Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-19 / 91. szám

mi. ÁPRILIS 19. N APlö 3 A siklósi járásból jelentjük Az első vízíestménytől az Ybl-díjig ! termesztéssel, mint a múlt év­ben. Tavaly 319 holdon ter­meltek zöldséget, idén pedig ez a terület 537 holdra emel­kedett. Több termelőszövetke­zetben. mint például a bere- ' mendiben és kémesiben meg- I kezdték a káposzta palántái? j kiültetését. A területhez min- ! denütt biztosították a megíele- j lő mennyiségű és minőségű i palántákat és. ha eljön az ide­je a kiültetésnek mindenütt elkezdhetik ezt a munkát. Verseny a tsz-eken belül és a tsz-ek között A villányi Uj Alkotmány Termelőszövetkezet versenyt indított az üzemegységek dol­gozói között. A verseny cél­ja: többet és olcsóbban ter­melni. A szövetkezet papíron kimutatta, ha az üzemegysé­gek teljesítik a versenyfelada­tokat, akkor csak növényter­mesztésből 822 000 forint ér­tékű többlethozama lesz a ter­melőszövetkezetnek. A munka­egység, takarmány és egyéb anyagmegtakarítással együtt több mint egymillió forint lesz a többletnyereség, amit a mun­kaegység-érték növelésére s kü lönböző beruházásokra használ nak majd fel. A villányi ter­melőszövetkezet tagjai ver­senyfelhívásukat eljuttatták a szomszédos magyarbólyi és a viliánykövesdi termelőszövet­kezetnek is. A járási pártbi­zottság és a járási tanács segí­ti és támogatja ezt az egyre . jobban kibontakozó verseny- I mozgalmat. ~ÍUbA Érné Eredetileg festő akart lenni. Persze nem azzal a szalma- láng hevüléssel, amellyel a ser­dülő gyerekek hóbortosán ne­kirugaszkodnak a pályaválasz­tásnak. Nem azért, mert a fes­tő paletta olyan elegánsan illik a fehér köpenyhez, sem a Kék­bagoly márkás .,Müller” pasz­tillák, olajtubusok, színorgiá­jáért. Ezt csak azért merem ilyen határozottan állítani, 1 mert gyermekkora óta ismerem Til- lai Ernőt és gyermekkorom óta a Tillai-családot. Jól emlék­szem még egy víz festmény éré: a Jakabhegyet ábrázolta lan­káin a Kodéval, a „papok” szőlejével. S nem hiszem, hogy csak azért emlékeznék rá, mert a táj számomra is ked­ves. inkább azért s inkább ar­ra, amikor, és ahogyan húsz esztendővel ezelőtt Tlllai ma­ma kezembe adta a festményt. Arra az anyai büszkeségre em­lékezem. s arra a szemérmes, önkritikus visszavonulásra, ahogyan Ernő. a kis gimna­zista félrehúzódott a jogosan kijáró dicséret elöl. Emlékszem Aurélra is, Ernő öccsére, aki még alig látszott ki a fűből, de a hangja, üvegcsengetyű- hoz hasonló hangja ma is a fülembe cseng. Miért emlí­tem mindezeket? Azt hiszem, azért. • hogy magam előtt is igazoljam a húsz év előtti „jós­latokata két Tillai-gyerek sokra viszi még . . . Tillai Ernő építészmérnök, a Pécsi Tervező Vállalat főépí­tésze, két héttel ezelőtt kapta meg az Ybl-díj első fokoza­tát. Amikor feltettem az első kérdést, a hivatalosat: hogyan jutott el az Ybl-díjig, valami A hét végén megkezdik a mecseki tüdőszanatóriiim építését—Uj özletház épül Komlón—Május elsején megnyílik a Pécsváraü-tóvölgyi üdülőtelep Ütést tartott a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága A Megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottsága tegnap délelőtti ülésén is számos közérdekű problémát tárgyalt. A gümő- kór elleni küzdelem feladatai megyénkben című első napi­rend tárgyalásával kezdődött az ülés. A vb elé terjesztett be­számoló foglalkozott többek között azzal, hogy aiz elmúlt évben megyénk­ben 1100 tbc-s beteget vettek nyilvántartásba, akik közül 410 fertőző. A felvett betegek közül 127 gyermek, viszont 374 az 50 éven felüli. Ebből az követke­zik, hogy az idős, fertőző tbc-s betegek intézeti elhelyezése rendkívül