni a gyár kapacitását is. És ennek a régi, korszerűtlen Biztosítják az éves terv teljesítését a Sopiana Gépgyárban Az összevont termelési tanácskozás határozatai A Sopiana Gépgyár IV. ne­gyedévi feladatai a teljes ter­vet figyelembe véve igen szá­mottevők. Vasöntvényből nem kevesebb, mint 366 tonnát, köszörűgépekből 465 darabot, folyamatos töltőkből, univer­zális húsautomatákból és a legkülönbözőbb hús- és kon­zervipari gépekből 120 dara­bot kell az év végéig telje­síteni. E feladatok megoldását még csak nehezíti, hogy az év utolsó negyedében újfajta ex­portra készülő gépeket kell előállítani, olyan gépeket, amelyekhez hiányzik még a kellő termelési tapasztalat. Persze azt, hogy az új gé­pek gyártása éppen az utolsó negyedévre esett, a prototípu­sok jóváhagyásának elhúzó­dása okozta. Ezzel kapcsolat­ban összevont termelési érte­kezletet tartottak, ahol a dol­gozókkal egyetemben részle­tesen megbeszélték a tenni­valókat. A legfontosabb feladatként a gépek gazdaságosabb kihasz­nálásáról tárgyaltak és meg­állapodtak abban, hogy a leg­fontosabb üzemrészekben be kell vezetni a kétműs2akos termelést, miután új gépek be­állítására a gyár jelenlegi méreted nem adnak lehetősé-1 get. Ugyanakkor az anyagtaka- ' rékosságra, mint az egyik leg­fontosabb tényezőre is felhív­ták a figyelmet, ami különö­sen az új gépek gyártásánál fontos, ahol mindéi elromlott alkatrész nemcsak anyagi, hanem súlyos határidő-kiesé­seket okozhat. Felvetődött, hogy az elkészí­tett munkák jó minőségét nem mindig az határozza meg, hogy a MEO átveszi, hiszen nagy munkadarabok esetében a MEO csak akkor írja ki se- lejtnek, ha a munkadarab használhatatlan. Márpedig megállapítást nyert az is, hogy a munkadarabok gondos elké­szítése, szép kivitelezése terén a Sopiana Gépgyár mindig elmarad az ország hasonló profilú gyárai mögött. Pél­dául az esztergamühelyen be­lül június 10. és szeptember 22. közötti időszakban a se- lejtkár 15 ezer forintot tett ki, ami példával illusztrálva azt jelentené, mintha egy dolgozó egy teljes hónapon át selejtet esztergált volna. Ugyancsak megemelkedett a szerszámbeszerzés költsége is. bár ennek egyik oka az, hogy új gépek gyártásához újfajta szerszámok kellenek. indokolatlanul sok az eltört, elrontott szerszámok mennyi­sége, ami a munkafegyelem, illetve az anyagtakarékosság rovására írható. Kovács Lajos üzemvezető szerint minden lehetőségük megvan a IV. negyedév, illet­ve már az éves terv teljesíté­séhez. Az esztergaműhely ho­rizontál dolgozói három mű­szakban, a forgácsolók pedig kétműszakos brigádokban dol­goznak, de még a tanulókat is ösztönző bérezéssel buzdítják, hogy az ő munkájuk hozzájá­ruljon a közös terv megvaló­sításához. A lakatos üzemben három lakatos és egy festő- brigád küzd a tervteljesíté- séért és ez ideig valamennyien maradék nélkül teljesítik is a számukra előirt feladatokat. Persze, van lemaradás is a folyamatos hústöltogépek gyártásánál, de ez sem a dol­gozók hibájából, hanem az al­katrészek késedelmes beszer­zéséből adódik. Ilyen és ehhez hasonló problémák szánté minden üzemrészben fenn álla­nak, de a vállalatvezietőség, a párt- és a szakszervezet erő­feszítései odahatnak, hogy az év végén már a Sopiana Gép­gyár terv-teljesítési sikeréről számolhatunk be. üzemben nincs korlátlan lehe­tősége. