Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-17 / 114. szám

r mi. MÁJUS 17. NAPLÓ 3 'As idén rekord szőlőtermés várható í Fokozott peronoszpóra-veszély — Folyamatos permetezés Az időjárás kedvez a szőlő­nek. A szakemberek megálla­pították, hogy az idén az 1958. évihez hasonló rekord szőlő­termés várható. Már az ősz is kedvezett, a vesszők jól be­értek s az enyhe tél nem tett kárt a rügyekben. A tavaszi fakadás előtti vizsgálat során kiderült, hogy egy rügy sem fagyott el, a szőlő jól áttelelt A korai kitavaszodás követ­keztében a szőlő is gyors fej­lődésnek indult. A Siklós kör­nyéki szőlőkben az Erzsébet- királynőnek például már más­fél méteres hajtásai vannak, A hajtásokon megjelentek a fürtképződmények. Egy tőkén átlagosan 12—20 fürtöt lehet találni, ami igen magas szám, M szintén a várható magas ter­mést jelzi. A szőlő jelenleg 3—i héttel fejlettebb, mint a megelőző években, s a gyors fejlődést nehéz a növényvéde­lemnek követni. Pedig az utóbbi hetek csapadékos idő­járása nagy veszélyt jelent a szőlőre, kedvező feltételeket teremt a peronoszpóra kárté­telének. A hét elején a szomszédos Tolna megye Sió menti — pá­rosabb — szőlőiben már meg­jelentek a peronoszpóra lát­ható nyomai. Ez intő figyel­meztetés arra, hogy a védeke­zést meg kell kezdeni, illetve folyamatosan végezni. A me­cseki és siklósi borvidéken he­lyenként már megkezdték a permetezést, azonban nagyon fontos, hogy minden termelő­szövetkezet és szőlőtermelő azonnal lásson hozzá a véde­kezéshez. Kísérletek igazol­ták, hogy a szőlő elvirágzás utáni első becsléskor megálla­pított becsült termés és a tény­leges szüretelt termés * közti kiesést megyénkben évről évre a peronoszpóra kártétele okoz­za. Ezért hiába a nagy ter­méskilátás, ha nem védeke­zünk, nem lesz gazdag szüret. Az első permetezés elvégzé­se döntő fontosságú. Csapadé­kos idő esetén, ha a szőlő 5—6 levélben van és a hőmérséklet 13 Celsius fok fölé emelkedik, el kell végezni a permetezést. Az idén a korai tavasz miatt ez már április 15—26. körül bekövetkezett. Az első fertő­zés a téli spóráktól ered, s fontos, hogy a peronoszpóra ha megjelenik, már permete­zett levelet találjon. A fiatal hajtás, levél, fürt sokkal ér­zékenyebb a betegséggel szem­ben, s ha ilyenkór időben vé­dekezünk, megakadályozzuk a nagyobb fertőzést. Az ilyen esős időjárásban szinte folyamatosan kell per­metezni, mert az eső gyakran megzavarja a munkát. Ha már felvettük a permetezőgépet, többet nem szabad letenni. A többszöri levélpermetezés mellett igen fontos az elvirág­zás utáni fürtporozás, mivel a finom szemcsés réztartalmú por órákig lebeg s így eljut minden bogyóhoz. A jelek szerint az idén je­ges esztendő lesz. Szinte min­dennap jeleznek valahonnan jeget. A villányi szőlővidék az elmúlt hetekben nagyobb jég­kárt szenvedett. A korai jég­verés előnye — a nagy hát­rány mellett — az, hogy ilyen­kor a rejtett rügyekből még képződhet fürt. A jégverés okozta nyitott sebek azonban nagyobb fertőzési lehetősége­ket biztosítanak a peronosz- pórának. Ebben az esetben már a következő évi termé­sünk is veszélyeztetve van, ezért nagyon fontos a védeke­ző permetezés. Utolsó simítások az ipari vásár előtt Néhány nap és kitárulnak a kapuk. Megnyílik a Budapesti Ipari Vásár. Nem lehet tehát csodálkozni azon. hogy az egyébként nyu­galmáról ismert Vörös Ferenc ezúttal izgatottan vizsgálja az elszállításra váró gépek ké­szültségi fokát. A Sopiana Gépgyár termé­kei az idén is méltón képvise­lik városunk gépiparát. A nagycsarnokban már az utolsó simításokat végzik az ügyes kezek a szállításra ke­rülő gépeken. A vákuumos-húskeverőt már előállították a felrakáshoz. Ez a gyár egyik legjobban kere­sett export készítménye. Több városban szerepelt egy-egy pél dánya. Lipcse. Poznan, Bécs és Párma jelentős