indokolt. Megyénkben valamennyi já­rási székhelyen működik tüdő­beteg-gondozó intézet. Ezen kívül szűrőállomás van Má- gocs. Szászvár és Villány községekben is. A gondozó intézeti munkának ma a leg nagyobb akadálya, hogy a tű- dőbeteg-gondozó intézet elhe­lyezése nem megfelelő, különö­sen probléma ez a megyed gondo zó intézetnél. A röntgenhelyiség és a váró kicsi és korszerűtlen. Nem megfelelő a mohácsi gon­dozóintézet elhelyezése sem. Három év alatt 1000 új családiház­tulajdonos a komlói bányavidéken A fiatal mecseki bányaváros ban, Komlón tíz év alatt négy­ezer új otthont építtetett az ál­lam az ország különböző ré­szeiből idesereglett munkások számára. A biztos megélhetés, jó kereset nyomán azonban egyre több családban ébred vágy saját házra. Ezért öröm­mel vették azt az intézkedést, amely lehetővé tette a föld­szintes bányászházak megvá­sárlását. Komlón a régi bá­nyászkolónia, valamint Gesz­tenyés és Dávidföld új lakó­telepein állnak ilyen épületek, valamint a városhoz közeli T ? nyászfalvakban. Ezenkívül tc.integy százhetvenen válasz­tották az állami kölcsönnel való sajátház-építés módját is. Igv a szorgalmasan gyűjtöge­tő, takarékoskodó csaladok kö­zül három év alatt mintegy ezren váltak sajétház-talajdo- nosokiká. Érdekes és gyakori jelenség, hogy az eladott házakat a gyér mékek vásárolják meg, de a haszonélvezeti jogot a velük együtt élő szülőkre ruházzák. Ezzel is nyugodt otthont, gond­talan öregkort biztosítanak számukra. A házvásárlása kedv az utób­bi hónapokban tovább foko­zódott. Ezért Komlón, továb­bá Nagymányokon is újabb üpületeket jelöltek ki eladás­ra, amélyek közül számos ta­lál gazdára már a nyereségré­szesedés kifizetése után. A komlói bányászok a befizetett ellenérfékból újabb házak épí­tését segítik elő azok szántára, akik még rásaorulnak. A jelentésből kitűnik, hogy a megye lakosságát eddig kettő évenként szűrésben részesítet­ték. Tény az. hogy a tbc-szem pontból megyénkben még igen sok tennivaló van, a szűrés igen magas százalékban muta­tott ki pozitív eseteket A jelentés vitája során dr. Kishonti Tibor, a megyei ta­nács egészségügyi osztályának vezetője elmondotta, hogy a hét végén a Mecseken meg kezdik a tüdőszanatórium építését s remélik, hogy két éven belül át is adhatják rendeltetésének. A végrehajtó bizottság állást foglalt egy új szűrőállomás létrehozásában is. Megállapod tak abban, hogy a szűrőállo­más költségének feléhez a me­gye hozzájárul, a másik felét pedig a városi tanács biztosít­ja majd — mint ahogy erre a városi tanács hajlandónak mu­tatkozott. A tbc elleni fokozott és határozott intézkedések vi­tája során a vb. megállapodott abban is, hogy a feladatok megbeszélésére járásonként hívják össze a körzeti orvoso­kat. Egyetértettek abban is, hogy a KÖJÁLL figyelmét fel­hívják: rendszeresen ellenőriz­ze a piacokra kerülő tej és tej­termékeket. Ezenkívül számos más javaslat is elhangzott, amelyeknek határozatba hoza­taláról a következő vb. dönt. A napirend első pontjának tár gyalása azt bizonyította, hogy megyénkben az eddiginél is határozottabb munka kezdő­dött el a gümőkór elleni küz­delemben. Érdekes vita és hozzászólá­sok tarkították a napirend má­sodik pontjában megtárgyalt megyei revizori kirendeltség munkáját. Megállapították, hogy az ellenőrzési tevékeny­ség javult megyénkben, de még alaposságát és hatékony­ságát illetően van tennivaló. A vita során többek között dr. Nemes Alajos elvtárs meg­említette az illetékkiszabási hi­vatalnál történt visszaéléseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy alapos ellenőrzés mellett — ilyen sikkasztás nem fordul hatott volna