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Baranyán kívül Somogy és Tolna egy részét is a pécsi vállalatnak kell ellátni. Ezért szükségessé vált egy új, korszerű Állatifehérje Ta­karmánygyár megépítése. Az új gyárat a második ötéves terv során Pécs egyik külső kerületében Vasas I-en a ha­tos műút mellett építik fel, 16 millió forintos költséggel. A gyár helyének kijelölése megtörtént. A kijelölésnél a KÖJÁL is részt vett, s így egészségügyi, higiéniai szem­pontból is a legmegfelelőbb lakott részektől távoli helyet választották. A tervezés már folyik s a takarmánygyár építését jövő év tavaszán kezdi meg a Ba­ranya megyei Építőipari Vál­lalat. A tervezők és építők egyaránt arra törekednek, hogy a gyár minél korszerűből, minél higiénikusabb legyen, ezért a legmodernebb gépek­kel és berendezésekkel látják el. Az új gyár a tervek szerint 1963 64-ben kezdi meg üzeme­lését s ezzel egyidőben a kor­szerűben régi üzemet leállít­ják. Havonta 16—18. ső1 húsz vagon állatifehérje takar­mányt1!— húslisztet és-tápkor­pát — állítanák elő majdf az új gyárban, s éz a mennyiség már’majd fedezi á takarmány keverőüzemek szükségletét. • Elkészült az elsü turbókompresszor Zobák-aknán A komlói Zobák-akma épít­kezése megfelelő ütemben ha­lad. Az energiaellátást szolgáló két darab tízezer köbméteres turbókompresszorból az elsőt a napokban teljesen elkészítették a Ganz-MÁVAG és a komlói Kossu fch -bán y a ü zem gépszere­lői. Amint a kompresszorhoz megfelelő mennyiségű hűtővi­zet tudnak biztosítani, úgy a próbaüzemelést is megkezdhe­tik. A másik turbókompresszor építése folyamatban van és úgy néz ki a helyzet, hogy jó­val a határidő éLőtt elkészül­nek vele. A szerződés szerint a határidő 1962. július elseje, azonban a dolgozók munkafal- ajánlást tettek, hogy két hónap pal a határidő előtt, vagyis áp­rilis negyedikére kész állapot­ban átadják a másik tízezres kompresszort is a bányaüzem­nek. A két tízezres turbókompresz szar energiaszolgáltatását egy­előre a Zobák-akna nem is tud ja felhasználni, s így valószí­nűleg az egyik egység tartalék­ban marad, vagy pedig bekap­csolják a komlói bányaüzemek kooperációs hálózatába. Aggasztó a francia fogságban lévő algériai miniszterek helyzete Ben Bella és társainak állapota válságos A francia fogságban lévő al­gériai miniszterek védőügyvé­déi táviratot küldtek N. Sz. Hruscsovhoz, Kennedyhez,Mac. millan-hez, Mao Ce-tmnghoz és több más állaim kormányfőjé­hez, valamint az ENSZ főtit­kárához, védenceik aggasztó helyzetére hivatkozva az állam férfiak azonnali közbenjárást kérik a francia kormánynál. A Turquant-i kastélyban fog- vatartott Ben Bella és minisz­tertársainak állapota a 13 nap­ja tairtó éhségsztrájk következ­tében válságosra fordult. A fogvatantott algériai poli­tikusok november elseje óta ásványvízen kívül semmiféle italt vagy ételt nem vettek magukhoz. Látogatóik szerint Ben Bellának és társainak már nehezére esik a beszéd és időn ként letargikus állapotba me­rülnek. Az orvosi ellenőrzést elutasítják. A francia hatóságok Moreaiu professzor vezetésével több or­vost küldtek Turquant-be, a foglyok azonban visszautasítot­ták a vizsgálatot. Hétfő esti párizsi lapjelen lé­sek szerint a francia ható'ácok elhatározták, hegy Ben Bellát és társait egy Párizs környéki kórházba szállítják. A franciaországi börtönök­ben éhségsztrájkot folytató több ezer algériai közül sok­nak az állapota vált aggasztó­vá. A Toul-i fegyház 185 alzé r;?i foglya közül hétfőn húszai szállítottak kórházba A

Next

/
Oldalképek
Tartalom