nemzetközi vásárain éppen úgy, mint az elmúlt évi moszkvai magyar kiállításon is sikert aratott. Három éve szállítjuk export­ra és a mai napig még minő­ségi reklamáció nem jött miat­ta. Újdonsága a korszerűbb ve­zérlő-berendezés. Az újfajta kapcsolótábla szemre is nagvon szép. ezáltal a aép külsejével is fokozza a hatást, amit a különösen szépen sikerült élénkpiros máz nagyban ki­emel. Görgők vannak- már az ala­csony-piacai tiszti tó alatt is. Kovács üzemvezető irányítá­sával a vákuumos mellé gör­getik. Ez a gép rövidebb múltra tekint vissza, de már világlá­tott. Szintén kinn volt Moszk­vában. A budapesti vásár bi­zonyára fokozza hírnevét. E két húsipari gépen kívül más gyártmányokon is szor­goskodnak. A festők Ébert György vezetésével almazöld színre lakkozzák. Az egyiket a gyárban csak UK-nak mondják, teljes nevén Jól bevált az önkiszolgáló rendszerű üzemi étkeztetés i Kétmillió forint értékben kapott új szerszámgépeket eb- ’ ben az évben a Pécsi Építőgép karbantartó Vállalat. Képün­kön: munkában egy új lemezvágó- és lyukasztógép. A Baranya megyed Építő­ipari Vállalat összfótszámának 80—85 százaléka, mintegy há­romezer dolgozó étkezik na­ponta a vállalat Rákóczi úti új-mecsekaljad, kővágószőlősi, üszögd és egyéb munkahelyei­nek étkezdéjében. Antikor a vállalatnál' befe­jezték a munkaidő-méréseket többek között komoly mérték­ben latba esett az ebédidő rossz kihasználá­sából adódott veszteségidd is, amely havonta nem ke­vesebb, mint 50—60 ezer fo­rintnyi károsodást jelentett a vállalat számára egy-egy étkezdéjéből. Miből adódott ez? Tudvalévő, hogy a legtöbb üzemnél, így az építőipari vállalatnál is félórás ebédidőt tartanak, ami azt jelenti, hogy a 30 perc le­telte után azonnal munkába kell állná. Hogy nézett ez ki az építőipari vállalatnál? Itt is, mint mindenütt, úgy igyekez­tek megoldani az étkeztetést, hogy turnusokra osztották az ebédidőt, amelyben percnyi pontossággal kijelölték, melyik részleg mikor ülhet asztalhoz. A kiszolgálás is ehhez igazo­dott. mégis a gyakorlatban egészen másként alakultak a dolgok. Elég volt néhány perc­nyi elcsúszás az időrend be­tartásában, hogy a feje tete­jére álljon a rend, hogy a zsú­foltság tumultussá váljék. Ez elsősorban abból adódott, hogy a turnusokba beosztott dolgozók egy része ráérősen az utolsó percekben jelent meg az étkezdékben, ami az­után magával vonta a későbbi időpontokban beosztott étke­zők kiszolgálásának elcsúszá­sát is. Ez pedig rendetlfen, pontatlan munkakezdésekben jelentkezett végig a munkahe­lyeken. De egyéb visszásságok Csökkentik az elhullást, a gymhizlalást segítik a takarmánykeverékek A megye második takarmány keverő üzemének megnyitása­kor egy takarmánykeverék ki­állítás is nyüt Mohácson. A kiá.lításon bemutatták, milyen anyagokat tartalmaznak a ta­karmánykeverékek, s hatalmas tablókon dolgozták fel a tápok előnyeit. A számokon keresz­tül azt is bemutatták, milyen eredménnyel járt a tsz-ekben eddig a takarmánykeverékeik etetése. A csányoszrói összetartás Tsz-ben 130 malacnál 700 kg súlygyarapodást értek el 30 mázsa takarmánykeverék fel használásával. A 700 kiló sertéshús értéke 12 600 forint, a 30 mázsa ta­karmány értéke 7600 forint, így a tápetetés 5000 forint jö- Ttfrúiaftt hozott a. tsz-nék, Takarmánykeverék etetés előtt 330 malac hullott el a pa- tapoklosi Vörös Lobogó Ter­melőszövetkezetben. A takar­mánykeverékek etetése után megszűnt az elhullás és 127 sertésnél 910 kiló súlygyarapo­dást értek el. Megszűnt az elhullás a ser­téstáp etetésével a báranya- hidvégi Közös Ut Tsz-ben is. A tápetetés után 1000 süldő előállításával egy év alatt 180 ezer forint többletjövedelem­hez jutott a termelőszövetke­zet. A tápetetés haszna három forinttal emelte a munkaegy­ség értékét. Van ahol leginkább az Erra etetése vált