elő. Felajánlotta, hogy a pénzügyi dolgozók előtt egy-két bűnügy elkövetési Mó­dozatait a rendőrség ismerteti hogy ezzel is segítse a külön­böző sikkasztások, csalások megelőzését. Palkó Sándor elv­társ, a vb elnöke annak előre­bocsátásával, hogy a Pénzügy­minisztérium megyei revizori kirendeltsége elismerésre méltó munkát végzett — megjegyez­te: nem az a lényeg, hogy az elmúlt évhez képest mennyit javult az ellenőrzés, hanem az: meg kell akadályozni a csalást, sikkasztást. időben észrevenni s sokkal gyorsab­ban megtorolni minden pénz­ügyi szabálytalanságot, tör­vénysértést. A vb egyetértett abban, hogy a jövőben a különböző ellen­őrzéseknek bizonyos koordiná­lása szükséges, s a szakosztá­lyok, valamint az ellenőrzések­kel foglalkozó szervek munká­jukat hangolják össze, hogy egy-egy üzemnél, vállalatnál, hivatalnál a különböző szer­vek ellenőrzése gyorsabban és hatékonyabban történhessen. A vb ezután jóváhagyta azt a beruházási programot, amely alapján Komlón még ebben az évben mintegy 700 lakás ellátását szolgáló üzletház építését kezdik meg a Bocskai út és az Attila út kereszteződésé­nél. Az üzletházban a fűszer és csemege önkiszolgáló, a húsbolt, zöldség- és gyümölcsárusítás pedig a hagyományos kiszol­gálásra alkalmas módon épül. A vb ezután még számos napirendi pontot tárgyalt. Ha­tározatot hoztak arra, hogy a Pécsvárad-tóvölgyben létesí­tendő üdülőtelep végleges hasz nálatbavétele előtt szükséges­sé vált a létesített tó völgyzá­ró gátjának betonlapokkal va­ló lefedésére, valamint csó­nakkikötő öböl kiképzése és a tó körüli tereprendezési mun­kádnak elvégzésére 85 ezer fo­rintot a pécsváradi tanács köz­ségfejlesztési alap számlájára átutalnak. Mint értesültünk, a tóvölgyi üdülőtelep min­den valószínűség szerint má­jus elsejére az üdülni, pi­henni vágyó dolgozók ren­delkezésére áll. Időf ár ás jelentés Várható időjárás szerda es­tig: felhőé t vanu lások, több he­lyen további esők és zivatarok. Mérsékelt szél, várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmér­séklet 8—12, legmagasabb nap­pali hőmérséklet holnap 16— 29 fok között. t « t f Az öntözéses kukoricater- I j mesztést a siklósnagyfalusi i vermelőszövetkezetben vezetik j be egyelőre körülbelül 100 hol- ; dón. Kukoricán kívül öntözik i itt a cukorrépa és a silókuko­rica egy részét is. Hat kendervágó kombájn i A siklósi járásban van Eu- j I rópa egyik legmodernebb ken- ; dergyára. Ezt ki is használják j a járás termelőszövetkezetei, j Ezt mutatja az is, hogy a be- j tervezett 500 hold helyett 533 hold kenderre kötöttek szer­ződést a termelőszövetkezetei?. A kendertermesztés kifizetődő és most megkönnyült a mun­kája is. A megye 20 új szov­jet kendervágó kombájnt ka­pott, amelyből hat a siklósi járásba került. 58000 csirke A múlt évben öt termelőszö­vetkezet foglalkozott a járás­ban baromfitenyésztéssel. Je­lenleg tizenkilenc termelő- szövetkezetben tartanai? ba­romfit. A járás termelőszövet­kezetei eddig 11000 napos csirkét kapták az eredetileg betervezett 58 000 darabból. — Amint elkészülnek a szerfás baromfiólak a még viaszaié vő baromfi mennyiséget is fogad­ni tudják. Ültetik a palántákat Idén a járás termelőszövet­kezetei lényegesen nagyobb te­rületen foglalkoznak zöldség­1600 hold kukoricát vetettek Örülnek a siklósi járás tér- ; melőszövetkezeteiben az eső- \ nek. Különösen azokban a tér- ; melöszövetkezetekben. ahoi .porzó földbe vetették el a ku­koricát. A siklósi járásban ed­dig 1600 hold kukoricát ve­tettek él a betervezett 7400 j holdból. Valamennyi termelő- szövetkezet kizárólag hibrid vetőmagot vet. Erre a célra a járás termelőszövetkezetei 