be. Megfigyelték, hogy Erra etetés után 13 szá­Zalákkal többet tojtak a tyú­kok. mint azelőtt. Az eddigi tapasztalatok alapján csirke és baromfitáppal nyolc hét alatt nyolcvan dekáéra nevel­hető a csibe, és 1 kiló kukori­ca helyett mindössze 40 deka szarvasmarha-táp fedezi egy liter tej tápanyag-igényét. A tápok etetése nem oldja meg a helytelen gondozást, rossz elszállásolást, de a megfe­lelően száraz helyen tárolt friss táp etetése után gyorsan, egészségesen fejlődik az állat. Ez nem is csoda, hiszen a tá­pok a hal- és húsliszten, nö­vényi fehérjéken, ásványi só­kon kívül mindazokat a vita­minkészítményeket is tartal­mazzák. amelyek az állatok egészséges fejlődéséhez szük­ségesek. is keletkeztek az ilyen kiesé­sekből. A kiszolgáló személy­zet képtelen volt eleget tenni a higiénia legelemibb követel­ményeinek. ami elsősorban a terítékek, az asztalok, de az egész étkezőhelyiség rendet­lenségében mutatkozott meg. Így ment ez éveken keresz­tül. egészen addig, amíg a vá­rosi pártbizottság napirendre tűzte a dolgozók szociális, kulturális ellátottságának, igé­nyeinek problémáit, ahol töb­bek között sor került az épí­tőipari vállalat hasonló jelle­gű bírálatára is. Azóta jóné- hány hónap eltelt és ezzel együtt komoly változások tör­téntek a vállalat étkeztetési problémáinak korrigálásában. Az elavult, hibás gyakorlat helyett áttértek az étkeztetés önkiszolgáló rendszerére, ami ugyan költségesnek mutatko­zott, de az eddigi példák mind azt mutatják, hogy nemcsak a költségek térülnek vissza busásan, hanem a rend, a tisztaság, a kényelem is ösz- szehasonlíthatatlanul ked­vezőbb az előbbinél. Igaz, a dolgozóit nem fogad­ták valami nagy ovációval az önkiszolgálás bevezetését, de ez csak egy napig tartott. Ad­dig, amíg saját maguk is meg nem győződtek az új rend elő­nyeiről. Először az új-mecsek- alj.ai régi felvonulási épületet alakították át önkiszolgáló ét­teremmé, közel százezer fo- rin'-vs költséggel. A kecske- V" -«zitalok helyett új fénye­zett bútorok, kézmosók, tál cák, ivópoharak, melegpultok várják az étkezőket. Az önki­szolgálás is percek alatt törté­nik. Egy úgynevezett csúszta- tón először a tálcát veszi fel az ember és néhány lépéssel odébb ráhelyezi a leveses, a főzelékes tálat, a kenyeret, a savanyúságot, s már ülhet is az asztalához. Vagyis amíg az­előtt sok esetben még 45 perc sem volt elég az ebéd kiszol­gálásához, elfogyasztásához, addig az új módszerrel 10—15 perc alatt nemcsak kiszolgálja önmagát, de meg is ebédelhet a dolgozó. Tehát marad még negyedórája cigarettaszünetre, újságolvasásra és ami a leg­főbb, pontosan kiér a munka­helyére is. Ilyen önkiszolgáló étkezde nyílott nemrég a vál­lalat Rákóczi úti központjá­ban is, ahol mintegy 400 em­ber étkezik önkiszoláló mód­szerekkel. A harmadik ilyen étkezdét Kővágószőlősön rend­szeresítették és az egyetemi városrész építésével egyidő- ben hozzáfognak a legnagyobb, a legmodernebb 400 szmélyes önkiszolgáló étterem építésé­hez is. Az építőipari vállalatnál ma már nyugodtan elmondhat­ják, hogy a dolgozók nemcsak meg­kedvelték az új étkeztetési rendszer bevezetését, hanem erősen követelik azokon a helyeken is, ahol a jelen pil­lanatban még „hagyomá­nyos” módon történik a fel­szolgálás. Háromezer újtípusú olajtüzelésű fürdőszoba- kályha kerül forgalomba az é? végéig Az ipar újtípusú, az eddigi­eknél tökéletesebb fürdőszo­bakályha és vízmelegítő gyár­tását kezdte meg. A gazdasá­gos olajkályhák mintájára olyan ugyancsak olajtüzelésű fürdőszobaikályhát szerkesztet­tek, amelynek mintegy 20 szá­zalékkal nagyobb az úgyneve­zett hőhasznosítási hatásfoka, a széntüzelésű kályhákénál. A Metakolor nevű fürdőszoba­kályha, amely bárhol felsze­relhető, egy óra alatt 100 liter vizet képes felforralni. A ke­reskedelem az első ilyen kály­hákat az év eleje óta árusítja. Mivel a közönség körében ha­mar keresetté vált, az év vé­géig még háromezret hoznak forgalomba. A garanciális ja­vítószolgálatok ezentúl, az olajkályhákhoz hasonlóan, ter­mészetesen az olajtüzelésű für dőszobakályhákat is egy évig díjtalanul megjavítják. FIGYELEM! A pécsi 21. sz. AKÖV május 15-én üzembe helyezte az 5 t. emelőképességű új AUTÓDARU-ját. Különleges súlyú és méretű tárgyak, gépek, vasszerkeze­tek, kislakások építésénél betonelemek mozgatására ki­válóan alkalmas. Fáradságo t. időt takarít meg, ha igény­be veszi autódaru szolgálatainkat! Megrendelhető: PÉCS. RÖZSA FERENC U. 22. SZ. TEL.: 20-30. 17-09. Gyors, megbízható, pontos kiszolgálás az egész megye terül etére. 274 Univerzális Börkivágógép. Ez a bőripari gép a legmodernebb a maga nemében. Olajos hid­raulikával készült és maximá­lis üzembiztonsággal működik. Házi konstrukció. A gyár' műszak: kollektívájának ko­moly fegyverténye. Szerzése és kiállítása pedig az üzem munkásait dicséri. Előrelát­hatóan nagyobb megrendelést kap belőle a gyár. A negyedik gép alakjára néz­ve a legkisebb, de fontosságát tekintve felülmúl sok más ké­szítményt. A neve egyetemes köszörűgép. Ugyancsak a bőr­ipari dolgozók munkáját tan hivatva megkönnyíteni. Ha­sonló, kontinensünkön tudo­másunk szerint csak Nyugat- Németországban készül. Nagy érdeklődésnek néz elébe. Még néhány óra. s az utolsó simítások is abbamaradnak — Holnap már vihetik — mond­ják a szaktársak, s Kovács Lajos szőke bajusza vidáman táncol mosolygó szája fölött Mire ez az írás megjelenik, Vörös Ferenc is nyűgöd tabb lesz. S péntektől kezdve több mint tíz napon át látogatók százezrei szemlélhetik az öt- tornyos jelvényt —, amely vá­rosunk hírnevét öregbíti a gépgyár termékeivel. Köves Imre Húszmillió naposbaromiit keltenek ki eddig A Földművelésügyi Minisz­térium kisállattenyésztési osz­tályán összegezték az idei kel- tetési eredményeket. Az eddig kikelt naposbarom- fiak száma máris megközelí­ti a 20 milliót, vagyis több mint 3 millióval haladja meg a múlt év hasonló idősza­káig kikelt naposbaromfiak számát, s ez az egész évi előirány­zatnak csaknem' 50 százaléka. A szakemberek szerint a kel­tetés meggyorsulása elsősorban a nagyüzemi baromfitenyésze­tek kialakulásának köszönhe­tő. Jellemző, hogy míg 1958-ban 100 000 naposcsibét vettek át nevelésre az év első három hó­napjában a termelőszövetkeze­tek, 1959-ben 550 000-ret, 1960- ban 1,5 milliót, az idén pedig már több mint 4 milliót. A ví- ziszámyasok és a pulyka gé­pi keltetését ugyancsak meg­kezdték, s eddig 124 000 naposkacsát, 55 000 naposlibát és 32 000 kispulykát adtak át az állo­mások továbbnevelésre. A keltetésj eredményeknél kedvező körülménynek szá­mít, hogy a tanyésztojások többségét már a nagyüzemek adják, s a berakott tojások ke­lés! aránya az 1957. évi 72,2 százalékról 78,5 százalékra emelkedett. A keltetőállomá­soktól átvett naposbaromfi alt­ból mindössze 4—8 százalék hullott éL, ami szárrr>ttevő ja­vulást jelent a korábbi évek­hez képest. Csupán Békés­ben és Csomgrádban nem kie- légítőek az eredmények, ahol több helyütt tapasztaltak a szakemberek zsúfoltságot, to- yábbá hiányos takarmányozást és gondozást. Kétmillió forWnv’ méz ISSl-ben Elkészült a baranyai méhész szakcsoportok idei terve. Ebben az évben harmincöt méhész csakcsoport és egy mé­hész szövetkezet működik a megyében. A szakcsoportok taglétszáma ezemegyvenki'cn : fő és 19 ezer 900 család m h van a tulajdonukban. Január elsején ötvenezer forint volt a tiszta vagyonuk, ezt év vécé-e hetvennyolcezer forintra kí­vánják emelni. 1961-ben egy­millió 870 ezer forintot érő mézet szállítanak a fogyasz­tóknak. Több mint huszonhat- ezer forintot ruháznak be viasz olvasztóra, szakmai diafilmek­re. tatarozásra és úi műhely í' cser©

Next

/
Oldalképek
Tartalom