13 vagon hibrid vetőmagot kap­tak. Befejezték a napraforgó vetését és a betervezett bur­gonya nyolcvan százaléka is a földbe került A kukoricave­tésben a beremendi termelő­szövetkezet jutott legelőbbre. Itt már csak 200 hold kukori­ca vetése van vissza. A siklós- i magyfalusi termelőszövetkezet is 500 hold kukoricát vetett már el a betervezett 1100 hold­ból. Több termelőszövetkezetben megkezdték a silókukorica ve­tését is. Siklósnagyfaluban, Villányban és Kémesen a ter­melőszövetkezet kukorica kí­sérletet állít be. Mindhárom helyen MV 1-es. MV 39-es és MV 5-ös kukoricát vetnek an­nak megállapítására: melyik fajta felel meg jobban az ég­hajlatnak és melyik ad többet. Hasonló kísérletek lesznek szó­lás silóval is. Eddig három ter­melőszövetkezet jelentette be a járási tanácsnak, hogy szó- jás silót kíván vetni annak megállapítására: melyik a jobb. A siklósnagyfalusiak 50, a drávapalkonyaiaik szintén 50, a nagytótfalusiak pedig 10 hol­don próbálják ki a szójás siló előnyeit. Mintalegelö Mattvon és Egyházasharasztiban A siklósi járásban még egyet den évben sem volt olyan nagyarányú legelőiavítás, mint az idén. A termelőszövetke­zetek 6300 hold legelő javítását tűzték ki maguk elé és ebből 5650 holdon már el is végezték a munkát: a gyomirtást, a fo­gasolást és több helyen a rét- gyalut is igénybe vettél?. A já­rási tanács két községben min­talegelőt létesít. Az egyik Mattyon lesz. Ezt a legelőt öntözik is. A másik mintalege- iőt Egyházasharasztiban tekint hetik majd meg a járás szövet­kezeti gazdái egy-egy tapasz­talatcsere keretében. Öntözéses oltványtelep és öntözéses kukorica A kettő nem egy helyen lesz. Az öntözéses oltványtelepet a vlllánykövesdiek építik. Úgy tervezik, hogy ezen az új olt­ványtelepen, amely tízholdas lesz. évente mintegy 870 000 oltványt állítanak elő. Egyéb­ként a siklósi járásban egyre több termelőszövetkezet foglal­kozik oltványkészítéssel. A máriagyűdiek nemrég fejez­ték be az oltványkészítést. A máriagyűdiek 150 000. a villá- . nyiak pedig 340 000 oltványt ■ készítettek. Szükség van erre • az oltványra, hiszen az idén is : több termelőszövetkezet azért 1 nem tudott szőlőt telepíteni, • mert nem kapott oltványt. 1 olyasmit vártam, hogy bele­kezd egy küzdelmes, bukta­tókkal teli életpálya történe­tébe. Ezt váltam, mert úgy véltem, hogy mégsem lehetett mindegy a számára, amikor a dédelgetett álom, a festészet helyett a ridegebb, a gyakor­latibb pályát választotta. Kü­lönösképpen azok után, hogy diákkorában már sikeres kép­zőművészeti kiállításokon is szerepelt, és végighallgatott egy egész évet a pécsi tanár­képző magyar—olasz, filozó­fiai és művészettörténeti sza­kán, amelyet újra csak az eredeti hivatás ápolásáért, tö­kéletesítéséért folytatott. A válasz lakonikus tömörségű, szinte tollba mondott önélet­rajzi sorrendisége kicsit meg­hökkentett. Olyan volt, mint a kérdés: kicsit feltett, kicsit hivatalos. — Ezerkilencszáznegyven- hatban iratkoztam be a Mű­egyetem építészkarára. Ötven- ben végeztem, utána négy éven át a Műegyetem rajzi tanszékén tanársegéd voltam, közben a Középülettervező Vállalat Vas megyei újjáépí­tési munkálatainál terveztem. Feljegyeztem még, hogy 55-ben került a Pécsi Tervező Ernő véleményét. Valahogy úgy mondta, hogy a festészet nem áll messze az építészei­től. Hogy ennek is, amannak is vannak művészei, dilettán­sai. Általánosságban beszélt, kerülve önmagát, ami a leg­alkalmasabb arra, hogy aka­ratlanul is önmagát adja. A fiatal építészgenerációról nyi­latkozott, arról a hihetetlen ambícióról, lelkesedésről, amely az újra, a modernre, a művészire sarkallja őket. Szenvedélyesen ostorozta a modem felfogás kerékkötőit, akik még mindig ragaszkod­nak a hagyományos formák­hoz, a régihez, az elavulthoz. — Sokszor szembe kell he­lyezkedni velük — mondja. — Sokat kell vitázni, még többet bizonyítani, hogy egy-egy új elgondolást, elvet elfogadja­nak. Aztán, szinte minden átme­net nélkül, a tervezés, az épí­tészmunka szépségeiről beszélt. Nem mondja ki, hogy művészi átélés, ihlet kell ■ ahhoz is amikor az első vonalat végig­húzza a rajzpapíron, mégis kimondja: — Szinte szerelembe kell esnünk ahhoz is, hogy egy eszpresszót megépítsünk, hogy bele tudjuk vetíteni azt a meghittséget, hangulatot, ame­lyet öntudatlanul is elvár a közönség. Nem is mond többet, de eb­ben is benne van, hogy min­den a közönség, az ember szolgálatáért, kedvéért törté­nik. Tehát az építészet éppen úgy, akár a képzőművészet, az irodalom, a zene. S ahogy nem elég tisztelni a művészetet, hanem meg is kell érteni, ugyanez vonatkozik Tillai Er­nő hivatására is. Ezért a meg­értésért verekszik, vitázik, in­terpellál évek óta s egyre több a meggyőző érve, a kéz­zelfogható bizonyítéka. Ami­Vállalathoz és 57—58-ban a vállalat igazgatója volt. — Két év után visszakér­tem magam a rajzasztalhoz, s jelenleg a vállalat főépítésze vagyok. Talán annyit még, hogy részt vettem a budai Vár restaurálásának tervezésében és munkatársként az óbudai városrendezési tervtanulmány és a fővárosi Vigadó tervta- nulmányainak készítésében. így tudom meg azt is, hogy a pécsi DÉDÁSZ irodaház, a Perczel és az Alkotmány ut­cai OTP társasházak, de egy sor, más megyében épült kul- túrház, üdülőétterem, iskola és egyéb intézmény tervezése fűződik munkásságához, pá­lyafutásához. Hát igen. így is eljuthatunk az Ybl-díjig, ha megmaradok az első kérdés­nél. Aztán magiam sem tudom, hogyan, megbolygatom a ke­lepcét, amelyet az imént olyan ügyetlenül magamra zártam. Provokálok. Olyasmivel, hogy véleményem szerint a festé­szet, a képzőművészet amo­lyan féltestvéri viszonyban áll az építészettel, az utóbbi ro­vására, noha ebben is el lehet jutni művészi rangra, szín­vonalra. Nem jegyeztem fel, csak emlékezetből idézem Tillai kor a magyar és a külföldi műszaki folyóirat-ellátásról érdeklődöm, nincs különösebb kifogása, nem kevesli, de nem is sokallja: — Egy olyan folyóirat kel­lene nagyon, amely a közön­ség érdeklődését egyszerre keltené fel az építőművészet, a képzőművészet, a lakberen­dezési, a divattervezési és egy sor más, az élettel kapcsolatos, az életet megszépítő dolog iránt, amely nagyban előse­gítené, hogy egy úton halad­janak a tervezővel, az alkotó­val. Ö maga is állandóan tanul, állandóan képezi magát. Je­lenleg a marxista egyetem esztétikai tagozatára jár, s nem tőle hallottam, hogy mi­lyen nagy ambícióval vesz részt az egyetem esztétikai, filozófiai vitáiban. Művészeti cikkeket ír irodalmi folyó­iratokba, s évek óta fáradozik minden művészetre vonatkoz­tatott komponálást és eszté­tikai alapelvek kidolgozásán. Előadásokat tart építészetről, lakásberendezésről, fotóművé­szeiről a szabadegyetemen és az üzemekben. De elismert fotóművész, festőművész is egy személyben. Summázva csak annyit még Tillai Ernőről. Mégsem sza­kadt hát el gyermekkori ál­maitól, tervedtől. Szerencsésen használta fel adottságait, mű­vészi vénáját, karakterét egy olyan hivatás szolgálatában, ahol legalább olyan teljesít­mény elérni a célt, mint. a művészet egyéb ágaiban. Ta­núság erre a legutóbbi, a leg­szebb elismerés is, az Ybl Miklós díj elnyerése. P. Of. Az Ybl-díj egyik indoklása: a környezetbe csodálatosan il­leszkedő, napfényes, korszerű mecsekaljai iskola.

Next

/
Oldalképek
Tartalom